Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-25 / 275. szám
V NAPLÓ 1951 NOVEMBER 2» ÉPÜL A KOtMKlZMS a A sztyeppén, ahol a kegyetlen, szárazságtól szinte tiiegkövesedtek a földutak és százküómerereket lene. Megtenni anélkül, hogy egyetlen tócsát is lótna, az ember — folyóvízről nem is beszélne — most izgalmas szavak hangzanak: — Jön a tenger! Magas, sasom) kozák mondta, ahogy a négy tonnás dlSz kocsija mellett állt, amellyel nem mindennapi terhet szállított: néhányéves gyümölcsfákat, amelyeket, nrtgif földlabdával ástak ki és gondosan csomagolt, fejlett szőlőtőkéket. — Költözködünk... A házakat már elszállítottuk, most a. gyümölcsösön van a sor... És sietni kell, mert — jön a tenger! A teheraytó tovább robogott, de a szavak varázsa fiég ott reszketett a, levegőben... „Jön a t enged'... A térképen ugyan még nyoma sincs, de a Don kolhozainak dolgozói mér érzik a. közeledését, ennek jelei a cmtljanszkajai robbanások messzehxmgzó dörrenései is. Jön a tenger! — s a falvak, tanya-cső portok tucatjai költöztek új helyre. Nincs lehetetlenség: felrakodják és elszállítják a házakat, a kolhozépületeket, az állattenyésztő gazdaságok berendezéseit, a gépállomásokat. a gyümölcsöskertekct és a szőlőket. m A Olga-Don csatorna, építésénél, nemcsak a csatorna. a eunljanszkajai. piziérőmü építőinek -nagyszerű münkáját kíséri figyelem és elismerés, hanem a kolhozok kőműveseinek és sof tőrjeinek munkáját is, amely, lye.l, a ' falvak, települések átköltöztetését olyan leleményesen megoldják. Minden átköltöztetett, község szebb, kútár álfa bb és kényelmesebb lesz az új helyén, az eredéi Heg szeszélyesen épült, falu új elhelyezésében már rendszer érvényesül, s az átszállított regi házak mellé újakat.is építenek, modern iskolákat, kultúr házakat és nem. leledkéznél: meg parkol:, sporttelepek létesítéséről sem. Még nyoma sincs a tengernél:, de az új utcákat jelző táblákon már ilyen nevek szere íréinek: T enger utca, Part-utca, Hullám-utca. És minden községben tudJ Ö M A TlÜIi írta: A. SEJNY1N Literat urna ja Gasetta“ tudósítója jak már. hogy hol lesz a kikötő, hol lesz q tengeri strand. Fél év múlva a sztyeppe kietlen, sivár földje felett g cindjansikai tenger hullámzik majd.. Digsel-mo- itoros hajók szelik a vizét, ahogy mennek Ogycsszdból és Rosztovból Sztálingrádba, Äsztrahdnba, Gorkijba, Moszkvába... Azon a helyen, ahol az ácsok most a régi Nyizsnye-Csfyszkq,ja utolsó házát bontják éppen, f) méter -mélységű lesz-a clntljanszkajai tenger, de 'vannak helyek, ahol. eléri u 20 métert, és ennél■ nagyobb mélységet is. Hivatalosan cimljanszkajai víztároló a neve, de 350 kilometer hosszúságban és sok helyütt, 22 kiló- méter szélességben valóságos tenger, születik a sztyeppén. Az emberi, akarat, tudás és a munka -itt is átalakítja. a természeted. Az a. földterület, amelyről a múltban az volt a vélemény, hogy álig alkamas emberi: éledre, virágzó kultúra forrása lesz. Ahol eddig csak bogáncs, kóró,' meg üröm nőtt, a közeljövőben a roppant víztö- meggcl többszázezer hektárnyi aszályos földet lehet öntözni, megterem majd a gyapot, a rizs, a búza., a víz közelsége és bősége megadja a lehetőséged az állatállomány növelésére, a viziszérnyasok telepítésére, a gyümölcstermelés és veteménykertészet fokozására. • A kolhozokban már azokról a munkafeládatokról folyik a beszélgetés, amelyeket az új helyzet teremd, amikor — megérkezik a tenger. Épülnek az öntöző berendezések és mind, fokozottabb lendülettel*dolgoznak a cimljanszkajai tengerfenék megtisztításán. . . Ötezer munkás végzi az elárasztásra kerülő területem, az erdő- irtást., szállítják a kitermelt fát, amelyekből a Don (ásó folyásánál gyönyörű kis ,erdei városkáid' szüleinek ... Csattognál: a baliák, messze hallal szil: a fűrészelés jellegzetes zaja, a iuskókat robbantásokkal távolít jók el. Nincs határa a rnunkaszaporaság áriak, egyik munka csoport három-négyszeres normái is teljesít. Az erdő kitermelők elhatározták, hogy január l-e helyett, már november 15-re kitermelik a. részlegükön lévő fát. Lelkesen dolgoznak, sietnek a munkával. Jön a tenger!. .. Erdőül te tés az Ural mellett Ina:8. OLHOVSZKAJA Azt a hatalmas védőerdősávot, amely az Ural folyó mindkét oldalán, Európa és Ázsia földrajzi határán, Gora Visnyevájától kiindulva 1080 kilométer hosszúságban átszeli Kazahsztán sztyeppéit és lehúzódik egész a K&spi- tengerig, a szovjet emberek az aszály elírni támadás első arcvonalának nevezik. Ez a leghosszabb a nyolc állami erdősáv közül, amelyet a sz'á- lini természelátalakítási terv szerint a sztyeppéken létesítenek. Az mai- menti erd'ővédpajzs eláll ja majd a délkel? Tői jövő, perzselő sivatagi szelek ú ját és gazdag termés lehetőségeit biztosítja az eddig sivár területeken. A Szovjet ember felvette a küzdelmet az elemi erőkkel is. A sztyeppéi erdőültetésnek több min! százéves tapasztaila'ai vannak orosz földön és ez a tapasztalat a haladó agronomiai tudomány, s ennek a tudománynak kiváló művelői: Dokucsajev, Koszti- esev, Tvimirjazev, Micsurin, Viljamsz, Liszenko munkásságával fejlődött tovább, a Szovjetunió kormánya pedig megadta a lehetőséget, hogy a sztálini termeszein talakító terv a tudomány es a munka erejével ezen a területen is valósággá váljék. A pavíovszki erdővédő gépállomás első a sok, hasonló állomás közül, amelyeket a Gora Visnyevája Káspi- tenger vonalon létesítelek. Az erdő- védő gépállomások helyén nemrég még csak az árvalányhaj susogása hallatszott a szélben, — sztyeppén most frissen ácsolt lakóházak, garázsok, műhelyek emelkednek, klub cs villanytelep épül. Az erdővédő gépállomások mindegyikét tökéletes technikává;! szerelték fel. Főfeladatuk hogv előkészítsék a talajt és elvégezzék a magról, vagy csemetéről történő ülte- t r.s I. A Szovjet állam 20 új, hatalmas hernyótalpas traktort, ültetvényekéke:, erdei velögépeker, fiatal ültetvények ápolásához használatos különleges gépeket küldött a pavlovszkj erdővo- do gépállomásnak, amely mérnök, gépész és tala j javító szak embereivel* a helyj káderek kiképzésének központja leli. A tanfolyamokon és tanulókörök- ben az idős és ifjú földművesek, férfiak és nők százai tanulták meg a sztyeppéi erdőtelepítés agrotechnikája. Az állomás vezetője: Vaszilij .birkenes hős katonája volt a Nagy Honvédő Háborúnak. Most ugyanilyen hős harcosa annak a nagy békeniunkának, ami itt folyik és átalakítja a sztyeppék kietlen viliágát. A faház kis szobája a központ, itt készülnek a munkatervek, a beosztások, Itt tartják meg az erdészek, talajtani szakemberek, hidrológusok, geobotanikusok, a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Minisztérium képviselői megbeszéléseiket és beszámolóikat. A ház mögötti emelkedésen vörös zászló lobog a szélben, jelzi, hogy a nagy munka, az erdősáv telepítése megkezdődött. j Ezen a részen a zöld vonal ,.épífé' séT a tervezel szerint 1950 tavaszán kellett megkezdeni és a cskalovi 471Í kilóméter hosszúságú területen 15 évié irányozták elő az állami erdősávok létesítését. Ili azonban kellemes meglepetés várakozott az emberekre. a tavaszi hó alól ellötünő földben fiatal tölgyek egyenes sorát pillantották meg. Mi történt itt? Honnan kerültek ide? A cskalevi terület komszomoljai, a falvak és közeli városkák fiataljai elhatározták, hogy az Ilek és Cskalo- közti 100 kilométeres szakaszon h? táridő előtt megvalósítják az erdősáv ültetését. Télen a fiatal komszomoí térképészek sí-osztaga járta be a terepet és a felderítő munka tapasztalatai alapján 1949 tavaszán a fiatalok ezrei vettek részt a tölgy,- akác és kőrisfa ültetésében. Nyáron szorgalma san irtották a gazt, léleu pedig vigyáztak arra, hogy minél dúsabb hótakaró borítsa a beültetett savat és így minél több nedvesség jusson ? fiatal ültetvényeknek. 1950 tavaszán már lázas iendü leltei folyt a munka, a töjgyültetvé nvek vonala mind messzebb és mész szebb kígyózott az Ural folyó két part ján Liszenko híres tudományos újí lásával: a fészkes faültetési módszer szerrel dolgoztak. A pavíovszki erdővédő gépállomáson a közönséges er dei velögépet átszerelték a fészkes vetéshez. Mennyivel más géppel a munka! A múltban ahhoz, hogy egy nap alatt kézierövel 60 hektárnyi területen magról ültessenek, 24.0 ember munkájára volt szükség. Gépierővel — 6 traktor és 3 fészekveiőgép áll rendelkezésre — ugyanezt a munkát tíz ember végzi eí, ami nagy távlatokban azt jelend, hogy a gépesített fészkesvetés módszerével az Ural-part erdősávját 15 év helyet! 6 év alatt ültetik el. így születik a jövendő termésének erős pajzsa, a legnagyobb védőerdősáv a Szovjetunióban. ALEXAKOR A BÉKE ALAPJA Rádióállomás a szántóföldéi? en A szovjet gép- és traktorallomások központjaiból rádióállomásokon k< n.sztiil hőnyitják a traktoros brigádok munkáját. A központ rádión kérésztől tervszerűbbé tudja tenni a m őzökön folyó gépi munkálatokat. A traktorok és a többi mezőgazdasági gépek előre nem látható hibái esetén a Iraklorislák rádión leadott kérésére motorkerékpáron vagy autón azonnal a helyszínre hozzák a szükséges alkatrészeket és így a gépállásokat, valamint az Üresjáratokat a legminimálisabbra tudják csökkenteni. Hé- pnnk a Rraszno Kutszki gép- és traktorállomás egyik traktoros brigádja nak rádióállomását mutatja be. Bajtársam a harcban, Szedd össze erőd, Hogy széles c földön, hol emberek félnek, Épüljön egy büszke, hatalmas erőd. Erődje a béke s a jog nagy ügyének. S valamennyi Kis é.s nagy ország népeiben Ami szív, ami észs elszánt akarat vau, Hadd forrjon össze testvérien Egy nagyszerű célban s egy szent [akaratban Éberségünkre fogát viesorgatja Az emberségre törő fenevad, He markunk belőle a szuszt kiszorítja. S Churchill,' Tito, Bullcs egy se marad, Kiirtjuk az ördögi mende-moudál, Hogy a dolgozóknak használ a viszály. Alig friss profitért járják a bolondját, Bankár csahol így Meg a trösztkirály. A Wall-Street 5 a leosztok hörgő [garattal Uj háboró jöttét hirdetik, Szívünkkel, eszünkkel s elszánl [akajallal Felelünk mi hazug szavaikra nekik, A dollárlakájok gaz terveit Ismerjük? előttünk áll mind a lator- de: [ság, Szilárd alapon nyugszik a békehit, S e szilárd alap neve: Szovjet-ország. Gáspár Endre fordítása. Sztálin-díjas ifjúmunkás olvasztárok harca az évi terv túlteljesítéséért — Elmúlt az az idő. amikor 25—30 év múlva lehetett csak olvasztár a segéd cd vav/JárbóI. Ma már más a fiatalok előképzettsége és máink a munka körülményei is. Nem « véletlentől, hanem az emberi tudástól függ minden — mondotta Alekszan der Szokolov. a sztálingrádi „Vörös Október“-gyár öreg mestere, amikor „A három harcos“ tagjai: Nyi'ko’aj Szigyelnyikov, Pjotr Tuskanov cs N vikóláj SJzkripnyikov visszakerültek ismét- az iskolapadból a Martin-kein dice mellé. A három fiatal segédedvasztái minden törekvése arra irányuk,- hogy hogy az iskolában szerzett, elméleti tudást gyakorlati ismeretekkel egészítse ki. Figyelmesen tanulmányoztak nemcsak a mester munkamódszerét, hanem a szomszédos kemencék mellett dolgozó olvasztárok eljárását is. .A lisrom harcos4. Amikor a -A három harcos'1 már önállóan- kezdett dolgozni, az „öregek“ aggódva figyelték munkájukat Bármely pillanatban készek voltak, hogy segítségükre siessenek, ere azonban nem került soi\ Ny. Szigyel- nyikov olyan határozottsággal ' ezette a folyamatot, mintha már régi. tapasztal* mestere lenne a szakmá.V’K Ahogy teltek a napok, 3 frtak, a hónapok. „Á három harcos“ n dics őségtáblán egvrc újabb és ú'abo nufnkagyözelmekkel szerepeit. Uj módszerek, új eljárások szeri? 1 folytatták a munkát. Nagy segítséget, jelentett, hogy nein elégedtek meg szerzett- tudásukkal. Tovább tanultak. Újabb ismeretekkel felfegyverkezve, elhatározták: határidő előtt teljesítik évj tervüket-, s túlszárnyalják, a legmagasabb normákat is. — Ezután kizárólag gyorsmodszerekkel gyártunk acélt! — jelentett* k; Szigyelnyikov. Huszonhét ,.g> orsolvasztár44 Egy alkalommal egészen rövid idd alatt kellett olvastaniok egy töl- tetnyi acélt. Ezt háromórával rövidebb idő alatt végezték el, mint ahogy korábban. — Ez a rekordteljesítmény természetesen a termelékenység végső határa — mondotta egy régi kohász. Szigyeinyikovék csak mosoiyogt ak. A követkéz öolcasztásnál további25 percet- takarítottak meg, majd oéh ány nap múlva ismét 15. perces idő-megtakarítást mutattak fel Hogy ez mit jelent, csak az olvasztárok tud-iák igazán értékelni.-;,A három harcos“ tagjai ma már a Sztáün-díjasok tiszteletreméltó családjához tartoznak. Ragukkal ragadták a többi martinászokat is, * ma már az a helyzet, hogy a 28 fiatal olvasztár közül 27 „gyorsolvasztár“. Alekszandra Ljuszkova világrekordja Alekszandra Ljuszkovát az egész Szovjetunióba^ •ismerik. Neve tankönyvekben és tudományos müvekben egyaránt szerepel. Alekszandra Ljusz- kova a vologodi terület Bugyúnnovec kolhozának serlésgondozóno.ie kemény északi éghajlat ma.t nagy, fehérfajiá jó lajdisznokat nevel. A disznók egy elléskor állag 13 malacot hoznak világra, de eiófordm egyes esetekben, hogy 18 a szaporulat. A serlésteleoen az anyaállatok évente nem kétszer, hanem háromszor ellenek, amit a tudomány eddig csak elméletileg tartott lehetségesnek. Akármilyen nagyszámú is a szaporulat, a sertésgondozónö mindegyikei fölneveli, megdöntve azt a téves felfogást, hogy nagyszámú el- léseknél elkerülhetetlen a nagy elhullás. Alekszandra Ljuszkova a gondjaira bízott „Jalta“ nevű anyadisznótól 1940-ben 31 malacot névéül fel, amelyeknek súlya egy esztendő alaít 4754.7 kg-ot telt ki. Amikor a moszkvai országos mezőgazdasági kiál.íiásra szál líto.ták a népes disznócsaládot egész szekérsor vitte az állatokat a pályaudvarra. Ljuszkova 1951-ben ezt a rekordot túlszárnyalta, amikor. „Junka** nevű anyadisznótól 106 utódot nevelt. Alekszandra Ljuszkova a kolhoz- rendszernek köszönheti, hogy' országos hírű szakember lett. A kolhozba* kiváló szakkönyvekhez jutott, rend szeresen képezte magát, majd levelező kapcsolatba került R egy kin prófeszszorral, a sertéstenyésztés kiváló szovjet szakemberével és még több kiváló tudóssal, köztük Liszun, Perov cs Li* szenko akadémikusokkal A szovjet állam nagyra értékeli Ljuszkovának és munkatársainak, Li- gvija Korotkovának és Anna Anoszo- vának munkáját. Mindhármukat Sztá' lin-díjjal tüntették ki és megkapták * Szocialista Munka Hőse címet. Alekszandra Ljuszkovát a dolgozók a Szovjetunió Legfelső Tanácsába .s megválasztották küldöttjükké A \010gmli terület Rugyonnovce-kolli o/.áiiak sertéstelepén (középen), L. Korotkova ^balról) és A, Anoszova (jobbról) „Junka“ nevű unyadlszuójával. Ljuszkova sertéstelep i
