Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-12 / 289. szám

5 IMI IWCCEMBES 12 .......■ • ■- ■ ' N fi P L é A fasiszták és kulákok gynjtőhehe a l>ölc*skei {^ó|»áIloiná§ • A paksi járásban a termelöcsopon ■ tok 'és gépállomások vp.ro'«5i őri okoz leién főbben bírálták a böícskci gépál állomás vezetője' az éber'elensége miatt. Konkrétan lel vele'lék, hogy 1» - íyrakbő.ptt az ellenség a bölcskei gép állomásra' és ezért mennek oil min­dig rosszul, a munkálatok. Bénák Is ván elvtárs. a gépii lom ás vezetője a •hozzásZölágába n haIározot.ta n kij.• I<■ n - tette: ...Nem fedi a valóságot, hogy a/, ellenség' befurakodó!t a gépállom.iv- ra."'Úgy adln elő, hogy ö nem ind ar­ról a Fsírpanamázóról sem. aki mos a gépállomáson dól’.go^ik. A j«r»s>i cHekc/IH ói« már több. mént egy hót teli eb Ezídö alatt szerkesztőségünk megnezle a bÖ’cskei gépállomás munkáját és megvizsgálta: mi igaz a járási értekez­leten elhangzott bírálatból. Kiderül1, hogy Bénák István elvtárs. a járási ér eke.r.Men hazudó1.1 a pártnak, el­takar':! á valóságöl, mert •, a bölcsket gépállomás szinte gyűj­tőhellyé a fasisztáknak, a kulákok nak: a dolgozó nép esküdt ellen­ségeinek. Mindezért súlyos felelőséggel! tartozik a'párffiák. az egész dolgozó népnek n gépállprnás'eze'ő, hiszen ő minderről l'tído f. és . ahelyet', hogy megakadá­lyozta yólná.’ áz ellenség bel'urakodá- ?át, e.löségitejle azl. A gépállomás ve­zető a többi funkcionárius tudta nél­kül felvét egy Kákonyi nevű .. 11 i o- tö ' a 'gépállomásra és mindjárt !>n gádrezeIőöék-.nevez’e. ki. Ibinek ládán a. dóí-glv/ók íelluibor. diák. hiszen mér; nem js dotgo.zpll a gépállomáson és mindjárt brigád vezető leli. hóiul, a gépállomás régebbi dolgozói közül is akadt volna erre a funkcióra alkal­mas. traktorisla. Később kiderült, hogy ez a Kákonyi egy • dollárrejtcgelö és szélhámos em her, aki egyébként büntetett élőé.etil. Az egyik. vezetőségi ülésen felve1 ették a veze.ip. leié ennek a brigárlvczctő­nek az ügyét. A gépállomás politikai helyeszavai szerint, amikor ezer féHelpsségjrevc'nták és elkezdett mente­getőzni. odaszóű! a jegyzőkönyvvezető­nek- hogy. e/t ne vegye be a jegyző­könyvbe, A gyűlés után. ahogyan no - hozta.' a gépállomásra Kákonvil, ügy e! if távolil.ut'a: tehát erről sem Indu l lényegében senki. IVTHgodímii PJtTflí'lcüfdnek •i sí<‘pal!mná'dMi « roli kaloiialiszfek is. Kozma holtan ..főhadnagy úr“ mos- levvelöadó. A dolgozók egyébként ,,elő­léphet-ék”, mert maguk közölt ezre­des urnák szólítják, mivel rajta ma- radt_az,a -hasonlat, hogy csak min den .ezredik szava igaz. Antretter Er­zsébet1 szintén kapott. felelős állás1, a gépállomáson, annak ellenére, hogy a cl un a 1 öl d vári íöld m íí vessz ö vetkezeti ö I zsirpanamázas miatt távolították et Most főkönyvelő: tehát a bölcskei gepái omásorf előlépte!ték a sikkasztás terén szerzel'. ,, érdemei ért ‘- Helytelen tenne azonban azt gon­dolnunk':'- hogy csak fasiszta k ;fon-v tis-zlekv sikk asz léik, találhatók a bölcs- kei gépállomáson. A bölcskei gépállomás vezetője pártfogás alá veszi a kulákokat is. Nemrégiben egy Kánai nevű kulá- kot vettek fel a gépállomásra, mert-cséplőgépe van és azt is be­vitte, meg amint a gépállomás- vezető mondja: ,,,ló munkaerő, srü-kség van a munkájára.“ A legérdekesebb az, hogy. amikor er­ről ...érdeklő-]'jink, a gépállomásvezető azzal »«hn volt tisztában, bogy a cs.éplögéptülajdonos Kánai kuíák vagy ném' kulák? V gépállomásvezetö politikaiig" elég tejlelt ahhoz, hogy az ilyen'élémi .kérdésekkel tisztában 'e- gyén: eppeib ezért jogosan lehel ah ban kételkedni, hogy valóban nem I u d; a., )a ó gy kul á k - e ?’ Ha valaki Bénák Is'ván elvtársit határozott választ fog kapni, amiből az tűnik ki. hogy válóban ,,szükséges“ volt felvenni a fasisztákat, knláko- kat. Nekünk erről így beszélt a gép- álloinásvczető: ..Mlvfársívk, nincs munkaerő, mert sokan Elhagyják a gépá doni ást. Nem hidunk mást tenni. Kénytele­nek voltunk ilyen eszközökhöz fo­lyamodni.“ A Kánai kúrákkal kapcsolatban el­mondotta még azt is, liogy: ..Nekünk csak a munkájára van szükségünk. Azért, mert kulák, még -tudunk veie dolgoztatni és eddig jól végezte mun kálját. Én már régóta ismertem, tu­dom. hogy jó szakember“. Felvetődik a kérdés: vájjon van-e szükség a szo­cializmus építésénél a kulákok „szak- munkájára“ és ..segítségére“. A vá­lasz csak egy lehet: Ni-rics rá szükség, hiszen n Kulákok a doljgozók esküdt ellen*égci és ha látszólag jó munkát is végez­nek. egy óvatlan pillanatban hatalmas "károkat okozhatnak népgazdaságunk nak. Kutyából soha sem lesz szalon­na, de. a kulákok sem. fogják soha e 1 ö­A megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának legutóbbi kiértékelése szerint az őszi munkálatok sikeréért folytatott versenyben a járások versenyállása a következő: 1. dombóvári, 2. tamási, 3. gyön­ki, 4. bonyhádi, 5. szekszárdi, ti. !>»ksi járás. Az őszi munkálatok terén különö­sen a szárvágásokmVI vannak még nagy lemaradások és ez húzza vissza nagyban az egyes községek eredmé­nyei t. A dombóvári járást mindössze 0.2 százalék választja cl a 100 száza­léktól. Ez a hiány abból adódik, hogy Szakos és Gyulaj községek lemaradlak a kukoricaszár betakarításával. Ezek­ben a küzségegben nemcsak az egyéni gazdák, hanem fi termeiőcsoporttík is lemaradtuk a szárvágás terén. A tamási járásban Pari, Értény, Xagykónyi és Felsőnyék községek akadályozták a kukoricaszár betaka­rítás terén lévő lemaradásukkal-a já­rás előrehaladását. A gyönki járás­ban Kölesd község maradt !e legjob­ban a kukoricaszár betakarítása terén. A knkoricaszárbetakarílás elvégzésé­ben a bonyhádi járás területén Máza és Mnc.sla községek kullognak leghá­tul. A szekszárdi járásban Fácánkeri. Szedres, Bálaszék,, és Tengclic közsé­gek dolgozó parasztjai akadályozzák legnagyobb mértékben az őszi munká­latok elvégzésének sikerét, mert ezek nek a községeknek határában van még legtöbb levágallan vagy kupacokban lévő kukoricaszár. A paksi járásban igen nagy lemaradás van a begyűj­tés lőrén és az őszi munkálatok el­végzésében is a legutolsó. Bikács, Dtr nakömlőd, Dunaföklvár, Xagydorog, Némct'kér és Paks községek marad­lak ed legjobban a versenyben. iz őszi mélyszántás terén m egre szer te I cm a r a fi ás van. A lemaradás főleg az egyéni gazdák­nál mutatkozik, ahol megyéi visionv­Mi a helyzet Tárol keleten Ktnábítn A Kínai Népköztársaságban a dol­gozók életszínvonala egyre emelke­dik. Mandzsúriában 1950-ben a reál­bérek 1949-hez képest 40 százalék­kal. emelkedtek a parasztság vásárló­képessége egy év alatt 33 százalék­kal növekedett. A kínai állami szénbányászat sike­resen teljesítette termelési, tervét. — 1950-ben a bányászok munkájának termelékenysége 13 százalékkal .nö­vekedett, a (elszabadulás elöttj szín­vonalhoz viszonyítva pedig 70—150 százalékkal lelt nagyobb. segíteni a dolgozók országának épü­lését A gépállomásvezetö, ahelyett, hogy megszervezte volna a munkaversenyt, gondoskodót volna a rendszeres el­lenőrzésről, pártfogás alá vette az el­lenséget és most csodálkozik, hogy sok szakember elmegy a gépállomás­ról. Mindezek után világos, hogy miért gyűlölik a dolgozók a gépállo­más vezetőjét és miért nem fordulnak hozzá olyan bizalommal, ügyes-bajos dolgaikkal, mint egy elvtárshoz illően viselkedő funkcionáriushoz fordulnak. Az ilyen vezető nem méMó a dol­gozók bizalmára, hiszen a sokszor hangojp.afo+t éberséget lábbal ti­porja és a legmesszebbmenőkig támogatja az ellenséges elemeket aktiam unkájuk bau. A dolgozó nép vagyonát az ellenség kezére bízta, aninak ellenére, liogy már több estben figyelemeztetve is ileít ezért. A súlyos felelősségek alól nem men­tesül a Gépállomások Megyei Alköz­pontja sem, mert szinte csukott szem­mel nézte, hogy a bölcskei gépállomás megteljen fasisztákkal, kislakokkal. latban még 70 százalékra sem telje­sítették a mélyszántás-! tervet. A me­gye lermelőcsoportjai ezzel szemben már 74 százalékban elvégezték az őszi mélyszántást. Különösen a gyönki já­rás termélőcsoportjai értek el jó ered­ményt, ahol a mélyszántásra beterve­zett területnek csak 10 százaléka szán- latlan. Leghátul, a paksi járás termelő- csoportjai kullognak az 54 százalékos eredményükkel. A lemielöcsoporlok versenyállása .tehát így néz ki: 1. gyönki járás, 2. bonyhádi já rás, 3. tamási járás, 4. szekszárdi járás, ö. dombóvári járás, G. paksi járás. A nagrszékelyi Dózsa termelőszövetkezet megyei viszonyén than győztesként ke­rült ki a vetési munkálatok sikeréért folytatott versenyből. .A mélyszántás terén szinten jó eredményi ért el, meri már több, mini egy bele teljes egé­szében befejezte az őszi mélyszántást. A hőgyészi Uj Barázda, a simontor­nyai Alkotmány, az udvari Alkotmány, a leveli Alkotmány és Uj Élet, a bonyhádi Aranykalász, Hall adás és Úttörő, az ozorai Hunyadi és II. Kon­gresszus. a várongi Alkotmány, a du- naszenf.györgyi' Béke, a bölcskei Pető­fi, a bikác.si Szabadság és még jónéhány tenne! őcsoport már teljes egészében elvégezték az őszi mélyszántást. Az egyéni gazdák mélyszántás]' eredménye még a legjobb eredményt elért szekszárdi járásban sem halad­ta meg a 80 százalékot, Míg a gyönki járás termelőcsoporljai a megyében első helyezést értek el, az őszi mély­szántás terén, addig a járás egyéni gazdái leghátul kullognak. A községek közül teljes egészében. Győré. Kisdorog, Zárod, IVagy- inányok, Váróiig, Nak községek végezték cl az őszi mélyszántást A többi községek sürgősen hozzák be lemaradásukat az őszi mélyszántás terén, mért csak ezáltal tudják meg­vetni a következő évi bő termés , alap­jait. megkérdezi, hogy miért alkalmazza a gépállomáson' az ellenséges elemeket-, Olvasd a *W| •(ro4is««kl rdnden srám<S». ElméfeH i«ilődé$edei segíti élői fi gyönki járás termelöcsoportja az élen, az egyéni gaziiak hátul kullognak a mélyszánlási versenyben Rákosi elvtárs beszéde nyomán : Újabb felajánlások a Dombóvári Malomban A Dombóvári Afalom dolgozói rész letesen kiértékelték Rákosi elvtárs beszédét. Ezen az értekezleten újabb munkafelajánlások születtek A ma­lom dolgozói tudják, hogy az élelmi­szer ipar tervével kissé lemaradt. Ez a lemaradás a malomiparra, nem vo­natkozik teljesen. Az évi tervét lük százalékra teljesítette Novak Vendel] igazgató elsőnek tét te meg Rákosi elvtárs beszédéhez a hozzászólást. Kifejtette többek között, hogy ezzel a koraiányrendcleHel Uapcsofaítban lésének az elleniégne-k különféle megnyilvánulásai. Ezeket nekünk 4 erélyesen vissza kell verni és 1« keW leplezni. A széles dolgozó tömegeknek tudatá­ba kell vésni Rákosi etlvtárs minden szavát, hogy azt végre is tudják haj­tani, a tervet maradék nélkül minden üzemrészben teljesíteni tudjuk. Hergvó Ferenc ifjú szlahánovista, üzemi párltilkár kiemelte Rákosi elv- társ beszédének azt a részét, mikor az állami és munkafegyelem kérdésé­vel foglalkozott. Felhívta a jelenlevő dolgozóknak a figyelmét, az üzemben előforduló ilyen hiányossá' gokra. Bánó .József szaktárs, csoport ja nevében vállalta, liogy Sztálin elvtárs 72. születésnapjára válla lásuWat 1 százalékkal felemelik. Xomhori fogé pénz vállalta, bogy december 21 re egy újítást fog henyu jt;..ii. Csatári gépész bejelentette, hogy le.» ajánlását december óén éjjel befejez­te. Radios József sztahanovista válttal- '.a, liogy a Gazda-mozgalomban cso­portjával együtt még jobban bekap­csolódik és a munkafegyelmet a man- ka területén példamuta'ásával megja­vítja. A többi dolgozó is hasonlóképp©« tette meg felajánlását, hogy a terme­lés vonalán még jobban megállják he­lyüket, bebizonyítva ezzel azt, hogy az élüzem jelvény büszke tulajdono­sai, s nemcsak megnyerték, hanem meg is fogják azt tartani. A vállalat minden dolgozója teljesíti Rákosi el1’- társnak lett ígéretét. ötéves t-ervii- kcl maradéktalanul teljesítik, ez-zei válaszolva a háborús gvujtogatók és azok csatlósainak aljas mesterkedései­re. A miszlai és kocsolai szövetkezetek megjavították mozgalmi munkájukat Megyénk területén jelentős javu­lás mutatkozott a föidművesszövetke- zeta-él a részjegybefizetés és a tag­toborzás terén. Az előző hetek ered­ményeihez viszonyítva november 18 és 24-e között tízszer akkora emelke­dés volt, mert több, mint 44.000 fo­rint részjegyet gyűjtöttek be és 665 tagot toboroztak. Ez a nagyarányú emelkedés annak az eredménye, hogy a szövetkezetek boltkezelői ügyveze­tői többet foglalkoztak a részjegybe­fizetés és a tagtoborzás kérdéseivel. Jó példa erre a miszlai és a kocso- iai földművesszövetkezet esete. A miszlai nemrégiben bírálatban része­sült, mert a mozgalmi feladatokat el­hanyagolták, mindössze 60 forint rész­jegyet szedtek össze és 4 tagot tobo­roztak egész évben. A szövetkezet boltkezelői és bolti dolgozói nem vé­geztek pu! tagitációt. A bírálatnak: megmutatkozott az eredménye. Egy hét alatt Pekk Antal boltkezelő 700 'forint részjegyet szedett be és 25 in­gót toborzott. Börs Lídia pénztáros .720 Jqrint részjegyet fizettetett be és S tagot szervezeti be a szövetke­zetbe. Ezek a dolgozók megmutatták, hogy tudnak eredményeket elérni,'ha foglalkoznak a feladatokkal. Használt a kritika a kocsolai földművesszővet- K-ezetnél is., ahol jó ideig semmi ered­ményi, nem tudtak felmutatni, még a. szövetkezel, vezetősége sem törődött a feladatokkal. Ha még nagyobb lendü­lettel foglalkozik -a dolgokkal, re­méljük, hogy még jobb eredményt érnek el. az elmúlt héten 5 tagot to­boroztak és 520 forint részjegyet szed­tek össze. A gyönlci földművé sszövet kezet jó munkát végzett, az elmúlt héten, mert 1.964 forint részjegyet ;fizettettek be és 72, új tagot toboroztak. Dicsé­ret illeti Semsei Lászlót, I. számi' bolt kezelőjét, aki 43 új tagot ttfbacr- zott és 250 forint részjegyet szedsM össze. Dicséretet érdemel, a högyész'i földművesszövefkezet, mert. 45 tagot toboroztak és 2.050 forint részjegyet szedlek össze. A szövetkezet dolgozói állandó agitációs munkát végeznek, amely az elért eredményekben mu­tatkozik meg, A nagydorogá földmü- ve-s-szövetkezet textilüzemének dedgo. zói a legutóbbi boltkezelői érteiker'e- ten tett ígéretek szerint megjavítot­ták mimikájukat, mert az utóbbi • két hétben több, mint 2.300 forint rész­jegyet szedtek össze és 17 tagot szer­veztek be. Még mindig vannak olyan, szö­vetkezetek, ahol eltian-yagoiják a rés-zj egy beszed est- és a tagtoborzást. Nem gondolnak arra. hogy már itt az év vége és tervüket teljesíteni Imii. Ezek közé tartoznak a Iápaföi, yá- rongi, iraki és a döbröközi szövetke­zetek is. A döbröközi földművesszö vetkezetnél még v.aimak vezetőségi tagok is, akik nem fizették be fel­emelt részjegyeiket é-s a szövetkezet dolgozói közül négyen nem is szövet­kezeti tagolc. Ha a vezetőség nem mutat példát, hogyan várhatjuk a ta­goktól, hogy részjegy befizetési köte­lezettségüknek eleget tegyenek? Kiss János és Vincze József igazgatósági, Kovács József. Szalui Mihály. Pan­dák József és Szabó Margit felügyelő^ bizottsági tagok még egy fillért s- -m fizettek be részjegyükre. Ä terv tel­jesítése tö-rvény még a döbröközi íöldművesszövetkezetnek is, ezért sür­gősen számolja fel a hiányosságokat, hogy tervét az év végéig teljes]íéni tudja. Bek éji hun apók Szekssárdon december 14—16-ig A haladó filmművészet alkotásai kiveszik részüket abból a hatalmas küzdelemből, amely legdrágább kin­csünk, békénk megvédei mezőséért folyik. HalalmPs szerepe van ebben a harcban annak a művészetnek, mely a legszélesebb tömegekhez képes el­vinni az igazság szavát. A filmnek ezt a hatalmas tömeg- mozgósító erejét az imperialisták is felismerték. Filmiparukat egyre in­kább és egyre nyiltab-ban állítják a háborús uszítá-sszolgálatába. Hol vannak már az imperialisták ..politi­ka ellenes“ filmjei! Höl van már az az idő, amikor burkoltan, selyempa- pírba csomagolva adagolták be a népnek butító, reakciós eszméiket. A mai imperialista f-i-imek útját vér. a gyűlölet, a Szovjetunió és a népi demokráciák gyalázása, a hábo­rú nyílt népszerűsítése jelzi. A világ egyszerű, békesz-eretö dol­gozói azonban nem ezeknek a fi-hn- föjmedvényeknek hazug és képmu tató hangjára figyelnek. A népek az igazság szavát akarják hallani a mű­vészektől, — s ezt az igazságot a ha- >adó filmművészet alkotásaiban ta'cil- ják meg. . A magyar dolgozók a felszabadulás óla sorra láthatják azokat a filme­ket, amelyek újabb tettekre lelkesí­tik, erő.-útik b ékehar c unkát, fokoz­zák fiz imperialisták elleni gyűlöletü­ket. Hazaszertetre, helytállásra nevel az ..Egy igaz ember„Az én hazám'-, a ..Kina lányáé', az ellenség h'érlelhe- tetlcn gyűlöletére tanít a „TiJIcos meg­bízatás". az ,,Istenek tanácsa“. a. ,.Ta- hVkozás az Elbán'1, a ,,Kárhozottak összeesküvése" s a haladó filmművé­szet számos más kiváló alkotása. Ezeket a filmeket tűzik most ismét műsorra filmszínházaink a december 13-tól 19-ig rendezendő Béke Filmna­pok alkalmából. A Béke . Fílmnapokát a helyi bekebizottság rendezi me­gyénkben is december 14—-16-ig ami­kor a „Szevaszíopol hősei“ című meg­rázó filmtörténetet vetítik. Szevasziö- po! hős védőinek á’líiva örökbecsű művészei emlékei. Az ő helytállásuk példamutatásuk adjon nekünk is még nagyobb erőt a békéért folytatott küzdelemben. Ez a film erősítse szent etünkét d nagy Szovjehmió iránt és hitünkét, abban, hogy a Szovjetunió veteké­vel meg tudjuk védeni a békét. Japánban Japánban hivatalos adatok szerint 195E elején körülbelül 18 millió mun­kanélküli, volt. A lakosság ellátatlan, nélkülöz mind az élelmiszerekben, mind ,a ruházati cikkekben. Igen sú­lyosak a lakásviszonyok, 16 millió hajiéktaia-H van. A japán dolgozók élete méginkább leromlott azóta, hogy az országot az imperialisták jármába kényszer!tét lék. koreai háború ki­törése óta az élelmiszerek és köz­szükségleti cikkek ára 1951 márciusa, ig 62 százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents