Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-19 / 193. szám

WrTEö Hogyan szerzett a vojuíccí termelőszövetkezet az aratás alatt 113 új tagot Nóta lehet azt várni, hogy & tagok e termelőszövetkezetbe csak úgy ma­guk jelentkezzenek. A dolgozó parasz­tokat, naponta meg kell nyerni a sző. vétkezés eszméjének, naponta kell őket figyelmeztetni a szövetkezés előnyeire és naponta kell végezni a felvilágosító munkát. A falu szocialista átalakulá­sának mielőbbi meg'valősítása altól függ, hogy hány közép- és kis parasz­tot győznek meg és nyernek inog a szövetkezeti gondolatnak. Ezeket a kérdéseket jól szem előtt tartótták a párkányi járásban fekvő Vojnice községben. A termelőszövetke­zeti tagok itt nem elégedtek meg az­zal, hogy a község határához tartozó 3300 hektár szántóföldből máris a szövetkezeti tagok tulajdonában van 2800 hektár, hanem elhatároztákj, hogy a község miamennyi kis- és középpa­rasztját beszervezik a termelőszövetke­zetbe. Első lépésként meg kellett szaba­dulni a kuláfcoktók A kuIákok ugyanis kezdetien jól álcázták magukat és a megalakulás idején befurakodtak a termelőszövetkezetekbe. Bizony a voj- nácei termelőszövetkezeti tagok nem voltak elég éberek. A kulákok egy rö­vid átmeneti színlelés után megkezd­ték kártevő tevékenységüket. A marhá­kat, amelyek az ő istállóikba voltak összegyűjtve, meg hagyták férgesedül és lefogyasztották azokat. De mielőtt még nagyobb károkat okozhattak vol­na, a párttagok leleplezték a kaláká­kat, akiket azetdn még az aratás előtt (kizárlak a szövetkezetből, A 30 hek­táros Simo, Sudák. Kollár és más- ku. Iákok nem fognak többet a tszcs-ben bomlasztani. A szövetkezet most már szabadabban fejlődhet és a kulákok kizárása után sorban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik idáig a kulákok • jelenléte miatt maradtak iával a szövetkezeiből. A szövetkezeti tagok az aratás ide- m igen jól kihasználták a dolgozó parasztok beszervezése szempontjából is. Az egyénileg gazdálkodók segíté­sére siettek az aratásnál. Megszervez­ték a közös aratást, így a nem szö­vetkezeti tagok is közös csoportokban dolgoztak ás az ö földjeiken is dol­goztak a szövetkezet gépei. Nem két­séges. hogy a közös aratás tapasztala­ta igen sok egyénileg gazdálkodó pa. rasztot kozott közelebb a szövetkezet­hez. A termelőszövetkeret tagjai nem ha­nyagolták el orz egyéni agftáctó mód­szereit sem. A szövetkezet legaktívabb tagjaiból és a Nemzeti Front tagjaiból két-három főből álló brigádok alakul­tak, amelyek sorra járták a ki®, és középpáraszfokat és agitáltak a szö­vetkezet érdekében. Az agitáció ered menye már az első vasárnap 50 kis. és feözépparaszt jelentkezése volt. A leg­nagyobb eredményt a kerületi párttit- kSr, Szeman elvtárs és társa, Száraz oTviárs érték el. ök egyedül 17 tagot szerveztek be. A kővetkező vasárnap ~~ július 22-én —, tovább folytatódott az agitáció. E vasárnapon összesen 63 tagot szerveztek be a szövetkezetbe, vagyis a két vasárnapon együttvéve 113 tagot. Természetesen akadtak nehézsé­gek is. Voltak olyanok, akik még min­dig húzódoztak a belépéstől. De ezeket majd újra felkeresik és a szövetkezés előnyeinek megcáfolhatatlan lény. marosan be fogiák őket is hozni a ter­melőszövetkezetbe. A vojßicci te rmcl őszöve Ikezet ered­ményei nagyban alkalmasak arra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fölényét be­bizonyítsák. Az árpa 29 mázsát adott. De szép a kukoricájuk, cukorrépájuk, napraforgójuk és dohányuk is. Az embert büszkeség tölti el, ha végignézi az istállókban á, nagyszámú és gyö­nyörű állatállományt. Szépen fejlődik á község is. Egymásután emelkednek az új hazák és kézzelfoghatóan lát­szik ezen a falún, hogy a szövetkezet boldog és alkotó életet hozott ide. Mindezeket az eredményeket, büszkén mondhatják el a vojnicei termelőszö­vetkezet eddigi tagjai és éppen ezért van sikerük a tagtoborzásban is. Hírek Tito Jugoszláviájából S litolsia sápé elíani telteti Jugoszláviában a sajtót a kommu­nista ellenes, szovjetellenes és nép- e lien es propaganda szócsövévé ala­kították át Titoék. Jugoszlávia né­pei azonban egyre jobban bojkott ál­iák a walfetreeti politikát szajkózó titoista sajtót. Ez a bojkott már olyan méreteket öltött, hogy & titoista „Vjesznsk” is kénytelen volt beismer­ni: Horvátországban az újságok Kftgyrészét papú-huli-adéknak hasz­nálják íáb‘‘ A bojkott miatt a tüoistáik kénytelenek voltak na­gyon sok újságot megszüntetni, a még megjelenő lapok példányszá­mát pedig felére csökkenteni. Teljesen megszűnt Szlovénia Népi If­júságának lapja, a „Mladtna", továb­bá a „Rad“ és „Glaisz“ című lap. Az úgynevezett „Szlovén K. P.." napilap­ját, a „Ljudska Pravícá“-t hetilappá változtatták, mert egy becsületes em­ber sem vásárolta, A „Horvát K, P.“ lapját, a „Naprijede"tt még a titoista pánt tagjai sem olvassák. A „Zsena Dán asz“ című lap példányszámát 80 százalékkal csökkentették, a „Stu- denszki Liszt“ példányszámát 15 ezerről 6 ezerre szállították le. Ez a néhány példa is világosan mutatja, hogy a jugoszláv dolgozók nem tekin­tik saját sajtójúknak a titoista lapo­kat. A jugoszláviai dolgozók a jugo­szláv politikai emigránsok forra­dalmi sajtóját olvassák, ahol ál­ltadban leletei kaphatnak minden kérdésre, amely szorosan' össze­függ a Tito—R ankc vícs-kiíkk elleni harcukkal. k „amerikai életforma45 líafe : u ioszlsvláta Zágrábból írják: „Városunkban egy­re több amerikai gengszter-filmet mu­tatnak be. Az „amerikai életforma“ hatása már is észrevehető :egyre job­ban terjed a prostitúció és a lopás. A íolvajlásban a rendőrök, vagy ahogy a títoísták nevezik őket: a mílicísták vezetnek. Házkutatás ürügyén gyakran betérnek a dol­gozók otthonaiba, összelopkodnak különböző tárgyaltat és eladják azokat, ahogyan azt az igazi gengszterek te­szik. Amerikában, A titoisták kísérle­te, hogy a dolgozókba beoltsák az „amerikai életformát", elszánt ellen- álláisxa talál. így például az ifjúmun­kások és diákok nyíltan beszélik a „Horizont" című ifjúsági lapról, hogy ennek segítségével akarják Titoék a jugoszláviai ifjúságot gyilkosokká, gengszterekké és tolvajokká átnevel­ni. Ebből «z „életformából" azonban nem kér az öntudatosodó jugo­szláviai ifjúság, fmperlsFssfa országok „lüristái“ vendégeskednek Jsjgesziávéálsan A belgrádi „Hotel Majestic" az utóbbi időben állandóan zsúfolásig tele van ame'hikai, angol és más ide­gen ,,turistákkal": újságírókkal, ke­reskedőkkel és hivatásos kémekkel. Mint hiénák a hulla köré, úgy sereg­lenek Jugoszláviában a különböző nemzetiségű kalandorok, Gyilasz és Pijade minden este megjelenik a szál­lodában, hogy elszórakoztassa ezt a g'yűlevész bandát és hogy a régi kap­csolatok megerősítése mellett újabba­kat is létesítsen. Az elmúlt hetekben olyan „tu­risták" tartózkodtak Jugoszláviá­ban, mint például Earl Cook, az amerikai fasiszta párt vezetője, továbbá a francia Leon Ammon és az angol parlament delegáció­jának tagjai. Nagyon sűrűn fordul meg a Majes- ticben Zílliáeus is, ez a hírhedt nem­zetközi kalandor és angol kém. A napokban érkeeztt Belgrádba az in­diai szocialista párt egyik vezetője, Rom Manohar Lohij és Fesser, az an­gol trade-union helyettes elnöke. A yíManc hest er Guardian" nemrégiben cinikus nyíltsággal lebbentette fel a fátylat a Jugoszláviában tartózkodó imperialista „turisták" kulisszák mö­götti mesterkedéseiről. A cikkből ki­derült, hogy az amerikaiak fegyvert szállítanak Titoéknak, Titoék pedig ágyútölteléket az amerikaiaknak. Bel- grád ma már az amerikaiak balkáni kémközppníja és az amerikai zsoldos­seregek operatív parancsnokságának központja, yyA béke fennmarad és tartós tesz, ha I i népek kezükbe veszik a béke meg. őrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“ — erre tanította a világ dol­gozóit a béke-tábor nagy vezére, Sztálin elvtárs és a világ eseményei napról napra bizonyítják, hogy a békemozga.- lom a politikai élet döntő tényezőjévé lett; A nemzetközi békeharc nagy ta­nítója, Sztálin elvtárs útmutatása nyo­mán a népek megtanulták kezükbe; venni a béke megvédésének ügyét. Ilyen volt a berlini Világifjúsági Taláükozó, ahol a földkerekség fiatalsága a hős lenini Komszoraol mögé csoportosulva tett fogadalmat a béke megvédésére, Kezükbe veszik a népek a béke ügyét úgyis, hogy a földgolyó minden részén békealáírásokkal szervezetten fejezik ki ellenállásukat az imperialistákkal szemben é-3 fegyverrel kezükben harcol, nak a bekéért ott, ahol az imperialis­ták már- háborút provokáltak ki, Berlinben messz; országok különböző színű fiai jöttek össze. A fiataloknak , ez a találkozója az imperializmus el­leni nagyszabású harc lenyűgöző erejű seregszemléje volt és c találkozó hatá­saként millió és millió ifjú szivében erősödött meg a békéért vívott közös harc és az együvéíartozás érzése, A berlini VIT, a békéért vívott harc új, gazdag erőforrásává vált. Ezt tudják az imperialisták is. Ezért akarták minden eszközzel megakadályozni ezt a talál­kozót, de minden ilyen kísérletük ku­darcba fulladt A keszoni tárgyalások világosan bizonyítják, hogy az impe­rializmus amikor a békéről beszól, ak­kor is háborút akar. A népek ébersé­gének reflektorfénye azonban leleplezi az imperialisták küldötteit. Leleplező­dik zsarolásuk, csalásuk, álőszintesé­gük. . Nyilvánvaló, hogy amerikai rész­ről nem kívánják őszintén megvalósíta­ni a koreai fegyverszünetet. Jelenleg a tárgyalás a 38. szélességi foknak, j mint demarkációs vonalnak kijelölése körül akadozik. Nem kétséges, hogy a 38, szélességi fok katonai demaikációs vonalként való kijelölése észszerű. De éppen mórt észszerű, mert lehetővé tenné a fegyverszünet megvalósítását, ezért ellenzik ezt az amerikaiak. Az amerikaiak félnek a békétől és nyilván­valóan meg akarják szakítani a tárgya­lásokat, folytatni akarják a háborút. A koreai nép és az őket támogató kínai népi önkéntesek megmutatják, hogy nem ijednek meg az igazságos háborútól és ezért- nincs okuk féini an­nak folytatásától sem. A népek, mélyek ébei'en figyelik a keszoni tárgyaláso­kat, bíznak a hős koreai nép hazasze­retetében, éppúgy, mint békeszeretefé- ben és tudják, hogy igazságos ügyük diadalmaskodni fog a csatatéren meg­vert és most a tárgyalóasztal mellett is zsarolni próbáló imperialista hiénák mesterkedése ellenére. Az imperialisták háborús készülődé­seire jellemző a japán békeszerződés előkészítésének ügye. Az USA fel akarja támasztani a japán militariz- must, éppen ezért a békeszerződés elő­készítéséből ki akaija zárni a Kínai Népköztársaságot. Mint Csu En.Laj, a Kínai Népköztársaság augusztus 15-i nyilatkozatában megállapítja: ,A san- franciscoi értekezlet összehívásának célja egyenetlenséget szítani a Japán­nal haáiállapolban lévő szövetséges ha­talmak között és új agressziós tömböt szervezni Távol-Keleten.“ Az amerikai imperialisták háborús terveinek nagyfontosságú leleplezését jelenti a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának most kiadott Fe­hér Könyve. Ez a k5ny cáíolhataltan adatokat tartalmaz az amerikaiak által segített nyugatnémetországi német im­perializmus újraéledésének kérdéséről. A könyv megjelenése alkalmából a Né­met Demokratikus Köztársaság vezetői TRUMAN LEVELET ÍR (Szín: A Fehér Házban TTuman dolgozószobája. — Tmman egy óriási íróasztal mögött ül. Előtte tíz telelőn és néhány csengő.) Truman; itt az ideje, hogy írjak már egy levelet. M-égpediq a békéről fogok írni. (Rágja a tollat.) Ejnye, «o, mát js írjak a békéről? (Homlokára csap.) Persze azit, hogy én milyen szelíd és békés kis emberke vagyok. Hr). A béke szívem, leghőbb vágya... (Cseng az egyik telefon. Felkapja és beleszól): He't’ó. Menjenek a pokoli- hat Persze, hogy dob jóik le! Mind a száz tonnát! De gyűitóboanbát is! (Lecsapja a telelőnt és folytatja az írást) . .. és minden gondolatom az. hogya^ tehetne a háborút megakadíílyomi.. .(Homlokára csap) Hopp! Er­ről jut eszembe! (Megnyomja az egyik csengőt. Kinyílik ajtó és megjelenik, egy rosszarcú titkár.) Titkár: Csengetéít, -elnököm?!' Truman: Mondja! Tifö tett ma már jelentést'? ritkán (papírlapot vesz el): Igenis.. Tito csókolhatja az ön- jóságos kezeit és a legalázalosa.l>ba.„ jeleníti, hogy tegnap háromszor igyekezett csetepatét előidézni Ma. gyarország, Románia Bulgária és Albánia határainál... kétszáz jugoszláv kommunistát letartóztattak . . . Truman (közbevág): Láráfári! Igyekeztek, igyekez­ték!! Azonnal! telefonáljon ennek a Titonak és mondja meg neki, hogy nem azért tömöm beléje a milliókat., hogy lopja a napot. Elóg. ha a. milliókat lopja! Mondja neki, de keményen, — ha nem viselkedik tis-z- tességissen és n.em gyilkol, éget, tör, zúz ott a haláro­kion', akkor ne kerüljön a szemem elé. A pocakos m'in- denségit neki! Elmehet. Titkár: Igenis. Majd én megmondom neki. (Elmegv). Truman: Hol is. hagytam abba? .Ta, igen (ír.) ...én « leg teljesebb szabadság barátja vagyok!.. (Megszólal o másik leleten. Ttuman hallgatja, aztán be tokióit.) L<u csukni! (A harmadik telefon szól. Felemelt lm‘Inat. maid beleordH). Kivégezni] (Egyszerre négy-öt telelőn szól. Truman egymásután kapkodja le! öze,Irat. és dohálja vissza a hallgatókat a villára, üvölt.) Villamos; The! Koncentrációs táborba! Fegyházba! Tengerbe! - Pusztul­jon. haljon meg!.., (Megtörii a homlokát, fuj egy na­gyot.) Hol is hagytam abba? Igen! (Ír). ... és. a legmé­lyebben tisztelem az emberi jogokat Mindeniniap azért imádkozom, hogy... (Leteszi a tollat, felemeli a nyol­cadik telefont. Beleszól.) Most jutott eszembe, hogy a pápa mem tett még ma jelentést. Mondja meg neki, hogy igy nem leszünk jóba, ha nem tartja be pontosa^ a pa­rancsaimat. Vagy rendiséért dolgozik, vagy elcsapom. (Leleszi a kagylót, folytatja az írást.) ___a béke örök­ké tartson----- (Berohan egy tábornok.) Tá bornok: Elnök úr! Truman (leperdül .a székről és az asztal alá ugrik): Jaj, mj van? Tábornok: Nyugat-Németországban a fiatalok szem­telenek. Nem akarnak katonának- menni.'Ezren és ezr©n szöknek át Berlinbe a Világ ifjúsági Találkozóra. Truman (előmászik, leporolja nadrágját és peckesen megáll): Mert gyávák, össa? 1 fogni őket. addig verni és éheztetek amíg megértik milyen magasztos efl- adat vár rájuk, (összecsapja a kezel.) Hát nem szép do­log az amerikai életformáért meghalni? * Tábornok (vigyorog) Truman: Jó, jó, nem magárnak mondom. Nekik. (Hir­telen, feldühödik és ordít.) Rugdossák meg a gyalázato­sakat. Még mit nem! Majd én megmutatom nekik! Vágv így pusztulnak e, vagy úgy! Ezt is magyarázza meg azoknak. Érti? Tábornok (még szélesebben vigyorog): Ezt már job­ban. (Kimegy.) Truman (visszaél az asztalhoz): De sok dolgom van, alig jutok hozzá, hogy levelezzek egy kicsit a békéről. De hol is hagytam abba? (ír.) . . . és minden nép sza­badsága, függetlensége biztosítva legyen . . . (Megszólal mind a líz lelátón. Truman esze’ősén rájuk bámul. (Hiába. Bonyolult dolog manapság amerikai elnöknek l en ni.., sajtófogadást rendeztek, amelyen Grow tewohl miniszterelnök rámutatott arra» hogy Nyugat-Németország felfegyverzé­se Franciaországot ifi fenyegeti, ma>d kifejtette, hogy Nyugat-Németország- ban a nagykapitalista monopóliumok az urak az államapparátusban, ami olyan állapotokat teremtett, amilyet Németország a Hitler-fasizmus alatt egyszer már. átélt. A háborús uszítok mesterkedéseinek szolgálatában áll a közel kéthónapos válság után életrehívott új francia kor­mány. Pleven reakciós, fasiszta, szim­patizáns kormányt alakított, amely vi­tathatatlanul a Wall-Street engedelmes eszköze lesz. Nem kétséges azonban, hogy az új kormány népeílenes, hábo­rús jellege új lendületet kölcsönöz a francia nép békeharcának és ellenállá­sának Truman párisi lakájaival szenrr ] ben. A népek ébersége, a nemzetközi béketábor következetes harca ée mindenekelőtt a Szovjetunió [ sokodalú, meg nem alkuvó és a szov. jet nép nagy sikereiből táplálkozó bé­keakarata újra és újra leleplezi, sa- rokbaszorítja az imperialisták háborús klikkjét. Magában az Egyesült Álla­mokban is vannak már számottevő erők, amelyek a trumani képmutató, békéről beszélő és a háborút előkészítő politi­kával szembeszállnak. így a Haladó Párt legutóbb Truman képmutató nyi­latkozatával kapcsolatban feltette á kérdést: A koreai időhúzás és a békés szovjet javaslatok éles elvetése nyo. mán felvetődik a gondolat: valóban bé­két akar az elnök, vagy fél a békétől? Nem kétséges, hogy az amerikai tő­kések félnek a békétől és ez a félelem irányítja minden cselekedetüket. Ép. pen ezért a népek békeharca pillanatra sem szűnhet meg, hanem következetes meg nem alkuvó erejével segítse győ­zelemre az egész emberiség legszentebb ügyét, a béke megvédését. Az angol­szász imperializmus egyik.leghűbb ps-at. I lósa és legaljasabb ügynöke a déli ha­tárainkon túl fegyverkező Tito-banda. Az elmúlt héten a Magyar Népköztár­saság kormánya jegyzéket nyújtott át a jugoszláv követségnek, amely a tito- ísták újabb súlyos adatokat tartalmazó bűnlajstroma. A jegyzékben felsorolt ha társért esek, gyilkosságok, gyújtoga­tások újabb kiáltó bizonyságai annak, hogy az amerikai imperialisták bel­grádi fiókjának hiénái is háborúra, a szabad népek vérére pályáznak, s cél­jaik érdekében semilyen eszköz hasz­nálatáról nem mondanak le. Miközben Tito újabb 225 millió dől. lár kölcsönt és újabb fegyverszállít- mányt kunyerál az imperialistáktól, miközben a keszoni tűzszünet! tárgya­lásoktól függetlenül az amerikai Csor­da még mindig barbár módon pusztítja Korea városait és falvait, miközben Nyugat-Németországot, Japán és Spa­nyolországot vad iramban fegyverzik fel, — a háború megszállottja.it a Bér. libben lefolyt ifjúsági találkozón kí­vül másik súlyos csapás is érte. Ez az öthatalmi békeegyezményt követelő aláírásgyűjtés eddigi eredménye. A közzétett kimutatás szerint eddig 48 országban több, mint 430 millió aláírást gyűjtöttek az öthatalmi békeegyez­ményt követelő felhívásra. Nagy szám ez, nagy erő van mö­götte. A háború, a szenvedés, a mér­hetetlen kínok, amiket az imperializ­mus zúdít az emberiségre, megtanította az emberiséget arra, hogy a becsületes százmilliók összefogásában felülmúlha­tatlan erő rejlik. És ez az erő győze­delmeskedni fog. Ez az erő meghozza a szebb és boldogabb életet, ez az erő elsöpri a népek hóhérait, elsöpri a há­borús uszítókat és biztosítja a - világ dolgozói részére a munkás alkotó bé­két. A békét, amely mint nagy taní­tónk, Sztálin elvtárs mondotta: ..fenn­marad és tartós lesz, ha a népek ke. zükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.“ Jugoszlávia hlrahlói Loncear cikke a Scanfeia Tineretuluiban Bukarest (Agerpress) A Scaateíia Tíneretului, Loncear román fém- és vegyipari miniszterhelyettes cikkét közli „Jugoszlávia kirablói“ címmel. Jugoszlávia népei — írja a cikk — sokat kénytelenek áldozni az ameri­kai imperialisták számira. Sorsuk tíz- szerte olyan nehéz, mint azokban az időkben, amikor Jugoszlávia még Tö­rökország vazallusa volt. A dollár- gegnszterek kön/c'- üenúl kirabolják az ország természeti kincseit. Jugo­szlávia egyre inkább a háborús uüí- tók táborának közönséges nyers anyagszállítójává s a nyugati imperia­listák fegyver vásárlóiává válik. A ju go,szláv hazafiak felháborodással és gyűlölettel fígvelik, mi történik Fiú­méban és Spliíben, Sibenikben és Plocsen az Adria partjain. A titoista ltnlicrnlf rtrevan niítnían rb c» .1U n n katonai létesítményeket épíieoek. Az adriai tenger déli és közéoső partvi­dékén egyedül 1950-ben 97 katonai erődítménvt emeltek. A Tito-banda egyedül ebben az év­ben 12—20 millió dollár értékű stra­tégiai nyersanyagot ad el például a „Philips Brothers Chemical incorpo­rated“ részvénytársaságnak, mialatt a jugoszláv ipar tönkremegy, A straté­giai nyersanyagokért, fáért cs élelmi­szerekért cserébe az amerikai impe­rialisták különböző utakon nagy­mennyiségű fegyvert szállítanak Ju­goszláviának, A Tiío-klikk ugyanis a néptől való félelmében jobban sze­reti, ha az amerikai fegyverek más jelzésekkel érkeznek az országba. A jugoszláv nén azonban nem tűri az amerikai zsoldbao lévő titoisták elnyomó rendszerét. A jugoszláv nép egyre növekvő harcot folytat Titoék bandájával szemben. Á békéért folyó harc egy hete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents