Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-28 / 226. szám

TOUKA1 NAPLÓ VILÁG PfiOLETARJAI EGYESÜLJETEK! Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: ^ Jegye ZZ békekölcsönt! DP TOLNÁMÉCYEI PARTBIZOTT J AGÄN AK LAPJA MII. ÉVFOLYAM, 22B. »SZÁM AkÁ *>'> HLLEi. PÉNTEK, 1951 »SZEPTEMBER 28 Gyorsítsuk meg az őszi vetési és betakarítási munkálatokat A gabonafélék eséplése és beta­karítása után megkezdődött a töb­bi takarmány betakarítása és vele együtt elérkezett a vetési munká­latok ideje is, ami ma legfontosabb feladat a mezőgazdaság'! munkák között, hogy ezen keresztül bizto­sítsuk a jövő évi bő termést. Az idei bő termés betakarítása és az őszi vetések idejében való elvég­zése nagy feladatok elé állítja ál­lami gazdaságainkat, termelőszö­vetkezeti csoportjainkat és egyéni dolgozó parasztságunkat, is. Hogy a minisztertanács határozatát végre tudjuk hajtani határidőre, fontos, hogy községi pártszervezeteink és tanácsaink jó felvilágosító munkát végezzenek a dolgozó parasztság között. Fel kell őket világosítani arról, hogy elsősorban azokon a te_ fületeken kell elvégezni a betaka­rítási munkálatokat, ahová az őszi vetésű kalászosokat vetjük. Különösen azoknak a gabonafé­léknek az időbeni elvetését kell súlypontként kezelnünk, melyeknek a kései vetése jelentős terméscsök­kenéssel jár, mint például az őszi­árpa és a rozs. Ezek mellett nem szabad késlekednünk a búza és egyéb ősziek vetésével sem. Az őszi kapások betakarításánál súly­pontként kell kezelnünk azokat a ncvényféleségeket, amelyeknek a betakarítása hosszabb időt vesz igénybe, mint például a gyapot és egyéb növényféleségek. A gyapot­nál," ha nem készülünk fel idejé­ben és nem tervezzük meg jól a szedési munkálatokat, hatalmas ká­rokat okozunk mind saját magunk­nak, mind pedig népgazdaságunk­nak. Tehát üem szabad elhanyagol­ni a gyapot szedésénél a munkaerő biztosítását. Erre az alkalomra von­juk be az állami gazdaságoknál a gazdaságok dolgozóinak családtag­jait, mint azt a leperdpusztai álla. mi gazdaság tette, ahol a munkások családtagjainak bevonásával bizto­sítják a gyapot szedéséhez szüksé­ges munkát. Termelőszövetkezeti csoportjainknál a nők és családta­gok bevonásán keresztül tudjuk biztosítani a gyapot szedéséhez szükséges munkaerőt, úgy mind azt a tengéltci ..Petőfi" termel tszövet­kezet is tette, ahol bevonták az asz- Szonyokat és családtagokat a gya­pot szedésébe és szeptember 23-án ezek segítségével elvégezték a gya. pot előszedését. Az őszi betakarítási munkálato­kat egyes járási mezőgazdasági osztályon nem tekintik harci fel­adatnak, nem szervezik meg és nem adnak kellő segítséget termelőszö­vetkezeti csoportjainknak és egyé­ni dolgozó parasztságunknak az őszi munkálatok időbeni elvégzésé­hez. Érmek következtében nem vé­letlen az. mint például a paksi és bonyhádi járásban, ahol az illeté­kesek a véletlenre bízták a munká­latok elvégzését és a kukorica sze_ désnek és a szár letakarításnak alig 10 százalékát végezték el. Nem minden járásban kezelik ilyen gyengén az őszi munkálatok menetét. A tamási járásban például a mezőgazdasági osztály magáévá leszi Pártunk útmutatását, nem vár a véletlenre, hanem felvilágosító munkán keresztül igyekszik meg­gyorsítani a vetési munkálatokat. Az eredmény meg is mutatkozik, mert az ősziárpa vetésük előirány­zatát már 79 százalékban elvégez­ték. A szekszárdi járás sem tett meg mindent annak érdekében, hogy a minisztertanács határozatát betartsák. Ezt mutatja a szedrest példa is, ahol még az őszi mező- gazdasági ütemterveket sem készL tették el. A jelentéseket sem kül­di be rendesen, pedig a pontos je­lentés bizonyítéka a jó munkának. Az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésének érdekében szükséges az, hogy mind termelő­szövetkezeti csoportjaink és egyé­ni dolgozó parasztságunk kövessék Pártunk útmutatását és tartsák be a minisztertanács határozatát. A munka időbeni elvégzéséhez gépál­lomásaink is adjanak meg minden támogatást. Hogy ezt eredménye­sebben el tudják végezni, vonják be az olyan termelőszövetkezeti csoporttagokat, akik értik a gépek kezelését, mert ezen keresztül meg tudjuk gyorsítani az őszi munkála­tok elvégzését. Ilyen példa is akad már. Többek között a németkéri ..Ságvári“ termelőszövetkezet is a tagság soraiból adott gépkezelőt a nagydorogi gépállomás traktorjá­hoz és ezzel a segítséggel idejében el tudták vetni 40 hold ősziárpáju­kat. Járási mezőgazdasági osztályaink is javítsák meg munkájukat, adja­nak több segítséget tanácselnöke­inknek és konkrét feladatokkal bíz­zák meg a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjait az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében. Az őszi munkálatok időbeni elvégzése mellett nem szabad megfeledkezni az osztályellenségről sem, aki min­dig ott igyekszik akadályt gördíte­ni a szocializmusunk építése elé, ahol a soronlévő feladatokat kell megoldani. Ezt mutatja az is, hogy a kulákok ma sem tesznek eleget a szántási-vetési és betakarítási mun­kálatoknál. Példa erre Fehér And­rás 37 holdas felsőnyékí és Erdős Nándor 25 holdas szekszárdi kulák, akik népi demokráciánk fejlődését akadályozzák azzal, hogy nem vé­gezték el a soronlévő munkálato­dat. Feladatunk tehát, hogy min­den erőnkkel meggyorsítsuk az őszi vetési és betakarítási munkálatokat, tartsuk szem előtt, hogy minden idejében elvégzett munkáink csapás az imperialistákra és az osztály­ellenségre. Tudnunk kell, hogy minden szem bpadott búza, kuko­rica, erősíti a béke bástyáját. György József Megyei Tanács mezőgazdasági osztály-vezető. Tolna megye dolgozói lelkesen jegyeznek békekölcsönt Első tolnám egyei eredmények Duna kiírni őtlön kora reggel zenés ébresztővel indult be a békekölcsön-jegyzés. Igen jó eredmények születtek a Betonútépítő Vállalatnál, Németh Ferenc ÜB-tit- kár, akinek 900 forint a fizetése és három gyermeke van, 1600 'forintot jegyzett. Deák Antal munkavezető öt gyermekes családapa, 1000 forin­tot jegyzett. Varga Imre sztahánovis- ta, aki a termelésben is élenjár, 1200 forintot jegyzett, példát mutatva. Hrevcro Oszkár népnevelő 9Ó0 forin­tot jegyzett. Lelkes hangulatban fo­lyik tovább a jegyzés. De nemcsak üzemeinkben, hanem a mezőgazdaság különböző terű létén falun és városban egyaránt hatalmas T, lelkesedés. Már a kora reggeli órákban megindult a jegyzés az egész megyében. Tamásiban Füves József párttitkár 1200 forintot jegy­zett elsőnek, példát mutatva a köz­ség valamennyi dolgozójának. Fara­gó András, a Vörös Szikra termelő- szövetkezet tagja, 300 forintot jegy zett. „Szívesen és örömmel jegyzem ezt aj. összegét, — mondja — mert népi demokráciánk sokat segített rajtam, eddig is. Azelőtt nem tudtam venni egy malacot sem, most kettőt vettem. Emellett kerékpárt, és több ruhát tudtam venni családomnak." ttátasséken ngmozdult az ország. A Magyar Népköztársaság kormányának felhí­vása párttagok és pártonkívülick, munkások, dolgozó parasztok, szellemi dol­gozók között nagy lelkesedést váltott ki. A béke megvédése minden dolgozó ember szent ügye. Az első békekölcsönjegyzés ideje alatt kiállt már dolgozó népünk a béke megvédése mellett és most, a békekölcsön második jegyié sénél is erősíteni akarják a béketábort, növelni országunk erejét az imperia­listákkal szemben, Tohm megye dolgozó népe. A Simontftrnyni Bőrgyár dolgosói is lelkes hangulatban már a kora- teggeli órákban megkezdték a béke­kölcsön jegyzést. Elsőnek az üzem politikái és műszaki vezetői, a kom­munisták szavaztak a békére. Papp Sándor népnevelő is az elsők között jegyzett le. 1Q00 forintot jegyzett és versenyre hívta a többi népnevelőt. A gyár kapujában szól a zene, a Bőrgyár zenekara fogadja az érkező dolgozókat. Nagy ünnep ez minden dolgozó számára. Újra hitet tehetnek békeszeretetük mellett}- bizonyságát adhatják forró hazaszeretetüknek. Horváth János elvtárs sztahanovista, akinek négy gyermeke van, havi fi­zetése 700 forint, 800 forintot jegy­zett, mondván: ,,Ugy érzem, hogy gyermekeim jövőjét segítem ezzel, de segítem az ötéves terv sikeres befejezését is, Meg vagyok győződ­ve, hogy a kölcsönadott pénzt száz­szorosán visszakapom és elősegítem saját és dolgozótársaim jólétét, kul­turális felemelkedés-ét, A Bőrgyárban reggel fél 7 óráig 27 dolgozó jegyzett le 29.350 forintot. Példát mutatott az üzem páftíitkára, Halász elvtárs, aki fizetésének kétszeresét, 1600 fo­rintot jegyzett. kezdték meg a békekölcsönjegyzést. Elsőnek a népnevelők, a Párt és MNDSZ aktívái jegyeztek, valamint az élenjáró dolgozó parasztok. Frid- rich Ádám és felesége, tszcs-tagok 1200 forintot jegyeztek. Reggel hét óráig lejegyzett 45 dolgozó 21.250 forintot. Horváth Ferencné, akinek kilenc gyermeke van, 550 forintot jegyzett, mondva: — Kilenc gyermekem jövőjét vé­dem és építem azzal, hogy a békére szavazok, kölcsönt jegyzek. Dítrich Ádámné tszcsüagnak 200 munkaegysége van, férjétől függetle­nül 600 forintot jegyzett. Mint mond­ja, két gyermeke boldog jövőjét se­gíti elő. Regszemcsén reggel fél hétig 55 f X dolgozó jegyzett le 20.600 forintot. Versenyben áll a község Ujireggel és vállalták a jegvzési előirányzatuk Török elvtárs. népnevelőfelelös 300 forintot jegyzett és versenyre hívta az összes utcafelelösöket. Tengelieen ,i reggel hat óruhor Á a kora reggli órákban lelkesen el­indult a Második Békekölcsön jegy­zése. Elsőnek a pártvezetőség tagja és a népnevelők jegyeztek le, példát mutatva a község valamennyi dolgo­zójának. Zapáti Hedvig, aki már 65 életévét tölti és férje az első világ­háborúban halt meg, 350 forint béke­kölcsönt jegyzett. Mondta — nem akarja azt, hogy újra lángokban áll­jon a világ, és nem akarja látni, hogy a dolgozók vére újra pirosra fesse a földeket. Kistormáson a Dó­zsa tszcsben Tanát Dénes népneve­lőfelelős 1000 forintot jegyzett. A többi népnevelő átlag 300 forintot jegyzett. Békekölcsönünk a békét szolgálja és újabb csapást mér a háborús uszí- tókra. Mi nem adjuk el az imperialis­ták piszkos dolláraiért szabadságun­kat és függetlenségünket. Békeköl­csön-jegyzésünkkel csatlakozunk az élet és a békés építés táborához. Tejiparunk is munkaversennyel harca! d bókéért Az Élelmezési minisztérium Tejipari Főosztálya -kiéiOélíelésé alapján a Tol­namegyei Tejipari Egyesülés dolgozói a hetedik helyre kerültek ä megyék közt folyó versenyben. Ez a helyezés az eddigi átlageredményeknek felel meg, de nem mutatja azt, hogy az augusztus 20-i munkaversenv tapaszta­latait felhasználva épült volna ki a versenymozgalom. A ‘tejipari dolgozók munkaverse- nyiikkel a békéért folyó harc részesei­ként dolgoznak. Ebben á harcban pe­dig nem átlageredményeket kell meg- larfani, A termelést és mozgalmi mun­kában nem egyhelyben kelt topogni, hanem mindig jobb és nagyobb ered­ményt kell elérni. Maguk a munkaver­seny élharcosai: özv. Bors íihféilé, Zu­lauf János, Bekő Gyula, Kiss Ilona, Dohai István sincsenek megelégedve eredményeikkel. Valamennyien üzemük nevében fo­gadják, hogy november 7, és a pártvezetőség választás tiszteleiére olyan lendülettel viszik előre a versenyt, hogy az országos ver­senyben az első öt helyezett közé kerüljön az Egyesülés. A. november 7-i munkaversennyel párhuzamosan beindult a „kanmaíkimé- lési mozgalom" is. Hisszük, bogy a „termelj többet, jobban, gyorsabban** — a Vorosin, Názarova és a kannakí- mélési mozgalommal jobb eredményi érnek el. Jobb eredményekkel har­colják ki maguknak vágyuk teljesülé­séi, hogy szovjet tejipari dolgozó adja át munkamódszerét Tolna megye tej­es vajüzemeiben. A tervbrigádok meg­alakulása is nagy lendületet ad a munkaversenynek. Ezt tartják szemelő! t a tervbrigádok és a versenyben dol­gozók is. Tudják, hogy a terv megva­lósítása a verseny-mozgalom kiszélesí­tésén alapszik. Még nagyobb lendülettel, munka­versennyel, a szocializmus építésének kommunista módszerével, a tapaszta­latok felhasználásával előre a na­gyobb eredményekért, a terv teljesí­téséért. Csatlakozzunk az Országos Béketanács felhívásához A Megyei BékebízoUság* felhívása Ötéves tervünk végrehajtása gazdaságilag erősíti népi demokráciánkat. Nem lehet senkire sem közömbös, hogy mennyire teljesítettük tervünket, mert ettől függ mind­nyájunk életszínvonala és békéje. Éppen ezért a béke- bizottságok elsőrendű feladata, hogy a Második Béke­kölcsön jegyzésénél jó példával járjanak elől. legyenek Igazi élmunkások, mert ezzel erősítik a béketábort, gyen­gítik a háború uszító Imperialistákat. A Megyei BékrbizoMság tagjai már eddig szép ered­ményt mutáltak a jegyzésben. Szlaezkl József, a Megvri Békeblzottság elnöke 1100 forint. Szabó Istváiiné 1000 forint, ÍTorvay Árpád 1000 forintot, »Somogyi László 1500 forintot. Ball Jánosné, a Megyei BékebizoltSág titkára 1500 forintot jegyzőit. Vidéken is hasonló lelkesedés Sél indult meg a Béke­kölcsön jegyzés: Lehőcz Jánosné, a fácánkerti békebizoll- ság titkára fizetésének 110 százalékúi jegyezte. A faddi békebizottság falusi felelőse, Fodor Lőrincnc egy liavl keresetét, 400 forintot jegyzett azért, mert most meg van a mindennapi keresete, míg a régi rendszerben csak a prolekciósok jutottak munkához a dohánygyárban. Tóth János, az utcai hékehizoltság tagja, dohány­beváltói dolgozó 400 forintot jegyzett, mert tudja, hogy ezzel á béke védelmét és a boldogabb jövőt szolgálja és ezzél a tettével tulajdonképpen magának takarékoskodik és az ötéves terv megvalósítását gyorsítja. Békeblzotlsági titkárok é.s békebizottsági tagok, kö­vesselek a faddi békebizottság példáját, legyetek élenjá­rók a jegyzésben és a kölcsön jegyeztetésében, részint jó példnádústokkal, felvilágosító munkátokkal, de nem utolsó sorban az ellenség leleplezésében. A I’árüiitlUól kapott békemegbizafást a Második BékekÖlesön.jegyzést teljesítsük maradék nélkül. BÁLI JVNOS.N Megyei Békebizottság illára. Kövessük a gyapotszedésben az élenjárók példáját Mcgyeszerte hatalmas lendülettel vette kezdetét egyik legfontosabb ipari növényünknek, a gyapotnak előszedő' se. Már ebben a gazdasági évben nagy területen termelt gyapotot dolgozó pa­rasztságunk, niost azon van a sor. hogy az idejében beérett gyapotnak szedését, időjében ei is végezzük. Tud juk azt, bogy a gyapot mind dolgozó parasztságunknak. mind népgazdasá­gunknak óriási jövedelmet jelent, mert egyetlen mázsa gyapotból 300 méler lepedővászon, vagy 700 méter baliszl és egyéb ruhaanyag cérna, ké­szül, magjából olajat, a fonásra nem alkalmas gyapotból pedig egyéb dolgokat tud iparunk előállítani, a hé­jából pedig orvosság készül. Éppen ezért fontos, hogy a már beérett gya­potot idejében le is takarítsuk. Az eddigi kedvező időjárás lehetővé tette a gyapot he érésit és állami gaz­daságainkban, valamint termelőszövet kőzeteinkben megkezdték annak beta­karításai. Hogy a gyapot szedéséhez megfelelő mennyiségű munkaerőt tud­janak biztosítani állami gazdaságaink és 1 ermclöszöVrikezet cink, szükséges az. hogy a dolgozók feleségei/ és csa ládlagjail mind nagyobb számban be­vonják. Megyénk területen az állami gazdaságok járnak elől jó példával a gyapot szedésében. A biritói állatni gazdaságban már több, mint 6 mázsa gyapotot szedtek le, de a többi állami gazdaságokban is beindult a gyapot szedése. Bikácson, Andráspüsztán, Gerjenbcn és Aisóleperdcn is szép eredményeket mutatnak az előszcdések. Termelőszövetkezeti csoportjaink kö­zül a tengetici Petőfi termelőszövetke­zet mutat példát a többi termelőszö­vetkezetek felé. Az elmúlt vasárnap gyapotszedő-brigádot szervezett, mely­be bevonták a tagok hozzátartozóit és még a vasárnáp folyamán 40 kiló gya­potot szedhít le elöszedésben. A ten- gelici Petőfi termelőszövetkezet, tagsá ga ezzel a módszerrel fogja végezni a föszrdés idején is a nMinkáial okát. mert tudja. hogy csak az asszonyok és csa­ládtagok minél ndgyobbszómú bevoná­sán keresztül tudja biztosítani a gya­pot szüret időbeni elvégzését. Ezek a példáit világosan megmutatják a he­lyes. utat. azok felé az állami gazda ságdk és termelőszövetkezeti csoportok felé. ahol kevés n munkaerő, hogy mi­lyen formában kell megoldani a mun­kaerőhiányt.

Next

/
Thumbnails
Contents