Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

tm DECEMBER 1

fi fí P L O

Tizenöt százalékkal növekedett Szakoly község baromfibegyüjtési eredménye

Az «tanúit bét eredményeit kiérié- kel-ve, megállapítható, hogy a. tengeri- begyűjtés üteme visszáséit. Visszaesés mutatkozik a baromtihegyüjlés- nél is, ahol az előző heti 90 mázsás teljesítéssel szemben 5 mázsás '.emaía tiás tapaszt;)l,haló.

Kukoricabeg.vii jtésbeii a hét folyamán legjobb eredményt Felsőnyék község érte el, ahol egy hé! alatt 491) mázsa kukoricát gyűjtöttek be. Ezzel az eredményével Felsőnyék község is felsorakozott azokhoz a községekhez, melyek kukorlcatefvük lói teljesítésével mutálunk jó példát és megállják helyüket a begyűjtés csatájában. Ezzel az eredményével hegyiij ési le.rvteljesftését 10.1 százalékkal növelte az elmúlt hetivel szemben, s egész évi tervét 102.8 százalékban le - j esitette,

Jó eredményt ért el ezen a téren Ozdra község, ahol Molnár Márton

járási VB-titkár és Veldi János, a

járási tanács dolgozójának jó szervező munkájuk következtében 7.2 százalékkal emelkedett a kukoricabo- gyüjtési eredmény, ami 700 mázsa kukoricának felel meg. Ezzel Ozora 94.9 százalékos teljesítést ért el és minden lehetőség meg van rá, hogy a jövőheti kiértékelésnél 14)0 százaié kos eredményt mutathat lel.

A kukoricabegviijtési versenyben továbbra is l jireg tartja az első helyet 182 százalékos teljesítésé- vei. Annak ellenére. hogy Pari község 8 százalékkal növelte a múlt bélen begyűjtési eredményét, nem tudja lehagyni Ujireget. mert még mindig 12.5 százalék választja el tőle.

Ezekben a községekben nemcsak a kukorieahegyiijtés terén folyik nemes verseny, hanem az egyéb termények és cikkek begyűjtésénél is. Ujireg község tanácsának dolgozói és a társadalmi bizottság tagjai mindent elkövetnek, hogy az összetett versenyben Pár! községet megelőzve, visszaszerezhessék elvesztett első helyüket.

A kukoricabeadás teljesítésében héi- röl-hé're újabb cs újabb gazdák vannak, akik beadási kötelezettségük túlteljesítésével mutatnak jó példái és népnevelő munkájukkal serkentik a kevésbbé öntudatos, hanyag gazdalár- sáikat * be-adási kötelezettség teljesítésére.

Tamási községben Kovács'Ferenc 4 holdas kisparaszt 110 kiló beadási kötelezettségével szemben 1117» kiló kukoricát szállított be, s ezzel beadási kötelez,ettségét

1010 százalékban teljesítette. Fotyék József tamási lakos, 5 holdas dolgozó paraszt 138 kiló beadási kőié’ zettségével szemben 588 kiló kukoricát adott be, s beadási kötelezettségét 418 százalékban teljesítette.

A járási pontozásos versenyben továbbra is. Iregszemcse község tártja az első helyet, Kitartó munkával harcolnak Iregszemcse dolgozó parasztjai, hogy a nehéz küzdelem árán megszerzett: vándorzász’ól továbbra is magukénak mondhassák. A kukoricabeadá- sukat 133 százalékban, napraforgót 138.százalékban,- burgonyát 102 százalékban teljesítették és minőén erőt oda összpontosítanak, hogy élőállat begyűjtési tervüket is minél előbb 100 százalékra teljesíthessék.

Barom fi begyiij lésben legjobb eredményt Szabály községben érték el a járás területén, ahol 18 mázsa baromfit vásároltak fel a múlt héten. Ezzel a teljesítéssel 15 százalékot növekedett Szabály község tervi el jesítése. A múlt- heti 43 százalékos teljesítésről 58 százalékra szökött fel és mintegy négy helyezéssel feljebb került a községek közötti ranglistán. Jó eredményt ért el még Ozora, ahol 000 kiló a felvásárolt baromfi meny- nyisége. Baromfibegyiijési tervünk teljesítését nagyban visszaveti az, hogy ezen a téren ismét felléptek a feketézők. Tamási községben sikerült 4 baromfi- és tojásfeketézőt leleplezni a rendőrségnek, amint éppen Budapestre akarták szállítani fekete árujukat. Kovács Máriától 29 kiló libái, Polgár Lajostól 249 darab tojást, 4 darab hízott kacsái, Pelenlai Isi- vánlói ,'i darab kacsát és Csajági Já- nosné tamási lakostól 120 darab tojást kobozott el a rendőrség. Baromfi beadásnál súlvos. hiba még az is,

hogy a BARNEVAL abban az esetben is eszközül sú'.ylevonást, amikor a gazda üres beggyel adja át a beadásra szánt baromfit. Előfordult Iregszemcse községben, hogy az átvitelűéi darabonként 20 deka '.súlylevonás' alkalmazlak és 8—9 kiló súlyú kövérlibát visszadobnak a gazdának.

Vontatottan hajad a járás területén az élőállatbegyiijlési tervek teljesítése. Ezen a téren fennáll az a hiányosság, hogy sokkal több élőállat került átadásra, mint amit teljesítésként nyilvántartanak a községi tanácsok. mert az- ÁEa'.íorga'.mi Vállalat nem bocsátja a vételi jegyeket kellő időben a községi tanácsok rendelkezésére. Ennek következtében nem tudják a pontos adatokat lejelenteni. Felsőnyék és Értény községek a november Lén' átadott állatokról mind a -mai napig nem kaptak vételi jegyet. Természetesen ez a lervteljesí- t ősből kiesik. Annak ellenére, hogy az Állal forgalmi Vállalatoknak a rendelet értelmében 10 naponként kellel! volna a vételi jegyeket megküldeni, még a felvásárlástól számított bárom hét múlva sem küldték azt meg.

(A tamási járási tanács begyűjtési csoportja jelentése nyomán.)

Új, nagyteljesítményű prést kapott a Máza-szászvári téglagyár

Reggel

háromnegyed hatot mutat az óra, amikor belépünk a Máza—szászvári ■ Téglagyár területére. Sötét van még, de a telepen már égnek a villany.Ampák. A hajnali munka lázas szépsége tükör, képet ad' a dolgozók korai, lendületes és lelkes munka járó’.

Látszik, hogy a dolgozók megértették mit követe! tőlük felemelt ötéves tervünk’. _ Téglát, sok-sok téglát, hogy megvalósulhassanak azok a hatalmas építkezések, melyeket pártunk útmutatásává,1 az ötéves terv előír. Hogy a Máza; Téglagyár do’gozói követik pártunk útmutdtását, ez megmutatkozol t a második békekölcsön- jegyzéskor is, amikor a Mázai T^gla. gyár dolgozói kiemelkedtek jegyzé- süklcel a többi téglagyárak körüli és közei 1000 forintos átlagot'értek el

a bejárá nál

valami sötét tömeget látunk amikor közelebb megyünk és jobban szemügyre vesszük, táljuk, hogy az új téglapréssol állunk szembeni amelynek súlyától még a spodiiíírko- csi js derék bátort. No, de nem féltjük a dolgozóikat, nem ijednek meg az Ilyen akadálytól és tudják, hogy rövidesen helyére kerül a. prés és ontani fogja a. téglák millióit: ier- vümk alapköveit, . .

Bizony égészen másképpen néz ki a gyár. nem úgy, mint a kapitalisták idejében, amikor csak parancsolgattak és mással nem törődlek. Az elhanyagolt műnk áslak ások felszabadulás után újjáépültek, a kemencét kibővítik ,a gyárat gépesítik. Ezeket a lehetőségeket már. a népi demokrácia adta a dolgozóknak. Jelenleg még csak egy kis vándor prés dolgozik, de rövidesen beépítik a nagyteljesítményű új tégláprést, az ötéves

terv egyik alkotását.

" ‘ kevés anyagi támogatás1 OOIQGZOii sál, társadalmi munká- val barátságos kultúr, termet létesítettek: ahol mindé,n dolgozó otthonéra magát: joggal, hiszen övéké a gyár, nem kell attól félni, hogv a „gyáros úr" nem ad munkát, hogy megélhessenek a dolgozók.

Nehezen virrad, még sötét van. de már a fuvarosok rakják kocsira a téglát, viszik ay állomásra. A nagy kazaiozó fészerben erős villanyfény mellett már serényen rakják a behordok a nyers téglát, hogy mi né' előbb a kemencébe kerüljön mert az már szinte ásít az ürességtől. A rakó fiatal. sudár legény a kemence előtt á ■! és várja a behordó kocsikat. Egy másik ..szaki“ sietve jön, egy kicsit elaludt. Csodálkozva kérdi: — Már 6 óra? — Tegnap szemináriumon volt és egy kicsit elhúzódott a vita. Észre sem vették, amikor .már tizenegyet ütött az óra. De nem sajnálták az időt, mert. sokat tanulhattak.

és lelkesedés meglátszik a dolgozók ke_ rés étén is. A progresszív berendezés• következtében a eg jobb és legszorgalmasabb dolgozók fokozatosan többet keresnek az utóbbi hónapol,'ban az égetőknél. Zacco- mer Rómán 1.618 forintot keresett, Varró István behordó 1.418 forintot, idős Judrich Ferenc 1 21 - forintok Bognár Lajosné házmester 1.163 forintot, Nagyszebeni Ottó szénfeltoló 1.127 forintok Varga Sándor a föld- előkészítésnél 914 forintot kérésiéic.

Ezeken a számokon keresztül Es látható hogy azok a dolgozók, akik komolyan fogják meg , a munka végét, azok megkapják a munkájukért járó fizetést.

Javítsák meg az oktatási munkájukat a tolnai üzemek pártszervezetei és kommunistái

3. szofiiaiom

Az 1951—52-os oktatási évben a párttagság 40—50 százalékát kell bevonni szervezett oktatásba. (A Központi Vezetőség határozata.) Hogyan teljesítik a tolnai üzemek kom munis, táj és pártszervezet' ; ezt a határozatot? Ha megnézzük elég hiányosan. Az oktatási évad elején úgy a Textil- gyárban, mint a Selyomgyárban, szép számmal megindult az oktatás. de az elmúlt 3 hét alatt még „szebb“ számban lemorzsolódott.

November 21-i oktatási napon a Selyemgyárban a.z alapfokú politikai iskola 25 halig0tójából mindössze 9 elvtárs, a politikai alapismeretek tanulókörénél: 25 hallgatójából mindössze 6 hallgató jelent meg. De a Textilgyárban és az állami gazdaságban sem sokka] különb a he’yzet, ahol a hallgatók 40. illetve 50. százaléka jelent m-g az oktatáson.

Mi ennek az oka? Elsősorba,., az. hogy a titkár elv-társak nem helyezik az oktatást a pártmunka előterébe. Nem helyeznek kellő gondot a.z okta.

tási munkára. Hiba az is, hogy az üzemek pártcsoportvezetői és népnevelői sem végeznek e téren kettő agitációt az elvtársak között. Neig is végezhetnek a bizalmiak és népnevelők nagy része nem vesz részt az oktatásban.

De nem utolsósorban terheli felelősség azokat a tagokat, is, akik nem járnak el az oktatásra, nem veszik azt megtiszteltetésnek hogy pártunk tanítja őket. A szerdai napon mindig találnak kifogást arja, hogy a <z-'miner in mot elkerülhessék. Ezek szerint qsak szerdán lehet mosni, a tüzelőt elszállítani és csak szerdán lehet minden ügyes-bajos dolgot elintézni.

Ezúton is felhívjuk a tolnai üzemek kommunistáit: javítsák meg az oktatás} munkájukat, mert. ha tovább így folyta-já.k, az e v.nség«t az imperialista háborús gyujtogatókat segítik, akik egy harmadik világháború kirobban- tá.sá.n fáradoznak. Ezt pedig egy becsületes dolgozó sem akarja.

Máim I,ász tó MDP-titkár.

A kinyílt gyapot gubák, nie I hit takarítsuk he a zárva maradt zöld tokokat is

A gyapottermelö állami . gazdaságok, termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok gyapottermésük legnagyobbrészt leszedték. A sárpilisi Márciusi Ébredés terme1 öszövet- kezéli csoport 10 k°laszlrális hold te. rüíétéről eddig beadott 3110 háló mag- vasgyapotot kapott ezért 24.904.60 forintot és 155.5 méter kedvezményes I ex ti luta.lv ányt, ami további 1.550 forint pénzbevétel. A szakádat! Aranykalász . termelőszövetkezeti csoport -7 katasztralis holdjáról beadott eddig 2.102 kiló gyapotot, amiért 14.530 forintot és 105.10 méter kedvezményes textilutalványt kapott, ^ tolna-néme- di Felszabadulás termelőszövetkezeti csoport az egész évben végzett példás munkája eredményeként 5 kalasz. trális holdról eddig 1797 kiló magvas- gyapotot adott be. Ezért 13.449.40 forintot és 89.8 méter kedvezményes textilutalványt, kapott. Sok helyen nemcsak a teljes magvasgyapotot, hanem a zöld gubákat is teljesen leszedték, a gyapot,földet pedig felszántották .és bevetették. Ezen a téren le van maradva a tamási Vörös Szikra,- a kocsolai Vörös Csillag, a nagydorogi Szabadság. Egypts helyeken magvasgyapot is van szedetlen, a zöldgubó begyűjtését pedig el sem kezdték.

Termelő csópont ja-irnk nagy része megértette a ..fehér arany“ fontosságát és annak népgazdasága, je entő. ségét. Ezért ezt a fontos ipari nyersanyagot mindent megelőzve takarította be. Termelőcsoportjaink egy része azonban nem telte magáévá a gyapot betakarítását, elejétől elhanyagolta a szedést és most, mikor a rossz időjárás küszöbön áll, óriási többlet- munkával, nagy nehézségek között tudja csak a szedést végezni. A zöld gubók leszedése ugyanolyan fontos, mint a klkovadt gyapoté. Igen gonNEMZETKÖZI KER IiESEK

Amerikai „segítség“ Olaszországnak

A marshaUizáll Olaszország súlyos gazdasági válsággal küzd. Az ipari termelés állandóan csökken. A gépgyr rak teljesítőképességének csak .40—50 a traktorgyárak, a színesfémkohászai) és szövőipari vállalatok 50. a hajógyárak teljesítőképességének pedig 35 százalékát használják csak ki. A cipőipar termelési színvonala a háború előttinek a felére süllyedt. A legna gyobb ipari vállalatok közül sok b< szünteti működését. Olaszország nagy repülőgép- és motorgyártó cégei, mini például az „Alfa-Romeo*‘, az „Isotta F rasch in i", a ..Lancia“ stli. esődbe jutottak, vagy a esőd szélén állnak A polgári repülőjáratokat 95 százalék ban amerikai repülőgépek látják cl Rcggio-nel!’ Emillia városba végleg felszámolt az „Offocine Mechaniclie* állami gépgyár. A genovai „Ansaldo" hajóépítő társaság 2800 munkást el- bocsátott- Az amerikai monopolisták irányításával különleges intézmény működik, amely a vállalatok felszántó lását intézi és közben sokezer munkást ereszt szélnek. Az ország legna gyobb ipari monopóliuma a „Fiat“ konszern október 1-vel a 48 órás munkahetet 40 órára szállította le és egyidejűleg 45 ezer munkás bérét n ckkente.Ue.

Az ülpsz ipar elsorvasztása kövei köziében a munkanélküliség egyre no vekszik. Jelenleg a teljes és részleges munkanélküliek száma több, mini 4 millió. Az olasz sajtó beismerése szerint 3.5 millió ember (az ország lakosságának 7.8 százaléka) nyomorog. A foglalkoztatott munkások helyzete sent sokkal jobb. Még az olasz nagyiparos szövetség adatai is arról tanúskodnak, hogy egy munkás átlagos keresete léiig sem fedezi a családfenntartás költségeit.

Nézzük meg, mik az okai Olaszország súlyos gazdasági válságának Elsősorban az USA „nagylelkű segítsége“. Persze, ez a „segítség*“ kizárólag a fegyverkezési bajsza és a kato nai előkészületek fedezésére irányul. Ezt elő is írják azok a kötelezettségek, amelyeket Olaszország a támadó AtlanH Tömbbe való felvételekor vál iáit.

„A Marshall-lérvnek az a célja, — mondta Dayton, a inarsliallizálás Rómában székelő amerikai megbízott ja, — hogy biztosítsa a maximális fegyverkezési program végrehajtását és minden egyebei)!) ennek a célnak rendeljen alá.“

Éppen ezért az amerikai szállttá sok a legkisebb mértékben sgm segítik elő Olaszország talpraállását. Ellenkezőleg, az Egyesült Államok monopóliumai az amerikai „segítség“ uzs*> rafclléteJcit arra használ ják ki, hogy fokozzák gazdasági terpeszkedésüket Olaszországban.

Az amerikai imperialist.*:’», miután a Marshall-terv segítségével ellenőrzésük alá vették az egész olasz gazdasági életet, most az ipar elsorvasztásának politikáját folytatják és Olaszországot a raktáron heverő amerikai áruk értékesítési piacává váltó/, falják. Míg 1938-ban az Egyesült Államoknak Olaszországba irányuló ki vitele 58 millió dollár értéket lett ki, addig 1951 első hat hónapjában elérte az évi 573,2 millió dollárt, azaz a háborúelőttihek majdnem tízszereset

Ez az egyik oldala a dolognak a másik az, hogy főleg olyan árucikkeket szállítanak, amelyeket az olasz ipar maga is elő tudna állítani, sőt nemcsak saját szükségleteinek fe dezésére, — de még kivitelre is. Azt is hozzá kell lenni, hogy legalább olyan, ba ugyan nem jobb minőségben.

Az olasz gazdasági élet válsága annak is következménye. hogy az amerikaiak megtiltották Olaszországi! ak. hogy a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal kereskedői mi kapcsolatokat tartson fenn. Ez a körülmény elősegíti az USA-img!eria! Istákat abban, hogy megfojtsák az olasz ipart és megerősítsék saját monopóliumaik uralmát. Igen figyelemreméltó Tagliacarne burzsoá közgazdás znak az a cikke, amely ez év októberében jelent meg a „Tempó*’ cím ti jobboldali római újság hasábjain. Ebben azt írja:

„A tilalom, amely a Szovjetunió val és a népi demokráciákkal való kereskedelmi kapcsolatainkra vonatk ozik, végzetessé, válhat ránknézve.**

Mindezek a tények azt bizonyítja k, hogy az. amerikaiak a marsbalii- »ált országokban tönkreteszik az ipa rt, elsorvasztják a gazdasági életet, munkanélküliséget idéznek elő, vagyis ezeket az országokat is úgy .„támogatják“ —* mint akasztott embert a kötél.

dós kezelést és szárítást igénye' a zöld gubó. de a7-on kell lenni, hogy °gy gramm gyapot sem pusztuljon cl annak Icövelkeztében. hogy a megszedek. gubákat helytelenül kézéül: No zsúfoljuk össze a leszedett zöld g.u_ bókát egy kis he yiségbe, hanem keressünk olyan helyiségeket, — padlást, használaton kívül} épületekei, — ahol a zord gubót 8—10 centimeter vastagságú rétegben ki lehet teríteni, míg folyamatos, munkával kifejtjük belőle a gyapotot és azt szárítóban, vagy meleg szobában megszűritbaljuk. hogy a egszúrazabb állapotban adhassuk át a vállalatnak.

Dolgozó parasztságunk is megérlelte a gyapot, fontosságát és nagy jövedelmezőségét. Gondos agrotechnikával művelte gyapotját, sok helyen kimagasló eredményeket érlek el amj nemcsak a lermclcknek de a népgazdaságunknak is komoly jövedelmet jelent. Az egyéni gazclcíknak is kifizető u gyapottermelés, amit az °Iábhi konkrétumok bizonyítanak: Varga Sándor dunasZentgyörgyi gazda 400 négyszögölről beadóit eddig 208.5 kiló magvasgyapotot. Ezért 3.065 forintot, és 10 méter kedvezményes -textilutalványt kapott. Pasinszk} Antal mőzsi gazda 400 négyszögölről beadott -eddig 278.5 ki ó magvasgyapotot, Ezért 3 809 forintot és 13 méter kedvezményes textihléálványt kapott. Kemény András bálaszéki dolgozó paraszt 400 négyszögölről beadott eddig 225.5 ki ó magvangyapolot és ezért 3.742.20 forintot és 11 méter kedvezményes tex- tilutalványt. kapott. Fábián István várdombj gazda 400 négyszögölről eddig 201 kiló magvasgyapotot adott be és ezért 2.272.80 forintot és 10 méter kedvezményes áron text Hanyagot ka- pot-t érle.

Ha ezeket a jövedelmeket 1 ka-tasz, irál-is holdra átszámítva nézzük, megállapíthatjuk, hogy egyetlen' olyan növény nincs, mely ennyire meghálálná a ráfordított munkát. Az eredmények még nem teljesek, mert bár dolgozó parasztságunk nagyobb részben teljesen 1-etakarííotta a gyapotföldeket s leszedte a zöld gubókat is, de ezek kifejtése és szárítása még folyik, s ezért egyelőre az átvételeket nem lehetett, teljesen lezárni. Annyit a fenti számokból is meg lehet állapítani, hogy véikezik önma. ga- és népgazdaságunk e-1-’"-“ a7 az egyénileg dolgozó, akinek gyapotíer- melésre alkalmas földje van és nem termel gyapotot. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy azok a gazdák, akik szántóterületük 10 százalékán gyapot termelésre szerződnek mentesítve vannak egyéb munkaigényes növények termelése aiói. Az eddigi kedvezményeket m. égi oldotta azzal, hogy a gazdák kamatmentes előlegként a® őszi mélyszántást a gépállomással végez; el he Ük el.

Hriágyel Mihály G va no 1 termeltetési Váilakt kirendeltség vezetője.

néikí'dcrbpieden ogifácíós munkásjt^rr

>