Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-21 / 17. szám

in NAP fc» 0 Í951 JAMJAR 21 MAP A f KÜLPOLITIKÁBAN ...Kívül tágasabb!“ — ezzel fogadta Nyugat-Eurőpá a Marshall-terv végső tételeként leszállított amerikai katonai diktátort, Eisenhower tábornokot. Ezt Éiseűiroweniek észre kéiletr vennie, mégha csak annyira is jó megfigyelő, hogy- a virágcsokrot a záptojástol és az ,,Éljen“-t a „Pfuj‘-tói meg tudja különböztetni; Megkülönböztetésre nem volt szükség, inert sehol sem fogad­ták virágcsokorral vagy Eljeu'Tnel. ■Azt „eurónaj hadsereg“ főparancsno­ka első kőrútján .nem a hadseregeket, hanem az amerikai imperializmusnak a marshallizálí aliamokban kormá­nyon lévő ügynökeit szemlélte meg. Né vő or o! T as á s t tartott ; a jobboldali szociáldemokrata, munká&áruió, kle­rikal! . nagytőkés miniszterek között ás „kihallgatásra“ rendelte őket, majd elutazása előtt ismertette „napiparan- csáta a dollár engedelmes regrutáival. kai többen vannak, mint a gazembe­rek! Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Eisenhower, Európa amerikai tá­bornoka olyan országokban járt, állói milliók -és millióik írták "alá a stockholmi be ..felhívást, mint pél­dául a 17 millió olasz dolgozó, Eisen­hower olyan országban is járt.. mint Franciaország, ahol a stockholmi .bé­kefelhívás aláíróinál is többen írják most alá a követelést Nyugat-Nemet- ország fegyverkezésének betiltásáért így azután feltehető, bogy Eisenho­wer a nászútját jobban töltötte, mint a mostani útját. Norvégiából való el­utazása után a Frieheí j. című újság ezzel búcsúzott: ,,A norvég nép épp­úgy, mint Nyugat-Európa népei, nem óhajtja, hogy Európát Koreává vál­toztassák. A norvég nép szabadon és békében, akar élni, amerikai uralom Norvégiából Angliába, Angliából Olaszországba utazott Eisenhower és a tiltakozás hulláma előtte járt, de utána sem csitult el, Eisenhower nyu- 4,ateurópai körutazása az amerikai külpolitika csúfos kudarca és bizonyí­téka .annak, hogy az USA imperialis­ták bár, a kizsákmányolok egy vékony rétegét maguk mellé állíthatják, a dol­gozó tömegek széles rétegeit soha. Nyilvánvaló, hogy miért nem. Azért, mert az imperialisták háborút akarnak a becsületes emberek pedig békét. És tzc mesére a becsületes emberek sok­nélkül. A norvég nép nem hajtja meg fejét a katasztrófához vezető kalan­dorpolitika előtt. Eisenhower tábornok takarodjék vissza Washingtonba!“ Londonban a Trafalgar, Square, kö­zelében tartott tiltakozógyűlésen leve­let szövegeztek meg, Eisenhowemak, majd a levelet a tömeg az amerikai követséghez vitte, ahol az őrség a kerítés rácsánál átvette. A tömeg még sokáig tüntetett a követség előtt, de Eisenhower nemcsak, hogy nem jelent meg, de a levelet sem tette az ab­lakba. Még jóval Eisenhower Olaszország­ba érkezésé előtt a legdurvább rend­őri intézkedéseket léptették éleibe, A vércskézű Scelba belügyminiszter, ki­jelentette: „a rendőrség minden esz­közzel elfojtja a tüntetéseket.“ Scelba tehát -előre bejelentette, hogy rend­őreivel gyilko Itatni fog. Azonban még ez a fenyegetés sem rettentette vissza az olasz népet és városról-városra, ia rto mán y ró 1 -tar í ományra terjedt a tiltakozó sztrájkmozgalom, i'ízenhaíezerf-őnyi, állig felfegyvér­zett. olasz lovas- és gépesített r-end- őralakulal őrizete mellett érkezett Ró­mába Eisenhower tábornok. A rendőr­ség az egész forgalmat lezárta, senki sem tartózkodhatott azokban az ut­cákban, amelyek a repülőtérről Eisen­hower szállása felé vezettek, A sztrájk mégis kitört, hatalmas tiltakozó nagygyűléseket tartottak Ró­mában is iéis szerte az egész országban. „Ebben a súlyos órában egyetlen olasz férfi, vagy nő sem háríthatja el magá­tól a felelősséget hazánk békéjéért és jövőjéért. Eisenhower Olaszország és egész Európa számára ugyanolyan romlást készít elő, mint amilyent Mac Arthur zúdított Korea földjére“ -“— mondta a Béke Hívei Olaszországi Bizottságának felhívása. Scelba hiába fenyegeiődzöít, sem­milyen eszközzel sem tudta elfojtani a tüntetéseket, még gyilkosság árán sem. Hiába öltek meg rendőrei öt. az életért tüntető embert, Azt érték, el, hogy még magasabbra csapott a tilta­kozás hulláma és a gyűlölet lángja a,z imperialisták ellen, A dolgozók minden, rétege .félreért­hetetlenül kinyilvánította, hogy nem akar a nagytőkéért háborúba menni. Az Uniía szerkesztősége levelei ka­pott a Livomóban állomásozó 8. tü­zérezred katonáitól, akik a többi kö­zött a következőket íríák; „El kell ítélnünk a kormány vétkes szándékát, A kormány életünket és jövőnket amerikai parancsnok rendelkezésére készül bocsátani, aki azután olyan háborúra küldene bennünket, amely­hez semmi közünk. Ez a háború csak szenvedést, rombolási és katasztrófái hozhatna. Ezért már inkor kijelentjük, hogy nem akarunk úgyűíöltclékké Lm ni!'! Eisenhower „seregszemléje“ ntegmu- íatta, hogy hadseregében nem számít­hat a nyúgateuró.pai népekre, csak a népek- árulóira, a dőli árszekér nádjá­ba fogott politikusokra. IWM ‘ * ÜT w; - ' ->v áíöí As amerikai iisletemhereh iänkretesztk a murshallisúlt országok mesogasdaságát A hírhedt „Marshaibterv“, amely a nyugateurópai országok gazdasági rab­ságához vezetett, a mezőgazdaságban % érezteti, romboló hatását. — A „Marshall-ter v1 ’ eredményeképpen Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, és Hollandiában a munkánélkiiliség krónikus je­lenség lett, A fegyverkezési hajsza, amelyet a Wall Street üzletemberei kényszer! - tettek rá a mershalliizált országokra növeli az adókat és a városi és, fa­lusi dolgozók nyomorúságát. A dolgo­zók nyomorának növekedése pedig Olaszországban és a többi marshalli- zált országokban maga után vonja azt, hogy összezsugorodik a belső piac a mezőgazdasági termények számá­ra. Az amerikai üzletemberek tudató *aá teszik tönkre a nyugateurópai országok mezőgazdaságát. Az ameri­kai malomipari monopóliumok érde­kében a >,Marshail-terv alapján kü­lön. törvényt hoztak arra, hogy * búza. 25 százalékát liszt alak iában kell bevinni a nyugateuró- pai országokba. Ennek az eredménye az, hogy a eyugateurópai országok malomipara leállt és ezekben az országokban az állattenyésztést megfosztották pél­dául. a korpától, az értékes takar­mánytól, A francia kormány 1950 augusztu­fában egyezményt kötött, amelynek értelmében nagymennyiségű mezőgaz­da sági terményt importál az Egyesült Államokból. Azokat a. terményeket, amelyeket francia parasztok is termelnek, Franciaország tavaly több hajórako- ruány sűrített lejkonzervet kapott. A francia kormány ezért a Marsha :1- fcerv" különszámlája terhére 3 midi árd frankot fizetett 1<i, ugyanakkor a tejtermékeket értékesítő francia társaság, a ,, Bocié té anonimé des Fer­mes Réunies' 22 ezer liter tejet ön- ’ÖU a párisi csatornába. Az algíri árpa Franciaországban nem talált piac viszont özönlik oda az amerikai búza, kukorica, zab és árpa. A tej­termelő Dánia, ámerikai sajtot és vajat importálj Hollandia a'„Marshall terv4' alapján kénytelen amerikai tej­port és tojásport importálni. Az amerikai üzletemberek gyakran dömpinghez folyamodnak, hogy a rak­táron heverő árukat .értékesíthessék. Az amerikai kongresszus 1950-ben tör­vényt fogadott el, mely. szerint a me* zőgazdasági cikkek alacsony árakon '„cserélhetők, be“ külföldi stratégiai anyagokra. így tehát az amerikai termények dömpingjét, amely tönkreteszi a marshallizálí országok mezőgazda­ságát! eira használják fel, hogy stratégiai nyersanyagokat csikar­janak ki tőlük. Az amerikai áruk versenye tönk­reteszi a nyugateurópai országok ki­vitelét. Tekintettel arra, hogy a nyu- jgateurópai piacokat elárasztja . az Amerikából importált cukor,, a fran­cia kormány tavaly úgy; rendelkezett, hogy 20 százalékkal csökkentsék a cu­korrépa vetésterületét. A nyugateurópaí országok niarshai- lizálása odavezet. hogy nyomorba dönti és koldusbotra juttatja a pa­rasztságot, s növeli a falusi munka­nélküliséget­Olaszország minden évben, óriási mennyiségű amerikai gabonát és élelmiszert importált ugyanakkor, amikor az országban többszáz­ezer hektár löld parlagon hever és több, mint egymíl lóra rug a teljesen munkanélküli mezőgaz­dasági munkások száma. Olaszország, Franciaország és a töb­bi marshallizált ország parasztsága rájött arra, hogy mit jelent a „Mar­shall-terv"' alapján nyújtott amerikai „segítség ' és harcot kezdett a kato­nai adók növelése ellen, küzd a me­zőgazdaság céljaira szánt kiutalások csökkentése ellen, amit a háborús készülődés idézett elő. harcol az ame­rikai mezőgazdasági cikkek behoza­tala ellen. A falusi dolgozók aktívan ,részt­vesznek a harcban, amelyet az egész nép vív a békéért, a demokráciáért az amerikai háborús gyújtogatok el­len, akik úgy csinálnak üzletet, hogy a nyugateurópai népeket tönkrete­szik. %%'V. %flg Az amerikai kém, a véreskezü Tito, ma már egészen nyíltan, mint az amerikai háborús gyújtogatás h£bzószájú ügynöke lép fei A belgrádi rádió mikrofonján keresztül a Títo-banda amerikai gaz­dáinak hazugságait kürtö'í világgá, \ belgrádi hal á i kérésit edőli I ii Titoék szó nélkül teljesítik az ame- j pikai háborús gyújtogatok minden 1 parancsszavát. Elég a Wall-Street j urainak egyetlen szemrebbenése — Tito és Rankovics áruló bandája máris ezrével hajtja kényszermunkára a ju_ goszláv dolgozókat, hogy az egész országot az amerikai imperializmus agresszív kalandor tervei megvalósí­tásának felvonulási területévé változ­tassák. Égess Jugass!áviáhass l3ée‘4"Ei a Mznvjtdiiníábói Micsurinszkhan 5 napos országos konferenciát tartottak a gyümölcs- és növénynemesítők, amelyeken megvitat­ták a szovjet kertészet fejlődésének további feladatait. A háború utáni években a szovjet kolhozokban lelcsi- te/í gyümölcsösök területe 110 ezer hektárra növekedőit. A kertészet, a kolhozok gazdaságának rendkívül jő védelmező ága és most a szovjet tu­dósok és növénynemesítők tevékeny közreműködésével a közeli években 6—8 szorosára növekszik majd a Szovjetunióban lévő gyülpolesőskerLek területe. A Do«yec medencei Sztáliné város ban egy évvel ezelőtt nyílt meg « személygépkocsi és motorkerékpár áruház- A bányászok •?/. «hywtll év alatt ebben az. üzetleben 1062 Mosz­kvics gyártmányú és 586 „Pobjeda“ gyártmányú gépkocsit vásároltak. Az áruház ezalatt az idő alatt több, mint 1 ezer motorkerékpárt és több tíz- izer kerékpárt adott «L A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája elnökségének határozata értei­mében Vőlga-Kaspi-tengeri expedíciót szerveznek, amelyek feladata, hogy a huj bis évi és a sztálingrádi vízierő­művek körzetében kút itómxinkál vé­gezzen. Az expedíció vezetőjévé Vla­dimir Szukacsev akadémikust nevez­ték ki. A munkában több mini ezer különféle tudományos területen műkö­dd tudós vesz részt. Az expedíció kit- I látási ieriiléte. Q Volga partjaitól a 1 hörépó :<ii.- i f: ornoksi vai ago big terjed. > egymást érik a katonai repülőterek, j melyek egytől-egyíg angol és ame- rikai ellenőrzés és irányítás mellett j épültek. A nép verejtéke és vére árán j épülnek Fruska Gora és Zajacsar hegycsúcsai alatt a földalatti fegy­verraktárak. Jugoszláviának Bulgá­riával, Albániával, Magyarországgal és Romániával határos területeire vonták össze a csapatokat azokról a területekről, amelyek a monarchoía- siszta Görögországgal, Olaszországgal és Ausztriával határosak. Titoék egy- re-másra szállítják a jugoszláv élelmi, szert az amerikaiak által adott cí­mekre: Nyugat-Németországba, Olasz­országba, Angliába és a többi mar- shallizált országba. Tito propagandafőnökei a jugoszláv nép felé „szárazsággal“ igyekeznek megmagyarázni az élelmiszerhiányt és arról akarják meggyőzni a népet, hogy az éhínségtől csak az amerikai „segít­ség" mentheti meg a jugoszláv népet. Mindez arra jó, hogy a népet belekény- szerítsék a Marshail-terv jármába és a fasiszta politika engedelmes eszkö­zévé tegyék. Az amerikaiak elégedetten fogad­ják a lakáj szolgálatait. Jugoszláviá­ba n ígérkeztek «s első tojáspor- száiiítmáúyok, sőt Truman arra is kiadta a paran­csot, hogy adjanak Jugoszláviának némi lisztet, de nem az Egyesült Ál­lamokból, hanem... Nyugatnémetor­szágból, Olaszországból, ahová nem­régiben szállíttatott ki T ito jelentős mennyiségben jugoszláv élelmiszert. Jugoszlávia most háromszoros árat kénytelen fizetni saját élelmiszeréért, amit Truman nagy kegyesen „oda­ajándékoz“ neki! Titonak az az ígérete, hogy ágyú- tölteléket szállít az Atlanti Szövet­ségnek. arra ihlette az USA szená­tusát, hogy 38 millió dollárt szavaz­zon meg Jugoszlávia „megsegítésére Az említett törvényjavaslat ezt w/. összeget a Marshall-terv pénzalapjá­ból utalja ki. Ilyenformán Jugoszlávia ••s r.«"‘lakorik a MarsbaH-te^v uzsrt^á-' hálójúba keveredett országok sorához as' ezzel végképp a Wall-Street gyarmatává válik. Mint MacCarren szenátor mondotta, a rablógyilkos Titonak nyújtott se­gítség talán az amerikaiak életét meunti meg. E meglehetősen homályos gondolatot gombolyította tovább Lu­cas szenátor „aki. kijelentette, hogy egyetlen amerikai hadosztály ienn- artása és felszerelése 176 millió dol- 'árba kerül, míg 32 millió dollárért „32 jugoszláv hadosztályt kapunk.“ A belgrádi halálkereskedők Jugo­szlávia sorsat .1 jugoszláv nép meg­kérdezése nélkül akarják eldönteni. De a jugoszláv nép még nem mondta ki az utolsó szót. Titoék ... valóságos háborút kénytelenek folytatni saját népük e! len. A ,,Mapred'’ című lap jelenti hogy Rankovics, á kenyere és sza­badsága védelmében felkelő Cazin és a környező falvak lakói ellen nem ki­sebb katonai erőt vetett be, mint a Í79. epredet, majdnem, az eíész sza-' rajevoi hadosztályt és egy Nisből átvci zényelt zászlóaljat. Hasonló terrorhoz tor dúltak a titoistbk s forrongó. 1okos­ság ellen Horvátországban, Boszniá­ban, Macedóniában és Montenegró­ban is. Magasra csap a népharág lángja az egész országban. Egyré szélesebb -.év «•'élesebb- körökre terjed ki az ellen-.; állás még a jugoszláv hadsereg • sorai­ban is, amelyet Tito bandája fillérek­ért árusított ki a Wall-Síreetnek. A megvesztegetett árulók felé félelme; tes figyelmeztetésként .hangzanak iá- szavak, melyek már a „legmegbízha-. lóbb" belgrádi hadosztályok kaszát-., nyárnak falaira is felkerültök-. „Le á asíszka Tito-bandával DITMAR TÁBORNOK RECEPTJE! Diimar tábornok, aki annakidején Hitler rádió gengszterének szerepét tol iötte be ás a ' második világháború - alatt olyan ui ólérhet ellenül és „mély értelműén:1' tudta megmagyarázni a „führer ‘ hordájának csúfos veresé­geit. —1 most a koreai eseményekkel kapcsolatban elhagyta, börtöncelláját. Arról még nincsen . tudomásunk,.,, hogy Ditmor közvetlenül is segítségér re van-e MacArthurnak hadi jele ütései összeállításában, az azonban tény. hogy az amerikaiak által kiadott ha-‘ dijeterdísek hangjukban erősen DU mar szellemének hatását mutatják. „Taktikai Szempontból mesterien .. hajtották végre a visszavonulást a , hadműveletekben résztvevő alakulatok ■ parancsnokai" . .. Ez a mindannyiunk előtt ismerős hangnem, rendkívül erő sen hasnolíi Dilmar stílusára. '' v "v AJ ac Arthur hadi jel ejtéseinek rna már senki sem hisz. Minden hazudó zót utolér ez a sors. Mac Arthur „ál . ialűnos‘ támadásának megindítása előtt még úgy rendelkezett.,, hogy ,,mondjátok meg a fiúknak, hogyha elénk a Jálu folyót, a karácsonyi vacsorát tnár otthon ehe tik tnegé1, A 1 „fiúk'" .közül többen ugyan kételkedve azt kérdezték, hogy melyik karácsony ról van szó, Mire Mae Arthur elhaló rozia volna magái, hogy valami vaskó * hazugsággal, kitérjen a vákész élői. , már megindult a futás visszafelé. Mac Arthur minden gondja az volt. hogv miképp in magyarázza meg ezt a „sikeres elszakadást". Szerencséjére segítségére sietett Ditmor „jól hévéit' ‘ n\ rpfjeiorl ' .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents