Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-31 / 176. szám

1951 JULIUS 81 *> iNf Ä. JP I» ö A Koreai Központi Távirati Iroda a fegyverszüneti tárgyalásokról Penjan (TASZSZ): A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda nyilatkozatot iett közzé a most folyó koreai fegyver­szüneti tárgyalásokról. A nyilatkozat, miután hangsúlyoz­za annak szükségességét, hogy az amerikai imperializmus szüntessen meg minden agresszív kísérletet rá­mutat, hogy a koreai nép mindig sík- raszállt és továbbra is síkraszáll a koreai kérdés békés rendezése me,- l'ett. A nyilatkozat ezután így folytatja: A7 egész koreai nép szorgalmazza mindkét fél csapatainak visszavonását ’a 33. szélességi fokról, a fegyveres beavatkozás megszüntetését és rnin- den idegen csapat egyidejű kivonását Koreából. Ez az elengedhetetlen fel­tétele a béke megteremtésének Ko­reában és a háború kiújulásaval fe- nvegeíő veszély felszámolásának. Er­ről többször nyilatkoztak Keszcnban a koreai néphadsereg főparancsnok­ságának és a kínai önkéntesek pa­rancsnokának képviselői. Az amerikai megbízottak alaptala­nul azt állítják, hogy nincs felhatal­mazásuk a minden idegen csapat Ko­reából való kivonása kérdésének meg­tárgyalására. Ezen az alapon utasítot­ták el határozottén, hosszú időn ke­resztül a kérdés napirendre tűzését. A nyilatkozat n továbbiakban ki­emeli: az amerikaiak mégsem kerül­hették el az idegen csapatok Koreá­ból való kivonásának kérdését. Ezt a kérdést a mostani keszoni tárgya­lásokon kell megvitatni és a két fél képviselőinek megegyezéses javasla­tokat kell kidolgoznia, amelyeket kormányuk elé terjesztenek, hogy az idegei csapatok kivonásának kérdé­sét 'a további tárgyalások során vég­legesen megoldják. Az a tény, hogy az amerikai imperialisták- elutasítják az amerikai. csapatok kivonását- Ko­reából. azt jelenti, hogy akadályozzák a koreai kérdés békés rendezését és ismételten fenyegetik a koreai nép biztonságát. Hangsúlyozni kell. hogy ez a béke- szerető népek általános felháborodá­sát ■ idézi elő — mondja a nyilatko­zat, majd így fejezi be':' Természetesen, a koreai nép nem hagyja magát -félrevezetni, és nem nyugodott meg az oiyan amerikaiak, mint Marshall, nemrég elhangzott nyilatkozata után, aki azt állította, hogy az amerikai kormány nem állít akadályt csapatainak kivonása elé Koreából. Mi kivívjuk' minden ide­gén csapat hamaros. kivonását Ko­reából, mért ha az idegen csapatok nem távoznak el onnan, nem honol­hat teljes béke Koreában és nem biz­tosítható függetlenségünk. A Keszon- ban folyó tárgyalások napirendje le­hetővé teszi a tűz megszüntetésére irányuló konkrét intézkedések meg­tárgyalását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban minden si­mán mégy. Ellenkezőleg: tudni kell hogy a7 amerikaiak, figyelmen kí­vül hagyva gépiink követeléseit, el­fogadhatatlan feltétteleket szorgalmaz­nak majd és 'bonyolulttá teszik a tárgyalásokat-. Csak fecsegnek arról, hogy céljuk a béke megszilárdítása. fi bánya' és energiaügyi föiniszier jelentése 1951 másaik negyedévi éüzemi verseny eredményeiről Nagyüzemi szénbányászat III. he­lyezett: A MESZHART szénbányák Pécs 6. üzeme. Szervetlen vegyiípar közép- és kis­üzemek II. helyezett: A Pécsi Kokszművek. \ valóságban arra törekszenek, hogy elfoglalják Észak-Korea fontos vidé­keit. Ezért a napirend megtárgyalása során, ahelyett, hogy beleegyezné­nek a 38. szélességi fok mentén ve­zető vonal .megállapításába, egy má­sik- vonalat javasolnak' nekünk. Ez- áel maguk leplezik lp azt. az igyeke­zetüket, hogy Észak-Korea fontos te­rületét foglalják el. Az ilyen ameri­kai kísérletek keszoni megbízoftaink elszánt ellenállásába ütköznek. A fi eszet ni fegyverszüneti értekezlet 13. ülése | Keszon (Uj-Kína): Az Uj-Kína hír- jügynökség különtudósítója jelenti a 1 koreai