Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-27 / 276. szám

2 IASI NOVEMBEB BT NAPLÓ WA béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét“... A »soviel < mberek kiváló munkasikerekkel készülnek a békekonferenciára A béke védelmében . . . A bolgár békcvédclmi bizottság határozata a béke. Békében a haza javára, vég­zet! alkotómunkával hazájukban^ új üzemek, bányák épiknek, a, kolhoz- földek még virágzóbbak lesznek, a szovjet emberek élete egyre szebb lesz. Boscsina, Szmolenszk-vidéki kol­hoz-paraszt asszony, a szocialista mun­ka hőse, a Pravdához írt levelében beszámol arról, hogy a szovjet kolhozparasztok a béke- egyezmény megkötését követelő felhívásukat munkájukkal, ter- mékbőscggcl erősílik meg. Dmitrij Sosztakovics, szovjet zene­szerző, a szovjet békebizotlság tagja az utóbbi években bejárta Európa több országát és Amerikát. Az ott szerzett tapasztalatairól számol be a Mószkovszkajá Pravdában. Cikkében hangsúlyozza, hogy valamennyi ország népe mélységesen gyűlöli a háborút, ezért nem sikerül a háborús uszítok' nak hazugságaikkal behálózni a nép- tömegeket. Szófia (BTA) A bolgár békevédeiroi bizottság 1951 november 24-én Szófiá­ban plenáris ülést, tartott. A bizottság az ülésen elfogadott határozatában teljes mértékben magáévá teszi a Bé. ké Világtanács bécsi ülésszakának kö­veteléseit. A határozat a többi között a követ­kezőket mondja: .„A plenáris ülés legrrélycschbni til­takozik a provokációs vád ellen, ame. lyei az áruló titoista klikk ENSZ kép­viselőié az amerikai-angol háborús uszítok parancsára a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság és a népi de­mokrácia országai ellen emeli. A béke vilcgmozgalcm nagy lendület étöl és világszerte, növekvő hatalmas befolyá­sától megrémült titoiSták és amerikai- angol ; gazdáik ezzel az alávaló rága­lommal próbálják a világközvélemény figyelmét hamis irányba fordítani és így elterelni a békchnrcról és az ame­rikai-angol háborús uszítok leleplezé­séről.“ A határozat befejezésül kijelenti: ,.A bolgár nép a Hazafias Arc­vonalban tömörülve, hősi Kommunista Pártja irányításával, Vlko Cservenkov vezetése alatt a legyőzhetetlen nagy szovjet néppel örökös és megbonthatát­lón barátságban ezentúl még tevéke­nyebben. meg elszánt abban védelmezi szabadságát, szocialista vívmányait és nemzeti függetlenségéi, az egész hala­dó emberiség tanítójának és vezetőjé­nek, a nagy Sztálinnak bölcs útmu­tatásai szerint.“ A nemet békebizotlság ötödik kibővített ülése Berlin (MTI) November 25-én tartották Berlinben a német békebizottság 5. kibővített ülését. Aj ülésen a német békeharco. sok több, mint 400 képviselője jött össze. A német békebizottság felszólítást intézett minden keleti és nyugati né methez, hogy legyen éber és harcoljon az Atlanti Értekezlet határozatai, va­lamint az Adenauer által aláírt úgy. nevezett keretszerződés ellen. A német béke-bizottság felhívja Ke­let- ás Nyugat-Néjnctorszáíf valameny- nyi asszonyát, férfiút és ifjút, szálljon síkra fáradhatatlanul áz össznémet tanácskozások létrejöttéért, hogy azon megállapodjanak szabad, demo­kratikus választások tartásában. E vá­lasztásokból kell kikerülnie az ÖS6Z- német nemzetgyűlésnek, amelynek cél­ja Németország egységének helyre­állítása, a békeszerződés mielőbbi meg­kötése és minden megszálló csapat ki­vonása az országból. At északi országok békekongrrssziisára készülődnek a finnországi békeharcosok Helsinki (TASZSZ) November 25-én Helsinkiben ünnepi gyűlést tartottak az északi országok békckongres6zusa tiszteletére rendezendő békehét alkal­mából. Az északi országok békekongresz szusának céljáról és feladatairól Felix Ivcrsen professzor, a Béke Világtanács tagja mondott beszédet. Megállapítot­ta, hogy a küszöbön álló kongresszus nagy népszerűségnek örvend az északi országok népeinek körében. A részvé­telre jelentkezetlek nagy száma bizo­nyítja. hogy a béke harc eszméje sok hívet szerzett az északi országokban. Wilhelm Pieck eíviárs levele Heueshoz Bér in (ADN): Wilhelm Pieck elv- a .Német Demokratikus Köztár- s^siág elnöke november 20-án levél- be-n válaszolt Hcus-s-nak, a Szövetsé­gi]' Köztársaság elnökének átiratára, amelyben Heues elutasította Pieck el­nöknek 'személyes megbeszélésükre Írénvuló j avas!áfát. Wilhelm Pieck elvtárs levele elején sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Heuss nem járul hozzá a találkozásukra vo. nátkozó javaslathoz, majd megmagya­rázza- mi indította a javaslat megté­telére. ,,y\ német nép iránti'felelősség pa­rancsolja nekem, hogy semmit se mu­lasszak cl, amivel elősegíthetem ha­zánk, keleti és nyugati részének az össznémet tanácskozás révén létrejö­vő megegyezését.“ A továbbiakban Pieck elvtárs arra váraszói Heussnak. miért nem ért egyet a, Adenauer-kormá-ny poóitiká jáyai. Ez a politika még jobban e.i- mélyílj Németország széttagoltságát. A háborús, politika, az újrafelfegyver- zés. pusztító háború színhelyévé akarja tenni Németországot. Pieck e.-vtai's véleménye szerint az Ade- nauer-kormány politikájáról nemcsak Keki- és Nyugaf-Németországban van nak más-más. véleménnyel hanem még a szövetségi gyüésen, sőt Ade­nauer kormnyán belül is. ..Ezzel kapcsolatban — folytatta Pieck elvtórs, — fennáll az az egysze- rü és józan érv: Ha nem volnának véleménykülönbségek, akkor arra sem volna szükség, hogy a megegyezés útját keressük. Ha megvan az őszinte készség arra hogy becsületesen tö­rekedjünk az egységes, demokratikus bekeszeretö Németország megteremté­sére és arra, hogy hazánk egysége és teljes szuverenitása visszanyerésének érdekeit minden más érdeknek vagy bizonyos kü’fölüi erők kívánságainak fölébe helyezzük, akkor a megegye, zcsnek nincs akadálya. Szilárd meggyőződésem, hogy az össznémet tanácskozáson megegyezés érhető el a két döntő kérdésben: a) a7 egységes demokratikus béke- szerető Németország megteremtését szolgáló nemzetgyűlés számára meg­tartandó szabad választások és az ehhez szükséges választási törvény kérdésében; b) a Németországgal megkötendő békeszerződés meggyorsítása követelé­sének lrcrdésében.“ Pieck elvlárs a továbbiakban lelep­lezi az Adeoauer-korrnány és a Szö­vetségi gyűlés többségének határoza­tát. amelyben a szabad választások előfeltételeinek megvizsgálása céljá­ból az ENSZ-hez fordulnak. Ezzel a német répát gyarmati nép szintjére he’yezik állapítja meg Pieck civ- ‘árs és hozzáteszi, hogv a hitleri há­ború után kötött jogérvényes nem­zetközi. egyezmény megtiltja az ENSZ beavatkozását a. német belügyekbe. Az elnök levelében végül rámutat arra hogy az egész Németországban megtartandó szabad választások élő­iét tételeinek felülvizsgálását maguk a németek végezhetik el a legjobban, a négyha/alom ellenőrzésével. És ez jelentős előrehaladáshoz vezetne n né­met probléma békés megoldásában. ,.Népünk és a. béke érdekében szá monua a megegyezés a legfontosabb“ — fejezi be levelét Wilhelm Pieck e v társ. Hírek Egyiptomból A Szuezi-csatorna övezetiében állo­másozó angol csapatok soraiból elszö­kött egy csoport mór (nyugatafrikai) katona. Az Al-Miszri című lap megír­ja, hogy az angol hatóságok a Szuez­kor ny cici hegyekben feltartóztatták az elszökött katonákat, de nem tudtak büntető intézkedéseket tenni ellenük, mert a többi mór katona is fellázadt és ugyancsak hazabocsátását követelte. Az Az-Zatnan című lap közli, hogy a Szuezi.csa^lorna Társaság 4000 von­tatóba) ó munkása sztrájkba lépett. A munkások nem hajlandók angol hajó­kon vagy az angolok által bérbevett hajókon dolgozni. A Szuezi-csatorna Társaságnak korlátoznia kellett a ha- jók forgalmát. Jövő februárra szovref Jéoegetr Nírcg^oft ártana’* munJtébs az épülő tiS7á<i!ij|i Íiaiíz'ialó csatornánál Ez év közepén kezdték el Hajdú­nánás határában a Tiszalölítől kiin­duló tisztántúli hajózható ' csatorna építését. Azóta a község határában egy hatalmas kotrógép, exkavátor se­gítségével már 4 kilométeres szaka­szon elkészüli a csatorna. A csatorna épi-ését lényegesen meggyorsítja majd egy hatalmas tel­jesítményű, szovjet gyártmányú ,.lé­pegető kotrógép“ amelyet a jövő év februárjában állítanak munkába. A gép egy év alatt körülbelül egymillió köbméter földet mozgat meg. Vonó­vedres merítőivei egy perc alatt négy köbméter földet emel ki és he’yez a csatorna peremére. A gép érdekessé­ge. hogy 7—8 méter hosszú talpaival csaknem kétmétereseket lép. Uj szovjet színesliln) a magyar íj la) szín házak műsorán Uj szovjet színesfilm kerül a ma­gyar filmszínházak műsorára: a „Bé­kés napok“, amelyben egy a szovjet- vizekre bchat-oló kémkedő és rom­boló ellenséges tengeralattjáró meg­semmisítésének izgalmas története elevenedik meg. ^ szovjet filmgyár­tásnak ez az egyik legújabb filmalko­tása 1951-ben készült, főszerepét Szer- gej Gurzo. n népszerű fiatal filmszí­nész alakítja, akii a magyar közön­ség a „Bátor emberek“ című filmből ismer és szeret. fl koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleníése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti november 25-én: A koreai néphadsereg alakulatai szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi frontszakaszon folytatják védelmi haV- ea.ikat az amerikai'angol intervenció­sok, valamint a li.szinmani.sla csapa tok ellen é.s súlyos veszteségeket okoz­nak az ellenségnek emberben é.s hadi­anyagban. A nyugati és középső tronl- azakaszon a néphadsereg egységei az előző vonalakon folytatják harcukat az ellenséggel. Az Uj Kína hírügynökség különlu- du-sílója jelenti: A népi erők november 16-a és 20 a közírtt védelmi harcok és ellentáma­dások során folytatják az ellenség megsemmisítését. November 20-án éjjel a népi erők egy egysége tüzérségi támogatással — Kumszonfól keltre támadást indított. Az alig félóráig tartó ütközetben megsemmisült a liszinmanisla 6. had­osztály 2. ezredének egész 5. százada es a 7. század egyrésze. A keleti arcvonalszakaszon — már behavazott területen —• a népi erők több győzelmet aratlak. November A 7- én a tüzérség és a légierő támogatá­sával az ellenség két ézrede indult támadásra Jang-gutól északra, más­nap pedig újabb két ezredet dobott harcba az ellenség. A népi erők tü­zérségi és gyalogsági tűzzel két nap alatt több. mini 2000 ellenséges kato- ná‘_ semmisítenek meg. November. 20-án az ellenség — miután néhány magaslatot elloglall — átcsoportosí­totta megtépázott erőit és újabb tám.i- dasra indult. Az eredmény: további 900 embert vesztett. A népi erők egy egysége november ló-an felszabadította a keleti tenger­parton fekvő Koszont. átkelt a Nam tolyon és a várostól öt kilométerre delre megszállta a Volbiszan-Keszon- bon térségében húzódó állásokat. Kényszer s tőke országaiban A kapitalista országokba^ 40 mii. lió munkanélküli sínylődik a tagna- gyobb nyomorban. Ez a szám a leg­keményebb vád a tőkés gazdasági rendszer ellen. A kapitalizmus bevált módszere a munkán«!kül iség csökkentésére:■ h ábo- rú ’ kirobbant,áiisa; Ezt csinálta Hitler, ebben mesterkednek most a.z Egyesült Á'lamok és Anglia imperialistái. A növekvő gazdasági válság, amelynek terhét a burzsoázia a munkásosztályra hárítja, csak tovább fokozza a mun­kanélküliséget. De nem irígylésremél- tó a munkába,n állók sorsa sem, — a tények és szamok egész sorát lehet felhozni, ami ä tőkés országok dol­gozóinak kizsákmányol á.s-át, munkajuk kényszermunka jelegét bizonyítja. Megrendítő az ,az adat hogy az Egyesüli, Államokban évenként 20 ezer halálos kimenetelű és körülbelül 100.000 hosszabb munkaképtelenség­gel járó baleset történik a termelés üzemeiben —- a korszerű munkavé­delmi berendezések hiánya miatt. Jellemző a7 USA ..Nemze-ti Ipar- egészségügyi Konferenciája“ beszámo­lójának következő megállapítása: .,Az i'parban a legtöbb ember szívbajban pusztul el, amit nagymértékben a rohanó futószalaggal folytatott egész­ségőrlő munka idéz elő.