Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-20 / 219. szám

2 ‘Ül fi P t © 1051 SZEPTEMBER 20 Megérkezett a szovjet koftiozparaszt-kiildöttség Kedden n egy ven.öttagú szovjet kol- bt>zparasztküldött&ég érkezett Ma­gyarországra. Immár másodízben lá­togatnak el hozzánk a szovjet kol­hozparasztok, hogy saját példájukon mutassák meg, mi’yen szép és boldog eletet biztosit, a nagyüzemi társasgaz­dálkodás. A küldöttség tagjai élen­járó kolhozparasztok és parasztasz- szonyok, Sokuknak mellén kitünteté­sek ékeskednek. A .küldöttség tagjainak egy része kérpátukrajnai magyar, akik a ma­gyar dolgozó parasztoknak anyanye - vükön beszélnek majd a kolhozpa­rasztok munkájáról, nagyszerű eied- ményeikről, szép és boldog életükről. A feHobogózot't záhonyi határai ro- másra pontosan tíz órakor futott be a vendégeket hozó különvonat a ha­talmas diadalkapu alatt, ammyen fel­irat hirdette: Éljen cl szovjet és a magyar nép örök barátsága!" Az állo­máson nagy tömeg, köztük a szom­szédos községek termelőcsoportjainak küldöttsége is, várta a szovjet nép küldöttéit. Amikor a vonat befutott az állo­másra, a MÁV debreceni zenekara eljátszotta a magyar és a szovjet him­nuszt, majd egymásután szállottak ki a küldöttek a vonatból, elsőnek K. K. Subladze, a Szovjetunió mezőgazda­sági minisztériuma kollégiumának tagja, a küldöttség vezetője. Elsőnek Márczis Antal földművelésügyi mi­niszterhelyettes üdvözölte a szoA^jet fcolhozparasztok küldöttségét. _ A Szovjetunió segítsége és pél­dája alapján Pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével sikerrel építjük hazánkban a szocializmust és dolgozó parasztságunk cgy része már­is szakított az egyéni kisparcellás gazdálkodássá1 és rátért a termelő- szövetkezeii gazdálkodás útjára mondotta a többi között. — Ma már országunk szántó területének több, mint 15 százalékán van termelőszövet­kezeti gazdálkodás. Országunk közsé­geinek több, mint tíz százalékában pedig a dolgozó parasztság egésze a társasgazdálkodás útjára tért. — A szovjet parasztküldöttséget az egész dolgozó parasztságunk meleg szeretettel és érdeklődéssel várja, hogy tapasztalataikból még mélyreha­tóbban ismerhesse meg a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának eredmé­nyeit., a termelési módszereket, a kol­hozokat. a kolhozparasziok életét — folytattía tovább, majd hangsúlyozta: — Hazánk a Szovjetuniót, példaké­pünket követ] akkor js, amikor or­szágunk erősítésével következetesen harcol a békéért. Ezután. Uzsoki István, • járási párt­bizottsági titkár, Gell én Imre, az MSZT megyei titkára, Szövérfi Tiva­dar, járási tanácselnök és Iszák Fe­rencné, .a helyi MNDSZ titkára kö­szöntötte a szovjet vendégeket, akik­nek nevében Borin Konstantin Alexandrovics, a Szovjetunió _ mező­gazdasági minisztériuma gép- és trak­torállomás főosztályának helyettes vezetője, a szocialista munka hőse, a küldöttség helyettes vezetője vála­szolt: — Küldöttségünk tagjai között — mondotta, —' különböző foglalkozáséi elvtársak vannak: traktor- és kom- hájnvezetők, brigiid és munkacsapat- vezetők. valamint a földművelésügyi igazgatás különböző szerveinek veze­tői. Forró szeretettel jöttünk ide, hogy magyar elvihrsainknak minél többel mondjunk el a mi munkánkról. —- Tudjátok, hogy országunkban nagy eredményeket értünk