Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-27 / 251. szám

Vilié PROLETÁRJAI ECVESUí JETTfCt r MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójára (2. o.) — A Saovjetuuió minisztertanácsa melleit mtíkiidö Központi Statisztikai Hivatal jelentése (2. o.) — A Krasznaja Zvjezda tudósítása az egyiptomi helyzetről (2. o.) — Falusi párlvezetöségek az ujjáválasz- tás sikeréért (3, o.) — Vidám szüret a szekszárdi (ícigiis Ignác Lsz.bcn (4. o.) LNAMECYEI PA'RTBIZOTTJÄGA'NAK MIT. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM / ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1 »51 OKTÓBER 27 A hibák kijavitásával a gyapotcsaia sikeréért A gyapotszedés nagy csatájában sgyre több hős születik. Egyre több olyan név kerül fel a versenytáb- f Iára, akinek neve után nagyobb szedési eredményt írnak, mint amekkora az előző nap legjobb szedőjének az eredménye volt. Szá­jak és százak váltják valóra el- latározásukat: ,,holnap több gya­potot akarok szedni, mint ameny- lyit ma szedtem," Vasárnaponként i szedők száma megsokszorozódik, mert ilyenkor az ipari munkások s ezrével mondják: ,,minden érőm­nél harcolok az ötéves terv sike­réért" és a szavakat tettek köve­ik: az ipari munkások legjobbjai i szabadidejüket feláldozzák a gya­potbetakarítás sikere érdekében. \z ipari munkások nemcsak az esz­tergapad mellett és a gépeknél áil. ák meg a helyüket, hanem a gya­potszedésben is. dói megállják a iclyüket a gyapotszedesben az iro. Iák és boltok dolgozói is. Csapiá- 'os Lajosné, a népbolt dolgozója öbb. mint 28 kiló gyapotot sze­leit egy nap alatt. Ilyen kiváló eljesítményt elért neveket találunk íz ÁVESZ-nái a jegyközpontnál, 'agy bármelyik tömegszervezetnél. Pártunk és kormányzatunk idő­ién felhívta az állami gazdaságok jgyeimét arra, hogy minden erőt mozgósítsanak és tárják fel a rej- ett munkaerőtartalékokat a gya- *ot időbeni betakarítása érdeké­ién. Ezeknek az értékes tanácsok­iak a megadásától már hetek tel­ek el. Ez idő alatt elég alap szü- etett meg arra, hogy kiértékel­ők: állami gazdaságaink hogyan llták meg helyüket a gyapotcsata legvívása terén. A helytállásnak cg jobb mérőeszköze a kézzelfogha. ó eredmény. így megyénk állami azdaságainál is elősorban azt kell igyelembevenni, mennyit oldottak meg a feladatokból. Amint azt az eredmények visz- zatükrözik, megyénk állami gaz- laságairól nem mondhatjuk eh logy szilárdan helytálltak a gya- iot betakarítása terén. Állami gaz. ’óságaink nem tartottak lépést a lynipot érésével, mert nem biztost- ották a beérett gyapot azonnali le. zedését. Talán erre nem voltak neg a lehetőségeik? De igen, meg­holtak. hiszen a községekben ez­ekre rúg fel azoknak az ifiknek :s felnőtteknek a száma, akik ha öbbet nem is, de 3—4 napot gya­potszedéssel tudnának az állami gazdaságokban tölteni. A tömeg z er vezetek tagjai és a vállalatok lolgozói is többezer munkást biz- ostianak a gyapotszedéshez. Mi- :rt van hát a lemaradás a gyapot döbeni leszedése terén? A lemaradás okának megmagya. ázásénál onnan kell kiindulni, íogy legtöbb állami gazdaságban íz igazgatók nem mint súlyponti térdésf kezelik a gyapotszedést, lanem csak ,.tessék-lássék"-szerű_ m és így természetes a lehetősé­gekkel sem. élnek kellően- A nagy. tormási állami gazdaság elküldött 2 dolgozót munkásokat toborozni. A toborzásra küldött 2 személy lejáratta az állami gazdaságokat, nem hogy eredményt tudott volna elérni. Ha a gazdaság vezetősége arra megfelelő, értelmes, felnőtt embereket küldött volna toboroz­ni, lett, volna eredmény, mert a munkások az ő szavukban sokkal jobban megbíztak volna. Több állami gazdaságban a mun- kaerötoborzást egyszerűen dobszó útján igyekeznek elvégezni. Az ilyen módszer helytelen, mert a dobszó nem adhat elég érvet az el. lenség hazug hírverései megcáfo­lására. Helyette felvilágosító mun­kát kell végezni, mert csak így lehet kellően megmagyarázni a dolgozókna-k, hogy mit jelent szá­mára a gyapotszedés. A tapasztó, lat az, hogy igen sok helyen nem tudják a község dolgozó paraszt­jai: mennyi gyapotot lehet egy nap | szorgalmas munkával leszedni és azután mennyi lesz a keresete és a ruhajuitatása. Igen nagy problé­ma több községben az élelmezés, elszállásolás és az állami gazdaság megközelítése is. Mindezek után érthető az agitáció jelentősége és hogy miért nem helyes a dobszó. Sok állami gazdaság a szerve­zetlenség ■ által nagyértékű munka, erőt nem használ fel. Az alsópéli állami gazdaság járművet ígért a miszlai dolgozóknak, amivel a gaz. daságba szállítja őket. Az ígért jármű nem érkezett meg és a dol­gozók becsapva érezték magukat, Egyes helyeken még mindig hibák vannak a dolgozók ellátása terén is, az ebédet például későn kapják meg, vagy nem biztosítanak hideg ételt- Az ilyen mulasztások elve­szik a dolgozók munkakedvét és sok esetben az a következmény, hogy a dolgozók nem szívesen vagy egyáltalán nem is mennek el az állami gazdaságba. A fizetés terén kezdetben fenn­állott súlyos hibák már általános­ságban kezdenek kiküszöbölődni. De még mindig vannak olyan gaz­daságok, hogy a dolgozóknak egy­napi munkabérre 10—15 napot is kell várakozni, vagy a ruhavásárlá­si utalványt nem kapják meg ren­desen. Ahol még mindig ilyen hu bák állnak fenn, azokat az igazga­tókat az Állami Gazdaságok me. gyei központja sürgősen vonja fe. lel őssé gr e és ha a hibák már nagy. mértékben elharapództak, ne felejt­se el a törvényszabta büntetést sem alkalmazni a mulasztókkal szemben. Ha a megyei központ erélyesen fellép a mulasztókkal szemben, sok­kal kevesebb lesz a hibák száma és ez maga után vonja a munkaerő nö­vekedését. így növekedni fog azok­nak a vállalatoknak a száma is, amelyik dolgozói, a népboltokéhoz hasonlóan, már a hét elején meg­szervezik a vállalaton belüli ver­senyt a vasárnapi gyapotszedésre. Újabb 13 diverziós kémügynököt tettek ártalmatlanná Albániában Tirana (ATA): Az a bán sajió ismerteti a belügy­in'. nisztérium közleményét, amely sze- (4.nt az utóbbi időben közbiztonsági izorvek a lakosság támogatásával az amerikai kémszolgálat által albán te­rű :e'-on ejtőernyővel leeresztett újabb 13 diverziós kémiigynököt lettek ár­talmat. anná. Az ejtőernyős ügynökö­ket a müncheni amerikai kémközpont kú'önhges tanfolyamán képezték ki c ligiúton szállítót tál: Görögország­ija, majd onnan albán területre, hogy olt diverziós és kémcselekménycket végezzenek az amerikai kémszolgálat. számára. A kémek valamennyiért háborús bűnösök voltak és a népi hatalom igaozságszolgáttatása elől küllőidre szöktek. Az elfogott ügynököket tűz­harcban ártalmatlanná tették. Valamennyi ejtőernyős kémügynök fel volt szerelve német gyártmányú géppisztolyokkal és golyószórókkal, angol gyártmányú ruházattal és ame­rikai gyártmányú rádiókészülékekkel, valamint különleges rejtkulcsokkal. Mindezek a bűnjelek és az ügynö­köknél talált iratok az albán belügy­minisztérium birtokában vannak­Iregszemcse 5 nap alatt közel százalékkal növelte kukoricabegyüjtését Iregszenrc.se nagy iramban tör elő­re az első hely felé a begyűjtési ver­senyben. Főleg a kukon cabegyü j t és terén értek el igen jó eredményeket. Október 17.én még csak 40 százalék­nál tartottak a kukoricabegyüjtési tervük teljesítésévé]. Ezt az eredmé­nyükéit öt nap alatt 77 százalékra fo­kozlak. Igen jó a kukoricabegyüjtési tervük teljesítése a kukoricaszedéshez viszonyítva is­A kukoricaszedést 55 százalékban végezték el cs a megszedett ku­koricaföldek közel 00 százalékán a szárvágást is elvégezték. A napra­forgó begyűjtése terén 27 százalék­lak túlteljesítették az előirányza­tukat, burgonyabegyüjtési tervü­ket pedig 99 százalékra teljesítet­ték. Az iregsz-emcsei dolgozó parasztok a vetési munkálatokban sem akarnak lemaradni. A rozs és ősziárpa vetéséi már elvégeznék. A búzavetési tervük teljesítésénél 71 százaléknál tartanak a 22-i kiértékelés szerint. Az iregszem- csei eredmény cáfolat az olyan han­goknak, mint amilyenek Miszlón n pártszervezet és a tanács körül el­hangzanak: „azért nem megy a kuko- ricabegyüj-tés, mert a vetéssel vannak elfoglalva a dolgozó parasztok é! még a kukoricaszedést sem végezték el.“ Az iregszemcsei példa fénylő bi­zonyíték arra, hogy az egyes közsé­gekben nem a vetés okozza a kuko. ricabegyüjtés terén a lemaradást, ha­nem a helyi szervek hanyag munkája. Iregszemcsén ezek a jó eredmények nem születtek maguktól. A pártszerve­zet, a tanács és a tömegszervezetek nem arra számítoltak, mini egyes he­lyeken, hogy „a dolgozó parasz-tok tudják, mi a kötelességük és nem kell mondani, hogy teljesítsék a saját, ál­lamukkal szemben fennálló kötelezett­ségüket.“ A népnevelők és a társadal­mi bizottságok jó munkát végeztek Iregszemcsén, amit az elért eredmé­nyekkel lehet legszemléltetőbben le­mérni. Nem hiányzott Iregszemcsén a sze­mélyes példamutatás sem. Nincs olyan pártvezetőségi és VB-tag, aki ne teljesítette volna beadási kötelezettségét. A begyűjtés terén az eredményeket nagyban befolyásolja a helyi tanács nyilván tartása. Ahol nem tudják ki­mutatni, hogy napról-napra milyen változások vannak a begyűjtés, a be­takarítás és az őszi munkálatok terén a pártszervezel és a tanács nem tudja hova kell az erőket összpontosítani, mozgósítani és így természetesen nem tudnak kellő eredményt sem elérni. Iregszemcsén mindezzel tisztában van­nak. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a nyilvántartásokra. A tanácsnál nyilvántartják, ki hogyan áll a betakarítási munkálatokkal és rendszeressé telték, hogy a szedés megkezdésétől számított ké'. napon be­lül népnevelőket küldenek ki a gaz. dákhoz. Iregszemcsén az élenjárókat népszerűsítik a hangoshíradón és a versenytáblákon keresztül. A népsze­rűsítés nagyban hozzájárult ennek a jó eredménynek az eléréséhez. Pári község dolgozó parasztjai is jó megállják helyüket a beadási kö­telezettség teljesítésében. Vállalták a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának tiszteletére, hogy a begyűjtési hé­ten 150 százalékra teljesítik a kukoricabegyüjtési tervüket. Vállalásuk teljesítése terén már igen jó eredményt értek el és ez jó alap arra, hogy október 31-ig vállalásukat teljesíteni tudják. Pári község a itóéi kiértékelés szerint 88 százalékban vé­gezte el a kukoricaszedés*. Begyűjtési tervét pedig 133 százalékra teljesít el le. Pári községben igen jó agitációs mun­kát fejt ki a VB-titkár. Az ő jó mun­kája is nagyban hozzájárult ehhez a jó begyűjtési százalék eléréséhez. A tamási jjépállomás dolgozóinak levele Rákosi elviárshoz DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI Mi, a tamási gépállomás dolgozói szívből jövő meleg szeretettel ,köszörű­jük önt, a világ dolgozóinak legna­gyobb ünnepe, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 34-ik évforduló­jának alkalmából. Átérezve pártunk és kormányunk felhívását az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban, október hó 13-án tartotit üzemi értekezletükön ün­nepélyes fogadalmat tettünk, hogy november 7-re őszi tervünket 80 százalékban teljesítjük. November hó 20-ra pedig őszi idénytervün­ket 10 százalékkal túlteljesítjük, 95 százalék üzemanyag felhasz­nálás és 6000 forint értékű alkat­rész megtakarítása mellett. Ezen fogadalmunkat önnek, a magyar nép vezérének tesszük, azzal, hogy minden körülmények között teljesíteni is fogjuk. Vállalásunk teljesítésénél alkalmazni fogjuk a hatalmas Szovjetunió élen­járó mezőgazdaságának gazdag ta­pasztalatait. Itt nem mulaszthatjuk el köszönetét mondani a nálunk járt szovjet parasztküldöttségnek, akik ta­pasztalataik átadásával és tanácsaik­kal nagyban hozzájárultak munkánk megkönnyítéséhez és ezáltal tervtelje, sítésünk sikeres folytatásához. Tisz­tában vagyunk azokkal a 'nagy felada­tokkal, amelyek a szocializmus épí­tésében a gépállomásokra hárulnak és tervünk teljesítésén kívül jó poli­tikai felvilágosító munkával is hoz­zájárulunk a szocializmus építéséhez. Gépállomásaink legjobb dolgozói az Októberi Szocialista Forradalom evn- lékünepének tiszteletére párosversenv- re hívták egymást az alábbi feltételek­kel: Pék János traktorvezető verseny­re hívja ki Csizmadia József trak­torost, vállalta, hogy tervét novem­ber 7-re 110 százalékra teljesíti. 95 százalékos üzemanyagfogyasztá« inellett. Mátész Mátyás elvtárs Szentgyörgvl Gyula traktorost hívta ki párosversenyre a fenti feltételekkel. Fülöp Gyula elvlárs Szili János elvtárssal áll páros­versenyben. Napi tervüket válla­lásuk óta 140—150 százalékra tel­jes flették. Valamennyi dolgozónk nevében ígé­retet teszünk arra, hogy vállalásain­kat mindenkor magunkra nézve tör­vénynek és annak teljesítését hazafias kötelességnek tekintjük és ezáltal az ötéves tervből ránkeső részit becsület, tel teljesítjük. A tamási gépállomás dolgozói ne­vében : Pleskó József politikai helyettes Grünvald Pál gépállomásvezető Zöidhegyi József Erdősi Antal mezőgazdász ÜB-iitkár. Tori ionos 400 ö! gyapotja, több mint 2000 forintot jövedelmezett A mull télen legtöbb dolgozó pa­raszt vonakodott g y a p o 11 e rme Itési szerződést kötni. Azzal érveltek, hogy nem ismerik a termesztési mód­szert és így hátha nem sikerül. So­kan felültek az ellenségnek arra a hírverésére is, hogy „ezen a vidéken nem terem meg a gyapot és annak termesztése nem kifizetődő.'' A kulá- kok és egyéb ellenséges elemeik azért terjesztették az ilyen rémmeséket, hogy ezzel akadály o-zizák országunk­ban a g y apóit erm esz fcés sikerét és zavart keltsenek országunk dolgozói­nak textilellátásában. A kézzelfogható tények mindennél világosabban leleplezték az ellenség­nek ezeket a hazug állításait. Számos dolgozó paraszt már csaknem végzett a gyapot szedés« el és a megszedett gyapotot már beadták. Ahhoz, hogy világosan látjuk, miennyire érdemes gyapotot termeszteni, elég, ha meg­nézzük néhány gazdának a jövedel­Visiüszkij szovjet külügyminiszter fogad!a Gascoigne angol nagykövetet Moszkva (TASZSZ) A. J. Vis-inszkij a Szovjetunió külügyminisztere októ­ber 23-án fogadta Sir Alvarv Gascoig- net, Nagy Britannia rendkívüli és még­ha talmazolt nagykövetét a Szovjet­unióban azzal kapcsolatban, hogy rö­videsen át fogja nyújtani megbízóle­vélét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének A magyar-román kulturális egyezmény 1952. évi monkatervének elkészitésére magyar bizottság utazott Romániába Október 24-én reggel Romániába utazott a magyar-román vegyesbizott_ ság magyar tagozata, a magyar-román kulturális egyezmény 1952. évj mun­katervének elkészitésére. A bizottság vezetője Majlát Jolán, a Kuitúrkap- cso'&tok Intézete főtitkára. mét. Tari János bátaí dolgozó paraszt 400 ölön termelt gyapotot és az 2.185 forintot jövedelmezett. Bá- taszéken 400 ölön Mikó Jánosnak 1.243 forintot, Kriskó Antalnak 1.239 forint jövedelmet hozott a gyapotja. B át aszókén Kemény András 400 ölön termelt gyapo­tot. A beadott gyapotért több, mint 1.100 forintot kapott. A gyapotitermelők ezenkívül igen értékes ruhaanyag-juttatásokban is ré­szesülnek. Mindezek után nem kétsé­ges: jól jártak azok a dolgozó pa­rasztok, akik szerződéses alapon gya­potot termelitek. Amellett, hogy igen magas jövedelmet tudtak maguknak biztosítani, elősegítették népgazdasá­gunk ügyé is, mert olyan ipari nö­vényt termelitek:, amit azelőtt drága valutáért külföldről keLlett behoz nunik. Földfoglalások iszák­os Közép-Olaszországban Róma (MTI): A Ferrara tartományban lévő Ar­gen ta vidékén a szegény paraszté ág megkezdte a parasztokat megillető urasági földek elfoglalását. A mozga­lomba sokezer föld nélküli paraszt vesz foszt. Abruzzoban a Luco Dei Marsi-i me­zőgazdasági munkások elfoglalták Torlinia hercegnek, Olaszország leg_ nagyobb földesurának egyik birto­kát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents