Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-30 / 228. szám
N Ä P L O 7 ■np 1951 SZEPTEMBER 89 Amikor békekölcsönt jegyzek úgy érzem, mintha a békeívet írnám alá Lelkes megnyilvánulások a Második Békekölcsönjegyzés első napjairól Néhány nap telt el azóta, hogy kormányunk kibocsátotta a Második Békekölcsönt. Elmondhatjuk az eddigi eredmények nyomán is, hogy kibontakozóban van népünk újabb hatalmas sikere, a nagyszerű népszavazás, a béke ügye mellett. Üzemeink, gyáraink dolgozói, tszcs-tagok és egyénileg dolgozó parasztok tesznek hitet most amellett, hogy a háborús uszító imperialisták aljas törekvéseit meghiúsítsák. Minden egyes dolgozót az a cél vezet., hogy ország-világ előtt megmutatjuk; boldog jelenünkért és még szebb, boldogabb jövőnkért egy emberként sorakozunk fel a mi nagy Pártunk és kormányunk mögött. Ebben a lelkes harcban a kommunisták példamutatása nyomán népünk minden tagja, MNDS^-asszonyok, hék ^bizottsági tagok és DISZ-fiataljaink egyre lendületesebb erővel kapcsolódnak be. Minden megnyilvánulás és a jegyzések rohamosan emelkedő számai rs azt mutatják, hogy az eddigi eredmények nyomán látják dolgozóink, hegy Pártunk szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Boldog, büszke öröm tölt el bennünket, mikor egy-egy ilyen meleghangú és az elszánt béke akarattól sugárzó levelet olvasunk. Közlünk is belőle néhányat, hogy bemutassuk a nép megbúvó ellenségeinek; az ő idejük végérvényesen lejárt. — A Második Békekölcsönt helyes, nek tartom azért, mert ez az egész ország népét újból és még jobbár megerősíti minden téren. Az imperialisták dühödt kitörésére azzal válaszolunk, hogy a Második Békekölcsön- jegyzését magunkávé tesszük. Érezzük hogy miénk az ország és ezért meg is fogjuk védeni, hogy még sízt'bb legyen és benne dolgozó népünk még boldogabb legyen. — Ez a válaszunk nyugatnak, annak a nyugatnak, amely háborút akar. Ez- ért jegyeztem én is tervkölcsönt 503 forintért, ezért adtaim az első békekölcsönre 700 fo Intőt. Most pedig, mivel tudom, hogy feladataink megnőttek, a Második Békekölcsönre 100C forintot jegyeztem. Bertalan György tszcs-tag, Kocsola. * Hirs Kálmán szekszárdi DISZ-fiatal, amikor jegyzett 1000 forintot, elmon dofta: — Amikor aláírom a jegyzési ivet, úgy érzem, mintha ismét békeível írnék alá. A terv és az első békekölcsön ideje óta nagy mértékben megindult városunk iparosítása. Itt lesz a Dunántúl legmodernebb gyapot feldolgozó üzeme, de ezenkívül is egyre szebb lesz Szekszárd. Ennek meggyorsítása érdekében adom én is kölcsön az államnak fizetésem 200 százalékát. * Schönfeld Lajo-sné a megyei tanács- dolgozója már február óta gyűjti tá- karékbélyegekben a pénzt. Most, hogy kormányunk kibocsátotta a Második Békekölcsönt, mind az 500 forintoi odaadja és ezen felül fizetésének 150 százalékát lejegyezte. A jegyzéskor elmondotta, hogy az elmúlt két kölcsön is amellett, hogy a béke megvédését szolgálja, takarékossági szempontból is jelentős. Az állami gazdaságok sztahánomsta gépkocsivezetője Tóth Sándor 2500 forintot jegyzett. Csillog a szeme és arca és keménnyé válik, amint mondja; — Ennek az országnak mi, dolgo zók vagyunk az urai, boldogabb, szebb életünk megalkotásának lehetősége a kezünkben van, csak élni kell vele, a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű ennek egy-egy láncszeme. És tudom, (hogy ezek a müvek mind a békét szolgálják és ezért jegyeztem békekölcsönt. E néhány példa is világosan megmutatja, hogy dolgozó népünk lelkesedése nem ismert határt, ha arról van szó, hogy hazafias kötelességét kell teljesítenie, ha a béke megvédése mellett kell tettekkel is kiállni. Mindnyájan fogadjuk meg Nánási Imre elvtárs, a dombóvári fatelítő telep dolgozójának felhívását: — Minden kommunista és öntudatos munkás igyekezzen minél többet jegyezni, mert hisz magunknak adunk. Súlyos ítéletek az ősziárpavetéselszabotálásáért Megyénk dolgozó parasztsága az idei termés betakarítása után nagy lendülettel fogott a tarlóhántásna.-s:. hogy az őszi vetések alá kellőképpen elkészítse földjét, mert ezáltal biztosítja jövő évi bő termésünket Ugyanakkor a kulákok a talaj élőké-, szítást is elszabotálták, hogy ezáltal az őszi vetéseiket a Minisztertanács határozata szerinti határidőig ne tud ják elvégezni. Egészen világosan láthatjuk, hogy ezek a kulákok minden szabotálásukkal, a beszolgáltatás a talaj előkészítés, vagy az őszi A^etések elszabotálásával a dolgozó nép államát akarják megkárosítani. Az ilyen ellenséges elemek között találjuk Magyar János 28 holdas szak- csi kulákot is, aki 2000 öl ősziárpa Misi hiányzik a kommunisták példamutatása, rosszul megy a begyűjtés Nálunk, Németkér községben is megérti a dolgozó parasztság a begyűjtés jelentőségét és igyekszik azt a legmesszebbmenői eg túltel jesíteni. A község dolgozó parasztsága közül a legjobb eredményt Róden- bücher Mihály 1 holdas dolgozó paraszt érte el, bea-dási kötelezettségének 1040 százalékban tett eleget. Sbeingervald Ignác 5 holdas pedig 910 százalékban tett eleget, Benyó János 7 holdas dolgozó paraszt, aki már a tavasszal belépett az I. típusú termelöcsoportba, 300 százalékra teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Sorolhatnám a többi dolgozó paraszt neveit, akik beadási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették. A jól teljesítő dolgozó parasztok mellett vimpak olyanok is, akik még semmit sem adtak be, ami azt mutatja, hogy nem teszik magukévá Pártunk iránymutatását és semmibe sem veszik mindazt, amiben kormányunk őket is részesítette. Ezek közé sorolhatók Ács József és Csapó Ferenc 7 holdas dolgozó parasztok is, akiknek népi demokmráciánk adott földe't. Nem csoda, hogy ilyenek is akadnak egy páran, amikor maga a községi alapszervezeti párttitkárnő férje, Kulik Menyhért, aki a ,,Béke“ termelőszövetkezeti csoport üzemi pártszervezetének titkára, sem tett eleget terménybeadási kötelezettségének. Az ilyen párttitkárok nem végezhetnek jó felvilágosító munkát, mert nem járnak elől jó példával, ezért nem követi őket a dolgozó parasztság. vetését, Pintér János 50 holdas szak. esi kulákot, aki 1.200 öl ősziárpa ve. téséi nem végezte el szeptember 15-ig. Kovács Vendel 46 holdas lápafői ku Iák 4 hold ősziárpáját a Minisztertanács határozatában kiszabott határidő után később végezte el. Ranga Antal 133 holdas Fácánkerta-annamajori ku- lák 2 hold ősziárpát szeptember 15-ig nem vetett el, annak ellenére, hogy megfelelő vetőmaggal rendelkezett. A szabotáló kulákok a becsületes dolgozó parasztokat is rábeszélik, hogy „nem érdemes vetni, mert úgyis elviszik“. A dolgozó parasztok azonban világosan látják az időbeni vetés nagy jelentőségét. Ez mutatkozott meg nyáron is, mert akik időben elvetették az ősziárpát, azok holdanként 20 mázsa árpát és 10—15 mázsa búzát takarítottak be a földjükről. A szabotáló kulákokat a népbíróság az őszi vetés szabótálásáért ítélte ©1. Magyar János kulákot a dombóvári járásbíróság 3 hónapi börtönre ítélte, mint főbüntetésre. Mellékbüntetésként 3 évi közügyektől való eltiltásra és 1000 forint pénzbüntetésre, míg Pintér Jánost 6 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 10 hold földjének elkobzására és a politikai jogok használatától 3 évig tartó időre tiltotta el Kovács Vendelt ugyancsak a dombóvári járásbíróság 6 hónapi böntönre, mint főbüntetésre, mellékbüntetésként 600 forint pénzbüntetésre, 100 forinl értékű vagyoni elégtételre és 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Ran ga Antal kulákot a szekszárdi járásbíróság ítéte el az ősziárpa vetés el. szabotálásáért 5 hónapi börtönre, mint főbüntetésre, mellékbüntetésként a politikai jogok használatától tiltotta el a bíróság. Ezenkívül 2000 forint pénz. büntetésre ítélte. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A „Führer becsületének helyreállításával“ A „Führer becsületének helyreállításával“ külön intézmény foglalkozik a „Nemzeti Szocializmus Történetének Ibfézete“! Ez az úgynevezett intézet'* épp a napokban hozta nyilvános- Ságra munkálkodásának első gyümölcsét: „Hitler nem hivatalos beszédei1* című „tudományos“ müvét. A fasiszta kiök ma is vígan író bértollnokai máris egyre-másra idézgetik ebből a műből egykori vezérük „időszerű“ aranymondásait. Természetesen az amerikai megszálló hatóságok teljes jóváhagyása és titkos bátorítása mellett magasztalják fel azt a gazembert, akinek kezén szintén millió és millió ártatlan áldozat vére száradt. Míg Nyugaí-Németországban a fasizmus ellenségeit üldözik és kínozzák, nem kevésbbé kegyetlenül, mint Hitler idején, a nácizmus véreskezű hóhérai szabadon utazgatnak NyugatEurópa országaiban. Egyikük a hírhedt Oltó Skorzeny, akit 1048-ban az amerikaiak fűlni hagyták a darm- síadti SS-gyü jtőiáborból. A látszat kedvéért ugyan körözőlevelct adtak ki ellene, de Skorzeny azóta is zavartalanul utazgat egyik országból a má síkba, nem egyszer látogatott már haza Nyugat-Németországba és valahányszor szüksége volt rá, mindig megkapta az útleveleket és vízumokat. Főhadiszállását Spanyolországba helyezte át. de hol Dél-Amerikában, hol Svájcban tűnik fel, s kiilöuönsen gyakra látogat el a skandináv országokba. A „Süddeutsche Zeitung“ című müncheni lap nemrégiben megpróbálta figyelemmel kísérni Skorzeny tevékenységét, de hamarosan összeütközésbe kerüli az amerikai megszálló hatóságokkal. Mint a lap írta, „Madridban meg vannak győződve arról, hogy Skorzeny az amerikai körök feltétlen jóakaratát élvezi“. A lap meglehetősen tartózkodó formában, de mégiscsak megnevezte Skorzeny titokzatos ..jóakaróját** — aki nem más. mini az Egyesült Államok nyugat-németországi főbiztosa, MacCioy saját személyében. Mister MacCioy nemrégiben személyes audienciát is adott Skor- zenynek. A lap azt is megírta, hogy Skorzeny titkos fasiszta szervezetet alakított „Pők‘‘ elnevezéssel. Az elnevezés mindenesetre találó. A hálója közepén ülő barna pók hátán a dollár tőzsdejegyét hordja. 11)45 óla kilarlóan fonogatja Nyugat-Németország és Nyugat-Európa felett a maga hálóját, összeesküvést szőve a béke ellen. Bármelyik szálnál kezdjük is felgombolyítani ezt a pókhálót, minden szál ugyanoda vezet: a Wall-Strcelrc. A TŐKÉS VILÁGBAN Növekedik a halálgyárosok szuper jövedelme A néptömegek helyzetének rohamos romlását elsősorban az imperialista államok vezető köreinek fegyverkezési hajszára irányuló politikája idézi elő. Az Egyesük Allamokban az évi katonai célú kiadások összege 1937— 1950 között több mint 60-szorosára emelkedett. Az 1951—52 évi költségvetés olyan roppant fegyverkezési kiadásokat irányoz elő. amelyek elnyelik az egész állami költségvetés 70—80 százalékát. Angliában a legközelebbi 3 évben 4 millárd 700 millió íontsterlinges fegyverkezési programot valósítanak meg. Ez az 1950. év( fegyverkezést kiadások több mint kétszerese. Franciaország 1.250—1.300 milliárá frankra tervezi katonai kiadásait. Norvégia jelenleg tízszerte többet költ fegyverkezésre, mint 1938-ban. (Ugyanakkor a Szovjetunióban a honvédelem megerősítésére szánt kiadások aránya mindössze 21.3 százaléka a költségvetési összegnek a háborúelőtti 1940. év 32.5 százalékkal szemben. Ezek a számok is bizonyítják a szovjet állam következetes békepolitikáját.) Kapitalista országokban a katonai kiadások egész súlyukkal a dolgozók vállára nehezednek: a dolgozók e1 nyomorodnak, kizsákmányolásuk példátlan fokra emelkedik, — ugyanakkor a halálgyárosok hallatlan nyereségre tesznek szert. Az első világháborúban 10 millió halott maradt a csatatereken, a. rokkantak száma pedig kétszerannyi volt. A második világháborúnak ösz- szesen 50 millió halálos áldozata volt. A legyilkolt milliók vérén legtöbbet az amerikai nagytőkések kerestek. Visinzskij elvtárs leleplező adatai szerint az amerikai tőkések az első világháborúban 38 milliárd dollárt, a másodikon már 52 milliárd dollárt kerestek. Az amerikai tőkések egyedül a háború által elpusztított 600.000 magyar vérén 600 millió dollár hasznot vágtak zsebre. Ez olyan hatalmas összeg, amelyből két és tél olyan nagyüzemet lehetne építeni, mint a Dunai Vasmű. A tőkések jövedelmei különösen azóta emelkednek gyors iramban, amióta az amerikai imperialisták megkezdték agressziójukat Korea és népei ellen. A Szakszervezeti Világszövetség adatai szerint az amerikai ma. nopóliumok jövedelmei 1938-ban 3.3 milliárd dollárt, 1944.ben 24.3 mil iőid dollárt, 1948-ban pedig 34.8 milliárd dollárt tettek Ki. Az 1950. év még többet jövedelmezett a halálgyárosok számára; jövedelmeik ebben az esztendőben elérték már a 48 milliárd dollárt. Mesébeillő jövedelmeket zsebelnek be az angol tőkések is. A „Sunday Express“ című burzsoá lap írja: ,.Az angol ipar jövedelmei még sohasem nőttek meg olyan mértékben, mint most“. Az angol társulatoknak az adók és járulékok levonása után fennmaradt tiszta jövedelme a legszerényebb számítások alapján is két_ szerte magasabb volt 1950-ben, mint 1938- ban. A koreai, háború kirobbantása után szinte egyik napról a másikra emelkedett a tőkések, íöleg a. hadiipari üzemek részvényeseinek nyeresége, s míg a dolgozóknak világszerte ököl. be szorult a kezük, látva az imperialisták véres gaztetteit, addig a hadiszállítók elégedetten. dörzsölték véres mancsukat, miután bezsebelték az első busás nyereségek összeget Míg a második világháború előtt, 1939- ben az $1200 legnagyobb amerikai hadiipari vállalat évi nyeresége 2200 millió dollár volt, addig a mull év utolsó negyedében ezeknek az üzemeknek nyeresége annyira felemelkedett. hogy az megfelel évi 24.500 millió dollárnak. Az emelkedés tehát 1939-hez viszonyítva több mint 11-szeres. Fokozódik a dolgozók elnyotnopodása A kapitalista országokban az árak emelkedése rendkívüli mértékben súlyosbítja a dolgozók helyzetét. Nagymértékben növekedik a drágaság a koreai agresszió megindítása óta. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma statisztikai hivatalának adatai szerint 1951 elején 84 százalékkal magasabb volt az általános árindex, mint 1939-ben. Ezt megcáfoljá az Elektromos Szakszervezet, amelynek közgazdászai alapos számúás alapján kimutatták: az árak a valóban nem 84 százalékkal emelkedtek, amint ez a munkaügyi minisztérium állítja, hanem 162 százalékkal. A dolgozók keresetük jelentékeny ré szét, mint ismeretes, lakbérre költik. Az utóbbi 4 hónap alatt az amúgy is magas lakbérek, különösen a nagy. városokban, 40 százalékka] emelkedtek. Angliában még a háborús időkben sem emelkedtek olyan rohamosan az árak, mint mostan. Az elmúlt félévben csaknem minden héten történt áremelés. Csupán 1951. márciusában vagy 300-féle közfogyasztási cikk, íöleg fűszeráru drágult meg. a keres, hedelemügyi minisztérium intézkedésére júliusban a lábbeli 30—35, a fehérnemű 15—20 százalékkal drágult meg. Az ,,Economist“ így ír: ,,Az a reális veszély fenyeget bennünket, hogy az elkövetkezendő 12 hónapban pénzünk példátlan arányban elértéktelenedik“. A labouristák úgynevezett .,demokratikus szocializmusa“ csak lepel, amely ala-tt az angol monopol- tőke gyilkos támadást indít a dolgozók életszínvonala ellen. A marshallizált Franciaországban egy dolgozó létminimuma 20.000 frank havonta, ugyanakkor egy dolgozó átlagkeresete havonta 10—15 ezer frank. Ezídöszerint a frank vásárlóereje 41 százaléka csupán a háború- e'őtti frank vásárlóerejének, a >ran~ ciaországi „jólétet“ beszédesen bizonyítja az alábbi táblázat: 1947-ben 1951-ben gyapjuöUöny ára 5.000 ír. 16 800- fr. egy kabát „ 6.000 Ír. 18 200 ír. egy munkaruha „ 1.030 fr. 3.400 tr. egy ing „ 400 fr. 1.100 fr. egy pár cipő „ 750 ír. 4.200 fr. Olaszországban egy munkás átlagos keresete a létminimum 60 százalékával egyenlő. Az olcsó női munka, erő miatt, a női dolgozók ■ csak 40 százalékát keresik meg a létminimumnak. Egyedid Rómában 134.000 .,hivatásos koldús“ van, aki rendőrségi knl dulási engedéllyel rendelkezik. Tito Jugoszláviájában egy négytagú munkáscsa7ád létfenntartási minimu. ma körülbelül 30.000 dinár lenne, a kereset azonban még a 3—4 ezer c.i nárt sem haladja meg. Egy pár cipő ára például 4 6000 dinárba kér ik Nyugal-Németországot és Janiul az amerikai tőkések saját gyarmatukká változtatták. Nyugat-N émetországnan a tömegszükségleti cikkek ára csupán a legutóbbi másfél év alatt több mint kétszeresére emelkedett. A Japán Bank adata/ szerint, a legutóbbi 5 év alatt a tömeg szükségleli cikkek ára hétszeresére emelkedett Tokióban. A koreai agresszió megkezdése öt-a 50 százalékos áremelkedés mutatkozik Japánban. A latin-amerikai országokban, ama. lyek egyre inkább az amerikai imperializmus vadászterületévé változnak, ugyancsak rohamosan emelkednek az árak. Uruguayban az utóbbi 4—5 év alatt 300—500, Brazíliában 300 százalékkal emelkedtek az árak. Mexikóban az élelmiszer csupán az idén 60—100 százalékkal drágult. Görögországban a munkások ás tistzviselők átlagos keresetp mindösz- sze 80.000 drahma. ugyanakkor egy pár cipő 1,200.000 drahmába kerül. Görögország néptömegei az ország sokszázados történelme során még sohasem voltak ilyen nyomorúságos helyzetben, mint most, az. amerikai ás angol imperialisták gyámsága idején. MEGJELENT A kiadvány a népnevelők jó tapasztalatait. módszereit gyűjti egybe. A brossűráhan lévő képek, faliújságok, szatirikus rajzok a szemléltető agitáció legjobb eszközeit ismertetik. Ara: 1.80 Ft. Kapható: Pártszervezeteknél.
