Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

mi DECEMBER ti Az országgyűlés csütörtökön to.y tatta az 1952. évi állami költségvetés pészletés tárgyalását. Elsőnek az igaz ságögyi tárca költségvetését tárgyai- ták, Spáczel István előadói be.szed eben igazságszoCgáka! asun knak a felszaba­dulás óka bekövetkezett fejlődéivé! foglalkozó't. majd így folytatta: — Nem szabtad azonban mc.gád- mrok a fej lödésben. Megvalósít ab dó feladat még sok van. Az . 1952 évre további új' járásbíróságok létesítésé' van ferybévéve. A sürgős feladatok közűd hadd említsem meg az új polgári perrend fa rí ás; törvény o őkésziésél és a népi ü'lnökség rendszerének beveze­tését a polgári bíráskodásba is. a bí­rói eljárások meggyorsítását. tgazsagszolgáSbibásonkra komoly feladatok várnak « dolgozó nép éilenscgeiucls .megbüntetésénél,^ az állampolgári fegyelem biztosilásá- fiók '» társadalmi tulajdon meg védésénél, .szocialista építésünk fel!c 1 eIeinek bizIosításánál Ezután Németi József .szóin!l fel. Hangsúlyozna, hogy a linziig jelszava­kat hirdető imperialista államok „igazságszolgáltatása“ elsősorban a békéért harcoló demokratikus erők elven irat) vili. A lökés országokban évről-évre emelkedik a közönséges hűn cselekmények száma. Az Egyesült Államokban példán] 1949-ben 80.000- rel több közönséges bűn esete km énv miatt emeltek az. ügyészségek vádat, mint az előző évben. A továbbiakban besz.óinoit arról, hogy hazánkban jelentősen csökkent a közönséges bűncselekmények száma. 1051 első h áront, évnegyedében 52 százalékkal kevesebb embert ítéltek el csalás miatt, min! 1938 nieg-fe.elö időszakában. Ez az eredmény is mutatja po­litikai, kultúrái is és gazdasági fejlődésünk egészséges hatását. Ügyészségeink, bíróságaink munka ja'— mondotta befejezésül — ered - mién vesse, követ ke'z el esőbbé, haszno­sabbá /vált, igazságszolgáltatásunk közelebb került a dolgozókhoz. Igaz­ságügyi szerveink munkájának továb bi fejlődése érdekében azonban szűk­ig van arra, hogy bt rá ink és ügyé szóink fokozottabb mértékben ve­gyenek részt a közösség életében, a társadalmi munkában, aktív közremű­ködéssel támogassák a tanácsokat és k különböző társadalmi .szerveke: fel- á dalaik, teljesítésében. Tóth Endre felszólalásában hang­súlyozta, hogy az igazságügyi appa­rátus átszervezése és demokratizálása terén már jelentős eredményeket ér­tünk el. A népi ülnökök bevonása a büntető igazságszolgáltatásba, azt is jelenti, hogy hasznosítani tudják a bíróságok működésében azokat a szé­leskörű gyakorlati tapasztalatokat, is­mereteket, amelyeket saját munkaie- rűtetükről hoztak magukkal. Kívána­tos lenne, hogy ezen az úton tovább haladva, a népi ülnökök rendszeré' * polgári eljárásban js kiépítsék. Hangsúlyozta végül, hogy igazság­ügyi szerveinknek fokozottabban kell tanuLtnányozniok a Szovjetunió igaz­ságügyi szervezetét és igazságszolgál­tatását. Az országgyűlés ezután az igazság­ügyi tárca költteégveléséi általánosság­ban és részleteiben elfogadta, majd megkezdte a közoktatásügyi miniszté­rium költségvetésének tárgyalását. A közoktatási tárca előadója Kerek Gábor volt. Beszámolt közoktatásunk fejlődéséről és ennek során rámu- atori. hogy míg az 1950/51 -es tanév­ben 11 féle ipari és négy féle mező- gazdasági technikum működött, ebben a tanévben már 47 If éle ipa ri ős 8 féle mezőgazdasági tech­nikum képezi az ipar és ra-ezö- garota&ág számára a szakkáde reket. Ma hazánkban az általános iskolákba, a középiskolákba, az egyetemekre mintegy egymEl ió-negyszázezer tanuló jár. A tanulók több, mint hatvan szá­zaléka munkás és dolgozó parasz'- sziilők gyermeke. A továbbiakban elmondta, hogv ■> tárca költségvetésében Ul.U mii hot irányzott elő diákjóléti intéz­ményekre. \,r. az ez évi vei szem '•en. mintegy negyven milliós emelkedést jelent. befejezésül hangsúlyozta, hogy a népi ;dernokráeia által megbecsül: pe­dagógus kar döntő többsége, szívvel- Télekk.e]. végzi nevelő-oktató munká­ját­Möve’iiik haímill óva! a természet- Hídománvi Mr éDíHPZfisernek •^nrházási előirányzatát Buszovák István Kossuth-díjas egyetemi, tanár a felsőoktatás kérdő sérő! beszélt. Beszámolt az ezen a téren mutat­kozó eredményekről. Köszönetét mon­dott a hazánkban far'ózkodó szovjet tudósoknak és tanároknak értékes tá­mogatásukért, majd így folytatta. — Tudományos, beruházásaink kö­zött -| budapesti tennészcUudomáii v' ■'likezéseire at 1952 évre hal millió forint szerepel. Igen nagy ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy ezek az építkezések mielőbb létrejöjjenek, hi­szen ettől a kibÓví.-óstöl függ, bogy fizikusaink, vegyészeink és természet­tudományos szakos tanáraink korsze­rűbb kiképzési kapjanak és ezeken . a ioriiletekeu a :ud ormányos kutatómun ka is. az eddiginél is- gyorsabb' ütem ben fejlődjék.' ■ Ezért javaslom, hogy a természettudo­mányi kar építkezésére előirány­zó H hatmilliós összeget száz szá­zalékkal, 12 millióra emeljük, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés a tervezettnél lényegesén gyorsabban valósuljon meg. A költségvetést pár­tom és magam ji evében elfogadom­Javaslat a fetizefciatasäijyi tárca bemliázisglRak Tefemefésére Tóth Lajosné 1elazÓlaCásában rá- mu'atott, hogy a közoktatásügyi tár­ca 1952 évi költségvetési előirá'pyza-ia az elmúlt évivel szemben 53.3 száza­lékos emelkedési1 jelent. Még jelentő­sebb ez az emelkedés, ha tekintetbe vesszük.' hogy az ovodai, általános és középiskolai kiadások a helyű ta­nácsok k ö fisé gv ekésében szerepelnek. — KöTsőgvctésünk — mondotta a továbbiakban —gondoskodik közokta­tásügyünk fejleszlésérül. Különféle közoktatási jniézmén veink működé­sükhöz megkapják áfllannmikió! a szükséges fedezetet. De a költségvetés is zárna inaik megvizs­gálásakor úgy látom, hogy néhány tétellel indokolt lenne megemelni a kiadásokat. így a középiskolások számának gyors növekedése, különösen ipari váro­sainkban. a diákotthonok fokozott fejlesztésé: teszi indokolttá. Ezért ja­vaslom, hogy a diósgyőri és az ózdi diákotthonok megépülésére már 1952 ben biztosítsunk fedezetet a költség­vetésben, összesen négy millió forint erejéig. Javaslom továbbá, hogy az ovodák cs a napköziolihonok költség­előirányzat ált emeljük meg ötmillió fo­rinttá] és ezzel az összeggel újabb ovodák és napköziotthonok építését biztosítsuk. Ezzel is kifejezésre juttat­juk azt a gondoskodást, amellyel né pi demokráciánk az. anyákat és gyer­mekeket körülveszi. Bár kormányunk- már a költségvetésiben szereplő jelen­tős összegekkel is igen nagymérték­ben fejleszti 1952-ben az iskolai tes; nevelést és a tömegsportot, úgy gon­dolom, helyes lenne órőfeszítéseinket e ‘.éren fokozni és újabb iskolai tor­natermek létesítésére, sportfelszere­lések beszerzésére további őt millió forintot biztosítani. Végül a múltnak egy mulasztását kell sürgősen orvosolnunk. Az állam által átveti: egyházi iskolák az átvé télkor igen rossz állapotban voltak Szükséges, hogy- ezek . helyreálltásá naik ütemét meggyorsítsuk. Javas om ( ezért, hogy e célra a költségvetésbe ‘ovábbi 15 millió forintot állítsunk be. Kérem az. országgyűlést, hogy a javasolt emelésekhez járuljon hozzá. Az. elnöklő N’agyist'ók -József ez­után javasolta, hogy az országgvü lés Ruszuyák Istvánnak és Tóth La jóménak a közoktatási beruházások emelésére vonatkozó javaslatai'*- utal­ja a gazdasági és pénzügyi bizof'ság elé, hogy- az e javaslatok tekinte­tében indítványát a népgazdaság fej­lesztése című fejezet tárgyalásánál Je­gye meg. Az országgyűlés. ehhez a javaslat­hoz hozzájárult, majd a közpk'atás- ügyi tárca költségvetését általános­ságban és részleteiben elfogadta. Maovar ffliozás az EHSZ-né! és a Henpeíköz! Menskiilt^nv Szervezetnél a Nyugat-Hérre'országban e'öszalka! visszatartót! magyar gyenugkeh üiyélea A k.ülügy-rninisrtérium tájékoztatá­si főosztálya közei: A Magyar Vöröskereszt többízhen fordult a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet nyugatnémet országi iá- rendeltségeihez a fasiszták által Né­metországba hurcolt magyar gyerme­kek hazahozatala ügyében. Olyan magyar gyermekek sorsáról van szó akiket immár hat esztendeje hozzá­tartozóiktól, hazájuktól elszakítva Nyugat-Németországba n tartanak visz- sza. Annak éHenére, hogy a Magyar országon élő szülök, vagy hozzátar­tozók a gyermekek hazahozatalát ké­rik, a Nemzetközi Menekültügyi Szer­vezet; átlátszó ürügyekké; és mester­kedésekké’, a nvugati zónák meg­szálló hatóságainak nyomására, aka­dályokat gördít, hazahozataluk elé. A Maavar Vöröskereszt Icoutóbb a Nemzetközi Menekül tügví Szervezet igazgatójához tiltakozó levelet inté­zett. amelyben többek között rnegál- lanitja hogy ,,A Nemzetközi Mene­kültügyi Szervezet nyugatnémeté rszá- gi szervei nemcsak, hogy nem tettel: meg minden tehetőt a gyermekek ha­zatérésének érdekében, hnnCm elősegí­tették, hogy e serdülő. Idegen kör­nyezetben élő gyermekeket megté­vesztő befolyásolá&saJ, hamis ígére­tekkel és erőszakkal, hazájuktól való távolmaradásra, sőt az Egyesült Álla­mokba való kivándorlásra bírják rá.1' A Magyar Vöröskereszt 1 eveiének másolatát Szántó Zoltán a Magyar Népköztársaság párisi követe jegy­zék kíséretében megküldte Luis Padil­la Nervonak, av Egyesült Nemzetek közgyűlése elnökének. ,.A magyar kormány — hangsúlyozza a jegyzék — a leghatározottabban támogatja a serdülő korban levő gyermekek hoz­zátartozóinál,- kéréséi, követeb. azon gyermekek hazatérésének lehetővé tételéi is, akiknek szülei elpusztultak és kategorikusán tiltakozik az ellen hogy magyar állampolgárok sorsáról önkényesen döntsenek erre illet éktelen ■szervek.1' A Magyar Népköztársaság követe kormánya megbízásából kéri az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének elnö­két hogy érvényesítse befolyását a Nyugat-Németországban lévő ma-, gyár gyermekek mielőbbi hazatérése érdekében. (MTI) A koreai néphadsereg ás a kínai népi. önkéntesek november hónapban 35.151 ellenséges katonát — köztük 10.206 amerikait — semmisítettek meg. Lelőttek 155, megrongáltak 120 repü­lőgépet, megsemmisítettek 92 és meg­rongáltak 39 harckocsit. Az ellenség veszteségei nemzetisé­gük szerint a kővetkezőkénen oszla­nak meg: amerikai. 10.206, angol 2.047 kanadai 247, thaiföldi 327. tö­rök 128, lis.zLnman.ista 22.196. A népi erők nagymennyiségű hadi- zsákmány!. ejtettek, a többi között 42 tüzérségi 1 öveget és 368 géppuskát. fl TeSepress ie'enlése szerint Jsv ailentiersaiv szigorti nlasíSást Staiioü, hogy a feayverszüesti Tárgyalásosai húzza el 1952 tavaszáig krága (1ASZSZ): A Telepre«« lon­doni kül öntudósítójának .jelentése sze­rint Bridgeford a’tábomagv, a koreai és japán! brit csapatok főparancsno­ka az angol hadügyminisztériumnak !etl jelentésében hangsúlyozza, hogy ■Joy a tengernagy, az ENSZ-csapatok küldöttségének vezetője a koreai tár­gyalásokon. szigorú utasításokat ka­pott az amerikai hadügyminisztérium tó! hogy a fegyverszüneti tárgyal ásó kát 1952. tavaszáig húzza, el. 3ugo$i?áv hözafiak újabb hőstettei a Tito-k!iM< elleni harcban Szófia (BTA): A Bolgár Népköz,tár­saságban élő jugoszláv forradalmi emigránsok I ip ja, a Napród, újabb jelentéseket közöl arról a hősies harc­ról, amelyet. a jugoszláv '' dgőzök a Tito-k’ikk ellen vívnak. Jugoszláv hazafiak október 14-én Bel arádban felgyújtották a ,,V P. 114.4“ jelzésű katonai raktári. Négy nappa.l kesébb, uqvanrsnk Bebjrád - ban, a Primorszka-utcában romboltak e9v katonai üzemet. Mindkét eset­ben nagymennyiségű amerikai erede­tű hadianyag és benzin semmisült mng. Macedón hazafiak eqy Mcsevoi fa­telepen elpusztították az új körfűrész­be rendezés eket és ezzel megakadá­lyozták, hogy a Tito-kli.kk három-mi!1- lió din,ái értékű fát ki ''áthasson az í m,po riíi 1 is la o r szagok ha. Paris (TASZSZ) Az ENSZ közgyű­lésének politikai bizottsága december 19 i délutáni ülésén megkezdte az amerikai Egyesült Államok agresszív cselekményeinek és más országok bei- iigyeibe való beavatkozásának tárgya­lását. Ezek az agresszív cselekmé­nyek és a beavatkozás abban jutnak kifejezésre, hogy az USA-ban százmil­lió dollárt irányozlak elő avégett, hogy egyes személyek toborzását és fegyveres csoportok szervezését pén­zeljék a Szovjet unióban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Romániában, Bulgáriában, Albániában és még néhány más de mokratikus országban, valamint ez országok területén kívül. Ezt a kérdést a Szovjetunió kül­döttségének indítványára vették fel a közgyűlés napirendjére. A fenti kérdésben elsőnek Visin- szikij elvtárs, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője szólalt fel. Visinszkij eLvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hírhedt ^kölcsö­nös biztonságról szóló. 1951 évi tör­vény“, az Amerikai Egyesült Államok durva beavatkozását jelenti más or­szágok belügyeibe, hallatlan módon lábbal tiporja á nemzetközi jog elő­írásait és összeegyeztethetetlen az ál­lamok közti normális kapcsol:) tok­ká 1. s az állami szuverenitás tisztelet­ben tartásával.-,Ez.t a törvényi — mondotta Visin- szkij elvtárs, — nem lehet másként értékelni, mint agresszív lépésként, mely arra irányul, hoyv tovább ront­sa a viszonyt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, és kié'ezze a nemzetközi helyzetet. V-isdns-aki.j elv- társ emlékeztetett, a Szovjetunió és az USA között. 1933-ban megkötőit egyezményre, melyben a két kor­mány kölcsönösen kötelezte magát, hogy nem alakít, nem segélyez és nem támogat vagy nem enged terü­letére olyan katonai szervezeteket, vagy csoportokat, melyelcnek célja fegyveres harc a másik fed ellen. Visinszkij ©Ívtárs ezután az IiNSZ- ben elhangzott amerikai felszólalások­ra utalva így folytatta beszédéi: Minden lehető módon arról igye­keztek meggyőzni bennünket, hogy fiz Egyesült Államoknak a legkevésb- bé sem érdeke a nemzetközi helyzet kiélezése, sőt éppen ellenkezőleg, ar­ra törekszik, hogy kiküszöböljön mfn­| dent, ami a helyzet kiélezéséhez hoz­zájárulhat. Az USA-ban hozott október lü-i tör­vény haÍározoiian megcáfolja. a.z tfyen állításokat, leleplezi hazug és képmu­tató voltukat. A szovjet kormány ragaszkodik ah­hoz: A „kölcsönös biztonsági“ tör vényt, az ENSZ-ben ítéljék el, mint agresszív lépést, mint más országok belügyeibe való bea vallc ozást. f\ köz­gyűlés ajánlja az USA kormányának: tegye meg a szükséges intézkedése­ket címek a törvénynek hatályon kí­vül helyezésére. A Szovjetunió küldöttsége.a® alábbi határozattervezetet terjesztette eő: .,A közgyűlés az Amerikai Egye­sült Államokban elfogadott ,,kölcsö­nös biztonságról szóló 1951. évi tör­vényt. mely anyagi eszközöket irá­nyoz elő, egész sor állam ellen-i felfor­gató tevékenység folytatására., elítéli, mint agresszív lépést és más államok belügyeibe való beavatkozást. ami összeegyeztethetetlen az Egyesük Nemzetek Szervezete alapokmányá­nak elveivel és a nemzetközi jog ál­talánosan elfogadott szabályaival, A közgyűlés ajánlja a7 Amerikai Egyesült. Államok kormányának te­gye meg a szükséges intézkedéseket e törvény hatályon kívül hetvezc- sére.“ Ezután Mansfield, az USA képvi­selője, mivel nem tudta indokolni a más országok belügyeibe történő pél­dátlan beavatkozást, durva, szovjet­éi lenes rágalmakhoz folyamodott. Ezután. Visítasz ki j elv társ a szövget küldöttség vezetője mondott hagy és mélységesen meggyőző beszédet. Be­széde több, min! másfél óráig tartott és azt. a bizottság.' valamint az. ü.ét­termet megtöltő népes közönség nagy figyelemmel hallgatta. Visinszkij elvtárs nagyszámú teny lei-sorolásával kipellengérezte Mans­field fetszö'l,áfását, mint olyan törek­vés'., amelynek célja: kitérni a Szov­jetunió küldöttsége által az USA kor­mánya elíler. emelt jogos vádakra adandó válasz elöl. Visinszkij d'vtárs az USA vezető államférfimnak nyi­latkozataiból idézve ha'almas, meg győző erővel bizonyította be., hogy e törvény mcghoza'ala az amerikai kor .niAnv agresszív politikájúnak e.gt»ene* következmény«. Az országgyu és csütörtöki Illésén megtárgyalta és elfogadta az igazság' és közoktatásügyi tárca költségvetését terter kónaeban lilt, mint 35.000 eteéies katonát sfffluiisítettek nteg a néni gri Koreában A Ir Aron: rí A-.-A, ..1 A- : : • i. « >m / i ÍZT A I. I w tritt .ff.» <.!•. V YIJ DOLMATOVSZKIJ Nevével léptük át ur elrabolt hálánk tüdőnkbe a rokon föld. lélegzete .szállt, s. baráti jel .gyanánt a neve. fogadott: hogy szabadok vagyunk, mindnyájan szabadod. 5 c nér i> harcba is el jö ti veled $ velem,-i mi nem tudtuk solia. ni! az » félelem, mindenünk beimé volt, mi drága tehetett, baráti, fiúi hűség cs szeretet. Előre! Rajta hál! Hazánkért! Sztálinért! És nagy hadjáratunk vih arzott » véget ért Moszkvában van, tudom, fúl a Kreml falán, de én már láttam öt, — vágy á&Enodítam falán . . mert mikor bolsevik sere günk hadra keit, ö haifeaitail áriul az élen menetelt Távol határokig marsolt velünk kémén* ;i léptekkel, — köpenyes akárcsak az enyém. . I (Ár éjjel nőm alucW. mindig előre mént, 6 derűsen feldalolt, amikor megpiheni. * »f’ ' És eííogialluk n várost Hajnalodott­Úgy aprócska fiú Sztálin-portrét hozott Gyermek, a ceruzád még félszegein dadog, hogy ábrázolhatod az őri ás. Napolt? S azt 'mondtuk rá: No jó, a pillantása hív ... A portré rossz: talán .de tisztán lát a szte A 'kabát, a pipa , - . igen, igen. ez ő, nyomában jár 3 föld, ~ bölcs, bátor vosotfi, megy, s véle mennek a Kreml hfi fiai a szolga népeiket feíszabaditaní. S mi róla dalolunk, s a dal kacagv a száll. A szovjet kallóim egyedül feoa> jár. mert Sztálin vezeti és Sztálin véle lép. És ezért győzhetetlen ez a nép! v’ {Kardos László fordítása) Rákosi Mátyás elvtárs távirata Sstálin elvtárshom ..loszif Visszarionovics Sztálin elvíársnsk, Moszkva, Kreml. Kedves Sztálin elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében szívből jövő jókívánságainkat s forró üdvözleteinket küldjük Önnek 72. születésnapja alkalmából. A magyar dolgozó nép évről-évre hálásabban- értékeli azt a fel­becsülhetetlen segítséget, melyet Ön, Sr.láliin elvtárs, hazánk felyí-' ragozásához és boldogulásához nyújtott és tiszta szívből kíván Őre nck, a 800 milliós béketábor és az egész, haladó emberiség nagy vezé. rének jó egészséget, hogy teremtő erejének teliében még sok hosszú esztendőkön át folytassa mindnyájunk javára sikeres munkáját. Budapesti 1951. december 20. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dől gőzök Pártj a 1 főtitkára.” íz atfetiaí Jö'esöbís biztonságiéi szélé tömény" lábén! tiporja a mzeütözi jog sírásait I iainsxliij elrtárs beszéde am ENSZ-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents