Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-21 / 220. szám

TOZ.Z8AX VILÁO PROLETÁRJAI ECYSSUÍ3ETEK! A MAI S/.AMHAN: A világ uépci harcolunk a békécrt (2. oá (irolcwolil he »red« » tlirtUMibcrg! Uohúuió új olvaar!ók«m<*M«í^nt'U felavatásán 2. o.t Gmi (?n-1.aj küliig,vminl»*l«r n vll»tkn*Rht (2. o.) Mözsön löbl», mini 13 v agon tengerit és n<*g> \ ágon napraforgómagot gvüjllMlci' b<- •!. u.> Ha/só .fó**e1' brigádja »0 oappa! a határidő előtt bí'UupcNolta Míú-mmij térti»'Jós/.övclkrzetj községbe a villanyt ül. n. («cpálto másaink harcban az új normák tnlleljesjieséert I. <>.i AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRT BIZ O T T5 Ä GÄ’NA K LAPJA 1 Vili. ÉVFOLYAM, »20. SZÁM ARA 5<* ÍTÉLEM FÉMEK, 1031 S3fl'.l*TI-;MBEH 21 Az első békekölcsön sorsolás politikai és gazdasági jelentősége Gyorsítsuk as őssiárpu vetését « magasabb terméseredmények elérésén el.- érdekében A békekölcsön első sorsolása vette kezdetét. Ez alkalommal ugyanúgy, mint a tervkölcsön nye­reménykötvények harmadik sorso­lásánál újabb tízezrek jutnak je­lentős összegű nyereményekhez és kapják vissza többszörösen a jegy­zett összeget. A harmadik nyere­ménysorsolás mindenki előtt vilá­gosan bizonyította, hogy a kölcsön- jegyzés a legjobb takarékossági le­hetőség, de jó befektetés is dolgo­zó népünknek, mert megyénkben is igen sqkan nyertek kisebb-na. gyobb összegeket. A sorsolás elő­ző tapasztalatai jelentős mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy me­gyénk dolgozói a múlt év szeptem­berében mintegy 11 millió forintot jegyeztek békekölcsönre. A tervkölcsön harmadik sorsolá­sa a megelőző két sorsolástól ab­ban különbözött, hogy dolgozó népünk a nyeremények kisprsolása mellett több, mint 20Ö ezer forint értékű kötvény névértékben való visszafizetésére is sor került. Az a pénz, amit kölcsönadtunk álla­munknak, százszorosán visszatérül országunk építése terén, nem lesz országunknak olyan dolgozója, aki nyereményben, vagy névértékben való visszafizetésben ne részesülne. Például a névértékben visszafize­tésre került kötvények értéke meg­haladta a 41 millió forintot. így a nyeremények és a névértékűén va­ló visszafizetés útján az állapi több, mint 70 millió forintot fizetett ki a tervkölcsönt jegyzett dolgozók között. _ Ezt személyesen tapasztalhatta Szekszárd város tervkölcsönt jegy­zett dolgozó népe. Több, mint 170 ember kötvénye nyert kisebÜ-na- gyobb összegeket. Rokonai Jenő ta­nító 1000, dr. Oszeczky Tibor 1200, Horváth József né napszámosasz- szony 500, Till Istvánné háztartás­beli foglalkozáséi 500, Tőttős Jó­zsef munkás 200. Bárd Flórián ta­nító 500 forintot nyertek kötvé­nyükkel. Mégis kölcsöneink nagy jelentősége elsősorban nem abban van, hogy általa sokezer kölc.sön. jegyző nyerhet jelentős összeget, hanem abban, hogy látja dolgozó népünk kölcsönei kamatját. Búzás Gáspárné, a bonyhádi Dózsa Népe tagja írja: „Férjem a felszabadulás előtt gyári munkás volt. A jelszabadulás új életet hozott szá­munkra, 10 hold földet kaptunk, később beléptünk a Dózsa Népe termelőszövetkezetbe. T ervköl­csönkötvényt 1000, békekölcsön­kötvényt 1200 forintot jegyeztünk. Szívesen adtuk, mert a mi életünk szebbétételét segítettük elő. gyerme­keink boldogságát, a béke megvédé­séhez járultunk hozzá. Két 100 fo­rintos kötvényünkkel nyertünk 11 ezer forintot a mostani sorsolásnál. Levél a Dézsa KEDVES ELVTÁRSAK! Én a Dózsa Népe termelőszövetke­zeti csoport tagja vagyok Bonyhédon. 1948 óta ismerem a szövetkezeti moz. galmat, tisztában vagyok azzal, hogy a szövetkezeten keresztül lehet rá­térni a nagyüzemi gazdálkodásra. Is­merem a nagyüzemi gazdálkodás le­hetőségét és előnyeit. 1949 óta va­gyok a Dózsa. Népe termelőszövetke­zeti csoportnak tagja és látom, hogy csak így ' tudok kellőképpen részt- venni a szocializmus építésében. A megalakulás óta nagy a fejlődés a mi csoportunkon belül is, mert a meg­alakuláskor 18 taggal indultunk meg, most; pedig 180 taggal dolgozunk. 140 hold földdel indultunk meg, ma már 1220 hold földdel dolgozunk. Nagy fejlődés mutatkozik az adat­állományunkban is, mert a megala­kuláskor 6 darab lóval indultunk mog a. nagyüzemi gazdálkodás útján, ma már 36 darab lóval rendelkezünk. A szarvasmarhaáüományunk is igen cse- ké!y volt, mert csak 40 darabbal ren­El sem tudjuk mondani, hányszo- rosan kaptak vissza a kölcsönün­ket. ha arra gondolunk, hogy ter­melőszövetkezetünk új aratógépet és traktorokat kapott“ — fejezte be levelét Búzás Gáspárné. E kölcsönök segítik hajzánk ere­jének pövplését, meggyorsítják a szocializmus építésének ütemét. A kölcsönjegyző dolgozók többszörö­sen kapják vissza a befizetett ösz- szeget. Az üzemek, gépek, erőmű­vek, gépállomások, amelyek a köl­csön segítségével létesültek, mind a dqlgozók szépiára adják a fontos jzükségleti cikkeket és a dolgo­zók életét, munkáját teszik szebbé és könnyebbé, Az 1949-es ötéves terv — és az 1950-es békekölcsön forintjaiból épül megyénkben is a Budapest—Pécs városokat össze­kötő betonút, a dunaföldvári és ba­jai Dunahíd. Ezek az építkezések békés, építő munkánk hatalmas eredményei, amit megtalálunk me­gyénk legkisebb falujában is, Gép­állomások., traktorok teszik köny- nyebbé dolgozó parasztságunk munkáját. A Bonyhádon felépített trachoma-kórház védj dolgozóink egészségét. Megyénknek több, mint 100 .népkönyvtára, több, mint 40 kultúrotthona és a diákotthonok szolgálják a kultúrigények kielé­gítését­Ez a magyarázata anpak, hogy dolgozó népünk bízva áll Pártunk mögqtt újabb és újabb eredménye­ket érve el, újat ás mindig nagyob­bat alkot. Minden kölcsönt jegyző dolgozó megtakarított forintja át­alakul vassá és betonná, új gépek lesznek belőle, öntözőművek te­szik termékenyebbé földjeinket, egyetemek, középiskolák, falusi kultúrházak épülnek, hogy mindez gazdagabbá, erősebbé, kulturáltab­bá tegye népünket. Százszorosán bánhatja, mert elszalasztott egy al­kalmat arra, hogy hazáját erősít­se. Érdemes odaadóan dolgozni, takarékoskodni, áldozatot hozni a tervért, mert százszorosán térül vissza. Pártunk újra bebizonyította hogy az ígéreteit mindenkor valóra váltja. Követi is dolgozó népünk Pártunk útmutatását, tanácsait, a szovjet emberek példája nyomán, akik órák alatt sokszorosan túl­jegyzik a kölcsöntervet. A Párt, Rákosi elvtárs megígérte, hogy ka­matostól kapja vissza dolgozó né­pünk a kölcsönbe jegyzett forinto­kat,'ahogy a törvényben előírt idő-, ben mindig sor került eddig a nye­reménysorsolásra, úgy most sor ke­rült a békekölcsön első sorsolásá­ra. Példák állnak előttünk. érde­mes volt kölcsönt jegyezni, mert az kétszeres nyereményhez juttatja az I ország dolgozó népét. Népé-bő! . . . de’-keztünk, ma már 168 drb szarvas, nrmrhánk van és 500 darab birkánk. Sertésállomány terén úgy, mint a többi jószágból, igen rosszul álltunk, mert csak 40 darab sertésünk volt, ma azqnban 260 darabbal rendelke­zünk. Ebből is látszik, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás milyen előnyös ég igen szép enedményeket lehet elérni a jó munkaszervezés nyomán. A munkaszervezéshez szükséges a kö­zös megértés és az összetartás, mert csak közős erővel tudunk szép ered­ményeket elérni és harcolni a szocia- lizínus építésének érdekében. Mind­ezeket az eredményeket a Dózsa Népe termelőszővettöerceti csoport tagjai ió munkaszervezés és a közös megérés következtében tudtuk elérni. Kövesse példánkat, minden termelőszövetke­zeti, csoport, hegy győzelemre vihes- sük a békéért és szocializmusunk épí­téséért fo'vó harcot. Dávid Arlámné Dóz*a Népe tszcs.. Bonyhád. Az elmúlt őszpn a jóidőbep elrelNt kalászosaink jól teleltek, a nedvessé­get gyűjteni tudták a növényi testrész felépítéséhez. A tavaszi növényápolás! munkák jói és időben való elvégzése elősegítette kalászosaink rohamos fej tüdősét. Az aratás, esépiés is bebizo- nvílot'a. hogy az időben elvégzetl munka meghozza az eredményét. Ezt bizonyí ják legjobban azpk a tények, amelyek a c sáp lesi eredménynél meg mutatkoztak ú Mamii gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben és egyéni dolgozó parasztjainknál. Hogyan tudták elérni ezeket az ered­ményeket ? ügy, hogy a? őszi kalászo­soknak a taöajt időben elkészí1 ették csávázott vetőmagot velőitek, a növény részére biztosították a porhanyói ta táji, a vetőszámást 20—2ő centi mé Íven végezték és a tavaszi növényápo­lásnál nagy gondot fordítottak arra hogy a növényt időben megszabadít- i sák azoktól a gyomoktól, amelyet bs- j foivásolfák volna a torniéscrcdnu nyéket. A jó ialajcióké«zítéAu«iv és a ko­rai veíémek köszönheti .lakai Já nos 12 holdas dolgozó paraszt, hogy 13 múzsa 3b kiló búzát taka­rítóit be a »mrgai határban levő földjéről A jó tepíuéaevcdmények nemesük .la­kai .lamps dolgozó páráéinál mulaU kcznuyk ipeg, liánéin megy.e.szerte !ü- megévei yngnak olyan ierpjelöszövn - kezetek, dqlgo?ó parasztok, akik ki- upigaslo eredményeket értek i-1. Mi a feladatijuk? Feladatunk az. hogy a még hátralévő ősziárpa és a iöhbi ka­lászosok vetését haladéktalanul elvé­gezzük. Járási mezőgazdasági osztályaink községi tanácsaunk, az állandó mázó- gazdasági bizottságok, a Párt irány- mutatása mellett, a tömegszervezNe.k bevonásával, a dűlő felei ősök, és a nép iirve'űk mozgósításával győzzék mega I őgo.zó parasztokat arról, hogy a korán Veldt ősziárpa jó! telel, meg-- eri'isüdve magasabb Ierpiéserednién> ke: hoz. Azok a községek, ahol a nép­nevelő munka jobban kidomborodo t, ptí máris megmubitkozpak a konkrét eredmények. Ilyen községek Bogyjszló. ahol már 103 |)o|f|al vplelU'k. pros község taná­csa is javjloll a munkáján, mert olt is bpinduilak g vetések. Fokozni kell az ősziárpa vipésének üteméi, hogy a Írniaradási Inhozzuk. Ugyanebben az időszakban nem sza­bad megfeledkezni arról sem, bogy a ro/s velősének is iil az ijjr.jo, Minden jldpgkrdés' iiieg kell lenni, hogy » többi ős-zi vet éveket is határidőre, elvj. gBkjítik a miniszlei'.anács haüirozata a lg pián. Periling János Megvrj Tanács Yi> főniezőga/dásza­Á Tolnai Textilgyárban termelésük fokozása kőiben ünnepük a békekölcsön sorsolásának napját Egynne sűrűbben kezd esni az eső, amikor Tqlnjára érünk. Hosszú sorban sietnek az emberek, hogy az eső meg ne ázta-ssa őket. Már nem messze van a TextiAgyár, ahpya mi is igyek- szünik. Amikor a kapuhoz érünk, a cspngő éppen mnszakrat-la-st jelez, A műhelyeikben a dolgozók gondosan megvizsgáljáik gépeiket, hogy a kö­vetkező műszak dolgozói is szép eredmény-eket érjenek el a termelés­ben. De vájjon a felszabadulás előtt is ilyen boldog, megelégedeHt dol­gozóik mentek haza a műszakviltás- kor? Nem, akkor a dolgozók nem tudták, hogy miért termelnek. Akkor még csak az elnyomás jutott osztály­részül a dolgozóknak. Ezeknek a szörnyű esztendőknek végeszakadí. A Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket, s hosszú harcok után a dolgozóké lett a gyár. Ma már tud­ják, ha termelnek, saját boldog és még jobb életüket alapozzák meg. Megvalósult, szép életük nyomán, egyre nagyobb lendülettel harcolnak a nagvobb eredménvek növeléséért. Ennek meg is van az eredménye. Egyre íi>bb íexiilára segíti a dolgozók szükségletének ellá­tását, Du harcoltak másként is, a tervkölcsön- és a békekölcsön-jegy­zésben a múlt évben. A tavalyi új­ságok csak számokat idéznek, de a rövid jelentések mögött ott van a sok-sojk textilgyári munkás lelkese­dése, a népnevelők munkája, politi­kai harcaik. Jegyzésűk eredményeit láthatja minden dolgozó a Tolnai Textilgyárban is. Csak ez év folyamán félmillió forint költséggel az üzemet új zások hatalmas összegei a munkásság szociális viszonyainak megjavítását is szolgálja. •v; NapMV/Jofthoitt bugttak ii dol^ovób giprintlin, s a- jóvő essttepdőre tervezik .egy 300--400 személy se kultúr (ráz építé­sét. Az üzam-ep betűi, mint belső egészségügyi berendezés, egy szellőz­tető és légríedvesítő készülék meg­építését tervezték. A pártszervezet a szakszervezettel karöltve gondoskodik a dolgozók sportolási lehetőségiéről is, A sportpálya létesítésére és kör nyékének parkírozására 35.000 forint költséget fordítanak, Egy­millió forint költséggel épült a munkás,lakóház, amely 16 össz­komfortos, 2—3 szobás, kényel­mes lakásból áll. Már szeptember 13-ra beköltözhet övé vált, ahol ma már boldog lakatosok- művezetők és tisztviselők családjai megelégedéssel élvezik öicves ter­vünk eddig elért eredményeit. Az üzem ebben az esztendőben még nagyobb kapacitással, íöbbter- meíéssel mozdítja elő az ötéves terv- sikerét és a Párt vezetése mellett a Tonai Textilüzem nagy gyárrá fejlő­dik a közeljövőben. A napköziottho­nokra, az üzem területén történő átalakításokra és berendezésre 1952, évi tervre 50 ezer forint összeget irányoztak elő. . Egy év alatt hatalmas beruházáso­kat kapott a Tolnai Textilgyir é; ezután még nagyobb összegeket for­dítanak arra, hogy 1954-re hatalmas ipari) z cup tné fejlődjön- A I erykölcsü- aön visszanyert összegek ipgUett fi a - talmas beruházásokat is kaptak a dolgozók é's válaszuk erre a tenne- lés állandó növelése. Az árimsztítójbjin Prager Ferenc né 204 százalékkal segíti az eddigi alkotások növeléséi. Pu­hái Ferencije 156, Ambrus Lász­lón© 152, Varga perenené 1 OS százalékot teljesítettek. A cséve- Jőben Major Józsefné 139, Szernyi Fereuené 137, a felvetőben Plán- dér Emilné 138 százalékos tel­jesítésükkel segítik tövünk idő- előtíi megvalósítását. A szövők is szép termelési erediré nveikkel segítik ejö az évi terv jdo- előtti megvalósításai. .Síéiíibael* IVrnicuó novniiíjcr l-i lervéi* doljrofjlt és 112 százalékot teljesített. Kole- izá-r Györgyné 16 nappal haladta tói tervéi, mostani teljesítménye 130 szá­zalék, Szűcs Györgyné 130, Céhmes­ter Bálintné 123 százalékot teljesítet­tek. így, új harcok közben köszönt a Textilgyár dolgozóira is a békeköl­csön sorsolás és bebizonyítják mun­kájukon keresztül a Textilgyár dol­gozói, ahogy a tervkölcsön- és béke­kölcsön-jegy zésben is megálltak he­lyüket, megállják heh ükét a terme­lés frontján és fokozott eredmények­kel köszöntik a békekölcsön sorso­lását, aminek ük is boldog nyerte­sei lesznek. Natpejke község MSZÍ tagjai lölelezettségiik túlteljesítésével példát mutatna! a többi dolgozó parasztoknak épületekkel bővítik k:, mely épü­letrészekbe új szövőgépek kerül­nek be, 80 darab új szövőgép be­állítása van tervbevéve, apialy bői 24 darab 200 ezer forint költséggel már üzemben is van, az ugyancsak ez évben 50 ezer fo­rmt költséggel épült új helyiségben. Hogy a gépek mellett jó szakmunká­sok is legyenek, számos ifjúmunkást vettek fel, akik a gépek technikáját elsajátítya, . hasznos szakmunkásokká válnak- ötéves tervünk folyamán. A raktárépület is elkészül, még ebben az évben. Irodahelyiségek és beton­út az üzem területén további 200 ezer forintos költséggel. De a berúhá­Nagyvejke község lakosságának alig 500, az MSZT-;agok száma ed­dig 71 fő. Vállalást tettek, hogy Sztá. lin elvtárs születésnapjának tisztele­tére a község lakóinak nagy részét beszervezik az MSZT lagjai sorába. Mindezek melleit nemcsak szervezési munkában fejtenek ki élénk tevé­kenységet, hanem beszolgá'tatúsi kö­telezettségüket is igyekeznek több­száz százalékban túlteljesíteni- KüUj- nősen jó példát mulat az MS/T-*zer~ vezet vezetőségi tagjai közül Horváth János vezetőségi tag, aki 30 mázsái adott be C vételi jegyre. Ezenkívül Dilinszky Rezső 25. Váncsp Mária 10. Plewa Antal 25. Jánosi Gergelyéé 20, Gáspár Bé'a 25 mázsát adtak be C vételi jegyre. Ez a példamutatás nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy búzabeadási tervét C véte’i jegyre a község 110 száza­lékra teljesítette, Az MSZT-szervezet vezetősége továbbra is jó példával akar előljárni és vállalta, hogy kuko- ricabeadúsi köielezeU-égük 151 má­zsája helyett ISO mázsát- adnak be, de most arra törekednek, hogy ezt. isiül- teljesíthessék... T. és Andi!, a Szovjetunióban járt oarasztkü..döU is Isin* járt Naqyyejke községben é- elmondotta nzl. hogy milyen hatalmas eredményeket ta­pasztalt a Szovjetunióban a mezőgaz­daság fef! esz lése vonalán. Közvetlen előadása, után 20 dolgozó paraszt lé­pett a kollektiv gazdálkodás útjára. Beléptek azok az MSZT vezetőségi tagok is, akik lobbszá, százalékban leürítették az állammal szembeni kötelezettségüket. H.—J. ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents