Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-16 / 216. szám

2 1951 SZEPTEMBER 18 h '(* t* l, O PARI ÉS PÁR TÉPI I ÉS * Az aiapszerv beszémoló-válaszfó taggyűlése A beszámoló-választó taggyű.és igen nagy jelentőségű esemény 'a pártszervezetek életében. E taggyű. lésen értékelik a pártszervezet elmúlt évi munkásságának eredményeit, a pártvezetőség munkáját, megtörténik a pártvezetőség megválasztása és ki- ■ jelölik azokat a feladatokat, aine.yek- nek megoldására a pártszervezeteknek összpontosítania kell erőfeszítéseit. E taggyűléseken a párttagság megvitatja és felülvizsgálja az egész pártszerve­zet és pártvezetőség működését. Ahhoz, hogy et, a. beszámoló-válasz, tói taggyű.és*magas eszmei és politi­kai színvonalat érjen eb hogy a tag­gyűlés munkájának eredménye mind a pártszervezet., mind a vállat, kodhoz vagy hivatal munkájában — ahol a pártszervezet működik megmutat­kozzék. az szükséges, hogy a taggyű. lést a leggondosabban készítsék elő. A taggyűlések előkészítésében, a tár­gyalásra kerülő kérdések kidolgozásá­ban rendszerint nagyszámú párttag vesz részt. E gyakorlat teljes mérték­ben bevált. A moszkvai „Masimoezt- roityel“.gyárban például az évi munka eredményeinek összesítésével a párt- vezetőség egy mérnökökből, sztahá- novistákbó! és pártmunkásokból álló csoportot bízott meg azzal, hogy rész­letesen tanulmányozza a gyárban a termelőmunkát. A csoport két hétig dolgozott, a műhelyekben és ezalatt újabb lehetőségeket fedezett fel a vál­lalat munkájának további megjavító, sara. A csoport a munkásokkal foly­tatott beszélgetések, valamint munká­juk megfigyelése során sok értékes észszerusítő javaslatot gyűjtött ösz- sze. Az összegyűjtött anyag nagy se­gítséget nyújtott a pártszervezet tit. kárának abban, hogy beszámolója tar­talmas és konkrét legyen, na9Y segít­séget nyújtott a párt- és gazdasági munkában meglévő hiányosságok fel­tárásában, lehetővé tette a kommu­nisták mozgósítását, a munkatermelé­kenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért. taggyűlés sikere sok tekintet- ben függ magának a beszámo­lónak a jellegétől. Ha a beszámoló alapos önkritikán épül fel, ha a kér­dések felvetése pártszerű és elvi jel­legű, ha konkrét tényeket tartalmaz, ha rámutat a hibákra és néven ne­vezi elkövetőiket, — akkor a vita is eleven, konkrét lesz és elvi síkon fog lefolyni. Magától értetődik, hogy a beszá­moló tartalmát a vállalat, a kolhoz vagy hivatal jellege szabja meg, ahol az illető pártszervezet működik. Jel­legzetes feladatok állnak például egy termelő vállalat pártszervezete előtt, ahol a taggyűlést olyan kérdések ér­dekelik, mint például az, hogy a párt- szervezet hogyan érvényesíti a szer­vezeti szabályzatban előírt azon jo­gát, hogy ellenőrizheti a vezetőség gazdasági tevékenységét, hogr\'an moz­gósítja harcra a kommunistákat és pártonkívülieket az állami tervek ha­táridőelőtti megvalósításáért. Egészen más feladatokat hivatott megoldani egy kolhoz.pártszervezet. Itt felülvizs­gálják azt, hogyan folyt a harc a kol­hozélet sztálini alapszabályainak leg- szgorúbb betartásáért, a kolhoz szer­vezeti és gazdasági megerősítéséért, valamint társadalmi vagyonának meg­sokszorozásáért. A hivatalokban a pártszervezet titkára arról számol be, hogyan segített a pártszervezet a hi. vatal vezetőjének és az apparátus valamennyi tagjának munkája aka­dálytalan lebonyolításában, hogyan segítette elő a bürokratizmus elleni harcot, hogy mozdította elő a hivatali apparátus egyszerűbbé és gazdaságo­sabbá tételét. TMS Inder taggyűlés, de kü’önösen a beszámoló-választói1 taggyű­lés, a kommunisták politikai nevelé­sének iskolája. E taggyűlések fokoz­zák a pár fingokban a felelősségérzetet., megtanítják őket arra, hogy minden­nél elöbbrevalőnak tekintsék a Párt és állam érdekeit, fejlesszék a kom­munistákban az elvhűséget, a rettent­hetetlenséget, a becsületességet. En_ nek eléréséhez az egyedüli út a bol­sevik kritika és önkritika lehető leg­nagyobb mértékű alkalmazása a tag­gyűléseken. A taggyűléseknek nagy figyelmet ke'l szentelniük a pártoktatással kap­csolatos kérdéseknek. A pártszervezet titkára beszámol arról, hogyan folyt a. pártszervezetben a kommunisták eszmei és politikai színvonalának emelését célzó munka. Ez természetes, hiszen minden pártszervezet munkája minőségét elsősorban annak alapién lehet megítélni, hogyan szervezte meg a pártvezetőség a pártoktatást, vala­mennyi kommunista tanul-e, segítsé­get nyujtanak-e azoknak a kommu­nistáknak, akiknek a segítségre szük­ségük van. A pártg^űlés a beszámoló megtár­gyalása eredményeképpen hagyja jóvá azt a határozatot, amely kötelező az egész pártszervezetre. A határozatban kiértékelik a párt vezet őség munkáját és utasításokat adnak további munka, jára. Mivel a pártgyűlés határozatát a pártvezetóség munkájának előzetes tanulmányozása és a gyűlés alatt le­zajlott viták alapján állítják össze, a határozat konkrét jellegű. A határo­zatban meghatározzák felelősöket és a végrehajtás időpontját is. A beszámoló-választó taggyűlés ■*"*’ záró része az új pártvezetőség megválasztása, amely igen fontos és felelősségteljes mozzanat. pártveze. tőség megválasztása a szervezeti sza­bályzatban előírt feltételek mellett történik, vagyis biztosítani kell a tit­kos szavazást, a kritika és önkritika szabadságát. Minden kommunista ér­dekelt abban, hogy a pártvezetőség új tagjai a legalkalmasabb, köztisztelet­ben álló kommunisták legyenek. Ezért rendszerint már & szavazás előtt, a jelölések alkalmával igen szigorúan járnak el a pártszervezetek. A taggyű­lés- o a párttagság tüzetesen megvizs, gátja a jelölteket, igen sokszor fel­szólítja őket arra, hogy ismertessék a taggyűlés előtt életrajzukat és párt- munkájukat. A pártvezetőség megválasztása zárt, vagy titkos szavazással történik. Ez a rendszer biztosítja minden kommu­nista számára a demokratikus cent­ralizmus elvének alkalmazását és azt, hogy olyan elvtársakat válasszanak meg, akik erre a legalkalmasabbak. A beszámoló-választó taggyűlések igen nagy szerepet játszanak az alap­szerv életében, mert nagy mértékben emelik a tagság eszmei színvonalát, lelkesítik és tömörítik a kommunistá­kat a gazdasági és politikai felada­tok teljesítéséért folyó harcban. Az idegen elnyomás az évszázados jogfosztottság ellen felkelt magyar nép fegyveres ereje a dicsőséges em­lékű Szabadságharcos Honvédsereg 1848 szeptember 29-én a Velencze— Pákozdi ütközetben vívta meg első csatáját a hazánk területére betört el­lenséggel szemben. A magyar nép tör­ténelmének e dicső napja méltó arra, hogy néphadseregünk, amely szabad ságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti magát, büszkeséggel gondoljon rá és épülő szocialista ha­zánk, függetlenségünk dolgozó népünk védelmére, lelkesítve, buzdítsa, nép­hadseregünket. Ezért a minisztertanács minden év szeptember 29. napját „Néphadsere­günk Napjá"-vá nyilvánította. A pá­kozdi győzelem évfordulója a népünk és hadseregünk egységességének kife­jezője. A honvédsereg győzelmet ara tott ebben a csatában a számbeli túl­erőben lévő ellenség felett, megmentet­te hazánk fővárosát és ezzel lehetősé­get biztosított Kossuth Lajosnak és a Szabadságharc többi vezérének, hogy tovább szervezzék a forradalom és a Szabadságharc szent ügyét. Bajtársak, 1848 szeptember 29-e ^ Az ötéves terv sokat ad a* Ocséisyi Kender gyár dolgozóinak A lyukas tetőn kíváncsian néz be a napsugár. Az épület rozoga szer­kezetéről, falairól hullik a vakolat. Nem olyan régen pajta volt, n.a munkaterem, lüktető élet, termelő munka színhelye. Az Őcsényi Ken- dergyár hatalmas munkaterme gép- zajtól hangos. A tilósok keze nyo­mán emelkednek a keuderhegyek, hullik a pozdorja, száll a por. Ma még poros a levegő, lukas a tető. Holnap: tiszta, egészséges, pormen­tes munkaterem várja a kender- gyár munkahőseit. A tetőt már javítják. Az épületeket is felmérik. A közeli napokban megindul az Üzemátalakítás hatalmas munkája. Még ebben az évben elkészül a munka. Minden munkafázis külön hely­ségben, portalanító elszívó ven­tillátorok sokasága, külön vil­lanymotorok által hajtott gé­pek: ezt kapják a kendergyár dolgozói az ötéves terv során. De ezen kívül még számtalan más építés, szociális és kulturális létesítmény várja a dolgozókat rö­vid időn belül. A kultúrotthon már áll. Üzemi konyhát kaptak a dol­gozók. Elkészült egy kilométer kis­vasút, egy mélyfúrású kút és az üzem villamoshálózatának kiépítése. A következő évben kibővítik a kultúrtermet, amely már szűknek bizonyul. Az üzemi konyha új, nagy helyiséget kap„ ebédlővel. El­készül a jövő évben a 11 áztató medence újjátépítése is. De sorol­hatnánk még azokat a nagyszerű létesítményeket, melyet az ötéves terv nyújt a kendergyár dolgozói­nak. Rövid idő múlva megváltozik az élet, a környezet, a munka, könnyebb és jobb lesz a termelés, egészséges, tágas, gyönyörű a munkaterem. Ezt látják a dolgo­zók, valamint azt a szerető gon- doskodást^ amely őkfjt a Párt, az állam részéről körülveszi. Ezért harcolnak még nagyobb lelkesedéssel, még keményebb akarattal nap mint nap a tilógépek mellett, ezért szület­nek minden alkalommal újabb és ú jabb munkahósök. Minden dolgozó versenyben végzi munkáját. A hosszúlejáratú verseny szerződések­ben vállaltak fel vannak bontva 10 napokra ées szmeléltetően mutat­ják a vállalás és teljesítés ered­ményeit. Kotálik Györgyné tilos vál­lalta 10 napra, hogy terven fe­lül 56 kilót teljesít. Az ered­mény 222 kiló volt 397 száza­lékban. Szalma József elvtárs kommunista példamutatással jár élen. Szorgal­ma, szerénysége miatt mindenki szereti. Az ő vállalása 136 kiló volt terven felül, teljesített 174 ki­lót, 128 százalékban. Szalma elv­társ, a büszke sztahánovista cím tulajdonosa szorgalmas^ példa­mutató munkája viszi előre a ter­melés ütemét, a terv teljesítéséért folyó harcot a győzelem, a siker felé. Hagymási Pálné elvtársnő is nyomában halad Szalma elv­társnak. Az ő vállalása 80 kiló, teljesített 229 kilót, 286 szá­zalékban. A termelési eredmények fokozása mellett verseny folyik a takarékosság minél szélesebb, körű elterjesztése érdekében. Adminisztrátor és fizi­kai munkás, irodai és raktári mun kás, gépész és olajozó, mind az önköltség csökkentéséért, a külön­böző területeken való megtakarí­tások forintjainak emeléséért küzd. Már mutatkoznak ezen a téren is kisebb, nagyobb eredmények. Az olajozok 20 kiló olajat takarítót tak meg. Telefonhasználat, írószer, postaköltség csökkentése 100 fo rint megtakarítást eredményezett ezideig. A kendergyár dolgozói harcot indítottak a jobbért, a töké­letesebbért. Küzdenek tervük tel­jesítéséért, az ötéves terv idő előtti befejezéséért. Azért a tervért, amely a béke terve, s ami szá­mukra is jobb életet, boldogabb és vidámabb jövőt teremt. „Versenyre hívjuk a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetet‘4 A versenymunka mindig meghozza gyümölcsét, ezt saját tapasztalataikból tudják termelőcsoportjaink tagjai. Ez ért végezték versenyben a tavaszi ve­tési, növényápolási, aratási és csépié«! munkálatokat. Versenyben végezték a begyűjtést is. Ez a. magyarázata an­nak, hogy több terme!őosoport sokszo­rosan teljesítette az állam iránti kö­telezettségét. Ezért szélesedik a ver- senymozgalom az őszi munkálatokkal és az egyéb feladatok megoldásával kapcsolatban, A termelőcsoport ter­melőcsoportot, azon belül brigád bri­gádok munkacsapat munkacsapatot hívnak párosversenyre. Ugyanakkoi szélesedik az egyéni párosverseny is. Az elmúlt napokban a nagyszokolvi „Béke" termelőszövetkezet tagjai íz alábbi levelet küldték a tamási „Vö iős Szikra" termelőszövetkezet iagja: nak: „Mi, a nagyszokolyi „Béke" termelő- szövetkezei. tagsága áthatva a szocia­lizmus építésének nagy jelentőségével és annak meggyorsítása végett ver­senyre hívjuk a tamási „Vörös Szikra" termet őszövei kezet tagságát az összes mezőgazdasági munkálatok elvégzésére a következő szempontok mellett: 1. Vállaljuk, hogy a vetésre kerülő magvakat mind egy szemig az ÁMG szelektorával megtisztítjuk, a csává­zási pedig rézgálicos oldattal végezzük el. 2. A szántást és a vetést az agro­technikai követelményeknek megfels- lejen az ÁMG gépi erejével végezzük el. Elvetésre kerül: 43 hold ősziárpa, 133 hald búza. 5 hold rozs, 5 hold ta­karmánykeverék, 15 hold szöszösbük- köny. 3. A betakarítási munkálatok közül a burgonyaszrdésl elvégeztük. A kif- korica, napraforgó, cukor- és takar­mányrépa betakarítását október 30-ig befejezzük. A kukoricaszárat a sze­dést. követő két héten belül levágjuk és betakarítjuk. A mell éktermény ékből október 31-ig 200 köbmétert fogunk silözni. A gyapotot és a gumipilypan- got. az agrotechnikai előírások pontos betartásával fogjuk kezelni. 4. Az őszi mélyszántást, géppel, leg­később november 20-ig elvégezzük. 5. A jelenlegi 9 literes tehenenkéntr fejési á'lngot november 15-ig 13 liter­re emeljük fel az egyedi takarmányo­zás bevezetésével. 6j A sertésállományunkat, amely je­lenleg 200 darabból áll, -november 30-ig 250 darabra fogjuk emelni a fiazási átlag megjavításával az elhullás csök­kentésével és a jó gondozással. 7. A 22 férőhelyes sertésfiazfafó épí­tését október 30~ig befejezzük. 8. Az elvégzett, munkákat a tagok könyveibe rendszeresen bevezetjük és a munkaegység számolásra a tagfársa- kát kioktatjuk. A fenti munkálatokat a tagság és a családtagok teljes mértékű mozgósítá­sával, a munkaszervezetek megszilár­dításával fogjuk elvégezni. A fenti versenykihívásunk kiértékelésére két­hetenként meglátogatunk benneteket és ugyanúgy szeretnénk, ha ti i-s meglá­togatnátok bennünket. A kiértékelés alkalmával a jó módszereket adjuk át egymásnak. A verseny november hó 16-i kiértékelésére a járási pártbizott­ságot és a járási tanács mezőgazdasá­gi osztályát kérjük meg A nagyszokolyi . Béke1' termelőszö­vetkezet tagjai nevében: Ópapp József, Béta István. örök időre bevésődött a szabadságért küzdő magyar nép történetébe, mint a dicsőséges emlékű Szabadságharcos ma­gyar honvédség első győzelme a beto­lakodó ellenség felett. Az évszázados idegen elnyomás, az évszázados jog- fosztottság ellen kelt fel akkor a ma­gyar nép és a szabadság iránti vágya megteremtette a dicső emlékű honvéd­sereget,, mely a túlerőben lévő ellen­séggel szemben ezen a napon az első győzelmét aratta. 1848—1949. szabad­ságharcosai dicsőséges példaként áll­nak előttünk: Az igaz magyar haza­fiak büszkén tekintenek vissza azokra a napokra, amikor a magyar nép leg­jobbja; az egész nép érdekében fel­vette ka harcot a zsarnokok, elnyo­mók és a jogfosztogatók ellen. 1919-ben a magyar nép legjobbjai újra fegyvert fogtak elnyomóik ellen a Tanácsköztársaság megvédésére. Az első győzelmüket Miskolc bevételével vívták meg, ezzel a győzelemmel meg­dönthetetlen bizonyságot tettek vas- fegyelmükről, harci készségükről és erős elszánt akaratukról, hogy minden ellenséggel özemben megvédjék a ta­nácsköztársaságot. Történelmünk e di­cső napjai örökösének vallja magát a mi szeretett Néphadseregünk, Szeptem­ber 29-e, a Velencze—pákozdi győze­lem emlékének dicső napján néphad­seregünk büszkeséggel gondol a népi honvédségre, és megemlékezik nagy elődeiről. Mi, Szabadságharcosok, akik minden munkánkban és tevékenységünkben büszkén tekintjük példaképeinknek, 1848. 1919. és a Honvédő Háború nagyszerű hőseit. Azzal ünnepeljük meg ezt a napot, hogy megjavítjuk szövetségünk munkáját megyénk ősz- szes alapszervezeteiben. felszámoljuk a hibákat és a hiányosságokat. Szeptem­ber utolsó felében 23~a és 29 e között minden alapszervezetünkben néphadse­regünket népszerűsítő szabadságharcos napokat rendezünk. Békénk és hazánk védelmezőjének, néphadseregünk nap­jainak tiszteletére. Ezeket a Szabadságharcos napokat rendkívül különös gonddal kell meg­szervezni. A megrendezendő szabad­ságharcos nap célja, hogy szervezete­ink tagságában mégj óbban elmélyítse békénk és a szocializmust építő ha­zánk védelmezője, Néphadseregünk iránt; szeretetünket és együttérzésün­ket. Ennek a napnak méltó megünnep­lésére megyénk szabadságharcosai úgy készüljenek, hogy idejében beszéljék át az előttünk álló nagy feladatokat a pártszervezetekkel, vegyék fel a kap­csolatot a DISZ-szel és a többi tő­in égsz ervezet tel. Abban az alapszervezetben fog leg­jobban sikerülni a Szabadságharcos nap. ahol már átbeszélték a feladato­kat és azonnal hozzáfogtak a Szabad­ságharcos nap legteljesebb sikerének megvalósításához. Alapszervezeteink akkor ünnepük méltóképpen szeptem­ber 29-ct, néphadseregünk napját, ha szoros összefüggést tesznek a munka mejavításával és nemcsak ünnepi kül­sőségben ünnepeljük meg ezt a napot, hanem szervezeterink ajánlják fel a vezetőségi ülések állandó rendszeres megtartását, új körök megszervezését, már működő körök levizsgáztatásának előkészítését. A kör politikai megbízot­tak hálózatainak megerősítését, a ver­senymozgalom kiszélesítését és az új tagok minél több beszervezését szövet­ségünkbe és ezt a felajánlásokat ered­ményesen hajtsák is végre. Szervezzék meg a körökön belül a versenyt, mely fokozz? a kör hallga­tóinak tanulási eredményeit, lövész­körökben a jó lőeredményekért folyó versenyt. Üzemekben, ÁMG-ban. állami gazdaságokban, tszcs-ben működő alap- szervezeteink szervezzenek munkabri- gádokaf és szeptember 29--e tiszteleté­re tegyenek felajánlásokat, verseny- vállalásokat és ezzel is mutassák meg, hogy Néphadseregünk napja a szabad­ságharcosok számára újabb alkalom a Haza, Néphadseregünk szeretető és a Béke melletti kiállásunk bizonyítására. Bodor Marion MSzHSz MB Olvasd a Társadalmi Szemle! minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől Szabadságharcosod készüljünk fel néphadseregünk napjának megünneplésére!

Next

/
Thumbnails
Contents