Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-01 / 255. szám
4 NAPLtf 10M NOVEMBER 1 Előadás a Bolsevik Párt Története I. fejezetéről A felsőfoké és koíépkádertnnfolyani kall Katók ezekben n napokban tanulmányozzák a Bolsevik Párt történetének I. fejezetét. E cikkel, mely azonos Somi Benjamin elvtnrs legutóbb a Pártoktntás líá/ában elhangzott előadásával, a közép- es felsőfoké káder képző tanfolyam hallgatóinak akar segítséget nyújtani az alábbi cikk. melynek második részét holnapi számunkban közöljük Az első fejezet tanulmányozásakor az elv-társak bizonyára észrevették, hogy az orosz marxisták nagy figyelmét szenteltek a narodnyikoknak. Ennek oka az, hogy Oroszországban a marxista csoportok megalakulása elolt a narodnyikok végeztek forradalmi munkátj a narodnvik eszmék, a haladó munkások és értelmiségiek között voltak elterjedve. A cárizmus elleni harcot Marx és Engels az európai forradalmi mozgalom szempontjából igen nagy feladatnak tekintette azért is, mert a cárizmus nemcsak az orosz- országi, sőt nemcsak az európai, hanem a nemzetközi reakciónak volt egyik fölámasza. A 60-as, 70-es évek narodnyikjai a cárizmus ellem harcukkal vonták magukra Marx, Engels figyelmét. Azonban a h0'es- 70'es evek narodnyikjai is a marxizmus ellenségei voltak. Ezért Oroszországban a marxizmus csak a narodnyikok elleni harcban tudott megerősödni, tért hódítani. Lenin elvtárs megállapítja, hogy a XIX. század utolsó negyedében a marxizmus harcának története, a kispolgárság elleni, a narodnyikság elleni harc története. Ismeretes, nogy Oroszországban Plechánov volt az el- *ő, aki a narodnyikok hibás nézeteinek marxista kritikáját adta. Különösen a „Nézeteltéréseink cím ü munkájában fejti ki Plechánov a fő nézeteltéréseket, a szociáldemokraták és narodnyikok közölt. Azonban a narodnyikság szétzúzásának feladatát Leninnek kellett elvégeznie. Lenin elvtárs egyéb' írásain kívül elsősorban a „Népbankokban zúzta szét a narodnyikoknak a marxizmus elméleti alapjai ellen irányuló kritikáját, a narodnyikok taktikáját, politikai programra ját, gyakorlati javaslatait. Lenin különbsége! tett a 60-as, 70-cs évek a 80-as yo-es évek narodnyikjai között. Az előbbieket forradalmi, az utóbbiakat liberális narodnyikoknak nevezte. A különbséget abban látta, hogy a 60.es, 70-es évek narodnyikjainak olyan programmjuk volt, amely a cári kormány elleni forradalmi harcin irányult. Az akkori narodnyikok naív. utópista álmodozók voltak, akik azt hitték, hogy a falusi földközösség útján el lehet jutni a szocializmushoz. Amikor a parasztokat az önkényuralom elleni harcra szólították, nem látták az önkényuralom megdöntésének helyes útját. Nem ismerték a munkásosztályt, nem értették meg, hogy munkásosztállyal való szövetség nélkül és a munkásosztály vezetése nélkül a parasztok egymagukban nem tudják legyőzni a cárizmust és a földesurakat. Lenin mégis forradalmároknak nevezte őket, mert — bár helytelenül és hamis elméletből kiindulva — forradalmi harcot vívtak a cárizmus, a földesurak ellen. A 80.as, 90.es évek liberális narodnyikjai viszont már semmiféle forradalmi harcot nem vívtak, megbékélést kerestek a cári kormánnyal. Céljuk: a meglévő társadalom fennmaradása: csak loldozgatni, javítgatni akarták a meglévő társadalmat. Lenin mind a forradalmi, mind a liberális narodnyikokat kispolgári, nem szocialista, marxista-ellenes irányzat, nak tekintette és megállapította: hogy a 60.as, 70-es évek narodnyikjai azt a parasztságot képviselték, amelyben még nem volt me.g az éles és oszlály- rélegeződés. A liberális narodnyikok pedig már a kulákságot képviseltek. Ezeket előrebocsálva, rátérek az első kérdésre: Marodnyik nézetek Magyarországon Először felsorolom azokat a naroch nyik nézeteket, amelyek a népiesek megítélése szempontjából fontosak. Tudniillik a mi narodnyikjaink főleg a 30-as években megindult, a népiesek mozgalma. Ezek a nézetek a következők: A narodnyikok szerint a marxistákkal ellentétben nem a munkásság, hanem a parasztság hivatott a forradalmi harcot vczelni. A narodnyikok azt állították, hogy a lakosság óvási többsége, paraszt, ezért a parasztságra és nem a munkásságra kell támaszkodni. Lenin megmagyarázza, hogy miért csak a munkásosztály következetes ebben a harcban. Győri é6 üzemi munkásokat a kapitalista viszonyok rendszerében elfoglalt helye teszi azzá, hogy a forradaL nii harc egyetlen vezetője legyein A gépüzemi nagyipar teremti meg azokat az anyagi feltételeket és társadalmi erőkét, melyek ehhez a harchoz szükségesek. A termelés ezer, meg ezer apró gazdaságra van felaprózva, a kizsákmá. nyoltak nagy részének még van kis törpegazdasága és ilyenformán oda van kötve- ugyanahhoz a burzsoá rendszerhez, amely ellen harcolnia kell: Ez visszatartja és megnehezíti ezeknek a társadalmi erőknek a fejlődését. Ezzel szemben a nagyipari kapitalizmus elkerülhetetlenül megszünteti a munkás minden kapcsolatát a régi társadalommal, egy helyhez, a kizsak- má nyolcához kötöttséget, egyesíti a munkásságot, kényszeríti arra, hogy gondolkozzon és olyan körülmények közé helyezi, melyek lehetővé teszik, hogy szervezett harchoz fogjon. Ezért a marxisták a munkásosztályra fordítják minden figyelmüket és ennek az osztálynak szentelik egész tevékenységüket. A narodnyikok másik hibás nézete, hogy a szocializmus a kispolgári paraszti gazdaságokból jön majd létre: véleményük szerint a falusi föld közösség, a szocialista fejlődésnek a kiindulópontja Oroszországban. A falu földközösségéhez tartozó paraszt „természeténél fogva született szocialista.“ A narodnyikok szerint az értelmiség állal vezetett parasztság az egyetlen forradalmi erő. A narodnyikok szerint az értelmiség a társadalom, az osztályokon és az osztályok közötti kapcsolatokon felül áll. Az értelmiség — a narodnyikok szerint — ,,bí- rálóan gondolkodó személyiségekből áll“, ők a társadalmi fejlődés hordozói. ök a történelmi fejlődésnek az alkotói. Vagyis: A narodnyikok szerint a történelem nem az osztályok harca: a 'történelmet kiváló személyiségek csinálják, a nép pedig passzív tömeg, mely csak tárgy a kiváló személyiségek számára. A narodnyikok a kisparaszti és kisipari úgynevezett „népi termelésben“ látták a kivezető utat. Nem értették hogy a „népi termelésben“ is végbemegy az osztály rétegeződ és: a kistulajdonosok egyrésze kapitalisták közé küzdi fel magát, zöme pedig tönkre megy, félproletárrá, vagyis proletárrá válik. Következésképen tehát a narodnyikok a kapitalizmus talaján álltak, nem a kapitalizmus ellen, hanem csak a nagyüzemi termelés ellen voltak: a kapitalizmust egyesíteni akarták az úgynevezett „népi termeléssel“, vagyis csupán foglalkoztatni, javítgatni akarták. Lenin bebizonyította, hogy a na- rodnyik javaslatok, ha azokat meg is valósítanák, nemcsak, hogy nem szüntetnék meg a kapitalizmust, hanem még tenyésztenék is. A márciusi frontnál, a falukutatóknál, a népieseknél, a mi narodnykjaink- nál sok rokon vonást találtunk az orosz narodnyi'koklka 1. Sőt a fő 'kérdésekben azonos nézeteket vallottak. Ök is azt vallották, hogy a parasztság a magyar nép törzse és önálló szerepre van hi vatva. Hogy az új társadalmi rend a „magyar közösség", „magyar szocializmus lesz, Ök is „megfeledkeztek" az o sztál yr ét eg,ez ő d ésr ő 1. A „magyar közösség“ nálunk is osztály nélküli társadalom. Tegyük hozzá: ennek az osztálynélküli társadalomnak a népiesek elképzelése szerint, a kapitalisták és földesurak hatalmának megdöntése nélkül kellett volna létrejönnie, Erre bizonyíték, hogy a né piesek olyan földreformot kíván- Jak? .an?ely csak az 500 holdon felüli birtokokat sajátítja ki, vagyis az 500 holdon aluli birtokok meghagyását: kívánták a kartél monopóliumok meg. S^.nt,e,tésft' a "nagytőke hatalmának eltorlését“, de nem felszámolását, vagyis „a földbirtokreformmal párhu- zamosan keilt haladnia a kapitalizmus revíziójának" — hirdette Féja Géza. A ényeg tehát a kapitalizmust „re- vi dia Lm" ke Hl, „a termelő eszközöket helyesen és céltudatosan kell eloszlani , de a kapitalizmus maradjon Hasonlóan foglalta ezt össze a nárcíusi Front programja is, ök i« hirdették, hogy a fejődésnek a pa raszti „kollektív hajlamokat" őrző paia&zti közösség a hordozója cs, hogy csak a parasztság mentheti meg a nemzetet. A parasztság ösztönében, élő kollektív hajiam .révén lehetőnek tartották a ,, p araszt gazda ságok -.egybesz érkezését éis a. gazdaságii élhet általános szövetkezeti megszervezését" a kapitalizmus megdöntése nélkül. Ök. ís a kapitalizmus megjavításával, reformok útján akartak eljutni a „magyar szocializmushoz" — melynek vezetőle a parasztság. Már ebből is világos, hogy ez az elmélet reakciós, marxista-ellenes, hogy a marxizmus legalapvetőbb kér dé sei vei ellenkezik. Miért súlyosabb a népiesek marxista e lenesége, m n! a narodnyilto&é ? Azért, mert míg a narodnyikok a munkásosztály szerveződése és a marxizmus elterjedése előtt hirdették hamis tanaikat,,, addig a népiesek olyan időben, amikor a munkásosztály nemcsak komoly szerepet játszott az egész világon, hanem amikor a marxizmus már győzött ís a föld egyha- todán, amikor minden országban már meg voltak a kommunista pártok. Azonkívül olyan időben, amikor a munkásosztály ellen, a marxizmus- leninizmus ellen a fasizmus eszközeivel irtóhadjárat folyt, antikiommintern paktumokat kötöttek és amikor a nemzetközi reakció szervezte a hábo rút a szocializmus országa ellen. Kétségtelen az, hogy a népieseik nézeteiben erősen érezhető a fasizmus hatása. (A szocializmus és osztály harc nem függnek össze, a szocializmus elérhető osztályharc nélkül, kapcsolatuk Gömbösékkel, sib.) Többen a népiesek közül a fasiszta faji elmélet talaján álltak, például Féja. „Magyar parasztság a magyar fa- jiság törzse és törzsöké". Nem véletlen az sem, hogy Féja Gézát és többeket megfertőzött az antiszeminitiz- mus is, Féja például azt mondta: „csak zsidó kapitalizmus van, magyar kapitalizmus nincsen," Többször védekeztek, hogy ők nerc fasiszták és mégis a Szovjetunióvá; kapcsolatban a szocializmus ádáz el lensógeínek érvelését ismételték. A népieseik között is voltak különböze irányzatok és például Erdei Ferenc jutott el meglátásban akkor is legtovább, amikor azt írja, hogy a szövetkezet csak akikor lehet szocialista, ha az „állam, meilv mögötte áll, már szocialista állam." Tudjuk, hogy Erdei éí még többen a felszabadulás óta har- c ostár s unkká lett ék. A népiesek mozgalma az elmondottak ellenére ís a Horlhy-éra idején pozitív szerepet játszott, mert feltárta a parasztság helyzetét, földreformot követelt és működése ezen oknál fogva, a Horthy-rendszer ellen irányult. Nem voltak ugyan forradalmárok, de az akkori erőviszonyok mellett a nagybirtokrendszer megszüntetésének követelése haladó szerepet töltött be. De természetesen a legerélyescbbem vissza kell utasítani a népiesek pozitív szerepének olyan értelmezését, hogy az akkori történelmi helyzetben csak a falukutatók által ajánlott út volt az egyetlen járható út, a nagy birtok m eg'szün l e t ésé r e. Magyar kommunisták legjobbjai, mártírjaink az akasztófa alatt is közölték a világgal, hogy van párt Magyarországon, a Kommunista Párt, amely a magyar nép és ennélfogva a magyar parasztság, mély vágyakozását nemcsak kifejezi, hanem egy boldog jövőért harcol is. Azóta ezt a boldog jövőt már kivívtuk. A történelem bizonyította tehát a marxizmus-lentin izmus megdönthetetlen igazságait. Annák, ellenére, hogy a népiesek ’egyrésze. a felszabadulás után r- elsősorban Erdei, ' Darvas, Veres és raá-' sóik is, — elismerték, hogy a társadalmi fejlődés fő hajtó er éjé. Magyar- országon is a Kommunista Párt. Illetőleg az MDP álltai vezetett munkás- osztály, . amely szövetségben a dolgozó parasztsággal! és értelmiséggel, valósítja még a szocíalizmusit Magyar- országon is. Egyes népieseknél azonban még * feíltszabadultás után is maradtak na- rodnylk nézetek a parasztság vezeiő- szerepéröl. Sőt másutt is találkozunk ilyen nézetekkel. Még ma is gyakran találkozunk falun a narodnvik szellemmel, a kisbirtok dicsőítésévaii, vagy gerinctelen harc a kulák ellen, mert „ő is paraszt, jó kulák", vagy különböző érvekkel a termelőszövetkezetbe való belépés ellen, a kisgazdaság megtartása mellett. Ezek is a narod- nyik nézetek, vagy csőké vények kE ejezoje. Sx. Dóssá—Sióagárd 4:1 (0:0) Szekszárd, 500 nézd, Vezette: FÖglein Az első félidőben mindkét csapni részéről a tapogatózás volt. A Dózsa fölénye azonban erősen mutatkozott és sűrűn beszorította ellenfelét a kapujához, a tömörülésben azonban eredmény nem szülelett. A ii. félidőben nagy iramban kezd a Dózsa és az ellenfél 14>-os án .belül Géczit szabály tatamit szeretik, az agárdi védők, amelyért a bíró Ib-est ítél. Ezt Molnár gólra értékesíti, 1:0, A 20. percben Géczit újra ollóba fogják a 16-oson belül, felvágják és az újra megítélt 1 í-est Marosi értékesíti, nyi gyönyörű fejessel (eszi a hálóba, 3:0. A 30. perében Schlarb, Csánvi, Marosi ossz. bitókból Géczi gólt szerez, 4:0. A 33. percben védelmi hibából az agárdi csapat szépít és 4.1-ro állítja be n végeredményt. BÍRÁLAT. Á Dózsa egész gyenge játékkal is megszerezte a győzelmet. bek kap- 2:0. A 28. percben Schlarb beadását Csá- kodás volt a játékban és megmutatkozott a csatársor eredménytelensége. Tolnai Vörös Lobogó II. -Tolnai Honvéd 4:3 (1:1) 200 néző, Vezette: Kollár Lendületes Honvéd támadásokkal kezdődik a mérkőzés. Egyik támadást a másik után vezetik a honvédek, de a Vörös Lobogó védelme jól áll a láb áru A 11. percben szép támadás után gólt lő a honvédek összekötője, 1:0. Változatos játék ajakul ki némi Honvéd fölénnyel. A felidő vege felé a tolnai csatársor is felélénkül és a 38. percben Vass a balszélen lefut ás szép góU lő, 1:1. A 11. félidőben kiegyenlítettebb lesz a játék. Á Honvédek többet támadnak, de a tolnai támadások is veszélyesek. Gyors egymásután esnek a gólok és a Honvéd 3:2-re vezet. A bíró a Honvéd kapusát sportszerűtlenségért kiállítja. A tolnai csa. tárkor feléled és kiegyenlít, majd pár perccel a befejezés előtt a győzelmet is megszerzi. BÍRÁLAT. A Honvédcsapat több jó képességű játékossal rendelkezik, de meglátszik játékukon az összeszokottság hiánya. A tolnai tnrtalékcsapat játékosai szépen fejlődnek, ez biztató az utánpótlás szempontjából. Megyei kupamérkőzés: Tolnai Vörös Lobogó !. — PtonvhÍHÜ Vasas II. 16:0 (6:0) 800 néző, vezette: Varga Unalmai, álmos játékkal kezdődik a játék és a gyors bonyhádi csatárok meglepik a tolnai védelmet. A. 6.. percben magúra talál a tolnai csatársor, földre vitték a labdái cs megindult a gólok sorozata. Egymásután érik el góljaikat Bizony 4, Ádám 2 révén. Ezután kiegyenlítettebb lesz a jálék,_ de a tolnai fölény megmarad, de gólt lőni nem sikerül. A II. félidőben rákapcsol a tolnai csatársor, ismét laposan játszik és ez^ meg hozza az eredményt. -Már az első percben Bizony lefut és erős lövése gólba jut. Újra Tolna lámád és a 3. percben Bizony kiugrik és máris 8:0 Tolna javára. Az 5. percben sarokrúgás Bonyhád ellen, ebből vdám mellé fejel.. Majd Isgum szép láma dás ulán mellé lő. Általában Tolna támad, a bonyhádi támadások csak a 16-osig jutnak, a jó tolnai védelem könnyen tisztáz. A 17. percben Ádám kiugrik és belövi a 9-ik gólt a bonyhádi kapuba. Nagy tolnai ’V»nv alakul ki, egymás után több sarokrúgást is rágnak a tolnaiak, de eredmény csak a 22. percben születik. Isgum éles beadásába a hátvéd belenyúl és lábáról a kapuba perdül a labda, 10:0. Kezdés után újra támad a tolnai csatársor és a nagy kavarodásban a bonyhádi védelem 11-est vét. Ez Bizony belövi. Egy percre rá Bizony lefut és beadását Ádám kapásból belövi, 12:0. Bonyhád részéről csak a jobb- szélső próbálkozik támadásokkal, de a szilárd tolnai védelmen nem jut keresztül. A megújuló tolnai támadások során Bizony kétszer is mellé lő, majd a 33. percben szép és gyors támadás után Isgum kicselezi a védelmet és közelről gólt lő, 13:0. Két pere múlva Ádám ügyesen kiugratja a tolnai gól. zsákot és Bizony berúgja a 14-ig gólt. A bonyhádi védelem összeroppan és fél pere eltelte után Gréliliuger szép egyéni játék után berúgja a t3-ig gólt. Állandóan Tolna támad és több mellélövés után Grchíinger góljával beállítja a végeredményt, 10:0. BÍRÁLAT: A jálék első nerceiben szépen és gyorsan támadott a bonyhádi csatár sor. de a biztos védelmet áttörni nem tudta, bár több ügyes és fejlődőképes já tékosa van a csapatnak. A tolnai csatársor az első percekben álmosan és lassan jót szőtt és csak az első 10 perc után talált magára. Ettől kezdve szép földre vili lab— Szekszárdim a földmüvesszövel- kezel kirakatában texlilanyagot, lábbeli! és egyéb árut láthatunk, ami’ dolgozó parasztságunk a kukorica- szállítási szerződéskötés vásárlási utalványára kap. Dolgozó paraszlsá gunk minél több kukoricára köt szál. lítási szerződést, annál több kedvez, menyben részesül. dákkal egymásután vezette támadásaik A 11. fé'időbcn a várt játékot mutálták <s ez meglátszott az eredményességükön is. Szép. gvors és főleg lendületes játékot mutattak. (la ezt a játékot fokozni is tudják, úgy biztos várományosai a megyei kupának. de ehhez az is kell, hogy minden mérkőzést komolyan is vegyenek az első perctől az ulolsóig. HIKE It CSÜTÖRTÖK. NOVEMBER 1. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: (1/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Dalollak napja. -— IDŐJÁRÁSJELEN- TÉS: Várható időjárás csitt őrlők estig: Felhős idő, eső, elsősorban a Dunántúlon lehel, mérsékeli délkeleti, déli, majd délnyugati szél. A hőmérséklet keleten kissé emelkedik, nyugaton alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére, csütörtök reggel: nyugaton 5—8, keleten 3—6, délben nyugaton 11—14, keleten 13—16 fok közölt. November 1-én a várhaló középhőmérséklet Budapesten 9 C fok, a Tiszántúlon és Borsod-Abauj.Zempléni megyében 8 G fok, az ország többi részein 9 C fok. Teliát a központi füléses lakóházak füleséről szóló belügyminiszteri rendelet érielmében a lakóházak fűtését az egész ország területén meg lebe1; kezdeni a rendelet 4. §-ában megállapított I. fokozat szerint. no z g Szabad Ifjúság: VIHAR GRÚZIÁBAN. Akciós jegy érvényes! Előadások Uezdrie; vasár- cs ünnepnap 4. 6 cs 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS GYÖRGY Felelős kiadó: KIRÁLY -LÁSZLÓ Szerkesztőség telefonszáma: 22-10. Kiadóhivatal telefouszáina: 20-10. M. N. B. egyszámInszám 936.371-38. Előfizetési díj: havi U.— forint. Pécsi Szikra nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv-utea 10. ez. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ SIESS! November 7-ig kapsz csak a „CM vételi jegyre beadott gabona után iparcikk vásárlására "jogosító utalványt! November 7-ig „váltják csak be a Vásárlási Utalványokat a Földművesszövetkezeti és állami boltokban ! Pamutárut, olcsó szövetet és sok más iparcikket vehetsz az utalványokra. Műméi kukorica száll szerződést! Mázsánként 35*—Ft értékű vásárlási utalványt kapsz, melyért pamutárut, női- és férficipöt, női gumicsizmát vehetsz. A szállítási szerződés nélkül, „C“ vételi jegyre beadott kukorica után mázsánként 25*— Ft értékű vásárlási utalványt kapsz!
