Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-27 / 251. szám

1851 OKTÓBER 27 NAPLÓ 8 pírt és párté piiés * Falusi pártvezetőségek az újjáválasztás sikeréért Ar űj vezetőség-választó taggyűlések sikere attól függ, bogy a pártszerveze­tek vezetőségei, hogyan készítették elő a vezetőségválasz ó taggyűlést. A párt­tagságon .keresztül futtatosí'.olták-e a párLonkivüli dolgozókkal, meghallgat tik-e a véleményüket. Attól is függ a taggyűlés sikere, hogy a vezetőség beszámolója kiváltja-e majd a tagság- béé az építő, párt szerű bírálatot és a tagság mennyire készül fel erre a napra. A tamási járási pártbizottság 'segíti a járás területén a vezetőségválaszlás jő előkészítését. Aktívákat küld ki és azok felvilágosító munkával, a beszá­molók előkészítésével, a termelő műn- ka összekapcsolásával biztosítják a vezelőségválasztás sikeré1, nyújtanak segítséget. A járás területén ennek el­lenére is tapasztalható az, hogy egyes pártszervezetek nem tulajdonítanak kenő fontosságot a párt, a dolgozó nép életében e nagyjelentőségű ese­ménynek. Nagyszokolyon Foki József pánt titkár azt mondja, hogy ö nem foglalkozik vek. nincs ideje és külön­ben is le lesz vallva, neki mindegy, ki lesz az új vezetőségben. Foki József hanyag, nemtörődöm mnnkája megmutatkozott a köz­ség életében, megmutatkozott a békekölcsön-jegyzés munkájánál Is, Azért maradt le a község, mert neui „ért rá“ a párttitkár, neki minden mindegy. Megalkuvó a kukkokkal szemben, nem viszi az nsrtálvliarcot, ezért nem ment a begyűjtés munkája sem. A dolgozó parasztság, a népnevelők azonban szerencsére nem osztják a titkár véleményét, készülnek a veze. tőségválasztásra. A legutóbbi népneve­lő értekezleten vállalták a vezetőség- választás tiszteletére, hogy november 7-re begyűjtési tervüket teljesítik, nem akarnak utolsók lenni a járásban. Az egyéni dolgozó parasztság mel­lett, a 'tszcs-k dolgozói, tagjai is fel­ismerték a vezelőségválasztás nagy je­lentőségét és a termelő munka meg­javításával mutatnak példát, készül­nek e nagy napra. Az ozorai Hunyadi termelőszövetkezeti csoport pártonkí- viili tagjai nagy segítséget nyújtanak a járási pártbizottságnak. Figyelem­mel kísérik, hogy ki hogy dolgozik, ki érdemes arra, hogy a vezetőségbe kerüljön. Értény községben a begyűj­tési .héttel kapcsolták össze a veze- iőségválaszlásra való készülődést. Máris szép eredmények mutatkoznak ezen a téren. Példát mulat, a járási valamennyi pártszervez1 ének az Iregszemcsei Nő- vénynemesifő pártszervezete, párttit­kára. Varga Lajos elvtárs 1ü50.ben vette át a pártszervezet vezetését. Az­óta háromszorosára emelkedett a szer­vezet tagsága. A termelőmunkában példamutatóan élenjárt és így követlek a többi párttagok és a pártonkíviiliek is. Megjavult a pártépítés munkája a szervezetben és ez elsősorban a ve­zetőség, a párttitkár jő munkájá­nak köszönhető. Nem becsüli le äz oktatás kérdésé', állandóan képezi , magái, hogy irányí­tani, vezetni tudjon. A járás területén működő pártszervezetek vegyenek példát az iregszemcseiről és kövessék annak jó munkáját. Még jobb terme­lő munkával, a begyűjtés 'teljesítésével, az őszi szántás,, vetés sikeres elvégzé­sével készüljenek az új veze'őség megválasztására. A járási pártbizof'. ság nyújtson segítséget ebben a mun­kában. Kíméletlenül leplezze le a meg­alkuvókat, a hanyagokat, akik nem ismerték fel a kommunista vezető sze­repét, s hátráltatják a fejlődést, a munkák sikeres teljesítését. A simontornysi Alkotmány tagjai saját tapasztalatukl)ól tudjál: érdemes időben vetni Megyénkben számos olyan példá­val találkozunk, ami ragyogón visz- szatükrözi: azok a termelőcsoportok tudnak jó eredményt elérni, ahol a tagok az egyes feladatok megoldásá­nál hasznosítják az eddigi tapasztala, tokát és minden tag úgy gondosko­dik a közös vagyon gyarapításáról, mint ahogyan a jó eredményt elért egyéni dolgozó parasztok gondoskod­Sióagárd dolgozói december 2í-re kultúrotthon! avatnak A verőfénycs őszi nap erősen alkonyba hajlik, ahogy Sió- agárd község felé haladok. A ke­ményre taposott gyalogúton menve saíves jóestét köszöntgetve sietnek hazafelé a sióagárdi dolgozó parasz­tok. Ki kocsin, ki gyalog. Itt-ott egy- egy énekhangot, füttyszót hoz felém a szél, mintha mondaná, mintha elő­re be akarná harangozni, hogy Sió- agárdon is megváltozott a világ gyö­keresen, megváltozott a dolgozók vi­szonya a munkához. Amint a főutcán jövő-menő embe­rek szavából kiveszem., büszkén új­ságolják egymásnak, mivel burgonyá­ból túlteljesítették beadási kötelezett­ségüket, ebből a terményből már vi­hetnek szabadpiacra. Népünk állama sem feledkezett meg a községről, hi­szen 2 éve villanyt is kapott többek között. Hatalmas fejlődésnek indult ennek nyomán a kulturális élet is. Már a kul túrversenyek legutóbbi megyei döntőjén is megmutatkozott, Rákosi elvtársunk döntő jelentőségű kon­gresszusi megállapítása sdóagárdi vi­szonylatban: ,.A felszabadult dolgo­zó nép hazafisága új erő forrása, melyből bőven meríthetünk, s mely mint-a motor visz bennünket előre, a jobb jövő feléMegfogadták, al kalmazták Sióagárdon ezt a tanítást. Meg is volt az eredménye, olyan színjátszó csoportot teremtettek, mely nemcsak a megyei kultúrversenyekeai állta meg helyét kiválóán — hiszen első lett —, hanem még fővárosunk­ban is megérdemelt sikert arattak. Jó munkájuk jutalma itf, sem maradt el. Eddig bizony nagy hátrányt szenvedtek azért' is, hogy nem volt megfelelő kultúrházuk, ki­csi volt. Most 38.000 forintot kaptak, hogy megfelelő keretben még jobb munkát tudjanak végezni. Nagyban folyik is már az építkezés és nem hiányzik Sióagárd dolgozó pa rasztjainak lelkes, áldozatos társa­dalmi munkája sem. Falitábla hirdeti azoknak a neveit, akik kocsifuvar­ral, gyalog munkával járultak hozzá és míg kész nem lesz, mindig ott lesznek az építésnél egész a befeje­zésig, melyet december 21-re akarnak felavatni. A.nnak, születésnapjára, aki­nek ezt is, még sok mást, Sióagárd do'gozó népe is köszönhet elsősorban: Sztálin elvtársnak. Olyanok járnak élen ebben a mun­kában, mint Malinger Mihály kö­zépparaszt, aki különben nagyszerű népitáncos. Kilián János, de vele együtt az asztalosok, akik 10 mun­kanapot ajánlottak fel és az egész község kicsije, nagyja, szívügyüknek tartják ezt az alkotást. Gyerekek. felnőttek állnak meg most is egy. egy pillanatra és szinte simogatják tekintetükkel az egyre formásodé épü­leteket, magukénak érzik, ez a röp­ke megállás is mintha sürgetés lenne, mikor lesz már kész? Amint a lelkes arcokat látom, a vállalt időre egész biztos, készen is lesz. A kullúrcsoport további fejlődését pedig az fogja elő­segíteni, ha a pártszervezet is nagyobb segítséget ad a DISZ-szervezetnek. Különösen a DISZ-sz,ervezet megerő­sítése az a feladat, melyen keresztül a kulturális feladatok megoldása is nagyobb lendületet vesz. Minél több becsületes dolgozó parasztfiatalt kell beszervezni, ami eddig többé.kevésb- bé hiányosan történik. Három feketéző, akik miatt Pálját kizárták a szabadpiaci forgalomból A kenyérgabona és egyéb termé­nyek begyűjtése mellett nem szabad megfeledkeznünk a baromfi- és tojás, begyűjtéséről sem. Dolgozó paraszt­ságunknak tudnia kell azt, hogy a baromfi- és tojásbeadási kötelezettség gének teljesítése éppen olyan fontos népgazdaságunk számára, mint az egyéb termények begyűjtése. Mind­ezek mellett mégis vannak olyan ter­melők, akik nem értik meg az idők szavát és akarva, nem akarva az el­lenséget támogatják azzal, hogy nem teljesítik az állammal szembeni kö­telezettségüket. Megfeledkeznek ar­ról, hogy béadásuk nem teljesítésével ötéves tervünk sikeres befejezését gátolják és nemcsak saját maguknak, de az egész társadalomnak kárt okoz. nak. Ilyen termelőket falálunk Pálfa községben is. Pedig Pálfa község dol­gozó parasztsága nagyon jól tudja azt, hogy a község ki van zárva a szabadpiaci forgalomból. Mégis van­nak olyan termelők, mint Huflesz Julianna, Csekveister Pálné, Markó Józsefné, akik nagyon jól tudják, hogy a község beszolgáltatást kötelezettsé­gének nemteljesílése miatt ki van zárva a szabadpiaci forgalomból és mégis baromfit és tojást próbáltak kicsempészni a községből, hogy azt borsos áron elhadhassák. Nem sike­rült, mert a dolgozók ébersége le­leplezte őket és megkapják méltó büntetésüket. Pálfa község dolgozó parasztságának továbbra is azon kell törekednie, hogy az ilyen feketéző spekulánsokat leleplezze és beadási kötelezettségét teljesítve hasson oda, hogy mielőbb megkaphassa a sza badpiaci forgalmat. Az iregszemcsei dolgozó parasztok vállalása november 7-re Néhány nap múlva ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját. Mi Iregszemcse köz­ség dolgozó parasztjai tudjuk, hogy ennek a napnak köszönhetjük, hogy békében építhetjük virágzó és fejlődő országunkat. Ez a forradalom hozta meg számunkra az évszázadokon át óhajtott szabadságot. Mi, dolgozó parasztok tudjuk és érezzük, hogy milyen fontos munkát végzünk országunk építésében. Amit mi termelünk, örömmel adjuk át a munkásságnak, mér! látjuk hazánk fejlődését. Úgy érezzük, hogy minden szem begyűjtött gabona egy.egy csa­pás a háborús uszító imperialistákra. Azzal is védjük a békét, ha begyűj­tési tervünket teljesítjük. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszte­letére, a béke védelméért folyó har­cunk fokozása érdekében ígérjük és megfogadjuk Önnek, drága Rákosi elvtárs és az egész munkásosztály­nak, hogv november 7.re kukorica be­gyűjtési tervünket 15 százalékkal, búr gonyabegyüjtési tervünket 10 százalék kai és napraforgóbegyüjlési tervünket 30 százalékkal túlteljesítjük, az őszi mezőgazdasági munkákat pedig októ bér 30-ra befejezzük. Varga János MDP alapszervezeti titkár 7 holdas dolgozó paraszt Varga 1-ajo.s üzemi párttitkár Magyar János tanácselnök 5 holdas dolgozó paraszt Kurucz Antal tanács! ilkár Zrínyi Károly 12 holdas dolgozó paraszt begyűjt, áll 1. biz, tag. Szabó Lajos 5 holdas dolgozó paraszt Dobos György 9 holdas dolgozó paraszt, tanácstag Az amerikai békekongresszus többi küldötteivel együtt ülttem be én is a Pennsylvania-pályaudvaron a Chi­cagóba induló külön vonalba és úgy vélem, ebben a percben pillantottam meg az amerikai 'történelem új kor­szakát. A vonaton csupa olyan ember uta­zott, akik különbbé tették a chicagói békék ongresszuxí minden eddigi ame­rikai kongresszusnál. Ét voltak a bét legnagyobb szak- szervezet küldöttei, töhbszáz néger, az amerikai anyák és ifjúság képviselői. Fste 11 felé mintegy száz ember jött össze abban a vasúti kocsílétn, ahol utaztam. Fehérek és feketék, fia­talok és öregek vegyesen. Mindnyájan jókedvűen énekeltek. Hallottam, ami­kor a kalauz azt mondta az egyik nőküldőünek: — Még sohasem láttam ilyen embe­reket, azaz ilyen remek embereket. Nem is tudtam, hogy az Egyesült Ál­lamokba?) vannak ilyen emberek. Ugyanígy fogadott minket útközben T>7. emberek legnagyobb része. A vo­ltait kalauzával egyenlő véleményen voltak a chicagói szálloda alkalmazot­tai, ▼jllamroskalauzok, taxisoffőrök és íme, a másik Amerika! mindazok a legkülönfélébb foglalkozó, su emberek, akikkel Chicagóban érint­kezésbe kerültünk. Kétségtelenné és világossá vált. hogy az amerikai nép legfőbb vágya a bé­ke. Azért vettek körül bennünket olyan tisztelettel és szinte rajongó szeretet­tel, mert elég erős bátorság van ben mink. hogy nyíltan ki álljunk a béke. érdekében. A chicagói békekongresszus, amely a békéért harcoló szervezetek legna­gyobb gyiilekezíe volt, életem egyik legszebb élménye. Nesvyorkból elektromos- bőr- és prémipari munkások, tanítók, külön­féle intézmények dolgozói és neves társadalmi személyiségek jöttek. Det- roitból villanyszerelők és többszáz autógyári munkás elsősorban a Ford- üzemekből. A kongresszuson fontos szerepet löl- 1 öltek be a néger küldöttek. A nége­rek képviselete nemcsak számbelileg vo.lt jelentős, hanem felszólalásukból és főleg a nők beszédeiből kitűnt, hogy lelkes, lánglelkű békcharcosok. Erre jellemző a kongresszus egyik kis eseménye. Az egyik esti szünetben, almikor a résztvevők verseket sza­valtak és énekeltek a békéi'ől, egy karcsú fiatal néger nő, aki egész éle­iében a nyomorral küzködötf, lépett ki a színpadra. Gyönyörű költeményt mondott el a néger és fehér nők sze­repéről a békeharcban. Amikor befe­jezte, a hallgatók felpattantak helyük­ről és viharos tapsba törtek ki. Hon­nan van ennek az elnyomott, meg­alázó megkülönböztetésben élő mun­kásasszonynak ilyen csodálatos tehet­sége? A tehetség forrása: népe nem­zeti művészete és a munkásosztály al­kotó ereje... Sok mindenre fény derüli a chica­gói kongresszuson. Megtudtuk, milyen szörnyű nyomorban tengődnek a min­den joguktól megfosztott mexieói bá­nyászok, halászok és mezőgazdasági munkások. Megtudtuk azt is, hogy hazánkban fi millió spanyol szár­mazású dolgozó áll készen, hogy minden erejét a béke ügyének szen­telje. Megértettük, hogy az amerikai mun­kásosztály hatalmas ereje, ha még nem is bontakozott ki teljes mérték­ben, de már így1- is félelmet kelt az ország eszüketveszlett, háborúra tö­rekvő vezetőiben. Amerika igazi hangja teli torokból szólalt meg ezen a kongresszuson. A prérik farmereinek, a déli államok rabszolgasorsú négereinek, íróinak, művészeinek, anyáknak — különböző nemzetek képviselőinek hangja volt ez. Nincs mit csodálkozni rajta, hogy T-uman és Acheson alaposan meg­ijed! a kongresszustói és minden le­helő'. megtelt, hogy megakadályozza munkáját. Trumannak és Achesonnak, a Wall Street „nagy főnökeinek“ van mitől félniök. Hosszú évek során űzött ha­zug, esztelen propagandájuk ellenére sem sikerült meggyőzniük az ameri­kai népet, hogy a háborúra „szükség van'1, vagy akár „elkerülhetetlen“. Az amerikai nép elhatározott szándéka, hogy ezt az úiabb háborúi nem en­gedi meg. fiú nak a saját gazdaságukról. Ezt az igazságot a többi között megláthat­juk a simontornyai Alkotmány lőr­inci csoö vetkezett) en is. fiz fitaány tagjai már végezlek n őszi vetési munkálatokkal. A roz-sot és az őszi árpát már több, inint. egy hónapja elvetették. A rozs és ősziárpa vetéseik azóta már szé­pen zöldéinek. Végeztek a búza ve­téssel is, csak néhány hold őszi ta­karmánykeverék vetési hátralékuk volt a hét ekjén. Ha meg akarjuk ma gyarázni, hogy miért tudtak időben végezni az őszi vetésekkel, akkor azt kell mondani: Az Alkotmány tagjai­nak ereje egyember erejévé forrott össze és szinte kivétel nélkül minden erővel a minisztertanács rendeleté­nek végrehajtása: az őszi vetések időbeni elvégzése érdekében dolgoz­tak. Az Alkotmány termelőszövetkezet célul tűzte ki, hogy kellő időben és minőségben végzi el az őszi vetési munkálatokat. Ez az elhatározás az eddigi tapasztalatokból született meg. Tavaly is időben végeztek az Alkotmány tagjai az őszi vetésekkel. Ennek lett az erdménye, hogy hol­danként 12—13 mázsa búzájuk ter­mett. A község egyéni dolgozó pa­rasztjainak termésátlaga, akik közül egtöbben lekéstek az őszi vetések­kel, alig haladta meg a 10 mázsát. Hasonló tapasztalatokat szereztek a tavaszi vetések idején is. A „május 1-re minden talpalatnyi földet elve- tünk“-mozgalomból a járás területén az elsők között kerültek ki­De nemcsak azokat a tapasztalato­kat használta fel a tagság, amelyet a csoport működése ót szereztek. melyik vetés jobb a torai, vagy a késői ? Ezeket a tapasztalatokat öszeadták és alkalmazzák az őszi vetéseknél, amit nagyüzemileg végeznek. Ezek között az összeadott tapasztalatok kö­zött ott van Kovács József tapasztala­ta is. Kovács Józsefnek az a tapasz­talata, hogy a korai vetésnek nin­csen párja. Erről elmondott egy pél­dát, amit még egyéni gazda korában figyelt meg: „Volt olyan év, amikor nem tudtam időben elvetni a búzá­mat, mert nem volt igásállatom. Az egyik évben, „mindenszentek“ után vetettem, yy késői vetésnek a kárát cséplés.kor éreztem, mert igen gyenge volt a termés. Ugyanezen a földterü­leten. két év múlva is termeltem bú­zát. Ennek a vetését elvégeztem kel­lő időben és így mintegy 4 mázsa búzával termett több holdanként, mint két évvel ezelőtt, amikor későn ve­tettem. Hasonló tapasztalatai voltak a töb­bi tagoknak is, akik egész életükben földműveléssel foglalkoztak. „Ezeket a tapasztalatokat kibővítve a tudo­mány legújabb tanításaival, évről év­re ki fogjuk használni“ — mondják az Alkotmány tagjai. Hogy milyen nagy jelentősége van ennek, azt ab­ból látják a tagok, hogy állandóan nagyobb eredményeket tudnak elérni. A tapasztalatok felhasználásának kö­szönhetik, hogy jó terméseredménye­ket érnek el és ezáltal gyors ütem­ben tudják gyarapítani a közös va­gyont, ami a tagok jövedelmei növe­kedésének az alapja. Az Alkotmány termelőcsoport vagyona szinte a nullával volt egyenlő alakuláskor. fizóla nagyot változóit az életűn^. Az idén"már hatalmas beruházásokat hajtottunk végre. Emellett a tagság jövedelme sokszorosan nagyobb, mint amikor még egyéni gazdák vollak, de sokkal nagyobb annál a jövedelem­nél is, amilyet a tavalyi évben ér­tünk el. Én ezt saját magam példá­jából látom. Hatodmag amin al vagyok a családban, gyerekeim még kicsi­nyek, segíteni még nem tudnak. Én egyedül vagyok a- kereső.. Családom mégis sokkal jobban él, sokkal job~ ban tud ruházkodni, mint amikor még egyénileg dolgoztunk.“ Ebből az a tanulság, hogy minden csoporttagnak egyéni érdeke is az őszi vetés időbeni elvégzése. A si­montornyai Alkotmány termelőszö­vetkezet példája arra hívja fel a töb­bi termelőcsoportok figyelmét, hogy az egyes feladatok végrehajtása előtt értékeljék ki a tagság véleményét, vegyék figyelembe a tagok tapaszta­latait, mert csak így tudják a közös vagyont a lehető legnagyobb mér­tékben gyarapítani a jó termésered­ményeken keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents