Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-05 / 154. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAI SZÁMBAN: A bányászok a munkafegyelem megjavításával, munka- módszerátadással, jó felvilágosító munkával, harcolnak a terv teljesítéséért 12. o.) — Rldgway válasza Kim Ír.Szén­nek és Peng Teh Hhai.nak (2. o.) — A magyar püspöki kar nyilatkozata (3. o.) — A tamási Vörös Szikra tsz biztosította a munkaerőt az aratásra (3. o.) — A pari Béke tsz ős/.iárpából 18 mázsás átlagtermést ért el (3. o.) MII, ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ARA *><» F1LLEK CSÜTÖRTÖK, 1951 ,11'LIUS* 5 A személyes megtakarítási sírnia mozgósít a fokozott takarékosságra Felemeli ötéves tervünk központi kérdése ma, s az elkövetkezendő időben a munka termelékenységé, nek állandó növelése, a munkaerő biztosítása mellett a takarékosság. Takarékoskodni emberrel, anyaggal, idővel: ez a felemelt ötéves terv megvalósításának egyik legfonto. sabb biztosítéka. A takarékosság .legfontosabb feltétele egyrészt a munkafegyelem megszilárdítása, másrészt annak a tudatosítása a dolgozók között, hogy minden fe­leslegesen eldobott, fel nem hasz­nált anyag, minden selejt, az anya. gi javaknak sok más pazarlása any. nyit jelent, mintha a dolgozók ön. magukat károsítanák meg. Az a munkás, aki későn jár be a munkai helyére, nem használja ki a munka­idejét, igazolatlanul távol marad, nki selejtet gyárt, nem vigyáz a nyersanyagra, akarva, akaratlanul az ellenséget erősíti. Miérti' Azért, mert gyengíti hazánk erőfeszítéseit, mely a nép boldogulását, felemel, kedését szolgálja és békéjét védi. Megyénk üzemeinek dolgozói egyre nagyobb mértékben értik meg ennek jelentőségét és igen szép pél. dáit találhatjuk a takarékossági mozgalomnak. A Bonyhádi Zo­mánc gyár dolgozói többszázezer fo­rintot takarítanak meg a célhulla­dék felhasználásával. A Dombóvári Tütöház dlogozói az elmúlt hónap­ban 73 tonna szenet takarítottak meg. A Bonyhádi Cipőgyárban is hatalmas összegeket takarítanak meg az észszerű anyagkihasználás, sál. De sorolhatnánk így tovább az eredményeket. A Tolnai Selyem­gyárban is beindították a Nazaro- va.mozgalmat. A Textilgyárban a dolgozók seljtmentesen dolgoznak, de az építőipari dolgozók közül is számos tett vállalást a selejtmen- tes munkára. Törvényszerű: ahol laza a munkafegyelem, sok az iga. zolatlan mulasztás, ott nem lehet eiedményeket tapasztalni az anyag, takarékosságban. Számos üzemben a műszaki vezetés még azzal sem loglalkozik, hogy rendszeresen ki­mutassa a megtakarításokat. Első­sorban tehát a műszaki és politikai vezetés a hibás azért, hogy laza a munkafegyelem, sok az igazolatlan hiányzás, nem mozgósítja eléggé a dolgozókat újabb, magasabb terme, lesi feladatok elvégzésére, az ön. Költség további csökkentésére. A termelés tervszerűségének fo_ kozása mellett tehát nagy gondot kell fordítani a fokozott anyagta­karékosságra. E téren még óriási tehetőségek és feladatok állnak előttünk. A lehetőségeket világosan mutatja a fémgyűjtés! hét hatalmas eredménye. Az anyagtakarékosság­nak nap, mint nap, új hősei szü­letnek. De az anyagtakarékosság még nem átfogó mozgalom és egyes üzemekben s a legtöbb építkezésen változatlanul*.- megengedhetetlen anyagpazarlás folyik. A nagytor­mási állami gazdaságban például a Tatarozó dolgozói egy fészerbe do­bálták a nagymennyiségű cement- anyagot. A zsákok jó része kisza­kadt és a cement a földre került. A földdel, összevegyülve használha. tatlanná válik. így áll ez már jó ideje és nem jutott eszébe senki­nek, hogy a dolgozó nép vagyönára nagyobb gondot fordítson, megaka. dályozza a megengedhetetlen pa­zarlást, a nemtörődömségből eredő pocsékolást. Az anyaggal való ta­karékosság átfogó, széleskörű meg. szervezése • tervünk teljesítésének egyik alapvető feltétele, ez teszi csak lehetővé, hogy a tervek vég­rehajtása ne ütközzék az anyaghi- I ány akadályába: Szigorú anyagnor­mák alapján kell megszervezni a termelést és az anyagellátást a nép­gazdaság minden ágában. Fejlesz­teni kell az egyes üzemrészek, mii. helyek anyagfelhasználását és anyagmegtakarítását kimutató ön. , álló elszámolás rendszerét és az 1 egyéni anyagtakarékossági szám­lák elterjesztésével kell lehetővé tenni, hogy a dolgozók minél szé­lesebb tömege lássa, mennyi anya. got takarított meg. Biztosítani kell, hogy a dolgozók keresetében is ér­vényre jussanak az anyagmegtaka. rítás terén elért eredmények. Ez a helyes megoldás, amely a takarékosság fokozódását, a terv­szerű megtakarítások növelését se­gíti, a dolgozókat a fokozott taka­rékosságra serkenti megyénk üze. meiben ismeretlen. Sok helyen nem is hallottak a személyes megtaka­rítási számláról, vagy ha hallottak is; jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Még ismeretlen üzemeinkben a takarékossági verseny. Egyetlen üzem sincs, ahol verseny folyna a „legjobb takarékossági eredményt elért, dolgozó“ címéért. A műszaki értelmiség feladata ennek a nagy- jelentőségű kérdésnek versennyé szélesítése, ehhez a feltételek ki­dolgozása. biztosítása. Az élüzem címért folyó versenybe is be kell kapcsolni a takarékosságot, mint fontos tényezőt. A" bérezésen ke. resztül is serkenteni kell a takaré­kosságra Jutalmazni és népszerüsí. tenie kell az üzemeknek a takaré­kosság terén kiváló eredményt el­ért dolgozókat. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, a műszaki veze. tők hassanak oda, hogy az alkot­mány ünnepének tiszteletére széle, sedő és erősödő versenyben, az anyagtakarékosság az egyik legfon­tosabb versenypont legyen. A párt. szervezetek végezzenek fokozottabb ellenőrzést és értékeltessék a termelési eredmények mellett a ta­karékossági eredményeket is. Széles körben kell felkelteni a dolgozók, mindenekelőtt a műsza. kiak kezdeményezését a jelenleg külföldről behozott nyersanyagok hazai anyagokkal történő helyette, sítésére. Ebben a harcban igen szép eredményt értek el a Simontornyai Bőrgyár dolgozói és műszaki veze. tői, akik több tízezer dollár értékű devizát takarítottak meg népgazda­ságunknak a hazai anyagok pótlá­sával. Meg kell szervezni a terme­lés kapcsán keletkező óriási meny. nyiségü különféle hulladék össze­gyűjtését és feldolgozását, egyrészt közvetlenül a legnagyobb üzemek­ben, másrészt a helyi ipar, a fejlő, dő kisipari szövetkezetek útján. Fokozni kell a takarékosságot a gé. pék, termelőeszközök jobb kihasz­nálása terén is, felkarolva különö­sen az elmúlt hónapokban kissé ellanyhult, de a dolgozók széles körében rendkívül népszerű Naza- rova-mozgalmat. a gépek szociális, ta megőrzésének, rendszeres kar. bantartásának mozgalmát. Nagyobb felelősseget a termelés és önkölt­ség alakulásáért, az eddiginél sok. kai jobb politikai munkát a mun­kafegyelem megszilárdításáért, kö­vetkezetesebb harcot az ellenséggel szemben, amely ott áll minden se­lejt, kárbaveszett. nyersanyag, nö­vekvő önköltség mögött, Bevezetni a személyes megtakarítási szám­lákat, jutalmazni és népszerűsíteni a takarékossúg terén élenjárókat, ez a feladata üzemeink politikai és műszaki vezetőinek, ezért állította őket felelős helyre a Bárt, a dol­gozó nép bizalma. Tolna megye Pártbizottsága és tanácsa aratás-cséplési, begyűjtési versenyre hívja Baranya megye dolgozó parasztságát Pénteken délelőtt a megyei tanács ülést tartott, az ülésen több felszó­lalás hangzott el. A tanács tagjai b eszámollak saját munkájukról és ta­pasztalataikról, az aratási munkálatokkal és <? további feladatokkal kap­csolatban. Fchzc'jlf többek között Pintér Ferenc paksi dolgozó paraszt is. Felszólalásában javasolta, hogy a Tolnamegyei Tanács hívja ki Baranya megye tanácsát és rajta keresztül az egész megye dolgozó parasztságát aratási, cséplési és begyűjtési versenyre. Javaslatát az értekezlet, egyhan­gú lelkesedéssel fogadta el. Az ülés megbízott egy 5 tagú küldöttséget, hogy szombaton keresse fel a Bárány amegyei Tanácsot és kösse meg a verseny szerződést. / A Baranyarncgyei Tanács szombati ülésén megjelent a Tolnamegyri Tanács küldöttsége. Az ülésen felszólalt a küldöttség vezetője, Momis Ist­ván a Tolnqmegyei Tanács elnökhely eitese, ismertette a versenyszemponto- kat. A Baranyarncgyei Tanács egyhangú lelkesedéssel fogadta el a tolna- mef-yeich versenykthwását. A Baranvam egyei Tanács határozatának megfele­lően rt két, megye küldöttsége kedden összeült és megtárgyalta a verseny­pontokat. A verseny pontjait az alábbiakban határozták meg: Tolna nu gti! Párlb %ott>ága és tanácsa versenyItihívása Baranya megyéhez az aratás, eséplés és hegtiijtés végrehajtására Tolna megye, tanácsa megtárgyalta a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának az aratási, cséplési cs be­gyűjtési határozatait, az 1951 — 52-es évre vonatkozólag. Es figyelembe vei. le az elmúlt gazdasági és erre vonat­kozó tapasztalatait. Különösen meg­figyelte a' begyűjtés lemaradásának okát. Ahogy országszerte, úgy megyénk­ben is az aszályos esztendők u'án gyönyörű a vetés és a próbacséplések eredménye bizonyítja, hogy gazdag termés. Ígérkezik. Állami gazdaságaink dolgozói, termelőcsoportjaink tagjai, az egyéni dolgozó parasztok lelkesen csatlakozlak aláírásukkal a nemzet' közi békeharchoz és ezl alátámasztot­ták lelkes, odaadó munkájukkal már az őszi és a tavaszi szántás-vetés, valamint a ilegulóbbi növényápolási és szénabetakarítási munkálatig. Me­gyénk dolgozó parasztsága örömmel üdvözölte a nemzetközi békghare ide­jében lezajlót1', olasz <?s francia válasz­tásokban hatalmas sikert elért Kom­munista Párt győzelmét. De haragtól felháborodva elítéli az amerikai im­perialisták és csatlósai minden bé­két ronió törekvését, így a koreai nép elleni háborút is. A legnagyobb fokú felháborodással értesült az im­perialisták magyar bérenceinek, Grösz és társainak, a dolgozó nép elleni összeeskü vési kísérletéről, amivel 'i magyar dolgozó nép szocializmust építő akarata ellen kívántak hazaáru­lást, gyilkosságot elkövetni. Akkor, amikor a magyar dolgozó parasztság hozzálátott a bő iérmés betakarításához és bejelentette, hogy haláridő előtt kívánja teljesíteni az aratási, cséplési és begyűjtési mun­kákat, bizonyítékát adta annak, hogy megvédi a mindjobban szépülő és a szocializmus felé menetelő boldog, szabad hazáját minden fajta ellenség­gel szemben. Ezeknek a kívánságok nak eleget téve Tolna megye Pártbi­zottsága ’ és Tanácsa aratási, csépié*- és begyűjtési versenyre hívta ki Ra.ru- nya megye Pártbizottságán és taná­csán keresztül Baranya megye dolgo­zó parasztságát az alábbi szempontok Vállaljuk, hogy az aratást a *-• megye egész területén július 20-ra befejezzük. Vállaljuk gépeink jó kihasz “ * Hálásával és átcsoportosításá­val. hogy gépállomásaink valamennyi cséplőgépe megyei állagban napi 125 mázsás teljesííményt. a magángépek napi 11>0 mázsás átlageséplést fognak elérni. A eséplé.st augusztus 10 ig el. végezzükr *> Vállaljuk, hogy a megyén be' liil a verseny ni ozgalotp kiter­jesztésével a búza, rozs, árpa. zab be­gyűjtését. a kötelező beadás, valamint a községi terv teljesítését összegezve Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20.ra 100 százalékban befejezzük. Ebbe beleértendő az 1050—51-es gaz­dasági év hátralékának begyűjtése. A Vállaljuk, hogy a Nagy Októ­Z-*-* béri Szocialista Forradalom évfordulójára november " re befejez­zük a takarmányféleségek, kukorica és burgonya beadási terv teljesítését. p* Vállaljuk a kalászos mozgal. mon belül, hogy a megye nt- törői minden községben kivétel nél­kül az aratás befejezése után azou ual összegyűjtik az elhullott kalászo­kat, hogy ezzel a szemvesztesége» csökkentsük. MDP TOLNAMEGYEI PÁRT­BIZOTTSÁGA NEVÉBEN Király László megyei titkár 6. 8. Vállaljuk, hogy munkaerő- hiány miatt sem az aratásban, sem a csépiéiben, sem a begyűjtés­ben fennakadás nem lesz. Különös tekintettel a cséplőgép munkáslétszám biztosítására, valamint a vasárnapi és éjjeli terményraktáraink be- és kira­kására. m Vállaljuk, bogy a tojás- és ba- • • romfibegyii jtést tojásban au­gusztus l.re 80 százalékra, baromfi, ban 12 százalékra teljesítjük. A tojás- begyűjtési előirányzatot november 7- re 100 százalékban, a baromfi be­gyűjtését pedig 50 százalékra teljesít­jük. Vállaljuk, hogy az aratás., cséplés. begyűjtés időszakára fokozottabb éberséggel figyeljük az ellenséget és mesterkedéseit leleplez­zük. A beadási határidőket, különös tekintettel a kulákok beadási köte. lezcttségérc, pontosan betartatjuk. Vállaljuk, hogy az előirány­zót! 43 ezer hold másodvetésű területünket július 20-ra 7 ezer hold­dal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy minden köz­ség, dolgozó paraszt tertne. lőcsoporí, állami gazdaság hetenként, a két megye kéthetenként a verseny állásáról, a szocialista verseny szelle­mében versenytársat tájékoztatja 4 munkák közben kialakult jó tapasz­talatokat és munkamódszereket soron- kívül egymásnak továbbítják cs a* hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez egymásnak segtíségel nyújtanak. A két megyei tanács ván­dorzászlót készít és első iz~ ben augusztus 20_án és véglegesen november 7-én Ítéli oda a győztes megyének. Szekszárd, 1951 július 2. TOLNA MEGYE TANÁCSA NEVÉBEN Czeber Árpád VB elnökhelyettes 9­prüle! al tú 10. 11. Javítsa ki hibáit a szedrest gépállomás 1 er m elő csoportjaink jó példával élenjárva az árpa cséplését megkezd­tük. Most bizonyosodik be, hogy me­lyik gépállomás végzett jó munkát, hogy segíti elő a cséplés időbeni, vagy idő előtt elvégzését. Eddigi agitáció« munkánk középpontjában a szemveisz- teség os ok k ént és ó írt folyó harcra való mozgásítá-s állott. Ez a harc azonban az aratás befejezésiével nem szűnik, meg. csak a harc területe áttevődik a cséplőgépekhez. Minden cséplőgépnél meg kell szervezni a népnevelő cso­portot. A cséplőgépeknél a szemvesz­teség elleni küzdelem elöfeltélec a jól megjavított géip mellé. beállított népnevelőcsoport, kellő éberség a csép­lési munkák egész ideje alatt. A szedrest gépállomás csak nagyjából javította ki a gépeket. Már több esetben előfordult. hogy kiállás után 2 napig is javították a cséplőgépeket. A tengői ici termelő­szövetkezetnél az árpa cséplését meg­kezdték és akkor jöttek rá a nagy hi­bára. mert a mag mindenütt jött. csak ott nem, ahol kellett volna ami nem is volt csoda, mert a rep napraforgó cséplésére volt beállítva. Ellenőrzés az volt elég, de úgy lát­szik az ellenőrzők megelégedtek azzal, hogy a gépálomás dolgozói bizonyi- tolták, hogy a gépek oséplésre kija­vítva készen állnak. Ugyanez megtörtént a fácánkerti termelöcsoportnál is. A gép 2 napja, hogy kiállt csépelni, azonban 10 per­cenként megáll, mert a mag mindenütt jön, csak a zsáknál folyik ritkán. A gépállomás azzal igyekszik megmagyarázni a hibát a dol­gozóknak. hogy kezdetben mindig vannak nehézségek és kevés szakemberük van a gépállo­máson. Ez nem kifogás, mert a télen volt idejük, hogy szakmai téren elő­segítsék a gépállomás dolgozóinak a szakmai ismeretét és arra is voll ide­jük bővín. hogy. a gépeket alaposan kijavítsák. Kezdeti nehézségek nem lehetnek 2 napig, mert az nemzetgaz­dasági szempontból jelentős kárt je­lent. Szervezzék meg azt. hogy, a gépállo. más szerelői állandóan látogassák a cséplőgépeket és minden szaktudásuk­kal segítsék elő a cséplés időbeni el végzését. Segítsék hozzá a termelő- csoport dolgozóit, hogy mielőbb »! tudják végezni a csépiéit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents