Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-28 / 174. szám

TOUNAX NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: y*itv Imrí* «*|vtár® pipim«'/,é*d miniszter beszéde (2. n.) — Megegyeztek a korral fegyverszüneti tárgyalások na­pirendjében (2. o.) — A magyar paraszlkiildüttség Rosztov területén járt csoportja két tagjának nyilatko zata (2. o.) — A cséplési versenyben a sárpilisi gépál lomäs halad az élen (3. o.i MNDSZ-asszonyaSnk a be- gviljlé« .sikeréért (4. o.l A szekszárdi vasút dolgozói' nak versenye alkotmányunk ünnepére I. o.| VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ TOL NAIMlEGy ÉI PARTBIZO Att AW Alti VIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA dO FILLEn dWfHÜud SZOMBAT, Iftil II I H S 2* Erősítsük termelőcsoportjainkat! Katona János pincehelyi dolgozó paraszt 1725 százalékra teljesítette j^abonabeadasi kötelezettségét „Ha fei akarjuk emelni mezőgaz­daságunk színvonalát — és vele együtt dolgozó parasztságunk élet- színvonalát, — ehhez ugyanúgy, mint az iparban, a nagyüzemi ter­melési eszközök, a modern gépek, traktorok, talajművelő gépek, mű­trágya, nemesített vetőmag, kémiai védöszerck. stb, bőséges alkalma­zása szükséges. Csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak, anyagi jólétet és kultúrát: villanyt, vízve­zetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, könyvtárat, jó iskoláztatást, emberi életet és mindazt a szabad fejlődési lehetőséget, amelytől ma a dolgozó paraszt és gyermeke még el van zárva. Mindenki tudja, hogy mindezt néhány holdas szét­szórt parcellából nem lehet meg­teremteni" — mondotta Rákosi elvtárs 1948 augusztus 20-án, a hí. rés kecskeméti beszédében. Ezeknek a szavaknak hatására indult el a magyar dolgozó nép a nagyüzemi gazdálkodás útján. így ílakult meg Tolna megyében is az első termelőcsoport. Ma már me­gyénk területén is megértette dol­gozó parasztságunk Pártunk út­mutatását és mindinkább rálépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Termelőcsoportjainknak az álla­mi mezőgazdasági gépállomások és az állami gazdaságok mindenben a legmesszebbmenő támogatást nyújt­ják. Támogatják gépállomásaink gépekkel, valamint szaktanácsok­kal és mint politikai bázis is nyúj­tanak segítséget termelőcsoportja- inknak. Termelőcsoportjaínk a ta­vaszi munkálatoktól kezdve ko­moly eredményeket értek el, mind a tavaszi vetés és növényápolás­ban, mind pedig az aratás elvégzé­sében. Most, amikor takarítják be a bőséges gabonatermésüket, min­denütt komoly eredményekről szá­molhatnak be a csoportok. Az ed­dig elcsépelt eredményekből kitű­nik, hogy termelőcsoportjaink át­lagban 3—4 mázsás terméssel töb­bel takarítanak be, mint az egyéni dolgozók. A kisszékelyi termelő­csoport például 21 mázsás holdan­ként ősziárpa termést takarított be, míg búzából 16 mázsát várnak, a Kölesd—hangospusztai termelő­csoport, ahol 20.3 mázsa átlagot crtek el, a zombai Vörös Csillag­ban 17.50 mázsás termést takarítót, tak be. Ternjelőcsoportjaink megszilár­dítása mint döntő feladat, mindin­kább azon az utón halad,' aminek során az egyénileg gazdálkodó pa­rasztságot magafelé vonzza. Azt, hogy a kívülálló egyénileg gazdál­kodók mennyire érdeklődnek, bizo­nyítja, hogy 25 új belépő kérte fel. vételét a gyönki Vörös Csillag ter- meiöcsoportba. Bizonyítja az ér­deklődést a termelőszövetkezetek ide az is, hogy a megye területén 34 előkészítő bizottság van, ame­lyek közül nagy része kéri terme- Élcsoportokká való átalakítását. Ez mutatkozik meg a bonyhádi járás­ban is, ahol 13 előkészítő bizottság van, de ugyanez mutatkozik meg a szekszárdi járásban is, ahol 8 előkészítő bízpttság van és ezek az előkészítő bizottságok kérik cső. Porttá való alakulásukat. Kisebb azonban az eredmény a paksi já­rásban, ahol mindössze 3 előkészí­tő bizottság van és ezekkel sem foglalkozik a járási tanács mező- gazdasági osztálya olyan mérték­ben, hogy termelőszövetkezeti cso­portokká alakulnának át. De hiá­nyosan foglalkozik a termelőszö­vetkezeteink fejlesztésével, vala­mint a megszilárdításával a dombó­vári járás, ahol igen kevés gondot tordítanak az előkészítő bizottsá­gokra, de még a munka megszilár­dítására is. — ■ Ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teink fejlesztését elősegítsük, fel kell számolnunk az olyan hiányos­ságokat, amelyek gátolják a szö­vetkezeti mozgalom fejlődését. Ilyen hiányosság az, hogy egyes járási osztályok dolgozói lebecsü­lik a termelőszövetkezetek fejlesz­tését, a reszortfeladatokat előtérbe helyezik és másodrendű kérdésnek tekintik termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlesztését, mint például a bonyhádi járás erdészeti előadó­ja. Rákosi elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán azt mondotta, hogy ’,a termelőszövetkezetek kérdése nem mezőgazdasági és szövetkezeti osz­tályunk, vagy a földművelésügyi minisztérium szakkérdése, hinein jelenleg egész szocialista építé­sünk fontos pr°blémája.“ Fel kell számolnunk azt a hiá­nyosságot is, hogy a járási mező. gazdasági osztály több esetben „nem ér rá" a termelőszövetkeze­tek szervezésével foglalkozni, mint például a dombóvári járásban, vagy a paksi járásban. Ezzel kap­csolatban Rákosi elvtárs a kon­gresszuson azt mondotta, hogy „a tanácsokat a falun. a járásban, a megyében, de még Budapesten is, 100 szál fűzi a mezőgazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkeze- tekhez, állami gazdaságokhoz és gépállomásokhoz. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőszövetkezeti fejlődés sem lesz." A feladat tehát az, hogy a járási tanácsok, valamint a községi taná­csok Pártunk irányítása mellett a tömegszervezetek bevonásával min. den segítséget adjanak meg a ter­melőszövetkezeteinknek, valamint segítsék elő a termelőszövetkezete, ink további fejlődését. Termelőszövetkezeti csoportja­ink támogatását úgy is segítsék a Párt irányítása mellett a tömegszer­vezetek, hogy a jó népnevelő mun­kán keresztül emeljék taglétszámú, kát, szervezzék be a csoportokba, minél nagyobb tömegben a közép- parasztságot. Ne feledkezzenek el Pártunk parasztpolitikájában a le­nini hármas jelszóról, hogy: „tá­maszkodj a szegényparasztságra, köss szoros szövetséget a középpa- rasztsággal és kíméletlen harcot folytass a kulákság ellen," | Termelőszövetkezeteink fejlesz­tésében a kommunisták legyenek példamutatók. Rákosi elvtárs Pár­tunk kongresszusán felvetette, hogy rendkívül fontos a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar kommunistáknak a példamutatása. A termelőszövetkezetek létrejötté­nek, vagy fejlődésének sok helyen megyénk területén is az a legko­molyabb gátja, hogy a kommunis­ták egy része, nem mutat példát a termelőszövetkezetekbe való belé­pésnél, nem járnak jó példával elől. Ugyanez mutatkozik a taná­csainkra, valamint a tömegszerve. zeteinkre is. A szövetkezeiben még be nem lépő kommunista is legyen tudatában annak, — mondotta Rá­kosi elvtárs, — hogy tétovázása komoly lárokaf okoz. Ma. amikor több. mint 100.000 párt°nkívüli pa- raszttagja van a tszcsk-nek. egyre nehezebb a helyzete a szövetkeze­ten kívülálló paraszti kommunista párítago knoli. Az ilyen kommunis­ta egyrészt büszkén vallja magát az élenjáró vezető párttagnak, eb­ben a döntő kérdésben pedig a szövetkezet pártonkíviili paraszt- tagjai mögött kullog. Rákosi elv. társ azt is mondotta, hogy: ahol a kommunista párttag jó példával jár elöl, ott az eredmény azonnal me gmutat k° zik. Legyen feladat, tehát a tanácsa­inknak, a tömegszervezeteínknek. követni Pártunk példamutató tag­jait, lépjenek be a tszcs-be, erősít­sék tszcs-inket, nyújtsanak segítsé­get szövetkezeti csoportjaink tag­ságának és minél előbb minden kí­vülálló dolgozó parasztot, győzzünk meg a nagyüzemi gazdálkodás élői nyerői. Kiás AntaL Megyeszeríe hatalmas lendülettel végzi dolgozó parasztságunk a leara­tott termények betakarítását. Gabo. mával megrakott szekeres hosszú sora látható az utakon, amint közelednek a szérűk felé, A szérűkben már zúg­nak a gépek és vidáman folyik « cséplés. Dolgozó parasztságunk örömmel állapítja meg, hogy az idei fárasztó munkája nem volt hiábavaló, jut bőven kenyérre, vetőmagra és az állammal szembeni kőtelezettségének is eleget tud tenmi. A cséplés bein­dulásával egyidőben megkezdődött a terménybegyüjtés. Különösen a,zok ban a községekben mutatkozik jó eredmény a terménybegyüjtésnél, ahol a pártszervezeteink és községi tanácsaink tagjai, valamint a tömeg­szervezetek személyes példamutatás, sál járnak az élen beadási kötelezett­ségük túlteljesítésében és felvilágo­sítják a dolgozó parasztságot tér ménybeadási kötelezettségük túltel­jesítésének jelentőségéről, Dolgozó parasztságunk a jó felvi.. lágosító munka hatására megérti, hogy beadási kötelezettségének túl­teljesítésével saját életszínvonalának emelését segíti elő és gyermekeinek Megváltozó'! a dolgozóknak a mun­kához való viszonya. Ezt bizonyítja az a lelkesedés is amellyel vállalásaikat meglelték alkotmányunk. ünnepének tiszteletére. Erős akaratot ad -nagy tervünk megvalósításához az alkotmá­nyunk, amely kimondja: ebben az or­szágban a hatalom a dolgozó népé. A Szekszárdi Magasépítő Vállalat dolgozói is nagy lendülettel dolgoznak a termelés frontján, a jó -eve dm én vek eléréséért. A Magasépítő Vállalat dol­gozói versenyben állnak a Tatarozó Vállalat dolgozóival. Nagy lendülettel folyik a munka, hogy behozzák lem a-' rudasukat. A -vállalat dolgozói az utol­só hónapban 110 százalékos á'üagle]- jesítésl érteik el. Kimagasló eredmé- nvek is születnek a verseny során. Máié János sztahanovista kőműves bri­gádja alkotmányunk ünnepére felaján­lotta, hogy 220 százalékról <234 száza­lékra emeli teljesítményéi. A kiértékelések alapján 285 szá­zalékos eredményi éri el. A brigád országos viszonylatban a második helyezést érié el. Versenybein állnak a Pirgi-brigáddaü. de Pirgi Fe­renc brigádja sem hagyja magái. Vál­lalták augusztus 20-ra, hogy 10 száza­lékról 244 százalékra emelik a teljesíi­mén vii két. Ezideig 227 százalékos eredményt érlek el. Link Péter áeshrigádja vállalta, hogy augusztus 20-ra lej- jesílniényél 140 százalékról 200 százalékra enodi. Most 1ft(i száza­lékot ért el. Az ifjuspg is megállja a helvét. Ezt bizonyítja Kerepesi László másodéves k ő m íí vés ipa r o span u I ó eredni én ve s munkáin is. A másodéves iparostanu­lók előírt százaléka 51-—71 százalék, ezzel! szambán Kerpnesi László 118 szá­za lék o! éri el. \ niSZ-munkábnn is kiveszi részét. Pob'i‘l>nilag kéoezi ma­gát. a fegvelem terén is künn!. Most sztahanovista tanfolyamra küldte a vállalat vezetősége. A vashe'onszerelö iparos1.miiiló-brigád. is vállalással ké­szül a lkom’) án vünk iinnenére. vái'lalliák. hogy 87 százalékról 100 százalékra eme'ik f ej iesífnién viikel. Az előírt szá­zalék 30—50. ezzel szemben 100 szá­zalékot lel jest'eltek. Nem lmovía »n,*»««!>< rí kőmíívee-hriiráí! sem, akiknek az előírt százalék .ugyan­annyi, mint a vasbetonszerelőknek. Dk jövőjét biztosítja. A terménybegy üj- tés terén is, mint egyéb munkála­toknál, egyre inkább kiszélesedik a versenymozgalom. A begyűjtéséért folyó verseny­mozgalomban a tamási járás ha­lad az élen, melléje szorosan felzárkózik a szek­szárdi járás is, ahol megértik a ter­ménybegyüjtés jelentőségét. Nem mondható ez a bonyhádi járás­ról, mert a terménvbegyüjtés térén a versenyben az utolsó helyet foglalja el, ami azt mutatja, hogy a községek pártszervezetei nem végeznek kellő politikai felvilágosító munkát a dol­gozó parasztság között. Azokban a községekben, ahol jó felvilágosító munka folyik, mutatkoz­nak eredmények. Pincehely község­ben is a jó felvilágosító munka hatá­sára szállította be Katona János dol­gozó paraszt a cséplőgép alól a földmű vessző vetkezet magtárába tér ménybeadási kötelezettségének telje­sítésére szükséges kenyérgabonáját és beadási kötelezettségét 1.725 szá­zalékra teljesítette. is 99 százalékos eredményt érlek el. De az á (képzősök igyekeztek megelőz­ni az i pároltamul ók aí, a legutóbbi kiértékeléseknél az ácsbrigád 164 százalékot, a vasbe­tonszerelő-brigád pedig•131 száza­lékos eredményt ért el. Az iparost an u lók és az átképzésük versenyre hív!á'k a Tatarozó Építővál- talárt tanulóit, de a Tatarozó VáHallat­nál úgylátszik nem sokat fordítanak a.rra. hogy a versenyszellem kialakítá­sát biztosítsak. Ezt mulatja a bau utók munkája is. Teljesítményük mindössze 19.8 százalék. Komoly hibák vannak a Magasépítő Vállalatinál az iparostanulók és az átképzésüknél. Na­gyobb eredményeket is érnének el, ha inunk a közben fegyelmezel! ebbek 'len­nének. Javítsák ki a hibákat, hogy a munkál ezzel is eredményesebbé le­gyék. De komoly hibák vannak az üzemi bizottságban is. Nem foglalkoz­nak az új dolgozókkal és ezért van az, hogy több dolgozó 100 százalék CirkÓ Sándor meggyes! 12 hol­das középparaszt is 176 száza­lékra teljesítette kenyérgabona beadási kötelezettségét. Ujíregen Nagy Mátyás 543, Bölcskén Olasz József 400, Váralján Hajós Ist­ván 25ú, Kisdorogon Mészáros Szil­veszter pedig 200 százalékra teljesí­tették beadási kötelezettségüket. A cséplési munkálatok mellett a tarlóbuktatás és másodnö'vények ve­tésénél is mutatkoznak jó eredmé­nyek. A tarlóbuktatás során a szek­szárdi járás halad az élen, elö’ránv- zotl tarlóbuktatását 41.2 százalék­kal végezte el. Második a paksi já­rás, aki 37.7 százalékos teljesítésével szorosan felzárkózik a szekszárdi já. rás mellé, A tarlóbuktatásért folyó versenvben a dombóvári járást ta­láljuk sereghajtónak, előirányzatát mindössze 15.9 százalékra teljesbe1.!® A másod vetésben a gyönki járás halad az élen, 56.4 százalékos teljesítésével, Ebben is a paksi járás a második, előirányzatá­nak 52.2 százalékát végezte el. A másodvetésnél is mint a tarlóbukta, tásnál ugyancsak a dombóvári járást találják utolsónak, 19.5 százalékos terv teljesítés év el. ala'it teljesít. Takács István kőműves segédmunkás, 69, Tamer Ferenc 65 százalékot érlek el mindössze. Ezek a dolgozók • akarva, vagy írem akarva az ellenség munkáját segítik elő. Kövessen a vállalat vezetősége min* dent el, hogy ezeket a hibákat kijavít­sa. Fordítsanak több gondot; a ver­senymozgalom kiszélesítésére. De igen komoly hiba van az éberséggel is. Bár­ki bemehet, bármilyen járművel a nyi­tott' kapun, nem kérdezik, hogy mit akar, vagy kit keres? Ezek igen súlyos hibák, de ki lehet javítani. Beszélje ál a vállalat veze­tősége a dolgozókkal a problémákat. És hozzanak a dolgozók javaslatot az éberség és a munka megjavítása érde­kében. Végezzenek politikai M\ülágo- sí Ió munkát, hogy ezzel is elősegítsék a békéért folyó harcot. Ezek az elő­feltételei a jó és eredményes munká­nak. a terv túlteljesítésének és annak, hogy a Magasépítő Vállalat dolgozó teljesen felszámolják a még meglévő lazaságok és. hogy még nagyobb len­dülettel segítsék a szocializmus épí'é- sét és a békéért folyó harcot. H.—L / Fokozzák eredményeiket és sürgősen javítsák ki hibáikat a Magasépítő dolgozói A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a HL neavedévi terv sikeréért... Napról-napra egyre nagyobb len­dülettel bontakozik ki iparunkban, megyénk üzemeiben az augusztus 20-i verseny. A második negyedévi terv- jelentés .nagy győzelmeink biztos tu­data lelkesítse dolgozóinkat még odaadóbb küzdelemre az 1951-es terv teljesítésére és túlteljesítéséért, a haza erősítéséért. Ennek a harcnak eddig is voltak kimagasló eredményei és számos új munkahős került felszínre ,A Bony­hádi Zománcgyárban is' lendületes, következetes harc folyik, az új győ­zelmek megvívásáért, az évi terv sikeres teljesítéséért. Forró Ferenc 224, Lukács Lajos 224, Szabó Árpád 203, Novák Györgyné 164 százalékos telje­sítményt ért el a zománcozó műhelyben. A sajtoló .műhely dolgozói sem maradnak 1® azonban a versenvben. Effinger Fri­gyes 146, Bányai Gáspár 142, Müller Menyhért 139, Mester Jánosné 142, Rusz Pálné 134, Gyenge János 143 százalékos eredményt értek el a leg­utolsó kiértékelés szerint. Az üzem átlagos teljesítménye 111 százalék. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy dolgozóink megértették, mért kell többet termelniük, ötéves ter­vünk megnövekedett feladatait meg tudjuk oldani, ha teljes erővel ki­bontakozik az augusztus 20-i ver. senymozgalom lendülete. Túlzás nél­kül mondhatjuk; augusztus 20-i fel­ajánlások teljesítése az a csata, amelyben eldől a harmadik negyed­évi terv sorsa. Ezt ismerték fel a Zománcgyár dolgozói is. P.-f.

Next

/
Thumbnails
Contents