Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-06 / 155. szám

TOLNAI r NAPLÓ •iMmi V||], ÉVFOLYAM, J55. SZÁM ARA SO FILLER VILÁG proletárjai EGYESÜLJÉTEK l r l A MAI SZÁMBAN; kapnak a nyári «unokákban legtöbb eredményt «»leró gcpáflorniisok és gépállnjnátMi dolgozók (2, o.) — Kim tr-Szcn elvtúrs és Pc«n Teli-Husi tábornok viszont* válasza Rldgivaynek (2. o.) — A jugoszláv dolgozó pa* rsszteag harca a Tlto-klikk ellen (2. o.l — Misodráí. mennyel biztosítsuk takarmányszükséglctiinkot (3. o.) — A tolnanémedi és kisszékely! dolgozó parasztok verseny­ben veszik az aratást (4. o.) FÉMEK. 1951 4L MIS 0 Tömeffszervezeteink a békearatásért Egész dolgozó népünk előtt leg. fontosabb feladatként áll az aratás, csipkés kampány sikeres végrehaj­tása. Erre a munkára mozgósítani kell minden erőt, hogy a szemvesz. tcséget a legkisebbre tudjuk csök­kenteni. E feladatokból döntő rész hárul tanácsainkra, amelynek fel­adata, a szocializmus építésének szolgálata, a dolgozó tömegek raoz. gósitása, az ellenség elleni szünte­len harc. A helyi tanácsok az igaz­gatás és gazdaság területén széles hatáskört és nagy feladatokat kap. tak. A tanácsokon keresztül a dol­gozók irányítójává váltak sorsuk intézésének, formálásának. A tavalyi aratás, cséplés, betaka. rit.ás, begyűjtés eredménye bizo­nyítja, hogy tanácsaink nagyobb részt tudtak elérni. De azok a hiá­nyosságok, amelyek a tavalyi év­ben fennálltak, egyes helyeién még pzidáig sem nyertek kijavítást. Sok esetben a végrehajtóbizottság0k el­nökei, elnökhelyettesei, titkárai még nem érzik magukat a község gaz­dáinak, nem érzik a felelősséget azért a területért. Egyes tanácsok­nál előfordul, hogy leszűkítik az előttünk álló fontos feladatok vég. rehajtását, az osztályokra vagy a kisegítő munkaerőkre, anélkül, hogy az irányítást és az elengedhe. tétlen szoros ellenőrzést fenntar­tották volna maguknak. A feladat leszűkítése. az állandó ellenőrzés hiánya azt a helytelen intézkedést eredményezte, hogy Szakoson a tanács Tusi János 24 holdas és Bugrics János 25 holdas kulákokat levette a kuláklistáról, amikor beléptek a termelöcsoport. bn. Az élesedő osztályharc, a ku- lákok durva eszköztől vissza nem riadó cselekedetei, mint például Tolnanémedin Hajpál István ku- lák sertését a földmüvesszövetke- zét magtárából lopott búzából etet­te, Vagy Zornbán Simon Mihály 38 holdas kulák cukorrépájának csak az útmenti részét egyelte cs kapál, ta meg. Ezek a példák arra taníta­nak bennünket, hogy a kulákkal meg nem alkudhatunk, hanem a legszigorúbban eljárva, betartjuk a part. és kormányhatározatokat ve. lük szemben. Mozgósítani kell a dolgozókat a legalapvetőbb feladatok megoldásá­ra, keményen fel kell venni a har­cot az ellenség leleplezésére. Mun­kánkban állandóan tanulmányozni r; kell a nagy Szovjetunió több, mint 30 eves gazdag tapasztalatait, in. gadozás nélkül követve Pártunk és kormányunk útmutatását. El kell érni tanácsainknak, hogy az előt­tünk álló központi feladatok, az aratás, cséplés, begyűjtés, ne egyes osztályok szakfdadata le­gyen. hanem bevonva a tanács tag. ságát és póttagjait. A tanácsok lét­rehívása meg fogja erősíteni a né­pi demokratikus államhatalmat, megszilárdítja a munkásosztály ve. zetését és erősebbé kovácsolja a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségét. Ezért még jobban meg kell javítani tanácsainknak a mun­kát. új módon kell dolgozni, . új módon kell vezetni egyre több dol­gozót bevonva a tanács munkájába. Tanácsaink bármennyire felké­szültek a feladatok végrehajtására, azokat a dolgozók közvetlen segít­sége nélkül nem tudják megoldani. Éppen ezért mozgósítani - kell a tö. megszervezeteket, meg , kelly., bízni őket feladattal és annak végrehaj­tását ellenőrizni kell. A DÉFOSZ feladata, hogy a cséplőgépekhez még idejében biztosítsa a munka­erőt. hogy a csépiéiben fennakadás ne legyen. A magánkézben lévő cséplőgépeknél- még helyenként hiányosságok vannak. El kell érni a DÉFOSZ-nak, hogy a kellő mun. kaerö mennyiség biztosítva legyen fejezése és a cséplőgépek jó kihasz. minden géphez a cséplés g'yors be. nálása érdekében. A termés gyors brérése arra késztet bennünket, hogy pihenés nélkül arassunk. Erre mozgósítani kell a nőket és az ifjúságot. Dolgo. zó MNDSZ.asszonyaink már ezidá- ig is bebizonyították, hogy megáll, ják helyüket a termelés minden vonalán. Most alkalmunk nyílik ar-, ra, hogy helytállásukat még jobban bebizonyítsák. Kapcsolódjanak be. le az aratásba, hisz mindannyionk érdeke időbeni elvégzése. Az idei bő termés betakarítása, sikeres be-; gyűjtése, nagy lépést jelent élel­mezésünk megjavítása terén. Ha többet tudunk begyűjteni, minden magyar édesanya nagyobb szelet kenyeret nyújthat gyermekeinek. Falusi DlSZ-szervezeteink le­gyenek a békcaratás előharcosai. Fokozzák azt a nagy lendületet.; amely a növényápolásban is meg-: mutatkozott ifjúságunkban. Szer­vezzenek aratóbrigádokat, legyenek mindenütt ott, ahol segíteni kell. Pártunk bizalmát helyezte az ifjú. ságba, most az a feladat, hogy.ezt a bizalmat továbbra is kiérdemel­jék, sőt mindinkább elmélyítsek. Az aratást követően vinni kell a be. hordást, tarlóhántást, cséplést és a begyűjtés munkálatait. Az agitáció egy pillanatra se szűnjön meg, ne legyen megyénkben egy dolgozó paraszt sem, aki nem teljesítené be. adási kötelezettségét. De azzal a tudattal teljesítse, hogy a begyűjtés újabb lendítő erőt ad ötéves nép- gazdasági tervünk meg valósításé, hoz. Úgy kell megmagyarázni dől go-’ zóinknak az idei terménybegyűjtés, fontosságát, mint ahogy Nagy Im.: re elvtárs írja: ,.A terménybe gyűj­tés nem szükségintézkedés, amelyet a kormányzat állami készletek te­remtése végeit foganatosít. A ter- ménybegynijtés 0 kibontakozó szo­cialista tervgazdálkodás szerves ré­sze, egyik legfel ént ős ebb nép gazda., sági intézkedésünk, amely hivatva van egyrészt szilárd élelmiszer-és nyersanyagbázist biztosítani fejlő­dő népgazdaságunknak, másrészt a javak munkaszerinti elosztásának szocialista elvét megvalósítani és végül kialakítani a város és a falu. a munkásság és a parasztság között a kölcsönös gazdasági kapcsolatok és együttműködés új formáját, ami általában a szocializmus építése, de különösen a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása szempontjából szinte felmérhetetlen jelentőségű." Pár év óta gyenge termésünk] volt a mostani aratás és próbacsép., lés eredménye azt mutatja, hogy rég nem látott gazdag termésünk lesz. így sokkal könnyebben tud eleget tenni dolgozó parasztságunk az állammal szembeni kötelezetlsé. gének. A szocialista Ipar gyors fej­lődése és az eddigi aszályos esz. ten dók késztetnek bennünket arra. hogy fokozottabb mértekben tarta­lékoljunk bármilyen eshetőségre számítva. A kitűzött feladatoknak csak egyféleképpen lehet megfelel­ni, hogy jól végezzük el. „Mindnyfi* junknak, az élelmezési minisztéri­umnak, az állami begyűjtő szer­veknek, helyi tanácstagoknak és társadalmi szervezeteknek úgy leéli dolgoznunk, hogy a jól végzett munka örömével büszkén jelenthes­sük majd a Pártnál, Rákosi elv­társim k: A reánk hízott feladatokat siker seri megoldottuk." Várdomb község befejezte az aratást! A várdombi dolgozó parasztok győzelmes csatát vívtak. Ötödikén b efe.jeztck az egész határban a ke­nyér és takarmánygabona aratását, a zab kivételével. Dolgozd parasztok! Kövessétek a várdombiak példáját, hogy megyénk győztesen kerüljön k! a verseny­ből, melyre Baranya megyét kihívtuk! Induljatok karéba az aratás befejezéséért, hogy « szemveszteséget el., kerülve több termést takarítsunk be földjeinkről! II hangospuszlai Haladás tszcs 28 mázsás árpatermést éri ei Megyénk területén az ősziárpa ara­tásának befejezésével nagy ind illettel vette kezdetét a búza és a rozs ara­tása. Azokban a községekben és járá­sokban, ahol] a pártszervezet, a ta­nács. a DÉFOSZ és a lömfrgszerveze. lek jó felvilágosító munkát végeztek, szép eredmények születtek az aratás során'. A bonyhádi járás területén Tabód községben a pártszervezet va- Saradné a DÉFOSZ jó felvilágosító munkájának hatására több dolgozó paraszt egymást kölcsönösön segítve végezte el az ősziárpa aratását, (»end Marion. Fenyves András, Erős Titusz, (ív őr ti Gergely és Juhász Forme dolgozó parasztok egymással összefogva aratták le 48 bold ősziárpájHkat és az összefogás eredménye az lett, hogy az árpa aratását 48 óra alatt elvégezték. A jó felvilágosító munkának az ■eredménye az is, hogy a község dol­gozó parasztsága" megérti a közös szérűn való cséplés jelien tőségét, Fenyvesi András 5 holdas kisparaszt, (fúrót Sándor 10 holdas, Rózsa Ba­lász 13 holdas és' Mészáros Károly 10 holdas középparasziok is megárt ették a közös szérűn való cséplés jelen tő­ségét és pt'határozták, hogy gaboná­inkat közös szénire fogják betakarí. tani, további munkájukat egymással takarítási munkálatokra a község több dolgozó parasztsága is verseny­ben áll egymással. Így például Feny­ves András Mészáros Istvánnal, Ci\őr- f; János Juhász Ferenccel á.1 páros- ve mm y ben. a tamási járásban befejeződött az ősziárp aratása, a rozs aratását 50, a búza aratá­sát pedig körülbelül 20 százalékban végezték ei. Tamási községben az ár­pa aratás során Foka József 10 hol­das középparaszt is elvégezte* az ara-, 'ást, valamint a tarlóbuktatást is, amit másodvelésű növénnyel vetett be, Ba’ics József is az élenjáró dolgozó parasztok közé tartozik. Párosver­semre hívta Bakó Sándor 8 holdas dolgozó parasztot az aratás, begyúj­tás, valamint a 1 aadó hántás időbeni tel­jesítésére. Szaka!v községben (fetűn- ger (ívuláné DÉFOSZ vezetőségi tag és vállalta, hogy az aratási munkála­tait két pappal a határidő előtt be­fejezi és a begyűjtésre szükséges ter­mén vinennyisegei a cséplőgéptől a magtárba szállítja. A gyönki járásban úgv a termelőszövetkezeti csoportok* nái, mint az egyéni dolgozó paraszt* versenyben végzik. Az aratási és be* súgnál teljes egészében befejeződött és nagy lendülettel folyik a búza és a rozs aratása. Az ősziárpa learatá* sa után a termelőszövetkezeti csopor­tok példáján a község egyéni dolgozó paraszt­sága is nwgv lendülettel végezte a larlóhánlást és » ma-sod no vé­li vek termesztésére is súlyt fek­tetett. A járás területén körülbelül 600 hold tflrtóbu'ktatást végeztek és 210 holdba másodvetésű növényeket vetettek. Tol. nanémedi község 70 holdon végzett larlóbuktatást. melynek több mint fe­lél másodvetésű növénnyel vetette eh A cséplés megkezdése során az ősziarpánái az átlagtermés 15—16 mázsa között mutatkozik. A Hangos-pusztai ..Haladás' termelő- szövetkezeti csoportnál azonban lé­nyegesen megmutatkozik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. A terineföesoport ősziárpa veté_ sének termésátlaga elérte a 20 mázsás hoidankénti átlagot. A dombóvári járás halad az élen a szénabegyüjtésben Kéty kétség dolgozó parasztsága 442 százalékra teljesítette szén a begy üj tétéi Dolgozó parasztságunk az aratás megkezdése előtt a növény ápolási munkálatokra és a szénabetakarítás-, ra fektette a fősúlyt. A szén ab e taka­rítás során azonban nem fektetett kellő súlyt az állammal szembeni kö­telezettségének teljesítésére. Különö­sen azokban a járásokban és közsé­gekben van nagy lemaradás, ahol a Járási Pártbizottság és a községi alap- szervezetek, valamint a tanácsok és a tömegszervezetek magok sem fektettek kellő súlyt a s-zenabegyü jtés fontossá­gára és elhanyagolták a dolgozó pa­rasztságnak a felvilágosítását a szé- nabegyüjtós jelentőségéről, .item vüá gosítotlák fel őket arrói, hogy az ál­lammal szem' boat kötelezett­ségük teljesíté­sével 2 éves áll&Henyé'Szté-. sí tervünk si- : keret biztosítják és a béketábort erő sítik. Különösen nagy lemaradás mvitatkozik a pák si és a gyünki járáshavi, ahol a szén a begyűjtési köteiezott- séfftiket alig lő százalékra tel­jesítették. Más a helyzet azokban a járások­ban éf községekben, ahol a Párt és .tömeg«zervezetek jó felvilágosító mun­kát végeztek dolgozó parasztságunk között. A jó felvilágosító munka ered­ménye mu­tatkozik meg a dombóvári járásban is, ahol a dolgozó parasztságunkat szénabeadási kötelezettségén ük átla­gosan 58.3 százalékra lett eleget. A járás területén a . ­a legjobb eredményt Láp a fű község érte el, aki szénabeadá­si kötelezettségének 178 száza­lékra tett eleget. Kocsola község dolgozó parasztsága Hű, Szak-cs pedig 101 százalékra tel­jesítette szénabeadási kötelezettségét. Lemaradás csak azokban a községek­ben mutatkozik, ahol az esőzések foly­tán a víz elvitte, vagy beiszapolta a lekaszált szénát. A bonyhádi járás is 47 százalékra teljesítette szénabe­adási ' kötelezettségét. Községei közül Kéty halad az éten 442 száza lékos szénbe­adási kötete- ^zettséírének tel­jesítésével­Aparhant község dolgozó parasztsága 202. Bonyhád- varasdé pedig 100 százalékra teljesí­tették szénabeadásükat. Az egyéni dolgozó parasztság között Kéty köz­ségben Bogos Ambrus 14 holdas Mikes And í as lö holdas közep-paraszts*^ közvetlen e begyűjtő helyről tettek eleget szénabeadasi kötelezettségűi­nk. Gráb-óc községben Piszncr Ádám 8 holdas és Halász József 8 holdas dolgozó parasztok mutattak példát a szénaföldről egyenesen a begyűjtő- helyre szállították a beadási kötele­zettségük tel je sütéséihez szükséges szénamennyiséget. 8treliiízard város dolgozó parasztsága szénabeadási kö­telezettségének 32.7 százalékra tett eleget pedig itt is még volt minden adottság a szénaheadás teljelitesére, osak a jó felvilágosító munka folytán mutatkozik a lemaradás. A lamási járás területén is nagy lemaradás mutat­kozik, a járás szénabeadási kötele-- Iezeíteégét átlagosan 20.5 százalékban tel­jesítette. Ez a le­maradás Í6 a felvi­lágosító munka hiá­nyára mutat. Vannak a járás területén azonban olyan köz­ségek is, ahol a he­lyi pártszervezet és a tömegszervezetek ismertetik dolgozó parasztságunkkal a széna-begyűjtés teljesítésének jelentőségét. Ezek közé tartozik Fürgéd község, ahol 2ÜÍI .szá­zalék rs teljesítették széna he adásukab Regőly községben 60,3 százalékra, Szakály és Felsőnyék községeiében pe­dig egyáltalán nem jelenteitek >.era- mit a szánabegyíijlésről. A szekszárdi járás terű le Lén is vontatottan halad a szénabegyüjlés. legjobb eredményt Várdomb község érte el. ahol 60 szá­zalékra teljesítették a szénabeadást. Járásaink és községeink párt- és tömegszervezelei ne elégedjenek meg eddigi eredményeikkel, igyekezzenek azt tovább fokozni és a jó népnevelő munkán keresztül világosítsak fel dolgozó parasztságunkat. hogy jó munkát csak akkor fognak végezni, ha beadási kötelezettségüknek 100 száza­lékig eleget tesznek. Azokban a já­rásokban és községekben, ahol még nagyobb lemaradás mutatkozik a já­rási és községi pártszervezetek, vala­mint a tömegszervezetek jó felvilágo- íitó munkán keresztül hassanak oda, hogy a lemaradásokat behozva »x elsők közé kerüljenek.

Next

/
Thumbnails
Contents