Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-22 / 221. szám

W I* «HL o’ 1951 SZEPTEMBER 22 ft Megyénk üzemeiben tömegmozgalommá fejlődik a Gazda-mozgalom Országszerte százezrek goncLolkod­nak arról, hogyan. kapcsolódhatnának be a 'Gazda-mozgalomba, hogyan használhatná fel gazdaságosan gyá­ruk, üzemük a huMrádékanyagoL Me­gyénk üzemeinek jórésze máris nagyszerű kezdeményezésekkel szé­lesíti a mozgalmat, fejleszti a huUa- d ékf elhaszn álá s töm egmo zgaimá V á. Egyre több azoknak az üzemeknek a száma, ahol a dolgozók ma már a tulajdonos szemével tekintenek min- , den gramm anyagra, mégpedig nem­csak az üzembe frissen érkező nyers­anyagokra, hanem minden elhullott lemezdarabkára, minden törött tég­lára is­A Bonyhádi Zoraáncjgyár dolgozói minden műhelyrészben kompi ex-brigádot alakítottak, ame­lyek irányítják az üzemen belül a Gazda-mozgalmat. A komplex-brigá- 'dok működése eddig komoly ered­ményt hozott. Versenyben állnak a különböző műhely rész ékkel. A zo­máncozó műhelyben az összegyűjtött nedves zom ánch útiad ék ot be szárít­ok és újra használják. Ezzel naponta 150 káló zománcanyagot takarítanak meg, A festő műhelyben a festék ek ! szívó berendezés csöveit rendszere­sen kitisztítják és az így nyert fes­téket beörölve ismét felhasználják. Ezzel az eljárással havonta 200 kiló festékét takarítanak meg, ami 9.000 forintot tesz ki. Beregszászi Pál ja vasJa/tára az egészen keskeny egy­két centiméteres lemezcsíkokat lábas [•lététeknek használják fel. A Gazda-ino7galosti dotáhbi eredménye az, hogy az üzemben eddig négy újítást vezettek be. Köllő István elvtárs sztaháno- vísfa újítása alapján két-három literes kannákat gyártanak hul­ladékból, Ezideig a kannák' készítése méretle­mezből történt. Az évi megtakarítás 15.000 forintot tesz ki. Simon Fe­renc műszaki dolgozó újítása új fa- zékgy irtási eljárást honosított meg, mélynek évi - megtakarítása 10.000 forintot eredményez. Gyenge János eLvtárs sztahanovista újítása alapján az üstökbe már nem helyeznek drót betétet és a füleket is vékonyabb anyagból készítik. Ezzel népgazda­ságunk számára az építkezésekhez szükséges fontos anyagot szabadított fel, melynek mennyisége és értéke jelentős megtakarítást eredményez. Russz Pál sajtoló simító újításában bevezette, hogy a ceglédi kannakorsó hulladékából játék főzőedényeket ké­szít. A Gazda-mozgalom beindítása óta az üzemben a vásárolt cél- hulladékból 45.639, a keletkezett hulladékból pedig 191.700 forin­tot takarítottak meg. A Gazda­mozgalom takarékossági eredmé­nye ezideig 237.963 forint Össze­sen, A műszakiak minden kéthétben ér­tekezletet tartanak, ahol kiértékelik az elért eredményeket és feltárják a hiányosságokat, E héten 15—20-ig Gazda-mozgalom újító kiállítást tar­tanak. Egyénileg eddig 35 dolgozó tett felajánlást a mozgalom fokozása érdekében. A Boayháds Cipőgyárban a Gazda-mozgalom bevezetése, a hul­ladékanyag felhasználása ezideig 84.000 forint megtakarítást eredmé­nyezett. A cipőgyár dolgozói szeptember 39-án Budapesten kiállítást ren­deznek, ahol a hulladékbörböl készült cipőkét fogják bemutatni. Utána az üzemben rendezik meg a kiállítást és ismertetik az eredmé­nyeket'. A mühelyrészek egymással versenyben állnak a takarékosság fo­kozása érdekében. Azokat a hulladé­kokat, amelyek már cipőkészítésre, sarok csákozásra nem alkalmasak eladják a Budapesti Műanyag ’Feldol­gozó Vállalatnak Ez a mennyiség havonta több v?.6 n t te""7! 1:', A Tolnai HrlTeniwjúr dolgozói is vállalást tettek a hulla­dék-felhasználás fokozására, a Gaz­da-mozgalom kiszélesítésére. A fonó üzemrész dolgozói vállalták, hogy 1 kiló selvemfoná'hoz 5 dekával keve­sebb gubát használnak fel. Ez egy kiló fonálhoz viszonyítva havonta 1.21.2 forint értékű megtakarítást eredményez. A dolgozók vállalták, hogy no­vember 7-én a megtakarított anyagból dolgoznak. A Gazda-mozgalom kiszélesítése ér­dekében'ötletnapokat tartottak, ame­lyen sok hasznos javaslat és ötlet merült fel, a takarékosság fokozása érd©kében. A Simouíornyai Bőrgyár dolgozói is szép eredményeket értek el a Gazda-mozgalom keretén belül. A hulladékanyag felhasználásival új ebédlőt építettek, amelyet ugyancsak a hulladék deszkából készített szekrényekkel, asztalok­kal rendeztek be. Többezer forintot tesz ki az eddigi megtakarítások értéke. Hulladék ki­állítást rendeztek, melyen ismertették a dolgozókkal, hogy milyen hulladék­ból, mit lehet készítem. Ezzel is ösztönzik a különböző műhelyek elői­dézőit a takarékosság szemelőtt tartására. Az üzemrészek versenyben állnak egymással a takarékossági eredmények el érésében. A műszaki bizottság minden kéthétben értékeli Ma már minden dolgozó paraszt előtt világos, hogy amikor kormányza- tunk termelési szerződéskötésre hívja fel a dolgozó parasztság figyelmét,- a dicigozó parasztság érdekeit szolgálja. A népi demokráciák termelési szerző­dései lényegesen különböznek a nyu­gati tőkés országok leemelési szerző­déskötéseitől. A mi szerződéskőtpsünk előnyt jelent a dolgozó parasz'ság ré­szére. Ilyen előny a vetőmag előleg, műtrágya és készpénz előleg biztos s a szabad piacnál magasabb áron való értékesítés. Hogy mindez mit jeleni, arról elég ha néhány számszerű ada­tot közlünk: Dalmaml községben Horváth Fe­renc 400 négyszögöl mák után 1560 forintot, Gergely Lajos 800 négy­szögöl után 1566 forintot, Gyémánt József 400 négyszögöl után 1458 forintot, Németh István 400 négy­szögöl után 1458 forintot kaptak. Felsőnyéken’ az őszi káposztarep­ce termelésére szerződő gazdák közül 1—1 hold területről id. Nagy György 1,973.70 forintot, Keszthelyi Ferenc 2.022.30 forintot, Szőke János 2.513,70 forintot. Nagy Jstváu 2.602,80 forintot, Bá- taszéken pedig Jankó Lajos 2.251 Napjainkban Parisban összeült az úgynevezett „Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet“ tanácsa, a Marshall-tcrv amerikai igazgatóságá­nak segédszerve. A tanács kétségtele­nül érdekes nyilatkozatot tett közzé. ,;A Marsiiall-tervben résztvevő orszá­gok kormányai —hangzik a nyUaikn- zeI — elismerik: politikájuk célja az, keli, hogy legyen, a termelés Nyugat- Európában j> következő öt év alatt 25 százalékkal emelkedjék, amikor is szá­mos országban a termelés növekedése főképpen a védelem megerősödésének céljait fogja szolgálni“ — vagyis a fegyverkezési hajszára vonatkozó ame­rikai tervezetet, A nyugateurópai országok raawihal- Jizáil kormányai kötelezték magukat, hogy a haditermelés széleseblikörtívé tételének egész terhét a dolgozók val­lóira hárítják majd át. A nyilatkozat leszögezi, hogy ..a termelés kiszélesi- tősében leglényegesebb elem a munka lermelAcnysége. fokozásának kell len n5c‘‘. így hát Nyugat-Emrópa munkásai az elölt a perspektíva előli állnak, hogy erősödik a hajcsárrendszer és romla­nak az életfeltételek. Pedig a fegyver­kezési hajsza már most i.s rendkívül súlyos helyzetbe hozta a marshaliizált országok dolgozóit. Ezt a tényt a nyi­a Gazda-mozgalomban elért eredmé­nyeket, amit a dolgozókkal tudatosí­tanak. A Tolnai Trxliigyárban most indult be a Gazda-mozgalom. Aktíva értekezleten fogialkóztak a hulla dékanya>g felhasználásának jelen­tőségével, ahol vállalások is szület­tek. A műszaki dolgozók vállalták, hogy hullád ék an y a gbó 1 hálóvásznat szőnek, ami többezer métert tesz ki és amit már be is vezetitek. A laka­tosok felajánlották, hogy huKIadék- vasból vctélÍMvek csap szeg eket készí­tenek, ami ugyancsak nagyobb ősz­szeg megtakarítását eredményezi. A Gazda-mozgalomnak már bírnak hatalmas eredményei, de ezeket még nagyobbá kelti tenni. A mozgalom fokozása, szélesítése mellett Párt­szervezeteink, szakszervezete kik kí­sérjék figyelemmel az eddigi eredmé­nyeket és a felmerült javaslatokat vezessék be, alkallmazzák. Tegyék még szemlélt ©többé a felhasznált hul­ladékból készítet* gyártmányok, cik­kek kiállítását:, hogy mindé« dolgozó viszi án lássa, a hulládé ki elhasználás döntő jelentőségét, hogy harcba in­duljon., ,,minden grenwn hulladék fel- használásáért.“ A termelőszövetkezeti csoportok kö­zül a zomhai „Szabadság"1 étkezési borsóén 6.079.70 forintot, mustárért 5.706 forintot, a dunakömlődi „Vörös Csillag“ olajlenért 12.4-53 forintot, a majosi ..Kossuth“ mustárért 6.594 fo­rintot. a bonyhádi „Dózsa Népe“ ét­kezési borsóért 15.241.60 forintot, ta­vaszi bükkönyért 18.206.40 forintot, a németkéri „Ságvári“ bíborhere magért S.610.75 forintot, a varsárii „Előre“ Lencséért 10.900,81 forintot, a závodi „Előre“ tavaszi bükkönyért 11.230.20 forintot, a győrkönyi „Dóz&a“ tavaszi bükkönyért 12.000 forintot, a eikói „Alkotmány“ étkezési borsóért 16.141 forint 40 fillért és a hát »széki „Búza- kalász“ lencséért 23.000 forintot kap­tak egy összegben a Tolnamegyei Mag- termeltető és Velőmegeüátó Vállalat­tól. Ezek az adatok is világosan bizo­nyítják, hogy a termelési szerződés milyen nagy előnyökkel jár a dolgozó parasztságnak, hiszen a szerződéses magvakat jeleni ősén magasabb áron váltják be a föIdművesszövetkezetek. Tolnamegyei Magtermeltető és Vetömagellálő Vállalat. lolkozat .szerzői sem hallgathatják el. Kénytelenek beismerni, hogy az élel­mezési cikkek hiánya a nyugateurópai országokbau „különösen erő<s, s egyes vidékeken kétségbeejtő a helyzet a lakóházépítés területén“. Kénytelenek beismerni azt is, hogy seregekre megy a munkanélküliek szánta és érezhető­ek a marshailizálás ehhez hasonló más „áldásai“ is. A terv szerzőt mégis újabb nélkülözéseket és ínséget készí­tenek elő a népek számára, újabb ál dozatokat követelnek a dolgozóktól. A nyilatkozatot láthatóan amerikai diktátum alapján állították össze. Ezeket egyébként a nyugateurópai or szagok burzsoá sajtója sem titkolja. Mint ismeretes, a Marshall-terv 1952- ben lejár. Az amerikai Imperlalisiák azonban máris saját ellenőrzésük alá vették a marshaliizált országok gaz­dasági életét, szétzilálták azok békés termelését és pénzügyeit, válságot idéz­lek elő p nyersanyagok területén és miiitarizáiták az említett országokat. Az „Európai Gazdasági Együttműkö­dési Szervezet“ nyilatkozatának célja és értelme az. hogy az amerikai ag­resszió szolgálatába állítsa a nyugat- európai országok egész gazdasági éle­tet, ráadásul újabb dollárkiulalások nélkül kizárólag a nyugatenrópai né­pek kifosztása árán. Számszerű adatok igazolják a szerződéses termelés előnyeit forint 80 fillért kaptak. NEMZETKÖZI KERDESEK A meggyorsított fegyverkezési hajsza programja Szeretettel köszön tjük a szovjet kolhozparaszt küldötteket A világ legfejlettebb mezőgazda. ■ • ságának küldöttei már másod­szor jönnek hazánkba, hogy átadják nekünk tapasztalataikat. A szovjet aoigazó parasztok jólétben és gond­talanul élnek, amiről meggyőződött a Szovjetunióban járt parasztküidöü- ségiink minden egyes tagja. A szov-1 jet emberek az! akarják.'hogy a ma­gyar do gozó parasztok i.s minél előbb úgy tudjanak gazdálkodni, hogy azáltal az éle-iszínvonaluk a mamái sokkal magasabb legyen. Ami­kor a szovjet kolhozparasztok meg­érkeztek hazánkba, a küldöttség ve­zetője többek között ezt mondta: „Azért jöttünk el önökhöz, hogy át­adjuk gazdag tapasztalatainkat, kol­hozé1nökeink. gépá llomásx'etetőink., kombájnvezetőink, állattenyésztőink, növénytermesztőink tapasztalatait. hogy ezzel is elősegítsük Magyaror­szágon a termelőszövetkezeti mozga, lom fejlődését, hogy az önök szere­tett országa egyre szebbé, virágzób­bá váljék. Kedden érkeztek meg szeretet; ven­dégeink, akik számunkra felbecsüíhe tétien értéket hoztak magúkkal. A szovjet népnek ezt a baráti segítségét nem először érezzük. ^ felszabadulás­tól kezdve napjainkig a szovjet nép mind újabb és újabb tanúbizonyságot tesz arról, hogy a magyar nép szere­tő barátja és éppen ezért mindenben segít bennünket. Nekik, köszönhetjük, hogy mezögazdaságunkban le tudtuk Tatonj a szocializmus alapjait és most arra biztosan építhetünk,. Hol mutatkozott meg a nagy se­gítség? Elsősorban o't, amikor a Szovjetunió lehetővé tette, hogy q 3 magyar párasztküldöttség tagjai hősz- $zú hetekig tanulmányozhatták a fej- lelt szovjet mezőgazdaságot: a kot. hözparasztok jó'étének útját. Felejt., heteden a mi fejlődésünkben az is, amikor a szovjet p<n asz (küldöttség el'söízben jár: Magyarországon. Ill a mi megyénkben is elmondották dol­gozó parasztjainknak, hogy ok ho­gyan tudnak 30—35 máz fa búzát és 70 mázsa kukoricát termeim ■ holdan­ként azon a földön, ahol W'^IS <5y- vet ezelőtt a természet viszpntagsá- g*i miatt semmit sem tudtak ter­melni. M ost újabb eredményekkel telt „tarsollyal'' jöttek hozzá,nk, a szovjet parasztok küldöttek mert kél év óta is nagy lépés-sel halad: előre a szovjet mezőgazdaság. Most még fényesebb bizonyítékokat tudnak fel­mutatni, amelyek amellett- tzrmmkod- nak. hogy a szovjet parasztság bol­dog é.etének titka: a nagyüzemi gaz­dálkodás. Büszkén mondhatjuk, hogy most egésze,, más eredményeket lát­hatnak náiunk. mint két évve] ezelőtt. A szovjet példák nyomán alakult tér. meiócsoportokba két év alatt sokezer do gozó kis- és középparaszt lépett be, vagy aí aki tolt újai. Ennek pedig az a magyaráznia, hogy a teraoo’ő- , csoportok tagjaj sokkal nagyobb oreüménvekei és jövedelmet ériek el országszerte, mint az egyéni dolgozó parasztok. A népi demokráciák kommunista és munkáspártjai Harca a szocializmusért A Szovjetuniónak á második világ­háborúba a fasizmus felett aratott győzelme és a clél-dóikeleteurópai or­szágoknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása lehetővé tette, hogy ezeknek az országoknak a dol­gozói élükön a munkásosztállyal, megdönthették a burzsoázia és a föl­desurak hatalmát. Az új népi demo­kratikus hatalom megteframtéséért fo­lyó harc kezdeményezői és szervezői a kommunista és munkáspártok vol­tak. Vezetésükkel a. munkásosztály szétzúzta a belső reakciót és megte. remtetfe a népi demokratikus rend­szert, amely a proletárdiktatúra funk­cióit tölti be,. A kommunista pártok kezdeményezésére olyan gyökeres társadalmi, gazdasági átalakulások mentek végbe, mint a földreform, a nagy- és középipar. a bankok és a közlekedés államosítása., a külkeres­kedelem államj monopóliumának meg­teremtése. ­Ezek az intézkedések biztosították az áttérést a szocialista építés útjára, a szocializmus alapjainak a leraká­sára. A’ munkásosztály helyzete gyö- kefese.n megváltozott és a leágazott,-, kizsákmányolt osztályból az új, népi, demokratikus állam megteremtője, a nép vezető ereje lett. A népi demokratikus országok dol­gozói, élükön a kommunista és mun­káspártjaikkal, jelentős sikereket ér­lel,- el a szocialista építömunkában. A népi demokratikus országokra nézve nagyjelentőségű az a lény, hogy kö­zöttük és a Szovjetunió között szoros gazdasági kapcsolat jött létre. A népi demokratikus, országok felhasználhat­ják a szocialista építés és a szocia­lista társadalom gazdag tapasztalatit, melyek a Szovjetunióban halmozód­tak fel. Ezek az országok a Szovjet­unió segítségére Támaszkodva fejleszt­hetik gazdaságukat a szocialista fej­lődés irányában. A népi demokratikus országokban a népgazdaság taipraállítása után a kommunista és munkáspártok felada­tú’. tűzték kj országaik iparosításé:, mert ez biztosítja a termelési erők to­vábbi fejlődését- és azoknak a feltéte­leknek a megteremtését, amelyek le­hetővé teszik a szocializmus alapjai, nak lerakását, a szocialista mezőgaz­daság létfrehozását, a dolgozó töme­gek élet- és kuJtúrszínvonalának min­den irányú emelkedését.. A népi demokratikus országok óriá­si gazdasági sikereiről tanúskodik az 1950. évi gazdasági tervek teljesítése és különösen a szocialista szektor növekedése. Albániában, Bulgáriában és Romániában a szocialista szektor az egész ipari termelésnek több, mint 99 százalékát öleli fel. Csehszlovákiá­ban 98 százalékát, Magyarországon körülbelül 97 százalékát, a népi demo­kratikus országok egy'edül az elmúlt évben nagyobb mértékben emelték ipari termelésüket, mint a kapitaliz­mus alatt i7,z utolsó Hz évben. Cseh­szlovákiában 1950-ben — az ötéves terv második évében —- a félémé t tervet az iparban 102.7 százaiékra-tel. jesí tették. ' Lengyelországban az ipari tervei: 1950-ben 107.4 százalékra. Bul­gáriában 1Q0.3 százalékra teljesítették. Magyarországon a gyáripar egész- benvéve az évi tervet 109.6 százaJékra teljesítette; a nehézipari termelés 36.2 százalékkal múlja felül az 794.9. évi színvonalat. Romániába,., az ipar össz­termelése 137.3 százalékot, Albániá­ban pedig 112 százalékot tett ki az 1949. évhez viszonyítva. A népi demokratikus országok .nagy sikeréket ériek el 1951. első felében, is. A Lengyel Köztársaságban a*-ipar szocialista: szék to répák első félévi érvét 102 százalékra teljesítettél:. 1951 második negyedében a termelés értéke a múlt év második negyedé­hez képes! 29 százalékkal növekedett, örvendetes !ény. hogy a nehézipar jelentékenyen túlteljesítette a tervet. Csehszlovákiában az ipari termelés első félévi tervét 1Ó1.3 százalékra tel­jesítették. Magyar ország on az első félév felemeli tervét 100.5 százalékra teljesítették. 1951. második negyedé­ben jelentősen megnövekedőit, .a főbb nyersanyagfajták kitermelése, vala­mint n nehézipar termelése. így a szén kitermelése a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 122 százálé, kot tett ki, az öntöttvas és acél ter­melése 116.2 százalékot, az eszterga­gépeké 180.7 százalékot, a mozdonyo­ké 127.3 százalékot. Túlteljesítették a termelési terveket a többi népi demo­kratikus országok dolgozói is. A népi demokratikus országok kom­munista és munkáspártjai biztosítot­ták a mezőgazdaság talpraállít’á^át;. a földművelésben és az állal tenyész­tésben jelentős sikereket értek el. Ki­vívták az első sikereket a mezőgaz­daság szocialista átszervezése f.erén is. Ezek az eredmények nagyrészt an­nak tudhatok be. hogy a koraxnunis. ta és munkáspártok kapcsolatai - a néppel egyre erősödnek. Vezető sze­repük egyhangú elismerését bizonyít­ják. a tanácsok és a népbiróságok 1950 évi választásai. Magyarországo,, a tanácsok választásain a választók 96.9 százalékra vett részt és a Nép­front jelöltjeire a szavazatok 97.8 száza’eka esett. Romániában a népi demokratikus, arcvona] jelöltjeire sza­vazott az összes választók 96.3 száza­léka. Albániában a választásokon a választóknak csaknem 100 százaléka vett részt a Népfront jelöltjeire szavazott 99 százalék. Mindezek a tények, bizonyítják, hogy a népi demokratikus rendszer egyre erősödik ezekben az otstágok- ban és ezeknek az országoknak a dol­gozói a kommunista és munkáspártok vezetésével bizton Indádnak clpye fel- emelkedésük útján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents