Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-14 / 240. szám
mí OKTOBER 14 NAPLÓ A Simontornyai Bőrgyárban közel 1 millió forint értékű újítást nyújtottak be ebben az évben kommunizmus ott kezdődik, sűrűkor az egyszerű munkás önfel- áldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről“. Lenin elvtá rs szavai sokezer dől go zót gondolkoztat, hogy ötletekkel, újításokkal járuljanak az országépítő munkához. A Simontornyai Bőrgyárban az üzem vezetősége és az újítási felelős faliújságokon keresztül rendszeresen tájékoztatja az üzem dolgozóit, hogy melyik munkaterületen kell elsősorban újítás segítségével gyorsabbá tenni a termelést és melyik munkamenetben kell a külföldi eredetű nyersanyagokat a hazai nyersanyagokkal pótolni. Ebben az évben 59 elfogadott újítást nyújtottak be a bőrgyár dolgozói, amelyek túlnyomó többsége a külföldi nyersanyagok helyettesítését teszik lehetővé. Horváth János javaslatára a magasfényű marhabox kikészítésével a collidimus festés helyett vízfestést alkalmaznak. A bőr magasfénye ezzel a módszerrel is biztosítva van és így a külföldi festékanyag elhagyásával több mint 41.000 forint megtakarítást ér el az üzem évente. Az egyik legjelentősebb újítás az, hogy a vikezoe tefténbőrök kisimító sát kézierő helyett géppel végzik el, Ezzel az újítással is évente 176.943 forintot takarítanak meg. A bőriparban is egyre nagyobb jelentőséget kap az üzem közötti tapasztalatcsere. A Simontornyai Bőrgyár 29 tapasztalatát adta az ország különböző bőrgyárának, közöttük legjelentősebb újításaikat is. 46 munkamódszert és újítást vettek át a simontornyaiak a többi bőrgyáraktól. Többek között a finombőrök gyárától átvették az ülésbőrök elkészítésénél alkalmazott újítást, amely Simontornyán egy év alatt 74.700 forint megtakarítást jelent Az üzem dolgozói egyre nagyobb számban vesznek részt az újítások ban. Ezt bizonyítja az is, hogy ez- ideig az üzemben .130 lelkes újító van. Ezt a nagyarányú újítómozgaimat az üzemben működő műszaki és továbbképzőkor segíti, amelynek munkájában az újítókon kívül az üzem egyéb dolgozói is részt vesznek. Az újítók szép eredményeket érnek el, amit az is bizonyít, hogy már ebben az évben 991.458 forint értékű újítást fogadott el az újító bizottság. Elbírálás alatt pedig közel 190.000 forint értékű újítás van. A dolgozók számos és értékes újításokért díjazásokban is részesülnek, amelyet takarékbélyegben kapnak meg. Ezek az eredmények szépek, de tovább kell fokozni, hogy a Simontornyai Bőrgyárban újításokkal, ötletekkel vigyék győ zelemre az 1951-e-s évi tervük teljesítését. Jelenet a „Boldog nyár” c. filmből. A korszerű talaj előkészítés és vetés Növénytermesztésünk fejlesztéséről izóló minisztertanácsi határozat megvalósítására megyei tanácsunk mezőgazdasági osztálya, állami gazdaságainkon kívül az elmúlt hetekben loOO kataszteri hold ősziárpa, 4.000 «old rozs és 22.700 hold búza elvető iéhez elegendő kitűnő minőségű vetőmagot cserélt ki föidművesszövetke- teteinken keresztül, a dolgozó pa- ■asztsággal. A termés mennyiségét és 'uiDÖségét alapvetően befolyásolja a jó vetőmag, a jó minőségi vetőmag is gyorsan leromlik, ha azt néhány iemzedéken keresztül helytelenül neveljük fel. A helyes agrotechnika tehát ivem csupán a nemesítésnek egyik módsze- re, hanem nagyobb terméshozamot- eredményező tényező is, ezért szükséges, hogy a korszerű termés tech- nikájáv-al foglalkozzunk. A korszerű agrotechnika első és legfontosabb alapelve a megfelelően előkészített, vetőágy biztosítása. Ezt abból a célból kell elérnünk, hogy az elvetett vetőmag gyorsan és egyenletesen kikelhessen, a továbbiak. során pedig folyamatosan és erőteljesen fejlődhessen. Nem ok nélküli tehát vetöszán- tásaink elvégzésénél a legalább 20 centiméteres szántási mélység biztosítása. Minél terjedelmesebb kalászosaink éléskamrája, annál mélyebb rétegben áll rendelkezésükre a hasznosítható víz, illetve az ebben oldott tápanyagok felvétele. Ez a körülmény pedig döntő jelentőségű szárazságra hajlamos viszonyaink mellett, A másik új agrotechnikai elvünk a keresztben — hosszában történő vetés, ami szinte elengedhetetlen táblás műveléseinkben. Ha fél magszükséglettel hosszában, a másik fél magszük séglettel pedig kissé ferdén, kereszt- irányban végezzük a vetést, ez a többletmunkánk bőségesen megtérül azáltal, hogy növényegyedeink részé- re egyenletesebb tenyészterületet biztosítunk, mint ha azok egy sorban, rendes sortávolságban helyezkednek el. A hosszában — keresztben elosztott vetésben nagyobb tenyészt őrületen a növények számára több lex>egő, több napfény és több vízben oldott tápláló anyag fog futni, ennek követ kéziében kalászuk, beéré-sük cnyen- letesebb, de főleg szárvastagságuk és erősségük jobb las!:, miáltal vihart- (illőbbá válnak, vagyis megdőlésnek bevésőbe lesznek kitéve. A vetes melysége és egészsége szín tén szervezésen kapcsolódik"’ aerró- ♦echnikánk újabb alapelve szerint a mennyiségi és minőségi termelésbe. A megfelelő mélységről felhozott nyír. kos, üde vetőágyban olyan legyen az elvetett magot fedő földtakaró, hogy ízt a csira könnyűszerrel áttudja törli. Mély fekvésben azonban, ahol a íavaszi felfagyás veszélye fenyeget, tissó mélyebben kell vetni, hogy a »okrosodási csomó 2—3 centiméterrel % felszín alatt képződjön, aminél; loíytán az olvadás és fagyás talaj- nozgató hatásának a növény jobban »leint tud állni. Termesztendő növényeink kártevőit így rovari, mint gomba fertőzési vonlon meg kell akadályoznunk. Lé- yyeges elv az, hogy a növényvédelmi művelet nem a megbetegedett, vagy kárX szenvedett növényeket kívánjon kevés sikerrel gyógyítani, hanem ellenkezőleg a, károsodást igyekszik megelőzni. Ebből a szempontból nézve kell a gombafertőzések ellen eredményt biztosító csávázáéokat a növényegészség érdekében alkalmaznunk. Ilyen az ősziárpánál a Higo- san, búzánál pedig a rézgálieos nedves csávázd« alkalmazása, ami egyben garancia a leggyakoribb üszögkártételek megelőzése céljából. Fontos tudnunk azt is, hogy ter- melvényeink részére bizonyos tenyé-sz_ idő feltétlenül szükséges. Ebből a szempontból bír jelentőséggel a kellőidőben teljesített vet.és, ami azt eredményezi, hogy vetéseink kellőképpen megerősödve kerülnek bele a télbe. Az izmos, erőteljes vetésben a legzordabb tél sem tud olyan kárt ten ni, mint a gyengén, fejletlenül téibe- szökő növényekben. A jól telelt vetés állománysűrűsége is jó lesz. Annak a terület egységén több kalászt tudunk felnevelni, hiszen egy-egy holdon a tavaszi szárbainduláskor több növény fog élni. A fenti termést fokozó tényezők, mint a láncszem, úgy kapcsolódnak egymásba, egyformán fontosak, Alkalmazásuk tehát kötelező, mindazok számára, kik küzdeni akarunk a haza javára, a béke érdekében végzett építő munkánkkal. Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, Néhány szó az éberségről... Csütörtökön éjjel meglátogattuk a osibráki állami gazdaság -csurgói üzemegységét. A gazdaságnak ebben az üzemegységben hatalmas sertéstelepe van és a nyár folyamán ú korszerű sertésólak épültek. Mindezek után nem kétséges, hogy a gaz daság dolgozóinak egy pillanatra sem szabad az éberségét elaltatni, mert a legkisebb mulasztás is hatalmas anyagi kárt okozhat népgazdaságunknak. Az egyik sertésfiaztatóbcm az éjjeli megfigyelő (aki különféle rendellenes, ségeket hivatott figyelni), mély álomba merülve „teljesítette kötelességét'\ A fiaztató egyik részében egy zsák dara volt. Ezt bárki nyugodtan elvi- hette volna anélkül, hogy észrevette volna! Ez egy kisebb része a mulasztásnak. A eertés-fiaztató ajtajai nyitva voltak, így oda bárki, minden nehézség nélkül bejuthatott. Bemehetett, volna ellenség is, ez elég lett voina ahhoz, hogy ott elpusztítsa az állat- állományt. Ezen az éjszakán ugyanilyen gyen. ge lábon állt az egész üzemegységben az éberség. Az éjjeli őrrel találkoztunk ugyan valami nagy sokára, de az még az igazolványokra sem. vo]t kíváncsi, holott minket sem ismerhe tett. Elidőzött velünk az ixzemegy ség egyik részén boss zab ideig. Non gondolt, arra. hogy ezt az időponté az ellenség kártevésre kihasználhatta volna. A mi helyünkbe néhány kulak is megjelenhetett voina a gazdaságban, hogy az egyik részén hosszabb ideig fenntartsák az éjjeliőrt, és ezalatt cinkostársaik az üzemegység másik szélén végrehajthassák rombolásukat. •. Az éjjeliőr szavai már magába vé ve sem azt árulták el, hogy lelkiisme retesen teljesíti feladatát. Váltig erő- sítgette: „Itt nem kell attól tartani, hogy a kulákok megkísérelnek valami aljasságot. A kulákok erre már nem mernek mozgolódni.“ Ez a kije lentés nem más, mint a dolgozó nép esküdt . ellenségeivel való megaiku vas. A példák százai bizonyítják, hogy az ellenség a legkülönbbféle aljasságokra is képes. Á csurgói üzemegységhez nem messze lévő Gyula.) községben sem akart ártani és egy óvatlan pillanatban meg akarta gyilkolni a járási DÉFOSZ-titkárt. Ez bizonyíték arra, hogy a csurgói üzemegység éjjeli őrének véleménye gyökerében véve helytelen és a legnagyobb kárt okozhatja. A csurgói üzemegység éjjeli meg- fi*eyelöi t ezért a laza éberségért súlyos felelősség terheli az állami gazdaság vezetőségét, is. Az ö feladatuk, hogy kellően kioktassák és a legmesszebbmenő éberségre tanítsák az éjjeliőröket és ezáltal elejét vegyék az ellenség legkisebb kártevésének. NEMZETKOZí_ ft ÉK »LSEK A jugoszláv dolgozók hősi harca Gyapefszedési bemutató a Sárpilis várdambi állami gazdaságban Az állami gazdaságok lolnamegyei központ ja 100 kilogrammos gyapot szedést mozgalom fejlesztése érdekében 15-én a Vár domb-sár pilisi állami gazdaságban gyapotszedési bemutatót tart. A bemutatón megjelennek az összes állami gazdaságok gyapotagronómusai és egy-egy brigádvezető, valamint a termelőszövetkezetek kiküldöttei, hogy az itt látott tapasztalat okát otthon átadva a gyapotszedést úgy szervezzék meg, hogy a 100 kilogrammos szedést mozgalom szélesítésével az érett; gya- pót kellő időben leszedésre kerüljön. A szolnokmegyei bemutató 100 kilogrammon felüli gyapotszedési eredményei igazolják, hogy a szovjet gyapotszedési módszerek elsajátításával a napi 20 kilogrammos gympotszedési norma sokszorosan túlszárnyalható. — A koppányszánlói DISZ szervezet az MNDSZ szervezet népnevelőivel karöltve, fáradságot nem ismerve nagy örömmel végzik a felvilágosító munkát a begyűjtés, az őszi szántás határidő előtti elvégzésének érdekében. A község dolgozó parasztjait igyekeznek felvilágosítani arról, hogy fejlődésünk fokozását nagyban elősegítjük azzal is, ha minden mezőgazdasági munkát a határidő előtt elvégzőnk, s ezáltal biztosítjuk az idejében betakarított takarmánnyal állataink léli takarmányozását ia. U A fasiszta Tfto-Rankovics klikk ellen hősi harcot vívnak a jugo szláv hazafiak. Ez a harc rendkívül nehéz körülmények közölt folyik. Az amerikai imperialisták belgrádi rablóbandája minden erejét megfeszíti, hogy teljesítse a washingtoni bandafőnök parancsait s. hogy az Egyesült Államok gyarmatává és stratégiai támaszpontjává züHcsszc Jugoszláviái. A legfontosabb vállalatok, ércbányák és szénbányák máris az amerikai monopóliumok tulajdonában vannak. Az elmúlt esztendőben Titoék (MM) különböző jugoszláv vállalatot juttattak esődbe, Persze az amerikai monopóliumok mindjárt kaptak az alkalmon és megkaparintották ezeket a vállalatokat. Tito Óccánontúli „jótevői“ most már nemcsak hadi és stratégiai nyersanyagot szállítanak ki az országból, hanem élelmiszereket is s ezzel éhségre kárhoztatják a jugoszláv dolgozókat. Amerikai parancsra mesterségesen fejlesztik a hadiipart, ugyanakkor hi- hctellen zűrzavar uralkodik a gazdasági életben. A közszükségleti cikkek gyártása szüntelenül csökken. A múlt évben például 21 százalékkal csökkent az ipari termelés általános színvonala, a közszükségletekre termelő iparágakban 50 százalékos esés mutatkozott. tóbbi időben egész sorát adták ki az olyan törvényeknek, amelyek tovább erősítik a kapitalizmus hadállásait Jugoszláviában. Tito tény legesen visszaadta a vállalatokat régi gazdáiknak. A minap újabb rendélet jelent meg, amely eltörli a „tervgazdálkodás“ uiolsó maradványait is. — Mint a lobbi kapitalista országokban, Jugoszláviában js a vállalatok teriajülo«. nosai döntik el a jövőben, mtlycu és mennyi árut termeljenek, az árakat pedig ,,a piacon határozzák meg, a kereslet és kínálat alapján“. Visszaállították a lakóházak magán tula jdonát is. Belgrádban már többezer olyan hér házat bocsátottak áruba, amelyet a háború után államosítottak. A kapitalizmus „áldásait“ a jugoszláviai népek már saját bőrükön tapasztalhatják. Az állami költségvetés több. mint kétharmadát felemészti a fegyverkezési hajsza., A szánalmas alamizsnák, az amerikai és angol kölcsönök, továbbá az adóterhek fokozása nem fedezik a hatalmas államadósá gokat. Tavaly például már (M) milliárd dinár volt a költségvetési deficit. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Titoék most már egyre gyakrabban veszik igénybe az adóprést, ami kétségtelenül katasztrofális inflációhoz vezet A drágaság már most elképesztő méreteket ölt. A közszükségleti cikkek árai a Tito klikk garázdálkodásainak évet alatt hétszeresükre emelkedtek, a munkanélküliek szomorú serege is rohamosan nő. Gsnnán a múlt évben 179 ezer dolgozó került az uíeára. ..Az ugyanis alacsony életszínvonal újabb csökkenése komoly szociális elégedek, lenkedésf válthat ki'4 — írta panaszos hangon nemrégiben a „New York Times.“ Ettől rettegnek a belgrádi ban diták is s éppen ezért tovább fokozzák a gestapo-lerrort. Ezidőszerint több. mint 200 ezer hazafi sínylődik börtönökben és koncentrációs táborokban. Ebben az évben a tiioi.sták körülbelül 10 ezer ..gyanús“ szakszervezeti akli- vistát váltottak le a „tisztogatások“ során, akik a belgrádi szakszervezeti zsoldosok politikáját nem helyeselték. A Eonban sem a „tisztogatás“, sem •' ® a szörnyű terror nem akadályoz hatja meg többé a jugoszláv dolgozók harcát a uépcllenes .Tudások fasiszta rémuralma ellen. Az antifasiszta mozgalom élén az illegalitásban dolgozó kommunisták vezetésével a jugoszláv munkásosztály jár. A harc formái igen változatosak: szabotálják a haditornáé, lést és tömegesen hagyják el uiuuka- helyeiket a dolgozók. A jugoszláv hazafiak ellenállása következtében a hadiipar tervteljesítésében 30 százalékos lemaradás mutatkozik. A „Borba'4 című titoista szennylap is beismert, hogy a liadicpítkezéseket tömegesen elhagyják a mnukások. Szerbiában például februárban a munkások 85 százaléka tette le a hadiépítkezésnél a szerszámot, márciusban már 67, júniusban pedig 71 százalék hagyta el munka helyet. A Králevo-Sztoile-i vasútvonalon dolgozó kényszermunkások felrobbantották az alagutat, a Sztalscs—Nis-i vonalon pedig badianyagrakiárt röpítettek a levegőbe. Prizren városban megöltek két titoista rendőrtisztet, majd néhány nap múlva Vucsitrn városban egy titoista gyűlésen bomba robbant. Negyven titoista megsebesült. Tavasz- szal több-tízezer munkás sztrájkolt az Adriai-tenger kikötőiben. Isztriában, Szerbiában és az ország más vidékein A vasutasok fokozódó ellenállása miatt a titoista titkosrendőrség szervei most minden vonatra elküldik ügynökeiket, hogy ,,megakadályozzák a szabotázs" cselekmények végrehajtását“ Fokozódik az ellenállás a parasztság soraiban is: a parasztok megtagadják a gabona beszolgáltatást, nem hajlandók elmenni kényszermunkára s igen sokan belépnek a partizán-csoportokba. I p zek a tények kétséget kizáróan J igazelják: már eieve kudarcba fulladtak a tervek, amelyeknek célja, hogy Európa szah adsúgszerető népei ellen, ágyútól felékként "elhasználhassák a jugoszláv népet. A munkásosztály vezetésével egyre határozottabban lépnek fel Jugoszlávia dolgozói az amerikai háborús gyújtogaíék és a titoisla bérencek ellen, — elszántan harcolnak sokat szenvedett hazájuk szabadságának és függetlenségének kivívásáért. helyreigazítás Lapunk október 10-i szamában megjelent hírekben sajmíla.ct. hiba csúszott be, me:i Kúüui Mihály nem alsónyéki kulák hanem alsó- nánai lakos. Kesztyíí köl önök figyelem! Norvégkesztyűkötésű pullóverkötésl OTTHONI MUNKÁRA kiadunk. Jelentkezni lehet a helybeli Pöklmíí vesszövetkezeteknél, vagy a Népművészeti és Háziipari Vállalatnál, Budapest, V. Régiposta u. 12. PARTÉPITÉS Úlmutafdsl nyujf a mindennapi pórtmunkában
