Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-14 / 162. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI szamba: A magyar paraartküldoHség tagjai öt csoportban * Szór jetunió különböző vidékeire utaztak 2. o.i — Aláírták Pekingben a magyar-kínai kulturális egyezményt (2. o.i •— Pótbcporzéssal növeljük a kukoricatermést (2. o.t — Kommunisták az élen az Öe.sényi Kendergyárban |ö. o.l — A kocsolai tanács is kellő eréllyel lépjen fel a ku- iákokkal Szemben (4. o.) ) AZ M O P TÖL NAMÉÖVEI VIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM AKA *>4» F1LLEK SZOMBAT, 1951 II Lit o Sőre a vállalások teljesítéséért! Hazánk rohamos ütemben halad •lőre az ötéves terv útján. Július slsején hozzákezdtünk 1951 har. nadik negyedévi tervének megváló, utasához. A feladatok jóval na­gyobbak, mint bármikor azelőtt, a tempó gyorsul: ebben a negyedév­ben gyáriparunknak 7.4 százalékkal, építőiparunknak 8.8 százalékkal többet kell termelnie, mint ameny. nyit az előző negyedév terve írt elő. Pedig jól tudjuk, ez a terv is már nagy erőfeszítéseket igényelt- Még világosabban látjuk a feladatok növekedését, ha a múlt évvel te. szünk összehasonlítást. Ebben a negyedévben gyáriparunknak 30.3 százalékkal kell többet gyártania, mint akkor. A harmadik negyedévi terv nagy követelményei még élesebben ve­tik fel tervgazdaságunk fontos problémáit, az .ipar zavartalan anyagellátásának biztosítását,- a fo­kozott takarékosságot. Az anyag. takarékóssági mozgalom továbbfej. Icsztése tehát fontos feladat. A fo. kozott takarékosság ugyanúgy több anyagot jelent népgazdaságunk szá. mára, mint a termelés növelése. Harmadik negyedévi tervünk telje, sítésének alapvető fontosságú fel. tétele, hogy megoldjuk ezt a nagy feladatot, behozzuk a számos üzemben, különösen az építőipar­ban mutatkozó lemaradást és fel. lendítsük népgazdaságunk minden területén az anyagtakarékossági mozgalmat. Semmi kétség, komoly erőfeszítéseket követelő nagy fel­adatok ezek. De megoldjuk őket — egyebek között azért is, mert olyan hatalmas mozgósító erő áll tervgazdaságunk szolgálatában, mint a szocialista munkaverseny. Az elmúlt hetekben üzemek szá­zat és százai határozták el, szocia­lista versenykötelezettséget vállal­nak az alkotmány ünnepe tisztele­tére, harcbaindulnak a nagy kitün­tetésért, a minisztertanács zászla­jáért. Néhány hét telt csak el a diósgyőriek felhívása óta — de kezdeményezésük már az üzemek túlnyomó többségét, százezres tö. megeket átfogó széles mozgalom­má nőtt. Megyénk üzemeinek több. sége is csatlakozott a felhíváshoz és vállalásaikkal gyorsítják meg tervük végrehajtását. A szocialista verseny lendületét még csak fokozta az az elemi ere­jű felháborodás, amellyel népünk a Grösz.banda összesküvésének hírét tndomásulvette. Az alkotmány ün- nepére készülünk, arra a napra, amelyen a tengernyi vér és szen­vedés árán kivívott szent szabad­ságunkat ,a dolgozó nép hatalmát, a munkások és parasztok jogait ünnepeljük. Ezt a szabadságot, ezt a. hatalmat, ezeket a jogokat akar. fák elrabolni a háboríts gyűjtoga tők gyilkos ügynökei. A magyar nép, a magyar munkásosztály a munka nagyszerű tetteivel, még lelkesebb augusztus 20-i verseny, nyel válaszol. A Bonyhádi Zo­máncgyárban számos dolgozó kö­zel áll évi^ terve teljesítéséhez. De a Tolnai Selyemgyár dolgozói el­ért anyagtakarékossági és termelé­si eredményei is válaszolnak min­den aljas szándékra. A Textilgyár­iban hétről hétre emelkedik az üzemátlag. A Bonyhádi Malom 132 százalékra teljesítette második ne. gyedévi tervét és a bevezetett újí­tások révén még jobb eredményt akarnak elérni a harmadik negyed, ben, A Tatarozó Vállalat fiataljai, tanulói élhatározták, hogy ezután minden hétfőn békéi apót tartanak, [gy veszik fel a harcol a hétfői igazolatlan mulasztás°k ellen. • Aki igazán szereti a békét, az hétfőn is fegyelmezettén dolgozik, sőt, kétszeres lendülettel végzi munkáját” — jelentették ki a fia­talok. És ettől kezdve rohamosan csökken a hétfői hiányzók száma. Al yi Kendergyár önköltség, csökkentés téren elért 1 000 forin­tos eredménye, az árvízvédelmi dolgozók 15.000 forintos vállalása mind méltó válasz, az aljas szán­dékú gyilkos terroristák törekvé­seire. De nem azért beszélünk ilyen részletesen a szocialista munka ezernyi biztató, előremutató jelen­ségéről, mintha szemet akarnánk húnyní a hibák felett. Azért hívjuk fel a figyelmet ezekre, mert akad­nak, akik a nehézségek, a hibák el. len vívott mindennapos harc köze­pette — kissé elfeledkeznek erről, szem elől tévesztik népünk öntu­datának nagyszerű fejlődését. Azért hívjuk fel a figyelmet erre, mert üzemi dolgozóink lelkesedése és odaadása jelenti azt a hatalmas lendítőerőt, amelyre bizton számít­hatunk az ipar nagy feladatainak teljesítése során. Számíthatunk ér. re a lelkesedésre, de ne higyjük. hogy egymagában mindent megold. Sok funkcionáriusunk azt képzeli, a verse'ny valamiféle varázsigc, amit elég kimondani és a problé­mák ,, maguktól megoldódnak.” Elég egy sokatígérő üzemi vállalást aláírni — s ez „önmagában is” olyan lendületet ad, hogy megszűn­nek a nehézségek. Pedig ígérni nem nehéz. A szekszárdi Magasépítő május 1 tiszteletére lett vállalásá­ban többek között az szerepelt. h°gy tervüket teljesitik. De adott szavukat nem tartották meg, mind­össze 56 százalékra valósították meg a tervet. Elmaradtak, mert hi­bák voltak a műszaki, vezetésben, mert nem volt biztosítva a munka, terület, mert nem küzdöttek eléggé a munkafegyelem megszilárdításá­ért, nem szervezték elég lendület­tel a tömegek versenyét. A vállalás csak kezdet. Mi kell ahhoz, hogy valósággá legyen'^ Mindenekelőtt az, hogy minden egyes dolgozó sajátjának érezze, szívügyének tekintse, hogy vala­mennyien fegyelmezetten, felelős­ségteljesen és lelkesen vállalják a munka rájukeső részét. A legszebb felajánlás is menthetetlenül papíron marad, hogy ha a versenyt büro­kratikusán szervezik. Ha nem a gépek mellett, nem a műhelyben született a vállalás, hanem az iro­dában. Várhatjuk-e azt, hogy az ilyen ,,vállalás komolyan ösztö­nözzön a munka megjavításárar1 Sok üzemben még nem alakult ki az az izzó szocialista vetélkedési szellem, amely annyira jellemezte a Pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozott mozgalmat. Ezekben az üzemekben még nem áll eléggé a figyelem középpontjában az, hol tartanak a vállalás teljesítésében, elhagyták.e versenytársukat, vagy elmaradtak, esélyesek-e a miniszter, tanács zászlajára. Magát a kitün­tetést, amely egész népünk meg­becsülését fejezi majd ki, iparunk, legjobb üzemeinek, a zászlót sem népszerűsítettük még eléggé. Pe. dig megyénk üzemei is eredménye­sen harcolhatnak annak elnyerésé­ért- Ezeket a hibákat akkor kü­szöbölhetjük ki, ha a pártszerveze­tek, a szakszervezetek is felisme­rik, a verseny sikere elsősorban politikai kérdés. Minél hatásosabb tesz a verseny érdekében végzett politikai munka, annál magasabb- ia csap a versenylelkesedés tüze, annál nagyobb ösztönző erőt jelent majd a verseny a terv feladatainak megoldásában. A termelés parancs­nokaira, a pártszervezetekre, a szakszervezetekre hárul elsősorban a felelősség a versenyvállalások sorsáért. Rajtuk múlik, hogy az eredmények értékéivé legyenek. Az o feladatuk a megvalósítások ellen, őrzése. Iía ezeknek a követelmé­nyeknek eleget teszünk, akkor győ­zelemre visszük harmadik negyed­évi tervünket és ezzel újra nagyot lépünk előre hazánk erősítésének, a szocializmus felépítésének, a bé ke védelmének útján. Az aratási «ei*senwi»en a tamási járás lett a győztes Dolgozó parasztságunk az aratás során is megmutatta, hogy megérti Pártunk iránymutaiásái éf, tudja, hogy az aratás időbeni elvégzésével a szemveszteséget a legkisebbre csök­kenti. amelyen keresztül több élelmet, biztosít népgazdaságunk számára. En­nek a tudatnak hatása alatt indult meg a versenymozgalom az elsősé­gért, dolgozó parasztságunk a ver­senyben meg akarja mutatni, hogy jfki a legény a gáton“ ki végz.1 el el­sőnek az aratását a megyében. Az aratás időbeni elvégzéséhez .lágy­ban hozzásegíti dolgozó parasztságun­kat az a tudat, hogy munkálatainkat versenyben végezzük Baranya megye dolgozó parasztságával és ezt a ver­senyt, mi akarjuk megnyerni. Megyénk területén a tamási járás fűlött be elsőnek a célba. A zab kivételével gabona aratását, július 12-re 100 százalékig elvégez­te. Nem szabad azonban elbizakod­nia a cséplési és a begyűjtési mun­kálatokkal sem -Vigyázzon, mert ver­senytársa, a paksi járás is nyomon követi és ha nem vigyáz, könnyen le: marad a versenyben. A. paksi járás­ban mutatkozó kis lemaradás az ál­lami gazdaságok és termelő,csoporok aratásánál mutatkozik. Ezt azonban látva az egyéni dolgozó parasztság és a Párt iránymutatását követve, se­gítségére sietett az aratással elma­radt állami gazdaságoknak és terme- íőcsopo rtoknak. 11 legnagyobb lemaradás a gerjeni állami gazdaságnál és ter- melőcgoportnál mutatkozik, ahova a község egyéni dolgozó parasztsága közül 30 főből, álló a.ra 1 óbrigád sie­tett segítségére. Itt azonban hibát kö­vetett el a gerjeni állami gazdaság az­zal, hogy a paksi járás területén lé­vő gabonájának, aratására p. Tolnán megszervezett aralóbrigádoFért a ki' tűzött napon, nem ment el, ami által nagy kiesést okozott az aratási mun­kálatokban, mert megjelent dolgozók sem a gazdaságban nem tudtak men­ni dolgozni, sem más munkát nem tudtak azon a napon végezni. A gaz­daság kissé elbizakodott, hogy a meglévő munkaerővel a járás terü­letén lévő gabonáját le tudja, aratni és azután a szekszárdi járásban lévő 90 hold gabonáját is könnyen e.l fog­ja végezni. Nem számolt azzal, hogy ezzel a munkaerővel még sokkal ha­marabb és sokkal kevesebb szemvesz- teséggel tudta volna learatni a szek­szárdi járás területén lévő gabonáját is. fiz aratási versenyben a szekszárdi járás foglalja el a har­madik helyet, beleértve Szekszárd várost is. Utána szorosan felzárkózik a gyönki. bonyhádi, valamint a dom­bóvári járás. Ezekben a járásodban is az állami gazdaságok éc tcrmclőcso- portoknál mutatkozott lemaradás, amit az egyéni dolgozó parasztság se­gítségével szombatig teljes egészé­ben befejeznek . Míszla község: árpabeadását ICO százalékra . teljesítette Miszla község dolgozó parasztsága nagy lendülettel fogod az aratáshoz. Követte a Párt iránymutatását és a helyi tanács utasításait. A búza ara fását még viaszérésben megkezdték, nem kételkedtek a rozs és az árpa aratásával sern. Minden alkalmat és minden perc jó idői kihasználtak, hogy gabonájukat a legkisebb szem- veszteséggel takaríthassák be. A ter­melőszövetkezeti csoportoknál mutat, kozó aratási nehézségek leküzdését a községi tanács dolgozói vasárnapi munka felajánl ássál segítették, amiben a helyi pártszervezet titkára és a ta­nácselnök is példamutatóan kivette a részét. Nem feledkeztek meg az állami gazdaság megsegítéséről sem és 20 főből álló ara tóbrigád i>‘ küldtek az alsópéli állami gazdaságba. A helyi pártszervezet, a tanács, va­lamint az állandó bizottsági tagok és a tömegszervezetek állandó felvilágo­sító munkát végeztek a dolgozó pa­rasztság között. FelvilágosítoP Ak őket az aratás időbeni elvégzéséről, valamint a cséplőgéptől a magtárfsa való mozgalom jelentőségéről. Nem feledkeztek meg az ellenség akna munkájának megvilágításáról sem. Felvilágosító1 ták a dolgozó paraszt­ságot, hogy áz ellenséget le kell. lep­lezni és az eddiginél sokkal fokozot­tabb munkával kell válaszolni aljas cselekedeteikre. A jó felvilágosító munkának meglett a% eredménye A község dolgozó parasztsága az őszi- árpa aratása után megkezdte annak cséplését és a cséplőgép alól egyenesen a be- gyűjtőhelyre szállító Ha a beadást kötelezettségük teljesítéséhez szükséges árpamennylséget. A felvilágosító munka során ismertet­ték a dolgozó parasztsággal, hogy müven terményből, mennyit keli le­adni, hogy beadási kötelezettségük teljesítve legyen. Megmagyarázták hogy árpatermésiikböl 15 százalék fedezi a beadási kötelezettségei, amit azon felül adnak, azzal még nagyobb segítségei nyújtanak népgazdaságunk ötéves tervének sikeres befejezéséhez. Az eredmény itt is megmutatkozott, a? ösziárpa elcséplés-e a búza és t rozs gyors beérése iriialt nem nyeri befejezést, mégis a község területére előirányzott árpabeadási kütelerMíségükct. „A“ és ,.TV‘ vonalon 100 százalékra tel jesítcHék. Ehhez az eredményhez nagyhan hoz­zájárul az is. hogy a község dolgo­zó parasztság-- gabonáját közös sze­rűn csépeli és ebből a községi pár!, szervezet Ij’ká'ra és a tanácselnök, valamint a tanácstagok sem vonták ki magukat és példamutatóan csaknem elsőnek, ünnepélyes keretek közölt atkák át árpabeadási kötelezettségü­ket a földmű vesszővel kezet felvásár­lójának. Az ünnepélyes átadást azonban a község dolgozó paraszt sága közül Lukovics István és Jakit, helz Márton .dolgozó parasztok meg élöziék. hogy ők legyenek az elsők az árpa beadás időbeni teljesítéséért fölyó versenyben. á begyűjtés sikeréhez nagyban bot. ■ sp~~ zájáruit, hogy a községi tanács a terv­felbontásnál a dolgozó parasztság ár. pávetésének területére is figyelemmel volt. A to.jásbegyüjtés terén is jó eredményeket érlek el, az T. és II. negyedévi tervük állagte’jesítésc el­érte a 85 százalékot, amit ugyancsak a községi tanács, valamint a tömeg- szervezetek vezetői jó példája ered­ményezett. Az adófizetésüket az I. negyedévi kiértékelés szerint 122 százalékra teljesítettek, ezen a téren is Lu. kovies János YF elnök mulat jő példát, aki egészévi adóját 100 százalékig kifizette, A beadási kötelezettségét is 130 szá­zalékban teljesítette árpából, . o jás - beadását pedig 200, a baromfi beadá­sát is 100 százalékig i el j esi lelte# Bölcsföldi Ferenc a helyi pán szerve, zet titkára 150 százalékban teljesítet­te tojásbeadását, a baromfi-beadási kötelezettségének is eleget tett. A személyes példamutató» , nyomán az egyéni dolgozó paraszl- ság is egyre nagyobb mértékben lel. jesíti beadási kötelezettségé'. Nagy Lászió 18 holdas dolgozó paraszt ío- jásbeadúsát iöbb. mini 100 százalék, ra. az 1. negyedévre előírt baromfi- beadási kötelezettségé; is 100 száza. Iákban teljesítette. Lukovics 1M' ári 7 holdas, Jákubeiz Márton 8 holdas dolgozó parasztok árpabeadisi köte­lezettségük teljesítése mellett mjás-' és baromfíbeadásj kötelezettségüket is teljesítették. Ezek az eredmények világosan megmutatják, hogy ahol a helyi pártszervezet, a Tanács és a íömegszerveze'.ek jól működnek, fel­világosítják a dolgozó parasz'vigot s begyűjtés teljesítésének jelentőségé, röl és személyes pcldamivatássa! .jár­nak az élen., ott jó eredményeket le. hét elérni. Szeiifgá!~pii$zta dolgozói segítettek b Szabadság Iszes aratási munkálataiban A kedvező időjárás következtében gabonanemüínk rohamosan fejlőd­tek, ennek következtében legtöbb he­lyen az esős időjárástól megdőltek Különösén állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeti csoportjainknál dőltek meg a gabonák. A dőlt gabona aratása, valamint a munka helytelen megszervezése több termelőszövetke­zeti csoportnál hátráltatta az ara­tást. Ezeket a hiányosságokat felis­merte egyénileg dolgozó parasztsá gunk. Ezt mutatja a Zomba-szentgál- pusztai példa is, ahol a dolgozó parasztság a kommunisták élen járásával 30 főből álló brigádot szervezett a helyi Szabadság ter melőcsoport megsegítésére. Az aratási munkálatok során ugyancsak a kommunisták mutattak példát, többék körött ifi. Kug'er 1st ' án szóvetkeezti ügyvezető, Borból'1 József tanácstag, Yclonczki István és ták, valamint Szabó István DÉFOSZ- titkár. Ennek a hatalmas segí'ésnek eredménye lett, hogy * termelöcso* port dőlt gabonájából 12 holdat arat­tak le egy nap alatt és ezzel lehetővé tették, hogy a termeloszövétkeréti csoport péntekre befejezze az ara­tást. 1 ermelősrövetkezefí csoportokban, az aratás befejezése után megkezdő­dött a hordás, a csoportok kölcsönös megsegítésre bevonják az egyéni dol­gozó parasztságot is. Az udvari Petőt! termelőszövetkezetnél is bevonták az egyéni dolgozó parasztságot azzal a megegvezéssel, hogy a szövetkezet hordás után visszasegíti a dolgozó parasztságnak. Világosan ! át iák. hogy ezáltal nemcsak saját mun­kálataikat '■ogít'. a dolgozó paraszt­ság, hanem égyöen megismeri a cső port belső életét és ezáltal sokká» közelebb kerül a nagyüzemi ruzdat­rmeseg«, akik ugyancsak kom munis- kodáshoz. 4 P.—F.

Next

/
Thumbnails
Contents