Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-06 / 155. szám

mi július 6 NAPLÓ Miért stem t©lj©siti tervét a Paksi Téglagyár? ő.tévos tervünk ideje alatt 220.000 lakást, 314 új gyárat, köztük Duna pentelét, új kultúrházakat, iskolákat, csecsemőotthonokat, akarunk építeni. Ezekhez pedig tégla kell. egyre több tf.gla! Ha a téglagyárak nem teljesí­tik tervüket — elhúzódik az ötéves terv építkezéseinek ideje. Ezért van nagy szükség a Paksi légiagyár min­den egyes téglájára is, Mi az oka, hogy ennek ellenére hónapok ,óta nem teljesíti tervét, hogy az elmúlt hónapban is csak 40 százalékos terv- teljesítést ért el? Emélietf Dunapentele .felé sem tud eleget tenni szállítási tervének. Nem kifli sokat keresni az o>koka + csak alaposan kell figyelni az itt fo­lyó munkát. A DISZ-fiatalok ,,jó példája domborodik ki mindenütt. 50—<>0 százalékot teljesítenek a behordok, az ő hanyag munkájuk következménye, hogy a minőség napról nap­ra rosszabb. a kalóriafogyasz'tás 20 százalékkal emelkedett. Nem fordítanak gondot a minőségi munkára. Dobálják a száraz vályogot a taligákba, ezáltal renge­teg kettétörik, vagy megreped. A meg­repedt vályogot aztán újra kihordják, újra feldolgozás végett. A hanyag, felelőtlen munká­ban a DISZ-titkár fvrausz Ist­ván jár „élen“. Már több hónapja hangoztatja, hogy az orvos eltiltotta a nehéztesti munká­tól, de míndezideig orvosi bizonyít­ványt nem mutatott fel. A titkárnak vannak hő követői. Leber János, Per- ger Sándor, e.ki azóta már önkényesen távozott az üzemből, De vannak még egy páran, akik nem tartják érdemes­nek dolgozni. Volf László gyakran hangoztatja, hogy szívesen elmenne egy bányába dolgozni, ahol nem szá­molják, hogy hány lapát földet do­bott a kocsiba, a többi munkatársa rovására. így néz ki a fia tálok tény­kedése a téglagyárban. Csordás Miksa DISZ-tag gyenge fi­zikumú és mégis ő mutat példát a fiataloknak a termelésben. Ezt kü­lönösen akkor bizonyította be, amikor a gyár kéményét újraépítettek. Laca Mihály, aki később került oda, szintén példát mutat, de az követellen marad. Két héttel ezelőtt, a dolgozók jórésze, a DISZ-fiúk kivételével részt vettek a vályogmentési munkáiban, a nagy eső miatt. Két fiatal lány Bródi Katalin és Akkerman Mária yagonrakók becsületes munkájáról példát vehetnek a többi ifjúmunkások és főleg a fiúk. Többször a szükséges munkaidő után segítik megrakni a Dunapentelei Vas­műhöz induló vagonokat. De példát vehetnek a fiatalok az idősebb dol­gozóktól is. A kihordok László József, Bach Ferenc, Márkus István és Pálfi József 160—170 százalékot teljesíte­nek. A Dunái Vasmű építésének meg­gyorsítása, a szállítási és termelési terv teljesítése érdekében vállalták a 10 órás munkaidő bevezetését, Ezt azért vált szükségessé, mert túl alacsonyak a teljesítmények. Ez a javaslat sem talált követőkre az ifjúság körében. Krausz István DISZ-titkár, a megyei választmány tag\ja íi következőt ímondotta: „ele­get dolgoztam már". Felvetődik a kér- dds, mit tettek a sok hiba kijavításá­ra? A választ egy szóban megtalál­hatjuk, —- semmit! A ritkán megtar­tót! DISZ taggyűlésen nem konkreti­zálják a feladatokat, bírálatokat ál talánosságiban mondanak és gyakran nevetésibe fullad a gyűlés. il/íí tett a pártszervezet ennek a hely teilen állapotnak, ezek­nek a komoly hibáknak a kijavításá­ra? Semmit! Megvitatják ugyan az ilyen dolgokat, de semmi intézkedést nem foganatosítanak vele kapcsolat­ban. így aztán érthető a különböző kifogások so kacagta, a (földhiányra való hivatkozás, amit pedig a robban­tás már kiküszöbölt. A munkások so­rozatosan kérik magukat más munka- beosztásba. Ez az oka annak, hogy a téglagyár 40 százalékra teljesítette tér- vét, hogy dunapentelei szállításának nem tud eleget tenni, hogy rossz a minőség. Az üzem politikai és műsza­ki vezetői javítsák ki sürgősen a hi­bákat, fej lesszék a munkások szocia­lista versenyét, szilárdítsák meg, a munkafegyelmet, hogy teljesíthessék terveiket, hogy jó minőségű téglával hozzájárulhassanak országunk büszke­ségének, a Dunai Vasműnek építésé­hez, hogy valóra válthassuk ötéves lervünk nagy építkezéseit. Erdőgazdaságainkban is készülődnek augusztus 20-ra Állami erdőgazdaságaink dolgozói is munkafelajánlásokkal készülődnek alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra. Eredményeik fokozásával akar­ják megünnepelni azt az alkotmányt, amt y biztosítja a dolgozók jogait és azok grya1 ásához a lehetőségeket. A somfovai üzemegység dolgozói vál­lalták, h'ogy a július, augusztus és szeptember hónapokra beütemezett ttr zifamenny iséget augusztus 20-ig le; szállítják és hajóba rakják. Timii Ist­ván, a bátaapáti üzemegység állandó munkása, az üzemegység valamennyi dolgozója nevében vállalta, hogy az eddig elért átlagos eredményeiket 5 százalékkal növelik. B, Tóth József a pörbölyi üzemegység brigádvezető- je felajánlotta, hogy az 1951-es é* III. negyedévi növényápolási munká­latokat úgy szervezik meg, hogy a munkaerőhiány ellenére is legkésőbb augusztus 20-ra elvégzik. Mindez tanúbizonyság arra. hogy erdőgazdasági dolgozóink is követik a termelésben élenjáró ipari mun­kásság példáját és eredményeik fo­kozásával szállnak síkra a béke meg­védése és szocializmusunk még gyor­sabb ütemű építése érdekében. A MÉSZÖV versenyre hívta a baranyamegyei szövetkezeteket Mi. a MÉSZÖV dolgozói, hogy ered­ményesen tudjuk elvégezni a begyűj­téssel kapcsolatos feladatokat, elha­tároztuk, hogy munkánkat a Szovjet­unió dolgozói példája nyomán szo­cialista vensonyszellemben végezzük. Ezért p áros vers any re hívjuk a Bara­nyamegyei Szövetkezetek Szövetségét­Vállaljuk, hogy augusztus 20-ra, Al­kotmányunk ünnepére begyűjtési elő­irányzatunkat 100 százalékra, a szá- laetakarmánycik, a kukorica és napra forgó begyűjtési tervet november 7-ré, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára 100 százalékra tel­jesítjük. Versenykihívásunkban Tállal jak: í. Megszervezzük, hogy a szövetke­zet vezetősége, aktívái és dolgpzői pél­damutatóan versenyben álljanak egy­mással >és az elsők közölt teljesítsék beadási kötelezettségüket úgy, bogy a cséplőgéptől egyene­sen a begyüjtőhelyre szállít­sák terményeiket. 2. Gondoskodunk arról, hogy .szö­vetkezeteink a szükségraktárakait leg­később július 15-re rendbehozzák. 3. Hálózatfejlesztési tervünket augusztus 31 -e helyett augusztus 20-ra végrehajtjuk. Min dien községiben egy szövetkezeti boltot vasárnap is «nyitva tartunk és gondoskodunk, hogy állan­dó inspekció« szolgálat legyen, a gyorsbegyüi tés ideje* alatt. 4. Július 8-ig leellenőrizzük, hogy begyűjtő szövetkezeteink biztosítot­ták-e á tűzrendész éti felszereléseket, a gabonaraktárak és azok felszerélá- seii megfelelnek-e a követelményeknek. 5. Gondoskodunk a verseny kiérté­keléséről és a versenyben élenjáró községek dolgozói részére külön ipar­cikkeket juttatunk a megyei tanács segítségével szövetkezeteinken keresz­tül. 6. Biztosítjuk begyűjtő szövetkeze­teinknek július 10-ig a begyűjtési tervs zárni okát hetenkénti ütemezésben. 7. Gondoskodunk arról, hogy be­gyűjtő szövehkezeteánk a szállítás za­vartalan lebonyolítása (érdiekében a Megyei Termény forgalmi Vállalattal szállítási szerződést - kössenek július 20-ig. 8. Biztosítjuk vasárnap is a termény állandó átvételét, va­lamint a vagonok 6 órán be­lüli megrakását a komplex­brigádok segítségével. 9. Megszervezzük, hogy szövetkeze­teink a helyi pártszervezet irányítá­sával a tan ács és a töm egszervez etek segítségévéi, szoros együttműködésben felvilágosító munkát folytassanak a dolgozó parasztság között a termény-, begyűjtés gyors és zavartalan teljesí­tésére. 10. Az első terménybeadást ünnepé­lyesen szervezzük meg. A magtárakat jelszavakkal és dekorációkkal dí­szítjük szövetkezeteinknél, MÉSZÖV dolgozói Másodveteménnyel biztosítsuk évi takarmányszükségletünket A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy az 1952-es év végére 2.8 hold szántóföldre, ezen bejül az állami gazdaságokban 2.4 hold, a ter­me' öcsoportokban pedig 2.7 hold szán­tóföldre kell jutnia egy számosállat­nak. Ezenkívül megállapítja azt is a minisztertanács haíározaia, hogy ál­latállományunkat nemcsak mennyisé­gileg, hanem minőségileg is fejlesz­teni kell. Mindez nem kis feladat, de megoldásához adva vannak a le­hetőségek A határozat végrehajtása törvényszerűen, megkívánja. hogy ta­karmánytermesztésünket is fokozzuk. A takarmánytermeszíés átlagát orszá­gos viszonylatban 30 százalékkal, ezen belül az állami gazdaságokban 40 százalékkal, a termelőcsoportokban pedig 32 százalékkal kel] növelni. Ez azt jelenti, hogy minden lehetőséget meg kel! ragadnunk a több takar­mány előállítása érdekében. Az idei év kedvező volt takar­mánynövényeink számára és ennek tudható be, hogy rétjeink is átlago­san több szénát adtak, mint például tavaly. A tavaszi vetésű és évelő ta­karmánynövényeinknél is bővebb volt az átlagtermés a szokottnál. Ez azonban .korántsem jelenti azt, hogy megelégedhetünk az eddig betakarí­tott szénamennyiséggel. A béke front­ján való szilárd kiállásunkat az tük­rözi legjobban vissza, hogy milyen ütemben építjük szocializmusunkat, hogyan ralijuk le ötéves tervünk si­kere alapjait. Szocializmusunk építé­sének, öléves tervünk sikerének is, egyik legfontosabb alapja, állatte­nyésztésünk fokozása. Állattenyészté­sünk fokozása pedig nem képzelhető el a takarmánytermesztés fokozása nélkül. Tehát, ha nagyobb mérték­ben fokozzuk takarmánytermesztésün­ket, gyorsabban tudjuk építeni a dol­gozó nép fényesebb jövőjét: a szocia­lizmust. Az idei kedvező időjárás, a több eső, nagyban elősegítette takar­mánynövényeink jó fejlődését, a több szénatermést, de ugyanakkor a bő esőzés biztos alap arra is, hogy az év még hátralévő részében nagyobb teríi'eten termelhessünk takarmány- növényekét. A minisztertanács éppen ezért hozta azt a határozatot, hogy ebben az évben országos viszonylat­ban mintegy' 600.000 holdon kell má­sodnövényt termeszteni. a másodnö­vények termesztésére kiválóan alkal­masak a kellő időben felszántott tar­lók. A szükséges nedvesség is bent van a talajban és így jó kilátásaink vannak arra, hogy gabonák learatása után az arra megfelelő területeken kukoricacsalamádét, muhart, kölest, takarmánykáposztát, murokrépát és egyéb értékes takarmánynövényt ter­jeszthetünk. A másodnövények termesz lésének jelentőségét egyéni dolgozó paraszt­jaink közül is egyre többen ismerik fel. Legtöbben saját tapasztalataikból beszélnek, amikor azt mondják, hogy „érdemes másodnövényt termeszteni, mert azáltal olyan időszakra is bizto­síthatunk értékes zöldtakarmányt, mi­kor egyébként már nem lenne.“ Ha- scm’ó véleményen van Illés János kétyi dolgozó paraszt is, aki miután learatta ősziárpáját, azonnal hozzáfo­gott a tarló felszántásához és kuko- ricacsakimádéval bevetette földjét. — Azóta már szépen kikelt és zöldéi a Korea földjét nem leltet hátország­ra és bafeterre felosztani. A Kínával határos Mongpo városában láttuk ho­gyan mentette ki Li En-Szun, öreg koreai asszony ás Ifj esztendős Coj Den Hr an a Néphadsereg sebesült ka­tonáit az s.merikaiak áltat lángbabo. ritolt házakból. Tanúi voltunk, amint nz ismételten megjelenő ellenséges va. rlászrcpii'ögépck füzében nők. öregek és gyermekek százai kimentették a gyógyszereket lángban álló vonat ról. Három vakmerő vasutas. Szén Csan-In. Hau Mer-Gsir és Kim Dii- Min éleiét kockáztatva dobálta ki a* égő kocsik ablakaiból a kötszerrel, vattával ás gyógyszerrel felt ládákat, melyeket -j kívülállók futva viitek fe­dél alá, védett helyre, hogy meg­mentsék a betegek és sebesültek szá mára. Nemrégiben nyílt pályán elakad: egy. a front keleti része felé üzem­anyagot .szállító vonat. A környező faivakból csakhamar több mint ezer paraszt, férfi és nő érkezett a szerel­vény segítségére. Kirakták a vasúti kocsikat, s védett helyre gurították a benzines és olajos hordókat, melyeket álcázással mentettek meg az amerikai NEMZETK OZI A* or.zágg, shot mindenütt harctér ram repülőgépek elől. Korea egész népe vállvetve küzd együtt a fronton har­coló dicső hadsereg katonáival. * Koreában nemcsak az országutakon, falvakon és városokon, de a földeken is mindenhol keresztiilhuzódik a frontvonal. A koreai parasztok, akik az ellenség légitámadásai közepette is folytatják munkájukat, ugyancsak a front harcosai. A megművelt láb- iák mellet! mindenütt fulőárkok és kezdetleges óvóhelyek húzódnak. Az amerikai parancsnokság idén tavasz. szal különleges légi rohamosztagokat állított fel, melyek alacsony repülés­ben vadásznak minden emberre és igavonó jószágra, Káosz megyében árpavetés idején több mini 2 ezer koreai nőt, öreget és gyereket lőttek le. longni megyében :i224 békés la kőt, sok igavonó állatot és mezőgaz­dasági felszerelést pusztítottuk el a szántás-vetés idején. Az északi Hangén tartományban Eran járás parasztjainak kezdemé­nyezésére töbhezer „kölcsönös pa­raszti segélynyújtás frontbrigádot" szervezlek a földek közös megműve­lésére. A Koreai Köztársaság többi dolgozói is óriási segítséget nyújta­nak a parasztságnak. A Munkapárt és Kim Ir-Szen veze­tésével az egész koreai nép egy em­berként áll szemben az amerikai leigázókkal. * í Tizenkét hónap óta garázdálkodnak Koreában az óeeánontúli gyilkosok állig íelfcgyverzelt hordái. Gyors és könnyű győzelmei reméltek, amikor kiprovokálták a liszinmanista ten­yeres támadását Észak-Korea ellen. Azt hitték, hogy embertelen bombá­zásaikkal, hadihajók füzével és atom­bombával való fenyegetőzéseikkel né­hány hét alatt sikerül meg'lörniök és gyarmati rabságba bajtaniok a koreai népet. Úgy vélték, támaszpontokká te hetik Koreát, hogy onnan tovább folytassák Ázsia többi népesek le­igázását. Az élet azonban keresztül­húzta az amerikai hadvezérek és po­litikusok számításait. Ennek fő oka, hogy az imperialisták lebecsülték a koreai nép acélos akaratát és ellenál­lásra való elszántságát. „Az amerikai rablók elfelejtették — mondotta Kim Ir-Szen, a koreai nép vezére, — hogy a koreai nép ma már nem a tegnap gyarmati rabszolganépc, hogy amióta a Szovjet Hadsereg felszabadította, öt cv alatt, hazája északi részében, a munkásosztály vezette népi hatalom irányításával óriási demokratikus erő­ket teremtett:, megszerezte az összes demokratikus jogokat, megismerke­dett a boldogsággal és a szabadság gal". Az amerikaiak gazda nélkül esi nullák 1» számítási. Es terveik kudarc ra vannak Ítélve. A szabadságáért kii/dő hős koreai nép elszántságát, hazasze­retetét nem törhetik meg. Korea né­pe győzni fog! vetése, Farkas József 9 holdas íaddi dolgozó paraszt is nagy jelentőséget tulajdonít a másodnövények termesz­tésének- Ezen kérészül biztosítja ta- karmánykészletének fokozását és így minisztertanács kétéves állattenyész­tési és növénytermesztési terve sike­rének elősegítését. Ezt bizonyítja az is, hogy aratását mar 100 százalékig elvéyezte és mintegy fél hold terüle­ten másodnövónyt vetett. Pesti Lajos 9 holdas alsónyéki és Boldizsár Gás­pár 6 holdas medinai dogozó parasz­tok is nagyobb területen vetettek má­sodnövényt. Állami gazdaságainkban is nagy lendülettel folyik a másodnövények vetése. A másodnövény nagyrészét tarlóba vetik és így gozdaságosabban, használják k* a föld termőerejét. A tamási állami gazdaságban például már mintegy 50 holdon vetettek má­sodnövényt. A nagytórmási állami gazdaságban 20, a palánki állami gaz­daságban 10 holdon muhart, a gerje- ni állami gazdaságban 10 holdon mu­rokrépát vetettek. Az ozorai Petőfi tagjai is látják a másodnövények termesztésének jelentőségét.. Több holdon vetettek kukoricacsalamádét, ami már ki is kelt. és fejlődésnek in­dult. Legtöbb helyen a másodnövé' nyék termesztésének csaknem olyan jelentőséget tulajdonítanak, mint az aratási munkálatoknak. A tamási Vö­rös Szikra termelőszövetkezet tagjaj még nem végezték el az aratást, de erejüket úgy osztották be, hogy köz­ben el tudják végezni a másodnövé­nyek vetését. Tíz hold muhart és 4 hold rövid tenyészidejű kukoricát már’ elvetettek, de még fognak vetni ta­karmánykáposztát és hajdinát is. Eddigi eredményeinket a lehető legnagyobb mértékben tovább kell fo­koznunk. Állami gazdaságainkban, ter- meflőcsoportjainkban és az egyéni dolgozó parasztoknak is arra kell venni az irányt, hogy minél nagyobb földterületen termesszenek másodnö­vényt. Több helyen felvetődik a ve­tőmag probléma. A vaJóság az, hogy nincs hiány a vetőmagból, csak aránytalanul van elosztva. Ez főleg egyéni dolgozóink körében fordul elő, de több tszcs-ben és állami gaz­daságban is így van. Éppen ezért egyéni dolgozóink és szocialista szek­toraink is lehetőleg kölcsön, vagy másféle magokért csere útján igye­kezzenek biztosíítani azt a magot, amire szükségük van a másodvetés­ben. Állami gazdaságaink és termelő- csoportjaink legtöbbjében már bizto­sítva van a szükséges mag az egyes vállalatokon keresztül. Vannak azon­ban-olyan esetek is, mint a fácán­kerti Petőfi termelőcsoporté, hogy már több, mint 1 hete kész a föld a vetésre, de vetőmag hiányában nem tudták elvetni a másodvetésű nö­vényt. Az ilyen hiányosságokért el­sősorban a csoport vezetője felelős Nekik a feladatuk, hogy a hasonló hiányosságokat megelőzzék azáltal, hogy időben megteszik a szükséges lépéseket a vetőmag biztosítás érde­kében. A járási mezőgazdasági osztályok is vizsgálják felül minél előbb járá- suk terü'etén a másodveiések állását és hassanak oda. hogy a miniszterta­nács határozatából rájuk eső részt nemcsak teljesítsék, hanem túl is tel­jesítsék szocialista szektoraink és egyéni dolgozó parasztjaink. Adjanak meg minden segítséget járásunk terü­letén, hogy a másodvetésű növények termesztésén keresztül növelhessük takarmánykész’ietünket. Az illetékes állami vállalatok is gondoskodjanak arról, hogy a megrendelt vetőmagok kellő időben a helyszínre érkezzenek. Gondoljanak arra, hogy a vetőmagom késői diszponálása, akadályozza a má- sodvetésű növényeink termelésén»’]? sikerét. Állami gazdaságaink, terme­lőcsoportjaink és egyéni do7gozó pa­rasztjaink pedig gondoskodjanak ar­ról, hogy minél előbb learassák a' be­érett gabonát, helyét minél előbb fel­szántsák, hogy abba minél előbb és., minél nagyobb területen mag kerül- ~ jön. Olvasd a yríütaiiiita minden számát. elméleti fejlődésedet segíti elöl

Next

/
Thumbnails
Contents