Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-12-07 / 285. szám
2 Nino 1951 DECEMBER T Malik elvfárs beszéde az ENSZ különleges politikai bizottságának december 4-í délutáni ülésén Rákosi elvtárs beszédének visszhangja, a külföldi sajtóban Pájis (TASZSZ): Az ENSZ különleges politikai • bizottságá-nejj december 4-i délutáni ülésén az^al a kérdéssel kapcsolatban, hogy küldjenek-ki egv ENSZ-bizott-ságot a németországi választások kérdésének megvizsgálására, Maiik elv társ, szovjet megbízott beszédet mondott. Beszéde ©lején rámutatott, hogy az USA, Aagüáa és Fraajóaorsizág már a potsdamj értekezlet másnapján megkezdte a potsdami egyezmény meg szegesét Németország kéttészalátását és egy új háború előkészítését Nyugat;-Németország részvételével, majd így folytatta; ■ Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, azzal, hogy áz ENSZ-be,, felveti Németország kérdését, megakadályozni reméli az egységes, béke-szerető és független Németország megteremtését. Az a javaslat, hogy alakítsanak Németországgal kapcsolatban ENSZ- bizottságot, teljesen. indokolatlan, mert ez a kérdés nem tartoHk az ENSZ hatáskörébe és nem. lehel megvitatás tárgYa a Közgyűlésen. Maiik elv társ emlékeztetett arra, bogy egész sor nemzetközi egyezmény van, amelyeket a nagyhatalmak képviselői írta alá és amelyek pontosan meghatározzák, hogy a ^ német kérdés megvitatása és eldöntése csak az ."ezekben az egyezményekben megállapított rendben történhetik. ' Ezek. a nemzetközi egyezmények megállapítják,' hogy a Németországgal -kapcsolatos háború utáni rendezés kérdései annak a négy hatalomnak hatáskörébe' tartoznak, amelyek 3 felelősségét viselik Németország 'sorsáért. , Tiymodon, a négy nagyhatalom ezen külön nemzetközi egyezményei és szerződéséi következtében Németország egész kérdése azoknak a kormányoknak a döntésié alá tartozik, amelyek felelősséget viselnek Németország megszülMséért és nem1 tartozhat- sem ilyen más elbírálás alá. i Ncrh először találkozunk azzal a kísérlettel, hogy az ENSZ.t bevonják a néniéi kérdés megvizsgállásába, Ilyen kísérlet történt 1948 őszén. Ez a kísérlet akkor vereséget szenvedett. '.A-három hatalom javaslata Németország kérdésének a Közgyűlés napirendjére tűzéséről nyilvánvaló é-s dara mepsértése az alapokmány 107. cikkelyének és. következésképpen megsértése azoknak - a kötelezettségeknek, amelyeket nemzetközi szerződésekbe^, vállaltaik. Az USA, Nagy-Britannia és Francia- öt szag - kő rmáiny a, amiko r j avaso 1-ja, hogy az Egyesült; Nemzetek Szervez-e_ térnék vezetésé alatt nevezzenek ki nemzetközi bizottságot azért, . hogy megvizsgálja Németországban, meg- vá-rinak-e ott a feltételek össznémet nemzetgyűlési választások megtartására,' úgy tekint Németországra, mint kultúrálatlan jogtalan és elmaradt gyaranáfirá, ahol n-incsőnek politikai pártok/ ahol korábban nem voltak parlamenti .választások. Az ilyen javaslat szerzői a német népre úgy tekintenek, mint elmaradt nemzetre, amelynek arra van szüksége, hogy evőm ságot létesítsenek felelte és megtanítsák, hogyan kell parlamenti választásokat tartami. A Németországról váló ilycn nézet szükségszerűen megalázza a német nép nemzeti mél- tóságérzetél. Természetesen G- szovjet, küldöttség nem egyezhet bele, hogy a- három hatalom így bánjon Németországgal és a német néppel. A német nép — mondotta a továbbiakban Malik elv társ -— egységesen támogatja^ a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a bonni szövetségi parlamenthez ez év szeptember 15-én intézett felhívását, amelyben javasolta, hívják össze a Német ^Demokratikus Köztársaság képviselőinek és Nyugat-Németország képvisel ötnek össznémet. tanácskozást 'Hót kérdés megvitatására: szabad, össznémet nemzetgyűlési választások megtartása a.z egységes demokratikus, béJceszenető 'Németország mcg-atekílá- ** .érdekében és a Németországgal való békeszerződés megkötésének gyorsítása. Midőn a bonni kormány — majd, nviti két héttel később —, szeptem bér 27-én közzétette nyilatkozatát és a-.. 14,.ponttól tette függővé a Német Deraqfcratikus Köztársaság népi kamarája, felhívásának elfogadását, a népi kamara válaszul közölte, hogy a szövetségi ^parlamentnek az össznémet választások feltételeire vonatkozó javak atal többségükbe^ elfogadhatók!- Msíhik elvfárs ezután ismertette a Német Demokratikus Köztársaság sorozatos erőfeszítéseit az össznémet vá la szitások elő'kés-zí tésére. Rá m utat o 11, hogy &i össznémet választások elő. készítésére az NDK kormánya által létesített bizottság véleménye szerint a választási törvény számára a Weimairi Köztársaság 1924. III. 6-i választási törvényét kell alapú! venni, Ezután így folytatta: Németország egyesítésének, terén nagy lépés lenne,: ha a bonni. kormány, és a három nyugati megszálló hatalom, elfogadná a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát. A szovjet kormány — mondotta a továbbiakban., — helyesli a német demokratikus erőknek a javaslatait, amelyek össznémet nemzetgyűlési választások útján egységes, demokratikus Németország megteremtésére törekszenek, továbbá indítványozzák, hogy Németországgal mielőbb kös sék meg a békeszerződést és valamennyi megszálló csapatot vonják ki Németországból. ä Szovjetunió ísiuogaija a javaslatokat és úgy véli, hogy már régien el kellett volna háritapi minden akadályt, annak útjéből, hogy a német nép vá. laszitott képviselői közős asztal mellé üljenek és megtárgyalják az országuk számára létfontosságú kérdéseket: az egységes, demokratikus., békeszerető Németország megteremtését valamint a békeszerződés megkötésének meggyorsítását. Malik elvtárs ezután rámutatott, 'rogy a szovjet kormány már 1947 őszén a külügyminiszterek tanácsának ötödik ülésszakán javasolta a Németországgal kötendő békeszerződés kidolgozásának haladéktalan megkezdését és javasolta, hogy a négy; hatalom kormánya két. hónapon belül terjessze a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő béke. szerződés alapjainak tervezetét. A szovjet küldöttség javaslata azonban nem .talált • támogatásra az amerikai, angol és francia küldöttség részéről. Az USA. Anglia és Franciaország állásfoglalása a londoni tanácskozáson .lehetetlenné tett minden haladást Németország egységének újjáferemtése terén. Mi több — mint már rámutattam, — e hatalmak kormányai Németországra megszállási statútumot erőszakollak rá, hogy ezzel a statútummal helyettesítsék a békeszerződést és határozatlan időre meghosz, szabhítsák a megszállási rendszert. Emlékeztetett arra is Malik elvtárs., hogy 1949-ben a szovjet kormány a külügyminiszterek tanácsának párisi- ülésszakán »ismét. felvetette a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése meggyorsításának kérdését. A szovjet javaslatok azonban ezúttal is a három nyugati hatalom konok ellenállásába ütköztek. Nem. kerülheti el a figyelmet — folytatta. — hogy a három hatalom azért vetette fel a Közgyűlésen a németországi viszonyokat megvizsgáló bizottság megalakításának kérdéséti hogy a német demokratikus erőket minden módon gátolja az egységes, demokratikus, békeszerető Német.or_ szag megteremtésében és a Németországgal kötendő békeszerződés megkötésének: meggyorsításában. A három hatalom azért veti fel az ENSZ-ben Németország kérdését, meri remélj., hogy ezzel határozatlan időre a’odázhatja, majd meghiúsíthatja az össznémet tanácskozás összehívásának és a szabad ossz német választások megtartásának kérdését, Nyugat Németországot az agresszív Észak- atlanti Tömbhöz csatolhatja és e téren befejezett tény elé állíthatja német népet. Az USA, Anglia és Franciaország kormányának azért van szüksége a Németországgal foglalkozó nemzetközi bizottság megalakítására, — állapította meg Malik elvtárs — hogy az Egyesült Nemzete^ Szervezetét agresszív militarista céljainak álcázására, használja fel, megakadályozza Németország egyesítését, tartóssá te- SY10 ;a megszállási rendszert, elodázza a német békeszerződés megkötését. A Szovjetunió küldöttsége — mondói ta ezután Malik elvtárs, — határozottan tiltakozik az ellen, hogy a nemet, népre akarata ellenére, a Németországgal kapcsolatos érvényes n< mzethözi egyezményeket- sernmibe- veve a nemzetközi bizottságnak va- ,amilyen gyámságát erőszakolják rá. A Szovjetunió küldöttségének a_ a ve ,©menye, hogy ilyen bizottság megterem, tes-e. sértő volna a német nemzetre. . V A szovjet kormány úgy véli hogy senki sem foszthatja meg a nemei népet a’lól a jogától, hogy ^ országát békésen egyesítse ossznemel tanácskozást hívjon össze' szabad választásokat tartson egész Németországban, senk lsem foszthatja meg a német pépet a békeszerző desre való jogától. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy legjobban maguk a németek állapíthat jók. meg Kel el-Németország és Nyugat-Németország képi viselőiből alakított bizottság által, a Németországot megszállva . tartó négy hatalom ellenőrzésével■, hogy vájjon megvannak-e egész Németországban a.szabad választások megtartásának. feltételei. Mindez azt bizonyítja, hogy a három hatialgminak semmi alapja sincs eat a kérdést Közgyűlés élé terjeszteni. A Szovjetunió küldöttsége tiltakozni fog minden olyan határozati javaslat ellen amely jogalap nélküli és a néniét nép számára sértő nemzetközi bizottság létesítéséről rendelkezik. Ami Anglia és Pakisztán küldöttének azt a javaslatát illeti, hogy hívják meg a bonni kormány képviselőit, nagyon J,s nyilvánvaló, miért ragaszkodik ehhez az USA, Anglia és Franciaország — a „hármak“ — határo zaiíi javaslatának szerzői. A bonná kormány képviselőinek meghívását mindenekelőtt azért kísérlik meg, mert a Németországgal foglalkozó bizottság létesítéséről! szóló javaslat szerző; ennek a jogtalanul feltett kér. désmek tárgyalását fel akarják duzzasztani, erziel akarnak nagyobb súlyt adni ennek a vitának. így akarják álcázni a törvény sértést és eltitkolni azt, hogy a három hatalom durván sért.; az ENSZ alapokmányát, az alapokmány 107. cikkelyét és a Németországról szóló érvényes nemzetközi egyezményeket. Ezért van szükség a bonni kormány képviselőinek meghívására.. Magától értetődik, hogy ilyenfajta javaslatot nem lehet elfogadni. .. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nem illetékes e kérdés megtárgyalására és hogy e kérdés vitája az ENSZ alapokmányának és a fennálló nemzetiköz; egyezményeknek megsértésével folyik, a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetségesnek a pakisztáni küldött javaslatának támogatását, mert ez a javaslat közvetlenül a három hatalom javaslatából folyik. fl Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táviratot intézett Lopez Raimundo spanyol békekuTcoshoz és társaihoz, amelyben a magyar nők nevében forró együttérzéssel üdvözli a barcelonai sztrájk 34 jogtalanul letartóztatott hősét es ígéretet tesznek arra, hogy a világ dolgozóival együtt fokozzák harcukat a bebörtönzött spanyol béke- harcosok kiszabadításáért és a békéért. Az MNDSZ Spanyolország belügyminisztériumához is intézett tiltakozó táviratot. „Mélységes felháborodással értesül- h'ink arról, hogv a márciusi barcelonai sztrájkokban való részvétel miatt jogtalanul letartóztatott 34 spanyol hazafit — férfikai; és nőket — átszállították az ocana; fegyenct-áborba, hogy ott katonai bíróság elé állítsák őket, bár - Franco a, sztrájk minden részvevőjének amnesztiát ígért. A magyar nők milliói nevében tiltakozunk az emberi jog és szabadság durva megsértése ellen és-követeljük a szabadságharcosok azonnali szabadó,nbo- csátását.“ A moszkvai napilapok közük Rákosi eJvtársnak az MDP Központi Vezetőségi ülésén tartott, beszedet. A lapok hangsúlyozzák-, ' Hogy a jegyrendszer megszüntetése azért, váll lehetségessé, meri a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek önfeláldozó munkája és az idei jó termés'eredményéképpen az országban ma jelentősen főbb élelmiszer és közszükségleti cikk van,, mint á múlt évben. Bukarest A román főváros lapjai és valaraeny- nyi kedd reggeli„bolgár, lap is beszámolt Rákosi elvtár6 december 1 i be. szódéról. A lengyel főváros lapjai is a keddi számiban ismertetik a párt és a kormány határozatát. A Néniét Demokratikus Köztársaságban megjelenő lapok Rákosi elvtárs beszédével kapcsolatban mél tátják a magyar népi demokráciának a dolgozó nép életszínvonalának emelése terén eléri újabb eredményeit. Több bécsi la.p részleteket közöl a beszédből. Svájcban a kedd esti lapok, hírügy-. nöksegek jelentései alapján foglalkoznak a. Rákosi-beszóddel. A Voix Ouyne re és a Vorwärts ,,A jegy rendszer meg. szüntetése“ címmel ismertetőt közöl. Az Unita. az Aventj és az II Parse c. olasz lapok háromhasábos, cikkeket közölnek Rákosi elvtárs beszédéről. Az Humanité első oldalon közölt cikkében megemlíti, hogy az intezk"- dések a "Magyar Népköztársaság gazt dasági sikerének szilárdságát bizonvit- jäk. Más francia lap — köztük a jobboldali szociáldemokrata Populaire és a Lá Croix című klerikális lap is — kénytelen megemlíteni a jegyrendszer megszüntetését. A New-York Herald Tribune párisi kiadása is beszámol az eseményről, megemlíti az áremelést, de beismeri, hogy a munkabéreket,szintén felemelték. Nz angol lap-ok közül a Daily Worker hangsúlyozza, hogy a munkások és a dolgozó parasztok örömmel üdvözlik az intézkedéseket, mert ez csapást mér a spekulációra. A Daily Express és a limes buda. pesti tudósítóik jelentéséből kozlik Rákosi elvtárs beszédének főbb pontjait. Öteves tervünk adja Kormányzatunk nagyteljesítményű génekkel könnyíti meg a szénbányászok munkáját Az elmúlt egy esztendő alatt a szénbányászat több, mint 300 gumi szállítószalagul, kaparöszalagot, rá- zőcsiízdát, fejtő* és réseiőgépeí. szállítógépet kapott. Azonkívül vagy 1500 villamos szénfúrógépet, pneumatikus fúrókalapácsot, pneumatikus fcjtőkalapácsot és még ogv sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan mentesítik a bányászt a nehéz fizikai munkától. Jövőre még több gépet kapnak a bányák. fllákosi elvtárs beszámolójából) Kormányzatunk ezért nagyteljesítményű gépekkel könnyíti meg a bányászok munkáját. 1951 első félévében tovább folyia- tódott a legnehezebb bányamunkák: a jövesztés és rakodás gépesítése. Az ország bányaüzemeiben munkába áhítottak 144 villamos szénfúrógépet, 130 fejlőkalapácsot, 33 rotációs pneumatikus fúrógépei, 89 fúrókalapácsot, 3 Aj! a v~Sz i 1 ár d féle f ej tőgépel, két szovjet rakodógépet és egy szovjet Donbassz-kombájnt. Nagy gondot fordítottak a szállítás gépesítésére is. Január l-!ől június 30-ig üzembehelyezte 13 szovjet gumiszalagot, három szállítógépet,,121 Bamert kaparószala- goi, egy hazai gyártmányú gumiszalagot. 15 rázócsúzda gépet, két nyersolajmozdonyt és 35 villát. Jelentősen hozzájárult a fenntartási munkák korszerűsítéséhez a felszerelt hetven szivattyú, 27 szovjet és 19 egyéb gyártmányú kompresszor. A munkahelyek szellőzési viszonyait 156 ventillátor felszerelésével javították meg. A különféle' gépi berendezések meghajtására üzembeállítottak 413 meghajtómo- tort. Az év második felében újabb gépeket kapott a bányászat: mintegy 150 szénfúrógépet, 50 Ajlav-Szilárd-féle festőgépet, tíz Szcmán réselőgépet, cgv ..Petőfi“ fejtőgépet és 17 szovje' rakodógépet. Még korszerűbbé tette a bányaszállí'.ást az üzembehelyezett hél új gumiszalag, 9 szállítógép, négy rá- zócsúzda-gép, 31 kaparószalag. További 41 kompresszort, 42 ventillátort, 28 villát és ezeknek meghajtására 500 motort is küldtek a bányaüzemekbe. A robbantási munkák biztonságát jelentős mértékben megnövelte az a tíz villamosgyujtógép, amelyeket sujtólég- veszélyes bányaiakban állítottak munkába. Az aknamélyítők munkáját négy akna-mélyítőmarkoló könnyíti már meg. A gépesítés növekedésével csökkeni a szénbányászat dolgozóinak idegenkedése a gépekkel szemben. Ma már a bányászok szeretik a gépeket, személyesen győződtek meg róla, hogy a gép megkönnyíti a bányász munkáját s arra törekednék, hogy tökéletesen elsajátítsák a gépek kezelését s kihasználják gépeik kapacitását. A magyar népi demokrácia Tudományos Akadémiája évente több mint 13.000 köt eltel gyarapítja könyvtárát. A könyvtár a világ minden számottevő tudományos intézetével csere- viszonylatban áll. Csak folyóiratokból és időszaki kiadványokból több, mint 1500 féle érkezik a könyvtárba. Különösen szoros kapcsolat fűzi az akadó, miát a Szovejtunió Tudományos Akadémiájához s a Szövetségi Köztársaságok, valamint a többi baráti állam Tudományos Akadémiáihoz. A háhorils gyujtolató Tito körútja Néhány hónap óta Tito sorra keresi fel azokat a városokat, amelyek a múltban a felszabadító harc végvárai voltak és amelyek ma is kitűnnek a tiioista rendszer elleni harcban. A belgrádi diktátor csak az elmúlt hónap alatt több, mint húsz beszédet, tartott. Ezek a beszédek, úgy hasonlítanak Hitler egykon beszédeire, mint egyik tojás a, másikra. Tito beszédei csak úgy harsoglak, a szocializmus tábora és a ,szo- fogaduilan" nép elleni gyűlölettől. Mi kényszerít ette Tilot arra. hogy elhagyja belgrádi barlangját és elinduljon erre a korúira? Az, hogy a tiloisták lába alatt nagyon átforrósodott a ta- taj. A jugoszláv nép többsége szörnyű körülmények közé került, és a tömegek mi na nyíltabban, tili akoznak a nyomot, éhség es állati , kizsákmányolás ellen, amit .1 ito tenget cniúli gazdái parancsára és azok kiszolgálására folylat. Ja goszlávia legjobb fiai mind nagyobb számban csatlakoznak a tiioista rendszer ellen kifejlődőit aktív harchoz. Ez a tény ejtette gondolkodóba a nyugati gáz- dekát, akik megijednek ártól, hogy' Jugoszlávia ki csúszik a kezük közül és *ezért elrendelték Tilonak, hogy valami úton-módon ■rendezze a kérdést.“ A belgrádi diklálor valójában meg is kísérelte a dolgok elsimítását. 'Ahová, csak ellátogatott, mindenütt, megpróbálta alkalmazni a régi hazudozó, igé. retektől hemzsegő módszert. A hős Kozarn parasztságának de makrád á I. Kordun* népének' utakat, ígért. Banjaluka Doboj népének azt. hogv rövidesen ha ráengedik a stratégiai utak építésére elhurcol! Unikat. Zcdarban jobb köz ellátást ígért, hogy így próbálja lecsillapítani a for rengő hangulatot. T ito mindegyik beszédében volt egy visszatérő momentum. Mégpedig az. hogy minden egyes alkalommal egyformán provokálta a Szovjetuniót és u népi demokráciákat, minden egyes alkalommal beszélt «. „keleti veszélyről“. mindenütt vad soviniszta kirohanásokat rendezett a népi demokratikus ország ellen azzal a céllal, hogy félrevezesse Jugoszlávia népeit és előkészítse azokat a népi demokráciák ellen indítandó háborúra. Ezenkívül mindenütt megdicsérte a nyugati imperialistákat. E dicséretek még az eddigieknél is nyíltabbak voltak. ^Nyugat mellett vagyunk ... Nyugat velünk van . . . Nyugat segít bennünket. . . Az amerikaiak segítségének szocialista jellege van . .. Amerika helyesen cselekszik. amikor fegyverkezik“ e' szólamok minden beszédéből kiese ndüll ck. E frázisokkal THonok nyilvánvalóan az volt a célja, hogy úgy áililsa be az amerikai imperialistákat, mint a jugoszláv nép barátait és védelmezőit, ezzel még jobban előkészítse a talajt az imperialistó.k még fokozottabb beavatkozásra a ja. goszláv politikai és gazdasági életbe Ezzel akarja előkészíteni az amerikai csapatok bevonuláséi Ju goszláviába. A tiloisták ezenkívül is nagyarányú előkészületeket hajlanak végre az amerikai csapatok bevonulásához. Mate Jcrkovics viccadmi ralis beismerte, hogy 1940- ben 900 millió dinárt, fektettek be az amerikai hajók részére építendő kikötőkbe. Valóban az amerikai csapatok bevonulásának előkészítésében az első lépés az volt., hogy az imperialista hadihajók megjelentek az Adriai-tengeri kikötőkben. Ez mintegy két. hónappal ezelőtt zajlott le. A űtoisták az amerikai , katonaság jugoszláviai jelenlétének előkészítését egyáltalán nem titkolják. Tito - egy külföldi újságíró kérdésére, hogy milyen módon. fognak a: amerikai csapatok bevonulni Jugoszláviába. kijelent etc, hogy .„rz egy ál tálán nem lényeges", söl azt hiszi, hogy ez néni lényeges az „amerikai szenátoroknak és a kongresz- szus taejainck sem". THonok esek az fontos, hogy az amerikai csapolok minél előbb bevonuljanak Jugoszláviába. Jugoszlávia földjét már nagyon sokszor taposták ellenséges hordák. de ez a föld mindig temetőjükké vált. Ezt.. meg kellene jegyezniük az amerikai imperialistáknak és Titonak is. ' *