néphadsereg főhadiszállásáról: A keszoni fegyverszüneti értekezlet ( július 29-i ülésén délelőtt Nam ír tá- j bornök. a koreai néphadsereg és a kí­nai önkéntesek részéről megismételte konkrét javaslatait,- melyek értelmé­ben a 38. -szélességi fokot kell kijelöl­ni katonai demarkációs vonalnak. Er­ről a vonalról mindkét fél tíz kilo­méterrel vonja vissza csapatait, hogy így iétre jöjjön a demilitarizált- öve­zet. — Ez hangsúlyozza Nam ír tá­bornok, —' nemcsak a koreai harcte­rek reális katona; helyzetének felel meg, hanem tisztességes és igazságos megoldás is mindkét fél számára. — Ugyanakkor hozzájárul a koreai kér­dés békés megoldásához és a jelenle­gi fegyverszüneti tárgyalások alapjá­ul szolgálhat. Megkísérelni egyolda­lúan előnyös katonai helyzet elérését, a válogatás nélküli légi és haditen­gerészeti bombázás hatásosságára hi­vatkozva — ez nem megfelelő maga- I tartás a fegyverszüneti tárgyalások- 1 nál — jelentette ki Nam ír tábornok. Az amerikai küiönbéketerv Japán függetlenségének teljes elvesztését jelenti Sangháj (TASZSZ). Tcicioi jelenté­sek szerint a japán demokratikus köz­vélemény határozottan tiltakozik az amerikaiak japán különbéketervezele ellen. A japán parlament kommunista kép­viselőcsoportjának július 19-én közzé­tett nyilatkozata többi között kijelenti: Az amerikai békrszerzödés-tervezeí- Vek az, a célja katonai szempontból, hogy megengedje Japán korlátlan éij- raf elf agyvérzéséi, helyreállítsa a japán militarizmust és a japánokat az impe­rialisták ázsiai népek elleni agresszió­jában zsoldos katonákká tegye. Gazdasági szempontból az amerikai tervezet célja, hogy Japánt az USA hadigazdaságának kisegítő műhelyévé változtassa és a japán dolgozókra rab­szolga munkaviszonyokat kényszeritsen. Politikai szempontból a tervezet célja, hogy elfojtsa a japán néptöme- gek demokratikus mozgalmát és hely­reállítsa a fasiszta rendszert." Ez a tervezet —- írja a továbbiakban a nyilatkozat —-, kihívás a világ népei­vel szemben és a japán nemzet leigá­zására, az ázsiai országok elleni agresz- szióra irányul Visszalértatnek eredeti istiiaiieiyiikre az aratási és csépiési munkákra önkényesen kilépett dolgozok Az aratás végzése után augusztus-., ban a7 ország egész területén véget- érnek. a csépiési és begyűjtési mun­kálatok is. Ezzel egyidejűleg a mező- gazdaságban jelentős számú munka­erő szabadul fel, akiknek további - fo­lyamatos munkalehetőségét kormány­zatunk biztosítja. Felemelt ötéves .tér-, vünk, végrehajtásához az iparban többszázezer új munkaerőre van szük­ség és ezért a mezőgazdasági munká­latok elvégzésével felszabadult dol­gozóknak az ipar minden . területén, de elsősorban az építőiparban és a bányászatban állandó munkalehetősé­get és rendes megélhetést tudunk nyújtani. Alkotmányunk biztosítja a munká­hoz való jogot, de egyúttal minden dolgozó becsüleibeii kötelességévé te­szi hogy részt vegyen az ország épí­tésében és betartsa a szocialista mun­kafegyelmet. Kormányzatunk azonban megértést tanúsít az olyan dolgozókkal szem­ben, akik május 15-e után, — az ara­tási, illetve csépiési munkába való bekapcsolódás miatt —- önkényesen elhagyták munkahelyeiket. Ezt a meg­értést bizonyítja az az intézkedés, mely szerint azok a dolgozók, akik az aratási munkálatokban vettek részt, augusztus 8-ig, azok pedig, akik resztvettek a csépi és és begyűjtés elvégzésében is, szeptember 1-ig visszatérhetnek elhagyott munka­helyeikre anélkül, hogy viselniük kellene az önkényes kilépéssel já­ró következményeket. Ez tehát azt jelenti, hogy a megadott időpontig visszatérő dolgozók sem. a vállalatok, sem a hatóságok részéről semmilyen büntetésben nem részesül­nek, sőt, az önkényes eltávozást a munka könyvükbe se írják be. Az intézkedés értelmében az ön­kényesen kilépő, de a közölt időpon­tig munkába visszatérő dolgozók el­len a már folyamatban lévő büntető eljárást még kell szüntetni és a mun- kakönyyükbe bejegyzett önkényes eltávozást szintén törölni kell. Ezek az intézkedések azonban nem vonat­koznak azokra a dolgozókra, akik súlyosabb visszaélést követtek el, több ízben hagyták el önkényesen munkahelyeiket és vették föl illeték­telenül a toborzási jutalmat. Kormányzatunknak ez a megértő intézkedése is híven tükrözi vissza azt a változást, amely felszabadulásunk óta hazánkban végbement. Míg a Horthy-világban a fegyelem ellen vé­tők feketelistára kerültek és ezzel is leheletlennó vált számukra az újabb elhelyezkedés lehetőséqe, addig népi demokráciánkban azok a dolgozók, akik vétettek ugyan a munkafegyelem eben, de belátták helytelen viselke­désüket. és fokozottabb munkával igyekeznek azt kijavítani, ismét be­kapcsolódhatnak az ipar munkájába, rész; vehetnek a szocializmus építé­sében. Dolgozó népünk elvárja, hogy az önkényesen kilépett munkavállalók éljenek a kormányzat által bizto­sítón lehetőséggel és augusztus 8-ig. illetve szeptember 1-ig (érje­nek vissza eredeti munkahelyeikre. annál ic inkább, mert ellenkező eset­ben viselniök kell az önkényes ki­lépéssel járó feielősségrevonást, illet­ve a hatósági eljárás következmé­nyeit. Kegyetlen terrorra! üldözik a Tito-fasisziák a koszsvoi és metohíai allén kisebbsége! Tito Saslsr.fa rendszere a nem­zetiségek állal lakott területeken még sokkal inkább, érezteti haíásátt, mint Jugoslavia egyéb vidékein. A nemze­tiségekké,! szemben olyan kegyetlen terrort alkalmaz ez a bűnszövetkezet,1 amilyenre még a ,,nagyszerb“ nacio­nalista mozgalmak idejében sem volt példa. Tüzzel-vassaí akarják kiirtani az albán kisebbséget és mindent elkövetnek, hogy megtör­jék nemzeti büszkeségét és hogy elszcrbesíteck a koszovoi és me- tiohiai albán nemzetiségű csalá­dokat. Rankovics pribéklegényei nem is­mernek irgalmat: börtönökbe és kon centrác,iós táborokba hurcolják az al­bán nemzetiségű hazafiakat. A legjobb albán hazafiak a macedóniai börtö­nökben sínylődnek. Köztük van pél­dául Száli hiszi, volt miniszterelnök- helyettes, Abdürámán Uruesi, a mace­dóniai nemzetgyűlés voll képviselője’ Yes/r-.l TI őszen i, a gosztivári körzet vége»'iiajió 1.izo11ságána 1c egykori einö- ke. Tekí Haüti. a Skup-vidéki végre- 11 • s; ' í > ■'lii'T.’tg volt tagja, Tdriz Szeli mi év V;'v; tanárok, továbbá nagyon ás és paraszt, katona és la/l. A liloisia terror és a nemzed ki­sebbségekkel tanúsított fasiszta meg­különböztetés Jugoszláviában n ap r óí- napra fokozódik. Tiloék, hogy az albán , kisebbségből a szabadságszerétel, a dicsőséges Szov- je'unió és a határönlúli albán testvér rek iránti szeretétet kiirtsák, lábbal ti­porják az albán nemzetiség legele­mibb jogai1. így például a középisko­lákban az albán nemzetiségi tanulók egy­általán nem tanulhatnak albán irodalmat és nemzeti történelmet. Ezzel szemben kénytelenek a „nagyszerű“' dinasztiák és a tiloisla el­nyomók „történelmét“ tanulmányozni. Az úgynevezett „altján lapok“ — 'a Koszovóban megjelenő „Rilindja“ és a Skuphan megjelenő „Fiaka e V11 a - zerimit“ című szennylapok egyenetlen­séget szítanak az egyiiI'lakó népek kö­zölt és az* egekig magasztalják a Tb lo-Rankovics kükkel. Gyűlöletet szilá­nak az Albán Népköz1!árvaság, az al­bán nép, a Szovjetunió és az egész bé­kelábor iránt. Nem csoda, ha a jugo­szláviai albán kisebbség hojkottá'Ija ezekel a fasiszta papírrongyokat. A tiloislák göbbelsi propagandája nem Hídja félrevezetni a*z albán lakos­ságot, amiképpen Rankovics janicsár­jainak legvadabb terrorja sem tudja megíT’cmlí'eni az igaz hazafiakat. A Jugoszláviában élő albánok nagyon fii tudják, hogy a Tilo-fasiszlák az albán nép legelkeseretlel'.ebh. ellenségei, de éppen ilyen ellenségei Jugoszlávia többi népeinek is. Minként Jugoszlá­via valamennyi dolgozója, úgy a ko­szovoi és melohiai albánok is oítha* ia ( lan szeretet tel tekin tenek a dicsősé­ges Szovjelunió, annak bölcs vezére, Sztálin felé., Ez a határialap szeretet még jobban bátorítja és még e'lszán- labb harcra buzdí'ja őket. A koszovói és a melohiai albán kisebbség a fel- szabadulásért folytaitól! harcát szoro­san összekapcsolja Jugoszlávia többi dolgozó tömegeinek szabadságharcá­val. Az UDB provokációira és kegyet* A Szovjetunió haditengerészeti flottája napjának moszkvai ünnepségei Moszkva (TASZSZ). Július 29-én Moszkva dolgozói az egész szovjet néppel együtt lelkesen ünnepelték a Szovjetunió haditengerészeti fleft.tájá.- nak napját. Az ünnepség gyorsjáratú hajók fel- vonulásával kezdődőit a Moszkva fo­lyón,, ' A hajók felvonulása után bemutat­ták a Doszílot búvárjainak munkáját. Az ünnepség különböző mintájú és osztályú sporthajók vefsényével ért véget. Az ünnep alkalmából nagy nép­ünnepélyeket tartottak a mofcz— parkokban. A Sztálinról elnevezett Izmaili parkban, este előadás hang­zott el „Moszkva öt tenger kikötője’’ címmel. A szokolnyiki parkban az „Orosz flotta harci és forradalmi na- gyomáinyai" című műsor keretében Krilov, a Varjag nevű legendáshírű cirkáló gépésze, Lícsev, a Patyomkin páncéloshajón történt felkelés rész­vevője és mások számoltak be egy*: kori élményeikről. A Bolgár Népköztársaság tervjelentése Szófia (BTA) A Bolgár Népköztár­saság állami tervbizottsága jelentésé­ben a többi között a következő ada­tokat közli az 1951:es év második ne­gyedévi tervének teljesítéséről. Az ipari termelés a második negyedévi tervet bizonyos ugyanezen időszakához viszonyítva 14.5 százalékkal, míg ez év első ne. gyedében a múlt évhez viszonyítva 19.3 százalékkal emelkedett. A Ter­melés jelentős emelkedése ellenére a második negyedévi tervet b zonvos minisztériumok nem teljesítették, s ezért az ipari tervet 98.6 százalékra valósították meg. 1951, második évnegyedében ipa­runk nagymértékben növelte a ter­melt cikkek fajtáinak számát és ki­magasló sikereket ért el a termelés minőségének emelése terén. A mezőgazdaság a tavaszi vetéstervét jól teljesítette, különös® a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a len, a gyapot, a dohány, valamint más ipari növények és konyhakerti növények vetése te­rén. 1951. második évnegyedében az építkezésekben l.ó.szer nagyobb be­ruházásokat eszközöltek, mint az el. múlt év megfelelő időszakában. Gá­tak építésére 1.6-szar többet, nehéz­iparba kétszer többet, a mezőgazda­ságba körülbelül háromszor többet, a kereskedelemben 2.7->szer többet, a lakásépítésbe pedig kétszerte na­gyobb összeget ruháztak be. Ez év második évnegyedében az iparban, szállításban és közlekedés­ben alkalmazott munkások száma 1950, második évnegyedéhez viszo­nyítva 4.1 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a dolgozók bére 15.1 százalékkal növekedett. Az iparban a termelékenység a múlt év második évnegyedéhez ké­pest 8.5 százalékkal emelkedett. A kínai nép készül a népi felszabadító hadsereg megalapításának 24. évfordulójára Peking (TASZSZ): A kínai nép készül a népi felszabadító hadsereg megalakulásának 24. évfordulójára, amit augusztus 1-én. ünnepelnek meg. Az UjKína hírügynökség jelenti, hogy Nancsangban, a népi felszaba­dító hadsereg bölcsőjében bizottság alakult a dicső évforduló ünnepségei­nek előkészítésére és megünneplésére, Egyre szélesebb körben terjed a haza felszabadításáért vívott har­cokban elesett katonák és íorradal márok családtagjainak támogatására indult hazafias mozgalom. Az ipari és mezőgazdasági dolgo. zók újabb termelési sikerekkel ün­nepük a népi felszabadító hadsereg dicső évfordulóját. ti koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASZSZ): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága július 29 én közölje, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, valamennyi arc- vonalon továbbra is visszaverték az amerikai.angol beavatkozó csapatok és a líszínmanista csapatok ellentá­madásait és emberben, valamint technikai felszerelésben súlyos káro­kat okoztak az ellenségnek. Július 29-én az amerikai légik Ho­zok barbár módon bombázták és lőt­ték a Phenjan közelében lévő váro­sokat és falvakat, ahol semmiféle ka­tonai objektum nincs. A barbár tá­madásnak a békés lakosság körében számos halott és sebesült áldozata van. A keleti partvidéken az amerikai hadihajók folytatják Vonszan, Man­cson, valamint Náhinov és Kalma fél­sziget, továbbá Anpjen térségének barbár ágyúzását. A barbár ágyúzás­nak a lakosság körében halott és se­besült áldozatai vannak. Július 29-én a néphadsereg légvé­delmi tüzérsége és az ellenséges re­pülőgépekre vadászó lövészek oszta­gai lelőttek öt ellenséges repülőgé­pet. Az elmúlt napokban a szuhavöigyi szénbányák egyes -üzemeiben jelentő­sen megnőtt az igazolatlan mulasz­tások száma. Nem egy esetben meg­történt. hogy az üzemekből naponta 40 60 dolgozó is hiányzott. A szénbányák műszaki vezetői az öntudatos dolgozók támogatásával el­len hajszáira Koszovo és Metohia hős népe egyre fokozódó ellenál­lással válaszol, tevékenyen reszt vesz a íitois'la tervek szabotálásában. A mitrovieai „Zvecsa“- badianyaggyár aláaknázásában és fel­robbantásában például sok albán mun­kás is részi vett. Az albán kisebbség és Jugoszlá­via más anyanyelvű lakossága szabad­ságharcának szoros összefonódásé* hí­ven tükrözi Dód Gyelosaj öreg albán példája, aki Radomir Milosevics, volt montenegrói őrnaggyal vállvetve har­colt a tiloisla banditák ellen. Fegyver­rel kezükben egymás* mellel1! haltak hősi halált a jugoszláviai dolgozók fel­szabadításáéi-! folyó elszánt harcban. Jugoszlávia népei, köztük a koszo­voi és melohiai albán kisebbség is, a hatalmas béketábor és a dicsőséges Szovjetunió erejébe vele t rendílhe'tel- le’n hitted vívják harcukat a szabad­ságért és békéért. A közös összefogás eredményeképpen nem kétséges, hogy eiőhh-utóhh megszabadulnak a belgrá­di orvgyilkos kémbamia véres terror­jától és kíméletlen kizsákmányolásá­tól. határozták hogy élnek a kormányzat­biztosította fegyelfnező rendszabá­lyokkal és büntetéssel sújtják azokat a dolgozókat, akik igazolatlan mu­lasztásaikkal megkárosítják a dolgozó nép államát. Az ormospusztai bányaüzemben a dolgozók helyeslésétől kísérve a mű­szaki vezetőség kevésbbé feleiős mun­kára osztotta be Kreppel Rudolf ak­nászt, aki ahelyett, hogy a gondjaira bízott munkahelyeken a munkát ellen­őrizte és irányította volna, a gépház mellett aludt. A szuhakálói bánya­üzemben Csiliág József felvigyázó italosán ment munkahelyére és a bá nyászokkai gorombáskodott. Másnap mar Kankula István csillés is része gén jelent meg munkahelyén. A kö­vetkező nap pedig be sem ment riol gozni. Rossz példájukat követte Nagy Lajos üzemi lakatos is. Munkahelyétől igazolatlanul távolmaradt és amAnr a kocsmában ráakadt az üzemvezető­ség egyik tagja durván bántalmazni kezdte az őt jobb belátásra bírni igyekvő műszaki vezetőt. Az üzemve­zetőség minzj a bárom részeges mun­kást pénzbírsággal sújtotta. nevüket, és esetüket kiiráí-ia a széqvpptáblár.i. A pártszervezetek népnévétől fel világosító munkával támasz!ját Aá a meqtonó intézkedéseket. A tol vi­lágosító munka eredm én veként a meobüntetett dolgozók közül so»n be’áfiák hibáíukar Jkrö! tanúskodik az a tény homy mióta néldácan moobüntet^ék a co-’ó nén crazdfiségú1''«1- n-ó'a B sziibav-ä’*!v: Sv'é uhí n v > U'• *' ■13 cnéya'éW.'H eeAVkort az igazol»!tanul mulasztók száma. Példás büntetéssel sújtják a szuhavöigyi szénbányák műszaki vezetői a muniaíeplem meghontáit

Next

/
Thumbnails
Contents