Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-04 / 231. szám

Az Síéves tervért, a magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért jegyezz békekölcsönt! Mi sem ad luk 500 forintos jegyzési átlagnál alább A szekszárdi Gőgös Ignác tsz lelkesen csatlakozóié a zsámhéki Rákosi termelőszövetkezet felhívásához Erről beszél jenek népnevelőink ... özv. Bognár Jánosné bonyhádi téglagyári munkásnö, akinek a férje imperialista háború áldozata lelt, a következőket mondja: — Boldogan jegyzek, mert én is hozzá akarok járulni a szocializmus építéséhez, öt gyermekem boldogabb jövőjéért. Én mint téglagyári munkásnő 600 fo­rintot jegyeztem. De ez az összeg már túlnyomó részt viss atérült. Takács János 3 holdas bonyhádi do'gozó paraszt 200 forintos jegy­zése akalmávaj felidézi a múltat: — örök életemben elnyomott és ki­zsákmányolt voltam, még magamnak sem volt elég a pénzem és most, hála a felszabadítóinknak, olt tartok, hogy kölcsön jegyzéssel segíthetetn hazámat. Tudom jól, hogy a dolgozók országa hamarosan még több gép. ben lógja visszaadni a nélri nyújtott kölcsönöket, melyekkel az én földemet is könnyebben tudom művelni. Csanádi Józsefné cipőgyári munkásnő Bonyhádon 400 forintos fize­tését ajánlotta fel és a következőket mondotla: — Azért jegyeztem, mert tudom, hőgy ez a pénz gyermekeim boldogulására lesz fordítva. Ez a néhány adat is egy kis része annak az átfogó lelkes jegyzés­nek, ami a bonyhádi járásban észlelhető. Jóleső érzés azt tapasztalni, hogy dolgozóink egyre szélesebb tömegei ismerik fej a szocializmus épí­tésének nagyszerűségét. Egyben bizonyosság arra. hogy a háborús uszí­tó/,■ minden acsarkodása ellenére meg tudjuk védeni népünk békéjét. Példamutatással9 jó felvilágosító munkával vigyük sikerre a Második Békekölcsönjegyzési A szekszárdi Gőgös Ignác termel ő-1 £zöveHkezet tagjai örömmel olvasták! a zsámbé'k.i Rákosi termelő szövetkezet j felhívását. Miután csoportgyűlésen | megvitatták, le késén csatlakoztak a felhíváshoz. A gyűlés után azonnal pót jegyzési kezdtek. • Először 100 fo­rintos jeriv zésekkel indult, de ami­kor Sebes Ferenc csoporttag 1000 fo- rin’to« jegyzését 1500 forintra emelte, példáját, követték a többi tagok is. Iglói Ferenc 1500. Krizer Adám öt- gyermekes. családapa 600 forintot ftegyzett. A tagság átlaga így már 400 forintra emelkedett. Vállalták a tsz tagjai, hogy nem adjál alább 5001 rin'os lenviéei állacnái Ezenfelül vállalták, hogy 30 darab marhát hizgalmak és 150 darab mala­cot neveknek hizlalásra, hogy meg­hálálják azt a sok segítséget, amit a munkásosztálytól kaptak. Az elmúlt napokban kaptak egy motort a,z ön­tözéshez a szükséges berendezéssel együtt, ami nagyba^ hozzá járult a magasabb termelési átlag eléréséhez. — a biztos jövőre szavazunk mind­A napraforgó betakarítása már csak nem teljes egészében befejezést nyert. A bonyhádi járás már teljes egészében betakarította a napraforgó termését, amelyben a termelőcsoportok mutatnak példát. A járás területén komoly hiba mutatkozik az ősziárpa és a rozs veté­sénél. Mind az ősziárpa. mind pedig a rozs vetésénél a termelőcsoportok mu­tatnak példát az egyéni dolgozó pa­rasztság fe;'á. A. legutolsó kiértékelések szerint a termelőszövetkezeti csoportok az ősziárpa vetést 18.7, a rozs vetéséi pedig 10.6 százalékban végezték el, míg az egyéni dolgozó parasztok az ősziájpa vetését 17.6. a rozs vetését pedig 3.9 százalékban végeztük el. Az ő«zi vetési nuinltálalok mellett komoly lemaradás mutatkozik t kukcricatörés, valamint a szárbe ta­karítás körül. A kukoricatörésben ,'s « termelőcsoporl ok mutatnak példát, .vetésterületük 8.2 százalékáról törlek le a kukoricái. Komoly lemaradás mu­tatkozik azonban mind a termelőcso- portoknáL mind az egyéni dolgozó pa­rasztok között a szárbetakariiás körűi. A termelöcsoportok a napraforgó szá­rának 53.9. a kukorica szárának pedig 2.4 százalékát takarítói iák be. Az egyéni dolgozó parasztság itt i® alul Pnaradt a napraforgó szár kitakarítás terén, mert az összterület 52.6 száza­lékáról takarították le a napraforgó «szárát. A betakarítási munkálat oknál & legjobb eredmény a dombóvári járás­nál mutatkozik, aboil a termclőcsopor- tok a napraforgó betakarítását és a szárvágá^t teljes egészében elvégezték. Az egyéni dolgozó parasztságnál itt ís visszaesést találunk. A napraforgó betakarítása 82.3 százalék, míg a szár- vágás az összterület 16.7 százalékán történt meg. Jó eredményt ériek el a terme.lőcsoportok a kukoricabeiakari- tás terén. Kukoricájuk 52.8 százalékát betörték, míg az egyéni dolgozó pu­A kenyérgabona begyűjtése az el- izárooltaitások során sem érte cl a megfelelő százalékot. Nagy hiba volt Ä7, hogy sok helyen a tanácstitká­rok, a nyilvántartókra bízták az el­számoltatást', annak következtében tte-m értek el megfelelő eredménye­ket- Különösen a paksi járás terü­letén mutatkozott meg az ilyen meg­alkuvás. Az ilyen esetek következté­ben adódhat elő az is, hogy Nagy­it cm* og községben a kenyérgabona be­gyűjtése 55 százalék. Rozsból is Tnfndőssze 62.2 százalékát teljesítette ■*. község begvüjíési előirányzatának. ;m ás a helyzet azokban a községek­ében, ahol a községi tanácsok tagjai !Jó példával állnak a dolgozó paraszt­ig előtt. Ezt mutatja Váróiig köz- *»ég példája is, ahol •. községi tanács elnöke kenyér- I és takarmánygabona beadási kö |1 felezett ségét 120 százalékra, a annyian a kölosönjegyzéssel — mond. ják a tsz tagjai. — Azért jegyzőnk, hogv az államunktól kapott gépek­ben, műtrágyában, az állam segítsé­gével épülő gazdasági épületekben, növekvő ál'atálilo.mányunkbain — és. mindezek révén .még szebb, jobb éle­tünkben kamatozzon a kölcsön. ;— Gabonabeadását a termelőszövetkezet több mint 300 százalékra teljesítette, és most á magasabb jegyzési átlaggal ismét példát akarnak mutatni az egyénileg do'gozó parasztoknak. Levelet intéztek a. zsámhéki. Rákosi termelőszövetkezethez, amelyben a következőket írják: A Második Békekö1 csőn jegy zés ter­melőszövetkezetünk tagságában Js nagy örömet keltett. Minden okunk megvan rá. hogy visszaadjuk egy kis részét annak a sok jónak, amit államunktól, vezető erejétől, Pár­tunktól, annak szeretett vezérétől, Rákosi, elvtárstól kaptunk. A. csoport alakulásakor hét tehe­nünk és két üszőnk volt. Ma büsz­kén elmondhatjuk, hogy tíz tehén és 20 növendékmarha gazdagítja alcíi­raszlok a törésnél 11.8 százaléknál tar­tanak. Komoly hiba mutatkozik a ku­korica szárvágávsánál, a termelőcsopor­tok a letört kukoricaszárnak 2!.7 szá­zalékát., az egyéni dolgozó parasztok pedig mindössze 1.8 százalékát taka­rították le. A többi járásoknál is ko­moly lemaradások mutatkoznak a szár- bctaknrí.fás terén. Pedig a dolgozó pa­rasztság felismerhetie már, hogy meny­nyivel jobban ' jár az. aki idejében be­takarítja a kukoricaszárat, mini az, aki későre hagyja és az esőzések oly- ián értéktelenné válik az egyébként, értékes takarmány. A > dolgozó parasztságnak nem sza­bad szem elől téveszteni, hogy az idejében levágott bniiorica^záB* közepes minőségű szénával ér fel. Két­éves állattenyésztési tervünk szigorúan megköveteli, hogy idejében takarítsunk be mindennemű takarmányféleséget, A németkéri Ságvári Endre termelő­szövetkezet tagjai nagy lendülettel vég­zik az őszi munkálatokat. A 40 hold ősziárpát a minisztertanács határozata alapján szeptember 15-re elvetették. De nem maradtak el a további talaj- előkészítéssel sem. A 20 hold rozs. és a 156 hold búza alá a keverőszántást csaknem teljes egészében elvégezték, hogy a vetés megkezdésétől a befeje­zésig megszakítás nélkül tudják az őszi vetési tervüket határidőre teljesí­teni. A munkaerőt úgy szervezték meg. hogy a kukoricatörést, szárvágást és a szüretelést is megszakítás nélkül tud­ják végezni. A termelőszövetkezet ok­tóber 1-én megkezdte a kukorica sze­dését, a szárvágást és a gyapotszedést is. Ezzel a munkaszervezéssel a Ságvári termelőszövetkezet példamutatóan akarja végezni a munkáját, hogy a tanácstagok pedig 190 százalékig teljesítették, A jó példát követte az egyéni dolgozó parasztság is. Az eredmény az, hogy a község begyűjtési tervét globálisan 114.8 százalékra teljesítette, A kenyér- és takarmánygabona be­gyűjtése mellett vontatottan halad az őszi kapások begyűjtése is. Az őszi kapások begyűjtését nagyban akadályozza, hogy a községek taná­csai és földművesszövetkezeteinek felvásárlói nem biztosították a meg­felelő férőhelyet. Ilyen hiányossággal találkozunk Bátán, ahol szeptember 2.2-én kezdték meg a kukorícagórék javítását. Komoly hiányosság mu‘át­kozik a burgonya tárolásánál is. A tanács ennék a tárolásáról sem gon­doskodott időben és így 303 mázsa burgonyának nincs férőhely, kint ro­had a burgonyafelvásárló udvarában. A könyvelések terén is komoly állományunkat. Sertésünk nem volt egy sem. Ma 21 törzskönyvezett anyasertésünk és 72 hizlalásra szánt süldőnk van. A terménybetakarítás után valamennyi tagunk megkapta a fejadagját és ezenkívül most került kiosztásra 35 mázsa gabona. A mező- gazdasági munkában élenjáró dolgo­zóinknak gabonából még külön díja­zást adtunk­A csoport megalakulása előtt dol­gozóink rossz ruházatban voltak kénytelenek dolgozni. Ma elmondhat­juk, hogy nagy többségük jól öltö­zötten jár. Mi is kaptunk annyit az államtól, mint a zsámbékiak. Eddig 40 hold árpát vételiünk el és to­vábbi munkánkba„ vállaljuk, hogy szövetkezetünk minden őszi munkát' október 15-re befejez. A jegyzési át­lagunk eddig 400 forint volt, most csatlakozva leihívásotokhoz, vállal­juk, hogy 500 forintot átlagnál mi sem adjuk alább. A szekszárdi Gőgös Ignác termelő­szövetkezet tagsága nevében: ANTAL MIHÁLY elnök. még a kukoricaszárat is, mert csak jó­minőségű takarmánnyal tudjuk elérni azt. hogy állataink mind erőben, mind pedig tejtermelésben és szaporulatban egyaránt elérjék azt a számot. amit felemelt állattenyésztési tervünk előír. A betakarítási munkálatok mellett nem szabad megfeledkezni a vetés idejében való elvégzéséről sem. amin keresztül a jövő évi bő termés elérését biztosít­juk. Legutolsó járás: kiértékelések sze­rint itt is komoly lemaradások mu­tatkoznak. Legnagyobb lemaradás a gyönki járásban mutatkozik meg, ahol az egyéni dedgozó parasztok ősziárpa vetéséről jelentés nem érkezeit. A ter­melőcsoportok az ősziárpa vetésüknek 38.3 százalékát, rozsvetésüknek pedig 5 9 százalékát végezték cl. Ezeket a komoly hiányosságokat igyekezzenek termelőcsoportjaink és dolgozó pa­rasztságunk is sürgősen kijavítani, hogy ezen keresztül biztosítva légyen jövő évi magasabb terméseredményünk és állatainknak téli takarmányellátása. község dolgozói lássák, hogy a nagy­üzemi gazdálkodáson keresztül a szo­cializmus építését, a dolgozó nép és a munkásosztály életszínvonalának emelkedését segítik elő. A növényápo­lási munkálatokban is példát mutatott a csoport az egyéni dolgozók felé. Roncsek Mihály 261.8 munkaegységet érf el. Balogh István ugyancsak ilyen szép eredményt ért el, mert 217 mun­kaegysége volt. Gellai László munka- egysége meghaladta az id. Balogh Isi- vánnét is, mert 243 munkaegységet ért el. így lehetne sorolni több dolgozót is, mint Nagy Sándort, aki ugyancsak a növényápolási brigádban dolgozott és 254 munkaegységet árt el. Ezek az élenjáró dolgozók igyekez­zenek átadni munkamódszereiket a többi dolgozóknak is, hogy a lemara­dók is tudjanak olyan eredményt el­érni. mint az élenjárók. hiányosságok mutatkoznak. Pakson 7 vagon napraforgóból jelentésben mindössze 3.5 vagon napraforgó sze­repel, ami ugyancsak a földműves- szövetkezetek hanyag munkájára nyomja rá a bélyegét. Községi taná­csaink és begyűjtő szerveink fektes­senek nagyobb gondot a férőhelyek biztosítására. Vigyázzanak arra is, hogy a könyvelés mindig pontos és naprakész állapotban legyen, mert •zen keresztül is nagy segítséget Vyujtana-k a dolgozó parasztságnak a begyűjtés teljesítésében. Nem szabad megfeledkezni a kapások C-jegvre való begyűjtéséről és a szerződés- kötések jelentőségének megvilágításá- "ól sem. Tudatosítani kell a dolgozó parasztsággal, hogy minden mázsa C iegyre beadott kukorica után 25, a zerződésce lekötött kukorica mázsá­in. után pedig 35 forintos vásárlási C-utalványt kapnak, amire ruházati cikkeket vásárolhatnak. A Második Békekölcsön jegyzés, si­kere, mint minden nagy feladat, a béke ügyét szolgáló feladat, harci fel­adat számunkra. Ezért a kommunis­táiknak és a pártonkívülii népnevelők­nek nap mint nap figyelni ők kell a nagy nemzetközi helyzet eseményeit éppen úgy, mint a belpolitikait, de a helyi viszonylatban felmerülő problé­mákat is. Fel kell készülniük arra, hogy a békekölcsönjegyzéssel kapcso­latban ezerféle ellenvetéssel fognak találkozni. Vannak olyanok, akik igyekeznek meg,magyarázni, hogy ép­pen ők azok a kivételek, akik nem tudnak, vagy legfeljebb csak 100 fo­rintot tudnak jegyezni. Bár valamennyien saját szemükkel ■ átják, hogy Pártunk útmutatása sze­rint népi demokratikus államunk az eddigi kölcsönöket is helyesen, a dol­gozó nép érdekeinek megfelelően használta, fe', ennek ellenére mégsem érzik egészen magukénak e nagy fel­adat végrehajtását. Nem elég néhány közismert szólammal elmondani az öt­éves terv. a béke. népünk felemelke­désének hatalmas problémáját. Fel kell használni azokat az eredménye­ket, amelyek bizonyítják egy-egy dől. gőzének felemelkedését, életének jobbrafocdulásá t. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy nem elég csak népnevelőink ré­széről a példamutatás a jegyzésben, ha nem párosul az eredmények bő és türelmes megmagyarázásával, szemlél­tető bemutatásává1. A várdombi példa is azt mutatja, hogy nem elég csak a példamutatás. ^ községi tanács el­nöke, Ambrózi Imre elvtárs példa­mutatóan jegyzett 1000 forintot. A párttitkár elv társ, Fábián János 70.0 forintot, a tszcs üzemi párttitkár, Köble István elvtárs 500 forintot je­gyeztek. De hiányzott a további jó felvilágosító munka, mert a tanács A Második Békekölcsön sikeréért folyó lelkes, áldozatkész munka, egy­re hatalmasabb méretekben fűti me­gyénk dolgozóit. Férfiak és nők, munkások és parasztok versenyben igyekeznek- minél többet jeg'yezni, azért, hogy államunk a békéért ví­vott harcban minél erősebb legyen. De emellett ebben a hatalmas mun­kában élénken résztvesznek megyénk tanulói is. Nagyon jól tudják, hogy a Má sodik Békekölcsön és ezen ke­resztül felemeli ötéves tervünk az eddigieknél sokkal nagyobb lehetősé­geket biztosít a fejlődésre az ifjúság­nak is, mint az eltelt hét esztendő, de összehasonlíthatatlanul sokkal töb­bet, mint az átkos emlékű Horthy- korszak. Síóagárd község ebben a munka ban is versenyben áll Harc köz­séggel. Most egy kissé lemaradtak, hogy ezt kiküszöböljék, a tanuló- ifjúság is erőteljesebben bekap­csolódott a munkába a Második Békekölcsön sikere érdekében. Ezek az ifjak is átérzik a jegy­zés fontosságát, mint ahogy az e néhány levélből világosan ki is tűnik. Fi ló Matdd VI. osztályos tanuló a következőket íria: — Úgy érezzük, hogy ezek a napok ünnepnapok, mert jegyzésünkkel erősíthetjük népi de T.okrácíánkat és jegyzésünk egy-egv újabb tégla a boldogabb jövő és or szágunk, de az egész világ békéje­titkára csak 200 forintot, a békeköl­csönjegyzés adminisztrációs munkái­val megbízott Bomba Gyula 100, Salgó Sándor közellátá^vezető 100 forintot jegyeztek. Ezeknek a dolgozóknak el kellett volna mondani, hogy Kovács Ferenc 7 gyermekes nincstelen dolgozó az ut­cáról hívta be a népnevelőket és kérte őket, hogy 100 forintot fogad­janak el tőle. De elmondhatták volna nekik azt is, hogy Bárány Ferenc nincstelen do’gozó paraszt, aki nap­számosra, unkából éL. elsőnek jegyzett 100 forintot. De ott van Koncz Ferenc bácsi is, aki munkaképtelen, beteg ember, akinek a fia sem a legjobb egészségnek örvend, hiszen katoná­nak sem vették be. mégis 100 forin­tot jegyzett. A hatalma« eredmények mellett, amelyeket tervünk és kölcsöneink számunkra juttatnak, ezeket a beszé­des példákat is el kel! mondaniok népnevelőinknek. Népszerűsíteni kell ezeket a. dolgozókat, akik anyagi ere­jükön felül is igyekeznek dolgozó népünk államának segítséget nyúj­tani. Kövessék a többi községek MNDSZ-asiszonyaii is a várdombiak példáját, akik zeneszóval köszöntöt­ték fe! ezeket, az élenjáró dolgozókat. A békekölcsönjegyzés agitációjá- ban szervezzék tovább Várdombon, ds a többi községekben is a kultúrbrigá- dok munkáját, akik rigmusokkal, vi­rágcsokrokkal, egy-két dal el éneklé­sével köszöntik a legtöbbet jegyző dolgozókat. Ezzel elérhetik azt, hogy a versenytáblán nem kel! négy-öl napig, is ugyanannak a névnek szere­pelni. mint Várdombon. Akkor a Vil­lámhíradó és a faliújságok, a példa­mutatás párosulva a jó felvilágosító munkával ú.j lendületet ad a kölcsön- jegyz esnek. nek megszilárdításában. A mi falunk is versenyben jegyez. Ezért édes­apám, aki tavaly csak 300 forintot jegyzett, az idén 750 forintot jegyzett 650 forintos fizetéséből, azért, mert a sokimillió emberrel együtt mi is tudjuk, hogy a békekölcsönnel is bé­kénket, hazánkat védjük. Virág Erzsébet, VI. osztályos ta­nuló levele fényt vet Sióagárd dol­gozó népére, munkájára. A követke­zőket írja: — Megindultak a nép­nevelők szerte a faluban, hogy gyűjt­sék a Második Békekölcsönre szánt összegeket. Dolgozó parasztok, bá­nyászik, gyári munkások, mind szíve­sen adják forintjaikat, mert tudják, hogy ezzel is országunkat építik, a. mi életszínvonalunkat emelik és a békét erősítik. — Nálunk még nem voltak a nép­nevelők, de édesapám biztosan fog jegyezni békekölcsönt, mert tavaly ís jegyzett 400 forintot. E néhány példa is megmutatja, hogy ifjúságunk is , bekapcsolódhat ebbe a hatalmas munkába, még pedig eredményesen. De a tervek és a köl­csönök edd’.gi hatalmas eredményei, az a sok iskola és üdülő azt mutat­ja, hogy be is kell' kapcsolódniok. Vegyenek példát a többi községek 'anuló if jaj a sióagárdi tanulóktól hogy a kölcsönjegyzés falusi eredmé- nvei ne maradjanak el az üzemek nagyszerű eredményei mögött. Nagy lendülettel folyik as őszi kapásnövények betakarítása Megkezdték a gyapot és a kukorica szedését a némeikéri Ságvári tsz-ben Ahol o tanácstagok példát mutatnak a begyűjtésben, a dolgozó parasztok sem marodnak le Tanulói f,i ii satjsstn n b a békekölcsön sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents