Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-02 / 256. szám
M m. i! 1 851 NOVEMBER 2 NAPLÓ PÁR1 ÉS PÁRT * A gycipotbegyüjtésmeggyorsításáért A rezetőségválasztások tapasztalatai falun A taggyűlés jó vagy gyönge elő ke. szí lésé tői függ, hogy mennyire ér meg a párttagság a Központi Vezető ség határozatát, mely hosszú időn utat mulat minden pártszervezet mim • kajának. Taggyűlésre jöttek össze Iolnancmc- Hi község kommunistái is. A népiig, velők ellenőrző szemmel tekintenek végig a sorokon, vájjon hiánytalanul jelentek-e meg az clv'.arsak. y ala- mennvien itt vannak, hiszen ma nagy ünnep van a községben, a parhoze. tőség számol be eddigi munkájáról és mond bírálatot a tagsag és a veze tőség felett. Új vezetőséget választanak a község kommunistái, hogy még nagyobb eredményeket ér jenek el, az élenjárók vezetésével. A beszámoló már a vége felé halad, a titkár elvtárs eddig a külpolitikai résszel foglalkozott, majd az oktatás jelentőségével, de mindenről csak ál talánosan, semmi konkrét példa, sem mi helyi probléma nem hangzott el. Kimaradt a begyűjtés, vetés is a beszámolóból. Hiába várták a kommunisták a bírálatot, hiába váriák, hogy • titkár saját maga felé is kritikái mond, — nem tprténl meg. Az elnök bejelentését, — hogy hozzászólások következnek — mozgolódás, karok magasba ilendülése követte. A tagság sorra rámutatott azokra a hibákra é.s hiányosságokra, amelyekről a titkár elvtárs ,.elfelejtett“ beszélni. Ro.ssz oktatási munkára, rossz propaganda munka és még más — az elmélet hiányosságával járó hibák mind felszínre kerültek. A párívezetőség hely leien, nem kiélő, gí'.ő munkáját ■ bizonyítja az is. hogy elhanyagolták a lagjeiölífclvclel.1. a pár'.építés munkáját. Amilyen aktívak voltak az elviársak a beszámoló fe le'.ti vitában, annyira eillanyhull a bírálat, az éberség szelleme az új ve- zetöségválaszlás során. Minden hoz. zászólás nélkül fogadták el és szavazták meg a jelölteket. Ennek oka jórészben a taggyűlés elnöke, aki nem igyekezeti vitát nyitni egy-egv jelöli élete, munkája felelt. Az előbbivel ellentétben zajlott le Dunakömlődö n a beszámoló és vezelőségválaszló taggyűlés. A tagság teljes számban részivel* ezen a nagyjelentőségű gyűlésen. A titkár beszámolója jól volt előkészítve és adott kritikai alapot a tagság számára. Elénk, aktív voll a taggyűlés, bátran bírálta a tagság a vezetőség munkáját. Rámutattak arra hogy a pártszervezet eddigi vezető ségc nem fordított idáig kellő gondot arra, hogy a népnevelőkön ke. resztül népszerűsítse a lermelőcsopor- tot, a nagyüzemi gazdálkodás előli vét. Az öttagú vezetőség megválasztása alapos vita, megfon'olás után történ! meg. A község legjobbjai kerültek újra a vezetőségbe, akik példát mulatnak a termelésben, a begyűjtésben, és akikre bátran bízhatja a község dolgozó, népe, a község irányítását vezetését. Igv került he újra a vezetőségbe Valu.ska Lajos elvtárs is, az eddigi pártlitkár, valamint Szent- királyi Imre clvlárs, tszcs-tag, a község legjobb népnevelője. A taggyűlés határozatot hozott, amelynek középpontjában az oktatási, a népnevelő és a begyűjtési munka meg. javítása áll. A lelkes hangulat, a harcossá" és éberség jellemezle a Duna- kömlődi taggyűlési'. biztosíték kell, hogy legyen a község- begyűjtésében mutatkozó lemaradása behozására és arra, hogy a tagság az új vezetőséggel együtt megvalósítja a párt és a k o ríná nyh a tároza lokal. A két ta«r gyűlés tanulsága az, hogy a tagság megéret'! arra, hogy a Központi Vezetőség határozatai hiánytalanul végrehajtsa. Éberen őr; ködik a pártdemokrácia, a kritika és önkritika helyes alkalmazására A párttagság a komoly fejlődés útjára lépett. Rákosi élvtárs útmutatását követve haladnak a fejlődés útján, a párt, a közösség érdekei! szem előtt tartva, építik a pártol, szilárdítják meg az egységet és a fegyelme.; a párton belül. De ezt a pártszervezetek vezetőségei és sok esetben a járási pártbizottságok is, elfelejtik figyelembe venni. Elhanyagolják. lebecsülik párttagságunkat. Felelősségre kell vonni a taggyűléseket rosszul előkészítő elvlársakal, biztosítani kell a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását, a kritika-önkritika, a pártonbelüili demokrácia érvényesülését. „Á pörkölt és az osztáíyefíenség Munkásosztályunk ii mindig .készségesén segített és segít mezőgazdaságunknak, hogy ezzel is erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Ehhez a segítséghez tartozik az is, hogy közellátásunk egyik jelentős elemét, a burgonyát, megmentsük, a fagy és a kiszedellenség veszélyétől. Ennek érdekében október 28-án kora reggel több szekszárdi dolgozó ment ki vonattal a Várdorrib-ujbere- ki állami gazdaság Petőfi üzemegységébe burgonyát szedni harmadába. A 25 dolgozóbó1 álló brigád délig 100 zsák burgonyát szedett ki, annak ellenére, hogy a burgonyaszedés kissé komplikált volt. Először az embermagasságú gazt kellett kitépni, vagy levágni, hogy megtalálhassuk a búr gonyabokrokat és csak azután tudtunk hozzáfogni a szedéshez. Tehát e) lehet kcpze'ni. hogy milyen körülmények közön meglehetősen szép teljesítmény volt a már említett 100 zsák burgonya kiszedése. Délben a dolgozók elmentek az üzemi konyhára, hogy a már reggel megrendelt ebédet elfogyasszák. Ekkor lépett a színre a címben megjelölt osztá'yellenség. de a pörkölt, az elmaradt. Az osztályéitenség, vagy „régi szakember“ most mint agronómus lépett fel és azzal kezdip ténykedéséi, hogy az ebédet letiltotta, mondván: „ilyencsavargó. naplopó társaságnak nem adok „pörköltet." Egész héten olvasók otthon az. újságol és kijönnek ide ellopni a burgonyát és .,pörköltet“ enni.“ Megfeledkezett az aronómus úr arról, hogy esetinek a do’gozóknak családtagjaiknál megelőző héten is kint voltak dolgozni és a pörkölt nem volt állandósítva, ami őszerinte csá- bítólag hat a munkára. Nem lehet részletezni ezt a sok ocsmány beszédet, amit az agronómus úr fröcskölő szájjal ránk zúdított, anélkül, hogy munkateljesítményünkről meggyőződött volna. Ez a volt urasági lerohanás aijnak ellenére, hogy ma már a dolgozók államában nem megengedhető, indokolt sem lehet. tekintve, hogy a gazdaság a burgonyaszedését harmadában adta ki és az ebédet sem az agronómus úrnak kellett volna kifizetni. A megrendeli ebéd nem lett elfogyasztva, de ki sem lett fizetve. így a kár 25-ször 3, azaz 75 forint. De az még nagyobb kár, hogy ma, mikor komoly munkaerő- hiánnyal küzdünk, az . ilyen cselekedet, a munkára cseppet sem lelkesítő hatásúi mert a többi dolgozóknak is elveszi a kedvét. A régi szakember úgylátszik a régi uradalmi szokásait nem tudja levetkőzni a munkásokká1 szemben. Nyilván, ha szerény követelményként emberségesebb hangon beszélt volna a munkásokkal, az említett embermagasságú gaz sem lett volna a burgonyaföldeken. Basáskodását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy csak 10—15 ember merte megmondani, hogy az agronómus urat „Mátrai úrnak“ hívják. De ez egy cseppet sem csodálatos, mert az üzemegységben még a bri- gádvezelő ..úr“ megszólítás sem ment k i a. divatból. Fe'hívjulc az állami gazdaságok vezetőinek ügyeimét, hogy az ilyen Mátrai-féle ,,szakember“ jműködése után meg lehet találni a gazdaságokban az embermagasságú gaz mellett a kapálógépeket is, amik még a ka paláskor maradtak kint a földeken. De meg lehet találni a munkaerő vo- na!án .a szűk keresztmetszetet, a szervezetlenséget, az • ellenőrzés hiányát és minden hibát, aminek nem volna szabad előfordulni mezőgazdaságunk szocialista szoktoraiban. Javasoljuk ezt a Mátrai agronómus urat kissé megvakarni, mert akkor előjön a régi szín és cikkünknek a következő címet adhatjuk: „A pörkölt és a csirkefogó.“ Huszonöt dolgozó nevében: Teszler Vendet, id. Nyakas István, ifj. Nyakas Istvánná, Simon Ferenc. Járási pedagógus értekezlet Szekszárdion A szekszárdi járás pedagógusai okióbor 28-án pedagógus napon vitatták meg a nevelés időszerű kérdéseit, a szekszárdi általános leányiskola szé pen feldíszített tornatermében. A falakon felirat hirdette a nevelők célkitűzéseit: ...Pedagógus "-egységgel az ötéves tervért., a békéért Gerse József szakszervezeti titkár megnyitó szavai után Bárd Flórián iskolafelügyelő ismertette Mjelnyikov szovjet professzor módszerét. hátai Menyhért gimnáziumi tanár az országos mai ematikai konferencia határozatairól számolt be. Az elmúlt hetekben az ország gya- pottermelő területeinek legnagyobb részén, így megyénkben is, erősebb talajmenti fagyok voltak, melynek hatására a gyapot megfagyott és vegetációját befejezik?. Fagyott gyapot saedésére, osztályozására nagy gondot kelti fordítani, nehogy előforduljon az, hogy a fagy előtt felnyílt és a fagy halasára fel nem nyílt tokok termését összekeverjék, mert ezáltal vetési célra alkalmatlan vetőmagot keverünk a jó maghoz és így annak minősége nagymértékben leromlik, vetési célra aíka mablan lesz. A leszedett gyapot jó minőségben való betakarítása és a vetőmagszükséglet biztosítása érdekében szükséges, hogy a gyapottermelők az ezzel kapcsolatos szabályokat ismerjék és azoknak betartásával végezzélc el a szedést és osztályozási munkát. A fagyok után először lie kell szedni a.zit a gyapotot, amelyik már a fagy előtt felnyílt. Ez a gyapot jól beérett (a mag kemény, fekete színű) vetőmag céljára alkalmas. A héjszeletek ennél a gyapotnál visszapsrdülnek, és csillagot alkotnak. A magvas gyapot kiemelése a héjszeletek közül köny- nyű, a magvasgyapot duzzadt, rugalmas tapintású. Szárításra általiéban nem szorul. A fagy előtt felnyílt magvas gyapotot. szigorúan külön kell tartani a fagy után felnyílt gyapottól, kint a száníóföldön, az ideiglenes raktározásnál és beszállításnál is. Amennyiben a fagy előtt felnyílt gyapot esős időben és fűtött szárítóba kerül, a szárító hőfoka a7 50 C fokot. nem haladhatja meg. Ez. a gyapot biztosítja a . jövő évi vetőmagszükségletei. Amint a fagy előtt, felnyílt gyapot szedésével az egész táblán végeztek, ,-e kelj szedni a fagy hatására felnyílt gyapotot. Ezt általában az jellemzi, hogy a héjezeletek nem nyílnak teljesen széjjel, a gyapot, benne nem teljesen érett. A magvas gyapot ge rezdek megőrzik eredeti alakjukat, a gerezdek felülete kü!önösen a gerezdek tövénél fényes, és hullámos. A to_ kokból sokkal nehezebben emelhető ki, mint a fagy -előtt felnyílt. A magvak nincsenek beérve, színük barnás, vöröses. Legtöbbször szárításra szorul. A szárító hőfoka 60 70 C lókig emelkedhet. a fagy hatására felnyílt gyapot általában harmad és negyed- osztályzatú. Fagy hatására felnyílt gyapot szedésénél nem kell megvárni azt. hogy a gerezdek teljesen széjjel nyíl janak és teleimet nélkül a szétnyílás mértékére, a táblákat teljesen le kell takarítani. A fagy hatására felnyílt gyapot leszedése után a gyapotföldön már csak a fel nem nyílt, vagy csak yaz alig megrepedt gubók maradnak. Ezé. két a gubók at a lehető legrövidebb időn belül kézzel vagy sürüágú villával I® kell szedni. A leszedett gubó- kat védett helyen, esetleg fűlött helyiségben kézzel fel keli nyitni és ki kell szedni belőle a magvas gyapotot. Az így kifejtett gyapotot azután fűtött szárítóban meg kell szárítani. A szárítás hőfoka ennél a gyapotnál 60—70 C fokig emelkedhet. A kúrák gubókból (fel nisim pattant gubók) kifejtett magvas-gyapot, szárítása és ipari felhasználására nemzetgazdaság szempontjából fontos é« ezért, ezt a kérdést is jelentőségének megfelelően kell a termelőkmek keze'.mi. A gyapot szedését a fentiek szerint még az esős idő beállta ellőtt a leggyorsabban be kelj fejezni. Az egyéni gazdálkodók és kisebb termelőszövetkezeti csoportok gyapolbegyüjlési határideje november 10. Kivételt képeznek a 40 kh holdnál nagyobb vetésterülettel bíró termelőszövetkezeti csoportok, ahol a betakarítás végső határideje november 15. Minden gy a p olt erm élőnek elsőrendű feladata kell, hogy legyen a gyapotnak határidőre történő betakarítása, hogy ezáltal textiliparunknak jobb minőségű és nagyobb mennyiségű nyersanyagot biztosítsunk. Megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Felhívás megyénk építőipari dolgozóihoz Harminc éve győzött az Októberi Szocialista Forradalom, a föld egy- hatodán felszabadult a dolgozó rcp Emlékezni kell a magyar építőipari, dolgozóknak arra, hogy milyen szóéin 1.Í3, kulturális és társadalmi életet éltek a dolgozók nálunk addig, amíg az Októberi Forradalom győzelme nyomán hazánk fel nem szabadult. Az építőipari munkások sorsa még rosz- :zabb, még bizonytalanabb volt, mint a többi dolgozóké. Az építőmunkások sokkal jobban ki vallak téve a munkanélküliségnek, a durva bánásmódnak. Különösen pedig a nőknek kellett sokat szenvedni, kevesebb bérért dolgozni. Az építő-munkások nemcsak, hogy idénymunkát vé geztek, de fizetésük igen alacsony volt. De az alacsony munkabérek mellett az évnek csak 7 ~8 hónapját dolgozták ki. Ki voltak téve annak, hogy a téli hónapokat tétlenségre kárhoztatva, minden téli ellátástól mentesen, avagy jobbik esetben, kemény téli esetén havat lapátolni. Ezt követte azután az 1935-ös. majd az 1938 as nagy munkanélküliség. amikor az épílőmunká- sok százai már nem tűrték a nyomorúságot és az alacsony béreket és sztrájkba léplek. A MÉMOSZ esztendőkön át sztrájkokat kezdeményezett és kétségbeejtő küzdelmet folytatott az építőipari bérek végzetei hanyatlása ellen. Amikor a kubikusok végeláthatatlan sorai száz kilométereket gyalogolva I3g'v iinuirikai film B)oli‘ámo§ kndnrea Brown, Ohio államból származó kongresszustag nemrégiben a következő szavakkal ecsetelte az egyszerű emberek véleményét az amerikai rá- diópropagandáról: — Amikor ,»Amerika Hangjá énak adása megkezdődik, hallani lehet, hogyan) kapcsolják ki a rádíóvevőkészülékeket egész Európában. Brown azonban nem beszélt arról, hogy milyen hatást tesz a közönségre az amerikai filmpropaganda. Ha beszélt volna róla, akkor nyilatkozata körülbelül a következőképpen festett volna: Amikor Hollywood propaganda termékeinek bemutatása megkezdő dik, a felháborodott nézők beverik a mozik ablakait és rendőrséget kell hívni, hogy a rendet helyreállítsák... Egyte hosszabb azoknak a botrányoknak és imperíaüstaellencs megnyilatkozásoknak jegyzéke, melyek Európa és Ázsia filmszínházaiban a hazug hollywoodi filmek bemutatására irányuló próbálkozásokat kísérik. Figyelemreméltóak többek között a Teheránban az „Acélsisak“ című film bemutatásával kapcsolatban lezajlott események. Ez a film eszeveszett rágalmakat szór a koreai népre és magasztalja az amerikai agresszorokaf. Sértő minden egyes becsületes demokratára és hazafira nézve. Az amerikai imperialisták arcátlansága és önteltsége kell ahhoz, hogy valaki Iránban — egy olyan országban, amelynek népe kemény harcot vív függetlenségéért az imperialisták ellen —, a valóságot meghamisító cinikus „műalkotás“ sikerére számítson. Teherán lakóit felháborította az „Acélsisak“ című film. A „Park“ és „Irán“ című filmszínházakban tartott előadások első napján elemi erővel tört ki a tiltakozás, amely a mozik igazgatóságát arra késztette, hogy a film bemutatását a második előadás után beszüntesse. A közvélemény felháborodása olyan nagy volt, hogy Amerika teherání képviselői csak egy héttel később merték a film bemutatását újból megkockáztatni. Csakhogy szeptember 29-én, amikor az „Acélsisak“ újból megjelent a filmvásznon, az „Elbrusz“ filmszínházban újra megkezdődtek a tüntetések, A filmszínház előtt nagy tömeg gyűlt össze és követelte a film betiltását. Betörték az üvegablakokat, amelyekben a reklámképeket kiállították. A rendőrség körülbelül húsz embert letartóztatott és néhány órára lezárta a forgalmat a filmszínház kerületében, minthogy újabb amerikaellenes megnyilatkozásoktól tartott. A közvélemény felháborodása annyira ment, hogy Moszadik miniszterelnök október 2-án betiltotta a hollywoodi zagyvalék bemutatását. Nehéz volna megmondani, hogy a kétbalkezes amerikai propagandisták tanulnak-e valamit a teherání eseményekből. De annyi biztos, hogy mindaddig, amíg az amerikai filmek a washingtoni agresszív politika reklámozásának eszközéi lesznek, a bemutatásukról szóló közlemények nem a művészeti rovatban, hanem a rendőri krónikában fognak megjelenni. vándoroltak egyik munkahelyről a másikra, míg az építőmunkásaink, kőműves- és ács segédmunkások, akik látástól-vakulásig tartó munkájukért egy .pengő 20 fillért, jobbik esetben 1 pengő 50 fillér napszámbért kaplak. A segédmunkások munkabére még szánalmasabb volt, mert 40—50 filléres napibérért dolgoztak. A női munkaerőknél gyakran találkoztunk 8—10 filléres órabérrel dolgozókkal. Építőipari dolgoziónk nem feledték el, hogy ez alacsony bcrik mellett milyen nyomorúságos szállásokban laktak, iapriccseken, zsúfolt tömegszállásokon, ahol nem gondoskodott senki arról, hogy a napi fáradságos munkájuk után a rovarok százai nem hagyták pihenni a dolgozókat, vagy a raktárak mélyén cemehtzsákok tetején pihentek a dolgozók. Az Októberi Forradalom meghozta a magyar dolgozóknak a biztos jövőt, a megbecsülés, a felemelkedés felé vezető utat. Az Októberi Forradalom győzelme, s a Szovjetunió fekzabadí" tása nyomán a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs gyökeresen megváltoztatta az építőipari dolgozók életét, nem kell már rettegni a munkanélküliségtől, megszűnt az építőipar idényjellege, egész éven áf dolgozhatnak építőmunkásaink, államunk biztosít ja minden építömunkásnak a munkához való jogát. Dolgozóink érdekvédelmét szakszervezetünk védi. Gyökeresen megváltoztak építkezéseink. Ma már munkahelyeinken nem a pallérok állnak a munkások mögött, hanem a becsületes szakmunkásokból lett murr kavezetök segítik építőmunkásainkat munkájukban. Most- az szükséges, hogy az Októberi Forradalom vívmányait, mely megalapozta a magyar építőmunkások biztos jövőjét, pártunk vezetésével vigyük tovább a felemelkedés útján. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha ötéves tervünkben foglalt,' s megyerikre eső építkezéseket határidőre teljesítjük és túlteljesítjük. A Dunakömtődi Betonútépítő Vállalat dolgozói vasárnapi önkéntes munkál vállata. a Dombóvári Téglagyáraink 20 százalékos töbtermélést, vállallak, hogy betarta hassák Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. Varga György Építők Szakszervezeté n e k Toln a megy ei 13izo 11sá gá n* k elnöke.
