Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-15 / 189. szám

NÄPLO H 1951 AUGUSZTUS IS PARI ÉS PÁRTÉP 11 ÉS * IVépnevelő-értelcealeíéli eS© A beszolgáltatás teljesítése nem csupán és nem elsősorban gazdasága kérdés, hanem döntő politikai kér­dés, harci feladat. Hatalmas építkezé­seink, mint a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű és a tolnamegyei ipari üze­mek megvalósítását' gyorsítja meg a begyűjtés időbeni teljesítése, túltel­jesítése. Ezért népnevelőinknek ki kell szélesíteni a „cséplőgéptől a be- gyüjfőhelyre“-mozgalmat, be kell ab­ba vonni megyénk 'minden egyes pa­rasztját. Meg kell valósítani a jel­szót: „Az ötéves tervéit, a békéért több gabonát a hazának.“ Legfonto­sabb feladat a gabona betakarítása. Nincs most fontosabb feladat, mint betakarítani a gabonát, ötéves ter­vünk egyik fontos részét, elcsépelni és határidő ©lőtt eleget tenni a beadá­si kötelezettségnek. Bő termésünkké! a jó gazda, mód­jára keil takarékoskodni. A meziő- gnzdaság szocialista szektorai és az egyéni dolgozó parasztság kölcsönös segítsége nagymértékben előreviszi a betakarítást. A faddi Haladás terme, tőszövetkezet ősziárpából 150 száza­lékra teljesítette beadási kötelezettsé­gét és ígéretet tetteik hogy augusztus 20-ra minden beadási kötelezettségü­ket teljesítik. A termelőszövetkeziet elnöke mondotta: — „a mi hazánk a béke földje és ha erősítjük, úgy tud­juk visszaverni az imperialisták, aljas provokációit, úgy teremtünk jártét , városban és falun.“ A .begyűjtési rendelet végrehajtása elsőrendű párt. és állami feladat. A ; szocializmus építésének törvénye, a : tervgazdaság felit étellé, hogy az állam ossza el készletünket. Az ötéves terv törvény. Államunk kötelezte magát, hogy ezt a tervet meg is valósítjuk. ■ Ipairi üzemeink dolgozói, akiknek munkáján nagyban múlik a terv tel­: jesítése, szocialista munkaverseauy- ; ben, a termelékenység emelésével küzdenek a terv végrehajtásáért. De amilyen törvény az ötéves terv, ugyanilyen törvény a beszolgáltaiási kötelezettség teljesítése isö. „A szo­cializmus — mondotta Rákosi elvtárs a turkevei parasztküldötteknek, — nem azt jelenti, hogy mindent ma­gunk eszünk meg.“ Amilyen mértékben járul hozzá dol­gozó parasztságunk a nép raktáraá­■ hoz, Myairi mértékben részesül az ipar­cikkekből. Iregszemcsén Dankhári >Sándor né 580 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét és 675 forint : értékben vásárolhatott iparcikket, liajdu László 400, Varga László 450, T&íinkás Ferenc 225 és Papp Józsclné 225 forint értékben vásárolhattak tex­tilt. Ezeknek a dolgozó parasztoknak nem kell szégyenkezni az ipari mun- ' kasok előtt, mert teljesítették haza- fia« kötelességüket. Iregszemcse köz­ségben érvényt szereznek népköziár. saságunk törvényerejű rendeletének, . büntetik azokat, akik a cséplés után , 8 vagy 15 nap alatt nem teljesítik a | i) e adó si kö telez etts-égük et, A büntetés elsőnek érte B. Pintér József. B. Nagy Károly és Farkas , Péberné kulákokat, a községi tanács 5 százalékkal felem élt G a beszól gél-, tatásukat, mert 8 nap alatt a cséplés után nem tettek eleget a beadásnak. De ez a büntetés vonatkozik a dol- ! gozó parasztokra is. A beadási kö­telezettség teljesítése törvény, mely ; minden dolgozó parasztra vonatkozik. Az állam bízva a dolgozó parasztság . öntudatában, a beadási kötelezettség 1 teljesítésén túl, mindenféle áruval ; megengedte a szabadpiaci forgalmat. Népnevelőink jó munkája, pé'ríamu- lalása szükséges ahhoz, hogy dolgozó népünk magáévá tegye a begyűjtési, rendelet gyors végrehajtását. ked­vezmények mellett nem nézi el népi demokratikus államunk, hogy egyel sek az, ötéves terv ellen kihasználják ezeket a kedvezményeket és elfeke- ;ázzék a beadásra váró gabonát. Vi­gyázzanak dolgozó parasztjaink, . ne engedjenek az ellenség hangjának. Szívleljék meg Na,gy Imre elv társ szavait: ,,A félrevezetett dolgozó pa­rasztok mindig kárvallottjai voltak Az augusztus 20-i verseny lendü­letét, eredményességét nagyban elő­segítik újítóink, a különböző megöl dáso'kka 1 és elgondolásokkal. Köny­az ellenség aknamunkájának, az el­lenség befolyásának.“ Itt rá kéül mutatni azokra a. dolgo­zó parasztokra, akiknek most kell tel. jesiíteniök tavalyi hátralékaikat. Nép­nevelőink amikor a behordés. cséplés meggyorsítására, a kötelezettség csép­lőgéptől való teljesítésére, túlteljesí­tésére mozgósítják dolgozó parasztja­inkat, valósítják meg azokat a hátai­mat célkitűzésieket, amelyeket Gero elvtárs kongresszusi beszédében úgy jellemezte, hogy hazánkat a vn=- és acél országává teszik. ny ebbé éts gyorsabbá teszik munká­júikat és a megtakarításokkal, azok fokozásával segítik ötéves tervünk időelőtti megvalósítását. A Talaroscó Vállalat dolgozói ötlet na pot tartottak. Számos ötlet és elgondolás került felszínre, amely a termelés ütemét meggyorsítja, az eredményeket fo­kozza. A legjobb ötlet tulajdonosait megjutalmazták, Rottler Ferenc kő­műves, a sodrottdrót szétszedését golyóscsapággyal javasolta. A válla­latnál a munka folytán több kiló 6 szálból összesodort drót, szálaníkénti szétszedésére volt szükség. Ez na­gyon nehéz feladat elé állította a dolgozókat, mivel a drót rövid idő alatt felsebezte a tenyereket, s így jóval lasabban ment a munka. Ezt a nehézséget küszöböli ki a benyújtott ötlet, amely egy közönséges golyós- csapágy, belső körébe egy parafa- dugóval. Ezen keresztül húzott egy szeget, melynek végét azután legör­bítette, A parafadugó *és a szeg feje •között vékony vaskörlap van, mely­nek átmérője egy 'kicsit nagyobb, mint a golyóscsapégy belső köre. Ez a vaslap azt a célt szolgálja, hogy a szeg a parafát ki ne szakítsa. Ezt az egész szerkezetet az ötlet benyújtója egy négyszegletes deszkába szereli, s így erősíti a falhoz. így a drótot sikeres megvalósítását. «■■ «■■iw ——i immmmmmm n.i.nwnw. Udvariban is szélesítsék ki a verseny mozgalmat! A példák százai bizonyítják, hogy ahol a helyi pártszervezet nem súly­ponti kérdésiként kezeli a begyűjtés kérdését, ott nincs is meg a kellő eredmény. Ez bizonyosodott be Ud­vari községben is. Udvariban maga a községi párti tik ár is úgy vélekedik, hogy „nem szükséges a verseny-moz­galom kiszélesítése a gazdák között, mead itt úgy is megy a begyűjtés, itt anélkül is beadják a gazdák a ga­bonájukat.“ Az udvari párttítkámak, Szelífta József elvtársnak ez a helytelen né­zete nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a község a járásban az utolsók között kullog a begyűjtési versenyben. Nemcsak a begyűjtésnél, hanem a többi munkálatoknál is bebizonyo­sodott, hogy a versenymozgalom ki­szélesítése az eredmények fokozásá­nak az alapjai. Kertész István és Si­mon Gyula magyarkeszi dolgozó pa­rasztok is párosversenyben álltak egymással a beadási kötelezettségük túlteljesítésére. A versenynek az lett az eredménye, hogy Kertész is, meg Simon is több, mint 10 mázsa gabo­csaik akidig kell szféttefeerni, míg a belső vezérszál kiszedhető. A másik három szál az újítással pillanatok alatt Stzá'ttekerhető úgy, hogy a sod­rott drót egyik szálát be le a kasztja a meggörbített szegbe, meghúzza és erre a golyóscsapágy gyors forgásba jön, a drótot kitekeri. Ezzel a mód­szerrel a dolgozók minden nap ugyanolyan mennyiségű drótot tud­nak szétszedni. A jó ötlet tehát je­lentős idő- és anya gm eg takarít ást eredményez, azonkívül szociális szempontból is figyelemre méltó, mert megvédi dolgozóinkat attól, hogy tenyerük kisebesedjen, Mivel a vállalat rendelkezésére álló drótot az újító újításával már széttekerte és előreláthatólag több drót széttekeré­sére nem lesz szükség, az űjítóbizott ság a javaslatot ötletként fogadta el és 40 forint ötletdíjat javasolt Rott- ler Ferencnek. De ezenkívül is voltak még jutal­mazott ötletek, amelyek a magok össizeisiégéiben hatalmas megtakarí­tó sokkal bírnak és elősegítik a terv nával adtak be többet a dolgozók államának, mint amennyi az elő­irányzatuk volt. Ugyanilyen eredmé­nyek születnének Udvariban is, ha a gazdák egymással párcsv er menyben állnának, az eredménleket rendszere­sen értékelnék. Szejifta 'elvtájrsoak tehát sürgősen javítania kell ezen a téves nézetén, metr csak így tud a község a begyűjtési tervének' túltelje­sítésével is kiállni a béke védelmé­re. Szervezzék meg az utcák és dol­gozó parasztok között a párosver- senyt, az eredményeket pedig rend­szeresen értékeljék. Ismertessék a. dolgozó parasztokkal azt is, hogy mi­lyen . előnyökkel jár az, ha C-jegyre adnak be gabonát, illetve túlteljesí­tik a saját államukkal szemben fenn­álló kötelezettségüket. Gondoskod­janak arról is, hogy az élenjárók ne­vei napról-napra kint tegyenek a versenytáblán. Ez természetesen a helyi tanács feladata, de abban, hogy a munkálatok rendes kerékvágásban haladjanak, döntő szerepe van a he­lyi pártszervezet titkárának is. • áTO L 1 TAPASZTALATCSERE ROVATA Hpáu üzemi fakadói & Cm^diledmiltumfíat*. Mi iasralók mát ? gyakorlat előtt brigádokat alakítottunk, melyeken be., lül munkacsapatok voltak. A brigá­doknak és munkacsapatoknak kijelöl­ték a vezetőit, akik 3 naponként vál­tották egymást és így valamennyien részév etilünk a munkák megszervezé­sében és irányításában, valamint s munkaeTedmények feljegyzése iiben. , Ugyancsak a fejlődést szolgálta a közben végzett hetesi beosztás is, ahol az év társak tájékozódhattak a gazdaságba® folyó összes munkákról, részévetiek az állatok takarmányozá­sában és gondozásában, s így a.z el. máiét bem tanult helyes módszereket a gyakorlatban alaklmazhatják. A nyári gyakorlatok főszínheiye a tech­nikum tangazdasága vont. Itt fizikai : munkával vettünk részt a gazdasúg- j btwi fo-lyó összes munkákban. Ax országosára előírt normák Sze­rint dolgoztunk és minden képessé­günkkel azon voltunk, hogy bebizo­nyítsuk a normával szemben idegen, ke elő dolgozók előtt, hogy lehet nor­mát teljesíteni, sőt túlteljesíteni. — Ilyen szelbeihben szüléiéit meg araló- munka-csapataink 150 százalélcos tel­jesítménye. Ugyanakkor az egyelési és kapálási munkákban egyes elv­társak' 250—300 százalékos létesít­ményt ériek el. Gyakorlatúik egyrészét a bony­hádi Dózsa Nép e tsz-ben és a bony­hádi gépállomáson töltöttük le. Meg­figyeléseket végeztünk az arató, csép­lő és talajművelő gépek működésé­ben, valamint a motorok kezelésében. Megismerkedtünk az agronómus te­endőivel és a belső irodai munkák­kal. A gyakorlatban végzett munkánk­ban nagy jelentőségük volt a hét­végi kiértékelő értekezleteknek. Eze­ken az értekezleteken az elvégzett munkánkatt} azok helyes vagy helyte­len megszervezését és a mi munkához való viszonyunkat megbeszéltük, így hibáinkat helyes kritikáival tudtuk javítani. Mindezek után túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy eredményes mun­kát végeztünk és ezzel is megtettünk egy lépésit azon az úton, melyen to­vább haladva, iskolai tanulmányain­kat befejezve, szocialista mezőgazda­ságunk irányítói lehetünk. Mészáros Imre IV. oszt. tanuló. Építsük, szépítsük iskoláinkat Népnevelő körútra indultam. Út­közben szemlélődtem és elgondol- kod ram.. Otthon, a Szovjetunióban járt harmadik parasziküldöttség egyé­ni dolgozó parasztjainak beszámolóját olvastam. Színre fülembe csengenek a szavak: — „Minél több kolhozt lá­togattunk meg. annál jobban erősö­dött meg bennünk ciz a felismerés, hogy előttünk, magyar dolgozó pa­rasztok előtt js nyitva áll az út. a le­hetőség ... a boldogabb jövő fe'é. . .“ Azután eltöprengtem a boldogabb jövő, a 'több, az új és szebb iskolát is jelenti. Elém tornyosultak a szülői munkaközösségek nagy feladatai, me­lyeket mind meg kell oldaná rövid két-három hét alaiit, mire az iskola megkezdődik. Szemben velem szekér jön zabbal megrakva, a mezőn már a zab-tarlón át lengedez a szél, még igen tikkasztó a kánikula és forróság, de a sürgönydróton már- csoportosul­nak a efeskék mintha vándor útjuk előkészületeit beszélnék meg. Hama­rosan itt les^ az ősz. Hiába, a,z idő kereke forog, egy­másután peregnek 'lg augusztus nap­jai is ég csakhamar itt lesz szeptem­ber 1. • Nyugtalanítanak a kérdések, mert hiszen a megver tanács oktatási osztályának szülői munkaközösségi dolgozója vagyok. Rendben lesznek-e az isko'.ák. óvódák szeptember l~re? Megfelelnek-e az egészségügyi köve­telményeknek, stb? Mind olyan kér­dések, amelyeknek megoldásán az oktatási osztály dolgozóinak állandó­an és folyamatosan kell dolgoznánk. Az egyik a szükséges tantermeket veszi számion, vagy a tatarozása anya­got sürgeti. A másik a költségvetési összeget mérlegeli, utaltatja, vagy a póthitel igénylés^ végzi. A mérnöki hivatal a rossz tetőszerkezetről szá­mol be, amit mind sürgősen ki kell javítani. Magam is felhívtam a járá­sokon keresztül az iskolák igazgatóit és a szülői munkaközösségekéit, hogy a mozgalmat szervezzék meg és in­dítsák be, hogy méltóképpen tudjuk megünnepelni mindenütt az alkot­mány ünnepét és a tanulókat tiszta­ság, virág és szeretet fogadja. A nevelők a nyári szünetben tan­folyamokon készüllek elő az új isko­lai évre és nagyobb tudással felsze­relve várják a tanulósereget. Döntő fontosságú még az, hogyan oldódjon meg az iskolák tatarozása, tisztogatá­sa, amikor a tervteljesítés ma min­denkit a betakarításnál, a cséplőgép­nél, a másodvetésnél talál. De az is­koláknak augusztus 20-ra és szep­tember 1-re mégis tisztáknak és virá­gosoknak kel} lenniök parancsolja minden belső érzésem, gondolatom amint tovább megyek utamon. A szekszárdi Közgazdasági Gimná­zium kapuján már ott -a felírás és idő­beosztás az augusztusi korrepetálás­ra. A másik iskola külső falazata meszelt, a tetőzet átjavítva, az udvar és a WC tisztán, a tantermek kime- szeive várják a tanulókat, e.-aik a virág és a dekoráció hiányzik még. Ili az igazgató már megoldotta a kér­dést és bizonyára a dekoráció is meg­lesz, egyszerű és csinos. Amint to­vábbmegyek, újonnan épülő is.ko.laa melleit, hatodok el. A kőművesek hft- da még másutt dolgozik, de az ids irányításuk már megtörtént. De azért itt is folyik már a munka, a diákok talicskákat töltenek meg földmunkát végeznek, hogy elkészüljenek mire a kőművesek id érnek. Most éppen Antal doktor igazgató­helyettes jön vissza az üres talicská­val. Hátát leégett-e a nap, de jó kedv- vet buzigólkodik és a fiúk máris új. ra töltik talicskáját, földdel. Itt tehát megkezdték az „építsük, Szépítsük is- kolóinkat“-mozgalom gyakorlati meg­valósítását. Lassan feloldódik bennem minden kétség és tudom, hogy isko­láink rendben lesznek időre. Bizonyá­ra minden járásban, minden iskola, ban megalakulnak a bizottságok én megkezdték a munkát. Nem hallgat­nak a reakció szavára, tudják, hogy az állam mi vagyunk és magunk in­tézzük dolgainkat( tanácsaink útján. Ha ntocs munkáskéz, elvállalják aa önkéntes munkáskezek, elvégzik a szülői munkaközösségek, az iskolák rendbehozását. Békéért folyó harc ez i«, amelyben győznünk kell. Híven bekapcsolódnak ebbe a munkába az anyák.és leányok és mindazok a nők, akiknek nincs is tanuló gyermekük, de akiknek a szebb és boldogabb ma­gyar jövő szívügyük. Ezek a meggyő­ző gondolatok töltenek be, amikor elhagyom a közgazdasági gimnáziu­mot és tovább megyek a másik isko. la felé, hogy ott is megnézzem, hogy indítottá be a felelős igazgató a moz­galmat. Megnézzük és kiértékeljük ezenkí­vül^ hogy mely járások és községek hívták ki egymást versenyre az is­kola jobb, szebb és mielőbbi rendbe- hozására. Az idő rövid, nemcsak be­szélni, de most már cselekedni is kell. Adjuk kölcsön a dézsákat, me­szel őket, oltsuk a meszet, forgassuk a meszelőt, poroljunk, mossunk, súrol­junk takarítsuk el az udvaron is a gyomot, legyen kívül-belül minden tiszta. Fogjanak össze a nevelők és szülők, hogy egyszerűek, de mégis megkapnak legyenek a dekorációk és feliratok, ügyesen elrendezettek a vi­rághalmazok. Miénk az iskola, miénk a jövő. Az iskolák legyenek hát szépeik, hívoga­tok és kellemes érzést keltően tartóz, látók. özv. Márkvárfh Jőzsefné megyei tanács, oktatási osztály, szülői munkaközösség előadója. NEMZETEŐZI KÉRDÉSEK A csatlósok sirásna? Az Egyesült Államok kongresszusa most tárgyalja, a képviselőház pedig már el is fogadta az úgynevezett Bat He-tör vényjavaslatot. A törvény szerint meg keli vonni az amerikai segítséget ol^an országoktól, amelyek megengedik az úgynevezett stratégiai anyagok kivitelét a Szovjetunióba és a népi demokratikus államokba. Is­meretes, hogy az ilyen áruk amerikai jegyzékei többszázezer megnevezést tartalmaznak, köztük még fürdőruhá­kat is. A törvényjavaslat panaszt és sirán­kozást váltott ki az amerikaiak part­nereiből és csatlósaiból. ».Azt mondják, hogy ennek a tör­vényjavaslatnak 'a célja — írja a londoni „Times4 —, egységes politi­kát teremteni a kivitel terén, vagyis egyértelmű az amerikai kiviteli poli­tika érvényesülésével. Országok, me­lyeknek létérdekük a kereskedelem, most kénytelenek lesznek kiviteli po­litikájukat egy olyan országnak a ki­viteli politikájához alkalmazni, mely sokkal kisebb mértékben függ a kivi­teli kereskedelemtől.44 Az újság rámutat arra, hogy ez a helyzet komoly problémákat vet fel, amelyeket „nem lebet egy Washing­tonban sebtében elfogadott törvénnyel megoldani.“ A „Berlingske Afíenavis“ című dán újság kijelenti, hogy „dán részről lé­nyegileg osztják a nehézségeket, me­lyeket a „Tűnés4- vezércikke fejtett ki. Egy másik dán újság, a „Politi­ken44 ezt írja: „Ami Dániát illeti, elég emlékeztet­ni a szénre, hogy tisztán álljon előt­tünk, mennyire fontos a Lengyelor­szággal folytatott kereskedelem. (ba­bona, fa és szén —, mindezért fizet­ni kell. Mivel lehetne mással fizetni, mint árukkal? ... Ha pedig az ame­rikaiak azt mondják nekünk, hogy megvehetjük a szenet az Egyesült Ál­lamokban, ez sem segít rajtunk ... Nem rendelkezünk elegendő dollárral, ha pedig dollárokat akarunk szerezni, például azzal, hogy sajtot exportálunk az Egyesült Államokba, akkor az amerikaiak sietve leeresztik orrunk előtt a sorompót... Kiáltó ellentét van azok között n szép szavak között, amelyek amerikai részről az utóbbi években a vámmentes kereskedelem­ről elhangzottak és azok között az akadályok között, amelyek segítségé­ve! az amerikaiak így, vagy úgy ki­zárják annak lehetőségét, hogy más országok áruikat az Egyesült Álla­mokba kivihessék ...** A „Politiken“ rámutat arra, hogy a BatlSe-féle törvényjavaslat homlok­egyenest ellentétben ál! azzal a Washingtonban oly gyakran hangoz­tatott szándékkal, mely szerint ,.Nyu- gat-Eurőpát gazdaságilag saját lábára akarja állítani/* Ez volt a Marshall- terv eéljst is, — állapítja meg a dán újság és méiabiísan jegyzi meg; „Nyngat-Európa széles köreiben ez alkalmat adhat az Egyesült Államok céljainak téves értékelésére/^ __ Washingtonban a jelek széria; nem sokat törődnek a inarsluiílizúít csat­lósok panaszaival.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents