Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-06 / 259. szám

1»51 NOVEMBER « NAPLÓ A murgaí pártszervezet lebecsülte a vezetőségválasztó taggyűlés jelentőségét Az eddig megtartott taggyűlések Ta- «sptatatai, hiányosságként vetik fej 1 gyes pártszervezeteinknél a termeié- s a tömegek közli munka elhanya- íilásál. Voltak olyan pártszervezetei. K, ahol mindkét hiba fennállt, de ha mk ■ egyik .található meg valamelyik dapszervezetünkben, vagy üzemi izervezelünkbcn. már az is olyan hi­ba,- hogy haladéktalanul hozzá kel- ál mink felszámolásához. ,4 kajdacsi isse* pari szervezel ének feze'öségvá'.aszló taggyűlése példa roll mindkét hiányosságra. A taggyű lést úgy politikailag, mint a terem dekorálását illemen, hiányosan készí tették elő. A titkári beszámoló hiányol volt, legfőbb hiányossága a bírálat, önbírálat és a termelés kérdésének elhanyagolása. A taggyűlésen a tagság bírálatot gvakorolt. A felszólalások folya­mán felszínre jöttek azok a hibák, amelyekről a tiikárnjjk kellett volna beszélni. A kommunista nevelés, a népnevelő numka hiánya tűnt ki a hozzászólásokból. Felvetette a tagság azt is, hogy * vannak hujtogatők a csoportban, akik azt javasolják, hogy a kukoricasze­dést ne végezzék alaposan, hagy­janak el esévéket, hogy böngész­ni mehessenek. De maga a ti.kár válaszában is ki­tűnt, hogy' a pártszervezet életével nem sokat törődött. Nem fordított kellő súlyt az éberség kérdésére. Ennek a .munkának az volt az ered menye, hogy a pártszervezeten belül nem tudott fejlődni a tagság, nem fejlődött a kritikai szellem, a hibák és eredmények éles felvetése. Haláro. zali javaslatot nem terjesztett elő a taggyűlésnek, így a hibák kijavítására nem történt kellő intézkedés. Az új vezetőség megválasztásánál élénkebh leli a taggyűlés. Még a tagjelöltek is lettek fel kérdéseket, iV Ugyanez volt tapasztalható « bogyiszlói pártszervezet taggyűlésén is, ahol a hozzászólók csak az eredé menyekről, a javaslatok jó oldaláról beszéllek. A tömegekkel való kapcso­lat hiányára jellemző, hogy a párton- kíviilick nem tudtak a taggyűlésről, aki tudott róla, az is azt mondta, hogy „az az ö dolguk“. Ez a hiányos népnevelő munkát, a tömegek elha­nyagolását bizonyítja. /V Súlyos felelősség terheli a murgai pártszervezet vezetőségét és a járási pártbizottságot is a taggyűlés hanyag előkészítéséért Senki nem gondoskodott róla, liogv a tagságot idejében értesítsék. Igv csak 6.an jelentek meg. A régi párllilkái a gyűléseken 2 3 órai késessel szo- kot' megjelenni, ezt az előkészítésnél nem vetlek figyelembe és „úgy is összejönnek“ elv alapján nem fektet­lek súlyt arra, hogy a pártagság meg. je.énjén a taggyűlésen. * Jól készítették elő a taggyűlést és megfelelő volt a lefolyása is n Ma­gasépítő pártszervezeténél. A ti'kári beszámoló alapos volt. Ncvszerinl konkrétan bírálták a vezetőség és a tagság munkáját. A jó előkészítés és; a konkrét beszámoló magától ér­tetődően nagymértékben aktivizálta a tagságot. Beszélt a titkár elvtárs arról is, hogy szeptember havi tervét a vállalat 103 százalékra teljesítette, ebben a munkában nagy szerepe volt a pártnak, a kommunisták példamutatásának. A jelenlevők mintegy 15 százaléka szóit hozzá a vita során. Ez az akti. vitás a jelölésnél- még fokozódod Minden új jelölthöz többen is felszó laltak és kérdéseket leltek lel. Csak ilyen alapos megvitatás után fogadták él a jelölőbizottság javaslatát. Ezek a példák arra figyelmeztetnek minden alapszervezeti vezetőséget minden járási pártbizottságot, hogy a taggyűlések előkészítésénél nem szabad elaludni. Nem ringathatja maga egyetlen párlvezetőség vagy pártbi zot.tság sem abban, hogy „most már minden megy simán“, be van indítva a folyamat, „csak éppen regisztrálni kell az eredményeket“. a Á bürokratizmus megköveteli: harci kukoricának kerül out on kell a reudeítetési helyére kerülni A minisztertanács rendeletét adott ki az önköltség cső kik elütéssel kap­csolatban. Feladata tehát minden vál­lalatnak, tömegszervezetnek, közhi­vatalnak az, hogy szívós harcot foly­tasson minden fillér, minden felhasz­nálható anyag megtakarításáért. Ez­zel szemben a szekszárdi Termény­forgalmi Vállalat egyik szállítási ren­delkezése szinte nevetséges formában tárja fel az önköltségcsökkentés meg­csúfolásának egyik formáját. A vállalat diszpozíciót küldött a harci íöldművesszövetkezethez, amely szerint tengerit kell a sza- bafoni á’lamí gazdaságnak vas­úton szállítani. A kukoricát tehát be kell szállítani a szekszárdi vasútállomásra, amely mintegy 13—14 kilométerre van Harc­hoz. Utána vadonokba fel kell vinni a kukoricát Nagydorogig- ahonnét is­mét kocsin kell beszállítani a mint­egy 14—15 kilométerre lévő szabaioni állami gazdaságba. Ez a szállítás magában véve is napokat vesz igénybe, nem beszélve a vagonoknál élőfordulható állási költ­ségről. Ugyanakkor megvan arra a lehetőség, hogy sóikkal közelebbi úton jusson a kukorica a gazdaságba. Harctól az út kocsin Szabatcníg mintegy Í8 kilométer. A kocsinak földesúton Szabatonba Nagydo- rogról is körülbelül annyit kell menni, mint Karcról Kölesden át. Ennek a bürokratikus szállítási ren­delkezés kiadásának ellenére a szek­szárdi Terményforgalmi Vállalatnál arról beszélnek, hogy mi is harco­lunk az önköltség csökkentéséért. Fel­vetődik a kérdés: ,,A szekszárdi Ter- ményforgalmi Vállalat ezt a szállítási intézkedést is önköltségcsökkentésnek tartja?“ ^ Tamási és Kocsola jó eredményt értek el a sifózási szerződéskötésben Kormányzatunk nagy gondot fordít nemcsak az állami gazdaságok, tér- me'.őcsoportok, hanem az egyéni gaz­dák silótakarmánnyal való ellátására is, Ezért tette lehetővé kormányza­tunk, hogy a községek dolgozó pa­rasztjai silózási szerződést köthesse- nk a helyi földművesszövetkezetek­nél. Mindezeket a lehetőségeket nem használják ki kellően a dolgozó . pa­rasztok. Nem azért, mintha dolgozó parasztjaink a jó elrontói lennének, hanem azért, mert a helyi pártszerve­zeteik, tanácsok, földművesszövetkeze- tek nem tudatosítják kellően a silóta­karmány etetésének fontosságát a községek dolgozó parasztjaival. Aparhant, Gyula), Értény, Ma- docsa, Tolna és Kaláznó községek ben a silózási szerződéskötés si­kere érdekében eddig lényegében semmit sem tettek. Ennek az eredménye, hogy ezek a községek értek el leggyengébb ered­ményeket a szerződéskötési tervtélesí­tésénél. Legjobb eredményt a kocso- lai és a tamási földművesszövet'keze- te-k értek el. A kocsolaí szövetkezet több, mint 3.Í00 mázsa, a tamási szövetkezet pedig közel 3000 mázsa takar­mány besílózására kötött szerző­dést. A pincehelyi és a kurdi szö­vetkezet is elég jó eredményt ér­iek el a silózási szerződéskötés­ben. Községi szerveink ezen túl fordít­sanak nagyobb gondot a silózási szer­ződéskötésekre, mert ez a kétéves állattenyésztési tervünknek egyik fon­tos alapja. Ne egyszerűen dobszó út­ján igyekezzenek végrehajtani a szer­ződéskötést, mert ezáltal nem lehet eredményt elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott tudnak ered­mény elérni, ahol a népnevelők meg­magyarázzák a gazdáknak konkrét példákon keresztül, hogy mit jelent az állattartások szempontjából a si­lótakarmány etetése. A tamási föld- művesszövetlkezet aktívái például el­mondják azt is a gazdáknak, hogy milyen kedvezményekben részesül­nek, a silózási szerződést kötő gaz­dák. Marséillei dolgozók tiltakozó sztrájkja a drágaság ellen Pári-s (MTI) Húszezer marsei-llei vas- és fémipari, vegyiipari, építőipa­ri és közlekedési dolgozó szerdán fél órától egy napiq- terjedő figyel- mezte'ő sztrájkkal tiltakozott a drá­gaság ellen. Sok nagyüzemben teljes egységben folyt a sztrájk. A tiltakozó napon több, mint száz­ezer aláírással ellátott petíciókat nyújtottak be Bouches-du-Rhone me­gye prefektusához. összeállítása alkalmával nincsenek te. kintettel az egyes kommunisták ál talános műveltségére és poh'tikaj elő- képzettségére. Az „Artemugol j“ kom­binátban (Don-inedence) fordult eff> a munt évben, hogy a mérnökök és technikusok párt tört éne ti tanulóköré­be alsófokú képesítésű kommunistá­kat is beosztottak, a hibát: mindjárt a kezdet kezdetén sikerült kijavítani A pártszervezetek igen igényesek az önállóan tanuló káderekkel szemben s éppen ezért rendszeresen ellenőrzik tanulásukat. A párttitkárok, a párt­vezetőség tagjai, az ag-itációs és pro pagamdaosztályok munkatársai gyak ran folytatnak megbeszéléseket az önállóan tanuló kommunistákkal ar­ról, miképpen tanéinak. A politikai önképzés a pártokta tás legbonyolultabb területe. A kommunisták önálló tanukisá-nak ven zetiése a sokrétű féladatok, a külön­böző általános műveltségi és politika; színvonal miatt nag,v rugalmasságod és operatív tevékenységet követel a pártszervezetektől. Feltétlenül tontoB, hogy az önállóan tanuló kommunis­tákban kifejlesszék a jó tulajdonsá­gokat, mint. például az önbizalom é* a marxi-lenini elmélet iránti tudás­vágy. Már az oktatási évad megkez­désekor előadássorozatot kell szer1 vezni a tanulandó anyag tárgyköre szerint, mert ezzel feltétlenül, segít­séget nyújtanak a pártszervezetek az önállóan tanuló kommunistáknak. Meg kell javítani a gazdasági. isme retek oktatását, olyan módon, hogy előadásokat és szemináriumokat Szer­veznek a politikai gazdaságtanból,a? ipari vállalótqk gazdaságának és o mezőgazdaságéinak kérdéseiből. A marxizmus-leninizmus elméleti kér, déseivel foglalkozó cikkek közlésé vei a, sajtó felbecsülő eleiben segítsé­get nyújt az önálló tanulásban. A káderek és a7 összes kommunis ták politikai önképzése megkívánja a pártszervezetek állandó irányító mun kaját, mert hiszen az önálló tanulás nem csupán személyes ügye a.z egyes kommu ni st-ák nak. T ét.fontosságú ügye minden párt ■*-'* szervezetnek a marxi-lenini el­mélet propaganda ja. A feladat az hogy állandóan foglalkozzanak a kommunisták politikai önképzésének kérdéseivel, szervezzék meg az ön­képzés menetének állandó ellenőrzé­sét .nyújtsanak rendszeres segítséget az önálló tanulásban, s biztosítsák a kád er nevelési munka további fejlődé­sét Lenin—Sztálin pártja nagy esz. méinek szellemében. A juhéi állami gazdaság MNDSZ-asszonyai november 7 tiszteletére példamutatásukon keresztül is ál lan dóan foglalkoznak. Példát vesznek üzemeink dolgozó asszonyaitól, akik terv tel j esi tésük b en érnek el egyre na gyobb eredményeket a versenymoz* galom kiszélesítésév dl. így tettek vállalásokat az MNDSZ-asszonyok a juhéi állami gazdaságban MNDSZ - sze r vezel-eink a-s szó ny a i tudják, hogy a szocialista verseny meghonosítása hazánkban már eddig is milyen hatalmas eredményeket ho­zott. Megfogadták Rákosi elv-társnak kongresszusi beszámolójában mon­dott szavait és annak min-él széle s-ebb körben való elterjesztésével, pártunk vezet’őségválasztására és nagy ünnepünkre, november 7-re. Schveit- zer Jakabné versenyre hívta ki Szón tág Ferencnéi. Vállalta, hogy a tojás hozamot 5 százalékkal emeli. Ennek érdekében fokozottabb tisztaságot al­kalma,,. az á'.Satápolásnál és a beteg állatokat a fertőzés elkerülése végett a leggondosabban elkülöníti. Lutz Katalin vállalta, hogy a tojáshoZ-amoi 22 százalékról 30 Százalékra emeli, AIiMZETKOZI KZIROÉSEit Helyezzék szabadlábra a görög nép inváiaszíoti képvise!ölt Október Hi.án reggel Pircu.s görög kikötő partja megtelt emberekkel. Hreus és Athén lakói eljöttek, hogy virágokkal fogadják parlamenti kép. ■fedőiket, akiknek a kormány ígérete szerint ki kellett jönniük az Agios Sil*!ratios szigeten lévő gyiijtőtáborbéd. Azonban, amikor az „Elisi" gőzös I kikötőbe ért, kiderült, hogy a kép vise.őket nem hozta el. Görögország monarehofasiszta kormánya szégyenteljes, törvénvellones iselekedeíekct hajt végre. Hogy előzékenyen kiszolgálja Görögországnak és üggctlcnségének amerikai m egfo jtóit börtönben és gyű j tő táborban tavi Jí? »olitikai foglyot, tíz békeharcost, akiket a görög nép országgyűlési -kén- dselőivé választott. " E politikai foglyok, az egységes demokratikus baloldal képviselői a 'Kiosztásokon több, mint háromszor-.! nnyi szavazatot kaplak, mint Papa- gosz, Yenizelosz lés IMaszlirasz pártjainak képviselői. Az elsőfokú bíróságok ■ görög alkotmány alapján kimondták a fasiszta börtönökben sínylődő képviselők megválasztásának érvényességét. Manolisz Glezosz, a hitlerista megszállás elleni nemzeti ellenállás hőse, Szaragisz tábornok, aki a fel szabadító néphadsereg főparancsnoka volt a német megszállás idején és Ambatelosz, a görög tengerészek szövetségének vezetője, elvlársaikkáí e-yiitf ▼itathatatlan megszerezték a jogot ahhoz, hogy bekerüljenek a parlamentbe De Görögország vezetői úgy félnek a szahadságszerctő görög nép Nazi képviselőinek szavától, mini az ördög a tömjénfüsttől. Yenizelosz korma nya, hogy az egységes deinokratikiií baloldal képviselőit megfossza a par lament szószéken való megjelenés lehetőségétől, elhatározta, hogy meg­semmisíti mandátumukat. A legfelső választási bizottságnak ennek megfelelő utasítást adtak, s Yenizelosz nyíltan kijelentette, hogy amint a bizottság megsemmisíti a nép képviselőinek mandátumát, „mindent el fognak kü. vetni, hogy őkét (magukat visszavigyék a száműzetésbe''. De október IG-án kiderült, hogy a kormány még atlólis fél, hogy beengedje a képviselőket a bizottság ülésére. Agy fest a görög monarchofasiszta rendszer, amelyet ('.burchUl ,.a nyugati demokrácia példaképéinek nevezett. E törvényellenesség elleni tiltakozása jeléül az athéni Averov börtönben sínylődő Manolisz Glezosz október 8-án éhségsztrájkba lépett, Yele együtt éhségsztrájkba kezdett Ambatelosz is Görögország egész demokratikus társadalma követeli, hogy mentsék meg Glezosz«. «szabadítsák, ki az összes bebörtönzött képviselőket és io- gyék lehetővé, hogy elfoglalják ■örvényes helyüket a parlamentben. Ez! követeli az egységes, demokratikus baloldal, követelik az építömuuká- sok, textilipar, boripari, élelmezésipai és vegyipari dolgozók. festők st". -szakszervezeti, számos görög újság szerkesztői, a tudomány s művésze1 tekintélyes személyiségéi, az egyház képviselői, valamint ifjúsági és más szervezetek. A világ több országúban magasra csaplak fel a tiltakozás hullámai. A Szovjet unió -határozottan kiállt az Egyesült Nemzetek Szervezetében a görögországi monarehofasiszla terror áldozatainak védelmében. A szovjet társadalom a görög iasi.szta hatóságok gazteltei miatt felháborodottan, fel emeli szavát az egész haladó emberiség követelése mellett: Szabadságot Manolisz Glezosz nak. Amabaiclosziiak, Gavrilidszuek és társainak! Legyen vége a fasiszta lei romák Görögországban! egyben versenyre hívta ki ölmanei Adámnét. Kuruc Margit a répasze-dés nél 125 százalékot ér el, úgy, hogy rögtön a kiszedésnél levelezi és kupa­colja. Ezt váM-ál-ta és mindjárt kihív, t-a Pödi Károly né t versenyre. Az MNDSZ-asszonyok jó példája nyomán az ifjak is- bekapcsolódlak e mozgalomba. Wirfh Teréz versenyre hívta ki Engel Terézt. A. versenyki­hívás így szól: „£n,Wirth Teréz, a .Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójára, annak méltó megünneplésére vállalom, hogy november 1 Jg az uborka magozásnál napi átlagteljesítményemet 130 szá­zalékra emelem, a munkaidőmet job ban kihasználom. mert a reggeli órák­ban mikor még hideg van, az ubor kákát kivágom és napközben ma gozom ki. Egyben kihívom Engel Te­rézt versenyre a lent említett szem pontok szerint. Munkatársaimat a leg­messzebbmenőkig beszervezem ter­vünk maradéktalan végrehajtására-‘ Ezzel kívánom kifejzésre juttatni felszabadítónk, a hatalma? Szovjet unió, pártunk és munkásosztályunk iránti szeretetem^!, és ragaszkodáso­mat, valamint a béke megvédéséért' való harcos kiállásomat, a béke őre,« nagy Sztálin zá-szilaja alatt. A politikád önképzés nagyon fon­tos helyet foglal el a pártoktalás rendszerében. A marxizmus-leniniz- nuis tanulmányozásának legtöbb mód szere az önálló tanulás, amely lehe­tővé teszi, hogy kádereink elmélyít­sék az élenjáró elméletből szerzett ismereteikéit, s hogy megtanu.ják társadalom fejlődésének törvényeit és azok felhasználását a gyakorlati mun kában. A ,.S2K(b)P története, rövid tan folyam“ a marxizmus-leninizmus te­rületén az alapvető ismeretek igazi enciklopédia ja, amely általánosítja a Bolsevilc Párt óriási tapasztalati kin­csét. Ezekhez hasonló gazdag tapasz taiatai nem voltak még és jelenleg sincsenek egeytlein pártnak sem. Ezen kívül állandóan hatalmas példány számban fogynak Lenin és Sztálin összes müvei, a marxizanus-leninizmus klasszikusainak alkotásai. A forradalmi elmélet önálló tanúié si módszierét a bo'lsevilkok idősebb nemzedéke már kipróbálta. Minthogy ez a módszer a gyakorlatban jól be­vált, a pártszervezetek mindenütt hasznosítják a tapasztalatokat és meg. szervezik a kommunisták politikai ön képzését. Ennek a gondos szervező­munkának tulajdonítható, hogy évről évre nő a kommunisták száma, akik i>n)állóa,n tanulmányozzák a marxiz mais - leni nizmus t. A pártoktaiás rend­szerében ez a módszer már állandó jeillegűvé vált a Szovjetunióban. TVAi ináén pártszervezet gondosko_ dik róla, hogy a kommunis. ták politikai önképzésükben meg­kapjanak minden segítségei: a párt- történetről, a marxizmus-lenini zmus klasszikusainak egyes műveiről, a politikai gazdaságtanról, a clialekti kus és történelmi mai e rial izmus r ól rendszeresen tartanak részükre fel­olvasásokat és konzultációkat. Évről évre egyre többen fejezik be a párt­történeti tanulókörökön, esti pártis- kolákon és a marxizmus-leninizmus esti egyetemem a tanulást.. A gyakor­lati mukába kezdő szakemberek túl­nyomó többsége főiskolát végzett, s így megvan már a kellő gyakorlatuk, hogyan tanulmányozzák önállóan a politikai irodalmait. Akiknél nincs meg ez a gyakorlat, azok minden tá­mogatást megkapnak a pártszerveze tek képzett propagandistáitól. TT iba az, hogy egYes pártfunkció- náriusok éveken át ugyanazo kon a tankörökbe osztják be a kom munisiákat, mert hiszen ezzel akadó lyozzák, meglassítják fejlődésüket Helytelen az rs, ha a tanulókörök A kommunisták politikai önképzése

Next

/
Thumbnails
Contents