“ Az Egyesült Államok 48 állama közül 39-ben merj,különböztetik a fér­fi és női munkaerők díjazását. Ez az eset Angliában. Svájcban, Hollandiá­ban, Norvégiába,., és más burzsoá or­szágokban is, sok helyen pedig a nők nem kaphatnak segélyt szülés, rok­kantság vagy betegség esetén. Géműd ifjúmunkások kiáltvánva tar­talmazza ezeket a megrázó sorokat: ..Országunk kormányférfiai ahelyett, hogy megszüntetnék a munkanélküli­séget. a lakáshiányt, az analfabétiz­must, a nyomort — milliárdokat köl­tenek fegyverkezésre, az új agresszív háború előkészítésére. Megerősítik a rendőrséget kiengedik a börtönökből a fasiszta bűnösöket, letartóztatják a volt partizánokat, Olaszország leg­jobb fiait. Scélba csendőrei mennek rohamra a rokkantak, munkanélküli­ek, anyák és gyermekek ellen, akik kenyeret, munkát és békét követel­nek.“ Tito Jugoszláviájába,n börtönbe ve. tik a becsületes munkásokat akik nem hajlandók a háborús gyújtogatok számára dolgozni és kegyetlenül ül­dözik a békét kívánó dolgozó pa­rasztokat is. A kapitalista országokban elterjedt a dolgozók megkülönböztetése nem­zetiségi, illetve faji a apón. Ez a meg­különböztetés kiterjed az alkalmaz­tatásra. a szakképzettséget kívánó ál­lások betöltésére is. Francia-Nyugafafrikéban, amelynek lakossága körülbelül 16 millió, a bennszülött lakosságból mindössze 37 ezer szakmunkás van. Az USA-ba.n az egyik legutóbbi ki­mutatás szerint a néger munkások mindössze 3 százaléka végez szak- képzettséget igénylő munkát. Megnyilvánul a megkülönböztetés a munkabérek terén k: a gyarmati és függő országokban a bennszülöttek munkabére ötödé, tizede a fehér em­berek keresetének. A Délafrikai Unió bennszülött munkásai ma js tényle­ges rabszolgasorsban sínylődnek. íme ez a munkások helyzete a tő­kés országokban. Szabad a »zoeíalizmuM országában A Sztálini Alkotmány biztosítja a munka jogát minden dolgozónak, te* kinket nélkül nemre, fajra, vagy nyelv. re. A szocialista gazdasági rendszer, ben a dolgozók életszínvonala, állan­dóan emelkedik. A munkanélküliség kiküszöbölése, a betegségi, rokkantsá­gi öregségi, stb. biztosítás felszabadj, lőtt a a szovjet embereket a bizony ln> tan jövőtől való félelem érzése alak tudják, hogy a szocialista állam mir* den do1 gozó jót a legnagyobb gondos­kodással veszi körül és így megnyug. vassal tekinthetnél: jövőjük elé. A Szovjetunióban állandóan emel- kedik a munkások és tisztviselők szá­ma 1950-ben a. Szovjetunió népgazda­ságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több, mint 39 millió volt, 7,700.000-rel múlta felül az 1940. évi számot. 1951-ben a dol­gozói: száma tovább emelkedett. A szovjet munkát örvények biztosít, ják a munka védelmiét. a. biztonsági rendszabályok maradéktalan betartá­sát. Különös figyelmet, fordítanak a nők és a serdülők érdekeinek védel­mére és szigorúan betartják a női és a fßrfj munka egyenlő díjazásának elvét. A Szovjetunióban előrelátással gon­doskodnak a dolgozók művelődési, színvonala és szakmai-technikai kép­zettsége állandó emeléséről. A hábo- rúuláni ötéves terv idején az ipari és vasúti iskolák, az üzemi Hjúmun- kásképző isi:okik rendszerében kb 3 és félmillió szakmunkást képeztek ki. A Szovjetunióban a munkabérek rendszeresen emelkednek.. A munka, sole_ alkalmazottak és kolhózp araszt ok összjövedelme 1950-ben 62 százalékkal múlta telül az 1940. évit. Nézzünk meg egy bányászt Gennagvij Jelisev az uráli. Karpinszkban dolgozó seged- gépész 1945-ben — a jutalm.akkal együtt — 21.600 rubelt keresett. 1950- ben 43.100 rubelt. A parasztság jö­vedelmének emelkedését tükrözi egy kiragadott példa: a Grúz Szovjet Szo­cialista Köztársaságban lévő ,,Na.ta- nebi“ kolhoz összjövedelme 1945-ben 5 és félmillió rubel volt, míg 1950-ben több. mint 12 millió rubel. Amil:or a kereset emelkedéséről be­szélünk, meg kell említeni a közszük­ségleti cikkek rendszeres árcsökken­tését is. Az 1951 március 1-én történt negyedik árleszállítás tovább fokoz­ta a szovjet emberek anyagi jólétét, hiszen az évente több. mint. 35 mil­liárd úja.bb megtakarítási jelent a la. kosság számára. A szocializmusnak a Szovjetunió­ban aratott te’jes győzelme eredmé­nyeképpen kialakult az új gazdasági élet, amely nem ismer válságokat, nem ismer munkanélküliséget, vem ismeri a tömegek nyomorát. 4 szovjet munkás valóban rendelkezik a mún- l'a szabadságával.. A munka a Szov]etvn>óhan társa­dalmi iellegű. a dolgozó embert meg- becsü'ik. munkáját értékelik. A szov­jet munkás nem. mások,: nem ki zsák­mányolok számára dolgozik, hanem a maga, saját osztálya, a társadalom javára. A legnagyobb gondoskodás vesz; körül és ha jól végzi munkáját, különleges megbecsülésben, elismerés, ben részesül. Íme, ez a munkások helyzete a szo­cializmus országában. Új gazdasági sikerek a szocializmus építésének országaiban Lengyel Köztársasát; SokoIow.Podtaski-ban üzem behe­lyezték Lengyelország -egyik legna­gyobb gyárát a Sokolow-cukorgyá- rat, A cukorgyár felépítése során a többi között két és félmillió téglát és 2000 tonna vasat használtak fel. Az új üzem korszerű műszaki berendezé­sét a Csehszlovák Köztársaság ipara szá Hí to tt-a Lengy ele rszágn ak, Csehszlovák Közfársosáo Befejezéséhez közeledik az új ost-ra- vetí kenyérgyár építése. Az üzem na­ponta. 330 mázsa kenyeret és 100 má. zsa más pékárut termel majd. Román Népköztársaság Bukarestben 194P-höz viszonyítva több, mint kétszeresére emelkedett a födgáz kihasználása, a gázvezeték- hálózat pedig 250 százalékkal növe­kedett.' Nagy munkák folynak a ve­zetékhálózat további kiépítése terén. Bolgár Népk öztársaság A bolgár mezőgazdaságban kima­gasló eredmények születtek a novjet tapasztala,tok alkalmazásával. fizuho- zen falu termelőszövetkezetében hek„ táronként 60 mázsa búzát aratták Karaiszen fahr termelőszövetkezetében hektáronként. 26 mázsa gyapotoi szü­reteltek. A cukorrépaszedés gépesítése A Szovjetunióban már régen meg­kezdték a kísérleteket cukorrépa- kombájn előállítására, hogy gépesít­sék a cukorrépaszedést, fejelést és el­szállítást. Az egyik legjobban bevált kombájn-típusnak a PZSG—1. egyso­ros kombájn bizonyult. A gép kezdé­séhez és vezetéséhez mindössze két ember szükséges. Naponta két hold cukorrépát, lehet felszedni ezzel a kombájnnal. Hasznúinak egy még fej. ietlebb típusú cukorrépa-kombájnt !■ a Szovjetunióban, az SZKEM—3-at. Ez a kombájn háromsoros, tehát na­pi hat hold teljesítményű és a rép* lefejezését az előző típussal szemben nem álló-késes, hanem forgótárcsás fe­je zés se1. végzi el. A szovjet tap-aszlalatok és leírások alapján hazánkban is folynak kísérte­tek cukorrépa-kombájn előállításéra Moszkva (TASZSZ( Néhány nap múlva jneguyilik a béke szovjetunió­itej j. híveinek, harmadik összszövetsém konferenciája, amelyre nagy lelkese­déssé.) készül a szovjet nép. Az üze­mek és gyárak dolgozói új munka­sikerekkel, számos moszkvai munkás sztahanovista őrséggel igyekszik em­lékezetessé tenni a konferencia meg­nyitását. A Sztálin-au tógyár dolgozói köte­lezettséget vállallak, hogy több- millió rubel értékű gyártmányt termelnek terven felül. A „Trjohgornaja Manufaktúra“ gyár­ban körülbelül 500 szövő és fonó már teljesítette évi tervét, és 1952 évre dolgozik. A szovjet sajtó hasábjain megjelent levelek is . a szovjet nép törhetetlen hékeakara!ál bizonyítják. A Pravda csütörtöki számában a leningrádi Szláiin-fémüzem dolgozóinak egy cso- nVir'iú mncíría. mit iplpnt számukra A «.HA K A

Next

/
Thumbnails
Contents