Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-07 / 5. szám

NÄPLO ín51 JANUÁR 7 hatjuk, hogy. az 1-050. évre kitűzött fej- adatokat tlönlő'en sikerüli megvalósíta­ni, sói ezeket a j eled a tok at egy sor te­rületen jelentősen túl is teljesítettük. A: A: WoO. évi terv eredményei megte­remtették az. 1951. évi iernteiiesítérinek előfeltételeit. Ehhez azonban az is szük­séges, hogy miután kielemeztük a hi­bákért, kiküszöböljük azokat és ezzel is meggyorsítjuk a szocializmus építé­sének ütemét. „ A íjyár.-pap lerwielése 30 7 .«zá/alóíikal ar>v(‘!ü<zik 1951-ben •— Erős az ülejön, feszített a 'terv. Megvan azonban minden adottság a teljesítéshez. — Az liftál. évi terv a nemzeti jöve­delemnek 25.1 százalékos emelkedését írja c'ö. Ez lényegesen .nagyobb, mint az 195'0-ben elért 17.« százalékos növe­kedés. A fejlődés azonban tényleges méreteiben ennél is nagyobi), mert az lftől. évi fejtik lést már az lftőö-es sok­kal magasabb .nemzeti jövedelemhez viszonyítva keik biztosítani­— 1951-ben további eJőrelhaladá.st te­szünk a szocializmus alapjainak meg- szilárdítása cs kiszélesítése terén. Az egész iparban beleértve a kisipart is, c szocialista szektor 1951-ben 97 szá­zalékot tesz ki, ami a szocializmus tel­jes győzelmét jelenti. — 1351-ben újabb jelentés előreha­ladást kell el.Érniin'k abban, hogy ba­rnánkat ipari - agrárt» rsz« ggá viált áztassuk <bt. Ennek megfelelően a gyárijmr stí­kfát az egész népgazdaságunkban az 1950. évi 43.3 százalékról 46.3 százalék- ro kell növelni. A gyáriparon beiül a nehézipar részesedését az idei 22-5 szá­zalékról 25.7 százalékra kell fejleszteni 1951-beji a gyáripar termelése 30.7 szá­zalékkal növekszik. Ezen belül a nehéz- hé/.ipari termelés 3-5.8 százalékkal, a könnyűipari termelés 28 százalékkal, a mezőgazdasági ipar termelése pedig 24 százalékkal emelkedik. A bányászat ter­melése 1951-ben 20-9 százalékkal, á ko­hászaté 30 százalékkal fog emelkedni, a termelt viilamosenergia termelése 2.1.6 százalékkal lesz nagyobb. — 1951 -ben kétszer annyi leihergép- gépkocsit és cséplőgépet fogunk ter­melni, mint 1930-ben. Az autóbuszok termelése 230 százalékíf, a motorké:ék- pároké 125 százaléka, a traktoré kéjéé 147 százaléka lesz az 1950. évinek, A mű lr ágy atermel és 16 százalékkal les: nagyobb■ 1951-ben a gépipar számos. Magyarországon eddig még nem gyár tolt gép előállítását kezdi meg. ~ A könnyűipari termelésnek ki keli elégítenie az életszínvonal emelkedésé­vel jaró fokozott igényeket és emellett hozzá kell járulnia az árukivitel bizto­sításához. A textilipar 30.6 százalékkal, a mezőgazda «ági ipar 24 százalékkal fogja növelni termelését. Az építőipai nagyipari jellegű termelését .bizíodítő gépesítés érdekében a talajinozJg.atő és más ivp-gy 'építőipari gépek termeléséi, az 1950. évinek két és félszeresére' kel' emelni. A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor — A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor há­nyada mind az állami gazdaságok fejlődése, mind pedig a szövetke­zeti mozgalom hatalmas lendülete következtében. — A vetésterületek, valamint az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek termelékenységének nö­vekedése következtében a mezőgaz­daság szocialista szektora új érték­termelése 1950-ről 1951-re kétsze­resére emelkedik, ami biztosítja a szövetkezetekbe tömörült dogozó parasztság jólétének emelkedését. — A szántóföldi növénytermelés terve a minisztertanácsnak a nö­vénytermelés fejlesztéséről szóló határozatán alapszik. A vetésterii­;etet az eddig művelésen kívül álló területek bevonásával, az elmúlt évihez képest 50.000 holddal nö­veljük. Jelentősen növeljük a ros­tos nő vén-vek és ezen belül a gyapot vetésterületét. Az utóbbit az 1950. évi 10.500 kát. holdról 50.000 kát. hóidra keil emelni. — A gépállomások számának to­vábbi emelése mellett gondoskodás történik arró1', hogy a meglevő gép­állomásokat új gépekkel jelentősen megerősítjük. A fejlődő állatállo­mány takarmány bázisának kiszélesí­tése érdekében a szálastalzarmA- nyok vetésterületét 90.000 holddal kell növelni. Ebben az évben teljes mértékben kibontakoznak az ötéves terv legnagyobb beruházásai A vasutak áruszállítása 18.7 szá­zalékkal, a teherautókon lebonyo­lítandó áruszállítás pedig 37.2 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1950- ben. — Az 1951. évi terv előírása sze­rint a külkereskedelmi forgalom a behozatalban 13 százalékkal, a ki­vitelben 24 százalékkal emelkedik. Ez a forga’om jóvá\ nagyobb rész­ben fog a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal lebonyolódni, mini korábban. — A beruházások összege 1951- ben 33 százalékkal fogja meghalad­ni az elmúlt évi beruházásokét, s az 1950. évi 9.5 mii liárdda-l szemben (a közelmúltban eltörölt forgalmi adó betudásával, ami levonásba ke­rül) eléri a 12.6 milliárd forintot. Kétmilliárd forinttal több ez, mint amit a hároméves terv egész ideje alatt fordítottunk beruházásokra. Ebben az évben már teljes mérték­ben kibontakoznak az ötéves terv legnagyobb beruházásai. — A nehézipari beruházások az előző évhez képest 73 százalékkal növekednek. A nehézipar egyéb nagyje entőségű beruházásai közé tartozik a hazai barnaszén kohó- kokszosíitásának céljára épülő és mezőgazdaságunk műtrágyaszükség­letét kielégítő erőművel is ellátott borsodi kooperáció, a bauxitot alu­míniummá feldolgozó ugyancsak erőművel ellátott várpalotai koope­ráció. A gyáraink önfvényszükség- ieiének kielégítésére szolgáló váci szürke öntöde és a nagyarányú építkezések cementszükségletét biz­tosító cementgyár. A magyar ipar vas- és acél szükség létének kielégí­tésére megkezdjük Diósgyőr nagy­arányú újjáépítését. — A könnyűipari beruházások döntően a textilipar fejlesztését, és a mezőgazdasági iparban a táró ó és hűtőkapacitás növelését szolgál­ják. 3J.6C0 lakás éjiül, 20tí ezer új munkaerőre Tan szükség: Az 1951. évi terv szerint 31.600 új lakást kell építeni. Uj szak­orvosi rendelőintézeteket fogunk építeni Kispesten, Dunapentelén, Ajkán. Várpalotán. Komlón. Pécsett, Szolnokon, Szegeden és Makón 43 új körzeti orvosi rende’őt és 36 új falusi rendelőt építünk. Az év fo­lyamán 70 milliót fordítunk üzem- egészségügyi beruházásokra. — Fejlődő népgazdaságunknak az 1951. évben jelentékeny mértékben nő a munkaerőszükséglete. Az 1951 év folyamán — a mezőgazdaságot nesm számítva — közel 200.000 új munkaerőt kell munkába állítani. — Jellemző n Horthy klók elmara­dottságára, hogy míg akkor 1938-ban összesen 242 mérnök kapott oklevele1 és az összes mérnökhallgatók száma 957 volt, addig most 1951 -ben ez a szájú fMOO-ra emelkedik. Vas Zoltán ezután a munka ter­melékenysége emelésének és az önköltségcsökkentési terv végrehaj­tásának fontosságára mutatott rá, majd a népgazdasági mérlegek rendszerének elvéről beszélt... — 1951. évi tervmunkánk további új, jelentős eszköze, hogy a Szov­jetunió példája nyomán rátértünk a műszaki fejlesztés kérdéseinek a tervbe va'ó szerves beépítésére. To­vábbi fejlődést jelent az is, hogy a munkaügyi és a béralaptervek fel­ölelik népgazdaságunk egész terü­letét. A népgazdaságunk bármely területén bérpolitikai intézkedést csakis a tervezett Ibéralapok keretén belül szabad engedélyezni. Vas Zoltán ezután a tervfelbontás kérdéséről beszélt. — Minden dolgozónak, vállalatveze­tőnek vagy segédmunkásnak, főmér­nöknek vagy technikusnak, traktorve­zetőnek vagy majorosnak meg kel! ér­tenie, hogy a műszakj .termelési, fej­lesztési tervnek .a munkaerő, a munka- béralap ,az önköltségcsökkentés tervé­nek végrehajtásában mi a feladata. A dolgozók ellesi tervek ken hozzák felszínre üzemük rejteti faríalékait — Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a tervet felbontjuk a munkapadokig, így válik a terv alkal­massá -a dolgozók mozgósítására. — Kétségtelen, hogy máris s-ok tör­téni annak érdekében, hogy a terveket levigyük a munkapadokig- Nem egy üzemünk van. amely ezen a téren ki­váló teljesítményt nyújtott. Sok helyen azonban még mindig távol vannak at­tól. hogy a lervmiin.kának ezl a — nyu godtan mondhnljuk — döntő részéi -he­lyesen végezzék el. Az ilyen üzemek­ben a tervnek a dolgozókhoz kevés köze. van. a dolgozók ős a terv közöt! nines meg a kellő kapcsolat. Ott pedig ahol nincs kapcsolat a dolgozók és a terv között, mem lúd érvényesülni g szó címlista tervezés egyik alapvető emel- fífp'íje, a dolgozó tömegek ulkotókezde- luényezése. amely vállalati ellenleroek- Iren kell, hogy megnyilvánuljon. Párt- szervezeteink és pártmunkásaink egyik Icsffonlosabh [cindata előmozdítani azt. hogy a dolgozók ellenit er vekben hozzák felszínre saját üzemük rejtett tartalé­kait, amelyet ők ismernek a legjobban A.z ellenterv lehetőséget nyújt a faj­lagos anyagiéi,használások terven fe­il M javítására, a termelékenység és ön­költségcsökkentés terén új vállalásokra. — Világosan következik ebből, hogy az üzemi ellenlervek nem új beruhá­zási igényen, hanem a jobb munka­módszerekben. az újítások alkalmazá- - ín. *z anyagtakarékossági szabályok érvényesítésén, a műnk a verseny foko­zottabb kiszélesítésén, vagyis a belső erőforrások fokozottabb kiaknázásán alapulnak. Dönlő ÍVf ad a! a lerv- feg y e lei» in eg.«*» £ I á rd i I á sa — A.% 1951 ■ évi népgaz! da.sági terv maradi ■klaktn végn-hajtás; i meg k öoe­leli a tervfegyelem és a 1, •mellei i őrzés tovább f megerősítési ■1. — A tervfegyelem s ú 1 y o ­, lazas. ágára mutál ■— foly tai la V as eivh il'S —, Imgv egyes vállalatok és ii zen ip. k ve/e tői a 1 orvula sításokban mi igadott határi'! tőket, a vállalt kötelezettségeket, a keretszerző­déseket, a beruházási előírásokat nem iártják be. Késedelmük vagy mulasztá­suk leplezésére az adatokat lelkiismeret­len iil és felületesen állítják össze- Jog­talan határidő-engedményeket kérnek és adnak. Jelentéseik nem. egyszer szé­pítik vagy leplezik a helyzetet, formá­lisak. általános megállapításokat tartal­maznak, nem alkalmasak operatív in tézkedések megtételére, üzemi soviniz­musból- előfordul, hogy sze-m-érme11 enii-1 hamis adatokat jelentenek. Ami azon­ban a leg súlyosabb: a felettes hatósá­gok és a vállalatvezetők messzemenő libeixdizmassul kezelik a tervfegyelem megsértését■ Komoly tervmulasztásért, a beruházási előírások semmibevételé­ért mindössze dorgálást, vagy 20—50 forintos pénzbüntetéseket szabnak ki. Az ilyen intézkedések nem viszik élők­re a tervfeg.yelem és a tervellenőrzés ügyét. Ezért döntő f-eliidxitúnk' a teívfé- (7yele.ui megszilárdítása és messzcineni biztosítása a népgazdaság minden vo­nalán: az ötéves: terv törvény ti « törvényt be kell tartani 1951-ben ezen a téren már nincs é: nem lehet alkunál: helye. Szii.ks.6g ése ten alkalmazni- kell a lerv véclélmér-ő intézkedő tűr vél ív szigorú ■ bírni été,seJf így szükséges, eljárni, mert' #em hüse ges gazdája a tervnek, alti eltűri a l'e- gyermezctléiis.'.get, a lazaságot, a tör­vénytelen ságe t. A lei*v az o«z(á'TÍi«rc kö/|M>uii kévdese Az ellenség-ma már nem mer nyíl­tan fellépni a tervszerű gazdálkodás, a szocializmus építése eilen. Az el­lenség a proletariátus diktatúrájának kemény rendszabályai elől a föld alá húzódik. Kártevő munkáját, -úgy vég­zi, hogy belülről próbál ártani népi demokráciánknak, a szocializmus épí­tésének. Igyekszik kihasználni hibáin­kat, tapasztalatlanságunkat, de ki­használja az éberség alacsony fokát is, ami kádereinknél még mindig elég gyakori jelenség. — A tervmunka a Tervhivatalban, v piiinszAériumókban, az üzemekben, a leözlékedésben, az állami gazdasá­ga !.ban,. térni elöszövetkezel/ csopori- janikban, népgazdaságunk összes ágá­ban elválaszthatatlan az ellenség el­leni következetes harctól, a marxiz~ mus tanításainak elsajátítására irá­nyuló szívós■ .elméleti munkától és az éberség tokozásától. ~ Nem lehet ■ jó a tervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha a ter­vek élőkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében nem a munkásosztály élcsapata, a Párt vi­szi az irányító szerepet. A le~v az osztály hőre központi kérdése — ahogy ;izt Rákosi elvtárs nem egy­szer kifejtetne és a pártszervezetek jó munkáját is elsősorban a terv tel-, jesítéssel kell mérni. A terv ellen­őrzésében ezért rendkívül fontos a. szerepe az üzemi és vállalati, a hiva­tali, vagy állami gazdasági és a ke­reskedelmi ágak pártszervezeteinek, hiszen döntően az üzemek dolgozóin és a Párt alsó szervezeteinek helyes politikai munkáján múlik az üzemi lerv sorsa. Rajtuk múlik J95f-.es /e- szHétt előirányzatú népgazdasági ter­vünk teljesítése is. — Pártszervezeteink és pártmunká­saink 1950-ben már megszokták; hogy a termelés kérdése központi felada­tunk, de még nem szoktak rá arra, hogy a termelés kérdését a terv alap­ján vizsgálják. Pártszervezeteink és pártmunkásaink ma már általában tö­rődnek a termeléssel, de kevéssé fog­lalkoznak a termelési terv cik. kénként i teljesítésének kérdésével. Pártmunkásainknak egyre jobban bele kell tanulniok abba, hogy amikor a termelési kérdések­kel foglalkoznak, ne csalc az el­ért termelési eredményeket, hanem azt is vizsgálják, milyen íeltéleiekkcd ér_ te el az üzem ezeket az. eredménye­ket. Csakis, ha pártszervezeteink ál­landóan napirenden tartják a terv­szerű munka ellenőrzését, az önkölt­ség. az anyagterv. a munkaerőterv, a takarékosság, stb. ellenőrzését. —• A terv feszített, de nem is lehet más, hiszen népünknek mind több iparcikkre, élelemre, lakásra és isko­lára van szüksége. Ezt követeli meg a szocializmus építése, a béke védel­me is. A pártszervezetek legyenek továbbra is a lerv motorjai, vonják be a terv végrehajtásának nagy mun­kájába a dolgozók legszélesebb réte­geit, különösen a nőket és az ifjú­ságot. Mozgósítsák jó politikai mun­kával a technikusokat, mérnököket, a tudósokat. Vegyék ki részüket a terv végrehajtásának munkájából a taná­csok is. A »agyar dolgozó nép az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a tudományos és tervező intézetek­ben, de népgazdaságunk minden ágában már eddig is megmutatta és a jövőben is megmutatja, milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kez­deményezése és alkotóképessége. Ezt jelképezi a munkaverseny és Szíahánov-mozgalom, amely Sztálin elvtárs 70. születésnapján, majd a koreai héten bontakozott ki és az a munkaverseny is, amely Pártunk kongresszusa tiszteletére most van kialakulóban. Az 1949. decemberi munkaverseny a hála, a hűség és szeretet megnyilvánulása volt a vi­lág dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, a koreai munkaverseny a magyar^ dolgozók együttérző ki­állása volt a liős koreai nép szabad­ságára törő imperialista kalandorok­kal szemben. A most kialakuló mun­kaverseny ígéret Pártunk kongresz- szusúnalc, hogy ötéves népgazdasági tervünk, a szocializmus építése és megvédése dicsőséges útján a ma­gyar dolgozó nép előtt nincs nehéz­ség. ami előtt megtorpanna, nincs olyan Páráink által kitűzőit feladat, ain't a szocializmus nagy és bölcs zászlóvivőjének: Sztálin elvlárs szel­lemében meg nem valósítana. Harcos akarattal így válik 1951. évi nép- gazdasági tervünk Póriunk és Rákosi elvlárs vezetésével szocializmust épí_ lő népünlc új, nagy és hatalmas győ­zelmévé, — fejezte be előadását Vas Zoltán elvtárs. Mit heil tudni a cukor- és Jinosnlisxtpótjegyeh igényléséről és A cukor- és finomliszt,jegyek ki­osztása után — melyeket mindenki a lakhelyén kap meg, — megkez­dődik a pótjegyek kiosztása. A dolgozók pótjegyeiket munka­helyükön fogják megkapni. A pót- jeg'yigénylési jegyzékkel együtt az üzemek (vállalatok, hivatalok) meg­bízottai megkapják a belkereske­delmi miniszter részletes, írásbeli utasítását is, melyben a pótjegyek­re vonatkozó műiden tudnivaló benne van. MIKOR KELL A PÓTJEGYEKET IGÉNYELNI? A pótjegyekeit január hó 10—12 között kel igényelni, illetve ez idő alatt lehet átvenni a belkereskedel­mi miniszter írásbeli utasítását, továbbá a pófjegyigánylési jegyzék nyomtatványokat kitöltés céljából. Majd .ugyanezen idő alatt a kitöl­tött pót jegyigény'ési jegyzék mind­két példányát vidéken a járási ta­nács, közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városokban a városi tanács VB kereskedelmi osztályai­nál be kell adni. HOL ÉS MIKOR KELL ÁTVENNI A PÓT JEGYEKET? A pótjegyeket ott kell átvenni, ahová a pót,jegyigénylési jegyzéket az előbbi felsorolás szerint bead­ták, mégpedig január hó 13—17 kö­zött. Ugyanazon személy részére pótjegyet csak egyféle címen lehet kiadni, akkor is, ha egyébként több­féle címen van igényjogosu'itsága. (Például szlahánovisla, tudós, mű­szaki vezető, sttb. és kitüntetése is van). Kivételt képez a terhes és szoptatós anyák cukorpót jegye, mert ezt akkor is ki ke’ I adni. ha az igényjogosult még egy más címen is kapott pótjegyet. (Pél­dául sztahanovista nő. ha terhes, két cukorpótjegyet kap. LE KELL-E ADNI A PÓTJEGYET AZ ÜZEMI KONYHÁKON? Üzemi konyhán, kórházban, hon­védségi. diákétkezdében, stb. tör­ténő étkezésnél a pótjegyeket lead­ni nem kell, még akkor sem. ha egyébként az alap cukor- és finom - lisztjegyeik leadása (például napi háromszori étkezésnél) el van ren­delve, illetve kötelező. ÖNELLÁTÓK KAPHATNAK-E PÓTJEGYET? A finomlisztben és cukorban ön­ellátók pót jegyeket nem kaphatnak. Az igénylők a pótjegyigénylési jegy­zéken a pótjegyek átvétele előtt aláírásukkal is kötelesek tanúsítani - - büntetőjogi felelősségük terhe mellett, — hogy finomlisztben és cukorban nem önellátók. MIKOR KAPHAT PÓTJEGYET AZ. AKI KÉSÓBB LÉP MUNKÁBA? Ha valaki pótjegyre való igény. jogosultságot a pót jegyek kiosztása után '.szerezte meg — tehát a dolgozó pót jegy kiosztás után lép munkába, vagy kerül olyan munkahelyre, amely magasabb pótfejadagra jogo­sítja.’ vagy nagyobb pótjegyre való jogosultságot egyébként szerez meg (például kitüntetést kap) — akkor új pót.jegyet, vagy magasabb pót- adagra jogosító másik jegyet csuk «m u nk á bal é] jósét, i 1 let v e ina gasa bt > igényjogO'Su Újságának megszerzését követő hónaptól kaphat. A magasabb pótadagra . jogosító másik pótjegy .igénylése alkalmával a régi — alacsonyabb pófadagra. szóló — pótjegyet előzetesen le kell adni jés azt a. pótjegy igénylési jegy­zékhez kell csatolni. KI JOGOSULT ALACSONYABB FEJADAGU CUKORALAPJEGYE KICSERÉLÉSÉRE ÉS EZ HOGYAN TÖRTÉNIK? Az ugyanazon állami (izemben (vállalatnál, hivatalban) dolgozó műnk a vá 11 a I ó k a t lak óhely ü k re va! ó tekintet nélkül egyenlő cukor-al ap- l'ejadag illeti meg. Ezért Budapesten és a vele cukor, ellátás tekintetében azonos elbírálás alá eső városokban lévő, valamint a külön kijelölt állami üzem ok ben (vállalatoknál, hivatalokban) dolgo­zók. akik alacsonyabb eukorfejadag- gal, (55' dkg) ellátott területen laknak, saját és közös, háztartásban élő ho zátartozóik részére cukorjegyeik ki­cserélését. kérhetik munkahelyük után. HOGYAN TÖRTÉNIK A TERHES ÉS SZOPTATÓS ANYÁK PÓT JEGY- IGÉNYLÉSE ÉS KIADÁSA? A terhes és szoptatós anyák lakó­helyük szerint annál a helyi tanáré­nál' igénylik pót-j egy ükét, ahonnan alap jegyüket is kapták- Igénylésük alkalmával a terhes anya az előírt orvosi igazolványt, a «szoptató« anya pedig a. csecsemő s-zületéei anya­könyvi kivonatát (születési értesítő­jét) saját- bejelentőlapjával együtt köteles bemutatni. A terhes anyák igényjogo.sultsá gát. illetve a terhességet a szakszer- vezeti biztosító intézeti orvos, ható- -á°'i orvos, vagy bármelyik kórháj és klinika szülészeti és nőgyógyá szati osztálya díjmentesen igazolja. Vidéken a terhes és szoptat o' anvák a helyi tanács VB kereske­delmi osztályától közvetlenül igény­lik pót jegyeiket. EGYÉB RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT HONNAN LEHET MEGTUDNI? A belkereskedelmi miniszter hiva­talos használatra és az üzemek (vál­lalatok. hivatalok) vezetői részére részletes utasítást, adott ki (a pót­jegyek igénylésére ős kiosztására, amelyet a „pótjegyigénylési jegy­zék“ nyomtatvány átvétele alkalmá­val fognak egyidejűleg átadni. A nehéz testi munkát végzők, to­vábbá az állami üzemek (vállalatok, hivatalok) műszaki, .gazda-sági, igaz­gatási vezetői munkakörének fel­sorolását. amelvek alapján ez on ne­héz testi munka« stb. pót-jegyekre igény jogosult ak — a belkereskedel­mi miniszternek c Magyar Közlöny január hó 9-1 (keddi) számában meg- jt lenő rendeleté közli. A párts/erveíetek íogyenck továbbra is a lc< v motor ai

Next

/
Thumbnails
Contents