Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-03 / 257. szám
1851 NOVEMBER 3 NAPLÓ Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére tett fogadalmak teljesítéséért Kalcmos Jánosné a bimontornyai Bőrgyár dolgozója 135 százalékos vállalását 179 százalékra leljesiteltp százalékról 135 százalékra emeli. Vál lalását túlteljesítette, mert az utolso tíz napon 171) százalékot teljesített s tervével november 19-nél tart. Az ilyen jó példák nem egyedülállók, hanem sorozatosak, ami azt bizonyítja, hogy dolgozóink kötelességüknek tartják, hogy Rákosi clvlársnak tel1 ígéretüket valóra váltsák. mint példáiul a Dunakömlödi Útépítőnél. A pártszervezet kezdeményezésére a vállalások teljesítése érdekében a dolgozók vállalták, hogy vasárnap is dolgoznak. Megyénkben a nagyüzemek, a Tol nai Textilgyár kivételiével mind tellek fogadalmat'szeretett vezérünknek, Rá. kosi elvtársnak. A munkaversenyben a dolgozók 80 százaléka kapcsolódó'1 be. Egyes üzemekben azonban több dolgozó lett felajánlási, mint például a Dombóvári Malomban, ajho! a dolgozók 100 százaléka áll versenyben a november 7-i vállalások Ic.ljesítséért. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak !)1 százaléka lett felajánlást. A november 7-i versenyben legjobban a Bonyhádi Cipőgyárban ismerhetők fel az eredmények. A verseny kezdetén csupán 14 brigád volt, ma már ez! a számot ‘21 brigádra emelték fel. Az üzemátlag is 20 nap alatt 6.4 százalékkal emelkedett. A verseny lendületével a 100 százalékon alul teljesítők száma legnagyobb mértékben csökkent a Tatarozó Vállalat dolgozóinál. A 100 százalékon alul teljesítők száma az utóbbi kiértékeléseknél 5 százalékra csökkeni. A Tolnai Selyemgyárban 746 vállalás voll, ebből teljesítettek 624 vállalási. A november 7-i munkaversenyben egyenlően szervezik dolgozóink a termelés emelése mellet! az anyagla- karékosságo! és a Gazda-mozgalmai is. A Bonyhádi Cipőgyárban a Gazda-mozgalom (erén október 2Ő. ig 62.844 forint megtakarítás! értek el. A Tolnai Selyemgyárban 8.400 fo. rinlot, a Szekszárdi Tatarozó Válla- la'nál 6.000 forintot takarítottak meg. A munkafegyelem megszilárdítása terén azonban még nagy feladatok várnak üzemeinkre. Egyedül a Bonyhádi Cipőgyárban vezették be a 10 perces mozgalmat, amely a műszak pontos kezdését biztosítja. A Paksi Téglagyárban a vállalat- vezető plafont bűz. ..Ezzel a létszám inai többel 'termelni nem lehet1* — mondja. Hiba azonban az is. hogv az üzemi bizottságok nem irányítják a versenyt. hanem fordítva, a dolgozók irányítják az üzemi bizottságokat egyes fel adatok elvégzésében. Ennek követkéz, menye az, hogy a lervteljesítésérl folyó küzdelem veszít jelentőségéből. Szomorú tapasztalat az is, hogy egyes üzemi bizottságok az irodából irányítják a versenyt, mint például a Simon tornyai Bőrgyárban, ahol az Ü3, szakszervezeti funkcionáriusok nem figyelik kellően. hogy a munkaverseny milyen kihatással van a terv teljesítésére. De több helyen a vállalatvezetők sem fektetnek erre kellő súlyt. Ebből következik az, nem látják, hol van s lemorzsolódás, mint például a BonyLEVELEZŐINK ÍRJAK: Kedves Tolnai Napló! — írja Nagy Ferenc levelező, a dunakömlödi betonútépítő egyik kubikos brigádjának vezetője. -— Meglátogattam a duna- kömlödj Szabadság termelőszövetkezetet. Látogatásom arra a.z időre esett, amikor a szövetkezet tagsága gyűlést tartott. Megállapításom szerint jól volt megszervezve a gyűlés, mert a tagságnak csaknem 1Ö0 százaléka jelen volt. Érdeklődésemre megmutatták a tagság munkaegységének kimutatásál, amiből megállapítottam, hogy a tagok jól kivették részüket az eddigi munkaiatokból. A Hornok Imre családja október 1-ig 633 munkaegységei ért el. Va.sz_ kő György pedig 365-öt. Katona József sem az utolsók közé tartozik’, ő is 217 munkaegységet ért el A többi tagok is szép eredményeket érlek el. A fiatalság közül Knap László alig 15 éves. mégis 211 munkaegységet ért el. Az eredmények mellett komoly hiányosságok is tapasztalhatók a szövetkezetben. amelyek abból adódnak, hogy egyes tagok még mindig az ellenség befolyása alatt vannak, és nem segítői, de kerékkötői a szövetkézet fejlődésén-ek. Nagy Ferenc levelező Dunák ömlőd. Hattush'M János levele Duna köm lódról a termelőszövetkezetből érkezett szer, kesztőségiinkbe. Arról számol be, hogy a bölcskei gépállomás vezetőség-e mennyire elhanyagolja a terme- lőcsoportokaí. A hibák kezdet^ az aratásnál mutatkozott meg abban, bogy a gépállomás a legrosszabb aratógépjeit adta a termelőszövetkezetnek. A jó gépeket pedig a dunafö'.d- vári egyéni gazdákhoz küldte aratni. Ennek következtében a terms'!őszövet- kezetnek kézi erővel kellett elvégezni a-z aratást A cséplésnél hasonló volt a hely. zet. A 800 holdon gazdálkodó Szövetkezetnek egy hatos cséplőt küldött o gépáFomásvezető. j\ nyolcas és tizes cséplőgépeket most js az egyéni dolgozó parasztsághoz küldte. Enmek következtében a szövetkezet utolsónak | fejezi^ be a cséplésl a községben. Az j őszi vetések megkezdésekor nem I küldte meg a, gépállomás a talajelő- I készítéséhez szükséges gyűrűshengert I és ezzel akadályozta a csoport veié ! sének menetét A kért hengereket szeptember eleje he'yett szeplember 27-re küldte csak el. azt is nagy veszekedéssel. így mivel a csoport vem akart késlekedni a vetéssel, logatos erővel kellett elvégezni a talajelőkészítést és a vetési munkálatokat. Ne is csodálkozzunk, hogy ilyen hibák merülnek fel a gépállomáson, hiszen a gépállomás vezetője kész cséplőgarnitúra tulajdonosa volt és így érthető, hogy miért nem támogatja a lermelőcsoporlolxat — írja Na- nuska János, dunakömlödi levelezőnk. A jtínosházai könyvetöképső iskoláról az alábbi lévaiét kaptak: KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A szenlgálpusztai Szabadság tér meiőcsoportból jöttem Jánosházára könyvelői iskolára. 43 éves vagyok, de csoportunkban tőlem fiatalabb nem vállalkozott a tanulásra. 144 a sok fia. tál között iparkodok tanulni, most akarom elsajátítani azt a tudományt, amit a múltban magamfajta ember nem sajátíthatott el. Igyekszünk is tanulni mindannyian, hogy hazatéré- ünk után minő' jobb könyvelői légyéi nk te rm el ő c s o p o r t j a i nk nak. Ideutazásom alkalmával láttam az inoiiai erőmüvet, a,mit ipari dolgozóink egymással versenyezve építenek. hogy azt minél előbb átadják rendeltetésének, hogy ezen keresztül meggyorsuljon szocializmusunk építése. Mi is versenyben tanulunk, hogy megháláljuk pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy számunkra is lehetővé tette a tanulást. Ketten vagyunk itt; a bonyhádi járásból és úgy igyekszünk a tanulással, hogy az elsők között legyünk. Tudjuk. azt. hogy sok nehézséggel kel! megküzdenünk. de bátran fogjuk megállni helyünket, ahová pártunk állított. Fiilöp József szentgálpuszt-ai Szabadság tsz. Ns tűrjük, hogy megyénk az uíe'sók kéziül legyen az országos versenyben Megyénk még mindig a sereghajtók között van az országos versenyben. Erről a szégyenletes helyről napokon belül el kell kerülnünk. Hogy felzárkózhassunk a2 élenjáró megyék mellé, ahhoz megvannak a lehetőségek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy már számos község, köztük Pari és Gerjen, a legtöbb t-er- ménynemnél már túlteljesítette a tervét. . Megyénkben számos o/yan község I van, mint Dunalöldvár, Paks. Miszla, Koppányszántó, Nagy dörög, ahol különösképpen nagy a lemaradás. Az nem képzelhető el, hogy a lemaradott községek, mint kis szigetek a tengerben kü'önösképpen kedvezőtlen kör rülmények között vannak és ' így nincs lehetőség a teljesítésre. De nincs is ez így, hiszen a begyűjtési terv teljesítésének alapja, a bő termés, alig észlelhető eltéréssel minden községben megvan. A lemaradás okait tehát a begyűjtést végrehajtó szervek munkájában kell keresni. A lemaradt községekben szinte szokássá vált a ,,gyenge termés“ mese. Funkcionáriusaink ahelyett, hogy minden erőt mozgósítsanak a begyűjtés sikere érdekében, felütnek az ellenség hangjának. azt igyekeznek bizonygatni, hogy „valóban gyenge a termés.“ Az ilyen síró hangokra mindennél világosinkban válaszoknak az olyan megnyilvánulások, mint. Nagykónyiban Valiko Miklós példája, aki 6 hold földön gazdálkodik és 10 mázsa felesleges kukoricájára kötött szállítási szerződést. A lemaradt községekben nem fektetnek kellő gondot az agitációra. ami természetes lemaradást von maga után a begyűjtés terén Ez a helyzet a többi között Pakson is, A paksi tanácsnál ugyanakkor arról beszélnek, hogy a község ckégozój nem ér- lik meg a begyűjtés ffontosságát. Ha valaki a népnevelő munka iránt ér. delelő dik. egy lemaradt községben, legtöbb esetben ezt a választ kapja: .Elvtárs. mi állandóan agitálunk, a mi községünkben rendszeres a házi- agitáció.“ Ha megnézzük, hogy az ilyen ■,.dicsekvés“ a valóságban hogyan áll. mindjárt szembetűnik, hogy néha v a1 óbán végeznek a népnevelők háziagitációt, de azmindössze annyiból áll, hogy megmondják a gazdának: „Teljesílse a beadási l:ö- telezeltségét, legalább nem zaklatják folyton a községünket“, ahelyett, hogy arról beszélnének, mit kap viszonzásképpen a falu a.z ipari munkássággá1. Az ilyen tessék-Iásséks.zerű népnevei őmunkáért súlyos felelősség terheli a kommunistákat, mert az ő. de — elsősorban a vezetők — feladatuk a népnevelők aktivizálása. A lemaradt községekben a pártszervezeteik munkájára általában az jellemző, bogv nem gyakorolnak- megfelelő ellenőrzésit a tanácsok, földmű- vesszövetkezetek és a tömegszervezetek munkája felisitt. A pártszervezetek nem nézik meg nagyon sok esetben, hogyan á|l a tanács apparátusá- ban a példamutatás, milyen a be. gyűjtési csoport nyilvántartása és Így tovább sorolhatnánk azokat a feladatokat, ameyek megoldásához pártszervezeteinknek nagy segítséget kell adni az ellenőrzésen keresztül. Sok esetben tanácsaink sem tanúsítanak megfelelő érdeklődést, például az olyan esetek iráni, mint ami Pakson is megtörtént, hogy a íöldiriüvesszö- vetkezet nem tette lehetővé a gazdáknak, hogy az ólvevőhelyen megkapják a vételi jegYeket. Az állandó átvevés biztosításába sem folynak bele segítő munkájukkal sok helyen, a tanácsok. Sok községben igen súlyos hibáit vannak a nyilvántartás terén, ami nagyban akadályozza a begyűjtést. Ha nem tartják például napróLnapra pontosan nyitván a gazdák betakarítási munkáltainak állását, nem tudják végrehajtani a begyűjtési törvénynek azt a pontját, ami a hátralékok- 5—10 százai ékkai való felemelésével foglalkozik. A nyi''vántartáso_ kát sürgősen helyre kell hozni minden tanácsnál. Amikor a nyilvántartásokkal foglalkozunk. arra kell gondolnunk, hogy az is egyik fontos alapja a begyűjtés sikerének. Ozoro és Regszemcse községek példái ezt világosan megmutatják. Regszemcsén pontos a nyilvántartás, jól halad a begyűjtés is, ugyanakkor Ozorán a községi tanács nyilvánlortásából alig lehet valamit megtudni Ennek igen nagy szerepe van abban, hogy Ozora a járás községeinek a sereghajtója. Hogy megyénk előrébb törhessen a.z országos versenyben, feltétlen meg kell javítani községeinkben a versenymozgalmat is. Nem szabad azzal megelégedni, hogy papíron meg legyein a versenykihívás. A verseny - mozgalom állását állandóan értékelni kell. Helyes, ha a7 egyik községből a másikba verseny bizottságok mennek időnként a verseny állását ellenőrizni. Az ilyen értékelés alkalmat ad a szomszédos községek tapasztalatainak a felhasználásához; Szélesíteni kell a gazdák és utcák közti párosversenyt is. Egyes községi tanácsok ezt úgy képzelik el, hogy gazdagyűlésen, vagy egyéb értekezleten megszerveznek 2—3 versenykihívást és ezzel' be is fejeződött minden. Az ilyen versenymozgaiom nem szolgálja a2 eredmények növekedésének ügyét. Tanácsainknak a versenykihívások után gondoskodni kell azok rendszeres értékelésiéről és az eredmények propagálásáról. A begyűjtés terén tehát éppen elég tennivalónk van. Községeinkben számos o!yan kicsinek tűnő hiányossággal találkozunk, amely a valóságban erősen gátolja a begyűjtés menetét. Mindezeket a hibáikat sürgősen kikeli javítanunk, mert csak így tudjuk begyűjtési tervünket időben teljesíteni, csak így tudjuk jelenteni Rákosi elvtársinak: ..Méltóképpen ünnepeljük november 7-ét.“ Kövessük példájukat . . . Bc*e Lajos az ozorai földművesszövelkezet kettes számú bol'tkezelője 223 mázsa ku. koricára köttetett szállítási szerződést. Fari községben Horváth Mihály terményfelvásárló 330 mázsa, Suszbach László terményadminisztrátor 138 mázsa kukoricát szerződtetett le a község dolgozó parasztjaival. Az ő eredményük nagyban hozzájárul ahhoz, hogy községük már 60 százalékon felül teljesítette a szerződtetési tervét, A INagykónyi földművesszövetkezetnél • Ágyik Margit terményadminisztrátor november 7 tiszteletére vállalta, hogy 100 mázsa kukoricára köttet szállítási szerződést. Vállalását október végéig 90 százalékra teljesítette. Siszler Irén lerményadminisztráfor szintén 100 mázsa kukoricaszerződés megkötését vállalta.' Eddig 95 mázsára köttetett szállítási szerződést. ÉLETEM LEGNAGYOBB MEGTISZTELTETÉSE Fazekas János sárpilisi terményfelvásárló 54 mázsa' kukoricára köttetett szállítási szerzőMicrkó Irén,. elvtársnőt, a Simontornyai Bőrgyár dolgozóját, a tagság megválasztotta a pártszervezet vezetőségébe. — Élelem legnagyobb megtisz- Iéltetésé ez — mondja halkan Micskó Irén. Igen. ez nagy megtiszteltetés talán a legnagyobb.. Mennyivel más ez, mint a régi „megtiszteltetések“, mim. például ez, amikor a lökés kihalászott a tárcájából egy cigarettát és a munkás kezébe nyomta. Micskó Irént az élenjáró dolgozók bizalmukkal tisztelték meg és a dolgozók élcsapatának, a pártnak lehet vezetőségi tagja A mull hét szombatján volt a taggyűlés és olt India meg Micskó Irén. hogy a vezetőségbe jelölték. — Nagyon, meglepődtem, de mégis elmondha lation jó érzés volt elsősorban az. hogy a pártszervezetünknek lehelek a vezetőségi tagja. Másodsorban pedig, hogy a tagság méltónak tartott ro és elfogadta a jelölési, — pedig nincs ebben semmi csodálatos, mert. ahogy beszélgetünk vele itt az üzemben, percenként szólnak hozzá a munkások, munkásnők. — Irén nézzél ki egy kicsit! Elvihetem ezt a bőrt? Jó lesz? — Irén nincs véletlenül egy tablettáid, nagyon fáj a fejem. A dolgozók szerelik Micskó Irént, mert ő maga is jól dolgozik. Nem régen dolgozik ugyan a bőrgyárban, de megállja a helyét. Jól teljesít és a tanulással is sokat foglalkozik. Pártiskolát végzett. — Mióta pártvezető ségi tag vagyok, mindig akad egy kis időre más elfoglaltságom is — mond ja. — Éppen ezért, pedig senki sem kért erre, most korábban jövök be, hogy munka közben legyen >döm mással is foglalkozni. Micskó Irén elvtársnő árva leány. Proletár családból származik és apja szcrencsétbmseg áldozata lett. Azóta nehéz és küzdelmes élete volt a fiatal leánynak. Minden öröme a munkában volt. minta a bőrgyárban dolgozik. Ö büszke is erre később párt iskolára került, amely minden dolgozónak kitüntetés, így mondja ő is. A kongresszusi verseny ideje alatt többször volt jó eredményéről szó. sokszor irt róla a Tolnai Napló. — A legnagyobb megtiszteltetés számomra mégis az. hogy a pártszervezetnek vezetőségi tagja tehetek és úgy szeretnék ezentúl is dolgozni, hogy ne legyek érdemielen erre a megtiszteltetésre. — Rákosi elvtárs február 10-i beszédében mondotta ezeket a szavakat: — ..Járjon elöl minden kommunista a munkaverseny minden ágában, az újítómozgalomban, a brigádmozgalomban...“ Micskó Irén elvtársnő elől járt. a munkaversenyben, a brigádmozgalomban és így érdemelte ki azt, hogy tagja legyen a párt,vezetőségnek. A gyakorlatban példázta meg azt, amit Rákosi elvtárs elmondott... dést a község dolgozó parasztjaivá!. Erdei Ferenc decsi boltkezelő 90 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. > ig Janó« harci boltkezelő résztvesz az 50 mázsás mozgalomban; vállalása! Iliitől • jesítetbe. mert 7r mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. Bigád Ilona felső ná na i terményndminisztrútor 25 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. / Az augusztus 20. utáni munkaverseny folyamai os to tábbv it ele megyénk üzemeiben azt bizonyítja, hogy a mun- kaverseny kampányszrrüsége felszámolódik és kezd állandóvá válni. Dolgozóink nagy számban lettek felajánlást rr Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünnep- Vosórr ós fogadalmai lellek szerCtcit vezérünknek Rakna: íjgy születtek az eredmények a Bonyhádi /ománrgyárban. ahol 803 vállalási tettek a dolgozók és Rákosi elvtársnak fogadalmat tettek hogy évi <érvükét november 7-re teljesítik. Eddig elérték, hogy október 26-án teljesítették pénzügyi tervüket. A Simontornyai Bőrgyárban kommunista példamutatással lelte meg felajánlását Kalános Jánosáé, aki vállal, in hnffv félévi átlag!ermelés-él 133 Jó kezdeményezés tapasztalhat ó az építőiparban, elvtársnak. Ezek a felajánlások, teljesitések megmutatják dolgozóink hal árt alan szeretedét a nagy Szovjetunió, pátiunk és annak vezére, Rákosi elvtárs iránt. A verseny szélesít ősében üzemeink túlnyomó többségében pártszervezeteink betöltik irányitó szerepüket és az irányítás met lelt aktív scéilsé&et adnak a verseny szélesítéséhez hadi Zománcgyárban, ahol'az CB csak ellenőrzi a versenyfelelős munkáját Az ilyen munkaverseny lélektelen és kikapcsolja az aktívák tevékenységéi és így akadályozzák a termelést, de akadályozzák a káderek fejlődéséi is Nem véletlen az, hogy a Bonyhádi Zománcgyár termelés alakulása annyira váltakozó és hullámzó, hogy tényleges emelkedést nehezen lehet megállapítani. Tervünk részleteiben való teljesíié. snéél feladatunk, hogy jobban kiszélesítsük az üzemen belüli versenyt és lendületesebbé tegyük úgy. hogy állandóan népszerűsítsük az elért eredményeket. De nemcsak a magas százalékot kell népszerűsíteni, hanem az olyant is, aki azelőtt 100 százalékon alul teljesíteti és felemelte teljesítményét 100 százalékra. Ezeket a hiányosságokat csak úgy tudják megszüntetni üzemeink, ha minden üzemi bizottság a pártszervezet segítségével a verseny-mozgalom élére ált és az' állandóan irányítják és szervezik.
