Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-07 / 285. szám

4 NAP LÓ Ittöl DECEMBER 1 A MARXI ÉRTÉKTÖBBLET Minden megyébe« most készül­nek a í elsői akii kádeeototaíáson » Politik«! gaadaságftan második köisieFeiiciájáFia, Az alábbi anyag az elvtarsafc hanulásást kívánja elősegíteni. »mely előadásban hangzott el. ■ n. A* értéktöbbfel Itt mindenekelőtt tisztáznunk kell a kérdés megértése szempontjából az egyszerű árutermelés és a tőkés ter­melés alapvető különbségét. Mint ismeretes, az egyszerű áruter­melés jellegzetessége a kezdetleges árutermelésnek, amikor is a termelő saját maga termel, síkját termelőesz­közeivel, tőként megrendelésre termel, így a termelésben bizonyos mértékű tervszerűség érvényesül. Az egyes lei melók egy bizonyos áru termelésére specializálják ennek folytán magukat, így kialakul a termelés bizonyos fokú. társadalmi formája. Az egyszerű árutermelés jellem­zője tehát, hogy csak árut termel és hogy a termelés és értékesítés között nincs ellentmondás Ének következtében az egyszerű áru­termelés nem termel értéktöbbletet. Így nem is a kizsákmányoláson ala-' jmló gazdaság. Az egyszerű árutermeléssel szemben a tőkés termelés jellemzője, hogy nem egyszerűen árutermelés folyik, hanem az árutermelés közben értéktöbblet termelése jön létre, mely abból adó­dik, hogy a tőkés gazdálkodásban a termelőeszközök már nem a terme'ö tulajdonában vannak, másodszor, a tőkés a pénzért olyan árut vesz a piacon, melynek elfogyasztása folytán újabb használati értéket, értéktöbble­te? termel, ahogyan ezt láttuk az el­mondott példa alapján a munkaerő használati értékének meghatározása 041. Az egyszerű árutermelés és tőkés- termelés alapvető különbsége te­hát a két termelési folyamat kö­zötti különbség. Nézzük meg ezekután az értéktöbb­let termelésének a folyamatát. Ve­gyünk példának először egy csizma­diát. Vezessük le ennek munkafolya­matát. mint olyan munkafolyamatot, ahol értéktöbblet nem jön létre. Ugyanis a csizmadia egyedül dolgo­zik kis műhelyében. Az általa clkészí- let: csizmákat cs cipőket természete­sem nem. maga és családja számára készíti, hanem azért, hogy azt a pia­con értékesítse, eladja. Hogy mindezt a csizmadia el tudja végezni, vásárol­ni kell neki bőrt, fonalat, vásznat, szeget, csirizt és festéket készpénzért, Tehát a csizmadia a pénzéért, hogy termelni tudjon, olyan árut vesz a pia­con, melyek a csizma elkészítéséhez szükségesek. Az így megvásárolt áruból, illet' anyagból a csizmadia naponta ej pár csizmát készít, el. Tegyük fi hogy egy pár csizma elkészítéséin U> pengő értékű bőrre van szüksé 2 pengő értékű fonálra, 5 pengő é 1 ékú vászonra, 1 pengő értékű szí es I pengő crlékü csiriz és festék. Ezen túl szerszámokra is szüksi van. Azonban, mivel, hogy a csizn előállításához szükséges szerszám«, nem fogynak el, egy pár csizma cl állításának ideje alatt, tegyük ft hogy a csizmadia szerszámai egy t alatt kopnak cl, azaz 300 pár csizn elkészí.ése után, így a szerszámok 3< csizma értékében fognak megjeleni V agyis, gz egy pár csizma elkész lésében a szerszámok értékben cs; egy háromszázad része jelenik mc vagyis egy pár csizma értékében 1 szerszámok értékéből] egy pengő érti megy át. A cipész állal egy pár cipő elkéss léséhez előlegezett érték összege í 20 pengő. ' Annyit jelent-e ez, hogy a cipé ai.al elkészíteti pár cipő értéke min össze 20 pengő? Nem. Ez nem azt j teáin A cipész 20 pengőt fordílt «supán a cipő készítéséhez szükség termelési eszközök megvásárlására. Hogy ezekből a termelési eszkö­zökből egy pár cipő legyen, a 1 IP észnek, a csizmadiának egész napon át kellett, illetve nyolc urán keresztül kellőit dolgozni. Mivé; a cipészmunka egyenlő a ti sadalim átlagmunkával és egy óra i 'lag,munkája e,gy pengőben fejeződ)' tik ki, így a cipész nyolc pengő értékkel növelte a pár cipő elkészí séhez szükséges termelési eszköz ériekét. Iá/ a cipész által ei’készített cipő értéke 28 pengő. Miután az árutermelő társadalomban a termékek általában értékükön keltek el, 28 pengőt fog kapni a cipész az egy pár cipőért. A termelés folyamatossága szem­pontjából a cipész 20 pengőt ismét újabb termelési eszközök, anyagok be­szerzésére fordít és a folyamat meg­ismétlésével megy végbe az egyszerű árutermelés folyamata. cipész időközben betegsége, a stJb. folytán tönkremegy, bér­munkássá vállük, kénytelen a tőkéshez 'béranunkásként elszegődni. A cipész, mint bérmunkás ismét 8 óra alatt készít el egy pár cipőt már a tőkés üzeméiben. A cipőnek az értéke tehát továbbra is 28 pengő marad, de a tőkés nem 8 órát dolgoz­tatja a munkást, hanem 16 órát, sőt többet, mondván azt, hog'y ő kifizette a munkaerő napi értékét, a 8 pengőt, így egész nap jogában áll azt h-asz- náitú, • ■ így a cipész » tőkés üzemében naponta 16 órát dolgozik, s nem egy, hanem két pár cipőt készít, melynek kétszer 28, tehát 56 pen­gő az értéke. Nézzük meg, mennyi tőkét fektetett a tőkés a két pár cipő előállításába. Változatlanul tételezzük fel a két pár cipő termeléséhez szükségle« ter­melőeszközök vásárlásának . értékét, melyre 40 pengőt fordítóit. A munka­erő vásárlásra nyolc pengő keik A tő­kés tehát 48 pengő tőkét fektetett az üzletbe és 56 pengőt vont ki, Ac előlegezett tőkéje tehát nyolc pen­gővel megszaporodott, nyolc pengő éft'étktöbbiattel növekedett. Az értéktöbblet termelésének problémája így megoldódott anél­kül, hogv megsértettük volna az egyenérték cseréjének törvényét. Mivel a főkés az említett példával ér­tékként vásárolta meg a termelési eszközöket, értékként vette meg a munkaerőt és értékként adja el a munkása által készített cipőt. A szükséges muuka és a íúlmiiuka Azonban mégis több pénzt vont ki az üzletből!, mint amennyit befek­tetett azért, mivel a munkást hosz- szabb ideig dolgoztatja, mint amennyi idő alatt megtermeli a munkaerejének értékét, A cipész a munkának első részében a munkaerejének értékével egyenlő nagyságú érteiket hozott létre az el­ső nyolc órában, mivel a munkaerő értékéhez szükséges létfenntartási ja­vak előállításának értéke egyenlő a cipész 8 órai munkájával. Munkájának második részében a másik nyolc órában pedig megtermel­te a lökés számára ecz értéktöbbletet. Marx ezt a folyamatot a munka­nap első részét, szükséges mun­kaidőnek, az e közben kifejtett munkát szükséges munkának, a szükséges munkán túl végzett munkát, túlmunkának nevezi, mint az értéktöbblet létrehozóját. (Meg kívánom jegyezni, hogy a túl­munkát ne tévesszük össze, a túlórá­val., melyről a munkabér tárgyalásánál lesz szó.) Az értéktöbblet tehát a túlmunka idaje alatt termelt érték, amelyet a lökés a termelőeszközök magántulaj­dona alapján igyekszik kisajátítani cs nap, mint nap fokozni. Tisztán kelti azonban látnunk, hogy az értéktöbblet és terméktobblet nem azonos fogalmak. Amióta az ember kilépett a.z állatvi­lágból, t.erméktöbblletet mindig • ter­melt és fog is termelni. A társadalom fejlődésével az em­beri munka mindig termelékenyebbé válik. Ezáltal nyílik lehetőség arra, hogy a társadalom tölbb terméket ál­lítson elő, mint amennyit közvetlenül fogyaszt, A termék többlet oly termelőesz­közök és tartalékok formájában je­lentkezik, amelyekkel a termelési a társadalom kiszélesíti, új gyárak keiet- keznek, nagyobb .mennyiségű anyagi áll a társadalom rendelkezésére, lé­nyegében a társadalom gazdagabb lett. Csakhogy az osztálytársadalmakban a termékitöbbletet a kizsákmányoló ki­sebbség sajátítja ki, a terméktöbblet tehát nem az egész társadalom jólétének emelé­sét, hanem csak a kizsákmányoló osztály gazdagodását szolgálja, így még az egyik oldalon állandóan növekszik a gazdagság, a másikon a dolgozóik és kizsákmányolt tömegeik mindjobban ^nyomorodnak. Mivel a tőkés társadalom általában áruterme­lő társadalom, így a terméktöbblet ér­téktöbblet formájában jelentkezik és az értéktöbblet nem egyszerűen azt a tényt fejezi ki, hogy a munkás töb­bet termel, mint amennyit elfogyaszt, hanem azt, hogy. a többlet termékei a tőkés számára termeli és a tőkés a t érmék? öb bie l et minden ellenszolgál­tatás nélkül sajátítja ki. Az értéktöbblet fogalma tehát nem azonos lerméktöbblét fogalmával, Az értéktöbblet fogalma kifejezi a tőkés termelési viszonyt, a tőkés és bér­munkás viszonyai. Ezért mondjuk azt, hogy az érték­többlet történelmi fogat űom és hogy a tőkés termelési viszonyok kialaku­lása előtt a többlettermát nem ér­téktöbblet formájában jelentkezik. Ugyanezt, látjuk ima a szocialista tár­sadalomban, ahol felszámolódni a tő­kés kizsákmányolás s ezzel megszűnik a löbblettermék érték­többlet lenni és újból a társada lomban termelt többtetiermékek a termelőeszközökkel együtt »z egész társadalom tulajdonába vannak* Az értéktöbblet termelésének marxi elemzése megmutatja és egyben a je­lentősége, hogy megmutassa a munkás- osztály kizsákmányolásának és a tő­késosztály gazdagodása alapjait. Jelentősége, hogy megmutassa, hogy a tőkésosztály jövedelmének egyetlen forrása a munkásosztály kizsákmá­nyolásából eredő értéktöbblet. És mindez tudományosan bebizonyítja, leleplezi a. tőkés társadalom lényegét, magát az egész tőkés kizsákmányo­lást. (F oly tatása következik) A rá kbet ességről A rákbetegségről köztudomású, hogy ha idejében nem kerül orvosi gyógykezelés alá, minden esetben ha­lállal végződik. A rák inkább az öre­gek betegsége, de előfordul, hogy^ egé­szen fiatalok, sőt csecsemők is rá­kossá válnak. Minden szervünkben le hot rák. Leggyakrabban fordul elő: a gyomor, tüdő, méh, mell, máj, bek mirigy, ajak, (pipától) bőr stb. rákja. Nem ragályos betegség. A családi hajlam öröklődik. Tragédiája az era berisegnek, hogy a kezdődő rákok nem fájdalmasak.-Ezért sok beleg ké­sőn megy orvoshoz s már nem lehet rajta segíteni! Akinek családjában rá­kos beteg volt, aki hirlclcn soka: fogy, aki szürke, fakó színű, aki mc!­fiz osztrák tömések egy év alatt csaknem annyit kereslek, mint összes munkásaik • Bécsi a Volksstimme írja; Ez év október vegéig 57 osztrák részvény- társaság hozta nyilvánosságra 1950. évi mérlegét. A közzétett adatokból kitűnik, hogv az 57 részvénytársaság tulajdonosai a műit évben több, mint 226 midió schilling tiszta nyereséget váglak zsebre. Ugyanakkor bérekre és fizetésekre 250 millió sehiHinget fordítottak. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az 'ében güböket. érez, azonnal menjen orvoshoz, ha semmiféle fájdalmat sem érez. Ingyenes rákvizsgálat van a nők ré­szére a kórházban minden hétfőn dél­után 5 órától, az Egészségházban (Vörösmarty-u. 5.) minden szerdán délután (> órától. Korra való tekintet nélkül minél többen jelentkezzenek' a vizsgálaton! Dr. Major György PÁRTHírek A Bolsevik Párt története káder- képző tanfolyam felsőfokú hallgatói részére december 8-án, délelőtt 9 óra kor lesz a konferencia foglalkozás Szckszárdon a Pártoktatók Házában. * A Bolsevik Párt története káder- képző tanfolyam középfokú hallgatói részére december 15-én, délelőtt 9 órakor lesz a konferencia foglalko­zás Szckszárdon, a Pártoklalók Há­zában és a járási székhclveken. *­* Politikai Gazdaságtan szakon felső lokn és küzépkáder konferencia tü­zelőknek december 8-án, délelőtt 9 órakor konferencia foglalkozás lesz Szckszárdon, a Pártoklalók Házában. * Politikai Gazdaságtan szakon a ful- sóloku hallgatóknak december l‘2-én délelőtt 9 órakor lesz a konferencia foglalkozás Szekszárdim, a Pártok!a- lók Házában. * Politikai Gazdaságtan .szakon a kö­zépfokú hallgatóknak december 22-én, dele.ólt 9 órakor lesz a konferencia foglalkozás Szekszánlon. a Párlokta 16k Házában és ;| járási székhelyeken Az Állami Fafusrinház Öcsényben Az Állami Faluszínház „Móricz' i társulatának színjátszó részlege .ma! este. öcsényben, a mozirészleg pedig t .Sárpilis községben tart előadást. Vi-j dám szórakozás közben- tanítják, ne j vélik dolgozó parasztjainkat, fokoz- ! zák . lelkesedésüket, növelik ere jüket, J hogy a béke megvédése és országunk [ erősítése terén még. kimagaslóbb éred- j »lényeket érjenek cl a munkások pél­dája nyomán.. Erősíthessék ezzel is a munkás-paraszt szövetséget. Egyúttal beszédes bizonyítékát ad­ják állnak, hogy pártunk tanításai ■nyomán népi demokráciánkban való Ságban is a dolgozó nép közkincsévé válik ' a kultúra minden vívmány a. 'Női és férfi munkaerők jelentkezzenek! Felhívja a megyei tanács XII, műn- kaorőgazdálikodási osztálya a női munlkáiferök figyelmét,/ hogy elhelyez­kedés végett jelen.tkezsenék a fent nevezett osztálynál. Azon női mun­kavállalók. akik még eddig nem dol­gozták azok is jelentkezhetnek. Nők jelentkezhetnek 45—50 évesek, a fér­fiak pedig 50—65 évesekig. Tájékoztató a munkáltatók részére Az SZTK Tolnamegyei Alközpontja értesíti a munkáltatókat, hogy 20-11 1951 M. T. számú rendelet 14. §-a alapján kifizetésre kerülő 10 százalé­kos egyszeri juttatást — mivel az já­rulék alapot, nem képez — az Alköz­ponthoz bejelenteni nem kell. Az egyszeri juttatásból az 1 száza­lékos öregségi önkéntes hozzájárulást nem lehet levonni. Természetesen a munkavállalók részére kiadandó mun kállaiéi • igazolványon sem szabad az egyszeri juttatást, mint javadalmazási többletet- feltüntetni­Decs, barátságos, Vezette: Varga I. d e es i ÄMG meghívására a szekszái i Petőfi SK labdarúgó csapata vasár ap Decsen vendégszerepeit. Az enyhe széltől támogatva a ven égcsapat, kap hamarabb lábra é /ziráiki labdájával Lehelvári bomba ólt lő, 1:0. A hazaiak is szórványt an támadnak, de a Petőfi véd eben ennyiedén, hárítja el a veszélyt. A 21 ércben Cziráki 30 méterről szabad ligást küld a hazaiak kapujára. 1 rbdát Major fogja el, a kapust i UJITÄS 8 TOTÓBAN! Az eddigi 8 napos várako­zási idő helyett a. 1 í. és i i í • osztályú nyeremények — amennyiben a íogadáyi héten van .12 ta Iá latos szelvény és a I i. és III. osztályú nyeremé­nyek egyenkénti értéke az JUOO Kt-ot nem haladnál, meg — már csütörtökön felvehe­tők. Egyéb esetben a kifize­tési határidő változatlan ma­rad. A newel és címmel ellátott nyerő szelvényekre a nyerő-, menyeket a Sportfogadási Osz­tály posta útján utalja ki, úgy, hogy azokat a fogadók legkésőbb a hét végéig kézhez vehessék. A jeligével játszó fogadókat kéri a Sportfogadási Osztály a nyertes igazoló szelvényei­ket. a nyeremény mielőbbi ki utalhatása végett, lehetőleg már bét főn adják postá ra. <Oím: Hí1-. József Attila-u. 2.1 mezei futóversenyt megrendezni. Az egyes versenyszámokban nagy harc folyt a győzelem megszerzéséért. Végeredményben a nagydorogi és a györkönyi úttörők vitték el a pálma1 az egyéni, illetve a csapatversenyben. A verseny ünnepélyes díjkoszfással éri véget. Leányok: (500 m): 1. Mód Nagydo rog, 2, Galambos L>-cserencp. 3. KA dinger Györköny, 4. Nemes D-cserenc puszta, 5, Pál Nagydorog. 6. Bíró Nagydorog. Csapatverseny: 1. Nagy dorog Ai (Mód, Pál, Bíró), 12 pont, 2. Drei cserencpuszta (Galambos, Nemes. Tóth) 14 pont, 3. Nagydorog B) (Kun. Pálkolic, Gvöre) 20. pont, 4. Györköny 25 pont. Fiuk: (1000 n!) 1, Jiiling Györköny, 2. Fehér Cserencp. 3. Bakos Cserem puszta, 1. Nagy Györköny, 5. Krémer Györköny, G. Kiss Györköny. Csapatverseny; 1, Györköny (Jilting. Nagy, Krémer) 10 pont, 2. Decv Csereucpuszta (Fehér, Bakos. Gajdács 13 pont, 3. Nagydorog (Kiss, Nemein. Mókus) 26 pont. kicselezi és védhetetleTiül saáK a labda a hálóba, 2:0. A második félidő első perceiben Páva megsérül, a csonka Petőfi csa­társor már nem oly átütő erejű. A 17. percben Szemző kézzel érinti a labdát, a megítélt 11-est Bcne értéke, siti, 2:1. a 30. percben Leli ©Ívári ki­tör, és beállítja a, végeredményt, 3:1. Az eredmény igazságos. Jók: Ba­bies, Bö ez, Majop illetve Mihalovhs, és a közvetlen védetem. HIKE U PÉNTEK, DECEMBER 7 ÜtiYELETES tiYÓGYSZERTAR: 11/1. sz. Áll. gvógvszcr'.ár. NÉVNAP: Ambrus. - IDÜJARASJELENTÉS: Várható időjárás péntek estig: Fa.hö- átvonulások, néhány bolyén kisebb eső lehet. Mérsékelt déli-délnyuga J szél. A hőmérséklet alig változik. Várlui'.ó hőmérsékleti értékek az or­szág területére péntek reggel: mínusz plusz 2, dóikén 6—9 fok közölt. A Mcierológiai Intézel jelentése a fűtés alapjául szolgáló napi közép" hőmérsékletről]: December 7-én a várhaló napi középhőmérséklel Buda­pesten és az. ország egész lenileién négy Celsius fok alatt lesz. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő PÁLINKÁS GYÖRGY Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Szerkesztőség telefonszáina: 22-10. Kiadóhivatal telefonszámn: 20-10 M N B ej-vszőmlsszÓKi 9'56.‘5“|.'W. Előfizetési fiit: havi tt— forint. Pécsi Szikra nyomda I'écs, Munkácsv Miliálv-utea 10 »z. Telefon: 20-27 A nyomdáét! felel: Mt t It'S RF7S0 Jól szerepeltek a eylrksnyi úttörők a aagydarogi futóversenyen A nagydorogi úttörőcsapat vasár­nap rendezte meg az úttörők részé­re a mezei futóbajnokságot. A ver­seny szóp őszi napsütésben került sorra, s több, mini 60 induló volt a versenyen. A verseny díjazása igen gazdag volt. Az első három helyezett mind az egyéniben, mind pedig a csapatban éremdíjazásban részesüllek. Mindén résztvevő ezenkívül kapott emlékjel­vényt is, A. jól sikerült verseny hiányossága csupán az volt, hogy mindössze 5 csapat képviseltette magát. Ennek okát a csapatvezető elvtársak nem­törődömségében kell látnunk. Dicséret illeti a Decs-cserencpusztai úttörőcsa­patot, akik az állomástól 5 6 kilo* méterre laknak s már szombaton cl kellett utazniok, hogy a versenyen résztvehessenek. Jő munkájuk, önze'- len lelkes csapatvezetőjüknek, Albert Antal vezető-tanítónak köszönhető. Pieméljük, hogy a többi csapatvezető a sport iránti közönye rövidesen fel­oldódik és a jövőben még nagyobb számú résztvevővel fogják a megyei ÖÓUUIU R'ÖálU'YUUT lUj^jaiV U LYJ.UJft.U3; |ÍU11U Szombaton indul a városi sakkbajnokság Az elmúlt hónapba^ rendezték meg Y a sportkörök a házi sakkbajnokságot. -1 A győzteseik és a helyeseltek most a - városi bajnokságban fognak rész-ven. s ni, hogy egymás között eldöntsék a megyei bajnokságon való részvételi l jogát. A sportköri bajnokságok alapján a következő versenyzők jogosultak a városi bajnokságban rész.tvemű: Götz, Sebestyén, Dömötör, Nagy, Vaaiitsek, Gujzer, Szie!ndiit Németh Z., Szabó, Szemző, Majmai, Váczi, Dénes I. i A verseny folyó hó 8-án, szomba- , ton délután 5 -órakor kezdődik a Vö; r&3 Meteor Széchenyí-utcai kultúrter­mében. Játéknapok szombat, vasár nap és szerda. Függő játszmáik befeje. zése. a pénteki napon. A játéknapon való másodszori meg nem jelenés a játszma elvesztését vonja maga után. A versennyel kapcsolatos kérdések­ben a versenyt rendező városi. TSB dönt. Érdeklődőket a rendezőség szí­vesen lát. Az első forduló párosítása a követ­kező: Dömötör—Vanifsék, Götz—Vá­ci, Gujzer—Szondi Majmai—Szénre, Nagy K.—Szabó, Németh—Sebestyén. Dénes szabad. Sz. Petőfi SK—Decs 3:1 (2:0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents