Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-11 / 159. szám

KAPLO 3 1981 JULIUS 11 Igyekezzék behozni lemaradását a csibráki Viharsarok! Egész megyénkben hatalmas lelke­sedéssel folyik az aratás. Mindenütt az a cél, hogy 10-ére befejezzék az aratást. Ezzel szemben a csibráki ter­melőszövetkezeteben az a vélemény, „örülnek, ha jövő vasárnapra befeje­zik." Az elnök élvtársnak az a vé e- ménye hogy nem késnek még meg az aratássa., náluk a szemveszteségre nem kell gondolni, mert csak éppen hogy érésben van a búza. Nem gon­dol arra az elnök elvtárs, hogy min­den perc késéssel hátráltatja egész megyénkben az aratás időbeni el­végzését. Ha még most nincs is olyan nagy szemveszteség, de ha még egy hétig, vagy tovább is aratnak, akkor komoiv veszteségre letet számítan1 Csarnaí Mátyás elvtárs nem bírja a kritikát, nem is fogadja el a dolgo­zóktól, de még a pártszervezettől sem. Az a véleménye, hogy ő paran­csol, mert ő a termelőszövetkezet elnöke. Gondolkodott-e e kifejezés helyessé­gén Csarnai elvtárs? Nem. Mert ha gondolkodott volna, akkor már vál­toztatott volna hibáin, szeretnék a dolgozók és ezáltal sok hibát kikü­szöbölhettek volna a termelőszövet­kezetben. A személyeskedés, ami fennáll a vezetés hiányosságából ered. Például Kónya Gábor elvtárs élenjár a muftiiéban, de hiányzik be­lőle a szilára, kommunista jellem, fecsegő, veszekedő természetű. Papp Sándorné Pártunk tagjelöltje, a mun­kája mindig hiányos és ez meg is látszik munkaegység könyvében. Papp Sándorné gondolt-e arra, hogy így nem lehet kiérdemelni a ^párttagsá­got? Pintér Antal elvtárs a pártszerve­zet vezetőségének tagja, nem követi a élenjárók, kommunisták példamutatá­sát, mint brígádvezető kiválasztja a munka könnyebbik részét, ahol gyorsabban szaporodik a munka­egység. Nem is szeretik a dolgozók, sok eset­ben felvetik hibáját, amit 5 vissza­utasít. Javítsák ki ezeket a hibákat, legyenek a munkában harcosán helyt­álló kommunisták. Vegyenek példát a paradicsompusztai _ „Béke" termelő­szövetkezettől, akik nincsenek lema­radva a munkában, pedig náluk is nő a gaz, náluk is megdőlt a gabona. De még sorolhatnánk tovább jópéldá nak íermelőcsoportokat, termelőszö­vetkezeteket, ahol a párttagság élen­járó munkája, a termelőszövetkezel vczettőségének helyes munkaszerve­zésével nyerik meg a nagyobb ter­mésért folytatott csatákat. A lanács sem nyújtott munkájukhoz kellő se­gítséget, A növényápolásra adott ki ugyan felhívást a dolgozókhoz, de az csak felhívás maradt. Egy esetben kaptak csak segítséget, A sok esőzés is hátráltatta munkájukat. A kapas- növényeknek mintegy 80 százalékál végezték el egyszeri kapálással, a többit hagyják aratás utánra Má>- előbb is meg kellett volna azt tennie a termelőszövetkezet vezetőségének, hogy minden erőt ráállít a központi munkára. Ahogy az aratásra minden, erőt beállítottak, már a növényápo­lásban is meg kellett volna tenni. A sok esőzés így is jelentős kárt oko­zott, de ez még fokozódik azzal, hogy a növényápolást akkor végzik, majd, ha lesz arra is idő. A páríszerrezet állandóan foglalkozik a kádernevelés, sei, figyelemmel kíséri a' fiatalok fej­lődését. Már most előkészítik a ;ú- liusi taggyűlésre a felvételeket, Piko Ju'ianna és Szánló László fiatalokat javasolják felvételre, akik jó munká­jukkal kiérdemelték, bebizonyitot- ták, hogy Pártunk számíthat rajuk, a nehezebb feladatok megoldásában is, Remeczki Mária, Fekécs Ilona fiata­loknak megbízásokat adott a p.írt- szervezet, jó munkájuk érdeme lesz a taggyűlés bizalma. Remeczki Mária és Fekécs Ilona tagjelöltje lesz Pár­tunknak. Uj, friss erőkkel erősítik Pártunk sorait, mert csak erős párt- szervezettel lehat komoly eredményt elérni, a szövetkezetei megszilárdí­tani. De ehhez még az is kell, hogy a pártszervezet komolyan tárja fel a hibákat, bírálja a termelőszövetkezet vezetésében a hiányosságokat. Bírál­ja a nem példamutató munkát végző párttagokat. Igyekezzenek a munkát jól megszervezni, hozzák be a lema­radást, hogy megyénkben ne legye­nek az utolsók az aratásban. Könyv jelent meg a Grosz-par tárgyalásáról A demokratikus államrend elleni Összeesküvés vezetésének bűnteliével és más bűntettekkel vádolt Grősz József és társai bűnperének gyors­írási jegyzőkönyvei alapján készüli könyv megjelent. A kiadvány hat forintért a könyv- kereskedésekben és az ulcai könyv. árusílóknál kapható. A takarékosság fokozásával a III. negyedévi terv sikeréért A harmadik negyedévi terv sikeres teljesítését szolgálja az egyre széle­sedő munkaverseny, az Alkotmány ünnepére tett vállalások sokasága. A vállalások sikere azon múlik, milyen alaposan beszelik meg a dolgozók és vezetők a termelési értekezleteken a harmadik negyedévi terv és a ver­seny feladatait, milyen erővel tud­nak mozgósítani annak érdekében. Ha ezeknek a követelményeknek ele­get teszünk, akkor győzelemre visz- szük harmadik negyedévi tervünket — és ezzel újra nagyot lépünk előre hazánk erősítésének, a béke védelmé­nek útján. As árvízvédelem dolgozói termelési értekezleten értékelték ki első féléves tervük eredményeit, hiá­nyosságait és az értekezleten holtak határozatot azok kijavítására, Az ösz- szevoní termelési értekezleten, ame­lyen részt vettek a megye külön­böző helyein dolgozó gátőrei is, ha­talmas felajánlások születtek Alkot­mányunk ünnepének tiszteletére. Mind a műszaki, mind a fizikai dolgozók tettek felajánlást, hogy termelékeny­ségük növelésével, a megtakarítások fokozásával segítsék ötéves tervünk sikeréért folyó harcunkat. Fehér József gátőr vállalja a tervmunka felügyelete melleti szakaszának teljes rendbehozását, a beton lelefonoszlopok építéséhez szükséges munkaasztalok teljes fel­újítását, a karászi munkahely ivóvi­zének bevezetett újításával való meg­javítását. Felajánlása értéke 400 fo­nni. Tóth János gátőr vállalja tölté­sének teljes rendbehozását és a töl­tésbe épített zsilip ki- és befolyási részének gazialanítását • napszámos nélkül. Vállalása 320 forint értékű. Púifi István gátőr 10 darab talicska kijavítását és az árvédelmi szertár szerszámainak rendbeh'ozását. Válla­lása értéke 200 forint. Géppel László főmérnök vállalja a Sió partbiztosításánál 250 ton­na kőből 80 tonna megtakarítá­sát azáltal, hogy törmelékkel töl­tött rőzsehengereket használ a pokrócok lelerítésére. Értéke 3000 forint. Még számos vállalás születeti, mely bizonyítja, hogy az árvízvédelem dol­gozói is harcolnak tervük teljesítésé­ért, a béke biztosításáért. Az összes dolgozók 16.300 forint értékű válla­lást tettek és számos újítás, észsze- rűsítés benyújtását ajánlották fel, A különböző megtakarítások, az észsze­rű munkamódszerek segítik népgaz­daságunk erősítését, szocializmusunk építésének meggyorsítását. Korpakioszfés terme főcsoportok és egyéni dolgozó parasztok részére A nyári hónapok alatt a tejbegyüj- íés igen erősen lecsökkent, ami an. nak^ tudható be, hogy a termelőszö­vetkezeti csoportok és egyénileg dol­gozó parasztok szarvasmarha állomá­nya részére kevésnek bizonyult a meglévő korpamennyiség. Kormány­zatunk ezen a súlyos hiányosságon azzal igyekszik könnyíteni dolgozó parasztságunknak, hogy a júliusi sza­bad és kötelező tejbeadás után nagy- mennyiségű korpát fog kiosztani a terme’őszövetkezeti csoportok és egyéni dolgozó parasztok számára, ami körülbelül 20—30 dekát fog ki tenni literenként. Kormányzatunk ez­zel a nagyarányú akcióval kivánja feljavítani tejtermelésünket és ezúton akarja biztosítani dolgozó parasztsá gunknak a szükséges korpamennyisé­get A népnevelőériekexletek Az 1951—52-es begyűjtésről szóló j az ilyen lelviiágosító munkának meg NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A bori bányászok harca a kizsákmányolás és a háborús készülődések ellen rendelet dolgozó parasztságunknak világosan megmutatja, me.vek azok a feladatok, amivej hozzájárulnak öt­éves tervünk, a béke tervének meg­valósításához. Dolgozó parasztságunk eddig is tapasztalta, hogy államunk minden tekintetben segítette trak­torra^ gépekkel, útmutatással járult hozzá a dolgozó parasztságnak a ma­gasabb terméseredmények eléréséhez. Ezért különösén nagy feladatot jelent az idei termés betakarítása, a dolgo­zó parasztok, gépállomások, termelő, szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, valamint a Párt és állami szerveknek, a legjobb időjárás mel­lett is nagy lehet a veszteség, ha po­litikailag, technikailag nincs jól elő­készítve, megszervezve a terménybe­takarítás munkája. Minden erőt összpontosítani kell a termény be takarításra. A megnöveke­dett feladatok, a terménybetakarítás, tarlóhántás és másodnövények veté­se a legnagyobb tervszerűséget, köve­teli. A betakarítási kampány során a munka tervszerű beosztását, a munka­erők idejében való biztosítását, a gé_ pék és a munkaeszközök kijavítását kell biztosítani. 12-ére a, népnevelő- értekezletre úgy kell lelkészülni, hogy minden népnevelő megjelenjen. Vi­gyék ki a dolgozó parasztok közé az aratá-s utáni terménybehordás fon­tosságát, hogy a cséplés akadály nél­kül be tudjon indulni. Magyarázzák meg népnevelőink a terménybeadás jelentőségét, hogy minden dolgozó pa­raszt a cséplőgéptől teljesítse beadá­si kötelezettségét. Legjobb agitáció minden té­ren az egyéni példamutatás. Ez a fel­adat pártszervezeteink irányításával, párttag és pártonkívüli népnevelők hatalmas táborának a feladata. Ök hivatottak arra, hogy megérttessék a dolgozó parasztsággal, hogy a begyűj­tés népgazdaságunk fejlődésének fon­tos feltétele. Azokban a községekben, ahol a pártszervezet és a népnevelők harci feladatként kezelték a begyűjté­si rendelet ismertetését, ahol alaposan minden oldalról megvilágítva magya­rázták meg a dolgozó parasztoknak, í munkának meg­lett és meg js /esz az eredménye, meri ezekben a községelcbcn a dolgozó parasztság tekintélyes része megis­merte és magáévá tette u begyűjtési rendelet leiadatait. Tamásiban Gábor András 10 hol­das dolgozó paraszt, aki kenyérgabo­náját 3-ig, Édor János 5 holdas dől. gozó paraszt pedig 4-ig aratták .e ga­bonájukat. Molnár Sándor V holdas dolgozó paraszt, az aratás elvégzése után azonnal másodnövényt vetett, s már ki is kelt a másodvetése. Ezek a dolgozó parasztok aratásuk befejezté­vel elmentek a fornádi állami gaz­daságba aratni azzal a tudattal, hogy a szemveszteség ott is elkerülhető legyen, mely egész dolgozó népünk érdeke. Ott, ahol nem jól szervezték meg a munkát, a népnevelők nem ad­ják meg a kellő segítséget, nem moz­gósították a falu népét az aratásra, ott hanyagul vették az aratás minél e'őbbi befejezését, nem törődlek egész évi kenyerükkel. így á!l Decicn az Alkotmány ter­melőcsoportban is. Az aratásban ala. posan le vannak maradva azért, mert a tagságnak csak a fele dolgoHk, a. többi inkább napszámba jár a kulá- kokhoz. Meg kell javítani a termelő- csoportban a felvilágosító munkát, mert ők azok, akiket az egyénileg dolgozó parasztság figyel és jó mun­kájukkal példát kell, hogy mutassa­nak, élen kell, hogy járjanak to­vábbra is, bebizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A begyűjtés­ben már eddig elért eredmények és a dolgozó parasztság vállalásai azt bizonyítják, hogy a jó népnevelő, fel- világosító munkának megvan az ered­ménye. Kevésbbé van eredmény ott, ahol a pártszervezet nem megfelelően oktatta ki a népnevelőket. Az agi­táció a továbbiakban nemcsak be­szélgetésre korlátozódjon, döntően fontos a kommunisták, népnevelők példamutató munkája ezen a terüle­ten is. Ez egyik legjobb agítációs eszköz, mert a példamutató, jól dol­gozó népnevelőkre a dolgozó paraszt szívesen hallgat és követi a példamu­tatását. Pincehely dolgozó parasztsága a békearatásért! A szabadságol, amelyet a dicső Vörös Hadsereg hozott népeinknek, — azzal, hogy megsemmisítette a hit. lerista hordákat, — talán a bori bá­nyászok érezték a legjobban. Felsza­badullak a véres hitlerista banditák­tól, akik a bori bányákat büntető tá­borokká alakították, melyben a bá­nyászok rabok voltak. A Tito-klikk aljas árulása folytán a bánya újabb kizsákmányolok kezére jutoftt. A francia kapitalisták és a hitlerista megszállók helyett ma az amerikai „Anaeonda Copper Mining Co“ tröszt 37 úr. Bori bányászai ma újra harcolni kénytelenek a kétszeres kizsákmá­nyolás ellen, amely sokkal véresebb, mint a háború előtti monarchists Ju_ gos/láviáhan volt. Amíg a bányászok százával a piszkos, tetves és poloskás haraknkba,, laknak és a legborzasz­tóbb fettételek mellett dolgoznak, ad­dig a iHoista vezetők henyélnek a gyönyörű villákban, éppenúgy, mini annakidején Emil Piallot, a francia kapitalista vállalat igazgatója. Több­százezer dinárt költöttek cl csak klubra, amelyet amerikai módon ren_ deztek be. A klubot csak a „veze­tők“ látogathatják. A titoista vezetők nem egyebek, mint az amerikai impe­rialisták érdekeinek az Őrzői, akik a Rankovics véres terrorjának segítsé­gével arra kényszerítik a bányászo­kat, hogy naponia 10—16 órát, sőt többet dolgozzanak. A szörnyű mun­ka és a rossz táplálkozás következ­tében a dolgozók 40 százaléka tuber- kulotiku.s. beteg. A bori bányászok a véres terror ellenére is ctenállást fejtenek ki. A múlt év folyamán 10.185 dolgozót kényszerítettek le a bányába dol­gozni, azonban ezek közül rövid idő alatt 9.872 megszökött. A dolgozók illegális békebizottságokat szerveznek és harcolnak a tiloisták ellen. Har­colnak. hogy minél kevesebb rezet termeljenek, az amerikai háborús gépezetnek. Így például a mull év­ben a tervét még 35 százalékra sem teljesítették. A bori bányászok mind gyakrab­ban szerveznek tüntetéséket érdekeik megvédése céljából is. Mint például májusban is tiltakoztak az ellen, hogy a munkaruhák árának a megtéríté­sét megvonták és követelték a bőrka­bátok kiosztását, amelyeket csak a titoista vezetők részére varrtak meg. Ugyanakkor, amikor a bányászok nagyrésze a bányában úgyszólván mezítelen és mezítláb dolgozik. Ener­gikus tiltakozásukkal a bányászok elérték, hogy a litoisták kénytelenek voltak kiutalni a visszatartott ruha megváltási pénzt. A bori bányászok tisztában van­nak azzal, hogy csak szervezett harccal tudnak ellcntáilni a fasiszta kizsákmányolásnak, hogy csak egy­séges akciókkal tudnak eredményes harcot folytatni a békéért, a titoista háborús készülődések ellen és éppen ezért mind többen csatlakoznak az illegális kommunista csoportokhoz és nap, mint nap újabb és újabb csa­pásokat mernek a titoista fasiszta rendszerre. Napkelte előtt jóval, állandó kocsi- zörgés veri te! a pincehelyi utcák csendjét. Dolgozó parasztjaink egy­mással versenyezve, serényen igye­keznek a határba, hogy ott minden percet kihasználva, mielőbb végezze­nek az aratási munkával. Ez az igye­kezet is bizonyítja, hogy Pincehely dolgozó parasztjai magukévá tették Pártunk felhívását és becsületesen ki veszik részüket abból a harcból, mely minden szem gabonáért, az ország ke­nyeréért folyik. A legtöbben megér­tették, hogy pihenésre, késedelemre most nincs idő és éppen ezért pihenő­nap nélkül, a vasárnap teljes kihasz­nálásával határszerte szakadatlanul folyik az aratás. A Rákóczi termelőszövetkezeti cso­port már az elmúlt héten teljesen be­fejezte az árpa aratását és most a csoport minden épkézláb tag­ja pihenés nélkül résztvesz az aratásban, hogy kellő időre végezhessenek a be- takarodással is. A tagságnak valóban kemény harcot kell vívnia minden szem gabonáért. Ebben a harcban az a legnagyobb akadály, hogy a cso­port ingatlana mintegy 70 szétszórt földdarabból áll, ami alaposan meg. nehezíti a munkát. Ennek ellenére lendületesen folyik a munka. Az ara- tóbrigádok egymással versenyezve küzdenek azért, hogy a csoport meg­mutathassa azt, hogy minden aka­dály ellenére, időben végeznek az ara­tással. Az egyénileg do’gozó parasztok sem maradnak el a munkában, mert jól tudják, hogy versenyben állnak Ozora község dolgozó parasztságával, ezért meg akarják mutatni, hogy — miként a tavaszi vetési munkákban, valamint a gabonabeadás gyors lebo­nyolításában — újra legyőzik az ozo­raiakat. A tudatos munkaverseny még nagyobb lendületet ad munkájukhoz, szívós kitartással végzik a sok he­lyen megdőlt gabona aratásának ha. talmas erőfeszítést igénylő, nehéz munkáját. Az ősziárpa és a rozs aratását be. fejezve, nyomban megkezdődött a búza aratása, amelynek gyors el­végzésében jó példával jártak elő] a Párt és a tanács tagjai. Mint mindig, úgy most is meghozta eredményét a személyes példamutatással összekap­csolt népnevelő munka, mert szinté percenként érkézig hír azokról, akik befejezték a búza aratását, s máris elvégezték a tarlóhántást és a másod­növények vetését. A jelentések nyo­mán újabb és újabb nevek kerülnek a tanácsház homlokzatán lévő, búzakalásszal feldíszített dicső­ségtáblára, mint Nyúl József, ördög Fereng, Ko­vács Márton, Jankó' Ferenc, Gergely Mihály, Ékes Ferenc, Németh József és Varga Mihály dolgozó parasztok. Parasztságunk legnagyobb részQ rögtön a cséplőgép mellől teljesíte;tQ az árpabeadási kötelezettségét. Beadásukat az elsők között 100 százalékra teljesítették; Ördög Ferenc, Mandl József, Szabó Já­nosáé és Makai István dolgozó parasztok. Az, hogy az aratási munkák elha­nyagolása miatt egyetlen dolgozó pa­raszt neve sem került a szégyentáb. Iára, bizonyság arról, hogy Pincehely dolgozó népe öntudatosan becsülettel résztvesz és megállja, helyét az or­szág kenyeréért és a békéért vívott harcban. Azok, akik végeztek az ara­tással, máris felkészültek arra, hogy gabonabeatíásukat késede'em nélkül, mindjárt a cséplőgép mellől teljesítik, így kívánják megmutatni -azt, bogy a szocializmus építésében, a béke meg­védésében dolgozó parasztságunk hű szövetségese a munkásosztálynak. így harcol Pincehely népe a kenyérért, & jobb és boldogabb jövőjéért. Deák Lajosné Pincehely.

Next

/
Thumbnails
Contents