Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-17 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

r

A MA! SZÁMBAN:

V.

A VIT-en a Komszomol-küldőtlség' meglétogatt* a DISZ- küldöttséget (2. o.) — A Szakszervezetek Országos Ta náosa elnökségének határozata a „Gazda-mozgalora“-ról (2. o.) — A Szovjetunióban járt angol tudóskíildottscg sajtóértekezletet tartott Londonba® (2. o.) — Kimagasló eredményekkel ünnepelték az első vasutasnapot a szék szárdi vasát dolgozói (3. o ) —■ A kakasdi Gábor Áron terptelőcsoport 50 mázsás kukoricatermést vár (4 o )

\

J

I AZ M Dl

»TÁTI

5LN>

XMEG

fEl PARTBIZOTTJÁCÁNAK L,

APJA

1

Vili. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM

ARA 50 FILLER pé

INTEK. 1951 A

kL GUSZTUS 17

Több goodo! a termelőszövetkezetek fejlesztésére

Dombóvár, Dunaföldvár, Kakasd, Koppányszántó sürgősen hozza be lemaradását a begyűjtésben

Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán azt a feladatot tűzte a Párt és az állami szervek elé, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését .segítse elő. „A földműves nép elsősorban a közvetlen tapasztalat alapján akar meggyőződni annak helyességéről, amit mi. hirdetünk. A mi sikereink a dolgozó parasztság előtt éppen abban állott, hogy a falu népe a saját tapasztó. lata útján tudott meggyőződni a. munkánk helyességéről. Ez a politika fog most is eredményre vezetni a föld közös megművelése, a társas földművelés kérdésével. Ha a dolgozó parasztság a már létező szövetkezetek példájából maga győződik meg ennek a termelési formának a fölényéről és hasznosságáról, akkor önként rá fog lépni a termelésnek ennek az útjára“ — mondotta Rákosi elvtárs kecskeméti beszédében.

Állami szerveinknek a párt- és tőjnegszervezeteinknek ezek alap. ján megadta Pártunk a további teendőket, hogy széleskörű felvilágosító munkával a dolgozók meggyőzésével cs az önkéntesség elvé. nek szigorú betartásával segítsék cJő a termelőszövetkezetek fejlesztését. Azokban a községekben, ahol a Párt és a tanács helyesen fognak hozzá ehhez a munkához, példamutatásukkal elől járva komoly eredményeket értek el. A jó felvilágosító munka eredményeként a megye területén az elmúlt két hét alatt S termelőcsoport alakult, amelyek mind azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunkat érdekli a termelőszövetkezet, oda örömmel lép be, csak azt várja, hogy valaki ielvilágosítsa, illetve megmagyarázza részletesen a termelőszövetkezet alapszabályait és eloszlassa esetleges kételyeit.

Ebben a munkában járási tanácsaink nern veszik ki kellőképpen részüket. Egyedül a bonyhádi járás mezőgazdasági osztálya az, amely foglalkozik a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a felvilágosító munka széles körben való kiterjesztésével. Ezzel szemben a tamási járási osztály és a dombóvári járási osztályok lebecsülik a fej. lesztés fontos munkáját, Még az eíőkészítőbizottságokkal sem foglalkoznak, nem veszik figyelembe, hogy most már itt az ideje, hogy a tavasszal megalakított előkészítőbizottságokat alakítsuk termelőszövetkezeti csoportokká. A gyönki járási osztály amellett, hogy a begyűjtésben is az utolsók között van, a tszcs szervezéssel sem foglalkozik. A szekszárdi járási osztálynál csak a tszcs-szervező dolgozik, hogy ne az utolsók között kullogjanak.

Mi a teendőnk, hogy előbbre vigyük a fejlődést? • A döntő tényező ebben az, hogy dolgozó parasztságunk önként, magától, saját belátásából és meggyőződéséből lépjen erre az útra, A parasztság zöme csak a saját jó tapasztalata alapján, csak az általa ellenőrzött tapasztalatok alapján tér rá erre az útr. Meggyorsítani ezt a fejlődést, csak a meggyőzés és a meggyőződés eszközével lehet. Ennek tudatában vannak járási tanácsaink is- Mégis a paksi járási mezőgazdasági osztály, amikor augusztus

12-re megszervezte dolgozó parasztokból a termelőszövetkezeti látogatást s a parasztok össze is jöttek, de a járási tanács arról már nem gondoskodott, hogy szállító eszközt is kellene küldeni a dolgozókért, hogy a látogatás színhelyére mehessenek. Ilyen és ehhez hasonló hanyagságok mind arra vallanak, hogy járási tanácsainkat nem érdekli a termelőszövetkezetek fejlesztése. Tanácsaink előtt, valamint a tömegszervezeíek előtt megnőve, kedett új feladatok állnak a.z új ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti 'mozgalom fejlesztésében. Ezért minden erővel támogatnunk kell a termelőszövetkezetek munkáját, segítenünk kell nekik a nehézségek elhárításában, az ellenség leleple-.1 zésében és eltávolításában. ,--~i Segítségben járjanak élen a pártszervezetek, a DISZ, az MN- DSZ, a DÉFOSZ, a tanácsok, a gép. állomások, az állami gazdaságok. Rendkívül fontos a kommunistáknak a példamutatása. A szövetkezetbe még be nem lépő kommunista is legyen tudatában annak, hogy tétovázása komoly károkat okoz. Ez vonatkozik a DÉFOSZ- elnö’kökre, a h.elyi tanácsok elnökeire és titkáraira is. Ahol a kom. munista párttag jó példával jár elől, ott az eredmény azonnal megmutatkozik. Ilyen például Fadd újonnan alakult Kossuth termelőcsoportja, ahol a 16 belépett család közül 8 család párttag. Elsőnek lépett be Mihálkovics Ferenc, a községi tanács elnöke és a községi alapszervezet párttitkára is,- .

Minden lehetőségünk megvan arra. hogy a már meglévő termelő- szövetkezeteinknek terméseredményeit ismertessük a dolgozó parasztság azon részét, amelyeket érdekli a termelőszövetkezet, elvigyék valamely megyénk területén működő termelőszövetkezeti csoportba, hogy saját szemével győződjön meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben. Nem kell nagyobb agitációs érv, mint meg. mutatni az eddig elért eredményeket. •

Tanácsaink és tömegszervezeteink, de a földművesszövetkezetek is a maguk vonalán fogjanak hozzá az agitációs munkához, törekedjenek arra, hogy az elért eredményeket ők magyarázzák meg dolgozó parasztságunknak, ne pedig az ellenség, a klerikális reakció, a ku- lák, aki igyekszik szocialista építésünket megakadályozni. Ilyen példa volt Győré községben is. ahol az előkészitőbizottságban a kulák volt a vezető, aki igyekezett a csoport fejlődését felborítani.

Első és legfontosabb feladatunk I tehát megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket, hogy ezek a szövetkezetek jó példájukkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot. De óvakodnunk kell minden erőltetés vagy éppen erőszaktól is, mert, mint Rákosi elvtárs mondotta, hogy ,,az erőltetés ezen a téren feltétlenül az ellenkező hatást fogja kiváltani. És megfordítva: a meggyőzés, a jó példa biztos eredményhez fog vezetni/'

Bercsényi Vince

Gerjen dolgozó parasztjainak felhívása a bek éhét re

Gerjcn község dolgozó parasztjai gazdagyűlésen beszélték meg a so- •ronlévo feladataikat. A begyűjtéssel kapcsolatban. Keserű Istvánná VB-cí- nők javasolta, hogy hívják versenyre a megye összes községeit. A gyűlésen lévő mintegy 120 gazda a kihívást egy hangrilag helyeselte és vállalták, hogy angnsztus 20—30-ig tartandó békehéten a begyűjtési tervüket 114 százalékra teljesítik. A gyűlésen Keresztes Imre öüioldas dolgozó paraszt, aki iw előírt három mázsa helyett eddig 14 mázsát adott he. vállalta, hogy még két mázsát lead “ jegyre. Szabó Gábor 12 holdas gazda 1.174 százalékra teljesítene beadási kötelezettségéi és iijahb> három mázsa gabona beadását vállalta a bekehrt keretében. V gyűlésen lehívást intéztek n megye dolgozó parasztjaihoz, bőgj csatlakozzanak a versenykihívásukhoz.

Az utóbbi kiértékelés alapján megyénk lemaradt a begyűjtésben versenytársunktól, Baranya megyétől. Ez azt mutatja, hogy megyénk dolgozó parasztjai nem harcolnak olyan lelkesen a begyűjtés sikeréért, a béke egyik erős bástyájának a felépítéséért, mint Baranya megyében. A főhiba azonban nem a dolgozó parasztoktól ered, hanem a községi és a járási vezetők munkájának a hiányosságaiból. A dolgozó parasztok ugyanis örömmel tesznek eleget beadási kötelezettségüknek, legtöbb helyen még túl is teljesítik kötelezettségeiket, ha megmagyarázzák nekik, hogy mi annak a jelentősége, milyen előnyökkel jár az, ha többet adnak be az államnak, mint amennyi elő van írva.

Megyénknek tehát azok miatt a községek és járások miatt kell szégyenkeznie a rossz helyezés miatt, amelyek csak lassú, csigaflépésekkel haladnak előre, sőt sok esetben szinte egyhelyben topognak.

Megyénk versenyállásának a hátra- mozdítói az augusztus 15-1 jelentések alapján Szefcszárd város, a szekszárdi és a dombóvári járások. Szekszárdon vontatottan halad a csépié* is, mert a városi tanács nem tesz

meg mindent a magas cséplési eredmények elérése érdekében. A dombóvári járás az élre tört a cséplési versenyben, csak arról nem gondoskodnak, hogy a dolgozó nép közös raktára is teljen. A szekszárdi járás az ötödik

Első helyezését azonban igen veszélyezteti a bonyhádi járás, mert mindössze 1 százalékkal maradt le tőle. A paksi és gyönki járás szinte fej-fej mellett haladnak, mert a paksi járás mindössze 0.2 százalékkal vezet a gyönkivel szemben,

A községe k közöl ti

begyűjtési versenyben az elsők között halad továbbra is Bélecska. Várong dolgozó parasztjai is az elsők között veszik ki részüket a begyűjtés nagy csatájából. A község a begyűjtési telvét 78.6 százalékra teljesítette a szerda esti jelentések alapján. Gerjen 76.6 százaléknál tart a begyűjtési tervének teljesítésénél. Ujireg 75.3 százalékra, Máza 74 százalékra, Grábócz 6S százalékra teljesítették a begyűjtési tervüket. helyen áll megyei viszonylatban a begy üj'és terén. Reménye azonban mind kevesebb, hogy jobb helyezést érhe>- sen el, mert az első 4 járástól mind nagyobb mértékben lemarad tervének teljesítése terén.

A bálul kullogó községek közé tartozik Dombóvár, begyűjtési tervet mindössze 19.0 százalékra teljesítette. Ezzel a gyenge eredményével nagymértékben akadályozza azt, hogy megyénk előbbre kerülhessen az ország megyéi között folyó versenyben.

Dunaföldvár is a sorcghntjó községek közé tartozik. Az utóbbi jelentések alapján mindössze 20 százalékig tettek eleget a község dolgozó parasztjai a saját államuk kai szembeni kötelezettségüknek. Kakasd és Koppányszántó községek is csak kerékkötői a begyűjtési verseny előrehaladásának. Tervüket még 23 százalékra sem teljesítették az augusztus 15-i jelentések alapján és így '5k is hű tagjai maradtak a csiga-brigád nak.

A „legjobb járás“ címet továbbra is a tamási járás viseli.

Használjunk fel minden gramm hulladékot -?s

Csatlakozzanak megyénk ütemei a „G»/d«-moígal«in!u!*w

Felemelt ötéves tervünk központi kérdése ma, s az elkövetkezendő idő ben a munka termeékenységének álla ndő növelése mellett a takarékosság. Takarékoskodni emberrel, anyaggal, idővel: ez a felemelt ötéves terv megva Jóslásának egyik legfontosabb biztosi téka.

Megyénk üzemeinek dolgozói egyre nagyobb mértekben értik meg a takarékosság jelentőségét

4s alkotmány tiszteletére

és igen szép példáit tál álba tjük eddig is a takarékossági mozgalomnak. .A Bonyhádi Zománcgyár dolgozó több- . százezer forintot takarítanak meg acélhulladék fölhasználásával. A vasút dolgozói hatalmas szénmegtakarítást érlek el.,

A Bonyhádi Cipőgyárban 70.000 forint megtakarítást értek el a huiladékaoyagok felhasználásával.

A Tatarozó Vállalat dolgozói is több- száz forint értékű megtakarítás', értek el az észszerű anyagfelhasználással. De sorolhatnánk így tovább az eredményeket.

A termelés tervszerűségének fokozása melleit nagyobb gon^dot kell fordítani a fokozott anyaglakarékosságra. E téren még óriási lehetőségek és féladatok állnak előttünk. A lehetőségeket világosan mutatja a fémgyüjtési hét hatalmas eredménye. Az a n vágták# ré- kosságnak nap, mint nap, új hősei születnek. De az anyagtakarékosság még nem átfogó mozgalom egyes üzemekben,

a legtöbb építkezésen nagy anragpazarlás

folyik.

Az anyaggal való takarékosság átfogó, széleskörű megszervezése tervünk teljesítésének egyik alapvető feltétele, ez teszi csak lehetővé, hogy a tervek végrehajtása ne ütközzék az anyaghiány akadályába.

Biztosítani kell. hogy a dolgozók ke- 1 rese'.é-ben is érvényre jussanak az anyagtakarékosság (erén elért eredmények. Ez helyes megoldás, mely a takarékosság fokozódását, tervszerű megtakarítások növelését segíti, a dolgozókat a fokozott takarékosságra serkend.

KI kell szélesíteni a Jégtakarók« sabb dolgozó címért folyó versenyt.

Fokozni kell a takarékosságot

a gépek, termelőeszközök jobb kihasználása torén is. felkarolva különösen a dolgozók körében népszerű Xazaro- va-mozgalmaí, a gépek szocialista

megőrzésének, rendszeres karbantartásának mozgalmát. Sokkal nagyobb felelősséget kell fordítani pártszerveze- leinknek, műszaki vezetőinknek az önköltség, a üakarékosság alakulására, a mindnagyobb mennyiségű hulladék felhasználására.

Pártunk II. kongresszusának tiszteletére, hazánk felszabadításának évfordulójára, április 4-re, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepére, május 1-re és alkotmányunk tiszteletére szervezett munkaverseny nagyszerű lendületében mind újabb és újabb kezdeményezések kerültek felszínre a termelés fokozására és megjavítására. E kezdeményezések azt mutatják, hogy üzemeink munkásai, mérnökei technikusai te in’ük idő előtti teljesítésével, a takarékosság különböző módszereinek alkalmazásával készek diadalra vinni ötéves országépí’ő tervünk ügyét.

Az egyéni dolgozó parasztokat vonzzák az olyan magas jövedelmek, mind amilyet Csécs-i Gáspár, a tenge- lici Petőfi tagja is elért A félévi előlegkiosztásnál több, mint 7 ezer forintot kapott. Hasonló kimagasló eredmények vannak a nagyvejkei termelőcsoportban is.

Váncsa Vince, a csoport egyik

tagja 27 mázsa gabonát keresett a fejadagon felül.

Mivel erre a sok gabonára nmes szüksége, egy részét már értékesítette is. Beadott 17 mázsát a földmű- vesszövetkezet raktárába C-véteú jegyre.

f Äz ilyen példát eredményeket lát- ■va, a zegyéni dolgozó parasztok szinte tömegesen lépnek be helyenként a termelőcsoportokba. Nagy.mányo- kon például 1 2család alakított I, típusú termelőcsoportot. Váralja község dolgozó parasztjai is ki'akarják használni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit.. Ezért alakította meg 12

újabb lendületet vett nuuikaverscny során ilyen kiváló új kezdeményezés Gazda Géza elvtárs, a Rákosi Mátyás Művek acélhengermu helyettes vezetőjéé.

Átérezve az anyaggal való takarékosság nagj’ gazdasági és politikai jelentőségét, Gazda elvtárs vállalta, hogy a hulladékanyag maradéktalan felhasználása útján több nyersanyaggal látja el népgazdaságunkat. Gazda elvtárs kezdeményezését megvalósította. Ez a helyes kezdeményezés, minden gramm anyag felhasználására megfelelő formában, úgyszólván minden üzemben alkalmazható. Üzemi pártszervezeteink vezetői, műszaki és gazdasági vezetőink hassanak oda, hogy- ez a kezdeményezés megyénk üzemeiben is meghonosodjon, hogy még nagyobb eredmények elérésével segítsük öléves tervünk teljesítéséi.

Világítsanak rá, a takarékosság döntő jelentőségére, s „használjunk feJ minden gramm hulladékot'1 jelszó alatt új lendülettel vezessék harcba üzemeink dolgozóit a takarékosság döntő csatájának megvívására.

család az I. típusú termelocsoparioí.

Uj belépők főleg ott vannak, ahoi a Szovjetunióban járt paraszt'küldöi* tek már elmondották, hogy a kolhozparasztoknak milyen boldog életük van a nagyüzemi gazdálkodás által.

Faddon az Uj Élet termelöcso- portba 17 család kérte a felvételét, a Kossuth csooprtba 6, a Haladás csoportba 4 dolgozó paraszt lépett be az elmúlt napokban.-Mözsön is napról napra nő azoknak a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás útjára térnek. A hét elején már 12 család aláírta a belépési nyilatkozatot. Ez a 12 család ríj, I. típusú termelőcsoportot -ikar alakítani és már meg is választották a vezetőség tagjait. Sárszentlőrincen Kovács István 9 holdas dolgozó paraszt is belépett az I. típusú cermelőcsoporfba és példáját még eV másik család ts követte.

A faddi í j Élet (szcs-be

17 család kérte felvételét

£