Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-08-31 / 202. szám
1951 AUGUSZTUS 31 NAPLÓ Ne tekintsék népszerűtlen feladatnak a békeg^űlési Sárszentiőríncen sem SArszentlőnmc község dolgozó parasztjai is befejezték a oséplést. A begyűjtés azonban igen vontatottan [fc-alacL A kenyérgabona begyűjtési t-arvüknek jóformán felét teljesítették. Különösen nagy a lemaradás a C- Jegyre való beadásban. A több mint '2000 lelkes községben, zabból 1 mássá, árpából 4 mázsa a C-vételi jegyekre beadott mennyiség. Mi lehet itt a hiba ?-Pedig a példamutatásban sincs hiány, Bakonyi Mihályné, a pártszervezet elnöke, most helyettes titkára, túlteljesítette kötelezettségét és a 200 Százalékon felül teljesítők között van e neve. Szűcs István elvtárs, a tanács elnöke a legelső volt, aki teljesítette jjkötelezetfsé-gét államunkkal szemben ;iés még hozzá 133 százalékra. V autónak azonban többen is pártonkívüli, Becsületes dolgozó parasztok is, akik mint Szabó József 129. házszám alatti •fakos, aki 300, Iker János 215, Mül- jjSer István 230 százalékra teljesítették ^beadási kötelezettségűiket. Nem elég azonban az, hogy a pél- iflamutatás meg legyen, azt helye- •*en fel is kell használni az agitáció- ypál, a népnevelő munkánál, különösén párttagjainknak. Ez a titka az jftfeoi lemaradásoknak és ezen kell »Sürgősen változtatni. A pártszervezet tagjainak kell összefognia a község áösszes dolgozóit békebegyüjtésük sikere érdekében. Először is azonban e pártszervezet vezetőségének a tagságot kell összehozni. Tűrhetetlen éllapot az, hogy amikor a gyűlésekre, •mikor a feladatok megoldását kelletne megbeszélni, a tagság negyedrésze, jó ha összejön. Nép»x erűt len feladatnak tekintik, «mikor most a békebegyűjtésben, országunk, népünk, a hatalmas Szovjet- «níó vezette béketábor erősítéséért kell küzdeni. Kíméletlenül le kell •leplezni az ellenséget, a k.ulákot, aknamunkájukat, suttogó propagandájukat is, Kultúrforradalmunk beszédes bizonyítéka a népünk állama által juttatott 4G0 kötetes népkönyvtár is hatalmas segítség ebben a munkában, csak fel kellene használni. Ezt azonban éppen párttagjaink nem veszik döntően igénybe. Gyakorlati munkájukban pedig feltétlen szükséges volna megismerni a hatalmas . Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának gazdag tapasztalatait, a , szovjet emberek hősi harcát és mos- ttani boldog életét. Jobban menne a tszcs fejlesztés Stis, ha szerveztek volna egy kömyv- :enkétot, például az „Uj Barázdát ‘szánt az eke“.című regényről. Nem dicsérendő az sem, hogy Bakonyi elv- társnő hallani sem akar a tszcs-rö1. Pedig Rákosi elvtárs kongresszusi . beszéde világosan megmutatja az utat: A szövetkezetbe még be nem 1 lépő kommunista is legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly kiírókat okoz,“ Komoly és döntő fontosságú as ifjúság kérdése jis, amely Sárszentiőríncen egyelőre alszik, A pártszervezet nagyobb segítségei kell, hogy adjon az ifjúságnak, Pártunk aranytartalékára jobban kell vigyázni, mert ha mi nem j foglalkozunk velük, foglalkozik az ; ellenség. Ez pedig most, az egyre élesedő nemzetközi helyzetben, amikor az amerikai imperialisták, és csatlósaik minden alkalmat megragadnak hogy a békére törjenek, nélkülözhetetlen számunkra. Meg van adva minden lehetőség a fejlődésre Sárszentlőrincen is, csak élni kell .vele. Meg kell erősíteni a pártszervezetet, nem úgy, mint eddig, hogy hónapok óta csak. 2 tagjelöltet vettek fel. Itt megint csak vezérlőnk, Rákosi elvtárs kongresszusi beszédéből kell idéznünk a sárs zen lőrinciek számára: ,,Ezt a folyamatot most, hogy a termelőszövetkezetek és tanácsok fejlődése új feladatok elé állít bennünket, meg kell gyorsítanunk. De mindez csak féleredményt ad, ha ugyanakkor Pártunkban nem tudunk komoly változást létrehozni, a fegyelem, a példamutatás, az áldozatvállalás terén.“ Járási kultúrház épül Szekszárdon Eljutottunk kuútúnf orradal műnk győzelmiének: elősegítésében egy jelentős határkőhöz. Szekszárd városban járási kui tárházat ép ítélhetünk. A járási kultúrház ban dolgozóink minden lehetőséget megtalálnak arra., hogy fejlesszék és képezzék magáikat és ezen keresztül elősegítsék ötéves tervünk sikeres befejezését, a szocializmus felépítését, a béke védelmét. A járási kultúrház feladata az lesz, hogy példamutatásával Segítse a járás területén lévő összes községi és üzemi kultúr otthonok munkáját. — Politikai előadásain keresztül elmélyíti dolgozóinkban a marxista.leninista elméiét taniulmányozásénak fontosságát. A kultúrházbam előadásokat tartanak az időszerű kérdésekről, foglalkoznak a termelési és szakmai kérdések időszerű problémáival. Bővítik ezenkívül dolgozó Luk köréb en a természettudományos ismereteket. Sztahanovisták fogják ismertetni előadásaikban módszereiket, hogy ezzei is segítsék dolgozó inkáit a termelékenység emelésében. Olvasószobája mindig nyitva áll dolgozóink számára, ahol zavartalanul tanulmányozhatják a szovjet és magyar irodalom értékes műveit, bővíthetik ezzel politikai és szakmai ismereteiket. a művészeti szakkörök lehetőségeket nyújtanak, hogy a tánc, színjátszás, ének, zene, stb. területén kifejthessék tevékenységüket és ezen keresztül tanuljanak és tanítsanak, szórakozzanak és ' szórakoztassanak. Mindezekből láthatjuk azt, hogy minden lehetőségünk megvan a fejlődésre és tanulásra. Ehhez azonban az szükséges, hogy tömegszervezeteink, üzemeink fokozottabb mértékben vegyék ki részüket a kultúrforrada'lom feladta tarnak meg valós í tás á bók Álekszej Grigorjevics Sziahánov — o szocialista termőlés forrade masítóje (A sztahánovista-mozgalom >izenhatodik évfordulójára) E zerkilencszázötben, mikor a forradalom vihara söpörte végig a cár birodalmát, Lugtováb&n egy nyomorúságos kis parasztviskóban született Alekszej Grigorjevics Szta- hánov. Mint milliónyi kis paraszt- gyierek előtt, a cári rendszer ö előtte is elzárta az iskola kapuját. Tanulás helyett már 10 éves korában dolgoznia kellett. Disznó pás ztor volt, majd napszámos munkát végzett. Az első világháboiirú harmadik esztendejében, 1917-ben, szülőfalujában éhe át a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, mely megsemmisítette a cári önkényuralmat és a dolgozók kezébe adta a hatalmat. A forradalom győzelme utóm, mikor a munka becsület és dicsőség dolgává lett miniden szovjet ember számára, a fiaítal Sztahánov, élve a szovjet állam adta' jogaival, nagy lelkesedéssel látott neki a munkának és a tanulásnak. A donyeci szénbányában, ahol 1925-ben mint kocsis kezdett dolgozni, 1930-ban segédvájár és 1933-ban légikalapáccsall dolgozó vájár lett, szabad idejében céltudatosam képezte magát és az alapismereték elsajátítása után sikeresem végiedig el a közép-, majd a főiskolai tanulmányokat. Még a második világháború kitörése előtt mérnöki oklevelet szerzett az Ipari Akadémián. Közben, 1935 nyarán, a Sztálin elvtárs által kitűzött cél érdekében, mely szerint „A szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusnál magaNémetkér dolgozó parasztságának 80 százaléka a nagyüzemi gazdálkodást választotta Sok nehézséggel kellett megküzdeni Németikér községben is azoknak az úttörőknek, akik 1948 ősizén el indították a szövetkezeti mozgalmat. Szivós feilviilágoslító munkát kellett végezniök az ellenség állandó támadásai és hírverései ellen. Az ellenség állandóan azt hangoztatta, a dolgozó parasztság között, hogy „miért lépnek be a csoportba, hisz kenyerük sem lies-z és a osajfcajremd'Szler.t fogják bevezetni.“ A „maroknyi csoport’“ nem riadt vissza a nehézségektől és megakalítóttá körülbelül ::3Ő csálád áz I. típusú termellócsoportot. Alig egy éves működésük után felismerték, hogy a III-as típusú termelőcsoport sokkal fejletebb az I-es típusúnál és 1949 őszén megalakították a III. típusú Ságvári Endre nevet viselő termelőszövetkezeti csoportot. Gazdasági épületeik romokban hevertek és itt is nehézségekkel kellett megküzdeni a tagságnak, hogy új é.Hebet teremthessenek. A romépületekeit helyrehozták, a kutakat megjavították és megalapították a csoport jószágyártásának el ő'feiitébeleit. A tagság szívós, kitartó ‘munkájának meg is lett az eredménye. Hiába hangoztatta az ellenség, hogy lehetet, len a csoport alakítása és ha meg is alakult, akkor sem lesz életképes, A csoport él és fejlődik. Pártunk iránymutatását követve már önálló term el ósziö vetkezetté alakult át és taglétszáma meghaladja a százait, földterú'ete pedig a 600 holdat. Nagy fejlődés álig be az állatállományuknál is. Van törzsit eny ész etük, sertés törzsük, közel 20 darabból álló íó átló m á ny uk, s zár vas ma rh anö ven dók állatuk is meghaladja a húszat. A csoport, fejlődését látva, a dolgozó parasztság felismerte az ellenség aknamunkáját és a jó példát követve 1951 tavaszán ájabb kéí lermelő- csoporiot alakiloííak. A két csoportban több, mint 30 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az ellenség mesterkedése itt is kudarcba fulladt. Ez év augusztusában újabb csapás érte az ellenséget, mert a dolgozó parasztság látva a már meglévő termelőszövetkezetnek és csoportoknak eredményeit újabb 4 termelőcsoportot alakított és ezzel Németkér község dolgozó parasztságának 90 százaléka lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A Ságvári termelőszövetkezetbe 13 osailád lépett be. A napokban kérte felvételét Vimfcovics Imre 15 holdas középparaszt is, aki áHatáilomá. nyán kívül 3 állandó munkaerővel és két segédmunkaerővel kérte felvételét a szövetkezetbe. Vinkovics elvtárs kijelentette, hogy azért lépett be az önálló termelőszövetkezetbe, mert meggyőződött arról, hogy családjával együtt sokkal jobb eredményt 'og elérni, ha a termelőszövetkezet tagja lesz, mintha elaprózott egyéni parcelláin kisárutermeléssel foglalkozik. Az Alkotmány I-es típusú terme'élcsoportba 63 család lépett be, a Haladásba 48, a Dózsá-ba 25 a Petőfi-be pedig 22 család indult meg a nagyüzemi gazdálkodás útján. A tavasz óta működő Uj Élet termelöcsoportban, j amelyik ugyancsak I-os típusú újabo 40 család kérte felvételét a Béke I. es típusú .pedig 32 családdal indul az új gazdasági évnek, Ezek az eredmények lehetővé tették azt, bony Németkép lernidő- szövetkezeti község legyen. A dolgozó parasztságnak azonban nem szabad eredményeivé1 megelégedni, továbbra is éberen kellí hogy őrködjenek, nehogy az ellenség befurakodjon soraikba és ott bomlasztó munkát vég; ez ve, gátolja a fejlődésüket. Kövessék továbbra is Pártunk iránymutatását és ha ellenség került a soraikba, Pártunk segítségével igyekezzenek azt leleplezni és távolítsák el a csoportból, hogy az ne akadályozhassa békés fejlődésüket. Miért van szükség a ká rházi beteglátogatások szabályozására? A betegek gyorsabb gyógyulása, a szülőanyáknak épülése csak úgy lehetséges, ha a beteg nyugalomban van és az orvos utasításait követi. A kórtermek csendje, nyugalma, jó levegője és tisztasága elősegíti az orvosok és ápolónők jó munkáját. Ha a beteg ágyát gyakran a hozzátartozók, rokonok és ismerősök körüíáll- ják, a beteg nyugalmát kérdéseikkel z a várják, úgy gyakran visszaesés, rosszabbodás áll be a beteg állapotában. A látogatók még fertőző betegséget is vihetnek be a gyógyulást váró beteghez. A kórházba kerülő gyermekek rövid' idő alatt megszokják nyugodt, új környezetüket, de a szülők gyakori látogatása őket idegessé teszi, a honvágyat éhre-szíi fel bennük és ezzel gyógyulásukat hátráltatják. Az egészségügyi minisztérium a dolgozók széleskörű bevonásával ezen hibák kiküszöbölése végett rendezte a kórházi látogatásokat, amit minden helyesen és szociálisan gondolkodó dolgozó magáévá is tesz. A jugoszláv bányászok, felelősségük teljes tudatában, tettekkel vesznek részt a jugoszláv nép békeharcában és az imperialisták zsoldjában álló 1iio- issta háborús gyújtogatok háborús fér vei ellen vívott küzdelemben. A jugo szláv bányászok nap, mint nap akadályozzák a Tito.klikknek a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló háborús készülődéseit. Különösen éles harcot folytatnak a termelés csökkentéséért azokban a bányákban, melyek stratégiai nyersanyagokat küldenek az imperialistáknak repülőgépek, tankok, ágyúk és egyéb fegyverek gyártásához. A bányászok egyre sűrűbben szerveznek sztrájkokat és tiltakoznak a tfttoistiák által kinevezett „szakszervezeti vezetők'4 ellen. Különösen sikeres lömegbarcot folytattak a bori bányászok a titoisták rendelkezése ellen, mely szerint, — mint a többi jugoszláv bányákban is, — a munkaruhák NEMZETKÖZI MER DESEK Hogyan szabotálják a jugoszláv hatóságok a stratégiai nyersanyagok termelését árát Ic akarták vonni a munkások amúgy is nyomorúságos fizetéséből. A bori bányászok állandóan csökkentik a rezterm elést, aminek következtében ezév első negyedében Borban 25 százalékkal kevesebb r.czet termeltek, mint a íiioisták követelték. A februári termelés az első évnegyedben 30 százalékkai megdrágult, ami a titoislák számára három hónap alatt 40 millió dinár többletkiadást jelentett. Trepesán, ahol az olvasztárok sza bolázsa miatt naponta 100 tonna ólom semmisül meg, az ólom termelése ebben az évben 20 százainkkal csökkent. A rasai bányászok, akik uagy károkat okoznak a felszerelések megrongálásával, 30 százalékkal termeltek kevesebbet, mint a titoislák tervezték. A csillék 43 százalékéit úgy elrontották, hogy azok használatlanul bevernek. Egyre több bányász szökik meg a rasai bányákból, aki nem hajlandó termelésével elősegíteni az imperialisták háborús terveit. Annak a 280 bányásznak a helyére, akik elszöktek Basából, a titoisták csupán 132 új munkást tudtak beállítani. Számos jugoszláv bányában, ágy Zenieáu és Sz uh ácsán is elárasztották a bányákat, úgyhogy a termelést teljesen le kellett állítani. Ezt részben a szivattyúk elrontásával érték el, más részt pedig azzal, bogy a nisi „Jsztrebác“ éá a zágrábi ..Rade Kon.. csár“-gyárak munkásai használhatatlan szivattyúkat szállítottak a bányákba. A kommunisták és hazafiak illegális szervezeteinek irányításával a jugoszláv bányászok egyre szívósabb harcot folytatnak a belgrádi fasiszták háborús terveinek elgáncsolásáért. A titoisták semmiféle terrorral nem Indiák megbénítani ezt a harcot. Hiába állítanak minden harmadik munkás mellé egy UDBA hajcsárt, hiába tartóztatják le a legöntudatosabb bányászokat. A jugoszláv bányászok hűségesen követik szabadsá«szerető hagyományaikat és a jugoszláv nép első so raiban harcolnak a véres Tito-fasiszta rendszer megsemmisítéséért, Jugoszlávia függetlenségéért, sabb termelékenysége alapján győz- heti:', elhatározta, hogy munkája jobb megszervezésével emelni fogja termelését. A Központi Innínői Bánya, ahol Sztahánov do-’gozott, abban az időben .elmaradt- a tervteljesitéshen, brá egyesek, köztük Sztahánov, aikj munka közben rájött., hogy a vájárok munkateljesítménye az>ert nem emelkedhet; megieuelö módon, meVt számos egyéb munkát, így a cölöpözést is egyedül kell végezniök. Azt javasolta, hogy a teTmediékenység fokozása érdekében válasszák külön a cö'öpözési és szenfejtért munkálatokat. Javaslata, kezdetben' a bányavezetőség el lenzésével találkozott, de Sztahánov. leküzdve az elébe tornyosuló akadályokat, 1935 augusztus 30- ról 31-re virradó éjjelen, a Nemzetközi Ifjúsági Nap tiszteletére két cölöm- pözö segítségével egyetlen műszak alatt 102 tonna szenet fejtett ki, ami az eddigi norma (személyenként 6—7 tonna szén!) 5—ö.szorosát jelentette. S ztahánov nagyszerű teljesítené' nyernek híre r-övid idő alatt fu. tótűzként terjedt el a Szovjetunióban és a,z újító vájár példája versenyláz» ba hozta a szovjet dolgozókat. Néhány követője, a munka még jobb megszervezésével, túl is szárnyalta a kezdeményezőt, de Sztahánov folytatta a nemes versengést és alig hárorh hónap elteltével, november 19-én 227 tonnára, vagyis a norma tizenkétszeresére emelte termelését. Tizenhat év telt el azóta és közben milliók kapcsolódtak be a Donyec- medemcei fiatal bányászról elnevezteti sztahanovista-mozgalomba, mely Sztálin elv társ elhatározása szerint a munkaverseny magasabb formája és ,,airra hivatott, hogy iparunkat forradalmasítsa.“ A szbahan-ovistia.mozgalom valóban forradalmi változást idézett elő a-szocialista termelés minden ágában. Biztosította a szocialista ipar — kapita" ■ista országokban elképzelhetetlenül magas termelékenységet — és a termékek olyan bőségét állította elő, mely lehetővé teszi a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet. A magas technikai képzettséget és szakmai tudást követélő szocialista verseny felébresztette a dolgozók tu. dúsvágyát, ami elősegíti a szellemi és fizikád munka közti különbség fokozatos felszámolás át. B sz t-ahá-no vista - mo zgai om meg- születése óta az öntudatos szovjet dolgozók a magasabb termelékenységért és megtakarításért folyó harc egyre újabb és újabb formáit hozzák létre. A technikai haladásért folyó küzdelem egyes élenjárók ügyéből egyre inkább a városok és falvak dolgozó millióinak ügyévé válik. a sztahanovista mozgalom, mely a termelékenység növekedésének egyre újabb tartalékait tárja fel; a háború utáni ötéves terv idején újabb lendületet vett. Nyikolaj Rosszijsak-i’j* nek, a moszkvai „Kolibr“ gyár , főművezetőjének kezdeményezésére megkezdődött az egyéni sztahánovista munkáról a kollektív sztahanovista munkára való áttérés. Mindez a munkásosztály kulturális és technikai színvonalának, s kommunista öntudatának növekedéséről tanúskodik. Megjeleni az MNDSZ és az Országos Béketanács kiadásában: „Vádirat a Koreái» garázdálkodó gyilkosok ellen“ című füzet. • . , i A füzet, a Neipzelközi Nöbizó.ttság 'jelentésé; ismerteti meg az olvasóval, s a kiadvány úlyasás'án kereszti#! is láthatjuk az amerikai és liszinmanisla csapatok koreai gaztetteinek minden szörnyűségét, de a koreai nép hősi helytállását is, azt, hogy legyőzhetetlen az a nép, mely szabadságáért küzd. A füzetek mely hiteles adataival, fényképeivel bizonyíték az imperiafis. fák ellen, minden becsületes dolgozónak el kelil olvasnia. A füzet kapható: A Békebizoí.f súgóknál. az MNDSZ és a DISZ szervezeteknél. Ara: 30 fillér. PÁRTÉP1TÉS Útmutatást nyújt a pártvnunkóbon
