Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-29 / 278. szám

a Biztos jólét a nagyüzemi gazdálkodás útján 19« NOVEMBER 29 NAPLÓ PÁR1 ÉS PÁRTÉPI7ÉS it Nagyobb segítséget az alapszervezefek új vezetőségeinek , , ,,'A választásokon, arról kell gondoskodni, hogy íriss vér ke­rüljön a vezetőségekbe, hogy le­váltsuk a. meg nem felelőket és az utolsó esztendőkben a párl- '■ munkában, a termelésben kitűnt dolgozókat, nőket, ifjakat, mű­szaki értelmiségieket, jó új erő­ket ültessünk helyükbe" —; mon­dottéi február lizediki beszédében Rák osi elv társ. A vezGtöségvdlaszíás hatalmas mun­kája — a megyei, és három járási választmány megválasztása kivételé­vel -- megtörtént, Minden alapseér- vezetünkben megkezdték működésü­ket az új vezetőségek tagjai. Uj, friss erők kerültek a pártszervezetek ve­zetőségeibe itt Tóin,a megyében is. Az, hogy új, a vezetésben még több­nyire járatlan elvtársakból. állnak ■ a vezetőségek, fokozottabb, jobb mun­kát követel meg a járási és városi pártbizottságok! ól. At, alapszer reze lek rcasctőségeivcl való foglal hozás alapja cs talp köve minden járási és városi pár!biz.o!tsá«£ ni Ilkájának s most, amikor az a'spszervi vezető­ségek kezdeti nehézségiekkel küzde­nek, természetes, hogy fokozni kel! a velük való foglalkozást. Pártépítésünkben, pártmun kán kban a Bolsevik Párt a mintaképünk. A nagy Szovjetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatait felhasználva tú­ri Link csak eredményesen dolgozni pár tépi tésünk területén is. Nézzük meg először, mi a feladatuk az al-ap- -.ervezoteknck. s azután azt, hogy miképpen keli segíteniük járási és városi pártbizottságainknak az alap- szervezeteket munkájukban. Felada­tuk az, hogy állandóan foglalkozza­nak a kornrftunisták politikai neve­lésével folytassanak szervezett, ne­velő és felvilágosító munkát a dol­gozó tömegek között, a tervek teljesí­tésére. a munkaversenyre, a munka­fegyelem megszilárdítására mozgósít­sák a tömegeket. Aktívan részt keli venniük a? ország gazdasági és po­litikai életében, közreműködni a magnsabbfokú pártszervezetek mun­kájában, támogatni az újat, az élen­járót, a haladót, harcolni az elmara­dó ellen, s gondoskodni a kulturális élet megjavításáról. Dióhéjban így foglalhatjuk össze alap-szervezeteink feladatait. Komoly és nagy feladataik vannak alapszér- veze leinknek. s ha tanulunk a Szov­jetunió Bolsevik Pártjának tapaszta­lataiból, láthatjuk, hogy az alapszer­vezeteket milyen nagyra értékelik. Lenin és Sztálin pártja nagy jelentő­séget tulajdonít , az alapszervezefek megszilárdításának és szerepük növe­lésének . Állandónak és szorosnak kell lennie ar alaps*erve*etck és a párlbizoUság kapesolaíának. Az aiapszervezat. csak így végezhet jó munkát, de így lehet jó csak a járási, városi pártbizottság munkája is. Lényegében ezzel már őssze is foglal tűk... mi a járási és városi párt­bizottságok feladata az afepszerveze- tekkei kapcsolatban: fokozatosan tá­mogatni az alapszervezefek munkáját aine'y, s ezt nem győzzük eléggé hangsúly ózni, még nem a leg jobb, hi­szen új elvtársak kerültek most a vezetőségekbe — megszilárdítani, megerősíteni az alapszervezel eket, emelni harci készségüket, kifeji eszte. .vi a kezdeményezést és öntevékeny­séget. És ami a- legfontosabb, a tó­in egak tív it ás _ emelésének bolsevik módszere: minden téren állandóan al­kalmazni a bírálatot és önbírálatot. Ez. u feladatuk a járási és városi pártbizottságoknak. .Az új vezetősé­gek • mégváraszf-ása után a toiname- gyei alapszervi vezetőségeket meg­lehetősen elhanyagolták a járási és városi pártbizottságok. Ez az oka an- risk, hogy egyes alapszervezetekné felesleget» és hosszantartó viták foly­tak - a vezetőségi üléseken, s nem tudták megkezdeni a munkát. Uj ve­szélyek .jelentkeznek alapszervezete- ink vezetőségeiben egyes vezetőségi tagok fokozott aktivitásával kapcso- csolatban, s azzal, hogy ezek a7 elv­társak a maguk kezébe igyekeztek összpontosítani a vezetőség irányí­tását. Ezek a hibák csal: úgy küszö- bölhetők ki, ha a városi, járási párt­bizottságok tokozott gondot fordíta­nak az a'apszervezetekre És ezért helyes a szekszárdi városi pártbizott­ság kezdeménYezése, hogy a .választ­mány egyes tagjai egy-egy alapszer­vezetet instruálnak. így a választmány tagjai állandóan érintkeznek az alap- szervezetekkel, segítenek azok mun­kájában, ellenőrzik a határozatok végrehajtásét, a választmányi érte­kezleten pedig beszámolnak s előbb még írásban jelentést tesznek műkö­désűkről a városi pártbizottságnak. Ez a módszer helyes, csak két. do­logra kelt vigyázni. Az egyik, hogy ne veszítse el a választmány igazi szerepét azt, hogy a városi pártszer­vezetek legmagasabb szerve, s a vá­rosi pártbizottság ellenőrzője. A má­sik az, hogy ne csak ebben merüljön ki a városi pártbizottság segítiő és e llenőrző munkája az alap-szervezetek felé. Segítséget kell nVujfaniok a vá­rosi és járási pártbizottságoknak a'z alapszervezeti titkároknak is. A Szov­jetunió egyik részében, a . go'.opri- sztá-ni kerületben az alapszervezeti titkárok részére külön szemináriu­mot tartanak. "be persze ez csak egyik módja a titkárok nevelésének, s a ne­kik nyújtandó segítségnek. Nagy se­gítség az alapszervezetek titkárainak a pártbizottság ülésén való beszámol­tatása. Az ilyen beszámolókat a párt- szervezet tevékenységének részletes tanulmányozása előzi meg. Különös gondot kell fordítani az új titkárok­nak való segítségnyújtásra. S erre példa a ,,Proletár Muoka“-kolhoz pártszervezete titkára munkájának megjavítása, a. kerületi titkárság in­struktort adott a fiatal titkár mellé az első időkben és ez döntően meg­változtatta az új titkár elvtárs munká­ját. Uj alapszerrezeleinknek sokkal jobb munkát kell régezniök, mint a vezetőségválasztás előtt vé­geztek pártszervezeteink. Ki kell kü­szöb ölni ők a hiányosságokat, nem szabad újra olyan súlyos hibákba esni, mint amilyenbe estek a pártszer­vezetek vezetőségei és amelyekre Rá­kosi elvtárs hívta fél. figyelmünket. A feladat pártbizottságaink előtt áll, s jó végrehajtásával eredményesen tudják vezetni a 'területükön dolgoi zó alapszervezetk munkáját, segíteni tudják őket feladataik végrehajtásá­ban, ellenőrzésükké! biztosítják a határozatok pontos, . pártszerű vég.re- haj'fását_ Tizenöt évvé! ezelőtt munriotta e! I. V. Sztálin történelmi jelentőséin beszédét a Szovjetunió alkotmá nylervezetéröi November 25-én valamennyi szov­jet lap foglalkozott I. V. Sztálinnak a Szovjetunió alkotmány-tervezetéről 15 évvel ezelőtt mondott bestédével. A Pravda szerkesztőségi cikkében ezeket írja: V. Sztálinnak a szovjet alkot­mányról mondott beszéde nagy lépés a marxista-leninista államelmélet fej­lesztésében. Az a mélyreható marxis­ta elemzés. ame'yet Sztálin elvtárs a szocialista demokrácia lényegéről adott, rávilágított a szovjet, államnak, mint újlípusú államnál: óriási életere­jére.“ A továbbiakban a cikk méltat­ja Sztálin efvtárs műveinek rendkívüli jelentőségét, amelyekben a proleta­riátus diktatúrájáról és a szovjetekről szóló lenini tanítást továbbfejlesztette és kidolgozta a kapitalista környezet­ben élő győzelmes szocialista forra­dalom országának államelméletét. Az Izveszíija vezércikke megálla­pítja: „A szovjet alkotmány akció- prpgrammul szolgál a tőkésországok népeinek ég megmutatja nekik a ka­pitalista rabság alóli felszabadulás út­ját. i A szovjet nép harca az imperialism kémszervezetek elleti llabui*ii előtti éick m. A szovjet nép Sztálin elvtárs veze­téseve) 1937-ben sikeresen teljesítette második ötéves tervét. A szocialista építés sikerei Veszett diihrv ingerel­ték az imperialistákat. Az imperialista hatalmak fokozták a szovjet állam el­len irányuló aknamunkájukat. Úgy nö keiurk sikerült megszerezniük egyes felelősségteljes állásokat. 1937 február-márciusában összeült a SzKfbjP Központi Bizottságának teljes ülése, amelyen Sztálin elvtárs törté­nelmi jelentőségű beszédet mondott: -,A pár-munka fogyatékosságairól, s a trockisla és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályokról" . Sztálin elvtárs beszédében mélyreha­tóan elemezte ezeket a fogyatékossá­gokat Hangsúlyozta, hogy egyes párt­beli elvtársnak, akik belefelejlkeztek a gazdasági kampányokba és a gazda sági építés frontján elért hatalmas sikerekbe, megfeledkeztek a nép ellen­ségeivel szemben tanúsítandó éberség­ről. Mégfeledkeztek arról, bogy i Szovjetunión kívül még kapitalista országok is léteznek, amelyek csak az alkalmat várják, hogy rátám ad­hassanak a szovjet országra, s szét­zúzzák országunkat, vagy legalább is aláássák hatalmát. Sztálin elvtárs történelmi példákkal bizonyfloftia be, hogy a burzsoá orszá­gok elkerülhetetlenül kémeket, kárte­vőket és terroristákat küldenek a Szovjetunió .hátába. , ..Bebizonyított tény. mint kétszer kettő négy, mondoMa, — hogy a polgári államok egymás területére küldözgetik kémei­ket, kártevőiket, diverzánsaikat, sőt néha gyilkosokat is, megbízták őket. férkőzzenek be ezeknek az államok­nak az intézményeibe és üzemeibe, építsék ki ott a maguk hálózatát és „szükség esetén“ — a hátországban végzett robbantánsokkal gyengítsék őket és ássák alá erejüket. Ez a hely­zet a .jelenben. Ez volt a helyzet a múltban is.“ . Nem lesz-e hely esebb a marxiz­mus szempontjából az a felvetés, hogy a polgári államoknak kctszer-hároni- szor annyi kártevőt, kémet, diver- zánst és gyilkost kelt küldeniük a Szovjetunió hátába, mint bármely polgári államba?“ (Sztálin: A párt- munka fogyatékosságairól, s a Irockis- ta és egyéb kétkulacsosok felszámo­lását eélzó rendszabályokról. Szikra. 1949. 11—12. oldal.) Sztálin elvtárs szétzúzta azt a rot­hadt elméletet, hogy kártevők és kémek kis csoportja nem képes ko­moly károkat okozni. „Hogy felépít­sünk egy nagy vasúti hidat. — mon­dotta. — ahhoz az emberek ezifeirc van szükség. De ahhoz, hogy felrob­bantsák- elég mindössze néhány em­ber.-' (w. o. 31 oldoi). Pártunk nagy vezére ekkor a kö­vetkezőképpen figyelmeztetett minket: „Emlékeznünk kell rá és soha sem szabad elfelejtenünk, hogy mindaddig, amíg van kapitalista környezet, lesz­nek kártevők, diverzánsok, kémek és terroristák is, akiket az idegen álla­mok kémszervezetei küldenek a 'szov­jetunió határába“ (u. o. 23: oldal) A szovjet nép nagy vezére hang­súlyozta, bogy a kártevőknek és a nép egyéb ellenségeinek leleplezésében nagy szerep jut az „egyszerű embe­reknek“, az egyszerű dolgozóknak. Sztálin elvtársnak az SzK(b)P Köz ponti Bizottsága 1937 február-már­ciusi teljes ülésén mondott történel­mi jelentőségű beszéde rendkit ül nagy szerepet játszott a széles nép- tömegek éberségének fokozásában. V szovjet nép felfegyverezte magát nagy­vezérének és tanítójának útmutatásai­val, s gyorsan végzett a troekislákkal, bubái inistákkal és a nép több gonosz ellenségeivel, — az imperialista kém szervezetek ügynökeivel. Ezek az al­jas szörnyetegek imperialista gazdáik megbízásából förtelmes bűntetteket kötettek el. Megölték Sz. M. Kirovót, a jángoló forradalmárt. Maxim Gor­kijt. a nagy szocialista realista írói és V. V. Kujbi,sevet, a kimagasló szov­jet államférfiul. A szovjet nép a ké­mek és gyilkosok e bandájának pe­rein egy emberkért követelte: „Halál az imperialista bérencekre!“ A bíró­ság tcljesítctle a nép akaratát és hn­Dolgozó parasztjaink egy része ma még így vélekedik: ..Nem lépek be a terme öcs-oportba nem akarok cse­léd lenni és nem akarom azt meg­érni, hogy még betevő falatom se le­gyen." Akik így vélekedtek és esze­rint cselekedtek, azok rosszul járták, mert saját magukat- csapták be a helytelen nézeteikhez való ragaszko­dással. „Én hallgatok pártunk szavá­ra be'épek a termelőcsoportba, mert ott emberhez méltó életet tudunk ma­gunknak biztosítani: sokkal jobb le-z az életünk, nagyobb lesz a jöved rí­münk, mintha egyénileg dolgoznánk, ki-ki a maga kis parcelláján“ — így nyilatkozott a dolgozó paraszt oknak egy másik része, akikből rövidesen új. szövetkezeti emberek lettek. „Megszabadulta^ a föld rabságátó., annak uraivá lettek mert a fej'ödő technika hozzásegíti őket ahhoz, hogy a Jgrmészet fölött, uralkodni tudja­nak, Megszabadultak az igauzsorától, a nehéz fizikai munkák nagy többsé­gétől, mert a gépek sokszáz ember munkáját végzik el“ — ez jellemzi a szövetkezeti gazdálkodás útjára lért dolgozó parasztok at. Mi a magyará­zata ennek a felbecsülhetetlen jelen­tőségű változásnak: a gondtalan csa- ádi élet megteremtődé.'éne'k a sole, kai kevesebb munka által? Erről a keszőhideglrutj Uj Élet lermelőszövet- l:ezet egyik alapító tagja, aki már kö­zel jár a 60 évhez, így beszélt: „Ha a tíz ujjamat összeteszem, nagyobb erőt tudok kifejteni, mintha egy-egy ujjamat használnám valamilyen mun­kánál.“ Egy ember a maga 5-10 holdján hiába akarná alkalmazni a modern technika vívmányait, nem tudna ered­ményt elérni, hiszen nem. tudná al­kalmazni a helyes vetésforgót, nem tudná biztosítani a meglelelő minő­ségű földmunkát, mert a nadrágs^íj- pa.rcellákon a gépek nem tudjál: ki­fejteni az igazi erejüket. Minderre a nagyüzemi gazdálkodás keretében megvan a lehetőség és ezért cseleked­tek a saját maguk, de ugyanakkor az állam hasznára is azok a dolgozó parasztok, akik beléptek a termelő- csoportba. Helytelen lenne azonban, ha azt mondanánk, hogy minden egyes ter­mel őcsoport ilyen jó eredményeket tud felmutatni és hogy minden ter- melöcsoportban a legnagyobb rend­ben megy-a termelés. Több helyen találkozunk olyan tormelőcsoporlta! is, ahol a tagság között állandó ve­szekedés van a földjeiket a gaz eszi meg és így a termésük sem valami dús, Az ilyen rossz példái: abból adódnak, hogy a csoport, vezetősége nem szervezi meg kellően a tagság között a műnkéit . és a pártszervezet sem tölti be a motor szelepét: nem gondoskodik a tagság helyes irányí­tásáról és. a politikai nevelésről, Ah­hoz, hogy igazi képet kapjunk egy termelőcsoport működéséről elég. ha beletekintünk a csoport zárszámadá­sába, ami már csaknem mindenütt ei_ készült az elmúlt gazdaságii évről. A zárszámadás letagadhatatlan bizonyí­ték arról, hogyan dolgozott a tagság és hogyan tudta bebizonyítani a Iáira ítélte az imperializmus trockista- buharinista ügynökeit. A/ imperialista országok — különö­sen a fasiszta Németország, — a há­ború előtti években még nagyobb számmal küldték a kémeket és kárte­vőket a Szovjetunióba. A szovjet em­berek azonban, akik felfegyverezték magukat a sztálini útmutatásokkal, magasfokú éberséget tanúsítottak és biztosan leleplezték a külföldi iigj- nököket. Számos olyan eset fordult elő, amikor egyszerű szovjet dolgo­zók fogtak el kémeket és kártevőket. Nagy leleményességet és bátorságot tanúsított ilyen téren Korotki.j jelző- készülék kezelő az ukrajnai Mrref állomáson. Koratkij elvtárs egy sain- nai szerelvényt vári, s hajnali 4 óra tájban kiment a .jelzőház balkonjára Három pályajavító munkásnak látszó ismeretlen egyént pillantott meg a pályán. Síneket vittek, mintha vala­hol egy hibás pályarészt akartak vol­na kijavítani. A jelzőkészülék kezelő­nek gyanús volt, hogy ezek a „mun­kások- ilyen korán indultak munká­ba. Figyelni kezdett és látta, hogy a/, ismerétjén emberek keresztbetették a sindarabokat azon a vágányon, ame­lyen a katonai szerelvénynek kellett érkeznie, majd gyorsan tovasietlek. Korotki.j elvtárs tüstént odaszalad!, le­lökte a sindarabokat a vágányról, majd megszervezte a kártevők ü!dö­nagyüzemi gazdálkodás fölényét tvt e.'aprózol: egyénivel szejpben. A mözsi Úttörő term 'őszövetkezet évvégé zárszámadása így beszél: . A tagság időben elvégezte a soron lévő munkálatokat felhasználta a tudo­mány nyújtotta ehetőségeket és ezért tudott hatalmas összegű üzemi szövet­kezeti a. ápol létesíteni és mintegy 30 ezer forintot beruházásokra for­dítani. Emellett nem egy olyan tag van, mint Keresztes György, Bagdi Gyula, akinek a készpénz jövedel­mük 3—4 ezer forint körül van és e7jen felül megkapták a fejadagot, a C vételi jegyre beadott gabona után járó terményt és a műnk a egysége ;k arányában nagymennyiségű kukoricái, szálasfakermánvt, árpát és egyéb ter­ményt kapnak" Hasonló jó eredmé- nyelrről számol be a fácánkerti Vö­rös Hajnal, a tamást Vörös Szikra és a többi termelőcsoportok zárszámad'í- sa. Azok a tagok, akik becsületes munkát végeztek, o’tyao szép jövedel­met tudtak elérni, hogy az messze felülmúlja bármelyik középparaszt jö­vedelmét. És mindez letagadhafa liánul visszatükrözi a zárszámadás: a tag­ság évi munkájának mérlege. Rákos) elvtárs a II. Pártkongresz- szuson a többi közölt ezt mondotta: ,,A népi demokrácia megszüntette a kapitalista kizsákmányolás annyi pa­rasztnyúzó formáját: megszűnt a bankuzsora és a kiszipolyozás száz más módja.“ Ezeket a szavakat a földreform és a kulákság korlátozása támasztja alá a többi között. Ez azon­ban nem elég alap arra. hogy ered. ményes harcot tudjunk vívni a na­gyobb terméseredményekért és hogy az ember valóban ura legyen a ter­mészetnek- A parasztság jómódúvá való tétele csak a nagyüzemi gazdál­kodáson keresztül lehetséges, mert csak így lehet, érvényesíteni ezt a. jelszót: „Kevesebb emberi erővél töb­bet termelni.“ Amikor pártunk Lehetővé tette a terme’.őcsoportok alakítását, olyan utat nyitott meg a dolgozó parasztság előtt, ami a biztos fe'emelkedéshez vezet és megszünteti a kizsákmányo- / lásnak még a legkisebb formáját is: / érvényesül rajta a .mindenkinek mun­kája“ szerinti elv. Azt mondják: \ „Ez az enyém“. Vájjon melyik föld jobban az „enyém“, amelyik 8 mázsa búzát (erem holdanként, vagy ame­lyik 15 mázsát? Ilyen maradi véleményen volt egy időben Tó!h János tengelici dolgozó paraszt is. Később jött csak rá, hogy mennyivel jobb azoknak a parasztok­nak. akik tagjai valamelyik termelő- csoportnak, Nem is sokáig várt Tóth János' a belépéssel. Azóta már nem egyszer kijelentette; „Én egyik egyé­nileg dolgozó középparaszttal sem cserélnék.“ De nemcsak Tóth János, hanem százak, ezrek vélekednek így a termelőcsoporti életükről, akik két_ kedve Léptek az új útra. Most a zár­számadások nyilvánosságra hozatala­kor ezeknek a száma nnpról-napra nö­vekszik és ezrek beszélnek így: „Nem vagyok elrontója magam és családom boldog életének, be'épek én is a ter­melőcsoportba, hiszen ott kevesebb erővel sokkal nagyobb eredményeket tudunk elérni, mint az egyéni gazdák a verejtékes munkájukkal.“ ............ ...........■mini...— zését, akiket rövidesen cl Is fogtak. Prudnyikov vöröskatona egyik ha­diüzemünk villany telepét őrizte. Mint őrszem figyelt arra, hogy a kötél­pályán mozgó, szénnel telt csiliek egyike másképpen csillog a holdféuy- hen, mint a többi. Ez gyanúsnak tűnt neki. Követelte, hogy szakítsák meg a kötéiypátya működését. A gya­nús csillében egy kártevőt fedeztek fel. aki ilyen módon akart belopództii a villanytclcprc. Hogy fel ne fedez­zék, valami sötét szövettel takarta le a csilléi. Különösen a határsávok dolgozót tanúsítanak rendkívül nagy óvatossá got és éberséget. A nyugati határtól egy kilométerre állt Ártycm.jev űtÜr bódéja. Ártycmjev pár év alatt 33 határsértőt fogott el. Egyszer a követ­kező eset történt vele: körüljárva körzetét, észrevette, hogy a vasúti töltés mentén egy ismeretlen határ­őregyenruhás egyén jön vele szem­ben. Amikor az ismeretlen közelebb ért hozzá, feltűnt neki egyenruhája nak rendellensége, ami sehogy sem vallott határőrre, Az útör hagyta, bogy az ismeretien elmenjen mellette, majd szalad a határőrségre. A határ­őr egyenruhába öltözölt embert létar- bíztatták, s kiderült, hogy kém. így hajtották régre a szovjet em­berek a háború előtti években ezt a sztálini útmutatást: „Pusztítani és ir­tani keli könyörtelenül“ n kémeket és kártevőket, akiket az imperialista or­szágok kémseervezetei teaWteaüfc' (§ Szovjet imiólwK —"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents