Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-20 / 16. szám

(TAPLÓ

«51 JAWtrjöÉ »

Új eletet -kezd sí várdombi dolgoxó parüszíság az Új Elet I. típusú teemelőesoportba»

Dolgozó paraszt sá-srun-k- látja a már meglévő tcrmóiőszöveikuzeti c»oportok fejlődését- azok zárszámadásainak eredményeit, amik azt bizonyítják. hogy azoknak a dolgozóknak, akik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit élvezik., sokká! magasabb az élébsrinvonaluk. men a gépiérő jónál mogkönnyiji 'munkájukat és olcsóbbá teszi termelésüket. Látják Pártunk helyes politikáját, kezdik re’imn'enii azt az utat. ami Pártunk kijeiéit számukra és- Fel ismerik a II agy ti r érni ga z< I á i k od ás e 1 őny ei t,

irányt vesznek • a társasgazdáikodás felé.

Egyre nagyobb az érdeklődés térni el ős-7 öve t k.e z e leink iránt. do Igo-z ó

parasztságnak közölt;., ami megmutat- kozák megyénk területien is. Számos torme 1 ősziív>-'kezet i csoportba kérik felvétel ükét a. kis-'és középpanvszlok. ami azt '-bizonyltja, hogy megértették. hogy. vsak a nagyüzemi gazdálkodás útján tudják könnyebb munkával biztosítani nv.iga.sahb életszin- ..vorm.lukat. Kis- és kozépparaszísá- gunk nemcsak a már meglévő csoportokba kéri felvételét, de új a« mi el ős?, ü v ot k< - z e t i eeoport <»k a t P

alakítanék főbb helyen. Ami szintén azt bizonyítja, hegy követik Pártunk útmmatásait és megértik, hogy Pártunk következeteken harcol a dolgozó nép életszínvonalának eme- •• tűséért és azt is megértik, hogy a nagyüzemi gazdálkodást folytató dolgozó kis- és közénparastzok nem ki- wsákmányo-lt,jai. hanem gazdái lesznek a csoportnak, ami az eddiginél jóval magasabb megélhetést biztosít -«számukra.

Pártunk. faná'‘Stágjaink. népnevelőink jó felvilágosító munkájának eredménye az is. hogy Várdombon kis. és középnarais-zrokl'ó! megalakul* egy J. típusú termelőszövetkezeti csoport. Ezek a dolgozó parasztok fs felismerték Pártunk helye* politikáját és rátértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hogy azon halad. víi nagyobb mértékben kivegyék részükéi a szocializmus építéséből és ezzel is erősítsék a béketábort.

Bozsó Károly 8 holdas közép- para/'Zt. akit csopovfej-nőknek vála-sz- totftak meg. elmondja, hogy

2S család ki«»- és közéj)* parajt httiároKfa cl magát a jó pofit)kai íelvHágosító ami m k a határára,

hogy kiveszik részüket a szocializmus építéséből azzal, hogy rálépnek a nagyüzemi gazda'kodás útjára, amin keresztül többet és jobbat fognak termelni. Példamutató munkával fognak élenjárni. hogy csoportjukat i népszmáíspsi'-h és a Im-csiIIokv dolgozókat beszervezzék soraikba és ezzel is elősegítsék, liogv községük minél előbb termelőszövetkezeti község lehessen. Elmondj;! azt. hogy belső s--z érv e z e 1 i -s za h á 1 y z a t uk a 1 a ps zab á ■Jvait elismerték ps magukévá tették. Megválasztották az öttagú . intézőin- aot-táságot. a csoport tag-sága őt válasz í ott a el n ük ne k. / n t-éz őb izo/tsd- gi tasfohii'fl; Csele Józsefei, aki 13 hold földdel 1 é-pelt a cső poriba, Fóbián Józsefei. o.Fi (j és fél hold földdel léped fi csoportba. Ja nkovics .Józsefet. aki 0 hóhl földdel lépdf a csoportba, valamint özvegy Mag p 1st. váramét, afd színién fi hold földdel lépett a szódat ista nagyüzemi gazdálkodós áfjóra.

Soó Lajos 6 holdas dolgozó paraszt. Páncsics János ?, holdas, val.a- TTíin-f Zöránvi Gyufa 0 holdas dolgozó parasztok Kimond iák. hogy Bozsó Károlyt. Csele Józsefet. Fábián Józsefet. Jankov.ics Józsefei, valamint özvegy Nagy Tstvánnét azért válasz- tótja- nmg a csoport vezetőségnek, mert őke1 látta arra a legal ka masabbaknak és a termelésben is bebizonyított :ík. hogy érdemesek erre a 1 irSf/J ségre. Elmond já.k, hogy azért lépőd; a nagyüzemi gazdálkodás áljára. meri világosan hit /ók. hogy a nagy óz em) gazdálkodós, ami/ a Magyar Dolgozók Póri-ifi ki'p lölt a dolgoz ó parasztság számára. az egyetlen jit. ami a felemelkedés felé vezet. T.ál iák azt. hogv a többtennelé~t c*-a1- tár-ai-ga/dá’kodá- ólján Indiák megvalósítani. Mernivkségilog a több. lermeiAst abban 'át iák. hogv eltűnnek s riiesgyék és barázdák, amik eddig nagy veszteséget okoztak az égvéni- Vz elaprózott pa••cellákon, mind saját maguknak, mind nemzetgazdasági; okunk.

Mimw'gMeg pf-dig abban látják, hogv több és jobb trágyát tudnak tevmelni amivei haiabnasan megj-i- rfl iák a föld lenn ők éoes-ágcb azon. kihűl 'okban ki tud jól; használni a mezőgazdasági gépeket is. ami nem- esd; megkön nyit) m nnkójakot, de ráesni,bó. h; teszi a termelésüket. mert vem kel1 a ■traktoroknak órákat üres- j4.ml1/ffl eUrjl'enl. hanem nzaJafl az idő alatt is nagv teritlc-lel tudnak fe1 - zá-ntani. XemzeLgazda-sáigila-g pedig hatni ni.- üzemanyn-g megtaka.rf- tá- s 'mleiil. amin Is• • i • -y.-tii-l, a tlolgozónép életszívonalának . emelését segíti elő.

özvegy Nagy István né elmondja, hogy azért lépett 'be a csapodba, mivel ' özvegy asszony, a lányával . dolgos)!; így. o csőporton belül könnyebben 'megtalálják azt a, imánkat,- amin. keresztül megélhetésük - , biztosítva lesz és egyben megszabadulnák az igauzsoráfól, Elmondják a tagok, hogy «*■ csoport; .az Uj élet nevet, vette fel azért. mert egy ilyen ríj életet,

akarnak, benne megvalósítani, a más- csoportoknál ismeri hibák kiküszöbölésével, ami után már régen vágytak é* olyan pezsgő ól-etet fenntartani bonne.'-mint ám-ilyon dallama' vau a ..Dús kalászunk'' című indulónak'. Az eddig él'cpondottak azt. . bizonyítják, hogy a csoport tagsága megáévá (étié. Rákosi elv-társnak. szerelteit vezérünknek októberi beszédét és megindultak a szocialista uagy,üzemi- gazdálkodás útján.

A népkönyvtárak munkájának megjavításán tűzte ki feladatéul a györkönyi népkönyvtár versenykihívása

Tolna megye területén egyre több be yen találunk népkönyvtárakat. A könyvtárszobákban ifjak és idősebb dolgozók a kezükben könyvet szorongatnak. viszik kicserélni.

.Vhol myg nincs könyvtár, onnan levelet k-üidenek a körzeti könyvtárnak és leérik a népkönyvtár Értesítését.

A könyvtárakat sorozatosan, tervszerűen létesítik. Mimién lakott területen lesz elvben az évben népkönyvtár. A könyvtár létesítése azonban nem jelent minden esetben jó irodáim! -életet. Meg keli javítani megyénkben a kön yvtárvezei ési munkát. A január 1 1-i .számunkban közölt, cikkben ,n;icy_ péswt felifedtiVk a hiányosságokat .a- könyvtárak munkájából. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a ggőr- kömji népkönyvtár országos versenyt indított, a januárban létesüli és e hónapban még létesítendő könyvtárak közöltA versenykihívás rámutat arra. hogy a lun'zsoá ideológia még meglévő csö- kevényéi ellen a. írápkönyvtixaknak nehéz harcot kell vívni.

..Ennek tudni állap, a Magyar Dolgozók Pártja Országos Kongresszusának tistzeletére háromhónapos versenyre hívjuk ki az ország valr.nnennyi

most.'.indult falusi • népkönyvtárát.“ A verseny kiértékelésén* és irányítására a népművelési minisztérium illetékes osiziá'.yát- kérik fel. '

A versenyszempontok a következők;

!. Aktív kwnc.'okM a Párttal, a tanáccsal és a- tömegszervezetekkel

2. Oiva-sóterem, miaminL a szükséges dologi felszerelés beszerzése.

?>.’ A lakosság iá százalékát olvasásra beszervezik4. Az olvasók «százalékos emelkedése január lő-e után. .

5. A beszervezett olvasók 75 százaléka paraszt. A beszervezett dolgozó parasztok 20 százaléka középparaszt.

6. Aktívák nevelése.

7. Az olvasók kritikára nevelése8. Olvasókörök, közös felolvasások megszervezése.

9. A könyvtár a község kulturális központja lesz.

10. Az adminisztrációs munkák é»z- szérűsitése. a könyvcsere állandó biztosítása.

A könyvtári munka megjavítását szolgálja, hogv eddig 3 könyvtári dolgozó van könyvtárosi tanfolyamion, de a közeljövőben még újabb könyvtárvezetőket képeznek ki.

Javítsuk meg oktatási munkánkat

Á tanulás jelentőségét 'felisgthérték dolgozóink. Egyre nagyobb azoknak a dolgozóknak a száma, akik részt Vesznek a különböző politikái és szakmai tanfolyamé kon. Dolgozóink azonban nem elégszenek meg azzalt, bogy eljárnak

a tanfolyamokra, hanem ígyékez- nek a tanulás minőségét minél magasabbra emelni. Erre tesznek

javaslatot a szekszárdi P a.pp-féle tanulókör hallgatói is. A következő levelet küldték szerkesztőségünkbe:

„KEDVES ELVTÁRSAK!

ár mintegy 800 budapesti és 1500 vidéki üzemben és hivatalban működnek takarékossági megbízottak

Az elmúlt rendszerben az Országos Takarékpénztár fiókjait túlnyomó- részt a fővárosban és ott is csak a belterületeken létesítették. Most azonban, ahogy a dolgozók reálbére mindjobban növekszik és egyre több azoknak a száma, akiknek már van megtakarítható pénzük, szükségessé vált az Országos Takarékpénztár fiókhálózatának további fejlesztése, a j munkáslakta kerületekben új taknrék- f pénztári fiókok létesítése. Ennek fon. (osságára a minisztertanácsnak a takarékossággal kapcsolatos határozata is felhívja a figyelmet.

Már jelenleg is több munkáskerü- ietben. így Csepelen, Kispesten, Pesterzsébeten, a XIII. kerületben, a III. kerületben, a Flórián-téren és a MAVAG mellett működnek a takarékpénztár fiókjai, de ezeken kívül Ozdon, Salgótarjánban és Tatabányán is van egy-egy fiók.

Most a fiókhálózat további fejlesztésére tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósításával — mivel az üzemek közvetlen szomszédságában nyitják meg az új fiókokat. — Lényegesen megkönnyítik a dolgozók számára a

takarékbélyeg vásárlását, a takarék- betétkönyvek és a közszolgáltatási díajt átutaló könyvre való fizetést, valamint a pénzösszegek kivételét.

A tervek szerint a jövőben újabb takarékpénztári fiókot létesítenek a Hcíherr-gyár mellett, a Közvágóhíd környékén, a Fehérvári-úton. a Si- mor-utca környékén és két fiókát nyitnak a Váci-úton. Uj fiókokat létesítenek Almásfüzitőn, Aikán, Diósgyőrött, Dimapentelén, Dorogon Tokodon, Várpalotán és Vácott.

A takarékossági mozgalom kiszélesítése érdekében már a múlt hónap közepén megkezdték az üzemekben a takarékossági megbízottak hálózatának kiépítését. Ennek eredményeként eddig mintegy nyolcszáz budapesti és csaknem ezerötszáz vidéki üzemben és vállalatnál szervezték meg a ta- karékobélyegek helyszíni befizetését és a szelvényes betétkönyvekhez szükséges megbízólevelek kiosztását. Most tovább szervezik az üzemi háló- zatzalot és naponta mintegy 30—40 újabb üzemet és hivatalt kaocsolnak be közvetlenül a takarékossági mozgalomba.

in den kcmmuRisfa fuds'ábnn van snn?k, ho£y a feszült tiero- zeifTÖ-zí helyzet, ötéves tervünk növekvő feladatai még fokozottabban teszik kötelességünkké elméleti színvonalunk emelésétA tanulás eredményességé elsősorban rajtunk múlik. Varnak azonban az. eredményes tanulásnak a résztvevőkön kívül álló olyan objektív félté elei is, amelyeknek hiányában a legjobb igyekezet mellett is csak kisebb eredményeket tudunk elérni. Ezn’k közé a feltételek köze tartozik a tanulás és különösen a tanulókörök jő megszervezése.

c,zen a téren nrég tapasztalhatók bizonyos hiányosságok a középfokú káderok!:? f ásban részi vevők tanulóköreinek munkájában, A tanfolyam résztvevőit az MB oktatási osztálya beosztó’la a különböző tanulókörökbe és kijelölte z tanulókörök élére 8 megfelelő tankör vezetőket is. Ennek ellenére az «tapasztalható, hogy egyes tankörök több esetben vezető nélkül vannak és a tanköri megbeszélések idején egyik teremből a másikba bolyongások, hogy megtudhassák, melyik tankörben vegyenek részt. Ennek oka abban ysn, hogy egyes tankörvezetők nem {ártják fontos feladatnak, hogy rendszeresen rérztvegyenek a tanköri -megbeszélésen. Nem érzik azt a megtisztelő^ kötelességet, 3mely a tankör vezetésével rájuk hárult.

A másik hiányosság az, hogy ezídátg nem volt meghatározva a tanköri megbeszélés helye. Ennek következtében a tanulókör tagjai a Pártoktatóír Házában gyülekeznek. Ot^ azor-bsn közük velük, hogy nem ott tartják a megbeszélést. Amíg a h ü- gstó a tarkörét megtalálja, idő telik, nem beszélve arról, hogy későn érkezésével zavarja munkájában a többieketA Papp-tanulókör tagjai javasolják, bo*v az egyes tanulóköröket számozzák meg és előre határozzák meg azt a helyet, ?hoi a megbeszéléseit rendszeresen megtarthatja. Amíg ennek helyét minden hallgató nem tudja a Tolnai Napló közöké a tankör helyét és időpontját- Ha valamelyik tan' örvezetö rendkívül fontos elfoglaltsága miatt nem tud részlvcnni a tankör? megbeszélésen — előre jelentse be a felsőbb pártszervnek, hogy tudjon gondoskodni megfelelő helyettesről.

TJ 2zcl biztosíthatjuk- hogy a tanulókörök ugyanazon összetéiel- ben működhetnek és munkájukat a kitűzött időpontban meg is kezdhetik.

Mindezeken túlmenően kívánatos, hogy a Tolnai Napló a „Pár{- hírek“ rovatában rendszeresen közölje az egyes pártmegnjozdulások helyét cs időpontját. Ezzel egyben rászoktatnánk párt szervezeteink tagjait a rendszeres sEjtcolvasásra is, de egyben jelentős papírt takarítanánk meg ? meghívók kiküldésének feleslegessé válásával.

A PAPP-FÉLE TANULÓKÖR HALLGATÓT.“

Az érd ísávok hatása a természetre

A bonyhádi Rondőres*yesii e1 minta ,,Szabad löld léd Esték“ előadási tartott Grábócz község dolgozóinak

.I bonyhádi fíendöreyyesiilet példamutatóm) élenjáró sic reped tölt be a járás halt-ár életében. A Járási .Nép- nriir-elési 'Bizottság ja műin 4. én lar- toll gyűlésén egyebei: között a ,. Minta Szabad Föld Téli Estéi;"' tartását: határozta el. uznko'n. a helyeken, akid. erre szükség ran. 1‘ánczél Géza haj- társ azonnal ntcglátiu a célt és cl sünéi; jeb nőd te be a iicnriörcgycsü- let Perében, hogy készséggel kapcsolódni//; be ebbe is. I jő példa hatott. egymás nőin jötte!; a felajánlások a ..Minta Szálnál Föld Téli Es. fék" tartására az üzemel;. gyárai-,, iskolák részéről. .1 lieudőreg-i/esiilfrl Grábócz szövel/mict-i község patronál- fását rálhilui, tekintve., hogy ott már többször is szerepeltek.

F. hó 14-én (Iróbóc község dolgozó népe fid kész ült <j ..Mi it'’ndör< gyesül efi kid In rés o por i-a nk" fogiúlásárá. Megmozdul! a falu aprujti.nagyja, narl ■Mvndfíuk.i fúlni akarta mohot o már ismeri, mifulkj mosolygó, kedves / < rnhirba Harsakat. /disz kén, örömmel foglal; /özet ..a mi rend. őreinkkel*' és nemcsak szemükkel, éh kezükkel is megs-imoyatiáki ökot, mert érez lé/;, hogy valóiban f*z> övéké, valóban a rínánk...

Az elöddől-erem kicsinynél; bizonyul/. főbb, mint '200 fő szorongott a kis színpad előtt, fíendöreiv-k gazdát!. szép műsor /tereiében sok erőt. ön/udat-ot, ridá/nságot vittek Grá- bóirra. Csurgói László bajtárs ismer, fett-e a Szabad- Föld Téli Esték )e- 'r ii i,őségéi. Fánczé! Géza bajtárs „Vau, hazán/;, ran mit rráruiin/-;'\ címen tartóit cl-őad-ást. .1: estéd színessé- tették Tóth József bajt őrs szép szandala. a két- egi/frlrouásos szív- darab. melyeI rendőreink a szokott- alapos fel készültséggel ad lak elő. Halasi Sándor baj/árs. a kínáló énekes aktuális csaszl-usk-áivitl igen szép sikert ért el. i’áneuH Géza baj/árs az előadás -régén, igen finoman es ügyesen kidolgozott vidám rigmusokban mulatott rá a helyi aktualitások, rá és konkréten hozta, ki a hibákat és erényekéi. Az egész este igen jó hangulatban lelt el, lelkesen ünnepei lék Sztálin, és lláko.á elvtársaktd, a Vár tol.

ZS1GM0NI.) KAMI AH járási népművelési előadó.

Az éghajlat sok helyi körülménytől is függ, melyre az erdőnek döntő befolyása van. Ha a hőmérséklet napi ingadozásait vizsgáljuk, az erdő hatását jobban észrevesszük. E szélsőségek ug'yanis az erdőben nem olyan nagyok. mint a mezőn. Pedig ez döntő hatással van a mezőgazdasági növényekre.

A levegő nedvesség! fokára nézve az a tapasztalat, hogy az abszolút légnedvesség, mely a levegő páratartalmát tünteti fel, majd az erdőn, majd a mezőn nagyobb. Ellenben a viszonylagos légnedvesség — mely a levegőben tényleg talált, s a levegő által telítési fokáig felvehető páramenynyi ség közötti viszonyt, vagyis a nedvesség százalékát tünteti föl -— az erdőn nyáron át mindig nagyobb, mint a mezőn. E körülménynél fogva a párolgás kisebb, a harmatlecsapódás nagvcbb az erdőben és ez kihat a környező mezőségre is, amint ezt a Szőnie tunió sztyeppéin végzett erdősítések bizonyítják. Nagy harmat- lerakódás látható az őszi s téli hónapokban is az erdőben. A fa törzsei és ágai vékony víz réteggel vonódnak be akkor is, amikor kint a por sincs elverve, sőt nulla fok alatt sokszor olyan vastagon rakódik le a jég az ágakra, hogy azok letörnek súlya alatt. Ncine'y- kor meg valóságos eső támad a meggyűlő és az ágakról lehulló nedvcsségcseppekböl az erdőn.

Az országos csőmennyiségre befolyása van az erdőnek is. Az erdőnek úgynevezett „pipázása" onnan ered, hogy a lombokon, ágakon maradt esőcseppek az erdő felett részben elpárolognak, ott a levegőt párával telítik meg, mely egy kis lehűlésre köddé válik és eső alakjában újra lehull. Ezáltal ugyanaz a vízmennyiség kétszer esik le.

Helyi esőzést okoz az erdő azáltal is. hogy a szelet megtöri s annak járását meglassítja és az esőcseppek kiválását azáltal megkönnyíti.

A zivatarokra, jégesőkre szintén befolyása van az erdőnek, mikor a messziről vonuló viharfelhők az erdő felett kiürülnek, újabb viüamosfeszültség keletkezését hőmérsékletcsökkenés folytán megnehezítik. Nem egyszer ehetett észlelni, hogy az átvonuló jégeső az erdőszéltöl befelé nagy pusztítással levelet, gályát tömegesen levert, míg a szomszédos mezőgazdasági földeken semmi kárt nem tett.

A források képzésére s a vízállás szabályozására szintén nagy befolyása van az erdőnek. Az erdőre lehullt esőből körülbelül 25 százalék nem jut a földre, az a lombozaton, gallyakon, törzseken fennakad és ismét elpárolog. A öhbi pedig a földbe szivárog vagy a talajtakaróra hull. I t még a meredek lejtőn, is sok a lefolyást akadályozó gyökerekbe, kő mögötti kis mélyedésekbe gyűl és ott lassan a földbe szivárog és elpárolgástól pedig az erdei levegő nagy nedvességtar'1 alma óvja meg. Az alomtakarónak is o:van nagy a vizfelvevő képessége, hogy például a íenyőtüalom 4—5-szörösét. i lombalom 6-szorcsát, sőt a moha 6—1.0-szer er: ét tudja felvenni saját súlyának s azt a vizfeleUe- get csak lassan ereszti a ; {dakba. Ugyanez a vízmennyiség a száo- ■ óföldeken tócsává gyűlve, nags - részben megint elpárolog. taint •i k'száradástól nz érdi' koronám s alomja. kettős takaróval védi. Az erdőben felni a ' " tőré'.?»» * klajba jn! mi a fórrá -kén -töd és re hat előnyösen.

Egészségűévi visz or. ■■■ okh^n - Is nagy befolyása van az érd öné*. A tisztáikor tah<i a legfőbb '’értőz'", betegség előidézőié, abból a káros bacilusok a levegőbe, a vízbe in nak. Az erdei talaj hűvös volna a betegségokezó gombák : enyésző*- sének nem kedvez, a humuszs,,v még káros is rájuk nézve $ igv a raita átszivárgó forrásvíz szintén kóranyagmentes, egészséges.

Ugyanígy áll a dolog a porra)., füsttel s a tüdőre ártalmas egyéb tisz-áílanságokkab Vída László , üzem,egyseg\ czelő erdcs/.,