Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-02 / 204. szám

B fi P L Ő 1951 SZEPTEMBER 2 A keszőhidegkuti Új Éfet 20 ho!d gyapofvetése 80 ezer forint jövedelmet hoz A keszőhklegktití term« 15szcvet-k e- zetí csoport annak ellenére, hogy csak 1950-ben alakult 26 taggal, mé­gis büszkélkedhet jó eredményeivel. A megalakuláskor mindössze 10 da­rab Lovuk és 10 darab szarvasmarhá­juk volt. De a tagság szorgalmas munkája nyomán napról-napra erő­sebbé tették a csoportjukat. A cso­port saját erejéből átalakított egy is­tállót, amely 50 darab számosállat befogadására alkalmas és ezenkívül a sertésállomány részére megfelelő he­lyiséget biztosítottak. A csoport terméseredményei jóval felülmúlják az egyénileg gazdálkodók eredményét. Különösen szép ered­ményt értek el az ősziárpánál, mert 15 mázsa 20 kilógrammos az átlag­termés, amivel példát mulatott a csoport a község dolgozó parasztsága előtt. A csoport megalakulásával új termelési ág lett bevezetve, ami Ke- szőhidegkuton eddig ismeretlen volt. Több, mint 20 katasztrálís hold gyapot vetéa* van a csoportn ak, amiből közel 80,000 forint jövedel­met várnak. Szépen fejlődik a cukor- és takar­mányrépájuk is, amiből körülbelül 150—160 mázsa átlagtermés várható. A -csoportnak van kertgazdasága is, ami ezidiig több, mint 15.000 forint tiszta Jövedelmet biztosított a tagok­nak. Az év folyamán 100 darab sertést hizlalt a csoport, ami 11.000 forint tiszta jövedelmet biztosított, A pártsa er vezet Ipáuyílátaval a csopor vagyona alaposan meggya- ráppdott, úgy, hogy 10 darab ló, 30 darab szarvasmarha, 5 darab borjú, 19 darab anyakoca, 125 darab malac és 320 darab baromfival rendelkezik. Ezenkívül a csoport 46 darab süldő osztott szét tagjai között. Ha meg­nézzük a keszőhidegkuti csoportot, hogy h-onnan indult el és milyen eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás során, világosan vissza­tükrözi a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét az egyéni * gazdálkodással szemben. Ezeket az eredraésiyeket nem volt könnyű feladat elérni, mert a kulá'kság Keszőhidegkuton is min­den eszközt megragadott, hogy a ter- melőcsopert fejlődését gátolja. Éppen ezért komoly harcot kell folytatni a 'csoport tagságának az osztályellen- eilenséggel szemben. A miniszterta­nács ebben az évben új jövedelmi el­osztási rendszert hozott, amely sze­rint a jövedelmet a csoportok pénz­ben és természetben fogják elosztani. Az új jövedelemelosztási rendszer elősegíti a háztáji gazdálkodás to­vábbi kiszélesítését és mindinkább magas életszínvonalat tudnak elérni. Keszőhidegkuton is részesült minden egyes tag a háztáji gazdaság fejlesz­tésére az áTpatermésből is. Tullnor István 10 mázsa, Fehér János 9 mázsa 60 kiló árpát ka­pott munkaegységei után. A csoport gondoskodik tagjainak tüzelőellátásáról is. Minden család­nak jutott a csoport erdejéből egy köbméter'hasábfa és négy kocsi ro­zséin. Ezenkívül gondoskodik a cso­port tagjainak ruhaellátásáról is, Kiss István, a csoport egyik legjobb mun­katársa 25 méter ruhaanyagot kapott munkaegysége arányában. Kiss István több, mint 340 mun­kaegységet teljesített és már most 8,500 forint jövedelemre számíthat. így élnek és dolgoznak a kesző­hidegkuti Uj Élet tagjai, de ugyan így, vagy ehhez hasonlóképpen a többi termelő csopor tok tagjai is. Ezért van az, hogy egyre több dől gozó paraszt szakad el a régitől és válassza az újat, a nagyüzemi gaz­dálkodás útját, Követik Pártunk út­mutatását, hogy az Uj Élet tagjaihoz hasonlóan boldog, nyugodt, vidám kulturált emberi életet élhessenek. Megkezdődik az áitaSáoos iskolákban i a tanítás l Ismét megszólalnak az iskolák örö­met jelző csengői. Gyermekzaj, ko­moly munka, olykor vidám kacagás hangja veri fel az általános iskolák két és fél hónap óta álmodó csend­jét. Kezdődik a lélekmemiesítő munka, a tanítás. Mielőtt énig felkel formád nagy munkához megújult erővel hoz. záfogtak volna az arra. hivatott ne­velők igyekeztek méltóképpen elő. készülni nemes munkájuk elvégzésére. Egyik ilyen legnagyszerűbb iskola volt a nyári szakosító tanfolyam, ahol a nevolői-iamítói munka sokolda­lú munka sokoldalú kérdéseiben, ezer- skálájú változataiban, a 'legmélyebb pedagógiai tudással és érzékkel meg­áldott tanerők é-s útmutatók állottak rendelkezésére a tanítóságnak. Napi. renden a szálánál kérdés '.tovább vite­lének ügye mellett az ideológiai és politikai kiképzésre is nagy súlyt fektettünk. ■ A “jó pedagógus körülnéz a falun,. és az .értelem, igazság sizerint cselek­szik a nép érdekéért. Ma már min­den nevelő a köré je seregiért néppel egy, védőbástya és ha megértő elv­társi összefogásaiul új erőt gyűjtünk, törhetetlen hittel munkáik odúnk a jövőért, elérjük a világ népének ál. mát, a felvirágoztatást, a békét. Nemcsak belsőség, hanem külsőleg is rákészül a gyermekek fogadására a. nevelő. A tiszta tanterem, egysze­rűen, de ízlésesen díszítve, várja a.- novemdékek.. sokaságát. A. -gay elgsj- szémpontból végtelenül fontosak azok a hatások, amelyek a gyermek lelkét érik akkor, amikor az iskolába lép, A tiszta, meghitt, barátságos környe­zet kellemes hatásai nagyban hozzá­járulnak az iskola, a tízhónapi otthon megszerettetéséhez. Minden tanító ilyenkor a tanév ele­jén mindenkivel!, de különösen ön. magával megbékülve lépjen az iskolá­ba. Vigye be oda a tiszta, nyugodt lélek derült munkákédvét, mert csak ezzel teremtheti meg azt a hangula­tot és jóérzést, amely nélkül nincs eredményes nevelés. A7 iskolák kapui 'kitárulnak, s vár­ják a gyermekek százezreit. Vágy, rnunkakedv, bizakodás szállta meg a lelkeket. Készen álil a • gárda a nagy nerazetépítő munkára. , .Rajta csak, rajta!.. A Brassnvó Dezső dg esi nevelő MEGJELENT a „Termelőszövetkezeti Híradó“ 5. száma. A lap új száma fejlődő termelő­szövetkezeti mozgalmunkat ismer­tet. Képekkel, cikkekkel mutatja be a nagyüzemi társasgazdálkodás elő­nyeit az egyénileg dolgozó parasz­tok nehéz munkájával és termés- eredményeivel szemben­Kiemelkedő cikkek a legújabb számból: Ezért lépett be a cso­portba Berkes .Mátyás középparaszt. A kolhozparasztok példája lelke­sít -. • E cikkek mellett képeket, hÍreket közöl a lap a terménybeadásban -'élenjárókról, megmutatja, mi Ivei. nagy előnyt, jutalmat biztosít álla­munk a termén ^beadási kötelezett­séget túlteljesítő dolgozó paraszt­ságunknak és termelőszövetkeze­teinknek. LEVEL SZOVJET BARÁTOMHOZ írta: JORGE AMA DO edoes barátom, már sokat hal­lottam rólad és életedről. Ma­gam szerettem volna neked írni, de bár tizenkét éves vagyok — én még nem tudok írni. lEzért apámnak egy barátját kértem meg, hogy írja meg neked ezt a levelet. Ne gondold, hogy írástudatlanságom hanyagságom­ból ered, de nálunk, Brazíliában a dclgózők gyermekei nem járhatnak is­kolába. Kevés az iskola és a szükséges ruha, a cipő és a könyvek pedig na­gyon drágák. Az én apám egyszerű munkás, aki éhbérért dolgozik, amit keres, kenyérre is kevés. Én valóság­gal rongyokban járok. Honnan is ve­hetnénk könyveket? A családunk nagy és ezért testvé­reimmel együtt már kiskorunktól kezdve dolgoznunk kell. Az iskolához tehát időnk se volna. A g-yári munka nagyon nehéz. Ha nem dolgozunk megfeszített érővel, a gazdánk azzal vádol meg bennünket, hogy naplopók vagyunk és elraboljuk' tőle a pénzt. A'eki ugyan mindene megvan, amit szeme-szája megkíván, de bennünket, akik nyomorogva álunk, tolvajoknak nevez. Gazdánk fia egykorú veb’m. G tud írni, sót autón jár az iskolába és azon a pénzen, amibe egy ruhája ke­rül, a mi egész családunk felöltöz­hetne. Mi gyerekek ugyanannyit dol­gozunk. mint, a felnőttek, mégis jóval kevesebb bért kapunk. Miért? Gaz­dánk véleménye szerint egy gyereknek nem jár annyi bér, mint egy felnőtt­nek. Koromat azonban csak a bér­fizetésnél^ veszik figyelembe, egyébként ugyanolyan kegyetlenül bánnak ve­lünk. mint a felnőttekkel. Látod, ez az oka annak, hogy sem én, sem unokafivérrm, Toniko, aki falun él. nem tudunk sem írni, sem olvasni. Toniko apja béres egy gaz­dag földbirtokosnál. Látásiól-vakulási g dolgozik a mezőn, Tónikával együtt. Toniko apja már évek óla nem látott pénzt. Egyszer ugyanis megbetegedett és betegsége alatt adós maradt gaz­dája üzletében. Azóta jó néhány év telt el, de adósságát még mindig nem tudta kifizetni. És akármennyit dob gozik, az adósság nem fogy,' hanem egyre nő. így azután a végén még a földbirtokos el is árvereztetketi. De ne gondold, hogy csak Toniko és én nem tudunk írni. Hozzánk hason­lóan .sokszázezer brazil gyermek sem já riskolába. Brazíliában a lakosság 72 százaléka írástudatlan. Annak el­lenére, hogy ilyen írástudatlan va­gyok, mégis van egy kiváltságom: az, hogy élek. Hiszen a mi hazánkban a gyermekeknek körülbelül . fele hál meg kétéves kora előtt. Borzalmasak az életviszonyok is nálunk. Egy hét-nyolc­tagú család egyetlen kicsiny szobában zsúfolódik össze. Mi, gyerekek olyan soványak vagyunk, mint a csontváz. Csak a hasunk fúvódik fel a rossz táplálkozástól és az arcunk lesz föld- színű. A gazdag emberek undorral húzód­nak el mellőlünk, ha a közelükbe , ke­rülünk, pedig nem vagyunk szörnyete­gek. Kopakanában. Rio de Janeiro ten­gerparti kertvárosban él egy gazdag szenyóra. Háza körül gyönyörű kert terül el, egyetlen fiának minden játé­kát Amerikából hozatja. Ez a szenyóra is undorral fordul el tőlünk, amikor meglát. Zeka, a kis néger fiú mesél néha az asszonyról. Zeka a szenyóra házában él, miután szüleitől elvette. Azt ígérte a szülőknek, hogy saját fiaként neveli majd Zckát. A gazdag szenyóra azonban becsapta a szegény négereket. Az ' elkényeztetett kisfia szeretett lovagolni de miután az. igazi lóhoz még kicsi, hát. Zekát használja paripának. Én is Kopakanában élek, de nem a tengerparti villában, hanem egy nyo­morúságos kis viskóban. A viskót deszkahulladékból, vosdorabokból állí­totta össze apám. Még koporsófedelek is vannak benne. így élnek a brazil dolgozók gyermekei. Az én hazám gyönyörű ország és én bizony szere­lem- Apám, egy egyszerű munkás la­nított meg rá. hogy szeressem Brazi­liát. Azt is tudom, hogy Brazília na­gyon gazdag ország, de apámtól tu­dom, hogy az ország kincseit az Észak- amerikai Egyesült Államok milliomo sai rabolják el. Ezek még azt is akar­ják, hogy 20 éves bátyám menjen cl harcolni Koreába. Apám arra is- megtanított, hogy a te hazádat is szeressem. Tudom, hogy a Szovjetunióban, a te hazádban min­den gyermek boldogan él. Nem is tud­ják, kogy mi az éhség és a nyomor. Minden gy&rmek iskolába jár és a gyer­mekek Szeretik a többi országok gyer­mekeit is. Apám barátja mesélte el, hogy a Szovjetunióban a gyermekeket az állam szeretető veszi körül, és hogy a Szovjetunióban van egy ember, aki úgy szereti a gyermekeket, mint egy jóságos nagyapa. A jósága határtalan, Sztálinnak hívják. Nálunk is van egy Hvcn ncmcslelkü ember. Prcstesnek hívják. Ö a mi né­pünk vezére, aki ki akefja kergetni az idegen rablókat hazánkból. Prrstcs meg akarja szüntetni a földesúri kas­télyokat és Brazília dolgozói mind mö­götte állnak. Az apám is az ő hive, ezért ki is dobták a gyárból és bebör­tönözték. Az amerikaiak Koreába akarják küldeni a brazil katonákat, de a mi népünk nem akar harcolni. A bá­tyám is azt mondja, hogy ha már fegy­vert kid! fognia, inkább az amerikai kapitalisták ellen fordítja. Mi. szegény emberek sokat nélkülö­zünk, de nem veszítjük el a hitünket. Hozzánk is eljut a fény, ami a ti fő­városotokból sugárzik és akkor majd mi. brazil gyermekek is áttörök le­szünk. Viszontlátásra, kedves barátom. Úgy szeretlek téged, népedet, és hazádat, mint a bátyámat, a brazil népet és Braziliát. Sztálint ugyanúgy szeretem, mint Prestesl. A mi apáink és testvé­reink sohase harcolnak a szovjet, nép ellen. A te hazád ellenségei egyben a mi ellenségeink is. és mi valamennyien arra vágyunk, mint ti: a békére. ’ És mi. ugyanúgy, mint ti, meg is védjük a békét! 5 Aminek nem szabadna lennie . . . A tolnai tanácsi már több ízben megadta a helyi földmüucsszövetkezeí népnevelőinek azoknak a gazdáknak a neveit, akik már gabonájukat elcsépel­tek és nem teljesítették beadási kötelezettségüket. A tanács kimutatása azonban nem minden cselben volt pontos, mert, feltüntetett olyan neveket is, akik már túl is teljesítették beadási köelczcttségüket. Az ilyen gazdák jogo­san mondhatják, hogy .,miért zaklatnak, hiszen én már eleget tettem az ál­lam iránti kötelezettségemnek * - •••> A MEZOKERa kért ládákat kiszállítja a földrnüvesszövetkezethez. hogy abba gyümölcsöt és zöldségfélét tárolhassanak. A tolnai földmüvcsszövctke- zethez is leszállította a kért ládákat. Ezeket a ládákat, azonban inkább ron­csoknak lehetett volna nevezni, mert. azok nagyrészc bizony darabokban volt. A MEZÖKER ne csak arról gondoskodjon, hogy a kórt ládákat, hely. színre száll.tsa. hogy papíron ki tudja mulatni: eleget tett a kéréseknek", hanem arról is, hogy a ládák használhatók legyenek. * A tolnai f(ildiuűve*nxiivefkexet a község több pontján versenytáblát helyezett el, amelyre felírják az eredményeket. Ez helyes. Nem helyes azon­ban az. hogy a földművesszövet kezet előtt i' versenyt táblán augusztus 29én a többi közölt ez állt: Bogyiszló ere aménye 75.5 százalék. Tolna eredmé­nye 84.7 százalék. Ugyanazon a napon a tanács előtti vcrsenytáblán e$ volt, olvasható: „Bogyiszló eredménye 48.2 százalék. Tolna eredménye 78.5 . százalék . Vájjon melyiket Iv.gyjék el a. község dolgozó parasztjai, amikor mind a keltőt a helyi földművesszövet kezet irta fel azzal a céllal, hogy sák: milyen Tolna és Bogyiszló községek közti verseny állása. Az őszi kalászosok alá a talajelőkészílés befejezés előtt áll járásunkban Kedves Tolnai Nanló! Nálunk, a dalmandi gépállomáson nagy lendülettel folyik a munka. Még zúgnak a cséplőgépek, de már javában folyik az őszi kalászosok alá a talajelőkészítcs és a tarló­buktatás is befejezés előtt áll járá­sunk területén. Minden lehetőséget megadunk, hogy termelőcsoport­jainknak és dolgozó parasztságunk­nak a gépi művelések helyes alkal­mazásával az ideinél sokkal maga­sabb terméseredményeket tudjunk biztosítani a jövő gazdasági évben Gépállomásunk dolgozói a munka menete közben nem feledkeznek meg az újságolvasásról sem, mert abból tudnak tájékozódni, hogyan állnak a többi gépállomások dolgo­zói a talajelőkészítő munkálatok­kal. Keppel Ferenc és Tii/.kő László traktorosok is áttanulmányozták a minisztertanács 1951—52-es gazda­sági évre szóló határozatát, ami a növénytermesztés' fejlesztéséről szó! A minisztertanács határozatának átian'i imánvozása után elhatároz­ták, hogy a talajmunkáknál na­gyobb gondot fordítanak az őszi mélyszántásra is, és az eddiginél mélyebben végzik azt, figyelembe véve az előző szántás mélységét, 20—25 centiméter mélyen fogják elvégezni az őszi mélyszántást. Keppel Ferenc elvtárs, országos viszonylatban, is a legjobb trak­torosok köze tartozik Az 1951, évi tervét augusztus 26-ig 101 százalékra teljesítette. Az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére pedig vállalta, hogy elő­irányzott tervét október 15-ig 150 százalékra teljesíti. Vállalásában szemelőtt tartja . az üzemanyag csökentését is, mert tisztában van azzal, hogy minden csepp üzem­űn yagrncgtakarítással a béke ügyét szolgálja és ötéves tervünk sikeres be*V'i(v/>séf segíti elő Vállalásában az üzemanyag csök­kentését. 88. százalékra kívánja csökkenteni, amit a munka helve?! megszervezésén keresztül kíván el­éírni. A gyakorlatban meggyőző­dött a í rói, hogyha a forgókat előre kijelöli, csökken az üresjárata, ke* vesebb a várakozás cs ez is jelent 10_ százalékos anyagmeglnkarítást. Kitapasztalta azt is, ha lehetőség szerint a harmadik sebességgel szánt, í.jabb 5—10 százalékkal ke- vesebb üzemanyagot fogyaszt és így, ha f, talaj viszonya megengedi, azt mindenkor használja is. Az ii/emanvag megtakarításához hozzá­járul még az is, hogy a gépet nem gázolajiaí, hanem tisztán vízzel mossa le, mert a gépkezelés alkal* mával nagyobb mennyiségű gáz­olajat használ el. Kiszámította, hogy az így használt üzemanyaggal 80— 90 holdon tudna végezni mélyszán­tást. Keppel elvtárs büszke is az erőgépjére, amit 1949. őszen kapott, mert 2 év alatt mindössze. 10 óra kiesése volt, pedig többezer hold földet felszántott és minden alka- lomsl túlteljesítette idénytervét. Tűzkő László Sztalinyec traktor- vezető évi tervét augusztus 26-ig 90.7 százalékra teljesítette és vállalta, hogy évi tervet novem­ber 1-ig 150 százalékra fogja teljesíteni, 90 százalékos üzem- anyagfogyasztássnl Keresztes Sándor augusztus 26-ig 80 százalékra teljesítette évi tervét és vállalta, hogy Sztálinyecével no­vember 1-re 140 százalékos teljesít­ményt fog elérni 95 százalékos üzemanyagfogyasztással. Gépállo­másunk többi traktorosát is átfűti a munkaverseny nemes tudata ami megmutatkozott a cséplési munká­latoknál is- Fáradságot nem ismer­ve dolgoztak és vasárnap is csépel­tek, hogy mielőbb raktárba kerüljön a dolgozó parasztság egész évi műn- kájának gyümölcse. Miklós József dalmandi gépállomás vezető mezőgazdásza. MNDSZ-asszonyamk harca a hékebegyiijtésért A begyűjtés ütemének meggyorsí­tására Dombóváron a pártszervezet irányításával az MNDSZ-asszonyok 48 kisgyűiésl szerveztek. Két kisgyű- iést teljesen önállóan az MNDSZ- asszonyok tartottak meg. Ezenkívül 9 tagú MMDSZ nőnevelő-brigád jár ki a járás területére, hogy elősegítse a falvak dolgozó parasztságát a begyűj­tési munkálatokban és a tszcs-k megerősítésében. Igen jó munkát vé­geztek Kocsolán, Gyulajon és Szak­oson. A brigád jó munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kocsolán 12 dolgozó paraszt tért rá a felemelke­dés s a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. S az állammal szembeni kötelezett­ségüknek eleget tevő dolgozó parasz­tokat a. dombóvári MNDSZ kultúr- csoportja felköszönti és csasztuská- jukban megdicsérik őket. Őcsényben az MNDSZ-szervezet vezetősége tag­gyűlést hívott össze a begyűjtés mun­káinak megjavítására. A lelkes tag­gyűlésen 120. asszony jelent meg, Dunaföldváron 30 asszony végez a Pártszervezet irányításával felvilágo­sító munkát, hogy lemaradásukat a begyűjtési békehéten behozzák. Rend­kívüli népnevelőértekezletet tartot­tak, melyen 60 asszony ígérte meg, hogy sikerre viszik a békebegyüjtési hetet. Amint e néhány példa is mutatja, megyénk dolgozó női a béke megvé­dése érdekében minden erejükét lat- bavetik. Tudják, hogy a békebegyűj­tési hét sikere nemcsak felemelt öt­éves tervünk sikeres befejezését je­lenti, hanem egyúttal döntő csapád jelent a háborús uszítok, imperialiv- ták és csatlósaik aljas Iérvéi ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents