Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-09-09 / 210. szám
2 1051 SZEPTEMBEB t KAP L Ó Házi Árpád elvfárs, belügyminiszter előadása nyomán megjavítja munkáját a megyei tanács Bér isi Mihály ne megyei tanácselnök beszámolója a VB ülésén Tolna megye tanácsa VB ülésen vitatta meg a eoronlévő nagy feladatok végrehajtását Házi Árpáid elvtárs belügyminiszter előadása nyomán. Berki Mihálymé elvtársinő a megyei tanács elnöknője ismertette megyei viszonylatban az eddiig eltért eredmé- nyaket és hiányosságokat, és irányt mutatott községi tanácsaink részere, hogyan kell megjavítaniuk munkájukat az össze« feladatok sikeres elvégzéséért. — A tanácsok megalakulása óta — mondotta Berki elvtársnő — értünk el komoly eredmlényeket. Hogy egyebet ne említsünk, 5619 rendes, 2867 pót tanácstagunk túlnyomó többségének, lelkes példamutatása nyomán, dolgozó parasztjaink ezrei tettek tanúbizonyságot terveik túlteljesítésével arról, hogy a béke megvédése érdekében aktív segítséget *is adnak ^népünk államának. — Ezt úgy érhették el tanácsaink, hogy az állandó bizottságokat helyesen szervezték meg,, úgy, mint Simon- tornyán és Madocsán. Jól működik a szekszárdi állandó bizottság és a bonyhádi járásban pedig a grábóci állandó bizottság. Nem mozgósították ezzel szemben eléggé a tanácstagokat Nagydorogon és Kölesdén. Meg is mutatkozott az erdmény, mert elszakadtak a dolgozóktól. — Eddig munkánk és eredménye- ink megjavítása érdekében döntően meg kell javítani káderképzósünknél a megmutatkozó türelmetlenséget. Nem eléggé bátor a nők minél szelesebb körű bevonása sem. Meg kell változtatnunk az egyes helyeken fennálló parancsolgatás, az administrativ ügyintézések szellemét. A tanácsülések megszervezése körül is vannak még tennivalók, mert nem tudatosítják annak döntő fontosságát. E munkák el- végztéisével el kell érni, hogy az eddiginél jóval nagyobb többségét kapcsolják be dolgozóinknak az ország, a falu ügyeinek intézésébe. Ezen keresztül minden egyes dolgozót személy- szerint is érdekeltté tudják tenni országunk, népünk és a béke ügye iránt. — Segítség a munkában az is, ha mind több dolgozót vonnak be az ellenőrzésbe. Rendszeresítsék és pontosan tartsák be a tanacstag-ok fogadó óráit is, ahol helyes kritikájukatés jó javaslataikat fogadják meg a választóknak. Az országos és a megyei tapasztalat is azt mutatja, hogy ezt a dolgozók el is várják, sőt megkövetelik. Feladat tehát ezt érvényre juttatni. így aktivizálódik egyre több dolgozó, így növekednek eredményeink. — Az összhang megjavítása a megyénél j ő, de a j árásoknál még laza. Még falun is felüti fejét a személyeskedés. Meg kell javítani az egyes osztályok együttműködését. Nem ismerik más osztályok munkáját és nem is akarnak segíteni másnak. Lehet-e adót fizetni, ha nem jól vlágezzük az őszi- tavaszi munkát? Vagy a begyűjtés is csak egy osztály feladata? Nyilvánvaló, hogy nem. — A rendszeres ellenőrzés is fontos a kiadott rendel etek végrehajtásával egy időben. De ez az ellenőrzés egyben segítség is legyen, ne csak megpillantás. Döntő fontosságú ezért, hogy az ellenőrzők tökéletesen ismerjék a mi nagy. Pártunk és kormányunk határozatait. Törekedjenek az áltamfegyelem döntő megszilárdításáMuosi község békebizotteága ie erőteljes harcot, folytat békebegyüjtésiink sikeréért. Nem felejtkeznek el a példamutató jó eremdényeket elérő dol- g07/ó parasztokkal békebizottságokat. erősíteni. A békebizottságba bevonták özv. Tóth Mátyásnét is, aki államunkkal szembeni kötelezettségének túlteljesítésével kiérdemelte ezt a megtiszteltetést. A róni békebizotfcsági tagok is teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket. Ezek közül is kitűnnek az olyan békeharcosok, mint Koczkmncs Mihály 206, Asztalos József 150 százalékos teljesítésükkel. Jó munkájukért a békebizottság emléklapokat osztott, ki a „Békeés a „Vörös Zászló“ tszcs-nele. Emléklapot kapott ezenkívül jó munkájáért, Koczkanics Mihály 8 holdas dolgozó paraszt, hé- kebizottsági tag is. ra. A néhol megmutatkozó osztály- béke hangulatot szűntessék meg és kíméletlenül járjanak el a nép ellenségeivel, a szabotálók'kal szemben. — Különösen fontos a rendelkezések világos, közérthető megfogalmazása, neon úgy, mint a dombóvári járásban, Széles körben tudatosítani kell a kötelezettség teljesítése, vagy túlteljesítése után járó kedvezményeket is, mint a szabad őrltást, stb. Az se történjen meg, mint Szárazdon, ahol a jól teljesítőknek nem osztották ki az okleveleiket. Példamutatásukkal se* gílsé’k tanácstagjaink a tszcs-fejlesztést, nagy országépítő munkánkat. — E feladatok az élesedő nemzetközi helyzet és fokozódó belső osztályharc közepette kell megvalósítani úgy, hogy odaadó és áldozatkész megalkuvást nem ismerő munkával erősítjük a Szovjetunió vezette béketábort <ós segítjük további győzelmek felé Rákosi elvtársunk vezetésével népünk, nagy Pártunk ügyét. — Berki elvtársnő beszámolóját számos felszólalás követte. Muciiban a békebizottság tagjai tudják azt, bogy a béke megvédése és a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása szorosan összekapcsolódik. Tud ják, bogy a további, még lendületesebb fejlődés érdekében az ő példa- mutatásukra is nagy szükség van. A békebizottsági tagok közül eddig már 3 gazda-lépett be a termelőszövetkezetbe, Czapik Károly, Halász Elekné és Vágó Ferenc. így dolgozik egyre fokozódó lendületei Mü esi község békebizottsága, így követik Pártunk tanításait és így akarnak továbbra is eredményesebb harcosaivá lenni békcmozgal rutin k- nak. Ipacs András Mucsi. Mucsi község békebizoHsáqa a begyűjtésért, a nagyüzemi mezőgazdaságért ßämely iz&aetktzeli új élete Éjfél felé járt az idő. A hold sarlója sápadlan emelkedik a Kraszna fölé és ezüstös fényt vet a börvelyi háztetőkre. Balogh Lajos, a kollektív gazdaság raktár-felelőse lábujj hegyen oson be a házba, hogy fel ne költse az asz- szonyt. Szerető mosolllyai hajol a bölcső fölé, ahol 9 hónapos fia, a kollektív gazdaság új tagja, álmodik. A rak tár-felel ős mostanáig dolgozott, a szérűkről egymás titán érkeztek a gabonával megrakott szekerek. Az emberek bizony nem lustálkodnak ebben a nagy dologidőben, hiszen nem tréfadolog közel 2000 hektár föld termését elcsépelni és behordani a raktárba. A háromemeletes magtár padlásig megtelt már gabonával. így lett Börvely szövetkezeti község Hol vannak azok az idők, amikor Balogh Lajos és sok más szegényparaszt látástól vakulásig robotolt a kajakoknál néhány zsák kétszeresért. Apja hatholdas szegényparaszt volt. Alig végezte el Balogh Lajos a hét elemit, máris kénytelen volt cselédnek szegődni. Amikor megnősült, felesége vele együtt járt robotba. Hol Kis Endrénél, hol Endrei Lajosnál dolgoztak. Mind a. kettő gyalázatosán fizetett. A tavasz mindig üres házat talált nálam. A szegénység valósággal hozzámtapadt — szokta mondani Balogh Lajos, amikor a múltra emlékezik. Így élt egészen 1949 nyaráig, amikor a kommunisták és a pártonkívüli szegényparasztok Börvclybcn is elhatározták, hogy kollektív gazdaságot alapítanak. Egy évig szorgos és példás közösségi munka után 44 család megünnepelhette a termés szélosztását. Élt és virágzott a kollektív gazdaság annak ellenére, hogy a kulákok ennek az ellenkezőjét terjesztették. A múlt év augusztusában, a felszabadulás évfordu- óján az egész falu összegyűlt. Az ünnepségen a többi között szót kért Bartha István tanító is, á kollektív gazdaság legöregebb tagja. Harmincöt éve vagyok tanító Börvelyben -— mondotta. Apátokat, titeket, és gyermekeiteket én (állítottam meg a betűvetésre. Mindenkit ismerek a faluban. Csak azt szeretném mondani, hogy eltelt erfy év, amióta megszületett a mi kollektív gazdaságunk. Nem úgy mentek a dolgok, ahogy a kulákok szerették volna. Saját szemetekkel győződhettek meg róla, hogy, hazudtak nektek. Nekünk lett igazunk. A mi termésünk volt a, legjobb nemcsak a börvelyi határban, de az egész környéken. A mi keresztesen vetett húzónk a legsúlyosabb. Kukoricánk is jobb. mint bárki másé. A kollektiv gazda ság tagjainak mindenük megvan. többé nem szenvedünk szükséget. A minap 200 család kérte, vegyük fel őket is soraink közé. Ez az én legszebb jelentésem. Másnap ipát" az egész község szegényparasztsága, valamint az egyéni gazdálkodást folytató középparasztsága belépett a kollektív gazdaságba. A fejlődés útján Az „Előre" kollektív gazdaságban 54 család földjét művelik már a szovjet agró technika módszereivel. Harmincöt hektáron konyhakertészetet létesítettek, 300 hektáron kendert, 200 hektárön pedig burgonyái és egyéb növényeket termelnek. A múlt évben épített, baromfitelepen 180 Leghorn-csirke, 320 Rhode-Island tyúkot., 31 libát és 52 pulykát nevelnek, minthogy azonban a telep már szűknek bizonyul, rövidesen megkezdik továbbfejlesztését. Most, hozzák tető alá az istállót, amelyben 200 tehenet tartanak majd. A múlt hónapban 58 új méhkast vásároltak. Börvelyben régen nagy volt a nyomorúság. A szegeriy- paraszfok közül sokan nádvágásból és gyékénykosarak fonásából tengették életüket, s még szerencsésnek tartották azt, aki éhbérért munkát kapott a zsírosparasztok- nál, vagy a kendergyárban, A szegénység és nyomorúság azóta eltűnt, s mert a börvelyiek is szeretettel végzik a munkát, rohamosan fejlőik a kollektív gazdaság. Az irodában Nádas György végzi az elszámolást. Most két éve szegényparaszt volt, kis földjén nem termett soha annyi gabona, amennyire a család ellátásához szükség volt. ö is a kulákhoz járt napszámba. Alig hogy belépett a kollektív gazdaságba, elküldték Nagyszebcnbe a 6 hónapos könyvelő-tanfolyamra. Ma már náluk is nagy a bőség. Lánya, Vierika óvónő a faluban. Nádas György óljából 6 sertés hízik. Aratás után elhatározta, hogy új házat épít, még ősszel beszerzi a szükséges épületfát. Uj tervek — új kilátások Az asztalosműhclybon dolgozik Rácz József. Két'’évvel ezelőtt még béres volt és íme m!i négyszobás új, kertes házban lakik. Tavaly 238 munkanapot teljesített. Jövedelméből négy rend ruhát, bakancsot, cipőt vásárolt, feleségének hat rokolyát vett, és felruházta három gyermekéi is. Udvarán 70 csirkét, 12 libát nevel, az ólban két disznó hízik, az istállóban tehén és borjú ropogtatja a jófajta lépi sár jut. Kollektív gazdaság nélkül sohasem lettünk volna ilyen gazdágok — mondja a felesége. Obis Lajos, a kollektiv gazdaság elnöke néhány nap múlva tér haza a Szovjetunióból. Mennyi mindent láthatott, mennyi mindent tanulhatott az ottan; kolhozokban! A börvelyiek biztosra veszik, hogy sok új tapasztalatot hoz magával, Úgy tervezik, hogy ezeket az új tapasztalatokat be is vezetik majd az új gazdasági évben, hogy még nagyobb legyen a bőség és boldogság Börvely szövetkezeti községben is. A jól előkészített termelési értekezlet a terv teljesítésének fontos tényezője ^ május 1-í, az augusztus 20-i munkaversenyben elért termelési eredmlányek mutatják, hogy megyénk területén is, Pártunk szervező és nevelő munkája nyomán, munkásosztályunk tömegeiben egyre jobban erősödik a szocializmusért, a békéért folyó harc iránti felelősségérzet. Megyénk dolgozóinak egyre nagyobb tömegei értik meg, hogy a szocializmus építésének, békénk megvédésének leghatásosabb eszköze a termelés, a munka t e rm elek e n y s égi ének emelése, a munkafegyelem megszilárdítása. A munkához való új viszony kialakításában, az anyagtakarékossági mozgalom népmozgalommá (való elterjesztésében nagy jelentőséggel bírnak a .termelés értekezletek. g zeptember 12-től 19-ig terjedő héten megyénk üzemeiben is termelési értekezletek lesznek. A termelési értekezlejeken a dolgozók ja. vaslataikkal, bírálatukkal járulnak hozzá az ötéves terv sikeres végrehajtásához, a termelés helyes irányításához. A termelési értekezleteken a dolgozók széles tömegeinek bevonásával tárgyalják meg az üzemek a .legfontosabb termelési kérdéseket, az egyéni felelősség kifejlesztésének, a munka- fegyelem további megszilárdításának, a termelési egységek közötti együttműködés megjavításának, a Gazda-féle anyagtakarékosságí mozgalom kiszélesítésének feladatait. A helyesen megszervezett ég előkészített értekezletek segítik megértetni a dolgozókkal az egyén és az oszály érdekeinek szoros összefüggését, elválaszthatatlanságát a szocializmus építésében. A termelési értekezleten a dolgozók megtárgyalják a műhelyvezető, igazgató beszámolóját, megvitatják a termelésben elért eredményeket, a termelést gátló körülményeket, meghatározzák a hibák kijavításának módját. Ott, ahol a beszámoló az üzem termelési kérdéseivel konkrétan foglalkozik és az ÜB a szakszervezeti aktívák bevonásával, a bér és termelési, valamint a kuItúr-nevelési bizottságok mozgósításával jól megszervezi az értekezleteket, ott a dolgozók teljes létszámban részt vesznek és bírálatukkal járulnak hozzá az 1951. étű terv részleteiben való teljesítéséhez. A beszámolóknak ismertetni kell az elkövetkezendő termelési feladatokat, problémákat és ismertetni kell az előző termelési értekezleten elhang-, zott javaslatok megvalósítását is. U " zemi bizottságaink alaposan készüljenek fel a most tartandó termelési értekezletekre. UB-ülésen, aktíva- és népnevelő értekezleteiken tudatosítsák a dolgozókat a termelési értekezletek jelentőségéről, helyéről, időpontjáról, napirendjéről és beszéljék meg az értekezleten való aktív részvételt. A mozgósításra használják fel a jól bevált módszereket„ mint tették azt a Bonyhádi Zománcgyárban, vagy a Simontornyai Bőrgyárban, ahol hangos híradón, faliújságon keresztül is fejtettek ki agitációt, az egyéni agitáció mellett a dolgozók mozgósítására. Az üzemi bizottságok nyújtsanak agitáció mellett a dolgozóknak és biztosítsák a bírál'at-önbí- rálat alkalmazását, mozgósítsanak a kritika és önkritika bolsevik módon való kifejlesztésére, hogy minden dolgozó, személyre való tekintet nélkül bátran vesse fel az üzem műszaki vezetése, ja szakszervezeti szenvek, egyes személyek munkájában mutatko. zó . hibákat, melyek akadályozzák Pártunk II. kongresszusának határozata értelmében felemelt ötéves tervünk végrehajtását. A műszaki-gazdasági bizottságok tagjai adjanak segítséget a beszámolók elkészítéséhez, valamint is- mertessék a műszaki értelmiségi dolgozók között a termelési értekezletek jelentőségét. Akkor lesz jó a termelési értekezlet, akkor tölti be szerepét teljesen, ha minden dolgozó résztvesz aktívan, bátran bírál, javaslatot tesz, ismerteti munkamódszerét. Csak így biztosíthatjuk, hogy a termelési értekezletek a tervek teljesítésének és túlteljesítésének fontos emelői legyenek. A termelési értkezletek jó előkészítése, szervezése az ÜB-nek egyik fontos feladata. A jómódszerek kialakítása elősegíti az értekezlet nívója emelését. A termelési értekezletek célja a soronlévő feladatok megoldásán kívül, hogy megjavítsa a szakszervezeti munkát és elősegítse, hogy a sokoldalú munka területén minden aktíva megái ja helyiét. Ezért vár fontos szerep a termelési értekezletekre, ezért kell jól felkészülni, mert csak így biztosíthatjuk, hogy szerepét jelentőségéhez mérten betöltse, hogy a terv teljesítéséiért folyó harc sikerét elősegítse. Megbeszélte feladatait a megyei tanács népművelési állandó bizottsága Csütörtökön délelőtt ült össze a Tolnamegyei Tanács népművelési ál- 1 tandó bizottsága, hogy ■ megbeszélje feladatait. Bősz József eívtárs, a Megyei Tanács népművelési osztályának előadója ismertette azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkező őszi évadban a bizottság tagjaira várnak. A feladatok között elsőnek az alap- ismereti tanfolyamok beindításának elősegítését és ellenőrzését említette meg. foglalkozott a tavalyi hiányosságokkal, majd megállapította, hogy a legdöntőbb ezen a téren a jó előkészítés és az előadók jó kiválasztása. Ugyanezt állapította meg a Szabad Föld Téli Estékkel kapcsolatban is. Itt is legdöntőbb a jó előkészítés és az előadók jó kiválasztása. Megálla: pította, hogy az elmúlt évben*az a gyakorlat uralkodott tanácsainknál, hogy elhanyagolták az oktatást és in-* kább mutatósabb dolgokkal foglalkoztak, amelyeknek hamarább jnutatko- zott meg az eredménye. Ebben az évben — éppen a tavalyi tapasztalatokon okulva — a jó előre fel kell feszülni ezekre a feladatokra, hogy minél nagyobb eredményt érhessünk el. A továbbiakban a kultúrotthonok munkájával foglalkozott Bősz elvtárs. Legfontosabb feladatnak jelölte meg, hogy meg kell javítani, rendszeressé kell tenni a kultúrotthonok munkáját. Biztosítani kel, hogy minden kultúrotthon a működési szabályzat szerint dolgozzon. Ismertette még a feladatok között az üzemi kultúrmunkával. a maradiság elleni harccal és a járási, községi állandó bizottságok műn kajának megjavításával való foglalkozás jelentőségét. Végűi, mint egyik legfontosabb feladattal, a könyvtárak munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy jelenleg 110 népkönyvtár működik megyénkben többségében jó eredmény- nyel. Különösen lemérhető ez a jó eredmény abban, hogy az első félévi könyvolvasási átlag jóval felülmíSja a tavalyi egész évit. Ezzel azonban nem szabad megelégedni, hanem arra kell törekedni, hogy minden üzemi ét mezőgazdasági dolgozóhoz eljusson a könyv. A feladatok megvitatása utáji határozatot hozott a bizottság a feladatok elvégzésiével kapcsolatban. A határozatban javasolták a Megyei Tanáct végrehajfőbizottságának, hogy a legközelebbi ülésén tárgyalja meg ai oktatási munkát és hozzon határozat tot a kultúrotthonok munkájának megjavításával kapcsolatban. MEGJELENT KÖNYVALAKBAN Gr ősz József és társai hünperének anyaga. A tárgyalás gyorsírási jegyzőkönyve alapján készült könyv ismerteti a hazaáruló kémbanda perének anyagát a vádirattól az ítéletig. A kötet közli a bizonyítási eljárás során ismertetett eredeti •dokumentumokat és a tárgyaláson készült fényképeket. Szikra kiadás. 386 oldal. ARA 6 FORINT Kapható minden állami könyves, boltban és az üzemi könyvpropa “nudistáknál. 9
