Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-03 / 230. szám
A Dtmai Vasm&íkí, a- &udafi&&U az ötíves h&ivétt ite^^ezs ktkekötcsänt! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztéséről az 1951 és 1952 években í. A me? őgaeda ■'•Ági termőterületek védenie dolgozó népünk életkörül- menyeinek javítása és országunk fásításának növelése érdekében - az erdő telepi lések tervszerű fokozása mellett — 1951 év őszén és 1952 évben kereken negyvenezer kát. holdnak megfelelő területen kétszáz millió, főként gyorsa„ növő ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, továbbá gyümölcsfacsemetét kell elültetni. Ez a fásítás első lépés hazánkban a tervbevett nagyarányú t.er. mészeíátalakító fásítások megvalósítására. Ezért a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: F. A fásítási feladatokat a következő területeken kell végrehajtani: A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgaz- daságok fásítsák a gazdasági telepek. majorok, üzemek és lakóépületek környékét. Erdősítsék mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint köves, futóhomokos vagy meredek. legeltetésre alkalmatlan legelő- területeiket. A földművelésügyi miniszter által kijelölt nagyobb és tagosított termelőszövetkezetek és állami gazdaságok létesítsenek védő erdősávokat szántóföldjeiken, valamint gyenge minőségű egelőterületeikep a szél és aszály károkozó hatásának leküzdésére és termelékenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az ön. fözőcsatornák mentén az öntözővíz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint a fermelőszövctk«‘- zf.tek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold területen, 1952 évhpn peditl* 7S70 kai hold területen az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgazdaságok 1351. év őszén összesen 3240 kai. hold területen, 1952. évben pedig hatezer kát. hold területen fásífanak O Az állami erdőgazdaságok £r tervszerű erdőtelepítéseik°n kivit : végezzenek fásítást 1951 év őszé,, ötszáz kát. hold és 1952 év során 1200 kát. hold. hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterre! és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védőerdő- övezet létesítése céljából. E védő erdőövezetek véde’met nyújtanak az ármentesítő gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló hatásait a hullámterekben, egyben pedig jelentős tömegű ipari fát szolgál ' atnak népgazdaságunknak. A községi legelők területén a ’ földművelésügyi miniszter gon doskodjék p községi tanácsok, illet- . ve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy erdősítsék meredek, kopárosodó , vízmosásos, köves, futóhomokos, vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált legelőteriileíeiket, telepítsenek legelővédő erdősávokat és szegélyeket mintegy ötvenezer kát. hold leromlott 'fűtermésű, gyenge minőségű legelő termelékenységének fe.javítása érdekében 1951 őszén, ösz- szesen 6053 kát, hold, 1952 évben pedig 5730 kát. hold kiterjedésű területen. A A városok, községek, bánya- és ipartelepek fásítása érdekében a földművelésügyi miniszter, belügyin imiszl er, kohó. és gépipari miniszter, bánya- és energiaügyi miniszter, valamint a könnyűipari miniszter gondoskodjék arról, hogv a dolgozók egészségvédelme és a lakóterületek fejlesztése, valamint a méhészei és selyemhernyótenyésztés előmozdítása érdekében 1951. év őszén 1030 kai. holdnak. 1352. évben pedig 3200 kát. hold- j nak megfelelő területet fásítsanak he, a városok és ipartelepek szennyezett levegőjének megtisztítása, és a dogozók egészségének megóvása érdekében 1952 évben 400 kát. holdon védőerdőöv evet eket létesí lsének. Cj A közutak és vasutak fásífá- ' * sónak fejlesztése érdekében a földművelésügyi, valamint a közlekedés. és postaügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak közlekedési osztályai 1051 év őszén 770 kát. holdnak, 1952. évben pedig ezer kai. Imid nak megfelelő területen végezzenek átmen ti fásítást, részben gy fi niöle.sfák ül Iet(■■■- é ve 1. Az államvasutak — a vasutak hófúvás elfeni védelme, a rézsűk megkötése és az utazás kellemesebbé tétele érdekében — fá-sítsanaik be 1951 őszén 190 kát. hold, 1.952 évben pedig 300 k.at. hold területet a pályák mentén és av állomásokon. A fásításokat a határozattal megállapított keretben minden fásítás körültekintő részletes. megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek érdekében 4 A földművelésügyi miniszter •*-* — a fásításban érdekelt, miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa az országos fásítási ■ tervnek megyékre, járásokra, községekre és termelőegységekre való bontását, valamint a tervek alapján az egyes fásítások részletes terveinek elkészítését és a fásítások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási útmutatót az ültetendő fafajok kiválasztásáról, valamint a telepítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondoskodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, illetve a termelőszövetkezetek részérQ hosszúlejáratú beruházási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátásáról. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék továbbá a) az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak csemeték, suliángok és sorfák termeléséről. b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz he!ven,ké"rmi!!ió darab facsemetének és 850.000 darab suháng, az 1952. évi fásításokhoz pedig 125 millió dr subáiig. valamint a szükséges magvaknak a megvei tanácsok ólján a fásítások rendelkezésére bocsátásáról. cl Az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fá ítási anyagnak kellő időben a fásításokhoz való eljuttatásáról, "J A földművelésügyi miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szerveiként —• minden megyében erdő telepi tő állomásokat és az ezzel járó szakirányító, felvi lé gosító ,és szervező munkák elvégzésének biztosításéra. A A földművelésügyi rniniszíer dolgozzon ki és legyen közzé rendeletét a faápolásban, maggyiijlés- ben és a fásítási munkákban kimagas ló eredményekéi elér! dolgozók és szervezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról. tZ A minisztertanács felhívja a y9* megyei, járási és községi tanácsokat', hogy a fásítás-! odaadó gondossággal készítsék elő, szervezzék meg é: területük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg. A minisztertanács felhívja az ország minden dolgozóját, elsősor. ban az ifjúságot. hogy szervezett társadalmi munkával vegyen részt a) a meglévő fásítások gondozásában é> kártevőktől való megvédésében. b) az erdei fák és cserjék magvakra k gyű j >ésébem, c) a fásí'ási lem végrehajtásában, a fásítási talaj-előkészítés munkáinak és a fák elültetésének elvégzésében. Ennek megvalósítása érdekében 1. A társadalmi szervezetek, a DISZ, BEFŐSZ. MNDSZ és az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudatosítsák, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja. 2. A termelőszövetkezetek, földniü- vesszövelkczetek és községi legeltetést bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból és tagjaikat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára a fásítások érdekében. Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében. végezzék el idejében a talaj- előkészítést és a csemeték szakszerű ültetését, gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédéséről. 3. A megyei, járási és községi tanácsok a) kezdeményezzenek minden városban, községben, tanyaközpontban, termelőszövetkezetben és állami gazdaságban tavasszal április első hetében ,,Fák hetét 6, melynek során előadással és ünnepéllyel tudatosítsák a fásítás fontosságát. b) Vegyenek részt a fásítási terv kidolgozásában és kezdeményezzenek területükön új fásításokat. c) Mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek belterületén, valamint a közútiaknak a városok és a községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el. 4. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai a) kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen és a munkás lakóházak környékén fasorokat, facsoportokat fér- és uteafásításokat létesítsenek az ipartelepeket pedig zöldövezetekkel vegyék körül. b) Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a ta lajelőkészítés, ültetés és ápolás szakszerű elvégzéséről. e) Mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. 5. A fásítási terv teljesítése és túlteljesítése érdekében elő kel! mozdítani a fásítási versenymozgalom kialakulását. A fásítási verseny fejlesztése és kiszélesítése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra kell törekedni. hogy a) a termelőszövetkeze tok és termelőszövetkezeti csoportok egymás között, hl az állami gazdaságok egymás között. e) a községek, járások és megyék ugyancsak egymás között, d) a DISZ. DEFOSZ, az MNDSZ és az úttörő-szervezetek egymás között, e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza 1951 december 31, a második szakasza 1952 december 31 napjával zárul A versenyt a maggyüjfési ültetési és ápolási eredmények mérlegelése alapján a földművelésügyi miniszter dönti el. * Felemelt ö'éves tervünik megvalósításának és az ország szociális építésének egyik kiemelkedően szép és fon’os feladata országunk fásításának fejlesztése. Ezért szükséges, hogy dolgozó népünk magáévá tegye fásí’ási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen,részi a tervek megvalósításában. Dobi István sk. a minisztertanács elnöke. Parisba érkezei! a hitlerista Speidel tábornok Paris (MTI). Speidel tábornok, akj 1940-ben részt vett páncélos alakulatával a francia front. Sjedani áttörésében és az ezt követő hadműveletekben , a bonni ,.kormány“ katonai szakértőjeként Párisba érkezeit. A tábornok Theodor Blankkal, a bonni ,,kormány“ hadügyminiszteri funkciókat ellátó tagjával együtt a,z úgy- neveztt európai ha-dserg felállításával összefüggő értekezleten vesz részt a francia fővárosban. koreai néphadsereg főparaecstsolisáiátó Mieleíilése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága október 1-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverik az rmerikai-amgol beavatkozók csapatainak és a liszanmanista csapatoknak heves támadásait, nvközber» emberben és hadianyagban komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. Szeptember 30-án a néphadsereg egységei a középső arcvonalon, a íumkvátől délre lévő vonalon, a Oeszenr;zaR-hegy térségében és Hván cshontól északra visszaverték az amerikai 7, és 25. hadosztályt, valamint a liszinmanísta 2. hadosztály dühödt támadásait. Az ellenség több, mint 120 harckocsi és nagymennyiségű repülőgép, valamint a tüzérség támogatásával támadást indított, hogy áttörje a néphadsereg védelmi, vonalát. Ebben a csatában a néphadsereg egységei megsemmisítettek több, mint 30 ellenséges harckocsit és lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. A keleti arcvonalon a néphadsereg egységei Jamggutól északra teljesen megsemmisítették a liszínmanista 5. hadosztály két zászlóalját, amely több, mint 40 harckocsi, úgyszintén repülőgépek és a tüzérség támogatásával megkísérelte, hogy átiörje a néphadsereg védelmi vonalát. Október í-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek 10 ellenséges repülőgépet, amely előzőleg az ország északi részében békés, lakott helységeket barbár módon bombázott és geppuská- zott. Max Reimann beszéde Düsseldorfban Düsseldorf (ADN) 15.000 ruhrvídéki német tüntetett vasárnap a düsseldorfi Kari Marx-téri nagygyűlésen. A tömeg tiltakozott a Népi Kamara felhívásának Adenauer részéről történt visszautasítása ellen és kifejezte elszántságát a Népi Kamara javaslatainak keresztülvitelére. Max Reimann beszéde során négy pontban foglalta össze Nyugat-Német- ország békeszeretö népének állásfoglalását Adenauer elutasító kormány- nyilatkozata ellen: 1. A szövetségi gyűlés határoza»» nem vet véget a német nép harcának a német egységért. 2. A német nép tiltakozik Adenauer kormánynyilatkozata és a német szociáldemokrata párt javaslatai ellen, amelyek az össznémet megértést hátráltatják. 3. A német nép nem ért egyet a nyilatkozattal és kívánja, hogy a nemzetgyűlés fogadja el a Népi Kamara javaslatát. 4. Minden német szilárd békefront- ba tömörül és az össznémet tárgyalásra irányuló akaratát minden lehető módon a szövetségi gyűlés képviselőd tudtára adja. Adenauernek arra a követelésére, hogy az össznémet választásokat nemzetközi szervek ellenőrzése mellett tartsák meg, a Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta: „Az ösznémet választás a németek belső ügye. Véleményünk szarint a német nép elég érett abhoz, hogy a német választásokat német szervezetek és maga a német nép ellenőrizhesse.“ Schumacher szerepéről Max Reimann kijelentette: Schumachernek a bonni parlament csütörtöki ülésén elhangzott javaslata a nyugatnémet választások megakadályozását célozta. Adenauer és Schumacher egy úton halad, amikor megkísérli a nyugatnémet nép félrevezetését a nyugatnémet választásokra, valamint a békeszerződés megkötésére és a megszálló csapatok visz- szavonására vonatkozó össznémet tanácskozások megakadályozását, A nagy béketünteté® befejezésekor a részvevők egyértelműen határozatot fogadtak el. „Megbotránkozással utasítjuk vissza Schumacher ajánlatát és állásfoglalását, amelynek célja Kelet- és Nyugat-Németország megegyezésének megakadályozása. Felhívunk minden németet, aki nem akarja, hogy hazája csatatérré változzék, segítsen az össznémet megbeszélések létrehozásában. A béke megtartása egységes Németországot követel“ — mondja többek között a határozat. A német ifjúság nem akar ágyútöltelék lenni Berlin (MTI). •Adenauer a kereszténydemokrata és keresztényszocialista, ifjúság uniójának bonni gyűlésén beismerte, hogy a nyugati hatalmaikkal szemben vál. la't kötelezettsége értelmében ,,egyelőre“ 250.000 német zsoldost szállítanak a,z úgynevezett európai hadseregnek. Adenauer szeptember 25-én részletesen és pontosan tájékoztatta Schu- machert a Washingtonban. hozott remilitarizálási határozatokról: Ha a bonni parlament megszavazza a hadkötelezettség bevezetéséről szóló tör. vényt, először az 1932-ben született nyugatnémetországi ifjaknak kellene bevonulniok a német zsoldoshadseregbe. Egész Nyugat-Németországbam széleskörű akciót kezdtek a Bonnban készülő ..véderőtörvény“ ellen. A schopfheimi szövődé ifjúmunkásai nyilvánosan kijelentették, hogy nem akarnak ágyutöltelék lenni. Oberhof brémai evangélikus lelkész egy gyűlésen a Hallgatók egyhangú helyes. j lése közepette kijelentette: a nyugat, németországi ifjúságnak meg kell ta. ! gadnia a katonai szolgálatot. Hérám éve ielenfette ki a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága, Sioqv a francia nép sohasem visel háborút a Szovieltuiió ellen P á r i s (MTI). Három éve. október elsején tette közzé a Francia Kommunista Párt politikai bizottsága nagyfontosságú nyilatkozatát, amelyben megállapította: a francia nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. André Stíl. az Humanité vezércikkébe,n erről többi között a követekzőket írja: ,.A fasizmus újjászületett és Truman — mint egykor Hitler — „titkos csodafegyverekkel“ fenyegeti a világot.“ André Stil hangsúlyozza, hogy egyetlen francia sem fé'ejtheti el Sztálingrádot és azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott Franciaország felszabadításában. Éppen ezért mindén francia követeli, hogy újra érvényt szerezzenek a franciaszovjet szövetségi szerződésnek. íi»y épffenek ők Október 1-én kezdődött az új iskolai év Franciaországban. A marshalli- zált francia kormány háborús politikája katasztrofális hatással van a közoktatásra: az iskoláik túlzsúfoltak, a tanintézetek felszerelése tönkremegy, a berendezés ócska, az épületek dü- ledeznek. A párisi Aiésia-utca iskolája is ilyen romos. Az iskolaév meg. kezdése előtt a házmester előkészíti a vedreket, lábasokat és lavórokat a behulló eső befogadására. 1938-ba,, megkezdték egy új épületrész építését, most azonban a félig kész falak tövében a moha és a gaz lepte el az udvart. 1938-ban le akarták bontani a régi épület legrozogább részét és ideiglenes barakkokat állítottak fel. Közbejött a háború és 1945-ben újra megkezdték az építést. 1949 júniusában még nem volt. kész az épület és a vállalkozó lebontatta az állványokat, mert kimerült a hitel. Az egyik osztály kénytelen volt az igazgatónő lakásában tanulni. A párisi rendőrfőnök szerint a háború előtt emelt ideiglenes barakkok állapota ma is kielégítő aimnak ellenére, hogy beesik a,z eső, a padló egyik sarka beomlott, nem lehet fűteni a termeket és a világítás sem jó. 1950 februárjában a hatóságok megígérték, hogy újra kezdik az építést. Ám idő. közben az újonnan megszavazott hitel sem bizonyult elegendőnek az építési cikkek árának emelkedése miatt. Úgy azután most. 1951 októberében, 13 évvel az új épület építésének megkezdése után, a gyermekek még mindig részben a rozoga régi épületben, részben a nyirkos, egészségtelen barakkokban tanulnak. (Humanité) Erdei munkások meghiúsítják a fa rabló-kivitelét Abban a harcban, amelyet a jugoszláv dolgozók folytatnak az áruló Ti- to-Rar.kovics-banda elten, eredményesen vesznek részt a jugoszláv erdei munkások. Az erdei munkások szabotálják a fa külföldre való szállítását. A fűrésztelepek egész sora szüntette be a munkál, mint például Homolvé- ben. Dináron Jasztrebáeon és sok más helyen. Csupán Hnrváinrszágban az év első két hónapjában 200 motorfűrész közül mindössze 3 dolgozott. Az erdei munkások szabotálják a fa kitermelését, a vagőnbarakást. Ma az erdei munkákon 30—50 .százalékkal kevesebb munkás dolgozik, mint azelőtt, A fakitermelő vállalatoktól megszöknek a munkások. Bosznia és Hercegovina fakitermelő vállalataitól átlag naponta 2500 munkás marad távol. Ez csupán az elmúlt évben 620 ezer munkásnak kiesését jelentette. A jugoszláviai dolgozók nem iürik a vadállat! kizsákmányolást és elhatározták. hogy vissza fogják téríteni országukat a béke, demokrácia, szocializmus táborába. Az esküdtek szabotálják a titoista bíráskodást Jugoszláviában az .,igazságszolgáltatás“ teljesen a hírhedi UDBA kezében van. Az UDBA pedig olymódon szolgáltat „jogot és igazságot“, hogy igyekszik eltávolítani az útból minden becsületes dolgozót. Hogy mégis demokratikus színezete! és iláleza' ol keltse nők. intézkedtek, hogy a bíróságokon a rendes bírókon kívül népi os ' íidlek is ítélkezzenek. A népei azonban nem lohol becsapni Az esküdtek nem jelennek meg a tárgyalásokon, nem hajlandók részlvenni a gonoszt«- vő gépezet támogatásában, néni hajlandók elítélni a hazafiakat, akik az ország és nép szabadságáért és függőién séfjéért harcolnak. Nem hajlandók takargatni a fasiszta járom rothadtságát, nem akarnak holnap a nép előli fellelni, hanem csatlakoznak a felszabadí'ó harchoz. A felszabadulás napján majd ítélkeznek a néppel együtt a Tito-banda fölött.
