Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-14 / 240. szám

1951 OKTÓREO 14 « í* JL V­A Zombai Téglagyár dolgozói a hibák kijavításával vigyék győzelemre Í951~es tervüket A zombai téglagyárat domb 1 akarja ed, csak éppen a kéménye kandikál lei, amely megmutatja, hogy ott a tégla' gyár. A téglagyár területén szorgal­mas munka folyik. Vígan gördülnek a téglával megrakott talicskák a dolgo­zók lendületes munkája nyomán, öt­éves tervünknek egyre több téglát kell adni. Ez a tudat ott él a dolgozókban is, araikor nap mint nap egyre na­gyobb fel j esít mény éket hoznak fel­színre. Meleg levegő csap meg bennünket, amikor a kis, keskeny ajtón beme­gyünk a kész téglákhoz. Kt dolgozik Ifj. Pesti József ki­hordó, a gyár legjobb munkása, akinek 164 százalékos teljesítmé­nye van és a mnlt hónapban 278 ezer téglát hordott ki. Nagy ügyességgel végzi a munkáját, lákszik, hogy ismeri szakmájának min­den fogását. Munkájáról felnéz, majd így-mondja: „Sztálin elvtárs nyilatko­zata a munkához még nagyobb lendü­letet adott, mert tudom, hogy a Szov­jetunió megvédi békénket és én pedig minden egyes tégla kihordásával! a szocializmus építését, gyorsítom meg“. Schneider János behordó, aki 152 százalékot teljesített, nem marad le a jóltejjesítö Pestitől, mert benne is ott él az a tudatit, hogy Sztálin elvtárs nyilatkozatának a termelésben nagy segítséget ad, nyugodtan végezheti munkáját. Miszler János rakó, már régebb óta dolgozik ebben a sxakmában, a mélynek meg is van az eredménye, mert most is 146 százalékot teljesített. ]>e mint ahogy ő mondja: Elért eredményét annak köszönheti, hogy a Szovjetuniótól átvett nyers- téglarakási módszerrel dolgozik. Sztálin elvtárs nyilatkozata Miszler Jánosnak is lendületet adott, hogy eddig elért eredményeit tovább fokoz­na a szovjet tapasztalatok nyomán. Majd így mondja: „Sztálin elvtárs nyi- bklbozafta csattanó válasz volt az im­perialistáknak és nekem megnyugtató, hogy a Szovjetunió megvédi a békén­ket és mi nyugodtan termelhetünk és építhetünk,“ Most kővetkező ittunk id. Bulla Ist­ván főégeftőhőz vezet, aki 117 száza­lékot teljesített. Kezében szeneslapát­tal rakja a kemencébe a szénét. Kér­désünkre így mondja: ,.30 éve vagyok égető, már /lassanként itt öregedtem meg, mert bizony 62 éves vagyok. De megnyugtatott Sztálin elvtárs nyilat­kozata az atombomba kérdéséről. Tu­dom mit jelent a háború, hiszen két fiam, meg a vejem olt volt, akikért •ok álmatlan éjszakám volt.“ ítt dolgoznak mint segédégeüők if j. Bulla István és Géza Miklós, akik 117 százalékos teljesítményükkel válaszol­nak az imperialistáknak. Az óramutató tizenkettőre érti A dolgozók a kisszobában fogyasztják el ebédjüket. Sok mindenről beszélgetve, többek közölt elmondják, hogy a terv- teljesítés az a legfontosabb, de bizony itten esak 85 százalék, ami annak tudható be, hogy a dol­gozók nem ismerték az 1951-es évi tervünket és nem tudták azt. hogy mit kell nekik megvalósítani, hogy a tervüket teljesítsék, sőt túl is teljesítsék. Ezek a hibák,annak tudhatok be, hogy a tamási téglagyári egyesülés a terv- teJjesilést másodrendű kérdésnek te­kintette. De hiba még az is, hogy egyes dolgozók nem tudják, hogy mi a Gazda-mozgalom. így például Török József, alki Tg ymondja: JSoha nem hallottam róéa‘‘, majd megkérdeztük tőle, hogy szoko'l't-e újságot olvasni? így válaszol — nem jártam én iskolá­ba, mert nem volt rá lehetőség. — Azonban Török Józsefeit, akik jól is­merik, elmondják, hogy a „szegény ember“ a múltban csend őr tiszt helyettes volit és nem hogy nem tud újságot ol­vasni,, hanem nem akar. A telep vezetősége kísérje szemmel az ilyen Török Józsefeket, aki a mun­kában is a leggyengébb és aki hazug siránkozásaival akarja becsapná az ot­(A MÉSZÖV jelenti): A naki földműve-s.szövetlceze t mi­előtt a premizált ára megérkezett, csak három százalékra teljesítette tervét. Az áru megérkezése után két nap alatt szombaton és vasárnap 40.2 százalékra növelte kukoricaszerződés- kötésd tervét és ezzel a járásban el­ső lett a sző vetkezetek közötti ver­senyben. A Párttal, tanáccsal és a tömegszervezetekkel közösen bein­dították a népnevelő munkát, —meg­felelő propagandát fejtettek ki. Az ára megérkezésekor azonnal kirakták az ára egy részét a kirakatba, plaká­tokat, feliratokat készítettek, A szövetkezet dolgozói jó pultagi. tációt végeztek. Széles Gyula bolt- kezelő 161 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést szombaton és vasárnap. Ezt az eredményt úgy tud­ta elérni, hogy a jó pultagitáción kí­vül kiment a dolgozó parasztok közé felvilágosító munkát végezni. Fel­kereste még a Nosztány-puszta dolgo­zó parasztjait is. Többek között az ö felvilágosító munkájának eredmé­nye, hogy Pál Ferenc Nosztány-puszta! 10 holdas dolgozó paraszt 15 má­zsa kukoricára kötött szállítási szerződést, Pál Ferenc az nap vá­sárolt a szövetkezet boltjában 1 pár bakancsot, 1 pár gumicsizmát, 1 pár magasszárú férfi-cipőt, 5 méter flanelt és 3.3 méter sifomt. Kiss Ferenc 9 holdas szövetkezeti tag 10 mázsa kukoricára, Barkóczi István 10 holdas szövetkezeti tag 15 mázsa kukoricára kötött szállítá­si szerződést. Még aznap vásárolt a szövetkezet boltjában az árautalvány­Fehér Klára a Magyar írók Szö­vetsége' küldötteként az elnuilt ta­vasszal egy hónapot töltött a Né­met Demokratikus Köztársaságban. Találkozott német munkásokkal, dolgozó parasztokkal, írókkal, a né­met ifjúsággal a békéért, a demok­ráciáért és az egységért küzdő új Németország képviselőivel. Meglá fogatott üzemeket, állami gazdaság gokat, iskolákat, kulturális intéz­ményeket. Látta annak a hatalmás munkának eredményeit, amelyeket a német, dolgozók a Német Szoci­alista Egységpárt vezetésével, a tani dolgozókat. A munkáikat javhsa meg a tamási téglagyári egyesülés, se­gítse a dolgozókait munkájukban. Az 1952-es tervet a dolgozók már megtárgyalták, de hogy azokat meg­tudják valósítani, munkaeszközök kel­lenek, amelyet’ csak úgy tudnak meg­valósítani, ha a tamási téglagyár egyesülés maradéktalanul teljesíti ké­résüket. A feiladat tehát a*, hogy az eddigi hiányosságokat sürgősen kija­vítsák. Leplezzék le az ellenséget és úgy szervezzék meg a negyedik ne­gyedévi tervükéig hogy a hibák kijaví­tásával ne csak teljesítsék, hanem azt jóval túl is szárnyalják. ra 1 pár bakancsot, 1 pár női cipőt és 6 méter flanelt Barkóczi István. Jó munkát végeztek a többi népne­velők is. A tanács népnevelői 40 má­zsa kukoricára, Balogh Antal szövet­kezeti ügyvezető 30 mázsa kukoricá­ra kötött vasárnap szállítási szerző­dést. Maga a tanácselnök L. Kovács SándoT 5 mázsa kukon caf el es i egére kötött szállítási szerződést. A tanács­elnök a föidművesszövetkezet felügye. lőbizottságának is tagja, 6 hold jut­tatott földje van, 800 formt békeköl­csönt jegyzett. A kukorica áruutal­ványra mindkét gyermekének cipőt vásárolt a sző vetkezet boltjában és örömmel mondta: „Nemcsak nekem, hanem a többi dolgozó parasztnak is az a véleménye, hogy az idén jó ter­més volt és örömmel kötnek szállítá­si szerződést felesleges kukoricájuk­ra. a szerződéskötéssel kiszorítják a spekulánsokat, a feketézőket és nép­gazdaságunkat erősítik, mellyel a bé. ke ügyét szolgálják. Egyben a lábbeli és ruházati gondjaik is elmúlnak.“ A tanácselnök nyilatkozata helyt­álló, melyet bizonyít a naki dol­gozó parasztság körében két nap alatt lekötött több, mint 390 má­zsa kukorica. Nem helyes azonban, a naäri «szö­vetkezet kettes számú boltfcezelőjó­nak, Béres Imre kartársnak a társa­dalmi munkához való viszonya, aki az egyes számú boltkezelőről példát vehetne és akkor az ő puitagitációjá- nak is meglenne az eredménye és a bolt kirakata és bent a bolt is, a szállítási szerződéskötéssel lenne de­korálva. Szovjetunió segítségével az elmúlt éATekben elértek. Fehér Klára „Sem kővel, sem na­ranccsal“ című riportkönyvében út­jának élményeiről, a Német De mokratikus Köztársaság életéről számol be. Rávilágít arra, bogy az amerikai imperialisták sem hazug propaganda jukkái, sem erőszakkal, sem más eszközzel nem tudják meggátolni a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését, a német dol­gozók elszánt harcát a békéért, a demokráciáért, az egységért.. A naki Itaíivesszövetkezet három százalékról 40'2-re növslíe ké! nap alatt szerződéskötési tervét KÖN YVISMER TÉT ÉS Fehér Klára; SEM KŐVEL, SEM NARANCCSAL A jó párttitkárt a dolgosé parasztsága Ba arról van szó Dunakömlödön, hogy ki. a legjobb 'dolgozó a faluban, ki mutat leginkább példát, a falu dol­gozó parasztjai felé, rögtön, Valuska Lajos neve szakid ki a■ szájukon. Példát, mutatott a gabonabegifüjtésben 1076 százalékra teljesít ette. az állammal szembeni köte­lezettségét. Valuska Lajos a. párttitkár a faluban. A falu dolgozói tudják, hogy nyugodtan rábízhatják akár a életüket is. Valuska elvtárs indítványára kezd tél,' meg a ver­senyt Németkér /tőzsénnel tv n z eaész évi munkálat okra. ’Az első időkben azt gondolták, hogy a németi;érlek mö­gött maradnak, meri azoknak nagyobb az erejük, job­bak a földjeik. A cséplés, begyűjtés idején azonban messze megelőzték versenytársukat. Büszkén mondta az egész falu, örömmel újságolta mindenki, — jól lefűztük « németk (érieket! Alaposan lehagytuk őket a versenyben A Békekölcsön jegyzésben is megállta helyét Duna- Himlőd dolgozó parasztsága. Valuska elvtárs példa-mű- tatám 500 forintot jegyzett, melyei köreteti a falu, va­lamennyi dolgozója. A járásban a második lett a köz- ség. A jó munkában a párttitkár viszi magával az egész falut — Ha azt akarom, hogy a faluban fúl menjen, min­den, akkor elsősorban nekem kell példái mulatnom — mond,ja. Valuska elvtárs mutat, is. Nemcsak a termelés­ben, hanem, a tanulásban is. De így van ez más vonalon 0b o fal/uban. Valuska elvtárs a falu szemével nézi a dolgokat, a falu pedig úgy látja jónak, ahogy Valrtska Ivlárs csinálja. A falu dolgozó parasztjai már régóta beszélne le, ar­ról, hogy a közös munka nagyobb termést, nagyobb jö­vedelmet, hoz, a nagyobb jövedelem pedig ,/ inlétet emeli. Be kellene lépni a termelőcsoportba. Valuska elvtárs újra példát mutatott. Belepett a t-sz^s-be. a join dolgozói közül, ha nehezen is, de sokan kör,ette!,'. — A ‘kein az a feladatom — néz maga elé. Ir>nu vét dót -rentássák a falu felé. Ezt várja tőlem a Párt is. Jó meg­győző munkával mutat, ra, a nagyüzem) gazdalkou-u* előnyeire. Ha ma még nem is, de. nemsokára vala­mennyi dolgozo paraszt rálép a helyes útra, a felemel­kedés útjára, — mondja. De most újra szükség lesz a példamutatásra. A falu nagyon le van maradva, az őszi vetési, begyűjtési mun­kálatokkal. El kell érni, hogy a község valamennyi dol­gozója elegei tegyen hazafias kötelességének, hogy a járás utolsó községei közül újra az elsői; közé kerül- //essenek. Össze kell kapcsolni az előttük álló feladato­kat a vezetőség választásra, való készülődéssel és szívós felvilágosító munkával, példamutatással diadalra kelt vinni az őszi szántás-vetés és n begyűjtés ügyét-. Nem lenne jó hírnév a. községnek, ha eddig élen jártai; és megelőzték versenytársukat, és most pedig ők marad­nak le. ♦ »> Az alapszervezetek ti tkarainak nevelése ■p ártunk alapját, az alapszerveze- *■ tek alkotják. Az alapszerve­zetek eltépheted en szálakkal fű­zik a Pártot a dolgozók széles töme­geihez, mozgósítják őket a gazdasá­gi és politikai feladatok mego dósá­ra. a pártbizottságok egyik uegfon- tosabb kötelessége, hogy fokozzák az alapszervezetek aktivitását a rájuk bízott feladatok maradéktalaB végre, hajtásában. A vezetők nagy szerepet játszanak az alapszervezetek munkájának meg­javításában, Ha az alapszervezet tit­kára tevékenyen és kitartóan végre­hajtja a Párt útmutatásait, az egész párttagságot aktivizálja pártmunkára, akkor a pártszervezetben állandóan emelkedni fog a pórtélét színvonala. A habarovszki városi pártbizottság nagy figyelmet fordít az alapszerveze­tek titkárainak kiválasztására és ne­velésére. Igyekeznek elérni, hogy a politikailag képzett, köztiszteletnek örvendő kommunisták töltsék be ezt a fontos tisztséget. Alapszervezeteink titkárainak több, mint fele felső., vagy középfokú képzettséggel ren­delkezik. Sokan közülük több, mint két éve dolgoznak, mint párttitká­rok, így megfelelő tapasztalattal ren­delkeznek a pártmunka terén. Ahhoz, hogy kellő színvonalra emeljük a pártvezetést, — tanítja Sztálin elvtárs, — mindenekelőtt a vezető pártmunkások képzettségét kell emelni. A habarovszki városi pártbizott­ság végrehajtotta Sztálin elv- társnak ezt st, útmutatását és állan­dóan gondoskodik az alapszervezetek titkárainak oktatásáról, szakképzett­ségének emeléséről. A kerül ed párt- bizottságok mellett rendszeresen tar­tanak szemináriumokat az alapszervi titkárok számára. a párttitkárok eze­ken a szemináriumokon tanulmányoz­zák a pártmunka gyakorlatát, megis­merkednek a hasznos tapasztalatok­kal, előadásokat hallgatnak a párt­építés kérdéseiről. Útmutatást kap­nak arra, hogyan kell a felsőbb pártszervek határozatait végrehajtani. Az alapsaervezetek titkárai kélha. vonként legalább egyszer a városi pártbizottság mellett rendezett érte­kezleteken kicserélik a politikai párt­munka és pártpropaganda terén szer­zett tapasztalataikat. Az oktatási évad kezdete előtt például részletesen meg­vitatták az egyes párszervezeteknek a pártpropaganda megszervezése te­rén szerzett tapasztalatait, amelyek elősegítették az oktatási évad szer­vezettebb lebonyolításót. A tapasztalatcsere keretében meg­vitatták azt is, hogyan kelj előkészí­teni és lebonyolítani taggyűléseket, hogyan kell vezetni a Komszomnlt, hogyan kell megvizsgálni a párttagok személyes ügyeit, milyen gyakorlatot kell követni a pártmegbízatásokkal kapcsolatban. XT agy j el e n t óségű a titkári beszá- mólók megvitatása is a városi pártbizottságok és a kerületi párt­bizottságok ülésein. A beszámolókat, a pártszervezetek tevékenységének gondos tanulmányozása előzi meg. A A városi és a kerületi pártbizottság tanulmányozta az üzemi pártszervezet munkáját, vezetőségi ülésén megvitat­ta az üzemi párttitkár beszámolóját, ■ majd ellenőrizte a beszámoló alapján I hozott határozatok végrehajtását. Az idén a gyár már hónapról-hónapra túlteljesíti tervét. Az alapszervezetek vezetésében fontos szerepet tölt be a városi és kerületi pártbizottságok funkcionáriu­sainak és a pártszervezetek vezetői­nek eleven kapcsolata. Az egyik építkezés alapszervezete egy időben rosszul dolgozott. A városi pártbizott­ság Gladiseva instruktor elvtársnőt küldte ki, aki megismerkedett az ot_ tani kommunisták tevékenységével, segített a párttitkárnak a raunkaterv összeáll kásában, résztvett a taggyű­lések előkészítésében és segítséget nyújtott a Komszomol-szervezetek- nek. Rajta kívül ellátogattak az alap­szervezetekhez a városi pártbizott­ság titkárai is, ezek után lényegesen, megjavult a termelési munka. A párt- szervezet mélyrehatóbban foglalko­zott a termelés kérdéseivel, elmélyül, tebben vitatta meg a taggyűléseken a prátmunka fontosabb kérdéseit. A legjobban bevált pártfunkció- ■ náriusokat felelősségteljes párt­ós szovjet munkára állítjuk be. Fed- dov elvtársat, a Habarovszk II. vas­úti csomópont pártszervezetének tit­kárát, például, vezető szovjet mun­kára emeljük ki, Matuhna és Kam- kav párttitkárok jelenleg különböző kerületi pártbizottságokban dolgoz­nak. Az alapszervezetek titkárainak el­méleti és politikai fejlődéséről való állandó gondoskodás elősegíti azaínp- szervezelek szerepének emelését, a politikai és gazdasági munka ész­szerű összehangolását. A habarov­szki váresi pártbizottság az alapszer- vezetek titkáraival való foglalkozás megjavításával a kommunisták kez­deményező erejének kifejlesztéséve! igyekszik még jobban megerősíteni az alapszervezeteket, hogy maga­sabbra emeljék a szervezeti és poIL tikai pártmunka színvonalát. Állami gazdaságaink dolgozói versenyben az őszi munkák sikeréért Megyénk állami gazdaságaiban nagy ütemben folynak az őszi vetési és be­takarítási munkálatok. Állami gazda­ságaink dolgozói egyre inkább felis­merik a jelentőségét a munkaverseny­nek. Látják azt, hogy a munkaver­seny során elért eredmények nemcsak az állami gazdaságok munkájának időbeni elvégzését segítik elő, de sa­ját- számukra is magasabb keresetet biztosítanak. A betakarítási munkálatoknál a legjobb eredményt Funk Veronika és Fölkér Anna a esibráki állami gazdaság dolgozói érték cl, akik normájukat 194 százalékra telje­sítettek. Paulik Imre is 162 százalékra teljesí­tette normáját. A tolnaszigeti állami gazdaságban Nyári István löl. Boros Tibor pedig 150 százalékot értek el, Leperdpusztán Hamburger György 133 százalékot ért el. Kiss Irén a tamási állami gazdaság dolgozója 124 százalékot. Jó eredményt értek el a nagy tormási állami gazdaság dolgozói is Dümmer Henrikné 140, Ketzer And­rás 120, Farkas József kajmádi album gazdaság dolgozója pedig 110 száza­lékot ért el az őszi betakarítási mun­kálatoknál. Ezeken a dolgozókon kívül még számos olyan dolgozó van, aki mész sze ■ túlteljesítette normáját és így u havi keresete meghaladta a 8—900 fo­rintot. A versenymözgalombói t trak­torosok sem maradtak ki, ők is pél­damutatóan végziik munkájukat az őszi szántásoknál. Kiss János a szabatop.i állami gaz­daság tlolgozója 390, Kilngenstcin Henrik 220 százalékra teljesítette normáját. Mészáros György rác- egresi traktoros 159 százalékot ért cl, de így sorolhatnánk tovább is azok- mák a traktorosoknak neveit, akik 100 százalékon felül teljesítették nor­májukat. A gazdaságok dolgozói s vetési munkálatokban is szép eredményeket- értek el. A rácegresi állami gazda­ságban Szabó István és Lakúét Mi­hály 128 százalékot értek el, Kirsner András pedig 141 százalékot. A várdombi állami gazdaságba») Fenyvesi Kálmán érte el a legjobb eredményt, normáját 129 százalék­ra teljesítette. .Magyar Sándor 118 százalékot. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az állami gazdaságok dolgozói kiveszik részüket az őszi mezőgaz­dasági munkálatokból é>s példát, mu­tatnak azoknak a dolgozóknak, akik kevésbbé értik meg az őszi munkák elvégzésének, valamint a munkaver­seny jelentőségét. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents