Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-29 / 175. szám
TOUBJftJ VILÁG PROLEI4RJ4I EGYESÜLJETEK! \ WAT STAVTIíAlN: Tolna megye Ifjúsági» lelkesen készül n berlini VII’-re i2. o.) A Szovjetunióban tartózkodó parasztikUldtftlek táviratai Rákosi Mátyás elvtársnak (8. o.) — A SZOT tanácsülésének elsőnapi felszólalói a szakszervezeti munka eredményeivel é.s hiányosságaival foglalkoztak 13. o.) — Az új jfÜ vedelem eloszt ás lehetővé teszi tszes-inkben « háztáji gazdálkodás fejlesztését (5. o.) — Kultúre.soportjaink a ^ békebegylijtés győzelméért (0. o.) J VIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ARA su FILLÉR VASÁRNAP, lftől JULIUS ‘itt Fokozzuk a harcot az önköltség és a selejt csökkentéséért (P. F.) Rákosi elvtárs mondotta: ^Azok a jó kezdeményezések, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság terén bevezettünk, még gyermekcipőben járnak. A küzdelem az anyagpocsékolás, a selejt, a felesleges raktárkészletek és a pazarlás száz formája ellen, csak most kezdődik valójában.“ Rákosi elvtárs nem ok nélkül hívta lel a figyelmet erre a kérdésre, A szocializmus építése megkívánja, hogy népgazdaságunk minden front, ján győzelmesen haladjunk előre, mert nem elég, ha egy üzem a termelési tervét teljesíti, de ugyanakkor olyan magas önköltséggel dolgozik, hogy a mérleg nem az eredmények javítására billen. Ezért kell még idejekorán felfigyelni erre a veszélyre, mozgósítani az önköltség csökkentés döntő jelentőségére. A munkaverseny fokozza a ,,harcot a selejt ellen, az önköltség csökkentéséért". Az üzemvezetőségnek elsőrendű feladata, hogy minél inkább legyőzzék a ma még fennálló technikai akadályokat és a maguk részéről biztosítsák az önköltség folyamatos csökkentését Az ön. költség csökkentése azonban nem utolsó sorban a dolgozókon múlik, akik törődnek is ezzel a kérdéssel, hiszen a megtakarítás ma már nem a tőkés számára jelent extraprofitot hanem a dolgozók összessége számára jelent több ruhát, több rádiót, lakást iskolát és több falunak villanyt A magas termelési költségek le- izorítására a küzdelem megindult negyénk üzemeiben is. Ez a harc már hozott kimagasló eredményetet is. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói többszázezer dollár értékű ieoizát takarítanak meg a külföldi ínyagok, hazaival való pótlásával. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói 35 fczer forintot takarítottak meg a tongresszusi verseny óta, a hulladék felhasználásával. A Dombóvári Víalom dolgozói az év végéig 332.400 torint értékű megtakarításokat akar aak elérni, A Dombóvári Fűtőház dolgozói 70 t°nna szenet takarítotok meg az elmúlt hónapokban. A tolnai Selyemgyár a nyersanyag helyes kezelésével 16.000 forintot Okaritott meg az elmúlt hónapban, A Textil gyárban megszűnt a selejt. Az öcsényi Kendergyár míg májusban ráfizetéssel zárta tervét, június- ián már 9000 forintos nyereséget könyvelhetett el, a jó gazdálkodás, íz önköltség leszorítása folytán. De Karolhatnánk az eredményeket to. /ább, ami bizonyítja, hogy dolgozóink harcolnak a termelési költse, gek leszorítása, az önköltség és se lejt csökkentése, a takarékosság fokozása érdekében. Az önköltség csökkentése terén döntő tényező a munka termelékenységének emelése. Ezen a téren nagy jelentőséggel bír a sztahanovista kezdeményezés, a verseny fokozása, a munkamódszerátaius, De fokozni keli a harcot a selcjt, ellen is. Ötéves tervünk teljesítésének, egész termelésünknek rendkívül fontos tényezője, az önköltség csökkentése mellett termelésünk mi. nősegi színvonalának megjavítása. Miért elsőrendű kérdés a jó minőség? Mindenekelőtt azért, mert a szocializmus építése, a kapitalista termelési rendszer feletti győzel. műnk nemcsak a termelt javak mennyiségétől, hanem minőségétől is függ. . Nagy figyelmet kell fordítanunk a minőség kérdésére, — cr- ?e tanít bennünket Rákosi elvtárs — nem szabad megengednünk, hogy a szocialista ipar termelvényeinek mi. nősége rosszabb legyen mint a kapitalistáké volt. Ellenkezőleg, o szocialista ipar fölényének a minőségben is meg kell mutatkoznia." Mi okozza a gyenge minőséget és a selejtet? Nyilvánvaló, hogy a felüle. tes, gondatlan, hanyag munka, az ellenőrzés lazasága és az egyéni felelősség hiánya. A hanyag, rendetlen munka, a laza ellenőrzés az .osztályellenséget szolgálja — vagy éppen az osztályellenség aknamunkája! Ezért a rossz minőség, a se. lejt elleni harc — az osztályharc kérdése. A gyenge minőség, a selejt elleni küzdelem fokozott éberséget követel meg, azt, hogy felismerjük a rossz munka mögött az ellenség kezét. Elsősorban pártszervezeteink és szakszervezeteink széleskörű politikai nevelő munkájára van szükség ahhoz, hogy a selejtet és a rossz minőséget kiküszöböljük. A minőséget pusztán technikai kérdésnek tekinteni — súlyos hiba. A magasabb minőségi színvonalért jólszervezett, széleskörű felvilágo. sító munkával kll harcra mozgósí• taniok pártszervezeteinknek a dolgozó tömegeket s megmagyarázni nekik, hogyan hátráltatják népgaz. dóságunk erősödését, iparunk fejlesztését az itt elkövetett mulasztások. E harc szolgálatába kell állítanunk fokozódó munkaversonyün- ket is. A verseny feladatai közül a legfontosabbak egyike legyen a jobb minőségre, a selejtmentes mun kára való lankadatlan törekvés. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert nagyszerűen fejlődő, tömegeket magával ragadó munkaversenyünk nem egy helyen azt a téves és káros nézetet keltette, hogy a versenynek csak mennyiségi eredményre kell törekednie. Előfordult — igaz csak ritkán, — hogy a verseny lázában megfeledkezett a minőségről, a se. lejtről. Az ilyen versenyt nem nevezhetjük igazán versenynek. Szocialista módon versenyezni annyit jelent, hogy az egyre magasabb tel. jesítmény mellett mind kífogástala nabb minőséggel is dolgozzunk. Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek és vállalatvezetőinknek az a feladatuk, hogy ebből a szempontból is alaposan megvizsgálják az üzemben folyó versenyt. Pártszervezeteink támaszkodjanak a felvilágosító munkában, a legkiválóbb munkásokra, sztahá- novístákra. Az ő példájukon mutas. sák meg: nincs ellentétbn egymással a jobb és tőbbtermelés. Tárják az üzem egész nyilvánossága e1« a minőség helyi kérdéseit, emeljék ki népnevelőink a jól dolgozókat a faliújságon keresztül is. Állítsák pellengére a selejtgyártókat, Kitűnően bevált módszer például a Tol. naí Selyemgyárban a ,,selejtkiállí- tás" is. Nemcsak szégyent jelent a „kiállítókra" nézve, hanem egyben komoly tanulságot is az üzem többi dolgozója számára. Emellett azonban meg kell szilárdítani az egyéni felelősséget is. Sokat tanulhatnak üzemi vezetőink, pártszervezeteink, dolgozóink ebben is a szovjet dől. gozók példájából, a sztahánovisía Csutkih által elindított, s ma már hatalmas tömegekre kiterjedő, a termékek kiváló minőségéért folyó mozgalom tapasztalataiból. Békénk megszilárdításáért folyó harcunk egyik fegyvere legyen a selejtmen tcs munka, az önköltség csökkentése, a fokozott takarékosság. fl tamási járás vezet a begyűjtésben, lemarad! a dombóvári, a gyünk! járás és Szekszárd város A TAMÁSI JÁRÁS felism-erte, hogy érdemes repülőgépen utazni, mert az a leggyorsabb közlekedési eszköz. Pár nappal ezelőtt még csak az elsők között volt a begyűjtési versenyben. Az elcsépelt b ú z a.menmyis é g - nek csak 24.7 százalékát gyűjtötték be. Amikor sikerült felülni a repülőgépre, maga ubán. hagyta még a szekszárdi járási is, amely addig vezetett a verseny ben. Csütörtökön és pénteken a járás területén több, mint 54 vagon gabonát gyűjtöttek be és ez biztosította továbbra is számukra a helyet a repülőgépen. A péntek esti jelentések alapján nemcsak a begyűjtött gabonamennyiség szerint vannak az első he1yen, hanem a viszonylag begyűjtött gabona is jogosítja őket arra, bogy a gyors közlekedési eszközön haladhassanak. A pénteki jelentések alapján az elcsépelt búzamennyiségnek 27.2 százalékát gyűjtötték be, ami azt mutatja, hogy állandóan fo kozzák sebességüket, A tamási járás repülőgépen haladt az aratásban, és a növényápolásban is. Jutalmul mod megknprfcSk a megyei tanács vácdorzászlóját, ami egyben friss üzemanyagot k jelent a járásnak, hogy még gyorsabban tudjanak száguldani a begyűjtés si kere feléi. A SZEKSZÁRDI JÁRÁS jól megjárta. Elszédült a nagy gyorsaságtól és így nemhogy fokozni tudta volna sebességét, hanem lemaradt. Az első hely után egy ideig még megilleti a versenyautón való utazás, mart még második a versenyben. így jár, aki nem siet. 22.6 seáza&ék volt a búzabegyüjté- sük az elcsépelt gabona arányában. A pénteki jelentések alapján mindössze 3 tized százalékot javult ez az arány. Talán fogy tán van a járás üzemanyagja, az ért maradtak le. azért kellett felcserélni a repülőgépet a versenyautóval? Ha fogytán van, kövessék Pártunk útmutatását és az friss „üzemanyagként" fogja őket segíteni a sebesség meggyorsítására. Gondoljanak arra a járásban, hogy a begyűjtést csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha a sebességet minél nagyobb mértékben és állandóan fokoznák. Vegyenek példát a tamási járástól, amely tízszeresen fokozta gyorsaságát az utóbbi napokban.. A BONYHÁDI JÁRÁS motorkerékpárral halad a cél felé. Ez sem a leg'lassubb közlekedési eszköz, de gyorsabb is, meg biztosabb is a repülő, meg a versenyautó. ElcwépeM búzájuknak 19.4 százalékát gyűjtötték be az utóbbi jelentések aiapján és péntek estig mindössze 3 tized százalékkal javítottak az eredményen. így nem csoda, .bogy a többi járások nem engedik Őket felülni a gyorsabb közlekedési eszközökre. Pedig nem kellene mást csinálniuk, mint „több gázt adni a motornak", több népnevelő munkát végezni, a központi szervezést, irányítást megjavítani és akkor nemcsak elérhetnék, hanem még el is kerülhetnék az előttük száguldó versenyautót. Ha sikerül megelőzniük az előttük haladó járást, jogosan helyet cserélhetnek velük és könnyebb lesz akkor már a gyorsaság további fokozákísérelle A PAKSI JÁRÁS gyalog halad a cél felé. Itt úgy látszik azt tartják, hogy „gyalog járj, tovább érsz" pedig nincs igazuk, mert sokkal nagyobb utat lehet megten- | ni a különféle motorokon. Az utóbbi napokban meg is sietést, ami sikerült is. Az előző értékelés szerint majdnem 8 százalékkal javította az arányt az elcsépelt búzamennyiség beadásánál. így a pénteki kiértékelés szerint az elcsépelt búzának 20.6 százalékát gyűjtötték be. de mennyiségileg jóval kevesebbet a többinél. A DOMBÓVÁRI JÁRÁS, a győoki járás és Szekszárd város csigaháton utaznak. Hárman csígabrigádot alakítottak, úgy gondolják, hogy a „csiga a legerősebb állat“. A dombóvári járás mindig osak azt hajtogatja, hogy esik az eső és azért nem tudunk menni, „A rest többet lárad." Ha nem mennek gyorsabban, gyakran megáznak. és mind nehezebb lesz az útjuk. Hárman együttvéve sem gyűjtöttek be annyi gabonát, mint a tamási járás. A dombóvári járás pedig még páros- versenyben is van a tamási járással. Péntek estig bizony lemaradtak a dombóváriak és a „lemaradt* nevet nem mossa le róluk még az sem, hogy azzal mentegetőznek, hogy „mindig esik az eső". A GYÓNKI JÁRÁS sem érdemel meg a péntek estig eU ért eredményéért más közlekedési eszközt, mert az bizony nem nagy volt. így jogosan vette el tőlük a megyei tanács a vándorzászlót és adta át a tamási járásnak. SZEKSZÁRD VAROSBAN nemhogy javulás, hanem gyengülés mutatkozott. A pénteki jelentések alapján kevesebb gabonát gyűjtöttek be az elcsépelt mennyiséghez viszonyítva, mint az előző jelentések alapján. Csigaháton és gyalog járó járások mire nézitek ti a holnapot? Nem gondoltok arra, hogy a beadási kötelezettség teljesítését törvény írja elő és hogy teljesítve legyen, azért elsősorban a járá-si pártbizottságok és tanácsok felelősek? fboda) * 15 ß járások Mmt!i verseny értékelése Tarlőbukl. Másodnöv. Szekszárdi járás 71.2% 44.4% Szekszárd város Paksi járás tiVöiiki járás Tamási járás Bonyhádi járás Dombóvári járás 41.7«/.« 37.7 «/« 28.« % 27. •'* 15. ft9/* 91.5?» 52.2% •56.4% 46,8% 40.1 % »9 h%
