Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-30 / 228. szám
Védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a bekét, jegyezz békekölcsönt ! Dolgozó népünk megbecsüli a pedagógusokat A pedagógus a horthysta-korszakban u-em tartozott sem az úri társadalomhoz, sem a kizsákmányolt osztályokhoz. Kétségtelen azonban, hogy a kizsákmányoló érdekei irányították munkáját, s hogy a polgári társadalom külsőségei, úrhátnámsága, kasztrendszere nagyban befolyásolták világnézetiét akkor. is. mikor világosan láthatta volna, hogy ő csak eszköz, hogy nem más, mint a papok házicselédje 6 a kizsákmányolok nevelési elveit megvalósító rabszolga. Nem tagadható, hogy .kiszolgáltatottsága legalább annyival volt nagyobb mint amennyivel kevesebb volt fizetése a többi állami hivatalnokhoz viszonyítva. Gazdasági nyomorát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy az „éhenkórász“ jelző állandósult a tanítói cím mellett. Élete örökös rettegésben telt el. Félnie kellett a paptól, a jegyzőtől és a hitelezőktől egyaránt. A lélelem és anyagi gond nevelte kisebbségi érzése letört, elher- vasztott minden törekvést,, minden nyiladozó gondolatot. Az állástalanság réme kisértette a legvilágosabban látó pedagógusokat is. — Mindannyian emlékszünk még arra az időre, amikor kinevezési kérvényünkre azt a választ kaptuk: „Adják be 4 5 év múlva újra!'.' Elfelejthetjük-e azt, hogy hány évig dolgoztunk, mint óraadók, helyettesek és más nem fizetett, vagy csak éhbérrei javadalmazott pedagógusok? Elfelejthet jük-e, hogy a pedagogue az úri csemeték tréfáinak céltáblája. a színházak kifigurázott alakja volt? A felszabadulással megváltozott a helyzet. Népi demokráciánk, Pártunk segítő keze a státusrendezésen keresztül biztos anyagi alapot teremtett pedagógusaink számára, amikor a sok helyettes, címzetes, óraadó és egyéb, nem fizetett nevelőket a közoktatásügyi minisztérium besorolta. A pedagógus megbecsült, tagja lett népi demokráciánknak. Nyitva áll előtte a továbbképzés és az önképzés minden útja. de nemcsak a jogot, hanem az eszközöket is megadja hozzá Pártunk, kormányzatunk. Baranya megyében az 1949—50-es tanévben 235, . az 1950—51 es tanévben 495 pedagógust szervezett továbbképzésre a megyei tanács oktatási osztálya. A fejlődés nemcsak mennyiségi téren mutatkozik. A továbbképzésnél különvált az általános iskola alsótagozata: az ált, iskola a gimnáziumtól, s így lehetővé vált, hogy a módszertani elvek is feldolgozásra kerüljenek. A továbbképzés munkáját az oktatási osztály irányítása mellett a legképzettebb szaktanárok vezetik. Az egyéni tanulásban százhdtvanan vesznek részt, azok, akik eddig a legelhanyagol tabbak voltak, főleg az ált. iskola alsó tagozataiból, a nehezebben megközelíthető községekből. A ma téri alista világnézet kialakítását szolgálja a Természettudományos Társaság segítő munkája is. Szovjet mintára a moszkvai és lenin- grádi Továbbképző Intézet tapasztalatai alapján, valósult meg nálunk is Budapesten a Továbbképző Intézet és alakultak meg minden megyében az oktatási osztályokon belül a továbbképző csoportok, mint irányító, szervek. A péosí Pedagógiai Főiskola is az ötéves terv sikerét tartja szemelőtt, amikor a magántanulók megsegítésére külön szervet hozott létre. A magántanulók tanulmányaikat teljesen díjtalanul folytathatják, csupán a jegyzetek, valamint az egyes könyvek beszerzése kerül néhány forintba. A pécsi Pedagógiai Főiskolán jelenleg 199 pedagógus készül magántanulóként januári szaktanári vizsgájára. s körülbelül 800 azoknak a száma, akik későbbi időpontban vizsgáznak. Pártunk, kormányzatunk megbecsüli a pedagógus munkáját. Megbecsülése nemcsak elismerő szavakban, hanem az anyagi juttatások terén is megnyilvánul. Baranya megyében az elmúlt tanév ideje alatt. 130.000 forint jutalmat osztott ki a megyei tanács oktatási osztálya. Szakszervezeti segélyként 30 ezer forint került a rászoruló pedagógusok kezéhez. Szakszervezetünk minden főre 80 forintos keretet állapított meg, melyből 42 forintot sportra és könyvtárfejlesztésre, 38 forintot az üdülők karbantartására s az üdültetéssel kapcsolatos egyéb kiadásokra fordítanak. Baranya megyében ez összesen 160 ezer forintot tesz ki. A nyár folyamán 273 pedagógus pihent legszebb üdülőhelyeinken bizonyítva, hogy a kormányunk adta jogok nemcsak papíron vannak meg. Ha számba vessz ük, hogy csak néhány év múlt el még a háború óta, rá kell jönnünk, hogy ez a Hatalmas változás, mely a pedagógusok sorsában beállott, a Szovjetunió, a Pártunk segítsége, tervgazdálkodásunk sikere nélkül soha sem lett volna lehetséges. Pedagógusaink ezt tisztán is látják, amit lelkes békekölcsönjegyzésük bizonyít leginkább. Tudják, hogy ezzel ötéves tervünk sikeréért és a békéért harcolnak, saját jövőjüket építik. A lemorzsolódás elleni küzdelemben, az eredményesebb tanításban, az önképzésben, az ellenség elleni harcban mutatkozó minden eredmény arra utal, hogy a nevelők a békéért folyó harc katonái, hogy hazájukat védő, a munkát dicsőségesnek tartó, a Pártot követő dolgozói szocializmust építő társadalmunknak. Túrák János _____pedagógiai főiskolai tanársegéd. Na gyményokon fokozni kell a népnevelőmunkát A mull: munkanélküliségnyomor A jelen: bőséges munkaalkalom, jólét ,,A szellemi szükségmunkások részére napi 43 fillért biztosít a város. Az értelmiség, amint az iskolából kikerül, gazdátlanná válik, felhasználni senki sem siet azt a friss energiát, amit az érettségizettek tömegei hoznak magukkal. Ezek a hatalmas erő- komplexumok céltalanul széjjel hullanak minden irányítás nélkül, ezerféle módon' igyekeznek arra, hogy tudásukat kifejezésre juttathassák, hogy valahol érvényesüljenek. Az érvényesülésnek azonban más módja nincs, csak a szükségmunka. Az állam nem használja fel az ifjúság energiáit, meri nem találnak módot ezeknek az erőknek értékesítésére.“ (Dunántúl, 1934 december 5. 5. o^) „5. Az ország szakember-szükséglete az ötéves terv előirányzatainak felemelése, a szocialista építés meggyorsítása következtében jóval nagyobb lesz, mint amennyi eredeti tér "linkben szerepelt. Ennélfogva ötéves köznevelési tervünket is fel kell emelnünk. El kell érnünk, hogy a középiskolások létszáma az ötéves tervidőszakban az előirányzott 45.000 helyett 77.000-el emelkedjék. El kell továbbá érnünk hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók száma az eredetileg előirányzott 8000 helyett mintegy 30.000-rel emelkedjék.“ (Révai József elvtárs pártkongresszusi beszédéből.) „Mezőgazdasági Vízépítő Vállalat felvesz őntözőtelepek és mélyépítésben jártas kultúrmérnököket, technikusokat. Jelentkezni lehet: Budapest, V,, Mária Valéria-u. 10, IV, em, 419-es szoba, munkaügyi előadónál.“ (D. N. 1951 szeptember 26. 4. o.) „Fenntartható-e soká a jelenlegi állapot Pécsett az úgynevezett mintaszerűen megszervezett nyomorelhárí- tás mellett, anélkül, hogy a városi munkásságot, családjaikat, gyermekeiket a minden télen most már szervezettén visszatérő havi 20—24 pengős inségkeresetek végső katasztrófákba ne sodornák? A munkásság azt remélte, amint kifejlődnek a városi szociális intézmények, csökken az Ínség. Ehelyett az tapasztalja: minél mintaszerűbb a szociális berendezkedés, annál nagyobb az Ínség. A magyar városok közt Pécs a legelső, mely mintaszerűen kiépítette az Ínségesek, munkanélküliek gondozásának szerveit és ugyanakkor vezető helyet foglal el a városok munkanélküli statisztikájában." (Dunántúl, 1934 december 6. 4. o.) „Kőművesek, segédmunkások jelentkezzenek szakmunkára a pécsi Sertéshízlaló Vállalatnál, Liceum-utca 1. 34-48.“ „A jelenleg nem dolgozókat várja az Inotai Erőmű. Megélhetést és keresetet biztosít minden dolgozni akaró részére. Jelentkezés: Pécs városi tanács, III. emelet, Munkaerőgazdálkodás. Arató elvtársnál.“ „Perfekt gyors- és gépíró adminisztrátort keres állami gazdaság vidéken. Jelentkezést a kiadóba kérjük 3449 számra," „A Sopiana Gépgyár keres gyakorlattal rendelkező műszaki előraj- zolót és esztergályos szakmunkásokat. Jelentkezés Pécs, Regős-utca 8. 34-51.“ „Azonnal felvételre keresünk kőműveseket, női és férfi segédmunkásokat, kik közül szakmunkásokat is képeznek ki épületelemgyártáshoz. Pécsről jelentkezőket naponta Komlóra és vissza szállítjuk. Komlói Épületelemgyártó Szakipari Vállalat, Kom'ó.“ (D. N. 1951 szeptember 23. 8. o.) „Petneházi Antal iparűgyi államtitkár Komlón. Aki központi őrhelyén állva gondját viseli és ellenőrzi a magyar munkásság sorsiát, megállapíthat ja, hogy a helybeli munkásság a fizetés tekintetében a hasonlók közül első b«elyen áll országos viszonylatban is — mondotta az államtitkár. — Ma az átlagkeresetek mindenütt körülbelül három pengőn állnak . .. tehát nyilvánvaló, hogy a munkásság itteni helyzete ellen komoly panaszt nem lehet emelni. Természetbeni szolgáltatások ügvében is hangzottak el kívánságok. De mi őszi és téli segélyt nem adunk!“ (Dunántúl, 1936 december 20, 4. o.) „Addig, amíg a régi módszerrel fejtették a szenet, a vájárkereset nem volt több, mint 33—35 forint. A szovjet ciklusos munkamódszer bevezetésével ez a szám 45—47 forintra emelkedett. De vannak olyan vájárok is, mint Mészáros István elvtárs, aki már több hónapon keresztül megkeresi az 50 forintot is egy-egy műszakon.“ (D, N. 1951 szeptember 16. 7. o.) „Komlón 350 főre emelkedett az új munkások száma. Szeretettel fogadták őket, új legénylakást készítettek számukra. A felvétel gyorsan megtörtént és a 400 forint szerződési jutalmat már az érkezésüket követő napon megkapták.“ (D. N. 1951. szeptember 7. 3, o.) „Hétfőn este elkészültek az új bányászlakások, a meszes? hármas- számú építkezés dolgozói négy napp al a határidő előtt befejezték a munkát. Egy-egy épületben 18 bányászcsalád jut világos, kétszoba-konyhás, fürdőszobás lakáshoz, ért? — Tíz-tizenkét kiló kenyeret •— vágtam rá kapásból. — P<, ntesnn ennyit. mi is azt vettünk rajta, azon éltünk hétszám. hónapszám. De itt volt a betegség. Gyógyszer, tej, cukor kellett volna. Hideg is volt még akkoriban, a beteget nem lehetett hidegben hagyni, mint a két kisebb gyereket. Mit volt mit\enni, apám elment a báróékhoz, munkáért könyörögni. — Persze nem kapott? — Hát munkát azt nem.. De a bárónő nagykegyesen megígérte, hogy küld valami élelmiszert, meg tűzreva- lóf. „Aztán majd megszolgálja, jóember!“ — tptte hozzá az ígérethez Bie- dermanné. Meg is szolgálta az apám! hétszámra vágott, lát, járta: a.z erdőt a báróéknak a.z „ajándék“ fejében — természetesen ingyen. ffií: ífipy élte“-" a mnlth-n Szán- tóék. De én ezt tudtam is, nem is erre voltam kiváncsi. Azt akartam megtudni, hogy élnek most. Volt-e valamilyen váltözá-s az életükben. Meg is kérdeztem: —. És hogy volt a lel szabadulás után? Hogyan éltek akkor? —- A felszabadulás után? Valamivel jobban, szabadabban — állapította meg az asszonyka. — Persze, hogy jobban! De itt volt még Szenlegáton a Biedermann-csa1 ád, ezeknek rncq a hasonszőrűeknek az árnyéka még elfogta a napot! Én áhásba kerültem, a Sáfrány textilesnél voltam kiszolgáló havi 180 forintért. — Hát ez sa volt valami sold — Hát nem! De az apám még cny- nyü sem keresett, mert még nem volt állása. De az öcsém, a Pista már állásba került, oda, ahol én is dolgoztam. A cipőgyárba. Gyári tűzoltó lett. — Azután jött az ötéves terv. Az mit hozott maguknak? — kíváncsiskodtam tovább, — A terv? Hát az azután sokat! Azt is mondhatnám, hogy az kozott nekünk mindent! Az apámnak állást, 500 forintot keres havonta az Öreg, Az öcsém most végezte el a tisztiiskolát. most tanulja a kisfia kimondani a szót: katonatiszt. Én pedig boltvezetői iskolát végeztem és most a Nép- bolt vezetője vagyok! Alikov jutott *sxembe csak♦ hogy én az öreggel, Szántó Györggyel akartam beszélni. Körülnézegetterru vájjon hol lehet. Meg is kérdeztem: — Hol jár az édesapja? — éj csak hetenként egyszer jár haza, Kint dolgozik a téglagyárban, o+t kocsis. Alig lehet, elszakítani a munkától. amióta dolgozik, egészen megfiatalodott. Már a nyelvem hegyén volt a kérdés: ..Aztán mif tett. la Szántó-család azért, hogy megváltozzon a soruk? De mielőtt még megkérdezhettem volna, kis töprengés után megszólalt isméi az asszony: — Látja, ezt hozta nekünk a kölcsön. A terv kölcsön és a békekölcsön. Igaz, tervkÖlcscvt még nem sokat jegyzett a család. Én is csak 150 forintot írtam. A békekölcsönnél azután már rápótoltuk, akkor már mindenki jegyzett. Én 750 forintot, apám -225-öt, öcsém is szépen irt a mi köfesönünk- böl... ... — Rólam se feledkezz már meg! — szóií rá n rév je. — Az én 550 forintom talán nem a családé? Kexei ráztunk, viszontlátásra köszönéssel búcsúztunk. Azóta már jóné- húnyszor gondoltam a szigetvári Szántó-családra. Vájjon mennyivel járulnak hozzá most,, n Második Békekölcsön- jegyzés idején, új, szép, békés él-’tűkhöz? Nem tudom, nem találkoztam azóta velük, de remélem, hogy megírják: ,.A Szántó család nem fukarkodott. mikor sajál jólétéről, a haza sorsáról voll szó!“ C. I* Reggel van, nemsokára hat óra. Siető bányászok, iiatalok és lányok készülődnek a munkához. Nemsokára együtt van már az egész csoport, a délelőttös harmad bányászai. Ez a munkanap másként kezdődik, mint a többi. Az üzem, az épületek ünnepi díszbe öltöztek és hasonlóan ünnepélyes arccal hallgatják a bányászok Kész József párttitkár elvtárs szavait. A békéről, a Második Békekölcsönről beszél. Szavai lelkesen hangzanak a bányászok érzelmeit tükrözik visz- sza Utána Molnár László beszél és 1200 forintot jegyez. Márkus János a DISZ-brigád vezetője sem marad, el tőle, mert ő is 1200 forintot jegyez. * Szeptember 28. Már második napja folyik a jegyzés. Egyre több név szerepel a jegyzésgyüjtő íveken, mindig nagyobb lesz az összeg, amit a nagy- mányoki bányászok kölcsönöznek a magyar nép. államának. Közben lent a bánya mélyén még nagyobb lendülettel dolgoznak a bányászok a Ráko_ si efvtúrsnak tett ígéretük megvalósításán. „December 21-re befejezzük a j terved vállalták és ez kötelezij őket még jobb munkára. A lendületes j munkából nincs is hiány. A nag\rmá- nyokj bányászok ebben az évben még! minden hónapban túlteljesítették a ! tervelőirányzatukat. több szenet ad- j tak a népgazdaságunk számára. * A Szarvas Táró 54. csapatán Elér- ; mész Antal a csapatvezető és egyben ' a jegyzésgyüjtő is. Ennek a csapat- \ nak a bányászai Is az élenjárók közé tartoznak. Nehéz körülmények között, de hősiesen fejtik a szenet, hogy a tenget minél előbb befejezzék. A csapatvezető Hermész Antal, mint jegyzésgyüjtő most az új megtisztelő fel- \ adatát a Második Békekölcsön jegy- ! zését is becsületesen akarja teljesíteni- Jegyzése példamutató is, 1200 forintot jegyzett. Először a saját nevét ráírta a jegyzési ívre, csak. azután forrtuk, a csapat dolgozóihoz, hogy példáját kövessék, a kölcsönadott pénzükkel segítsék a nagytriánvoki hánya, fejlődését is. Kaufmann Henrich í,<? itt dolgozik. Jó munkás. Havonta 1200 forintot keres. A békekölcsönből azonban csak 700 forintot jegyzett. A megváltozott, bányamunkát szereli, örül a hűség jutalomnak, c, ' több leeresetnek. A régi keserves bányász életről szeret megfeledkezni és látszott rajta, hogy úgy érzi elég, ha csak 700 forintos ..áldozatot1’ hoz azért, hogy boldog életünket semmi se, zavarhassa meg. Hermész elv társ nem^ beszélt neki arról a hatalmas fejlődésről, amit szerte az országban. Komlón, Dunxipenlelén, Inotán, Bercikén, és Nagymányokon láthatunk, aminek egy részét a dolgozó nép kölcsönéből építenünk. Hermész elvtárs példát mutat a termelésben, példát mulatott a békekölcsön-jegy zésben is, de ez még nem elég. El kellett volna mondani Kaufmann Henrichnek, de a . többieknek is, hogy mi is lesz az ő i kölcsönükből, mennyiben szolgárja az i a béke ügyét. Ezt nem mondták el i Kaufmann Henrichnek és így nem is I gondolkodott rajta. ^ rossz példák, i az ellenség hangja jobban befolyásol- i ta. Amikor Kész elvtárs, a párttitkár- beszélgetett vele és érdeklődött, hogy c miért jegyzett 700 forintot, — ta’án . az erejéből nem telik többre — így- válaszolt: „Vannak a bányában c olyan vájárok, akik sokkal keveseb- bet jegyeztek, miért jegyezzek én ; többet?“ Ezt nem mondta volna, ha ; a jegyzésgyüjtő, amikor felkereste, el- l mondta volna neki, hogy a kölcsön. adott forintjai hazánk felemelkedésé- j re az ő és családja boldog életének í biztosítására, a saját munkájának- megkönnyítésére, új gépek, lakóhá- 1 zak, iskolák, kulturális: intézmények- létrehozására lesznek fordítva. A nügymányoki bányában nem egyedülálló az ilyen eset. Az 51-es, 52-es, 53-as és a többi csapatokon is találunk hasonló példákat. Ritter József, Scháth Jakab, Benhard Mihály és még sorolhatnánk azoknak a neveit, akik úgy érezték elég, ha csak egy „kicsit segítik“ a béke ügyét. Az egész bányában elterjedt már: „Minek jegyezzek én többet, his7 vannak, akik még nálam is kevesebbet jegyez- ték-“ Ezt a hangulatot az ellenség idézte elő és a nagvmányoki népnevelőknek kell megmagyarázni, bebizonyítani, hogy a. nagymányoki bá- ] nyászok nagy többsége megértette kor. mányunk felhívását, erejéhez mérten jegyzett. Herget Pál 2000, Veitner József 1000, Fischer József 1100 forintos jegyzése fényes bizonyíték erre. Még? <* t<ava*8!saJ vitt k] valami lyen dolgom a szentegátj állami gaz- \ dóságba. A magas, métervastag falu, j régi épületet látva, azonnal érdeklőd ni kezdtem: j — Nem valami grófi kastély voU | ez valamikor? I A gazdaságvezető helyettese rábó- I lintott: Ha nem is grófi, de bárói kastély volt! Itt éltejc a felszabadulásig j sőt még azután is egynéhány évig c * Biedermann „báró urék“. Az övéi ! volt itt minden, amerre csak a szén ! ellát... A park, a szántók, legelők no meg a fürdőmedence és melletti a kutyatemető ... Megnéztem mindent apróra a rég bárói fészekben, a kutyatemető ledöntött sírköveitől kezdve egészen c I padláson felhalmozott szarvasoggan ] csőkig. Ott, a poros, fülledt padiásni | bukkantam, rá arra a ládára, amely ( ' bárói leveleket tartalmazta.. Rengelex 1 port nyeltem, míg . kotorásztam ben. I ne, de sok érdekes anyagot, találton a felhalmozott szerelmes, üzleti, fenyegető slh, levelek közölt, többel közt akkor akadtam rá arra a. listára melynek, nyomán Szigetvárra utaztan a Szántó-családhoz. A lista, melyet előke'ően kék gép írószalaggal, merített papírra gépeltel azokat a családokat sorolja fel, me lyeket az egykori bárónő 1935 tava szán filléres könyöradományokka ..segített". Az összeharácsolt ezresei szerény töredékeinek sem nevez j hatók azok az összegele, melyek a ne ; vek mellett szerepelnek. Az egész „jó i lékonykodás“ csupán arra volt jc j hogy a munkanélküliség és a, nyomai j az éhezés és a betegség miatt elke sőrédéit embereknek port hintsen i bárónő a szemébe .4 it’fgraé- *>> asztalomra ruktam többi irat, levél közé, gondoltam, vn lamikor írd,használom, ^ héten össze raktam a szerteszét heverő régi pa pírokat, akkor akadt kezembe isme 1935-TŐL 1951-IG Í a kékbetüs lista: az úri világ adta nyomorúság sötét bizonyítéka. Akkor gondoltam arra először: El kellene mennem Szigetvárra, megnézni leg- ■ alább egyet azok közül, akiknek neve itt, ezen a jegyzéken szerepel. Mi lett - vele az eltelt. 16 év alatt, mint váL r, tozott meg sora a felszabadulással, a j tervvel? ! A második néven akadt meg az újul jam: „Szántó György, élelem. 9 pengő j 32 fillért.“ őket nézem meg — haiá- e I rozfam el. * ri Mikor a szigetvári k.ultúrház s-zom- - szedságában benyitottam a kiskapun, o majd kiütöttem egy nagy tál szőlőt í- egy fiatalasszony kezéből. Szép, köri vér, hamvas-leketeszemű szőlő volt, a éppen a padlásra igyekezett vele a g mosolygó asszonyka. ~ ■ Télire akarjuk eltenni, de maid {plaggatjuk holnap! —- mondta miután \ bemutatkoztam és megtudtam, hogy o Sziinfó György leánya. — Jöjjön bel- n jobb az elvtárs, úgyis már este’edik! Behívtak a tiszta, csinos kis kony- bába, ahol rögtön kihöktern. miért is i. jöttem. A fiatalasszony beszélni, kez- ' eleit, férje és én csalc hallgattuk az r* egyre, sűrűsödő iélhomályban az igciz mesét: £ — Mikor az esel történt én tizenöt éves voltam. A Neumann cipőgyár- >_ ban dolgoztam reggel fél haltól esle kilencig, heti háromhatvanért. Apám 5 munkanélküli volt, mint sokszázan r\ mások, anyám itt-olt vállalt házimun- j_’ kát, ezt-azt, ami éppen akadt, a — Akkor szakadt rátok a baj — szólt közbe a férje. a. — Igen, akkor. Anyámat szél érle, 7- a kórház nem akarta bevenni, én ke- e- restem egyedül a családban, de az í- még a hidegvízre sem volt elég. Mii ét lehetett kapni három pengő hatvan■