el. Mező- gazdaságunkban ezeket, a nagy ered­ményeket annak köszönhetjük, hogy jól tudtuk alkalmazni a micsurini ta­nításokat mind a növénytermelés, mind a7 állattenyésztés terén. Az élen­járó micsurini tudomány a’kalmazásá- val vált lehetővé, hogy hektáronként 32 mázsa búzatermést és az állatte­nyésztésben évi hatezer literes tejho­zamot értünk el. De köszönhetjük eze­ket az eredményeket a nagyarányú gépesítésnek is, az -ezer és ezer trak­tornak. ezer és ezer kombájnnak és sok más különböző gépnek. A gépi erő helyes kihasználása döntően. já­rult hozzá nagy mezőgazdasági ered. mén'yeink eléréséhez. Végül szói! a nagy lermészelátalaki- tó tervekről. Az ezer és ezerhektáron folyó erdősítésekről, a hatalmas vízi­erő és öntőzőművekről, amelyek mind már a kommunizmus építkezésen — Azért jöttünk hozzátok — mon­dotta befejezésül —. hogy minél többet elmondjunk nektek arról a hatalmas alkotó munkáról, amely most orszá­gunkban folyik. Beszédét a. magyar-szovjet barátság, Rákosi' Mátyás elvtárs és Sztálin elv­társ éltetésével fejezte be. Hosszú perceken át zúgott az üte­mes taps’ és éljenzés, majd a küldöttek felszálltak a különvonatba, amely né­hány perc múlva elindult Budapest felé. A nyiregyhá*! állomáson többezer főnyi közönség zászlóerdővel, virágcsokrokkal fogadta a küldötteket. Murcko Károly a városi pártbizottság titkára, Szabolcs-Szatmár megye dolgozóinak nevében üdvözölte a küldötteket. A küldöttek részéről Kovács Lajos az ,,Engels" kolhoz elnöke — a kö­zönség nagy lelkesedése közepette magyarul üdvözölte a megjelenteket. Boldogan adjuk át magyar testvéreink■ nek a sok éven keresztül szerzett (a pasztalatainkat. hogy a magyar dolgo­9!» CSODA TÖRTÉNT .. .“ zók is sikerrel építsék fel a szocializ­must — mondotta. Debrecenben a feldíszített, fellobogózott nagy állo­máson többszáz főnyi dolgozó várta a szovjet koíhozpara^zt-kűldöttség vona­tát. Bartha János, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözölőbeszédébcn arra kérte a szovjet kolhözparaszt-küldött- seg tagjait, mondják el tapasztalatai­kat, adjanak hasznos tanácsokat itt­létük során, hogy a szovjet kolhozpa­rasztok példája nyomán mi is tovább emelhessük , terméseredményeinkét. Prozorov, a kirovi kerület „Vörös Október" kolhozának elnöke a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának tagja vála­szol! az üdvözlésekre. — Arra kérünk benneteket — mon­dotta — kövessétek példánkat. Lát­hatjátok, hogy csak a szocializmust — a kommunizmust építő ország tudja ezt a jólétet biztosítani a dolgozóknak. A karcagi és szolnoki állomások is virágdíszbe öltöztek a szovjet kül­döttség tiszteletére, Az állomásokon a Párt, a tanács, a tömegszervezetek képviselői, a termelő-szövetkezetek és tszcs-k dolgozói üdvözölték a szov­jet vendégeket. Cegléden ' Makai Ferenc, a Vörös Csillag tsz párttitkára üdvözlő beszédében büsz­kén közölte szeretett vendégeinkkel, hogy Cegléd dolgozó parasztságának túlnyomó többsége, a város határának 84 százalékán szövetkezetekben gaz­da ikodrik. A küldöttség nevében Burina An­na Alexandrova a Mikojánról elneve­zett gép és traktorállomás igazgatója mondott köszönetét a szeretetteljes fogadtatásért. A Nyugati pályaudvar feldíszített csarnokában a-vendegek fogadására megjelent Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke. Hegedűs András elvíárs az MDP Központi Vezetősége titkárságá­nak tagja. Nagy Dániel az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Házi Árpád belügyminiszter, Czottner Sándor bá­nya- és energiaügyi miniszter. Dögéi Imre az országgyűlés elnöke, a SZÖ- VOSZ elnöke, Keresztes Mihály a föld­művelésügyi miniszter első helyettese, Berci Andor a külügyminiszter első helyettese. Szabó István altábornagy és Janza Károly vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettesek, valamint a magyar politikai és gazdasági élet szá­mos más kiválósága, Jelen voltak a fo gadásqn J. D. Kiszel jov, szovjet nagy­követ és a többi baráti ország külkép­viseleti szerveinek1 vezetői. A vonat begördülése után Erdei Fe renc földművelésügyi miniszter üdvö zölté a szovjet kolhozparaszt-küldött- ség tagjait. Brüsszel (MTI) A. Drapeau Rouge közli: A lourdes! zarándokvonatot át­vizsgáló jeumoníi vám tisztviselők „Lourdesi víz“ címkével ellátott 79 üveg francia konyakot találtak a vonat egyi k fülkéjében utazó belga papoknál. A papok a leleplezés után is fenntartották, hogy elindulásukkor még lour- dcsi víz volt az üvegekben, A papok vallomása arra mutat, hogy „csoda történt“ a lónrdcs-.ieuroon- ti vonalon, az ártatlan, nem túlságosan nagy értéket jelentő lourdesi víz francia konyakká változott, valószínű Jég azért, hogy az amúgy is nagy „nyomorúságban“ elő belga főpapok jó pénzért eladhassák — állapítja meg az üggyel kapcsolatban a Drapeau Ro uge, Hit ke!í tudni a békeköícsönkötvéryek első sorsolásáról A békekölcsön-kötvények első sor­solását szeptember 20-án, csütörtökön délután négy órakor ünnepélyesen kezdik, meg a zeneművészeti főiskolán. A húzásokat szeptember 21-én, 22-én és 23-án folytatják. HOGYAN TÖRTÉNIK A SORSOLÁS? A zeneművészeti' főiskola színpadán négy sorsolási kereket állítanak fel, amelyekbe a kötvényeket he Ilyet! esi! ö számlevélkék és a nyeremények ösz- szege kerül. Három kerékből sorsolják ki egyenkénti húzással á 25. 10 és 5 ezer forintos nyereményeket. Az 50.000 forintos nagy' nyeremények és a 100 ezer forintos főnyeremény sorsolását is egyenkénti húzással végzik. Az ezer, ötszáz és háromszáz forin­tos nyereményeknél az egyenkénti hú­zás nem alkalmaz ható. mert ezeknek a nyereményeknek szárnya igen nagy, csaknem 95.000 darab. A sorsolás meg­gyorsítására ezeket a nyereményeket soroz áthúzással sorsolják a negyedik kerékből. így egyszerre 100 kötvényt tudnak kisorsolni. MILYEN NYEREMÉNYEKET SORSOLNAK KI NAPONTA? Szeptember 20-án, 21-én és 22-én na­ponta négy 50.000 forintos és hetven 25, 10 és 5 ezer forintos nyereményt húznak ki. Vasárnap, szeptember 23-án sorsol­ják ki a 100.000 forintos főnyere­ményt. Ezenkívül hat darab 50.000 fo­rintos nagy nyeremény és ket'őszáz- nyolc 25. 10 és 5 ezer forintos nyere­mény kerül kisorsolásra. A négy nap alatt összesen csaknem kilencvenöt- ezer .300, 500 és ezer forintos nyere­ményt húznak ki, HÓI, VEHETIK ÁT A NYEREMÉNYT A NYERTESEK? Az Országos Takarékpénztár — ugyanúgy, mint a tervkölcsönkö'lvé- nyek sorsolásain — közvetlenül a helyszínen is kifizeti a nyereményeket. A hivatalos nyereményjegyzék ki­bocsátása után. szeptember 24-én már a vidéki OTP fiókok és az ország összes postahivatala is megkezdi a nyeremények kifizetését. A 100.000 forintos főnyereményt és az 50.000 forintos nagy nyereménye­ket csak az Országos Takarékpénztár Központjában, Budapest V., József At- tila-u. 2—4 vehetik át a nyerők. A SORSOLÁS EREDMÉNYÉRŐL naponta gyorslis'át készítenek, melyet a Rádió és a sajtó közölni fog. A sor­solás befejezése utáni napon már meg­jelenik a hivatalos nyereményülsta, amelyet az ország minden részébe el­juttatnak. Ezenkívül minden üzemben és a helyi tanácsoknál sorsolási ta­nácsadó-szolgálatot szerveztek meg, amely a sorsolással kapcsolatos kér­désekben felvilágosítást ad és értesíti az üzem dolgozóit arról, ha kötvényü­ket n ver ernenn vei kihúz'ák. KÜLFÖLDI Iliit EK Tokioí jelentések szerint az ameri­kai megszálló hatóságok Japánban, be­jelentették, hogy szeptember 21-én a Szudamo-börtönből büntetésük letelte előtt újabb 12 japán háborús bűnöst helyeznek szabadlábra. * Szeptember 18-án szovjet szövetke­zeti küldöttség utazott Moszkvából re­pülőgépen Kopcnhágába, hogy résztve- gyen a XVIII. nemzetközi szövetkezeti kongresszuson. Jáva szigetén kétszáz főből álló in­donéz partizáncsoport elfoglalta a rend­őrség és katonaság egyik fontos nyu- gatjávai támaszpontját. A partizánok négy órán keresztül tartották a hely­séget és kiszabadították az ott bebör­tönzött politikai foglyokat. Az ankarai rádió jelentése szerint, szeptember végén újabb kétezer török katonát küldenek Koreába. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága áll előttünk útmutató példaként Erdví miniszter a minisztertanács és az MSZT nevében forró szeretettel kö­szöntötte a nagy Szovjetunió küldöt­teit. A továbbiakban beszámolt azokról az eredményekről, melyeket mezőgaz­daságunk szocialista építésében elér­tünk. Elmondotta, bogy ma négyezer- ötszáz termelőszövetkezet van Magyar- országon, amelyek kéíszázbarrmincezer családot foglalnak magukba és művelik az-ország szántóterületének több, mint- 15 százalékát, másfél millió hóidat, — Mi Ingfőbb feladatunknak most azt laríjunk — folytatta —, hogy ter­melőszövetkezeteinket, mind a régebben megalakult mind a móst létesülő ter­melőszövetkezeteinket, szervezetükben megerősítsük, termelésük színvonalát emeljük, egész gazdálkodásukat meg­szilárdítsuk, hogy mielőbb igazi szocia­lista gazdaságok legyenek, amelyek mind termelési eredményükben,, mind a szövetkezeti tagok részesedésében mr$z- sze meghaladják az egyéni gazdálko­dók eredményeit. Erdei Ferenc ezután hangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeteink sikere­sen leküzdik a kezdeti nehézségeket. A Szovjetunió szocialista mezőgazda­sága átü előttünk útmutató példaként — folytatta, — és ebből az útmutatás­ból kell nekünk, mint mindig, úgy ez­után is, nagyon sokat, minél többel tanú1 ni. A miniszter kiemelte, hogy a há­rom magyar parasztdelegáció szovjet- unióbeli útja, valamint az elmúlt év­ben nálunk járt kárpátukrajnai pa- rasztküldöltség látogatása felbecsül­hetetlen segítséget adott nekünk ter­melőszövetkezeti mozgalmunk fej. esztésében. ■ Nem titkolhatjuk azonban — mon­dotta a továbbiakban, — hogy mező­gazdáságunk szocialista szervezetei­ben még sok a kezdeti nehézség . és sok az olyan probléma, amelynek megoldása komoly erőfeszítést köve­tel tőlünk. Ezért várjuk a. most érkező kül­döttséget, a nagy szovjet nép iránt érzett forró szeretetünk, hálánk .és barátságunk érzésein túl azzal a vá­rakozással is, hogy ez a küldöttség is újabb jelentős segítséget fog nekünk adni mezőgazdaságunk szocialista épí- j tűsének nagy és nem könnyű munká- I jában. Moszkvába érkezeú a magyar kuUúrküidöttség j»í o 5 z k y a I i ö Lj o i a j Szeptember 18 án a Szovjetünk minisztertanácsa mellett működő mű vész-eti bizottság és a VOKSZ meghí vására Moszkvába érkezett a magva, kultúrküldöl'tség, A küldöttséget cl, .Jánosi rcretnc magyar népművelés- ügyi. miniszterhelyettes vezeti. A kül­döttség megismerkedik a művészei;: bizottság munkájával és meglátogat­ja a moszkvai és leníngrádi kulturális és társadalmi. intézményeket, Hírek a kapitalista országokból Az „Al Malajen“ című hetilap je- I leütése szerint az egyiptomi keteske- | delmí és íparügyí minisztérium az ' USA nyomására beleegyezett a ke- í reskedeltm társaságokről szóló tör-- ! vény megvált őzt ajásába, hogy utat nyisson m amerikai töke nagyméretű behatolásának Egyiptom Gazdasági i él«tébe. Oía*zországbain ez év első hat hó­napja alatt 2.472 tizem ment' tönkre. A csődbe jut ott üzemek között igen sok a gépalkatrészeket gyártó üzem, ami azt mutatja, hogy az ország mar sha’ilizá'lását a legnagyobb mértékben a gépipar szenvedte meg A koreai néphadsereg í őpar a ocsd o k ságá n ak hadi j e I en tése Azt kívánjuk, hogy országunkban nézzék jól, érezzék otthonosan má­juk a-t és legyen ez a látogatás a szov- ; <et és a magyar nép elszakíthatatlan barátságának újabb megerősítése — ‘ ejezte be beszédét Erdei Ferenc. ; A koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága szeptember 18-án közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szoros együttműködésben a kínai ön­kéntesekkel. az arcvoual valamennyi i szakaszán sikeresen visszaverték az amerikai-angol beavatkozók és a H- . szinmauista esapafok támadásait, mi- t közben emberben és hadianyagban je­lentős veszteségeket okoztak az ellen­ségnek. Az arcvonal keleti szakaszán az amerikai második és hetedik had­osztály, valamint a Liszinmani ötödik hadosztály — amely Incszse és Janku várostól északra megkísérelte, hogy áttörje a néphadsereg védő\onalait — komoly veszteségeket szenvedett. A keleti partvidéken, Vonszan tér­ségében elsüllyesztettek egy ellensége« torpcdórombolót. Szeptember 18-án a légvédelmi tü* zérség és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek 12 ellenséges repülőgépet. Újfajta vadállatok a montenegrói hegyekben AZ ADRIAI-TENGER PARTJÁN, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Al­bánia közölt terül - el Montenegró, Jugoszláviának ez a kopár fennsíkok­kal, hegyszurdokokkal, meredek szik­lafala,, járatlan völgyekkel teli or­szágrésze. Délszláv ajkú lakói Crna - Gorának nevezik. A megélhetésért a természettel is hatalmas harcokat ví vő montenegrói nép hosszú évszáza­dokig nyögte a törökök, maid saját zsarnok ura inaik elnyomását. A török elnyomók ,,karadog'h“-n.ak: vadnak, barátságtalannak nevezték az orszá­got, pedig lakói barátságos, békesze- rctö emberek. Csak persze kemé­nyek, akik nem félnek a 2528 méter magas Durmitor szíklabarlang jaiban élő medvéktől és megvédik nyájai­kat az erdőből előlopakodó farkasok­tól. És bátran vette fel a harcot Mon­tenegró népe az elnyomókkal szem­ben is. Ezért nem mertek a hitleri fasisztáik benyomulni az ország já­ratlan völgyeibe. A bős monteneg­rói partizánok sok falut megvédtek a német csizmák taposásától. AZ ORSZÁGRÉSZ ÉLETE ma sem változott meg. Legfeljebb, hogv a medvéknél, farkasoknál és náciknál ma sokkal vérénnfzőbb vadállatokkal, a. titoísta banditákkal szemben kel! harcolnunk, akik. '•nhn nem látott nyo­mort zúdítottak Montenegróra. Embe1". áltat ec*v kun’’Hóban lakik M onf,'rim'’’őh.'in. A nőn éhezik A ti- ‘nisták elrabolják a kopár vidékeken termő kevés élelmiszert is. elhajtják a lakosság kecske- és juhnyájait. Az udbások a férfiak tízezreit hajszol­jak a különböző hadiépíllkezésekhez, többek között az albán határon, a Szkutarrtó partjainál folyó építik ezc- s’&kbez. A lakosság 70 százaléka írás- tudatlan, s a legtöbb montenegrói faluban még ma sincs iskola, Tűzi, az egyik legnagyobb montenegrói fa­lu kapott iskolát, de ezt a titoísták kaszárnyának használják, A gyerme­kek helyiség hiányában a lakóházak­ban tanulnak, s 96 gyermekre hat pad jut. A többiek a földön ülnek AZ ELLENÁLLÓKKAL ÉS „meg­bízhatatlanokkal'1 szemben itt is a legszörnyübb terrort alkalmazzák a titoistáik. Montenegró fővárosának, Cetinjének. hatalmas börtöne zsúfolva van politikai foglyokkal. Az Adria kopár kis szigetein egymás után lé­tesítik az új haláltáborokat. Az and- rijevicai járásban az év elején több, mint 130 hazafit hurcoltak el, Pod- goricán és Danilovgrádbán 60 kom­munista „tűnt cl“. A titoísta elnyomók a néptől ha­talmas vagyonokat raboltak össze, s úgy élnek, mint a gyarmatosítók. Persze félnek a néptől. Félelmükben hatalmas testőrséggel veszik körül magúikat. Blazso Jovanovics. Mon­tenegró véreskezű miniszterelnöke két Hatalmas birtokának, cetinjei és nodgadcai-paiotájának, valamint sa­ját magának őrizetére egész kis ud- bás hadsereget tart fenn. A nép hó­hérának van is oka a rettegésre. Amikor az emberek százával halnak ében az országban. Blazso Javono vies különleges tehergépkocsikat vá­sárolt fajteheneinck, hogy autón jár­hassanak legelni a lukavicai hegyek­be. A VÉRES, SZINTE GYARMATI ELNYOMÁS napról-napra fokozza a montenegrói nép ellenállását. A ti- toisták ugyanúgy nem merik megkö­zelíteni a járatlan völgyekbe húzódó falvakat, mint annakidején a német fasiszták. A hegyekben egyre több parizán él, s le lecsapnak a városok­ba, vagy falvakba, hogy a börtönök­ből kiszabadítsák társaikat, vagy megbüntessék a fosztogató és kegyet- lenikedő titoísta bandákat. A Cctinje- Kotor közötti úton a montenegrói partizánok egy egész lefogott kommu­nista csoportot szabadítottak ki az udbások teherautóiból. Títoék hiába vártáik az új szállítmányt az Adriai- tenger egyik hatálszigelén. A LEGSÚLYOSABB VERESÉGE­KET Guszinye község közelében szenvedik a titoísta bandák a parti­zánoktól. Nemrégiben többszáz Aliig felfegyverzett titoísta rendőr kerí­tette körül ezt a partizáncsoportot. A partizánok heves harc után áttör­tök a bekerítök gyűrűjét és súlyos' veszteséget okoztak a titoistáknak. Hiábavaló az UDB minden erőlkö­dése, a guszinyei partizánosztag to. vábbra is sikeresen folytatja harcát a titoístak ellen. S a harc egyre ered. ményesebb. mert az elnyomott nép gyűlöli hóhérait és minden erejével támogatja azokat, akik •-•••!:'. * vadállatokkal szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents