Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-03 / 179. szám

VILÁG PROLET ÁRJA 1 EGYESÜLJETEK! r A MÁJ SZÁMBAN: Péntek.*« érkfczik Berlinbe a siovjet ifjúság 800 tagú VITküldötsége (2. o.) — Pénteken este érkezik haza a Szovjetunióból a 200 tagú parasztküldöttség (2. o) Lelkesebb munkával a több terme! ésért a Furkópusztai Kendergyárban. (3. o.) A juhéi állami gazdaság göbö­lyösei 120 dkg os napi súlygyarapodási értek el (3. o ) — Uj lendületet ad a Zománcgyár művezetőinek mun kájában is a minisztertanács határozata (4. o.) TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÁCANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK. Illőt AI GI SZTIS 3 Termelőcsoportjaiok népszerűsítés éért Rákosi elvtárs a kongresszusi beszédében hosszú hónapokra, sőt évekre megszabta teendőinket a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése terén. Minden egyes szavá­ból egész sor tanulság vonható le és felmérhetetlen jelentőségű a to­vábbi, helyes úton való haladásunk érdekében. Többek között a követ­kezőket mondotta: ,,Azt szokták mondani, hogy a jó b°rnak nem kell cégér. A gyakorlat nem egé­szen ezt^bizonyltja. A gyakorlat azt mutatja a termelöszövetkezetek terén, hogy a legjobb példa sem elegendő, ha elmulasztjuk ismerte, lését, propagálásátRákosi elv- társ tehát arra hívta fel a figyel­műnket, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom terén elért eredményein­ket ne takarjuk el, hanem mutas­suk meg a kívülállóknak. Ha az egyéniek nem látják világosan a csoportok eredményeit, a tagság életét, gyakran felülnek az ellen­ség hírverésére és idegenkednek a J4pgyüzemi gazdálkodástól. A termelöcsoportok életének megmutatására legjobb módszer az egyéni dolgozó parasztok és a cső. porttagok közötti kapcsolat ki­szélesítése, a barátság elmélyítése. Mint két jó szomszédnak, úgy kell falvainkban a csoporttagok és az egyéniek életének folynia. Azt kell elérni, hogy az egyéniek ne kívülről nézzék a csoport tagjai­nak életét, hanem belülről és így az élő valóságot lássák. Az a jó kapcsolat, amikor jó szomszéd módjára az egyéniek elmennek a csoportba még azt is megnézni, ho­gyan nevelik fél állataikat, hogyan tárolják terményeiket, vagy meg­nézik, hogy a csoport tagjai ho­gyan végzik az egyes kinti munká. kát és arról példát vesznek. Ez úgy érhető el,, ha a tagok nem fö­lényeskednek az egyéniekkel, még akkor sem, ha látják, hogy náluk. nál jobb eredményeket értek el. ha barátságosan elbeszélgetnek al­kalomadtán velük, ha meghívják őket még csoportgyüléseikre és kö­zös szórakozó délutánjaikra is. Az egyéniekkel való barátság és ezáltal az eredmények propagálá­sa terén jő példát mutatnak a ger- jeni Vörös Nap termelőcsoport tagjai, Az egyéniek gyakran felve­tik, hogy azért nem jó a termelő­csoport, mert ott az is annyit kap, mint a többi, aki kevesebbet dol­gozott. At ilyen hangok valótlan­ságát a gyakorlatban is bemutatták az egyénieknek. Aratáskor például munkaerőre volt szükségük a cso­port tagjainak. Az egyéniek elein­te kétkedve, de azért mégis a cso­port megsegítésére siettek. Nem bíztak ugyanis eléggé abban, hogy a csoport megfizeti, amiért meg­dolgoztak. A Vörös Nap tagjai azonban nem csináltak mást, mint azt, hogy ugyanúgy, mint a tagok­nak, az aratásban segítő egyéni dolgozó parasztoknak is beírták a teljesítményeiket, aszerint, hogy mekkora teljesítményt ért el. Ez megtetszett az egyénieknek és ké­sőbb már szívesen mentek a cso­portba aratni. A gerjeni egyéni dolgozó parasz­toknak tehát ezáltal volt alkalmuk meggyőződni arról, hogy milyen helyes a társasgazddlkodás tulaj­donképpeni alapja: a mindenkinek] munkája szerinti elv. Jó példával találkozunk a tamá­si Vörös Szikra termelőszövetkezet­nél is, Nincs válaszfal a csoport tagjai és az egyéni dolgozó parasz­tok között. Ellenkezőleg, Állandóan szorosabb a kapcsolat és ezáltal az egyéniek is mind közelebb kerülnek a nagyüzemi gazdálkodás megis­meréséhez. A jó kapcsolatnak az az eredménye, hogy már többen be­léptek a csoportba. Voltak, akik még a nyáron aláírták a belépési nyilatkozatot, de földjeiket nem vihették be, mert az zavart okozol! volna a tervszerű munkánál. Az új belépők azonban ennek ellenére is eljártak a csoportba dolgozni, hogy minél több legyen a munkaegység- | A csoportok és*az egyéniek kö­zötti kapcsolat terén vannak azon­ban szomorú példák is, amelyek egyáltalában nem követendők. A kurdi Dózsa Népe tagjai például kiírták a kapura, hogy idegeneknek szigorúan tilos az átjárás. Meg­történt ugyanis néha, hogy az ud­varukon keresztül valaki átment a másik utcára. A párttitkár szerint azért írták ki, mert hátha valaki, amint megy át, megfertőzi. vagy készakarva megmergezi a 'jószág­állományt. Ezzel a véleménnyel az éberséget akarják a csoportban meg­szilárdítani. Az éberség fokozása pedig nem abban rejlik, hogy fel­iratokat írunk ki a kapura. Áz el­lenség az ilyen felírásokra úgy­sem ad semmit, tehát ezzel nem tudják megakadályozni az esetle­ges kártevését, de ugyanakkor tanú. jelét adják annak, hogy nem szíve­sen veszik, ha az egyéniek a cso­port területére lépnek. Az a csoport pedig, amelyik állandóan rendben tartja „házatáját", példás eredmé­nyeket ér el, szívesen veszi, ha a kívülállók látják eredményeiket és megcsodálják azt. A továbbiakban tehát az a fel­adat, hogy a barátság el mélyítésén keresztül kivigyék az egyéniek kö­zé termelöcs0 port jaink az ered­ményeiket. Kövessék az ezen a té­ren jó példát mutatók munkáit-Tö­rekedjenek arra, hogy a „minden­kinek munkája szerint" elv helyes­ségéről a gyakorlatban győződje, bek meg. Szervezzenek tapasztalat- cseréket is és azokra feltétlenül hívják meg -az egyéni dolgozó pa­rasztokat. Ha mindezt megcsinál­ják, nagymértékben tudják tagsá­guk sorait növelni és ezáltal na­gyobb ütemben tud fejlődni a több árut termelő kollektív nagyüzeméi gazdálkodás: a szocializmus, a dől. gőzök életszínvonala növekedésé uek biztos alapja. Ebben az évben is lehetővé vált, hogy dolgozó parasztságunk tanul­mányútra mehetett, a Szovjetunióba. Alig néhány napja érkezett meg küldöttségünk a szovjet fővárosba és elindult tapasztalatgyüjtő' útjára, mári« számtalan levél érkezik szer­kesztőségünkbe. melyek újabb élmé­nyekről számolnak be. Az egyik le­vél írója Illés Antal, zombai 9 hol­das dolgozó paraszt levelében a kö­vetkezőkről számol be: „KEDVES 'ELVTÁRSAK! A Szovjetunióba való indulásom alkalmával ígéretet tettem, hogy ér- tesítlek benneteket az ott látottakról és • tapasztaltakról. Ezt az ígéretemet most beváltom. Meg keli jegyeznem, hogy a Szovjetunióban annyi látni­való van, hogy talán egv év alait eem tudnám elmondani. Többek kö­pött meglátogattuk a Lenin—Gorkij Mezőgazdasági Kutató Intézet Akadé­miáját, melyet Liszenko elvtárs vezet. Az intézethez 14 fiók tartozik. Fő­szempontja a növény- és állattenyész­tés fej.esziésének tanulmányozása. Az állattenyésztésükben Kasztrója Karaviai keresztezést! szarvasmarhá­nál évi 6000 literes tejbozamú tehe­net neveltek ki, amely jó hústartó és testsúlya 600 kiló. Van az intézetnél egy másik fajta is. Ezt a fajtái Szvel- Uánalf hívják és évi 10.000 liter tejet ad.-Van egy 16 éves Kagara nevű fogatlan 3 csecsű tehenük, mely 5 500 liter tejet ad évente Ez a tehén 7 éves korában 8000 liter tejel adott, ez volt a legmagasabb évi tejhozama. Ezenkívül rengeteget latiunk és ta­pasztaltunk. Mindezeket azonban élő­szóval fog juk ismertetni dolgozó pa­rasztságuk között. Illés Antal. Egy nap alatt 110 ragon gabona gyűlt a megyében Az aratási .munkálatok befejezésével egyidősen megkezdődtek a hordási és a cséplési munkálatok is. A hordási munkálatok megszervezésének eredmé­nye folytán egyre több község végzi el a gabonák behordását. Bikács község dolgozó parasztsága is befejezte a ga­bona behordását július 30-án és nagy lendületlel fogolt a cséplési munkála­tokhoz, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben kivelies.se részét a csépiéiből és alkotmányunk ünnepe előtt eleget tehessen kenyérgabona be­adási kötelezettségének. A terménybeadási kötelezettség tel­jesítése törvény minden dolgoz.ó pa­raszt számára. Azokban a községek­ben, ahoi dolgozó parasztságunkkal kellően ismertetik a begvífjlés .jelentő­ségét. mutatkoznak is eredmények. Az eredmények -fokozódását bizonyítja az is, hogy július 30-án 75 vagon gabona gyűli he megyénk területén. Ezzel szemben 31-én 110 vagon gabonát gyűjtőitek be a földműves- szövetkezetek. A felvilágosító munka eredménye mu­tatkozik meg Sióagárd községben is, ahol 146 dolgozó paraszt csépplte el gabonáját és ebből 132 teljesítette a gép alól gabonabeadási kötelezettsé­gét. A község dolgozó parasztsága közül Szűcs János 12 holdas középparaszt is az élenjárók közé tartozik. Kenyérgabona beadási kötelezett­ségén felöl ,.C‘‘ vételi jegyre le­adott 11,35 mázsa kenyérgabonát. Példáját követte Szabadi .iános dolgo­zó paraszt is, aki beadási kötelezelIsé- gén felül 4.04 mázsa kenyérgabonát adott be „C“ véteüi jegyre. Györköny községben Zengő Konrád 9 holdas dol­gozó paraszt is 100 százalékon felül teljesítette kenyérgabona beadását és ezen felül 12.62 mázsát „C*‘ vételi jegy­re adott be. Elmondta, hogy tavaly is ő nyerte meg a község versenyzászla- ját és az idén is ő akarja megnyerni. Gvulaj községben Vincze János 11 holdas középparasztnak, 16.77 mázsa volt a beadási kötelezettsége és 22.41 mázsa kenyérgabonát adott le. Balipap Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt 2.65 mázsa kenyérgabonával teljesítette túl kenyérgabona beadási kötelezettségét. Pintér István 5 holdas dolgozó paraszt is 184 százalékra, Ralácskovics János pedig 400 szá­zalékra teljesítette beadási kötele­zettségét. Tóih István 8 holdas dolgozó paraszt pedig versenyre hívta a község dolgo­zó parasztságát és vállalta, hogy be­adási kötelezettségének 500 százalék­ban fog eleget tenni és közvetlen a cséplőgép alól fogja azl beszállítani a töldmű vessző vei kezet raktárába Dombóvár községben Kolnnic.s Jó- £ zsef dolgozó paraszt mutat példát. Kenyérgabona beadási kötelezettsé­gét 300 százalékra teljesíti. A jó példát követte özv. Rajnai Péter- né dolgozó paraszlasszony is. 201 szá­zalékra teljesítet1 e lerrnénybeudási kö­telezettségét. Farkas Pál dolgozó pa- raszl sérti az utolsók között á!l. Tér ménybeadási kölelezetlségé’ 180 száza­lékra teljesítette. Sorolhainánk Így tovább azoknak a dolgozó parasztok­nak a neveit, akik lerrnénybeudási kö­telezettségük teljesítésével példát mu­latnak a hátul kullogó dolgozó pa­rasztság felé. Farkas Lajos tolnai középparaszt 721 kg kenyérgabonát adott be C-jegyre Nagy lelkesedéssel folynak a csép­lési munkálatok Tolna község: halárá­ban. Már messziről hallani lehet a cséplőgépek zúgását, amint gyorsan, egymásután verik ki á kévékből a kö­vér gabonát. A Tolna-mözsi gépállo­más egyik 1070-es cséplőgépét találjuk a község egyik szérűjén. A gépnél se­rényen folyik a munka és a szél is vígan lengeti a községi tanács vándor; zászlaját, amit a legjobb eredményi elérő cséplőgépnek adott jutalmul. Hekfusz János, a cséplőgép brigád­akar az iFolsók között maradni, be­adási kötelezettségén felül 4 mázsa ke­nyérgabonát szállított be „C“ vételi jegyre a földművesszövetkezet raktá­rába. Az itt megmutatkozó eredmények azonban «-.okkal jobbak lettek volna, ha a községi tanács szorosan együtt- működve a helyi pártszervezettel, be­vonják a felvilágosító munkába a jól teljesítő dolgozó parasztságot. Még jobb eredményt érhetnek el. ha meg­szervezik ;; versenymüzgalmat és az* kiszélesítik á személyi párosverseny mellett az utcák közötti párosverseny­re is. Ezeket a hiányosságokat igye­kezzen a községi tanács kijavítani-'és hasson oda, jó felvilágosító munkán keresztül, hogy beadási kötelezettsé­güknek minél többen tudjanak az el­sők között eleget tenni. így készül a Kiiríiiyi-brigád augusztus 20-i*a vezetője elmondotta, hogy nem is merték gondolni, hogy munkájukkal kiérdemeljék a versenyzászlót, meri szérű-helységiikön apró aszlagok kö­zöli csépelnek, ami nagyban akadá­lyozza a eséplés fiién elét. Eredményei­kéi úgy érték el, ami állal kiérdemel­ték a versenyzászlót, hogy a c.séplöbrigádon bellii megszervez­ték a munkaversenyt és a legjobb eredményt elérő dolgozók neveit v cséplőgép »«rüfjj íján állandóan tudrlcsiUlták. !-! nel- a versem.i.ek lett az eredmé­nye, hogy gépiik nagyságához mérten a napi 8—10-szeres állítások mellett is. közel 130 mázsa gabonái 'ludnak elcsé­pelni. — A csépiéiben nem feledke­zünk meg. dolgozó parasztságunk fel­világosításáról — mondotta. Állandó felvilágosító munkál végeznek a dol­gozó parasztság közöt! a terménybe- adá.si kötelezettség túlteljesítésének je­lentőségéről. Ennek az eredménye, hogy azok a dolgozó parasztok, akik­nél eddig csépeltek, beadási kötelezett­ségük teljesítéséhez szükséges gabona- feleslegüket a cséplőgéptől a földmű- vesszövelkeze't raktárába szállították. A községi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, Link elvtáysnő elmon­dotta. hogy a vasárnap tartott békebe gyiijtési nap alkalmával 6 dolgozó pa­raszt telt elegei begyűjtési köielézett- «égének és teljesítette azl lül. Többek között Varga József 303 százalékra, Farkas Fajos 182 szá­zalékra, Ezer József pedig 132 szá­zalékra teljesítenék beadási köte­lezettségüket. Farkas Lajos 14 holdas középparaszt is léljfef.ílette beadási kölelezetlségé; és 721 kiló kenyérgabonát adott be „C" vételi jegyre. Máté József sem „Ebben az országban minde-n hata­lom a dolgozó népé” Alkotmányunk­ban iktattuk törvénybe, hogy szabad a munkás, a paraszt végre szabad emberként élhet, hogy joga van a munkára, művelődésre, örömteli p}he«. nésre. Ezért készülnek dolgozóink még' jobb termelő munkával augusz­tus 20 ünnepére, hogy erősítsék nép­köztársaságunkat, népünk hatalmát. Ezért indítottak „békemüszakot“ a dombóvári vasutas dolgozók és ezért indult harcba Kurinyi Tibor forgalmi szolgálattevő és brigádja. A termelés fokozása, a béke megszilárdítása ér­dekében 29—30-án éjszaka az alábbi vállalásokat tették: Az állomáson összeállított valamennyi vohat ezen éjjelen menetrendszerinti pontosság­gal indul, elegvtovábbítási tervüket pedig 110 százalékra teljesítik. A vállalás megvalósításáért a brigád valamennyi tagja tudásának munkájának legjavát nyújtotta, Az egész békeműszak alatt látszott, hogy adott szavukat lelkesedéssel és töret, len akarattal valósítják meg. A mun ka megkezdése előtt a tolatócsopor­tok megbeszélést tartottak, kitűzték az elvégzendő feladatokat, A forgalmi szolgáfattevök a vontatással az állam dó kapseolatot fenntartva, biztosítot­ták a folyamatos munka menetét és ennek eredményekén Kuráayí Tibor és brigádja válla, lását a vonatok indításnál 100, az degytovábbítási terv teljesíté­sénél pedig 124 százalékra túl­szárnyalta. A békeműszak befejeztével már 4 kora reggel} órákban érdeklődtek a brigád tagjai az eredmények felől. Az eredmény 'kiértékelése 6 óra 30 perc. kor történi meg és amikor a hangos bemondó a dolgozókkal ezt közölte, látszott az arcokon az öröm, a büsz­ke öntudat. A brigád valamennyi tag­ja érezte, hogy vállalását túlteljesítve hozzájárult a béketábor erősítéséhez, a szocialista vasút mielőbbi megte­remtéséhez és ahhoz, hogy az alkot­mányunk biztosította hatalmat meg­szilárdítsák. így készül a Kurinyi-brigád augusz­tus 20 nagy ünnepére, így mutat pél. dát valamennyi dolgozónak megértve, hogy mit nyújtott számukra az al­kotmány. Többezer új gépet bap az építőipar az ötéves tervben Az ötéves terv során többezer új ' gépe; kap épíiőiparunk. A gépek nagyrészét a Szovjetunióból kapjuk, vagy a Szovjetuniótól kapott minta alapjan a mi üzemeink gyártják Az elkövetkező években 1954-ig a többi között szovjet ekszkavátorokat. ön- ürjtö tehergépkocsikat, többezer szál­lítószalagok csakuem 20.000 különféle villahyerőre működő kéziszerszámot többezer betonkeverőt kap áz építő­ipar. A meg évő daruk száma mint­egy ezerrel, az anyagszá’.iító felvonó­ké ugyancsak ezerrel emelkedik. A többezer új gép azt jelenti, hogy az építőipari gépek jóeiőáilománva 700 százalékkal növekszik; vágyig e&ej a je enlegi munkáslétszám mellett 150 százalékra emelkedik a termelékeny­ség. Illés Antal levele a Szovjetunióból

Next

/
Thumbnails
Contents