Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-30 / 279. szám

1851 NOVEMBER 3« v n v t é 5 j4 győnki járási pártértekexlet sikeréért . . . Egy simontornyai küldőit levele • Már csak néhány nap választ el bépaüniket q,t.tól a naptól, amikor a járási péróértKfoeztet. küldöttei Össze­gyűlnek Gyönkön, hogy újraváLasz- szák a járási választmányt. Hata.mas jelentőségű esemény ez amelyhez fogható nem .történt a járásban már hosszá idők ót? Haladásunk, fejlő­désünk motorja, a párt, most választ­ja újra járási választmányát, hogy Rákosi elv társ beszéde és pártunk Központi Vezetőségié határozata alap. ján felfrissüljön, új erővel, a hibákat kijavítva fogjon munkához és ve­zesse-tovább az országépitő harcot. * Hallgassuk meg, mit várnak ettől a pártonekezlettöl a küldöttek, ho­gyan segítik a hibák kijavítását: ezt írják Sknontornyáról. KEDVES ELVTÁRSAK! A Simontornyai Bőrgyár ásvány- cseres és boxfaragó műhelyének dol­gozói ezúton üdvösük a gyönki já­rási’ pártértekezletet és sok sikert kí­vánnak a jó választáshoz. Szükségesnek tartom, hogy rávilá­gítsak a járási pártbizottság e múlt évi eredményeire és hibáira. Talán a termelés kérdésével kezdem, hiszen ez . a kérdés mindannyiónk legfonto­sabb problémája. Nem mindegy, hogy ötéves tervünk csak terv marad, vagy azt maradéktalanul végre is hajtjuk. Még áz sem mindegy. ho- gyási, mért részleteiben kell vég,le­hajtani. Itt van és lesz szükség a pártbizottságok munkájára, irányítá­sára,, segítségére s főleg a tanácsára. El kell jsmenn. hogy az aktívák fel­kutatásában, fáradhatatla.-, a járási pártbizottság. Következetesen végre­hajtja a Központi Vezetőség határo­zatait is, de mi, simontornyai dolgo­zók viszont a termelés terén kevés segítséget kapunk. Pedig^ ha a járási pártbizottság iól akar dolgozni, ak­kor néha jöjjön ki közénk az üzem­be és beszélgessen el u dolgozókkal, különösen azokkal, akik le vannak •maradva a terviéijesítéssel. Mutassa­nak rá az elv társak, hogy milyen eredménnyel jár egy-egy ilyen útjuk, írnom kell a munkafegyelem meg­szilárdításáról és a munkamóclszprál- adásról is. Nálunk a munkafegyelem elég jó. a késések teljesen ki vannak küszö­bölve. A munkaidő jó kihasználását pedig az eredmények bizonyítják. — Sztálin elvtárs születésnapjára, szép felajánlásokat tettek a műhelyek. A cserzőműhely vállalta, hogy 5000 kiló béléskasiiással. többet termel, mini a tervelőirányzat. Mózes István box­faragó pedig december 4,re befejezd évi tervét. Én tervemet december 2- re. fejezem, be, ezenkívül vállalom, hogy eg,y ifjúmunkásnak átadom mun- k-> módszeremet. Az oktató* kérdése is a legfontosabbak egyike. Mi dol­gozók tudjuk, hogy fejlődés nélkül a termelés js megáll. Nagv feladat há­rul a he.yí pártszervezet és a járási • pártbizottságra az oktatási munkák-, nál. Ha jól dolgoznak az oktatók, ak­kor jó az oktatás, ha nem dolgodnak jól, akkor nagy a lemorzsolódás. — Ilyen volt tavaly és ha mmn fogja meg jól a járás; pártbizottság ezt a kérdést, akkor ilyen les_ az idei ok­tatási év is. Jó volna, ha a járási pártbizottság sűrűn ellenőrizné a sze. mmáriumokat és a szükséges anya­got, irodalmat ott a helyszínen ki tudnák osztani a hallgatóknak. Rend­szerint azért laposodik el az oktatás mert a hallgatóknak nem áll elég irodalom a rendelkezésükre. Ha eze­ket a hiányosságokat felszámolják, sókkal aktívabbak lesznek a hallga­tók és nagyobb kedvvel fognak hoz­zá a tanuláshoz.. Az éberség kérdésével is kell foglalkozni. Ébernek kei! len­nünk bent az üzemben, de kint az életben is. Az ellenség mindenütt ott van, s azt várja, hogy mikor ' tehet valamit népi demokráciánk élűén. A járási pártbizottság itt is nagv segít­séget adhat a dolgozóknak, ha állan.- dóan figyelmeztetik arra hogy nyi­tott szemmel járjanak az üzem terü­letén; Az ellenség nem adja meg ma­gát. Minél közelebb van a pusztulá­sa, annál ravaszabból és erőszakosab­ban ragad meg minden alkalmat, hogy népi demokráciánkat gyengítse, vagy akadályozza. Éppen ezért min­den dolgozónak kötelessége éberen őrködni munkaterületén, die kint az életben is. Ezzel a kérdéssel kapcso­lódik össze szorosan a békeharc is. A feszült, nemzetközi helyzet fokozott harcot követel a béke megvédése ér­dekében. Az imperialisták mindent elkövetnek, hogy kirobbantsák a harmadik világháborút. Mi simontor­nyai dolgozók, , a termelékenység Kovács . István váraljai Lakos már feketevágásért többször volt büntet­ve. Ez a büntetés a.zonban nem volt számára nevelő hatással, mert ezév- ben újra egy darab sertést vágott le engedély nélkül, melynek húsát feke­tén akarta értékesíteni. Ez a szándé­ka Kovács Istvánnak nem valósult még mert a dolgozók ébersége lelep­lezte. A tárgyaláson a.z ítélet hozatal­nál a bíróság figyelembe vette a többszörösen büntetett előéletét és ah­hoz mérten büntette. A bony­hádi járásbíróság közellátás bűntet­téért 8 hónapi, börtönre, 300 íorinl pénzbüntetésre és a politikai jogok használatától 3 évig tartó időre 'til­totta el. Az ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért fellebbezett. Súlyos ítéletet hozott a bíróság Ru­dolf János és bűntársa. Hala esek Ist­ván kőművessegéd ügyében is. Ez év novemberében két növendék borjút vágták közösen engedély nélkül, melynek húsát feketén, 'akarták érté­kesíteni. Rudolf János és Fazekas Al­bert ezév szeptemberében színién kö­zösen vágtak le hatósági engedély nélkül 1 darab sertést, melynek hú­sát feketén értékesítették. A bíróság Rudolf Jánost 1 évi és 2 hónapi bör­tönre és 4 évi közügyektől való el­állásra ítélte. Halacsek István bűn­társát pedig egy évi börtön-e és 4 évi politikai jogvesztésre, Fazekas Albertet pedig felfüggesztéssel 2 hó­napi börtönre és 600 forint pénzbün­tetésre ítélte. A nép bírósága kemény ököllel sújt le még a kukoricafeketézőkre és ku­pacokra is akik úgy akarják a köz­ség begyűjtési tervét szabotálni és a többi dolgozó társaikat kihasználni, mint Kiss János izmény; dolgozó pa­raszt, aki Izményből Magyaregr^gy- re 560 kiló csöves tengerit szállított emelésével, a minőség á landó javítá­sával támogatjuk a békéért vívott harcot. Most pedig utoljára, de nem utolsó sorban a kultúrmunkával keil foglal­kozni. Elvtársak, itt nagy tojók van­nak és ennek kifejezetten a járási pártbizottság az oka. Nincs az egész járásban egy épkézláb kultúrcsoport a simontornyai,, -kívül, bár ez is sán­tít. Ha a járási kultúrfeleiős jól utá­na nézne a dolgoknak- akkor meg­látná a hiányosságokat. Hol vannak a falujárások? Ahol a kultúr munkán keresztül pártunknak harcos tagjait Lehetné kinievelni. Eivtársak. ez ko­moly kérdés, hisz pár évvel ezelőtt ezen a téren komoly fejlődés volt, ma pedig teljesen el van laposodva. Ezen sürgősen segíteni keli! Ha a párt- bizottság hozzáfog, lehet is segíteni. Az ifjúságot meg kell mozdítani és tömegesen vesznek részt a mi új, de egészséges népi kultúránk fejlesztésé­ben. Kedves Elvtársak! Arra kérem az újonnan megválasztott pártbizottságot választmányt, hogy ezeket a hibákat küszöbölje ki. Fejlessze tovább az újat, a jót. és akkor nem áll meg a munka, hanem fokozatosan haladunk a szocializmus felé. Szántó Andor sztahanovista a Simontornyai Bőrgyár küldötte. v szállítási engedély nélkül. Tzménv köz-ség még nem teljesítette 100 szá­zalékban begyűjtési tervét és ezt a lemaradást az ilyen kukoricafeketé­zők nagyban előidézik. A bonYhádi járásbíróság Kiss Jánost 3 hónapi börtönre és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. Kukoricafoketézésért 300 forint pénzbüntetésre ítélte a biróság Fá­bián Ágositonné izményi lakost is. Leichner Tibor többszörösem bünte­tett életű bonyhádi kupec úgy káro­sított meg egy dolgozó parasztot, hogy 1 darab Lovat 300 forintért veti meg és azt fél óra múlva az állatforgalmi vállalat felvásárlójának 500 forintért továbbadta. Ezt azonban nem s-okáig folytatta Leichner Tibor, mert a dolgozó pa­rasztság ébersége leleplezte. A bony­hádi járásbíróság 8 hónapi börtön- büntetésre és 3 évi közügyektől való eltiltásra tiélte. Bemutatják a .Teljes gőzzel“ c?mu új magyar iáíé<iiímet és „Q selejt bosszúja“ című vidám kisíiimet A „Teljes gőzzel“ című új magyar filmet szeptemberben egy-egv napra bemutatták több vidéki városban. Az új magyar film nagy sikert aratott s a film most rövidesen a nagyközön­ség elé kerül. Ugyancsak a közeljövőben mutat­ja be a Magyar Filmgyártó Vállalat a ,.Selejt bosszúja“ című vidám kisfái­mét is, amelynek forgatókönyvét Bé- keffy István és Kél ér Dezső írta, a rendezés Keleti Márton< Ko-ssuth-dí- jas munkája, zenéjét Bródy Tamás szerezte. A kisfáim kivájó szereposz­tásban készült, főszereplői Latabár Kálmán Kossuth-díjas, Latabár Árpád, Rutlkay Éva, Fónay Mária Keleti László. Markos József (Al-fonzo). ITlat_ ki László. Fek etevágó k at, k ukoricarej teget őkét és kupecet ítélt el a bíróság Jjő/ritfő/di Qánös taglóiéit lesz . . . „Nincs nagyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs.“ (Sztálin) D Ölesföldi János elhatározta, hogy kéri tagjdölifel. vételét a pártba. Régen érett benne a gondolat, csak hát Hatni is volt. meg nem is érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy felvételét kérje. Érett már benne a gondolat. Érlelte a felszabadulás utáni virágba pattanó élét. a kommunisták keze nyomón épülő ország- Érlelte a földosztás, az államosítás. az új pénz. érlelte a növek­vő, egyre emelkedő élet.színvonal. . . Hat esztendő telt cl felszabadulásunk óla. Eredmé­nyekben. fejlődésben gazdag hat. esztendő. És mindenütt, ott látta az élen. a harcok, a munka élén a kommunis­tákat.. 1951 március 10.e voll az a nap, amely végleg kezébe adta a tollat. Nem, nem ezen a napon születeti meg ben­ne a végső elhatározás, hanem most, néhány napja, de az elhatározás alapja ez a nevezetes dátum volt. Ezen u. napon, lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára szüleivel együtt. Azóta is becsületesen dolgozik. 191 munkaegysége varu Lelkes DISZ fiatal. — A miszlai Szabad Föld tszcs ben dolgozom és azt, hiszem megállóm a helyemel. A munkásászt ályért dolgozom, a pártért. És ha tagjelöl tje lehelek a pártnak, még jobban tudom végezni a munka mai. Érzem, hogy itt a helyem — mondja Bölcslöldi János. Igen, itl a helyed a mi táborunkban Bölcsföldi elv. társ! Dolgozz vetünk. légy harcos kommunista. Járj elöl a termelésben, a népnevelcsben. mutasd meg. hogy méltó tagjelölt je leszel a mi pártunknak. Bölcsföldi János elvtárs! Még néhány nap és a tag­gyűlésén megkérdeznek az elvtársak: mi vezetett arra. hogy felvételed kérjed, megkérdeznek, hogyan dolgozol, hogyan tanulsz, milyen munkát végzek Megkérdeznek és te válaszolni fogsz, becsületes munkás módjára. Nem kétséges, hogy válaszoddal meg lesznek elégedve. Nem kétséges, hegy a tagság éppen úgy ismer, mint aján­lóid. mint. a tszcs dolgozói. És tagjelöltjc leszel a póri­nak! Nagy és szép feladat, megtiszteltetés ez. . Nem min. denkinek adatott, meg, hogy egy ilyen pártnak tagja le­hessen" mondotta esküjében Sztálin elvtárs. „Nem min­denkinek adatott meg, hogy kiállja azokat a megpróbál­tatásokat és viharokat, amelyek egy ilyen párt tagságával együtt járnak.“ Dolgozz úgy. hogy megálld a helyed! Dolgozz, ta­nulj. építsd, erősítsd a mi szabad hazánkat, ahogy az egy öntudatos munkáshoz illik. Tagjelölt!elvételed kérted a pártba Bölcsföldi János. Kötelezted ezzel magad. Jobb munkára, keményebb harcra, tanulásra. Mi tudjuk, hogy mini jó munkás és lelkes DISZ-tcP. kr>‘< leselIrégednek eleget is teszel. És akkor szeretettel fogad tagjai sorátba a mi pártunk ... A nxnrjct nép harca ax imperialista hémsxervexeteh ellen A Nagy Honvédő Háború évei IV. A szovjet emberek a Nagy Hon­védő Háború éveiben fokozták ébersé­güket. Sztálin elvtárs már 1941 július 3-án, a háború első napjaiban mon­dott rádióbeszédében felhívta népün­ket, hogy elszántan harcoljon a kül­földi kémek ellen. Könyörtelen har­cot kell indítanunk, — mondotta a hátország minden néven nevezendő szétzülesztője, a szökevények, a pánik­keltők és rémhír terjesztők ellen, meg kell semmisítenünk a kémeket, diver- zánsokat és ellenséges ejtőcrnyősö kot. . (Sztálin: A Szovjetunió Nagy Honvédő Háború járód, Szikra, 1949. Hí. oldal.) Nagy vezérünk felhívása fokozta *s szovjet polgárok éberségét mind a fronton, mind a hátországban. Szán meg száz olyan eset fordult elő, ami­kor a szovjet hazafiak éberségének volt köszönhető a német fasiszta kém­szervezet ügynökeinek leleplezése. Egyszer két katona állt meg a fronlmenti úton, az ellenőrző helynél. Feltűnő, mesterkélt udvariassággal mutatták meg okmányaikat Borusze- vics harcosnak, akiben ez a túlzott udvariasság gyanút kelteit, s előállí­totta az ismeretleneket az ellenőrző helyre. A vörös katonák az okinál nyok megvizsgálásánál felfigyeltek ar­ra, hogy a különböző szervek által kiállított okmányok papírja egyforma és a kézírás ugyanaz rajtuk. A mo­tozásnál külföldi eredetű személyes használati tárgyakat találtak az isme­retleneknél. Mind a kellen német ké­mek voltak. Szergejeva háziasszony lakása abla­kából észrevette, hogy a szomszédos üzem portája előtt hosszú idő óta fel- alá sétálgat egy nő. Valamilyen kis tárgy volt a kezében. Szergejeva fel­hívta erre a munkások figyelmét, s feltartóztatták a gyanús nőt, akiről kiderült, hogy kém. A motozásnál fényképezőgépet találtak nála és ka tonai objektumokról készített fény- képfelvételeket, amelyeket a német fasiszta kémszervezetnek akart átadni. Es még sok olyan éber szovjet haza­fit lehetne felsorolni, akik fasiszta kémeket lepleztek le. A szovjet embe­reknek azonban nemcsak a hitlerista, hanem az amerikai és angol kém- szervezetek ellen is harcolniuk kellett a háború éveiben. Mialatt a hősies szovjet hadsereg egyedül harcolt a fasiszta Némelor- 1 szag és csatlósai ellen, az Egyesült Államok és Anglia vezető köreinek képviselői titkos tárgyalásokat foly­tatlak Hitlerrel egy esetleges külön­békéről, az amerikai és angol kém- SzervezeteU pedig kártevőket és kéme­ket küldtek a szovjet ország liátáhi Ez olyan aljas árulás és hitszegés volt, amilyen még nem fordult elő a történelemben. Az Egyesült Államok imperialistái arra akarták felhasz­nálni a háborús viszonyokat, hogy tá­maszpontokat teremtsenek meg kém- szervezetük számára a Szovjetunió te­rületén. Ezzel a céllal küldtek katonai missziót a Szovjetunióba. Dean tábor­nok, ennek a missziónak volt vezető­je, a háború után megjelent emlék­irataiban akarailanul is fetlebbenfette a fátylat ilyenirányú tevékenységé­ről. Emlékiratából kiderült, hogy Washingtonból kapott utasításaihoz híven, kitartóan igyekezett különböző titkos katonai információkat szerezni a szovjet hatóságoktól. Minden esf közzel arra törekedett, hogy a vezeté­se alatt álló amerikai katonai tnisz- szió a Szovjetunió minél több pont­ján létesítsen albizottságokat. Minden eszközt igénkbe vet! annak elérésére, hogy az Egyesült Államok minél több katonai intézményt, amerikai személy­zetiéi működő légitámaszpontot és meteorológiai állomást létesíthessen a Szovjetunióban. Dean mindezeket a kémkedési célzattal foganatosított in­tézkedéseket szemérmetlenül úgy igye­kezett beállítani, hogy az USA igyek­szik „katonai segítséget'” nyújtani a Szovjetuniónak. Az amerikai imperialisták azonban a valóságban egyáltalában nem töre­kedtek ilyen segítségnyújtásra, sőt minden módon igyekeztek gyengíteni a szovjet állam katonai erejét és alá­ásni gazdaságát. Ezzel a céllal kárte­vő tevékenységet i.s folytattak a Szov­jetunió ellen a háború éveiben. Azon a címen például, hogy „segítséget nyújtanak“ a szovjet mezőgazdaság­nak, különböző mezőgazdasági kár­tevők tömegét csempészték be orszá­gunkba. Jekatycrina Vladikina kom* szomolka 1943. januárjában egy Ame­rikából Murmauszkba érkezett babra­komány lián néhány megfagyott rovart fedezett fel. Kiderült, hogy az egész rakomány egy veszedelmes kártevő­vel — babzsizsikkel — van megfer­tőzve. Sok ha őszemben 20 élő zsizsi­kéi és lárvát is találtak. A kártevők­nek ez az óriási tömege csak szándé­kos fertőzés eredménye lehetett. 1944 végén megérkezett az Egyesült Államokból Vladivosztokba a „Szíye- pán Razin'” gőzös, amely egy rako­mány földimogyorót hozott. Alek- szendr Ahlakatova, a vladivosztolíl vesztegzár ügyelet növénybetegseg- szakértője megvizsgálta a rakományt és megállapította, hogy az egész pa­razita gombával, az úgynevezett déli selerozis penésszel van megfertőzve. Ez a mezőgazdasági kártevő telje­sen ismeretlen a Szovjetunióban. Ha­zája Amerika. Minlcgy 200 növény­fajt fertőz meg, többek között például a dohányt, a zöldségféléket és a gya­potot. A továbbiak során kideríteíték, hogy az amerikai földimogyoró még egy másik veszélyes kártevővel, a „diplodai patelenzis'-szcl is meg volt fertőzve, amely szintén ismeretien a mi országunkban. Az amerikaiak, akik tudták, hogy a földimogyorói a kau­kázusi földeken akarják felhasználni, arra számítottak, hogy sikerül majd megfertőzniük a kaukázusi citromul- telvényeket is. Az Egyesült Államok közvetlenül a háború befejezése előtt saláta-, sárga­répa-, borsó- és egyél» zöldség-magot szállított a Szovjetuniónak. A magok szép színes csomagocskákban voltak, amelyekre ez volt felírva: „A Szov­jetunió bátor népének“. Es mind a 235.000 csomagban a magok között számos olyan veszélyes gyom magját fedezték fel, amely nem honos a Szov­jetunióban. Az egyszerű szovjet emberek éber­sége azonban lehetővé tette, hogy idejekorán leleplezzük az ellenség al­jas mesterkedéseit. A szovjet polgárok magasfokú ébersége meghiúsította az amerikai imperialisták arra irányuló ravasz terveit, hogy meggyengítsék a Szovjetuniót és károkat okozzanak népgazdaságának. Észrevétel a nagydorogi gépállomásról szóló cikkünkhöz KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Itthon voltam néhány napi szabad­ságra és olvastam a Tolnai Napló va_ sárnapi számát. Már több mint egy éve, amikor én a paksi járási DISZ. ti tje ár voltam és így közelebbről is­merem a nagy dorogi gépállomást, és a cikkben szereplő egyéneket. Ismer­tem annakidején Hunvás elvtársat is, aki politikai meghízott volt a gépál­lomáson. Én azt hiszem, hegy. a hibák itt kezdődték. Huayás elvtárs jó „ha­ver“ volt Stift gíépáiiomásvezetővel. A hiányosságokat természetes--,., meg- bocsájtották egymásnak. Ezeket az elvtársakat nemcsak azért terhelt íe. lelőiSség, mint ami a cikkheti meg van írva. Ők felelősek azért is. hogy a. gépállomáson a DISZ-sze'vezet c*ak papíron volt. Soha. nem ludíunk ösz- szehozni <gy életképes DlSZ-szerveze- tet, meri a gépállomás vezetősége nem adott rá lehetőséget. A DISZ-szerve­zetet mellékes kérdésként kezelte. A gépek karbantartása terén e kő. vetett hibákkal én. egyetértek a dk­kel. Valóban nem fogták össze a dolgozókat és terrorisztikusan irányí­tottók a munkát Nekem az a vélemé­nyem, hogy ezeket az elemeket sür­gősen el kell távolítani a gépállomás- ról. Eperjesi György hadnagy Hódmezővásárhely. Elméleti színvonalunk emelés^ segíti elő az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents