Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-12 / 187. szám

1951 AUGUSZTUS 12 WRPLO ff? •Q A hőgyéssi tanácsnál is szeressenek érvényt népköztársaságunk törvényeinek Megyénk íeröletén bizonyos visszaesés műtatkozofct az utóbbi időben a begyűjtés lendülete te. rén. Ez főleg annak tudható be, hogy egyes községekben a megnyugvás: „mi könnyen tudjuk teljesíteni a tervünket” és bizonyoslo'kú opportunizmus ütötte ■£e>l a fejét. A begyűjtési kötelezettség teljesítését a törvény írja elő. Hogy mennyire hátráltatja a begyűj­tés ütemét az, hogy helyi tanácsaink egyes helyeken nem szereznek népköz­társaságunk törvényeinek érvényt, vilá. gosan mutatja Hogy ész község példája isu A község egyébként elég jó ered­ményt ért el a begyűjtés terén. Járási viszonylatban csak BeLecska, amely a megye legjobb községe volt, az utóbbi értékelés alapján előzte meg a begyűj­tési versenyben. Az augusztus hetedi­kéi eredmények alapján búzabegyüj tésn tervüket 63 százalékra, rozsbegyüjtési tervüket 90 százalékra, árpabegyűjlésí tervüket 54 százalékra teljesítetitek A és B . vonalon. A községben azonban annél sokkal nagyobb eredményt is él tudtak volna érni, ha a tanács nem lett volna megalkuvó a munkájában, hanem élt volna azokkal a jogokkal, amelye­ket a törvény előír a begyűjtés teljesí­tésével kapcsolatban, JVépIsöastársaságfiaatk törvényerejű rendelet« kimondja, hogy annak a dolgozó parasztnak a beadási kötelezettségét, aki 8 napon belül a ceéplés után nem teljesítette és tudta volna telj es fit enl 5 százalékkal fel kell emelni, aki podlig 15 napon belül sem teljesítette, annak újabb 5 százalékkal keli felemelni a hátralékát. Hőgyészen azonban ezt a fegyvert nem használták fed a begyűjtés sikerének elősegítése érdekében. A tanács mégcsak nem is ismertette kellő mértékben a község dolgozó parasztjaival. Még a járási ta­nács felhívására sem tettek közhírré olyan dolgozó parasztokat, akik nem teljesítették a rendelet értelmében be­adási kötelezettségüket. Liberális módon azt mondta a tanácselnök is. meg a nyilvántartó is, hogy „nálunk nincs olyan, aki ne telj esi tette volna 8 napon belül beadási kötelezettségéiA nyil. vántariásokból azonban kiderült, hogy nem is egy, hanem több hátralékos is van, akinek a hátralékát már fel kellett volna emelni 5, vagy 10 százalékkal. A tanács azonban ezt nem tette meg, nem szerzett érvényt a törvényerejű rende­letnek. A KsejvaíJsnvá» igen élesen megmutatkozik a hőgvészi tanácsnál. Több gazda van olyan a fa­luban, mint Hütenbejton Ádám 10 hol­das dolgozó paraszt, akiinek több, mint 1 mázsa árpabeadási hátraléka van. Ezek közül azonban még egynek sem emelték fel a törvény értelmében a hát­ralékát A tanácselnök arra hivatko­zik, hogy „majd még felszólítjuk őket és utána úgyis beadják, nem szükséges felemelni a hátralékot.“ Ugyanakkor nem veszi figyelembe a hőgyészá tanács­elnök, hogy a Lemaradást tavaly is fő­leg azt okozta, hogy a gazdák csak részben teljesítették beadási kötelezett, ségűket és az idén is ez lesz az ered­mény, ha nem a törvény értelmében járnak el a begyűjtésnél. A törvény: törvény. Minden dolgozó parasztunk tudnia kellett a tanácson keresztül, hogy milyen hátrányokat von maga után a törvény be nem tartása és ép­pen ezért, aki ennek ellenére sóm tart. Á MEZŐKER versenyéből a szekszárdi kirendeltség került ki győztesen (A MEZŐKER jeíen-Tn A Tolnamegyei MEZŐKER válla­latnál július hónapban áruromlás nem volt. a begyűjtés és értékesítés nagy lendülettel folyik, hogy alkotmányunk űfliinepére felajánlásainkat túlteljesít­hessek, hogy ezzel szolgálhassuk a szocializmus építését és békénk meg­védését- Megyei MEZŐKER kirendelt­ségei között folyó versenyben a szekszárdi kirendeltség került ki győztesen, mely s júliusi tervét 84 Százalékra teljesítette és ezzel el­nyerte a MEZŐKER központ vándor- zászlóját. A szekszárdi kirendeltség megelőzte a dunai öld vári kirendelt­séget, mely tervét csak 56 százalékra teljesítette. Megyénk területén legjobb MEZŐ- KER-f elelő sők: A szekszárdi kirendeltség körzeti felelőse, Barna Tibor 224 százalékra, Néídert Henrik 11 ^százalékra, Pal­ia gi Sándorné dunaföldvári kirendelt­ség felelőse 102 százalékra teljesítet­ték tervüket. Legjobb fizika! dolgozók a szállítá­soknál: A szekszárdi kirendeltségnél Kovács József 112 százalékra, Harsá- nyi Lajos 109 százalékra, Bálint Jó- zsefné, a dunaföldvárí kirend éhség­nél 114 százalékra teljesítették ter­vüket. Kokány József pincehelyi traktoros 500 forint jutalmat kapott Kökény József, a pincehelyi gép­állomás traktorosa a jó nrunkameg- szervezésisel és gépének gondos ápo­lásává)! elérte, hogy aratási tervét 220 százalékra tudta teljesíteni. Az egész Idény alatt gépkiesése mindössze 15 nap volt. Egy nap állt eső miatt, fél nap pedig a madzagvív5 tárcsa javí­tása miatt. Törése nem volt gépé­nek. A Tokiamé gyei Gépállomás ók köz­pontja jó munkája jutalmaként dicsé­retben és 500 forint pénzjutalomban részesítette. Ez rs fényes bizonyíték arra, hogy érdemes gépállomásaink traktorosainak jó munkát végezni, mert aszerint kapják a fizetésüket, ugyanekkor a kimagasló eredményt eLérőkét még külön jutalomban is ré­szesíti a dolgozók állama. ja azt he, azzal nem teliét fink megáik u- i ,vók: érvényesíteni kell vele szemben népköztársaságunk törvényeit. A feőgyé§*i tanács számolja fel ezeket a hiányosságait, mert másképp a járási elsők közül az utolsók közé kerülhet a begyűjtési ver­senyben. Ellenőrizzék le, hogy kinek van 8 napon felüli hátraléka és min. den további nélkül emeljék' azt fél. Ne nézzenek el a legkisebb hátralék felett sem, mert sikkor az oppőrtunizmus fog­ja megfertőzni az egész községet és tervük teljesítése csak papírforma ma­rad alkotmányunk ünnepére. Külföldi filrnh írek Szovjetunió AZ „ARANYCSILLAG LOVAGJA11 új színes szovjet filmet a Pravda részletesen méltatja. Kiemeli, hogy a film, amelyet Bahajevszkij regénye nyomán készített Rajzmann rendező, minden nézőben büszkeséget ébreszt, mert a ma szovjet embereinek nagy­szerű tetteivel foglalkozik. A kritika megdicséri a jó forgatókönyvei és a fiatal szereplők közűi elsősorban a főhőst alakító Bond arc sukot. CSIÁURELI TANFOLYAMA VE­ZET. A Szovjetunió Állami Filmmű­vészeti Iskolájában befejeződött a tanév. A hallgatók közűi különösem kitűntek Csiaureli rendező tanfolya­mának növendéket. A végzős növen­dékek vizsgát!tinijei általában olyan jól sikerüllek, hogy műsorra kerülnek a szovjet filmszínházakban, Igen te­hetségeseknek ígérkezik a fiatal for­gat ókönyvírók. Az iskola tanulói nyá­ron tanulmányútra indulnak üzemek­be, kolhozokba, a kommunizmus nagy építkezés e ib ez. A SZÍNES FILM tökéletesítésének kérdése erősen foglalkoztatja a szov­jet filmművészeket, szakembereket. A szín igen fontos szerepet játszik a filmek eszmei mondanivalójának ki­fejezésében. Jelenleg a zöld színár­nyalat ok fokozott alkalmazása a szí­nes film fejlesizté&ének alapvető kér­dése, ami az operatőröktől nagy szak­tudást és tökéletességet igényel. Tegyük lehetővé az egyéniek számára a termelőcsoportok meglátogatását Ezer és ezer példa támasztja alá Pár. tutiknak azt az álláspontját, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kifizetőbb a kisüzeminél, hogy az egyéni dolgozók részéről egy út vezet a föld rabságától való megszabadulás felé: a nagyüzemi gazdálkodás. A tények ezrei bizonyítják •az4 is, hogy a szántó-vető embeT mun­káját csak a gépek használata tudja megkönnyíteni, a gépek használata pe. düg csak nagy pare el Iákon kifizetődő. A falu tőkései, a földesurak hatalma a felszabadulás után megdőlt, ugyanak­kor a kuíákok hatalmát is korlátok közé szorítottuk. A falu dolgozó pa­rasztjai megszabadultak a mérhetetlen igauzsorától, ‘megszűnt az, hogy a va­gyonát dobra verjék és ezáltal földön­futóvá tegyék, A falun tehát felmérhe­tetlen mértékben csökkent a nyomor, mert a munkásosztály, Pártunk vezeté­sével megdöntötte azok hatalmát, aikik azt előidézték» Azt azonban még most sem mondhat­juk, hogy „minden vonalon győztünk.“ Addig, amíg népgazdaságunk együk lá­bával a szocialista iparon biztos alapo­kon nyugszik, ugyanakkor a mezőgaz­daságban pedig a kisüzemi, egyéni par­cellákon folyik a termelés —, nem be. szelhetünk arról, hogy célhoz értünk: Erről beszélhetünk, ha mezőgaz­daságiunkban is erős gyökereket tud verni a szocializmus, illetve nagyüzemi termelés folyik. Sztálin elvtárs többek között azt mondotta: „Vagy megoldjuk ezt a feladatot s akkor biztosítva van országunkban a szocializmus végső győ. zelme, vagy lemondunk róla, nem old­juk meg ezt a feladatot s akkor elke­rülhetetlenné válhat a visszatérés a ka. pit alizmusba.“ j "Hogy mennyivel előnyösebb a közös, nagytáblákon való gazdálkodás, azt. bi­zonyítják a már működő termelőoso- portjaiink eredményei is, A meglévők legtöbbje olyan terméseredményeket, ért el, olyan szépen fejlődött az állatállo­mányuk. hogy az messze felülmúlja bármely tekintetben is az egyéniekét. Emellett természetes vannak olyan ter­mel öcs op őrt oh is, amelyek csak részben követtek Pártunk útmutatását, csak részben tartották be az alapszabályekat KÖVETENDŐ PÉLDA Harsogva; hirdeti a hangszóró a békeműszak kimagasló eredményeit a dombóvári vasútállomáson. Az utazók figyelmét megragadják a 200 százaié, kos teljesítmények és jóleső érzéssel veszik tudomásul a termelési harc újabb győzelmét. A pályaudvaron képek hirdetik a legjobb dolgozók mód­szereit. Fényképek ábrázolják a vasút hőseit, or termelés élharcosait. A gyö­nyörű dekorációk, a gyakori értékelések, jaz eredmények ismertetése, az élen­járók népszerűsítése még nagyobb lendületet adott a munkaversenynek. Jó versenyszervezés, jó népszerűsítő munka és jó versenyszellem: ez jellemzi a vasútállomás dolgozóit, ez a titka a nap, mint nap elért kimagasló ered­ményeknek. Alig egy kilométerre az állomástól, a fűlőkáznál szinte megváltozott kör. nyezet fogadja a szemlélőt ezen a t^Ten, Nincs versenytábla, nem keresőg a hangszóró, nem hirdetik, értékelik az eredményeket. Vájjon mi ennek az oka? A. válasz egyszerű. Kimagasló eredmények születnek nap, mint nap. csak nincs, aki értékelje őket. nincs aki buzdítsa a lemaradókat, nincs, aki népszerűsítse az élenjárókat. Ez aztán meg is látszik a lelkesedésen. A fu­tóhoz dolgozói irigykedve néznek, az állomás felé, okol óránként hajlik az új eredmény, az új nevek, új hősök váltó gat ják egymást, ahol van élet, verseny lendület, lelkesedés. Miért, nincs ez itt? Ennek oka\ csupán a jó népszerűsíid munka, a verseny nyilvrínosságának hiánya. Pedig itt is adva vannak az adottságok, csak ki kell használni azokat. A pártszervezet álljon a sarkára és kövesse az állomás példáját. Végezzen jó népszerűsítő, mozgósító munkát, ismertesse az eredményeket, mert hiszen van itt bőven. 'A ..Morava“ üdülőből 140 magyar vendég indul a mozi leié. — Szabadság! — köszöntik őket a csehszlovákiai úttörők. — Sztálin, Gottvrald, Rákosi! — hangzik a lelkes felkiáltás a magyar csoport felől. A fiatalok élénk tapssal válaszolnak. Ez a meghitt üdvözlési mód arról beszél, hogy a magyar és csehszlo­vák nép egyszersmindenkorra leszá­molt a múlttal, amikor az akkori rendszer urai csak gyűlöletre nevel­ték az embereket. A proletár nemzet­köziség összekovácsolta a különböző népeket, s ma már széttörhetetten fegyverbarátság köti őket egymáshoz. A külföldi vendégeket a szlovák szakszervezetek üdültetési bizottsága részéről Forint elvtárs üdvözli, majd megkezdődik a7 ünnepi műsor. A lennel irttörők Nowa Hutáról éne­kelnek, sok tapsot aratnak, a ma­gyar dolgozók felpattannak: — Sztálin, Bierut, Rákosi! — kiált­ják kórusban. így fejezik ki szerete- tüket a testvéri lengyél nép iránt. A műsor végén cseh, szlovák lengyel és magyar dolgozók együtt éneklik az Intemacionálét — mindenki a maga nyelvén. Másnap ismét találkozunk egymás- tál. — Sohasem felejtem el azt az él. Magyar dolgozók a ménért, amelynek részese voltam — mondja. Puhácsek Mária, 'a budapesti textilkombinát munkásnője. — A tát- ralomnicj állomáson virággal vártak bennünket, a kis úttörők, csókoltuk ölcet örömünkben. Kerekes Antal sztahanovista, már idősebb munkás. Széltől, naptól cser­zett arca mosolyba enyhül, amikor a, diósgyőri vasgyár munkájáról be­szél: — Amikor idejöttem, felhívtam dolgozó társaim figyelmét ne feled­kezzenek meg az alkotmányunk év­fordulójára tett vállalásokról — mond. ja. — Ne csak teljesítsétek a normá­kat, de szárnyaljátok is túl azokat. Tudom, hogy jól dolgoznak, azért a biztonság kedvéért; még írok nekik és megismétlem szavaimat. A továbbiakban életéről beszél: — Van már egy 19 éves fiam, ön­tőként kezdte, majd tagja lett az üze­mi színjátszócsóportnak. Úgy látszik, lehetséges. Ma már a Színiakadémia növendéke. Színész lesz belőle. Szántó Andor sztahanovista eddig szótlanul ült mellettünk. Amikor meghallja, hogy a gyermekekről be­szélünk az ő nyelve is megoldódik: Egyik Ham Moszkvában jár | egyetemre, vegyészmérnök lesz. Ha- I vonta 900 rubel. ösztöndíjat kap. de *sokat megtakarít belőle. Nemrégiben j otthon volt szabadságon, de nem jött üres kézzel. Megtakarított pénzén j gyönyörű karórát vásárolt Muszkvá. j ban édesanyjának, öccsének pedig | fényképezőgépet hozott. Minden szó­lva csupa lelkesedés, amikor a Szov- j jetunióról beszél. j Németh Erzsébet sztahanovista, bár {szülőhelye közel van a Balatonhoz, a Horthy-rendszer alatt, sohasem ju­tott el a „magyar tengerhez.“ — Különösen akkor éreztem sor­sunk keserűségét, amikor elsuhantak házunk előtt a földesurak és kapita­listák fényes gépkocsijai, nagy por­felhőt hagyva maguk után. A fel- szabadulás óta megváltozott a helyzet és már a Balatonnál is messzebb ju­tottam: itt üdülhetek a Megás Tátrá- í ban. j Puhácsek Mária újító: három újítá- j ;sa is van már. Tavaly 34 ezer kiló j anyagot takarítóit meg, idén 40 ezret i | vállalt, ezt a vállalását azonban fél j i év alatt teljesítette. A csodálat hang. j • jón beszél a gyönyörű üzemi kultúr j házról, a ragyogó tisztaságú bölcső- ' ,dékröl s csak úgy izzik, tori benne a; gyűlölet, amikor a múltra emlékezik. Az értelmiségre terelődik a szó. — Itt van például Kunos elvtárs — | mosolyognak barátságosan Kunov Fe- j renc sztah.ánovista mérnökre, — aki újításaival félmillió forintot takarított meg eddig az Egyesült Izzóban. Ku­nos Ferenc arról beszélt, hogy a fizi­kai és szeVemi munka közötti különb, séget el kell tüntetni. — Még soká lesz ez, de a mi üze­münkben már megkezdtük ennek a különbségnek a felszámolását. A Ma­gvar Népköztársaság kormánya mél­tányolja a dolgozó értelmiség munká­lat. Magyar vendégeink között találjuk dr. Schnitzler, Kossuth-díjas lüdőspe. etatistát. 4 népi hatalomnak kellett eljönnie, hogy méltó helyre kerüljön az orvostudomány is. Most már nem­csak arról vap szó. hogy meggyógyít­sák a betegeket, hanem főleg arról, hogy megfőzzék a betegségeket- Há­rom évvel ezelőtt kezdte kísérleteit és szép sikereket ért el. Az egész- j ségügy sztahánovistája, most ő is j megérdemelt pihenését tölti a Magas j Tátrában. Jói összebarátkozott a bá- I i nyák, kohók és iextillcombinátok dói- \ pózéival, s velük együtt gyógyörkő-1 dik a hegyek festői szépségében. . r$J5P és így eredményeikkel sem nagyon di­csekedhetnek. Mindettől eltekintve a tények ezrei félreérthetetlenül bizonyít, jók, hogy a mezőgazdaságban a termé­sek átlagát megnövelni csak a nagy­üzemi gazdálkodás keretén belül teliéi. Mi az. fia nem a nagyüzemi gazdáiba, dós fölényének tagadhatatlan bizonyíté­ka, amikor a tamási Vörös Szikra ter­melőszövetkezet például ősziárpából 18 mázsa 10 kilós átlagol ért el, 6 mázsa, vei többet, mint a környék egyéni dol­gozói egyenként? Vagy a kolesd-kan. gospusztai tér meló cső port, amely *20 mázsán felüli árpaáilagtérmést ért cl. Az eredmények elérése azonban kevés ahhoz, hogy az egyéni gazdák meggyő­ződjenek az új, még járatlan, de az eddiginél sokkal előnyösebb út helves, «égéről. Ezt meg is kell mutatná az egyénieknek. Meg kell mutatni nekik a nagyobb termésátlagok elérésének és a tagok általános jólétének titkait. Rá­kosii elvUirs a kővetkező szavakkal ha­tározta meg ezen a téren a helyes utat: „A parasztság zöme csak a saját jó fa. pasztalatai atapján. csak az általa el­lenőrzött fct paszta! rttok alapján tél' rá erre az útra. Meggyorsítani ezt a fejlő­dést csak a meggyőzés és a meggyőző_ des eszközével lehet." Ahhoz tehát, hogy az egyéniek megismerkedjenek a javasolt, úttal: a nagyüzemi gazdálko­dás jelentőségének, annak a valóságos képét lássák, szüksége®, hogy az egyént gazdák megnézzék a példás eredményt ciért csoportokat. Csak akkor hisz Üt el, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára való áttérésnél, csak jobb útra tértek az eddiginél, ha arról saját szemükkel győződnek meg, | A feladatunk tehát az, hogy lehe+Ő. vé tegyük az egyéniek számára a jól működő termelőcsoportok meglátogatá­sát. Különösen fontos ez ott, ahol mű­ködik ugyan tei-melőosoport, de annak eredményei inkább távoltartják az egyé­nieket a nagyüzemi gazdálkodás gon­dolatától. mert a tagság ahelyett, hogy munkáját végezné, igyekszik azit kerül­ni és nem sajátjaként kezeli a köz vagyonát. Hasonló esettel találkozunk Miszlán is, ahol a meglévő Sarló.kala­pács és a Szabad Föld termelőcsopor- tok bizony nem dicsekedhetnek valami jó eredményekkel. Ugyanakkor az egyé­ni gazdák egy része úgy gondolja, hogy minden termelő-csoportnak ilyen a való­ságos képe, hogy ezek a. legnagyobb eredmények. Az ilyen vélemények ki­alakulását természetes nagyban elő se1" gí'íik a dolgozó parasztok esküdt ellen, segeinek, a kulákoknak a hazug rém. hírei ás. Egész mis lenne azonban a. dolgozó parasztok véleménye a terme- lőszöveikezeti mozgalomról akkor, ha fótiak volna már egy olyan termelőcso- portot, mint például a tamási Vörös Szikra, vagy a zombai Béke, vagy a tengeliei Petőfi, ahol a tagok szinte csa- 1 fogató eredményeket tudnak felmutatni, j Az elmúlt tél és tavasz folyamán, több helyen voltak olyan kezdeménye­zések a dolgozó parasztok között, hogy „elmegyünk valamelyik jól működő ter­melőcsoportba és megnézzük, hogyan élnek azoknak a tagjai, mekkora a jö­vedelmük és akkor majd döntünk mi is az új útra való térés felöl." A csoport,- látogatás gondolata több helyen valóra is vált. Még a nyári nagy munkaidő­ben is több helyen előfordult, hogy va­sárnap délelőtt, vagy délután az egyé­niek összecsoDortosultak és meglátogat» ták valamelyik közeli lermeilöcsoportot. Ez történt nemrégen Tengelicen is, ahol a Petőfit látogatta meg egy egyéni dolgozó parasztcsoport. A meglátogatás után 5 dolgozó paraszt lépett a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. De így so­rolhatnánk tovább is azokat az ered­ményeket, amelyek a csoportiátogiatás után születtek meg. A múlt téli, tavaszi és általában az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy még sokkal nagyobb eredményeket is érhettünk volna el, ha a járási párt- bizottságaink és tanácsaink fs több se­gítséget adtak volna, a cs op or ti átogát á s_ hoz. Még a megyei tanács mezőgazda­sági osztálya sem adott meg minden segítséget az egyéniek számára, hogy meglátogathatták volna jól működő tér- melőcsoportokat. Több esetben előfor­dult, hogy azért nem tudott elmenni va­lamelyik községből egy csoport látoga­tásra, mert a járási mezőgazdasági ősz. tály nem biztosított számukra közle­kedési eszközt. Az ilyen hiányosságo- , kát most már teljesen fel kelt számol­nunk. Termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlesztését azzal tudjuk leg­nagyobb mértékben elősegíteni, ha a jó eredmények felmutatásával agitá­lunk: megmutatjuk az egyénieknek a 'termelőcsoportok igazi képét. Eb" őr­ben a járási pártbizottságok és a járási tanácsok felelősek azért, hogy megle­gyen a községekben r,z egyénieknek a csoportlátogatásra minden lehetőség. (

Next

/
Thumbnails
Contents