Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-06 / 284. szám

2 N R P t O 1931 DECEMBER § Hí északi országok béke!kongresszusának határozata felhívja az öt nagyhatalmat, hogy kössenek általános békeegyezményt Stockholm (TASZSZ): Az északi áTamoknak az elmúlt napokban befejeződött békekongresz- szusa a viták lezárása, után ’eveiét in­tézett az ENSZ-hez. felhívással for­dult az északi népeikhez és határoza­tokat hozott a béke védőimével kap­csolatos gyakorlati intézkedésekről, valamint a béke vödéi mének ügyében va'ó együttműködésről. A kongresszus az ENSZ-he7 intézett levelében többek között kifejezi azt a meggyőződéséi, hogy az egyetemes békét csak esz öt nagyhatalom közötti tárgyalásokkal, egyezmények meg­kötésével lehel biztosítani. A továbbiakban a levél megállapít­ja: A Kínai Népköztársaságnak az a joga,, hogy az ENSZ alapokmánya ér_ teímében elfogatja helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és sza­vazattal rendelkezzék az ENSZ ta­nácskozásain, elvitathatatlan A világ legnagyobb létszámú népének a löb bi néppel együtt képviseltetnie kell magát a nemzetközi tárgyalásokon. Ez elengedhetetlenül fontos a távol- k el éti konfliktusok, de mindenekelőtt a koreai konfliktus megoldása és az egyetemes béke biztosítása érdeké­ben. . A. levélheti az északi országok né­pei hangsúlyozzák, hogy az ő szem­pontjukból a békés Németország lét- fontosságú kérdés.- A levél ezután hangoztatja, az észa­ki békekongresszus azt tartja, hogY megvannak az atomfegyver és min­den más tömegírtásra alkalmas fegy­ver eltiltásának) és az elül lás hatásos . ellenőrzésének konkrét feltételei. Az északi békekongresszus azt a meggyő­ződéséi fejezi ki, hogy az új ■ yi1 ág­háború elkerülhető, hogy igenis le­hetséges a különböző társadalmi és politikai rendszerek békés egymás mellett, élése. ' Végül a levél felhívja az ENSZ közgyűlését és valamennyi : ország kormányát: Követeljék, hogy az ENSZ tartsa meg alapokmányéinak előírásait és törekedjék a nemzetközi konflik­tusok: békés megoldását. Az észak népeihez intézett, felhívás elsősorban rámutat, hogy a fegyver­kezés folytatása növeli a feszültséget és közelhozza a háború Veszélyét Ezt a veszélyt különösön fokozza az, hogy Izlandot idege,-, csapatok foglalták el, valamint, hogy Dánia ős Norvégia fegyveres erőit idegen katonai pa­rancsnokság. alá rendelték. A felhívás ezután, utal arra, hogy a7 öt északi ország hozzájárulhat és hozzá is kell járulnia az egyetemes békéért és egyben az északi orszá­gok békéjéért; folyó harc ügyéhez, majd így fejeződik be.: — Mi, öt északi ország polgárai felhívjuk az öt nagyhatalmat, — az USA-t a Szovjetuniót, a Kínai Nép- köztársaságot, Nagy-Britanniáit _ és Franciaországot, — hogy tárgyalások útján oldják meg a fennálló konflik­tusokat és kössenek: általános béke­egyezményt. A -békokoingresszus határozatot ho zott, amelyben támogatja azokat a követeléseket, hogy az északi or- szágokban tiltsák el a háborús pro­pagandát. . KÉT VILÁG — KÉT Svájc haladó közvéleménye a IVicole ellen hozott ítélet hatálytalanítását követeli Bern (TASZSZ): A svájci sajtó bő­ven foglalkozik a svájci szövetségi bíróság Pierre Nicole haladó béke- harcos újságíró c'.'en hozott szégyen, lelj es ítéletével. Svájc haladó sajtója •lítélően nyilatkozik az ítéletről. Jel- emző, hogy a jobboldali szocialistáik sajtója helyesli az ítéletet. A Munkapárt lapjai minden jog­szabály felrúgásának minősítik a Ni­cole -eiiien hozott ítéletet. A nagygyű­lések részvevői határozatban köve­telik a szégyenteljes ítélet hatályon kívül helyezését.. London (ADN): A londoni dolgozók Vissza Német, országba!“ és „Nem akarunk újabb náci hadsereget!“ felkiáltásokkal fo­gadták Churchill hivatala előtt a tár­gyalásra érkező Adenauer bonni szö­vetségi kancellárt. A tömeg között szétosztották a lon­doni békebizottság röplapját, amely élesen elítéli a nyugati hatalmak há­borús előkészületeit, különösen Nyu_ gai-Németország újrafelfogyverzését. fi Szovjetéi] segilséis az olssz árvízHárosuHaknak Róma (TASZSZ): A Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa táv­iratban értesítette az Olasz Általá­nos Munkás Szövetséget, a Szovjet­unió Fogyasztási Szövetkezetei Köz­ponti Szövetségének Vezetősége az Olasz Szövetkezetek Országos Szö­vetségét, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága pedig az Olasz Nők De­mokratikus Szövetségét, az olasz ár­vízkárosultak számára küldött segít­ség, ről. A Szovjetunió Központi Szak- szervezeti Tanácsa 25.000 mázsa búzalisztet, ezer má- zsa cukrot és 40 millió olasz lí­rát küld az olasz Általános Mun­kásszövetségnek az árvízkárosul­tak megsegítésére. A Szovjetunió Fogyasztási Szövet­kezetei Központi Szövetségének ve­zetősége 20.000 mázsa búzalisztet, 10.000 mázsa búzát, 500 mázsa cukrot és 10 millió olasz lírát küld. A Szovjet Nők Antifasiszta Bizott­sága az árvízkárosult nők és gyerme­kek helyzetének megkönnyítésére a szovjet nők nevében 5000 mázsa búzalisztet, ezer má­zsa cukrot, 2000 mázsa búzada­rát., 100 ezer doboz tejport, vala­mint 10 millió olasz lírát bocsát rendelkezésre. Mindhárom olasz szervezd távira­tilag mondott köszönetét a Szovjet­unióból az olasz árvízkárosultak meg­segítésére érkező, küldeményekért. * Római jelentés szerint Olaszország dolgozó népe hálatelt szívvel fogadta a Szovjetunió dolgozói nagyjelentősé­gű adományainak bejelentéséről szóló hírt. A demokratikus olasz sajtó rámutat, hogy miközben az olasz kormány ál­landóan durván rágalmazza a Szov­jetunió kormányát és népeit, a szovjet dolgozók segítő kezet nyújtanak a megrpóbáltatásoktól sújtott olasz nép felé, amivel újabb megható példáját ad­ják a dolgozók nemzetközi szolidaritá­sának. Az Unita többek között ezeket ír­ja: Az olasz népben lelkes hangulatot keltett a szocializmus dicső országa iránt az a jelentés, amely a szovjet nép nagylelkű segítségéről szól. Az Unita továbbá hírt ad arról, hogy az olasz szakszervezetek, az olasz nőszövetség és a Szövetkezeti Szövetség sok táviratot kap a dolgo­zóktól, amelyekben hálájukat fejezik ki a Szovjetuniónak a szolidaritásért. Ridywey a második napirendi pnnlkan törlésit megegyezés után is leSkiismeretíenii! küldi halálba kaienáit Koreai arcvonal (Uj Kína): No­vember utolsó napjaiban —- amióla a fegyverszüneti tárgyalásokat folyta­tó küldöttségek megegyeztek a napi­rend második pontjában —, sok ame­rikai és csatlós katona vesztette éle­tét. Ezek a katonák —, akik hallották a megegyezésről szóló híreket és az azonnali fegyverszünet után vágyód­ik, elpusztultak, mert Ridgwuy Iá bornokai megparancsolták nekik, hogy 200 kilométer széles arcvonalon támadást intézzenek a népi erők ál­lásai ellen. November 26 és 29 között a keleti arcvonalszakaszon az ellenség a Púkban folyó keleti partjain húzódó koreai-kínai állások el’cn intézett tá­madásai során több mint 1300 embert veszített. November 2 és 28 között az ellen- S'g a panmondzsonj semleges övezet­től egy-kél kilométerrel dé’re több támadást indított és ezekben a táma­dásokban több, mint 200 embert ve­szített. Ismételt támadásokat intézett az ellenség továbbá egy magaslat e’len is Korangporitól északnyugatra, de súlyos veszteségeket szenvedetl és visszavonult. November 26-án a népi erők egy egysége a középső arcvonalszakaszon, Kumhválól északkeletre támadcisra in­dult az ellenség által megszállva tar­tott 424 2-es magassági pont, és egy másik magaslat ellen. Egyórás lmrc- ban több, mint 120 főnyi veszteségei okozott az ellenségnek halottakban es sebesültekben. November 30-án a népi. erők lüzér- se9e a keleti arcvonaiszakaszon Mün­dung rilő] nyugatra sú'yos vesztesé­geket okozott, egy támadó ellenséges zászlóaljnak. szovjet nép ünnepli a sztálini alkotmány napját Hírek Egyiptomból A Szuezi-csatorna övezetben állo­másozó angol csapatok kedden, foly­tatva a véres provokációk sorozatát, ríjabb gyilkos támadást intéztek az egyiptomi kisegítő rendőrség ellen. Az újabb angol támadás a Szuez határá­ba,, lévő országút és vasút kereszte. ződésénél történt. ^ párisi rádió je­lentése szerint az angolok keddi tá­madásának 19 egyiptomi halálos ál­dozata és 78 sebesültje van. Az an­golok vesztesége il halott és 8 se­besült. A halottak között van egy angol utászőrnagy is. Az egyiptomi belügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy a gyilkos angol golyók megöltek egy egyipto. mi asszonyt és megsebesítettek egy kisgyermeket is. * A Reuter jelentése szerint az angol csapatok kedden lezárták Szuez vá­rosát. A párisi rádió jelenti, hogy az egyiptomi kormány egész Egyiptom területén kihirdette az ostromállapo­tot. Kairoban és Alexandriában ked­den nagyarányú diáktüntetés zajlott le. Sok egyiptomi egyetemi hallgató tiltakozott az egyiptomi kormány erélytelen magatartása ellen. Az elvtársiak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiztos lé­pésünket azzal a helyzetiéi, auti tőlünk nyugatra, az amerikai Marsai l-segély „áldásait“ oly hosszú esztendők óla élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Churehill-kormány új pénzügy* minisztere, Butler. Beszámolójá­ból egyetlen mondatot idézek: „Nagybrítaiinia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásárol, ennek csőd, éhezés, •munkanélküliség lesz a vége“. Egyben bejelentette, hogy a húsadagot oly kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felei ér- le, hogy hamarosan nem kerül e újabb csökkentésre a sor. ^Rákosi elvtárs beszédéből.) * Spanyolország A harmadik utas Observateur ismeri, hogy Spanyolországban ai> landóan rosszabbodik a dolgozók helyzete. 1936 óta az árindex a hiva­talos árakat alapulvevő százról hal- százharmincháromra, a szabadpiaci árakat alapulvevő háromezernyolc­százra emelkedett. Egy kiló kenyér­ért egy munkásnak állagban három óra negyven percet keil dolgoznia., A Wall Sírét Journal madridi tu­dósítója megírja, hogy Spanyolor­szágban a nép npomora még sohasem öltött olyan mértéket, mint most. A spanyol dolgozók életszínvonala polgárháború előttinek felére cső kent. Az állagembernek kéhhárom állást is kellene betöltenie ahhoz, hogy legfontosabb közszükségleti cik­keit beszerezzék. Sokan éjszakai kü­lönmunkát vállalnak és emellett kol­dulni küldik gyermekeikéi. Hivatalos statisztika szerint a nép nyolcvanhárom százalékára a néni zeii jövedelemnek alig egyharmada jut. Az ultragazdagok a lakosság öl százalékát alkotják, de övék a nem­zeti jövedelem harmincnyolc száza léka. Olaszország Hranbilla a milánói munkáspárt végrehajtó bizottságának ülésén 1951 júliusában megállapította, hogy az olasz dolgozók bérc még a megálla­pítod hivatalos létminimumnál is jó­val alul van. így például a textilipari vállalatoknál az első kategóriába tar­tozó niunkásnők a megállapított tél- minimumnak csak 39.6 százalékát, a vasipari szakmunkások pedig csak 50~~56 százalékát érik cl. Augusztus közepéről származó .je­lentések szerint Olaszországban hiva­talosan 2.5 millió munkanélküli volt. Egy munkás átlag havi 30.090 lírát ke­resett, amikor ugyanakkor a legszeré­nyebb megélhetéshez legalább ,60.000 líra kelletik » Az United States News And Word Report című amerikai folyóirat októ­berben beszámol arról, hogy az olasz dolgozók nem tudnak megélni kerese­tükből» a szerencsétlen munkaképte­len öregek semmiféle segélyben nem részesülnek. Az olaszok tízezrei kiil földre vándorolnak, mert semmi re menyük sincs, hogy hazájukban ke­el­reseti lehetőségekhez jutnak. 1951-ben 110.000 olasz vándorolt ki hazájából. 1951 novemberében az olaszországi árak sohasem látott magasságba szök­tek-. Mint az Unita megírja, az olasz kormány novemberben harminckilenc százalékos díjszabás emelésére adott engedélyi az energiatermelő trösztök­nek. Az olasz minisztertanács határoza­tot hozott a lakbérek felemeléséről, eszerint 1952. január 1-től a lakások bére 50—100 százalékkal, az üzlethe­lyiségek bére 25 százalékkal, a szállo­dai szobák ára pedig 75 százalékkal emelkedik. A minisztertanácsi hatá­rozat módod ad arra is, hogy 1953 január 1-én ugyanilyen aránybau is­mét felemeljék a lakbéreket. Az olasz minisztertanács október végén foglalkozott az olasz dolgozók béremelési követelésével. Telia költ­ségvetési miniszter kijelentette, hogy a béremelési követelményeket vissza­utasítják. Bclgtura Belgiumban is rendszeresen emel­kednek az árak, csökken a dolgozók reálbére. Februárban a belga kor­mány' húsz százalékkal eme'He a tii- zelöárat. Márciusban á szén árát újabb tíz százalékkal emelték, ami magával vonta a gáz, villany árának emelkedését is. A villamos'.arifák liz százalékkal emelkedtek, a dohány ki lója harminc, frankkal emelkedett Februártól áprilisig 11.7 százalékkal emelkedtek az árak Belgiumban. Már­ciustól májusig a belga ilétfe.nnlartási költségek hivatalos indexe 3.1 száza­lékkal emelkedett. Június közepére Belgiumban''az árak a háború elő­linek csaknem ötszörösére emelked­tek. Szeptemberben a tojás ára 2.9- röl 3.30-ra, egy csomag cigarettáé. 8.70 ről tíz frankra emelkedett. A villamos vi teleli ja. 15 20 százalékkal, a szén mázsája pedig 10 15 frankkal emelkedett.- Lényegesen drágultak a zöldségfélék és a hüvelyesek is. Hollandia Hollandiában állandóan emelked­nek a létfenntartási költségek. Hiva­talos adatok szerint szeptember ele­jén a szén árát 25 százalékkal emel­ték. Novemberi jelentés szerint az áram­szolgáltatás díjszabásait újabb 25 szá zalckkal emelték. Míg a Marshail-lerv a holland dol­gozók elnyomorodásához vezet, addig a monopolistáknak komoly segítséget jelent. A vállalkozók a nemzeti jöve­delemből 1947-ben 48.6 százalékban. 1948-ban 49.7 százalékban, 1950-ben 52.2 százalékban részesültek. A négy legnagyobb holland monopólium tisz­ta nyeresége 1948-ban 486.7 millió, 11149-ben 612.8 millió, 1950-ben pedig már 790.3 millió holland forintot telt ki. Vagyis míg a lakosság fogyasztása 13 százalékkal csökkent, a négy nagy monopólium tiszta nyeresége 63 Szá­zalékkal nőit. Hivatalos jelentés szerint 1950-ben 39 százalékkal emelkedett a holland királyi olajtársaság nyeresége (949- bez viszonyítva. A nyereség 526 mil­lió holland forint. Becslések szerint a társaság valódi teljes nyeresége jó- val túlhaladja az egy milliárd forin­tot. I titoista szakszervezetek — a dolgozók ellenségei Mcszkva (TASZSZ): A szovjet nép ünnepé.yesen emlékezik meg a sztá­lini ialkotmány napjáról. December 4.én Moszkva sok ke­rülőiében ünnepi estéket rendeztek a dolgozók. A moszkvai Sztálin autó­gyár, a Trjohgornaja Manufaktúra textilkombinát, a Sarló és Kalapács kohászati üzem és sok száz más üzom munkásainak és művezetőinek ezrei már teljesítették évi előirányzatukat. a temngradi novai gépgyár, a tbiliszi mechanikai gépgyár, a bakui j'.aj- Müak és a Szovjetunió sok -iás öze mének dolgozói a nagy ünnep tiszte- •mme már, terve*, felül termelnek. DELEM HUH 21 , a nagy Szlálju születésnapja tiszteletére a posta em­lékbélyeget bocsát ki. . bélyegeket hálván filléres és egy formlos érték­ben hozzák forgalomba. Az áruló Tilo-klikk a jugoszláv „szakszervezetek“ élére Gyúró Szálait. Mark Bclicsef, és Ivan Bozsicse- vicset, — ezeket a hél pró- bás imperialista ügynököket, állította. Gyúró Szálai egy úgy­nevezett „balkáni szakszer­vezeti szerv“ létrehozásán fáradozott, azzal a nyil­vánvaló céllal, hogy a né­pi demokráciák szakszer­vezeteit elszigetelje a Szakszervezeti. Világszövet_ f ségl.öl és ezen belül első­sorban a szovjet szakszer­vezetektől. Tito uszálykor- dórájának körmönfont ter­ve azonban nem sikerült. Klikkjével együtt kizárták a Szakszervezeti Világszö- vetségböl. Szalai népellenes tevé­kenységéi közvetlenül Ir­ving Brown, az AFL reak­ciós amerikai szakszervezet európai képviselője és do 11 árja i irányitják. A titoista szakszerveze­tek vezetői arra töreksze­nek, hogy a jugoszláv dol­gozókat az amerikai töke vakon engedelmeskedő rab­szolgáivá. a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá gok elleni fegyveres agresz- szió ágyutöltelékévé változ­tassák. Mésterkedéseik azonban a jugoszláv nép szívós ellenállásába ütköz­nek. Az ál-szakszervezetek fő. kolemposai javasolták, hogy hozzanak rendeletét a munkások és vállalatok kö­zötti munkaegyezmények kötéséről. Ennek a níun- káscllenrs rendeletnek a lényege egy szóim/: kény­szermunka. Ez az intézke­dés olyan viharos till oko­zást váltott ki a dolgozók körében, hogy mcgvalósí- lásá! ,.egyelőre" sziinel el­letik". Ezek a titoista lakájok kezdeményezték a munka­nap meghosszabbítását is „önkéntes" túlórázás cí­mén. Ugyanekkor persze eszük ágába se jutott, hogy a munkavédelemről és biz­tonsági berendezésekről gondokodjunak. 7 itoék szennylapja, a „Barka" nemrég kifccscgtr, hogy S69 üzemi baleset közül 770 munkaidő után I orient, amikor „a munká­sok már fáradtak voltak és figyelmük eltompult’'. A „Mayrovo" villany te­lepein a munkások derékig vízben állva dolgoznak és még csak gumicsizmájuk sincs. Az „Isziecs“ acél öntőgyárban sok égési bal­eset történt, ennek oka, hogy a munkásokat nem látták el azbesztkeszlyűk. kel. A titoista ,,szakszerveze­tek“ besúgóinak jelentései alapján Belgráában 110 vasutast állitottqk vészlör- vényszék elé. Többüket ha­lálra. kényszermunkára, il­letve. börtönbüntetésre Ítél­ték. Szuluiék minden eszközt felhasználnak, hogy a mun­kásokat becsalogassák a szokszrrvezetekbe, hagy még jobban kizsákmányol­hassák őket. Többek kö­zött azt is megígérték, hogy minden bányász, aki belép a szakszervezetbe, egy pár csizmát kap. De még ezzel a rendkívül nagy keggyel sem sikerül az öntudatos munkásokat rávcnniök, hogy lépjenek be ezekbe a fasiszta szervezetekbe. Ellenkezőleg: a jugoszláv munkásosztály egyre szer- vezettöbben harcol az áru­ló, munkáscllcncs szakszer, vezeti vezetők ellen. Az adriai kikötőkben. — ahová a Tiio-likknck ado­mányozott” amerikai fegy­vereket. szállítják — mind­egy 20 ezer munkás sztráj­kolt. Nemrég léptek sztrájkba az umgai és izo- Ici halászok. A fiumei „Má­jus 3" hajógyár szakszer­vezeti gyűlésén a munká­sok erélyes követeléseket támasztottak a vállalat ,.munhástanácsá"-val szem­ben. A hazafias munkások szabotázsokat szerveznek a katonai építkezéseknél ás azokban a bányákban, ahol. színesfémeket termel­nek a háborús gyújtogatók számára. Jugoszlávia munkásosz­tálya. szabadságszcre.tö né­pé élén, bátran harcol gyű­löli ellensége, az imperin. listabérenc Tito-banda el­len. B. ZSÍR NO V cikke nyomán. l ondoni doigo/ók iünfefése Adenauer elleti

Next

/
Thumbnails
Contents