Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-19 / 218. szám

TOMKA! ME AlJL?© VILÁG VHOL hi 4 KJ i < EG XhSVl JET!Ki \ MV' «SAMPAN; A moszkvai rádió a washingtoni i«rg> alúsokról (2. o.i A Német Demokratikus Kü/hireasúg népi kamara iának felhívása cs (iroiewohl miniszterelnök nvilako/ala a világ.sa.jlól)an i‘2. o.i í n pepi niig! jjvíjlés a szófiai nemzeti sziuiiá/.Ujio a linlgár-Szo>'jet ítarálsá" liúpsipja alkalm i- hói (2. ü.i őszi mél.v.szántác vs ö^/.i vetés a Szoy jetnnló- han 3. o.i Megyénk DISZ fiataljai lelkesen készülnek a ^ Néphadsereg Napjára i-l. o.) VIT1. ÉVFQLYAM, 218. SZÁM AKA *>U HLLEK SZERDA. Ittál SZEPTEMBER I« *iwiRPA« »,«i«ni»ii»*M«in wnmnmmvmmmm mm'intmrmnmmmm Az őszi vetések sikeréért A.7 ötéves tervünk sikeres meg­valósítása harci feladat. így harci feladatunk a begyűjtés is, mert ez igen fontos alapja az építő mun­kának. Ugyanúgy harci feladatunk %z őszí vetési munkálatok sikerre- vitele is, mert nem kevesebbről, mnt a következő évi bőséges ke­nyérellátásunk biztosításáról van szó. Az őszi vetési munkálatoknak fontos szerepe van az állattenyész­tésünk fellendítésénél is. Az őszi vetési munkálatok sike­rével ig‘'n nagy feladatot oldunk meg. Olyan feladatot, amely orszá­gunk valamennyi dolgozója élet­színvonalának növekedését magá­ba foglalja. Az őszi vetési munká­latok sikeréig a különféle nehézsé­gek egész sorával kell megbirkóz­ni- Éppen ezért minden erőnket az előttünk lévő problémák, feladatok megoldására kell felhasználnunk. Legelőször is le kell szögeznünk, hogy a nehézségeken Pártunk nép­nevelőinek kell átsegíteniük a falu dolgozóit. A népnevelőknek főleg az egyéni dolgozó parasztok köré­ben van nagy feladatuk. Az egyéni dolgozó parasztok kö­rében többször kételyek merülnek fel az egyes növények vetési ide­jével kapcsolatban. A miniszterta­nács ugyan határozatba foglalta az őszi kalászosok vetésének határ­idejét, figyelembevéve a megfigye­lések és kísérletek eredményeit. Ott van azonban dolgozó parasztsá­gunk körében a saját ellensége, a kulákság. akik -.a jó gazda taná­csával'j magvarázzák a vetés ide^ jét. A céljuk természetesen az, hogy szembeállítsák a dolgozó pa­rasztokat a minisztertanács hatá­rozataival és ezáltal gyengébb le­gyen országszerte a termés. I'ártunk népnevelőinek az ellen- ség ilyen hazug meséit minden megalkuvás nélkül le kell leplez­niük. Konkrét példákkal kell alá­támasztani Pártunknak azt a javas­latát, hogy „aki betartja a minisz­tertanács határozatát sajáf magá­nak tesz jót, mert nagyobb termés- eredményeket tud elérni.“ Iia vísz- szatekintünk az idei gazdasági év­re, a hasonló példák ezreit talál­juk. A tengelici Petőfi a minisz­tertanács határozatainak megfelelő időben vetette el a múlt ősszel az ősziárpáját. Ennek lett az eredmé­nye, hogy közel 20 mázsa árpát takarítottak be egy hold földről. Az őszi vetési munkálatoknál feltétlen meg kell mutatkozni az süami gazdaságok és a termelő- csoportok élen járásának. Az egyé­ni dolgozó parasztok csak úgy ked­velik meg nagyüzemi gazdálko­dást, ha látják, hogy az állami gaz- dasá.gok és a termelőcsoportok élenjárnak a termelésben. A ráceg_ rest ^állami gazdaság dolgozói ezen a téren jó példát mutatnak a me­gye többi állami gazdaságainak. Nyolc nappal a határidő előtt el­vetették a 40 hold biborheréjüket és határidőre végeztek a hold ősziárpa vetésével is, A termelő­csoportok közül a szekszárdi Gő­gös Ignác is jó példái mutat, mert még a múlt héten elvégezte a 40 hold ősziárpa vetését. Nagy feladat vár a járási taná­csok mezőgazdasági osztályaira is. Elsősorban a termelőcsoportok kö­rében kell nagy segítséget adni. A segítségadásunknak az ellenséges megnyilvánulásoknál is meg kell mutatkozni. Nem szabad elnézni az andráspusztai termelőcsoport eseté­hez hasonló példa felett. Ebben a termel élcsoportban maga az elnök terjesztette az olyan hangokat, hogy nem lehet vetni, mert száraz a föld. Az ilyen hangok termékeny talajt jelentenek az ellenség hazug meséinek. Éppen ezért ezeket még idejében le kell leplezni. Az őszí vetési munkálatok meg­gyorsulását többféle tényező befo­lyásolja. így befolyásolja a vető­mag biztosítása is, főleg ott, ahol minőségi vetőmagcsere akció in­dult. Helyenként ugyanis az a ta­pasztalat, hogy a földművesszövet­kezetek nem siettetik a vetőmag kiosztását. Decsen például egy nagy csoport dolgozó paraszt vá­rakozott a raktár előtt, de nem volt -senki, aki kicserélte volna a vetőmagot. Az ilyen elrettentő pél­dán a többi földművesszövetkeze­tek okuljanak. A minisztertanács határozata előírja, hogy a vetést vetőgéppel kell végezni. A vetőgépek az állá- mi gazdaságokban és termelőcso­portokban túlnyomó részt biztosít­va vannak. Az egyéni dolgozó pa­rasztok körében is van szükséges mennyiségű vetőgép. Az eddigi példák azonban azt bizonyítják, hogy az egyéni dolgozó parasztok körében nem : volt megszervezve több esetben a vetőgéphasználat és így helyenként késett a vetés. Ha­sonló hibáknak az idén nem szabad előfordulni- -4 vető géphasználatot úgy kell megszervezni, hogy a vető gép szinte minden percben használatban legyen. Ezt megkíván­ja a minisztertanács határozatainak maradéktat an végrehajtása: a jövő évi jó termés alapjainak biztosítása. Az idén már számtalan olyan aljas módszert ismerünk, amellyel az ellenség a vetés sikerét akadá­lyozza. Nemcsak a rémhírterjesz­tést használja fel erre a célra, ha­nem a szabotálások különféle fur­fangos módszereit is. Több helyen képesek voltak arra a dolgozó pa­rasztok esküdt ellenségei, a kulá- kok, hogy a vetőgépet üresen hu.. zatták és a vetőmagot elfeketézték, vagy az állatokkal etették meg. Az ilyen aljas mesterkedések leleple­zése nemcsak egyszerűen a pártta­gok, a népnevelők és funkcionáriu­sok, hanem minden egyes dolgozó nak becsületbeli kötelessége, mert nekik sem mindegy az életszínvona.- luk növekedése szempontjából, hogy 5 éves tervünket hogyan visz. szűk sikerre. Győzelmi jelentés az építőipai*!»«*!! A Tamási Téglagyár befejeziq ezévi nversgváríási tenet Az egész ország ismeri ötéves tér vünk nagy alkotásait, a megnöveke­dett feladatok végrehajtásának nagy jelent őségét. Dolgozó népünk szere­tettel és büszkeségigei gondol a haj­dani pusztaság helyén emelkedő szo­cialista városra, az épülő hatalmas gyárra, a Dunai Vasműre. De büsz­kén figyelik a nap, mint nap emel­kedő üzemek, iskolák és lakóházak ezreit, melyek a saját, valamint gyermekeik boldog életét biztosítják. De nemcsak szavakkal, tetteikkel Is mutatják dolgozóink, hogy ' szívükön viselik az országépités sorsát, hogy nem ismernek lehetetlent a termelés frontján folyó békeharcban. A Tamási Téglagyár dolgozói az 1951, évi nyersgyártásí tervüket szeptember 12-én, határidő előtt téliesítettek, a tégiUgyártásra kedvezőtlen időjárás eMenére. Ezzel az eredménnyel nemcsak a megyében elsőnek, hanem országos viszonylatban másodiknak fejezte be a tamási üzem tervét, egv modernül felszerelt gépi üzem mögött. A dol­gozók megértették Pártunk irányvo­nalát, a több termelés jelentőségét és azt, hogy a felemelt ötéves tervünket csak úgy tudjuk maradéktalanul vég­rehajtani, ha építőiparunk számára minél több és jobb minőségű téglát termelünk. A téglagyár dolgozói min­den időt kihasználva, fáradtságot nem ismerve, versenyben végezték mun­kájukat. Elmek a versenynek eredménye, hogy az augusztus 20-i verseny- szakaszban a megyében az első helyezést érték el és munká­juk elismeréseként a központ egy gyönyörű szoborral jutalmazta őket, amely hosszú ideig büszke­sége lesz a telep valamennyi dolgozójának. A munkalendület nem fejeződött be augusztus 20. után. hanem to­vább fokozódott. A dolgozók fehs merték, hogy minden terven felü' gyártott tégla egy-egy ökölcsapás az imperialista agresszuroknak. A tdep dolgozói kivétel nélkül megálltak he­lyüket a termelésben, Összefogva, kéz a kézben, vasár- és ünnepnapot: nrm tekintve, leküzdötték . a fenyegető munkaerőhiányt. Ezzel dériek azt. hogy egy nap sem esett ki a terme­lésből munkaerő és műszaki hiányos­ság miatt. Az üzemben egyetlen órai igazolatlan mulasztás nincs ezideig. Az égetes terén is vannak eredmé­n y e k. A téglákat még egyetlen alkalom­mal sem kifogásolták minőségileg, annak ellenére, hogy a kemen­cék a minisztériumi szakvélemény alapjáu a legrosszabb és legrégibb rendszerű kemencéi az ország­nak, amelyből mindössze három van üzemben. l'.nnek ellenére mennyiségi és minő­ségi versenyben is hol a második, hol a harmadik helyen állnak megyei viszonylatban. Az ilyen rendszerű cs ilyen álla­potban lévő kemencéből soha nem látott teljesítményt vesznek ki a dol­gozók, úgy mennyiségi, mint minőségi ■ zempontból. Ezeknek az eredmé­nyeknek az eléréséhez biztosíték volt a jó kollektív szellem, a Párt iránti ragaszkodás, nmein megkétsze­rezte az erőt és annak a tudata, hog) a sajátját építi minden dolgozó, a saját jövőjét, a szocializmust ala­pozza meg. A gyönki Vörös Csillag saját tapasztalatain' okulva kiépítette a brigádterületeket f**" f Az elmúlt hetekben jelentősen megnövekedett a gyönki Vörös Csil­láig termelőszövetkezet taglétszáma. Alig volt nap, hogy négyem öten ne kérték volna felvételüket a termeiő- sz ö v etkez etbe. Egy-két bét alatt mintegy 150 tag lépett be a Vörös Csillag termelőszövetkezetbe. Megnöve­kedett a földterület nagysága is. Míg a nyáron és a tavasszal 400 holdon gazdálkodtak, ma már jó­val 1200 hold fölé növekedett a szövetkezet összeterülete. De nemcsak a Vörös Csillag tag­létszáma növekedett meg Gyönkön, hanem az Úttörő termelőcsoportba is többen kérték felvételüket, amely nemrégiben alakult, és a III. típusú alapszabályai szerint működött. A két termelőcsoport tagjai az elmúlt napokban egyesültek, hogy a na­gyobb taglétszámmal, földterülettel és állatállománnyal még nagyobb erőt tudjanak képviselni és még ered­ményesebben gazdálkodhassanak, | A Vörös Csillag tagjai megkezdték az újonnan belépő tagok bevitt, álla­tai és szerszámai felértékelését és kifizetését. Értékelő bizottság álla­pítja meg a bevitt állatok és szer­számok értékét. Bállá András újonnan belépő tag két lovát, kocsiját cs lószer­Kovács Ionos szekszárdi dolgozó parasztnak 10 százalékkal felemelte a tanács beadási hátralékát A beadási kötelezettség teljesítését a törvény írja elő. Aki nem tartja be a törvényt az különféle hátrányokban részesül. Ez íehá’ azt bizonyítja, hogy érdemes a beadási kötelezet'.ségel idő­ben teljesíteni, mert aki ezt elmulaszt­ja nemcsak nem segíü elő ötéves ter­vünk sikeréi, hanem anyagi kárai is lesznek. A minisz'.eríanács törvény­erejű rendclelc kimondja: aki a csép­iestül számítót! iS napon belül nem tel­jesíti beadási köleö'rzetlségé!. annak a hátralékát 5 százalékkai. aki pedig 15 napon belül nem lelje f i beadási kö teiezetlségét, annak a hátralékát újabb 5 százalékkal kell felemelni. A beadá­si kötelezettség teljesítésének elmulasz- fása igen komoly anyagi károkat je­lent a dolgozó parasztoknak. Kovács János Szekszárd. Rákóczi utca 107. szám alatti dolgozó pa­raszt egy mázsa búzabeadási köte­lezettségét mulasztotta cl. A váro­si tanács felemelte 10 százalékkal a hátralékát és így most már Itt) kiló a búzabeadási kötelezettsé­gi' Kovács Jánosnak leli át azért kell 10 kilóval löbb gabonái beadnia az egv mázsa hátraléka lilán, lő napon bejül nem Ictjeslíet'e beadád kö’elezettsé- gét. holott meglermeH a gabonája. Ozv. Nagy Jánosné Kossulh Lajos-u. 10. szám alul ti dolgozó paraszfasszonv is lapasz'alla, mii jeleni az. ha valaki nem tartja be népköz'ársaságunk (ör­vényeit. Nem egyenlítene ki a több, mint (50 kiló árpabeadási hátralékát é. így azt a helyi tanács felemel!e 10 százalékkal. Azok a dolgozó parasztok, akik kés­lekednek a beadási kötelesség teljesí­tésével. ojestiOk a gyorsbeadási juta­lomtól. Emellett a padláson álló ga­bona állandóan veszít minőségéből, közte az egerek garázdálkodnak, ami azt jelenti, hogy megkárosítja dolgozó népünket. Az ilyen dolgozó paraszt­nak nem áil módjában ..C“ vételi jegyre gabonái beadni, és így nem ré­szesülhet a különféle iparcikk jutta­tásokban, Saját magának árt leiiá' az a dolgozó paraszt, aki ha ligái az el­lenség: a kulákság és a klerikális re­akció szavára és padlásán larioga'ja gabonáját akkor, amikor még beadási kötelezettséget sem teljesítene. számait 13.000 forintra becsülte a értékelő bizottság. Ezt az össze­get Bállá András 1 év alatg két részletben kapja meg. Az egyéni dolgozó parasztok egész éven át figyelték a Vörös Csillag mű­ködését és várták, hogy milyen ered­ményeket ér el. Ettől tették függővé az új útra való térésüket. Az egyéni dolgozó parasztok azt látták, hogy a termelőszövetkezet napról-napra erősödik és a tagoknak sokkal maga­sabb jövedelemre van kilátásuk, mint nekik, akik a nadrágszíj parcellákon gazdálkodnak. Ennek a biztosítékát látták a 20 mázsás ősziárpa termés­ben, a 12 és fél mázsás búzatermés­ben, Nagyon lekötötte az egyéniek figyelmét az is, hogy tavaly a ter­melőszövetkezet 6 mázsa gyapotot termelt egy holdon és az idén még jobb termésre van kilátás. Agitáció volt az is, hogy a termelőszövelke- zet egész évben példát mutatott az egyénieknek a munkálatok elvégzé­sében. A taglétszám, a földterület és az állatállomány ilyen nagymértékű meg­növekedése törvényszerűen megkö­veteli a munkaszervezetek megszilár­dítását. Csak az a termelőszövetke­zet, vagy csoport tud eredménve- sen gazdálkodni, ahol szilárd munka­fegyelem van és nagy gondot fordí­tanak a munkálatok jó megszervezé­sére: az erőgazdálkodás kihasználá­sára. Mindezzel tisztában vannak a Vörös Csillag tagjai. Vincze György oárttítkár elvtárs az egész tagság véleményét képviselte, amikor kije­lentette, hogy: ,,az idén jó eredmé­nyeket értünk el, sokkal jobbat, mint tavaly. , Jövőre iiiéjj nagyobb ered meny ekei akarunk elérnie Az eredmények nem születnek ma­guktól. így a Vörös Csillag tagjai sem a véletlentől várják, hogy valóra válik a tervük: ..Jövőre még az idei­nél is sokkal nagyobb eredménye­ket akarunk elérni.“ Vincze elvtárs szavai szerint ennek már megvetet­ték az alapjait. Összeállították a bri- gádtcríiletct, ami az idén még 'csak „elvileg“ volt meg. Három részre osztották az összterületet, amelyre kijelölték a három brigádot. Ezeken a területeken a brigádok külön vég­zik az egyes munkálatokat, tehát ki fog domborodni, hogy melyik brigád végez jó munkát. A brigádon belül megszervezik a munkacsapatokat is, melyek vezetői minden este jelentést kö­telesek adni, hogy hol és mit dolgoztak a munkacsapat tagjai. A brigádok tagjai csak kivételes esetekben fognak a másik bri­gád területén valamilyen munkát végezni, A munkának az ilyen formában való megszervezése jó alapleljesil- ményük növekedéséhez, mert a ver- senymozgálom helyes irányban tud fejlődni. Pontosan ellenőrizhető, hogy ki, mennyit dolgozott és ugyanakkor az is, hogy milyen minőségi munkát végzett. Évvégén a kimagasló ered­ményt elért brigádokat, munkacsapa­tokat, és tagokat jutalomban része­sítik, Jutalmat az idei évben js ősz* toltak ki, de csak az aratás terén elért eredményeket tudták figye­lembe venni, mivel nem voltak meg az állandó brigádterületek. A kocsisbrigád például 200 forint jutalmat kapott. Az utána kö­vetkező 2 brigád pedig 100 - forintot kapott az aratás terén elért jó eredményekért. Az őszi vetési munkálatokat már az új. a helyes munkaszervezés sze­rint' végzik. Ezzel akarják a nagyobb eredményeket elérni. A Vörös Csil- lag tagjai saját tapasztalataik által jöttek rá a szilárd munkaszervezés jelentőségére A pártszervezet java­solta a tagságnak, hogy használják lel ezeket a jó tapasztalataikat. A tagság elfogadta és már külön elké­szítették a brigádterületek térképeit is, amelv nagyban megkönnyíti a munkálatok irányítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents