Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-02 / 256. szám

M m. i! 1 851 NOVEMBER 2 NAPLÓ PÁR1 ÉS PÁRT * A gycipotbegyüjtésmeggyorsításáért A rezetőségválasztások tapasztalatai falun A taggyűlés jó vagy gyönge elő ke. szí lésé tői függ, hogy mennyire ér meg a párttagság a Központi Vezető ség határozatát, mely hosszú időn utat mulat minden pártszervezet mim • kajának. Taggyűlésre jöttek össze Iolnancmc- Hi község kommunistái is. A népiig, velők ellenőrző szemmel tekintenek végig a sorokon, vájjon hiánytalanul jelentek-e meg az clv'.arsak. y ala- mennvien itt vannak, hiszen ma nagy ünnep van a községben, a parhoze. tőség számol be eddigi munkájáról és mond bírálatot a tagsag és a veze tőség felett. Új vezetőséget választanak a község kommunistái, hogy még nagyobb eredményeket ér jenek el, az élenjárók vezetésével. A beszámoló már a vége felé halad, a titkár elvtárs eddig a külpolitikai résszel foglalkozott, majd az oktatás jelentőségével, de mindenről csak ál talánosan, semmi konkrét példa, sem mi helyi probléma nem hangzott el. Kimaradt a begyűjtés, vetés is a be­számolóból. Hiába várták a kommu­nisták a bírálatot, hiába váriák, hogy • titkár saját maga felé is kritikái mond, — nem tprténl meg. Az elnök bejelentését, — hogy hozzászólások következnek — mozgolódás, karok magasba ilendülése követte. A tagság sorra rámutatott azokra a hibákra é.s hiányosságokra, ame­lyekről a titkár elvtárs ,.elfelej­tett“ beszélni. Ro.ssz oktatási mun­kára, rossz propaganda munka és még más — az elmélet hiányossá­gával járó hibák mind felszínre kerültek. A párívezetőség hely leien, nem kiélő, gí'.ő munkáját ■ bizonyítja az is. hogy elhanyagolták a lagjeiölífclvclel.1. a pár'.építés munkáját. Amilyen aktívak voltak az elviársak a beszámoló fe le'.ti vitában, annyira eillanyhull a bírálat, az éberség szelleme az új ve- zetöségválaszlás során. Minden hoz. zászólás nélkül fogadták el és szavaz­ták meg a jelölteket. Ennek oka jó­részben a taggyűlés elnöke, aki nem igyekezeti vitát nyitni egy-egv jelöli élete, munkája felelt. Az előbbivel ellentétben zajlott le Dunakömlődö n a beszámoló és vezelőségválaszló taggyűlés. A tagság teljes számban részivel* ezen a nagyjelentőségű gyű­lésen. A titkár beszámolója jól volt előkészítve és adott kritikai alapot a tagság számára. Elénk, aktív voll a taggyűlés, bátran bírálta a tagság a vezetőség munkáját. Rámutattak arra hogy a pártszervezet eddigi vezető ségc nem fordított idáig kellő gon­dot arra, hogy a népnevelőkön ke. resztül népszerűsítse a lermelőcsopor- tot, a nagyüzemi gazdálkodás elő­li vét. Az öttagú vezetőség megválasztása alapos vita, megfon'olás után történ! meg. A község legjobbjai kerültek újra a vezetőségbe, akik példát mu­latnak a termelésben, a begyűjtésben, és akikre bátran bízhatja a község dolgozó, népe, a község irányítását vezetését. Igv került he újra a vezetőségbe Valu.ska Lajos elvtárs is, az eddigi pártlitkár, valamint Szent- királyi Imre clvlárs, tszcs-tag, a község legjobb népnevelője. A taggyűlés határozatot hozott, amely­nek középpontjában az oktatási, a népnevelő és a begyűjtési munka meg. javítása áll. A lelkes hangulat, a har­cossá" és éberség jellemezle a Duna- kömlődi taggyűlési'. biztosíték kell, hogy legyen a község- begyűjtésében mutatkozó lemaradása behozására és arra, hogy a tagság az új vezetőség­gel együtt megvalósítja a párt és a k o ríná nyh a tároza lokal. A két ta«r gyűlés tanulsága az, hogy a tagság megéret'! arra, hogy a Központi Vezetőség határozatai hiánytalanul végrehajtsa. Éberen őr; ködik a pártdemokrácia, a kritika és önkritika helyes alkalmazására A párttagság a komoly fejlődés útjára lépett. Rákosi élvtárs útmutatását követve haladnak a fejlődés útján, a párt, a közösség érdekei! szem előtt tartva, építik a pártol, szilárdítják meg az egységet és a fegyelme.; a párton belül. De ezt a pártszervezetek vezetőségei és sok esetben a járási pártbizottságok is, elfelejtik figye­lembe venni. Elhanyagolják. lebecsü­lik párttagságunkat. Felelősségre kell vonni a taggyűléseket rosszul előké­szítő elvlársakal, biztosítani kell a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását, a kritika-önkritika, a pártonbelüili demokrácia érvényesülé­sét. „Á pörkölt és az osztáíyefíenség Munkásosztályunk ii mindig .készségesén segített és segít mezőgazdaságunknak, hogy ezzel is erősítse a munkás-paraszt szövetsé­get. Ehhez a segítséghez tartozik az is, hogy közellátásunk egyik jelen­tős elemét, a burgonyát, megmentsük, a fagy és a kiszedellenség veszélyé­től. Ennek érdekében október 28-án kora reggel több szekszárdi dolgozó ment ki vonattal a Várdorrib-ujbere- ki állami gazdaság Petőfi üzemegysé­gébe burgonyát szedni harmadába. A 25 dolgozóbó1 álló brigád délig 100 zsák burgonyát szedett ki, annak el­lenére, hogy a burgonyaszedés kissé komplikált volt. Először az emberma­gasságú gazt kellett kitépni, vagy levágni, hogy megtalálhassuk a búr gonyabokrokat és csak azután tud­tunk hozzáfogni a szedéshez. Tehát e) lehet kcpze'ni. hogy milyen körülmé­nyek közön meglehetősen szép telje­sítmény volt a már említett 100 zsák burgonya kiszedése. Délben a dolgozók elmentek az üze­mi konyhára, hogy a már reggel meg­rendelt ebédet elfogyasszák. Ekkor lépett a színre a címben megjelölt osztá'yellenség. de a pörkölt, az el­maradt. Az osztályéitenség, vagy „régi szakember“ most mint agronómus lépett fel és azzal kezdip ténykedéséi, hogy az ebédet letiltotta, mondván: „ilyen­csavargó. naplopó társaságnak nem adok „pörköltet." Egész héten olvas­ók otthon az. újságol és kijönnek ide ellopni a burgonyát és .,pörköltet“ enni.“ Megfeledkezett az aronómus úr arról, hogy esetinek a do’gozóknak családtagjaiknál megelőző héten is kint voltak dolgozni és a pörkölt nem volt állandósítva, ami őszerinte csá- bítólag hat a munkára. Nem lehet részletezni ezt a sok ocsmány be­szédet, amit az agronómus úr fröcs­kölő szájjal ránk zúdított, anélkül, hogy munkateljesítményünkről meg­győződött volna. Ez a volt urasági lerohanás aijnak ellenére, hogy ma már a dolgozók államában nem meg­engedhető, indokolt sem lehet. te­kintve, hogy a gazdaság a burgonya­szedését harmadában adta ki és az ebédet sem az agronómus úrnak kel­lett volna kifizetni. A megrendeli ebéd nem lett elfogyasztva, de ki sem lett fizetve. így a kár 25-ször 3, azaz 75 forint. De az még nagyobb kár, hogy ma, mikor komoly munkaerő- hiánnyal küzdünk, az . ilyen cseleke­det, a munkára cseppet sem lelkesítő hatásúi mert a többi dolgozóknak is elveszi a kedvét. A régi szakember úgylátszik a ré­gi uradalmi szokásait nem tudja le­vetkőzni a munkásokká1 szemben. Nyilván, ha szerény követelményként emberségesebb hangon beszélt volna a munkásokkal, az említett emberma­gasságú gaz sem lett volna a burgo­nyaföldeken. Basáskodását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy csak 10—15 ember merte megmondani, hogy az agronómus urat „Mátrai úrnak“ hívják. De ez egy cseppet sem csodálatos, mert az üzemegységben még a bri- gádvezelő ..úr“ megszólítás sem ment k i a. divatból. Fe'hívjulc az állami gazdaságok ve­zetőinek ügyeimét, hogy az ilyen Mátrai-féle ,,szakember“ jműködése után meg lehet találni a gazdaságok­ban az embermagasságú gaz mellett a kapálógépeket is, amik még a ka paláskor maradtak kint a földeken. De meg lehet találni a munkaerő vo- na!án .a szűk keresztmetszetet, a szer­vezetlenséget, az • ellenőrzés hiányát és minden hibát, aminek nem volna szabad előfordulni mezőgazdaságunk szocialista szoktoraiban. Javasoljuk ezt a Mátrai agronómus urat kissé megvakarni, mert akkor előjön a ré­gi szín és cikkünknek a következő címet adhatjuk: „A pörkölt és a csir­kefogó.“ Huszonöt dolgozó nevében: Teszler Vendet, id. Nyakas István, ifj. Nyakas Istvánná, Simon Fe­renc. Járási pedagógus értekezlet Szekszárdion A szekszárdi járás pedagógusai ok­ióbor 28-án pedagógus napon vitatták meg a nevelés időszerű kérdéseit, a szekszárdi általános leányiskola szé pen feldíszített tornatermében. A fa­lakon felirat hirdette a nevelők cél­kitűzéseit: ...Pedagógus "-egységgel az ötéves tervért., a békéért Gerse József szakszervezeti titkár megnyitó szavai után Bárd Flórián iskolafelügyelő ismertette Mjelnyikov szovjet professzor módszerét. hátai Menyhért gimnáziumi tanár az orszá­gos mai ematikai konferencia határo­zatairól számolt be. Az elmúlt hetekben az ország gya- pottermelő területeinek legnagyobb részén, így megyénkben is, erősebb talajmenti fagyok voltak, melynek hatására a gyapot megfagyott és ve­getációját befejezik?. Fagyott gyapot saedésére, osztályozására nagy gondot kelti fordítani, nehogy előforduljon az, hogy a fagy előtt felnyílt és a fagy halasára fel nem nyílt tokok ter­mését összekeverjék, mert ezáltal ve­tési célra alkalmatlan vetőmagot ke­verünk a jó maghoz és így annak mi­nősége nagymértékben leromlik, ve­tési célra aíka mablan lesz. A leszedett gyapot jó minőségben való betakarítása és a vetőmagszük­séglet biztosítása érdekében szüksé­ges, hogy a gyapottermelők az ezzel kapcsolatos szabályokat ismerjék és azoknak betartásával végezzélc el a szedést és osztályozási munkát. A fagyok után először lie kell szedni a.zit a gyapotot, amelyik már a fagy előtt felnyílt. Ez a gyapot jól beérett (a mag kemény, fekete színű) vető­mag céljára alkalmas. A héjszeletek ennél a gyapotnál visszapsrdülnek, és csillagot alkotnak. A magvas gyapot kiemelése a héjszeletek közül köny- nyű, a magvasgyapot duzzadt, rugal­mas tapintású. Szárításra általiéban nem szorul. A fagy előtt felnyílt mag­vas gyapotot. szigorúan külön kell tartani a fagy után felnyílt gyapottól, kint a száníóföldön, az ideiglenes raktározásnál és beszállításnál is. Amennyiben a fagy előtt felnyílt gyapot esős időben és fűtött szárítóba kerül, a szárító hőfoka a7 50 C fo­kot. nem haladhatja meg. Ez. a gyapot biztosítja a . jövő évi vetőmagszükség­letei. Amint a fagy előtt, felnyílt gyapot szedésével az egész táblán végeztek, ,-e kelj szedni a fagy hatására fel­nyílt gyapotot. Ezt általában az jel­lemzi, hogy a héjezeletek nem nyílnak teljesen széjjel, a gyapot, benne nem teljesen érett. A magvas gyapot ge rezdek megőrzik eredeti alakjukat, a gerezdek felülete kü!önösen a gerez­dek tövénél fényes, és hullámos. A to_ kokból sokkal nehezebben emelhető ki, mint a fagy -előtt felnyílt. A mag­vak nincsenek beérve, színük barnás, vöröses. Legtöbbször szárításra szo­rul. A szárító hőfoka 60 70 C lókig emelkedhet. a fagy hatására felnyílt gyapot általában harmad és negyed- osztályzatú. Fagy hatására felnyílt gyapot szedésénél nem kell megvár­ni azt. hogy a gerezdek teljesen széj­jel nyíl janak és teleimet nélkül a szét­nyílás mértékére, a táblákat teljesen le kell takarítani. A fagy hatására felnyílt gyapot leszedése után a gyapotföldön már csak a fel nem nyílt, vagy csak yaz alig megrepedt gubók maradnak. Ezé. két a gubók at a lehető legrövidebb időn belül kézzel vagy sürüágú villá­val I® kell szedni. A leszedett gubó- kat védett helyen, esetleg fűlött he­lyiségben kézzel fel keli nyitni és ki kell szedni belőle a magvas gya­potot. Az így kifejtett gyapotot azután fűtött szárítóban meg kell szárítani. A szárítás hőfoka ennél a gyapotnál 60—70 C fokig emelkedhet. A kúrák gubókból (fel nisim pattant gubók) kifejtett magvas-gyapot, szá­rítása és ipari felhasználására nem­zetgazdaság szempontjából fontos é« ezért, ezt a kérdést is jelentőségének megfelelően kell a termelőkmek ke­ze'.mi. A gyapot szedését a fentiek szerint még az esős idő beállta ellőtt a leg­gyorsabban be kelj fejezni. Az egyé­ni gazdálkodók és kisebb termelőszö­vetkezeti csoportok gyapolbegyüjlési határideje november 10. Kivételt ké­peznek a 40 kh holdnál nagyobb ve­tésterülettel bíró termelőszövetkezeti csoportok, ahol a betakarítás végső határideje november 15. Minden gy a p olt erm élőnek elsőren­dű feladata kell, hogy legyen a gya­potnak határidőre történő betakarítá­sa, hogy ezáltal textiliparunknak jobb minőségű és nagyobb mennyiségű nyersanyagot biztosítsunk. Megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Felhívás megyénk építőipari dolgozóihoz Harminc éve győzött az Októberi Szocialista Forradalom, a föld egy- hatodán felszabadult a dolgozó rcp Emlékezni kell a magyar építőipari, dolgozóknak arra, hogy milyen szóéin 1.Í3, kulturális és társadalmi életet éltek a dolgozók nálunk addig, amíg az Októberi Forradalom győzelme nyomán hazánk fel nem szabadult. Az építőipari munkások sorsa még rosz- :zabb, még bizonytalanabb volt, mint a többi dolgozóké. Az építőmunkások sokkal jobban ki vallak téve a munkanélküliségnek, a durva bánásmódnak. Különösen pedig a nőknek kellett sokat szenvedni, ke­vesebb bérért dolgozni. Az építő-mun­kások nemcsak, hogy idénymunkát vé geztek, de fizetésük igen alacsony volt. De az alacsony munkabérek mellett az évnek csak 7 ~8 hónapját dolgozták ki. Ki voltak téve annak, hogy a téli hónapokat tétlenségre kárhoztatva, minden téli ellátástól mentesen, avagy jobbik esetben, kemény téli esetén ha­vat lapátolni. Ezt követte azután az 1935-ös. majd az 1938 as nagy mun­kanélküliség. amikor az épílőmunká- sok százai már nem tűrték a nyomo­rúságot és az alacsony béreket és sztrájkba léplek. A MÉMOSZ eszten­dőkön át sztrájkokat kezdeményezett és kétségbeejtő küzdelmet folytatott az építőipari bérek végzetei hanyat­lása ellen. Amikor a kubikusok végeláthatatlan sorai száz kilométereket gyalogolva I3g'v iinuirikai film B)oli‘ámo§ kndnrea Brown, Ohio államból származó kongresszustag nemrégiben a követ­kező szavakkal ecsetelte az egyszerű emberek véleményét az amerikai rá- diópropagandáról: — Amikor ,»Amerika Hangjá énak adása megkezdődik, hallani lehet, ho­gyan) kapcsolják ki a rádíóvevőkészülékeket egész Európában. Brown azonban nem beszélt arról, hogy milyen hatást tesz a közön­ségre az amerikai filmpropaganda. Ha beszélt volna róla, akkor nyilatko­zata körülbelül a következőképpen festett volna: Amikor Hollywood propaganda termékeinek bemutatása megkezdő dik, a felháborodott nézők beverik a mozik ablakait és rendőrséget kell hívni, hogy a rendet helyreállítsák... Egyte hosszabb azoknak a botrányoknak és imperíaüstaellencs meg­nyilatkozásoknak jegyzéke, melyek Európa és Ázsia filmszínházaiban a hazug hollywoodi filmek bemutatására irányuló próbálkozásokat kísérik. Fi­gyelemreméltóak többek között a Teheránban az „Acélsisak“ című film bemutatásával kapcsolatban lezajlott események. Ez a film eszeveszett rágalmakat szór a koreai népre és magasztalja az amerikai agresszorokaf. Sértő minden egyes becsületes demokratára és hazafira nézve. Az amerikai imperialisták arcátlansága és önteltsége kell ahhoz, hogy valaki Iránban — egy olyan országban, amelynek népe ke­mény harcot vív függetlenségéért az imperialisták ellen —, a valóságot meghamisító cinikus „műalkotás“ sikerére számítson. Teherán lakóit felháborította az „Acélsisak“ című film. A „Park“ és „Irán“ című filmszínházakban tartott előadások első napján elemi erővel tört ki a tiltakozás, amely a mozik igazgatóságát arra késztette, hogy a film bemutatását a második előadás után beszüntesse. A közvélemény fel­háborodása olyan nagy volt, hogy Amerika teherání képviselői csak egy héttel később merték a film bemutatását újból megkockáztatni. Csakhogy szeptember 29-én, amikor az „Acélsisak“ újból megjelent a filmvásznon, az „Elbrusz“ filmszínházban újra megkezdődtek a tüntetések, A filmszínház előtt nagy tömeg gyűlt össze és követelte a film betiltását. Betörték az üvegablakokat, amelyekben a reklámképeket kiállították. A rendőrség körülbelül húsz embert letartóztatott és néhány órára lezárta a forgalmat a filmszínház kerületében, minthogy újabb amerikaellenes meg­nyilatkozásoktól tartott. A közvélemény felháborodása annyira ment, hogy Moszadik miniszterelnök október 2-án betiltotta a hollywoodi zagyvalék be­mutatását. Nehéz volna megmondani, hogy a kétbalkezes amerikai propagandisták tanulnak-e valamit a teherání eseményekből. De annyi biztos, hogy mind­addig, amíg az amerikai filmek a washingtoni agresszív politika reklámozá­sának eszközéi lesznek, a bemutatásukról szóló közlemények nem a mű­vészeti rovatban, hanem a rendőri krónikában fognak megjelenni. vándoroltak egyik munkahelyről a másikra, míg az építőmunkásaink, kőműves- és ács segédmunkások, akik látástól-vakulásig tartó munkájukért egy .pengő 20 fillért, jobbik esetben 1 pengő 50 fillér napszámbért kap­lak. A segédmunkások munkabére még szánalmasabb volt, mert 40—50 fillé­res napibérért dolgoztak. A női munkaerőknél gyakran találkoztunk 8—10 filléres órabérrel dolgozókkal. Építőipari dolgoziónk nem feledték el, hogy ez alacsony bcrik mellett milyen nyomorúságos szállásokban laktak, iapriccseken, zsúfolt tömegszállásokon, ahol nem gondoskodott senki arról, hogy a napi fáradságos munkájuk után a rovarok százai nem hagyták pihenni a dolgozókat, vagy a raktárak mélyén cemehtzsákok tetején pihentek a dol­gozók. Az Októberi Forradalom meghozta a magyar dolgozóknak a biztos jövőt, a megbecsülés, a felemelkedés felé ve­zető utat. Az Októberi Forradalom győzelme, s a Szovjetunió fekzabadí" tása nyomán a Magyar Dolgozók Párt­ja és Rákosi elvtárs gyökeresen meg­változtatta az építőipari dolgozók életét, nem kell már rettegni a mun­kanélküliségtől, megszűnt az építőipar idényjellege, egész éven áf dolgozhat­nak építőmunkásaink, államunk bizto­sít ja minden építömunkásnak a mun­kához való jogát. Dolgozóink érdekvé­delmét szakszervezetünk védi. Gyöke­resen megváltoztak építkezéseink. Ma már munkahelyeinken nem a pallérok állnak a munkások mögött, hanem a becsületes szakmunkásokból lett murr kavezetök segítik építőmunkásainkat munkájukban. Most- az szükséges, hogy az Októ­beri Forradalom vívmányait, mely megalapozta a magyar építőmunkások biztos jövőjét, pártunk vezetésével vigyük tovább a felemelkedés útján. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha öt­éves tervünkben foglalt,' s megyerikre eső építkezéseket határidőre teljesít­jük és túlteljesítjük. A Dunakömtődi Betonútépítő Vállalat dolgozói vasár­napi önkéntes munkál vállata. a Dom­bóvári Téglagyáraink 20 százalékos töbtermélést, vállallak, hogy betarta hassák Rákosi elvtársnak tett foga­dalmukat. Varga György Építők Szakszervezeté n e k Toln a megy ei 13izo 11sá gá n* k elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents