Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-21 / 17. szám

tolnai VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NAPLÓ A MAI SZÁMBAN; A Központi Vezetőség válaszlevele után. újabb tendffl«^ tét Tett * kongresszusi verseny a szekszárdi AVES7, nél. (2, o.) — Az amerikai üzletemberek tönkreteszik a marsbaJÜzált országok mezőgazdaságát. (6. o.) — Az »regszemcséi gépállomás dolgozói versenyre hívják bonyhádi gépállomás dolgozóit* (7. o.) — Verseny indnl( a járások között a Szabad Nép-kampány minél nagyobb sikere érdekében, (7. o.) P TOLNÁM EGY El VÜL ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ARA 50 FILLÉR l,;apiá V' VASÁRNAP, 1951 JANUÁR 21 Lenin, a Szovjetunió békepolitikájának megalapítója A bonyhádi gépállomás DISZ-fiataljai példái mutatnak a kongresszusi versenyben A Szovjetunió békés külpoliti­kája* amelyet az emberiség legna­gyobb lángelméje, a Bolsevik Párt és a szovjet állam megalkotója és vezére, Lenin, alapozott meg, a népek békéjének. barátságának és együttműködésének politikája. L enin már a szovjet hatalom megteremtésének legelső nap­jaiban fontos, hatalmas jelentősé­get tulajdonított a szovjet állam külpolitikája kídolgcizásának, hogy e külpolitika a népek biztonságát és békéjét szolgálja. Lenin már a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom második napján, november 8-án. a szovjetek második kon­gresszusa elé terjesztette ,,a béké­ről szóló dekrétumot", amelyet $a: jót maga írt. Ez volt a szovjet ál­lam első dekrétuma, a békés szov­jet külp°litika első megnyilvánuld, sa. Az emberiség történelmében ez a nagyjelentőségű okmány fogal­mazta meg elsőízben az igazságos és dempkratikus béke alapjait. E dekrétum kiindulópontja lett an­nak a következetes harcnak, ame­lyet a szovjet állam a népek kö­zöli békéért folytatott és folytat A szovjet kormány egyszer és mindenkorra elvetette a titkos dip__ lomácía régi, burzsoá módszereit és Kátéidon kívül helyezte a régi cári Oroszországnak más országok­kal kötött megalázó szerződéseit. A szovjet kormány lerántotta a leplet az imperialisták aljas szer­ződéseiről és ez mély együttérzés, re talált a világ széles dolgozó tő megeinél. Az a lenini eszme, amely szerint minién nemzetnek jogában ált ön_ állóan, szabadon meghatározni sor­sát s más jogainak tiszteletbentartá_ súval úgy rendezni be életét, ahogy éppen neki tetszik — a szovjet ál­lam külpolitikájának az alopja — és ez lelt a szovjet külpolitika egyik, legfőbb irányító elve. Lenin és Sztálin a szovjet állam fennállásának kezdeti időszakában rendkívül bonyolult nemzetközi és politikai helyzetben alakították ki & szovjet külpolitikát, Lenin és Sztálin lángelméjére volt szükség ahhoz, hogy leküzdjék az összes akadályokat, közöttük a kapitaliz­mus restaurálására, törekvő trockis, ta-bucharínisták gyalázatos össze­esküvéseit, biztosítsák a brestí bé­ke megkötését Németországgal és szövetségeseivel, hogy ilyenmódon megteremtsék a szovjet országnak azt az átmeneti szünetet, amelyre szükség volt a hadsereg megszerve­zéséhez, Október vívmányainak megvédéséhez, A Szovjetuníó külpolitikájának alapja Leninnek és Sztálin­nak az az útmutatása, hogy fel. tétlenül lehetséges a Szovjetunió és e kapitalista országok békés és A ! tartós egyuttctese es gazdasági í együttműködése. „A két rendszer együttműködésének gondolatát — mondotta Sztálin, — elsőnek Lenin fejtette ki. Lenin — a mi tanítónk, mi szovjet emberek, pedig lóriin ta nitványai vagyunk. Soha nem távo. lodtunk és nem távolodunk el Le nin útmutatásaitól.“ A szocialista és kapitalista rend. szer békés és tartós együttélése és gazdasági együttműködése Lenin és Sztálin tanításaiból következik, A lenini-sztálini elmélet szerint le. hetetlen a szocializmus győzelme egyszerre valamennyi országban, mivel az imperializmus korában a kapitalizmus fejlődése egyenlőtlen és a szocializmus győzelme először csak egy, vagy néhány kapitalista országban lehetséges. Lenin rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonított a nemzetek kö. zötti kölcsönös megbecsülésnek, a különböző nemzetek életérdekei cs nemzeti szuverénitásuk tisztelet bentartásának. Megkövetelte, hogy a nemzetközi együttműködés a köl­csönösség és az egyenjogúság el­vein épüljön fel. Az ilyen együtt működés szükségszerűségére több. ízben rámutatott Sztálin is, aki a Szovjetunió küíoolitikáját a lenini úton, a népek közötti tartós béke biztosításának, a békeszereto nem­zetek baráti együttműködésének út. járt irányítja/ Amint Sztálin kiíe/: tette. a Szovjetunió kormánya azon a véleményen van, hogy q gazdasá­gi rendszerek és az ideológia kü­lönbözősége ellenére a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti né­zeteltérések békés megoldása nem­csak lehetséges, hanem az általá­nos béke érdekében feltétlenül szükséges. z Egyesült Államok vezető körei azonban ellentétes po lítíkához ragaszkodnak — az agresszió és a harmadik világhábo_ rú kírobbantásának politikájához, A nép félreveztésével, a legkülön­bözőbb katonai szövetségeket tá- kolják össze a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A világháborús előkészületek azonban általános és határozott el­lenszegüléssel találkoznak a béke­szerető népek részéről. Az ameri­kai imperializmus világuralmi cél­jainak megvalósítása elé leküzdhe­tetlen akadályt gördít a béke, a demokrácia és a szocializmus ha­talmas, összeforrott és legyőzhe­tetlen tábora, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. A világ né. pei nem akarnak háborút. A béke hívei az egész világon hatalmas arcvonalat alkotva, a nagy Szov­jetunió vezetésével, törhetetlen egységben harcolnak a békés együttműködés elveinek lenini-sziá lini megvalósításáért, a világ béké­jének megszilárd í t ásóért. A megye területén az üzemekben, gépállomásokon és termelőszövetke­zeti csoportokban a DíSZ-fiatalok a Pártkongresszus tiszteletére történő vállalásokban mutattak példát. Ilyen oéldamutató magatartást tanúsítottak a bonyhádi gépállomás DISZ-fiataijai, akik a vállalásokban élenjártak. Fa- dov Vilmos ifibrigádja vállalta, hogy január 25-ére kijavít 'két cséplőgépet két erőgépet, két ekét, és 20 dolgozó parasztot látogatnak meg a felvi­lágosítják a szerződéses termelés nagy jelentőségéről. A Béke-brigád, szintén ifi-brigád, ugyanazt á vállalást tette, amit Fadov Vilmos brigádja. De nemcsak brigádok tettek válla­lást, hanem egyéni vállalás is volt, Miklós Péter a Pártkongresszus nagy jelentőségét átérezve vállalta, hogy óíalun egy új termelőszövetkezeti cso­portot alakit a Pártkongresszus tisz­teletére. Toporlí János szintén egyé­ni vállalást, tett. Vállalta, hogy a gépállomásra két női munkaerőt szerve? be, ezidáig be már három, nőt szervezett a gépállomásra. A megye területén a DISZ-fiatalok át- érezték a Pártkongresszus hatalmas jelentőségét és nem volt olvan DISZ- szervezet, ahol vállalást ne tettek volna a Pártkongresszus tiszteletére. Hogy a Komszomol példáján halad a DfSZ-szervezet, az is bizonyítja, hogy a pártkongresszus! vállalásokban pél­dát mutattak a többi dolgozóknak és amit vállaltak aZt túl is teljesítették. Ezek a fiatalok azért tudnak a terme, lés frontján ilyen szép eredményt el­érni, mert tudják, hogy minden kis inunka a fiatalok boldogabb jövőjét jelenti. A múltban a. munka kényszer volt, pár fillérért dolgoztak a fiatalok. Ma a munka becsület és dicsőség dől. ga a népi demokráciákban. A kultúra minden ágát a dolgozók élvezik, az iskolákban is dolgozó fiatalok, dol­gozó parasztok tanulnak és ezért az eredményekért tűzték ki célul a bony hadi gépállomás DISZ-fiataljai azt a jelszót „Minden erővel a Pártkon gresszus sikeréért." És az a jelszó minden fiatalt fellelkesít az óriási eredmény elérésére. Azokat az ered­ményeket, amelyet a Pártkongresszus tiszteletére elérnek, tovább fokozzák Az eredmények már megmutatkoz- tak a DISZ-tagtoborzásban, mert van­nak olyan községek, amelyek válla­lásuk után egy héttel a vállalásukat túlteljesítették, vagyis a község be­csületes fiataljait beszervezték szer­vezetükbe, A bonyhádi gépállomás DISZ-íiataijai példamutató magatar, fásukkal bebizonyították, hogy nem riadnak vissza semmi nehézségtől, ha - nem a nehézséget leküzdve győzelem­re viszik a kitűzött célt. A dunapen. telei ifjúsági város arról fog tanús­kodni, hogy a magyar fiatalok egy percig sem térnek le a Párt útrauta tásáról, hanem a Párt vezetésével egyre nagyobb eredményt tudnak fel­mutatni. Jó eredmények a munka verseny terén, hiányosság a takarékosságnál Kiértékelték a bonyhádi Zománcgyár üzemi bizottságának munkájai A SZOT tolna-megyei titkársága & küzelmul-toatt felülvizsgálta a bony­hádi Zománc gyár üzemi bizottságá­nak munkáját. A viz-sgáktá eredmé­nyeit a megyebizottsági ülésen érté­kelték ki. Ezen az • értekezleten résztvettek. a. többi üzemi bizottságok titkárai és a SZOT, valamint a Párt Megyei Bizottságának -kiküldöttei. A SZOT Megyebizottság- munkater­ve alapján 8 tagú bizottsággal yi«s. gáttá meg a, bonyhádi Zománcgyár ÜB-jónek munkáját, hogy az erecl- ínények mellett a hiányosságok ..fel­tárásával ée azok kiküszöbölésével a javasltaitokat megadva, nyújtsunk segítséget a Zománcgyár üzemi bi­zottságának, kezdte beszámolóját Scbrot-tnen- élvtá-ra, a Megyebizottság tagja. — A bizottság, amely két napig volt az üzemben, ■megállapí­totta. hogy a Zománc^yári ÜB eredményes munkát fejtett Ki és szép eredményeket ért el. Olcsóbbá és jobb minőségűvé tette a taíajjavítási munkát a szovjet talajgyalu A talajjavító vállalat szegedi labo­ratóriumának irányítása alatt Pest, Békés, Szolnok, Csóngrád és Bács- KLiskun megye területén az állami gazdaságokban és termeiőcsoporí ok­ban folynak 'a termelésre alkalmatlan és gyengén termő talajok javítási munkálata í, A savanyú talajok jobbak, mint a szikeseik, ezek azonban mészhiány- tian. szenvednek. Holdanként 89"~fÖ9 uiácea cukorgyári r» észiszap felhasz­nálásával tíz- -ötven évig biztosítani lehet * talaj mészszükségletét, A szikesek legelterjedtebb javítási módja 9. „dígozás", vagy más szóval .fSárgaföId-terítés". Ezt ott alkalmaz­zák, ahol a jómínöségű sárga altalaj rendelkezésre áll. A sárgaiöld-terftést kézi erővel vagy géppel végzik. A Szovjetunió támogatásának köszön­hetjük, hogy ezt a lassú és költséges munkát is gépesíthettük^ A hatalmas, három részből álló szovjet, talajgyaíú munkájának eredményeképpen a ti- szasülyi állami gazdaságban mát csak­nem 250 hold szikes talaji javítanak meg. A talajjavító vállalat szegedi labo­ratóriumának ellenőrzése alatt álló területen az ötéves terv első évében már háromezer hold szikes és hat­ezer hold savanyú talajt javítottak meg. 1951-ben hatvanezer hold föld táp anyag vizsgálatát végzik el. A meg­vizsgált hatvanezer holdat feltérképe zik és közük o.z állami gazdaságok­kal és íszcs-kkel, hogy földjük mi­lyen növények, termesztésére legalkal­masabb s hogy legcélszerűbben milyen ö" mennyi trágyát használjanak. Az elért eredményeket az tette lelte tővé, hogy az. üB megértette a Párt- bizottság határozatát é? azt magá­évá téve. megjavította munkáját, kap. '.'sokuát az üzemi pártsz-e-rvezetitel Feladatát rugalmasan oldotta meg sok esetben az ÜB. Meggyőződtünk aról, hogy több esetben neon várjál leg a felsőbb szervek feüfihírásait, •agy egyes esetekben ölt hatalmit I:u utőzkeduek aktívan 6> helyesén. A nőst megjelent liszt- és cukor jegy­ivel kapcsolatban, mikor az a Saj­óban megjelent, ropgyülé-sekel ren­deztek. ahol részletesen megmagya­rázták a dolgozóknak ennek helyes­ségéit. A jó fel-világosító munka fo­lyamán dolgozóink megértettek a rendeletit és ennek következtében a dolgozók véleménye a.z volt, hogy az ö érdekeikért történt a jegyek beve­zetése. Megalakították a földfeiajánló bi­zottságot, amely 8 tagból áll és az üzemben ézéies felvilágosító munkát fejt ki. Ez a bizottság jó munkájá­val el fogja érni a kívánt ered­ményt. Két dolgozó, Móricz Tsíván 2 hold, Bálin Jenő pedig 10 hold föl­det ajánlott fel máris; Nagyos helyes az a kezdeményezés, amit eddig csak a. Zománcgyárban . tapasztaltam, folytatta Schrottner elv tár«, —hogy mindén reszortfoíelös kapott az CB. főt egy határidő naplót, melybe mm- den nap beírja a ’reszortjában vég­zett munkát. Ezzel a módszerrel el­lenőrizhető a reszortfele,lősök mun­kája. megkönnyíti és jobbá teszi a jelentésüket. A -nyilvános ellenőrzés­nek kérdése üzemeink közül a Zo. niánégyárban van legjobban kiépít­ve. Az üzemi, üzemrész! valamint a három Zománcgyár közötti versenyt mutató fái)la technikai vonalon pél­daképül állnak a többi üzemeink fe­lé. A telje«itményeknek a táblákon való rendszeres ismert ©lése' segíti a termeié?- emelkedéséi. Az ellenőrzés. és a jót megszervezett munkálnod- szeráf-adás eredménye az. hogy a 1.00 százalékon alul. teljesítők száma ál­landóan csökken. Az üzem tervfoijesitése emelkedést mutat, október 117 százalék, novem­berben 112 százalékot értek el. Ez­zel évi tervüket- november' 10 én glo­bálisan bef e jezték. A dolgozók aktivizálását és öate- daíanAk emelkedését mutatja az, hogy 1950-es évben 209 újítást »dtak be, a dolgozók, melyből, eddig 80-at fo­gadlak el. a többi még kivizsgálás é-s tárgyalás alatt áll. Az élnnmká. tok és újítók, bár nem teljes lét­számmá],. de üléseznek és megtárgyal­ják az üzem ezüfc keresztmetszeteit és hiányosságait ós ezeket igyekez­nek kiküszöbölni. Azonban megálla­pítottuk. hogy az eredmények mellett vaunak komoly hiánvogságok is. Helytelen lenne, ha a zománc-gyári üzemi bizottságon az önelégültség lenne úrrá. aminek jelei már mutat­koznak: ..Fog ez menni, csak bízd rám!‘‘ megjegyzésben. Ez a munka hanyatlását- vonja maga után. Az üzemi bizottság ne: íja. kezd lapo­sodni. nem tartják meg rendszeresen az - érlek ettetek eá ós hivatkoznak c! nem fogadható indokokra. Az 1961-os feszített terv végi-óhajtása érdeké­ben be kell vezetni a tervszerű mun­kát. Szeretném felhívni az ÜB figyel­mét arra. hogy Rákosi elv,társ beszé­dét, vagy a különböző határozatok m-e.gtárgyalá'át, nem azért írja elő SZO'l. vagy a -szakszervezett köz­pontok. ho-gy azt mechanikusan fel­olvassuk, bauern azt ültessük át üze­münkre. hogy ezáltal tapasztalt hiá­nyosságokat felszámoljuk és a mun i kánkat megjavítsuk. Az »nyagtakarókosság terén ÜB nem végzett kellő fefvüágo sító munkát. Ez meg: i* látszik az’ tizemben. K dolgozók viszik a bögréket, kanná, kát . ós egyéb tárgyakat, amelyeket elhagynak és pár nap múlva már csak dobálják a. nép vagyonát. Az üzemben a «elejt 4.7 százalék, .tehát, igen magas még mindig. A dolgozók, sőt maga a* ÜB is -a. rossz anyagra hivatkoznak. Lazaság mutatkozik a munkafegyelem terén is. az igazolat­lan és indokolatlan késések é-s hiány­zások még mindig gyakoriak. Hiá­nyosságok tapasztalhat ók a hosszú- lejáratú versenyszerződé&eik nél. A bizalmiak elbeszéléséből azt ta­pasz táljuk. hogy az L'B csak a kampány - feladatoknál veszi igénybe a bizalmiak segítségét. Az ifjak és nők csak elenyészően kis százalékban vannak szakszerve­zeti funkcióban. A műszakiak és s fizikai dolgozók között a barátság nincs eléggé kiépítve, nem fogadják cl az alulról jövő kezdeményezése­ket. Többet kell az CB-nok a műsza­kiakkal foglalkozni és a felelősség kérdését, az egyéni felelősséget ki kell építeni. Hiányosság tapasztania fő kuitúrvonalon is. Nem támogatja az ÜB eléggé a dolgozókat, így tör­ténhetett. hogy a múltban is elma­radtak előadások. Ezek a hiányossá­gok döntően onnan származnak, hogy Kerner elvtárs lebecsüli az el­méletet és nem tanul. Szeminárium­ra. ugyan beiratkozott, de nem jár él. Ha Kerner, elv tár* ezen 3. helyte­len álláspontján nem változtat, el­laposodik munkája, nem tudja a fel. adatokat megoldani és végül az el­lenség uszályába keiül, — fejezte b° Schrottner e,Ívtárs bcszámólóját. A hozzászólások során Rá ez La­jos pedagógus m. titkár elmondja. hogy négy kérdés ragadta meg a fi­gyelmét a beszámolóból. Az tél megállapításom — mondja - ez, bogy a Zománcgyárban ne csak a ÍSldielajánló bizottság, hanem az ÜB, r bizalmiak közö­sen foglalkozzanak ezzel a kér­déssel. mert csak íáy érhető el » kívánt eredmény. Helye- a határidős naplók kiadás«, de mindez nem elég arra. hogv a munkát a Zománegyárhan meg tud- iák javítani \ beszámolóban az van, hogv az ÜB népszerű az íi/.orn b('n e- jó a dem-07.ókhoz való \ ó/.u nya.. ÍV- később'’ rámutat b“«számoló,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents