Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-18 / 14. szám

1954 JANUÁR IS

NAPLÓ

ÜZEM! HÍRADÓ

A tionyö^í Zománcgyár dolgozó: c$pgyül«s alkalmával tettek felajánlásokat a Pártkongresszusra az anyag- takarékosság és minőség megjavítása érdekében.

Gyepár Ferenc folyamatos munka- módszeráladását biztosítja, az üzem januári tervét 2 nappal, a februári tervét 1 nappal előbb teljesíti; A nyersedény sélejtet 4.6 százalékról 4 százalékra csökkenti.

Simon Imre a beruházásokat maradéktalanul megvalósítja és az energiát 5 százalékkal csökkenti. Hajnal János januári tervét 14 nappal a februári tervét 16 nappal előbb elkészíti.

Dolgozóink és a műszakiak mind a7. anyagtakarékossági, mind minőségi

vállalásokra vették az irányt. A műhely előirányzata és túlteljesítései a következők: A zománcozó műhely

január hó 11-én, és 12-én elért eredményei: napi előirányzatát 3 mázsa 50 kilogrammal teljesitette túl. A sajtoló műhely 11 és 12-én napi előirányzatát 3 mázsa 40 kilogrammal teljesítette túl. A hosszúlejáratú verseny szerződés 1950 december hó végéig 322 fő, január 13-áig 401 fő kötötte meg a versenyszerződést.

A dolgozók rámutattak a még meglevő hibákra és ígv a vállalatvezető- séggél karöltve azonnal kiküszöbölik. Általában az a vélemény, hogy a vállalásokat nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik és á fősúlyt a minőségre fordítják.

Az Öcsényi Keoclergyár dolgozói is magasabb lelje-ítmennyel készülnek Pá rí u n k Kong rossz u^á r a

A Dunántúli Rostkikészítő állami vállalat öcsényi kendergyár dolgozói a Pártkongresszus megünneplésére, népgazdaságunk erősítésére és üzemük munkamenetének gyorsabb fejlődésére vállalják, hogy emelik munkájuk termelékenységét, harcot indítanak a selejt ellen, az önköltség csökkentéséért cs az anyagtakarékos. íágert. Mindezek teljesítése érdekében munkafelajánlást teszünk a Pártkongresszusra, hogy ezzel is segítsük népgazdaságunk gyorsabb fejlődését,

1. Üzemünk tiloló brigádjai vállalják nzt, hogy 1951. évi első negyedévi tervüket határidő előtt 5 napped befejezik. Minőségileg vállalják azt. hogy a negyedév folyamán szálhoza- muko.t állandóan 10 százalék felelt tartják•

2. üzemünk tör ős-brigádjai vallatják hogy a Utó)soknak szükséges anyagot minden körülmények közölt biztosítják. Minőségi termelés emelésére vállalják az esetleg bekerülő nedves vagy rövid kenderek osztályozását a törö- ffépnái.

.?f üzemünk rázós munkavállalói vál- taljék, hogy a felbontott tervet 10 százalék kai túl teljes ít i k,

Odakint sárii köd szitái.

fi falujában szeretik,

megbecsülik a dolgozó parasztok. Reggrlenkén!. amikor kondába hajtják a disznót, gulyára a marhát, sok- 9*or az, asszonyok egész csoportja várakozik rá, hogy elbeszélgessenek. Nem egyszer a 'lakásán is felkeresik, jót aiiác,!sért. útbaigazításért.. 0 nemcsak néhány ..hivatalos órái“ fordíl helmkén; fel világosító munkára. Nemcsak akkor népnevelő, ha házih. A szárító üzemünk munkásai vállalják, hogy az előirányzott napi mennyiségnél 5 százalékkal többet termelnek. hogy ezáltal a Hlolósok szükségletét biztosítsák. A minőségjavítási és selejtcsökkcniési szempontból vállalják, hogy a szárítónál esetleg kiszakadt kévéket bekötözik, hogy az ne kerüljön ka.páré kba.

S. Üzeműnk préselő munkauálkilÖL vállalják, hogy tervünkben előirányzott mennyiséget W százalékkát rövidebb

idő alatt bepréselik „ fentmuradó Ülőben más munkahelyen dolgoznak, hogy ezzel is emeljék üzemünk termelékenységét■

ti. Üzeuifcímtárt6 munkásaink vél- UÁják\ hogy az üzemzavarokat teljes c yé s zében k i k ü s zab ölik. üzemanyagai 5 százalékkal kevesebbet használnak fel. a fáradtolujdl összegyűjtik. .1 gépeket, 'gépházat, fütőháznl állandóan tisztán tartják.

7. Anyágbchordó munkásaink vallatják, hogy a szárítóhoz és a törőhö: szükséges anyagot biztosítják,

8. A felrakó ,munkavállalóink vállalják, hogy a tilosak által fel nem dolgozható anyagot gondosan összegyüj- tik, a p ózd or jóban lévő hóról teljes egészében kiszedik, hogy ezúttal a se- lejtet csökkentsék.

9. üzemünk adminisztratív dolgozói vállalják, hogy minden határidős munkát úgy előkészítenek, hogy azok központunkba határidő előtt két nappal felérkezzék.

10- A műszaki munkai) állal öle vállalják, hogy munkájukat úgy irányítják, hogy a fenti v áékil ás ókat * dolgozók teljesíteni tudják.

11. Az üzend bizottság vállalja, n fentiek biztosításai érdekében. hogy üzemünk összes dolgozóját egyéni munJerwersenybe beszervezi, a verseny eredményeit minden héten kiértékelik és azokat a dolgozókkal, tudatosítják.

ereflem volna már résen megismerkedni

a génekkel*

Gépállomási tanfolyam hallgatói írnak a tanulás jelentőségéről

A bonyhádi diákotthon hallgatói tisztasági versenyt indítottak

A Szovjetunóiban kiváló eredmény! elért „Voroera“ mozgalom mintájára a bonyhádi középiskola fiú diákotthona versenyre hívta ki Tolna megye valamennyi általános- é* középiskolai diákotthonát. A kihíváshoz rögtön csatlakozott a. szekszárdi fiú. a dombóvári fiú és leány közép- és a hőgyés-zi általános iskola leány diákotthona.

Vorosin rámutatott arra. hogy’ a munkahely tisztán és rend bon tartása fontos tényezője a munkafeltételek megja,vitásának, p outet« munkára neveli a dolgozókat, takarékpsságra késwtet és emeli a termelési kultúra általános szón vonalát. A ver- senymozgalomban résztvesznek a diákotthon tanulói és alkalmazottai. A mozgalom célja, jobb. egészségesebb munkavégzés. egészségesebb környezet, tehát a. tanuláshoz megfelelőbb feltételek megteremtése.

A diákotthoni tanulók még fegyelmezettebb magatartással és renddel, még jobb tanulással csatlakoznak a világ dolgozóinak békehare.ihoz. Még eredményesebb munkával harcolnak a békéért, a. világ dolgozóinak íe1- szU'bn dulásáért. ( B—L )

Pá óinknak és kormányzatunknak, hogy lehelövé lelte számúkra a ta* nu.ást és megnyitotta az egész magyar dolgozó nép előtt az u at am«. ivén haladva egy szebb és boldogabb országot tud felépíteni. A tanfolyamokon a nők is nagy számban vesznek részl, mer: ók is egy emberkeni, a hős szovjet asszonyok példája nyo mán akarják kivenni részükéi a ier- m elésből. v

Kasza Mária, az ir eg szemesei gépállomás egyik női hallgatója például a következő levelet írta:

Az iregszemcsef- gépállomáson, mini kívülálló veszek- részt o traktor- vezetői tanfolyamon. Szereltem volna már régen megismerkedni a gépek- kel, de a régi rendszer alalt mi, a szegény dolgozók gyermekei. vem tudtunk érvényesülni és főleg, mi nők. Még napjainkban is. megesik, hogy . valaki azt mondja — a nőnek , nem való a gép. a nő csak maradjon a iőzőkanál melleit.

Azt. hogy mi erre a tanfolyamra eljuthattunk\ köszönhetjük a nagy Szovjetuniónak. Sztálin elviársnak, Páriunknak és annak nagy vezérének, Rákosi elviársnak. Köszönhetjük azoknak az elvtár soknak, öltik tanítanak és segítenek bennünket, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében megállhatsuk a helyünket a lériiak melleit.

Az iregszemcsei gépállomás tanfolyamának egyik férfihallgatója a kö vetkező levelet írta:

,,Elvtársi üdvözletemet küldöm akkor, amikor az állami gépállomások központja, nekünk, dolgozóknak, olyan áldozatot hozott, hogy tanulhassunk. megismerkedhessünk a gépekkel és helyt állhassunk a termelésben. Mi, dolgozók, megértettük az idők szavát: dolgozóink és tanulunk azért, hogy minél előbb végre tudjuk hajtani az ötéves tervet, és fejlesszük a szocializmust. Az elmúlt rendszerben mi, kisparaszt fiai, nem tanulhattunk, meri a tőkés rendszer nem engedte meg azt. hogy mi is érvényesülhessünk. Ezért keli nekünk helyt állni és dolgozni a fejlődés érdekében. Meg kell akadályoznunk, hogy a piszkos, régi kapitalizmus oe- tegye hazánkba a lábát.

Köszönöm ezt Pártunknak és Ráko_ si elvtársnak, aki haladó szellemet öntött minden önérzetes dolgozóba. Dolgozni fogok a Szovjetunió Kom. szomol ifjúságának nyomán és tanulok, mert a könyv, a tudás,, fegyver a dolgozó nép kezében.

Kovács János.“

Kuru ez Terézia, a bonyhádi gépál lomás kívülálló hallgatója a következőt irta a levelében:

KASZA MÁRIA.

„Azért jödem a gépállomásra, mert mind politikailag, mind műszakilag tanulni akarok. Munkámmal és tudásommal harcolni akarok én js a békéért. az ötéves terv sikeres befejezéséért.“

Papp Lászdóné is. szintén a bonyhádi gépállomás kívülálló hallgatója, ehhez hasonlóan ir: - Azért jöttem a gépállomásra, hogy megismerkedhessek a gépekkel és mind szakmai, mind politikai íejteHségémmél építhessem a szocializmust és elősegíthessem ötéves tervünk sikeres teljesítését.

Takács Rozália is, mini leveléből is érthető, szintén a gépállomáson ta.-l lálta meg magának a fejíŐdést, mórt.'; itt megismerkedheti'k . a gépékkel.

Ezek a levelek azt bizonyítják, hogy a dolgozók mind nagyobb niér (ékben vannak tisztában azzal, hogy a gépállomásokon kérésztől fokozok tabb mértékben vehetik kj részükéi, a szocializmusunk építéséért folytatót* harcból. A nők is egyre nagyobb számban jelentkeznek a gópálloráási tanfolyamokra, mert tudják, 'hogy nincs szebb és nemesebb tett, mint élni az egyenjogúság elvévéi és férfiként kivenni részükéi a szocialista termelésből.

A nem túlságosan meleg váróterem ajtaja néha áá-mosan nyikordul, az utasok unatkozva várják a vonalot- Beszélgetnek. Alacsony, kövér nö viszi a szót. Szájába időnként fél maroknyi apró cukrot löm, s miközben ezen csámcsog, csakúgy dől belőle a panasz. ..Az embernek meg kell bolondulnia. Már semmit sem lehet kapni. Öi kiló paprikái akartam venni, hát azt hiszik, adtak? Több, mini öt forintba kerül*; ez a kis csomag cukorka is . ., A fiam tizenhárom hónapja katona, hetenként küldöm neki a csomagot, hogy ne koplaljon szenny ,

A várakozók közül főbben kelleile- l*ül hátat fordítanak, válaszra sem méltatják a fecsegőt. Csak egy 4.5 év körüli, szigorú pillantáséi asszony figyel éberen, harcrakészen s feke: e neme haragosan villan. Az első alkalommal közbeszól: „Nem tudom, hói katona a maga fia. de az enyém is éppen tizenhárom hónapja vonult be, azóta kétszer küldtem neki csomagot, disznóöléskor, meg húsvétkor, mind a kétszer szinte megdorgált érte. A nváron magam látogattam meg, ki rántotthúst vittem neki. Nem bírta megenni. Az ebédjük paradicsomleves, rizseshús és tortaszelet volt, de bőségesen Meg lehet kérdezni a többi kanna szülőik kérnek-e csomagol otthonról a fiaik”

A panaszkodó zavarában elvörösödik Nem is tud válaszolni. Megszé- gyenulien, mini a 1 oIfénért tolvaj ol- kollog. A féket eszeim'í asszonyra pedig barátságosan mosolyognak az utasok. Isfnerik: Körösi né, a népnevelő.

A FALU ÚJ ÉLETÉNEK ALKOTÓI

K Ő RÖ SINÉ.A NÉPNEVELŐ

agitációt végez, vagy kisgyülést tart. Tanít, nevel a nap minden órájában, utcán, szövetkezeti boltban, a községi kútnál, ahol csak emberekkel találkozik. És nemcsak beszél. A terménybeadási agitáció során nem egyszer megkérdezték, vájjon az ő családja leljesííette-e a beadást. Emelt fővel járhatott az emberek között: három hold földjük van és tíz mázsa búzát beadtak, tengeribeadásban is teljesítették kötelezettségüket.

— Én is tudom, hogy nekünk kell gondoskodnunk az ország élelméről, teljesítjük is szívvel köteflességiinket, de legalább olcsóbb lenne a ruhaféle, meg a lábbeli —- vetette ellen Szarka Péter középparaszi.

— Többen hordanak ma fényes új csizmát, mint valaha is — válaszold — Nézze csak végig vasárnap délután a falut, amikor öregek, fiatalok felöltöznek. Halmai János, Nagy Dávid kisparasztok és hogy öltöznek! Ennyi selyem- és gyapjúkendő1, ennyi szép kabátot és cs irmát még nem látott a mi utcánk. Nem volt a mi lányaink lábán hócipő azelő’t, de még pupliningel sem viseltek a férfiak. Most meg minden másodikon azt látni. Régen le durva kender, háziszőt- les volt a fehérnemű, némelyik szegénynek. min! Balaska Vendelnek, még a nadrágja is befestett kender- szőttesből készült. Ma meg úgy öltözik a többiekkel együtt, hogy öröm végignézni rajta.

Körös iné nagyon jól tudja: jómódú a falu. A csizmát, ruhafélét gyümölcs, bői. borból, a-régen te soha nem termelt szerződéses ipari növényekből, sert éshíz la Iá sból. baromfitenyésztésből veszik. Ezért esik meg gyakran, hogy napok alatt szétkapkodják a földnni- vesszövolkezeti holtba érkező árut. Az ellenség azt szeretné elhitetni, hogy kevesebb ez az árú. mint azelőtt. Kőrösiné tudta eddig is, hogy ez nem igaz. Tudta, azért van olykor áruhiány, meri a falu vásárlóereje hatalmasa n megnövekedett.

fi szövetkezeti holtban

az asszonyok éppen ■......................................

......ruhát vásá

rollak, amikor beléped és persze, volt, aki éppen panaszkodott. „Hát nem tudnak eleget gyártani? Ha az ember kicsit későbben jön, már nem jut megfelelő ruhaanyag.“

Bizony, nem könnyű az élet — sóhajtott erre Kőrösiné is panaszos hangon. Most mindenki reá figyelt. Vargáné, aki jói ismeri, szemmei- látbalóan csodálkozva nézett rá: „Hát már ez js így beszél?“ Kőrösiné zavartalanul folytatta: — A lányom szegény éppen mosl panaszkodik, hogy augusztusban elvitte az új ruháját és még ma,sem kész. De hiába próbálja az ember akármelyiket a tizennégy varrónő közül, mindegyiknél annyi munka halmozódik, hogy megesik, fél- esztendőre is elmaradnak egy-egv megrendeléssel. Csak tudnánk, mii varrnak, honnan van annyi dolguk, ha nii —ahogy maga mondta lelkem — nein kapnánk textil-. ?

Néhány asszony közelebb lép hozzá, egyesek Vargámét figyelik és mosolyognak. Kőrösiné meg most már láthatóan tréfásan elmondja, amit amúgy is tud mindenki: ..Emlékezünk jól, hogy is volt az valamikor. Kéfihá- rom varrónő voll a faluban, de majd ébenliaítak. alig varratod náluk valaki. Akkor csakugyan előbb végezlek egy ruhával.“

„Végezlek volna, ha Jeti volna varr- nivaló. De pénzünk sem volt kenyérre. nemhogy ruhát varrassunk. Ez ét t voltak munka nélkül a varrónők“ — szól hevesen vitázva Vargánc és csak akkor kap észbe, amikor látja, hogy a körüláliókböl kitör a nevelés. Hiszen az előbb még ő panaszkodó1!I! Most már látja mindenki, az előbbi általános sírásból mi lett, csak azért, mert első szavaiban Kőrösiné is velük ..panaszkodott”. így agíiál ő a maga módján. Minden szavából kiérzik: ismeri a falut, szereti az embereket türelmese,n, okosan, meggyőzéssel harcol a hibák leküzdéséért.

Hát fiyen asszony Kőrösiné. Igaz. ha úgy látja, hogy a szép szó késés, akkor nemcsak az ellenséggel szemben, de a magafajtákkal is ki tud keményen állni az igazságért. A múltkor Gábor Lajosné egy beszélgetés alkalmával ezt mondta neki.

— Biztosan jól megfizetnek légen, Juli, így bál megvan rá az okod. hogy állandóan dicsérd a demokráciát.

— Bizony — válaszolt ő — mi tagadás, jól megfizetnek. De ha azt vesszük, téged még jobban, „megfizetett“ a felszabadulás. Több földe! kaptatok, min! mi. azóta már tehenet is vettetek, anyakocátok van, hízót is vágtok minden évben. Régen meg nem egyszer hiányzott a zsírozó, akárcsak nálunk. A rosszat könnyít elfelejteni, de tudd meg, ha a kukákhoz igazodsz a beszédben, a kulákasszonyokkai pletykálsz, nem velünk, dolgozókkal tartasz, nőm vagy ám te becsületes asszony. Hálátlan vagv. Elfelejted, hogy a fiad gimnáziumba jár, akár az enyém, meg azt is. hogy valamikor hányszor jártál munka után a barma dik község 1.'tárába is.

írd kés, Gáborné

nem .sértődött

még a kemény hang mint’.

Nyilván később is sokai gondolkozott ezen a beszélgetésen, mert egyre többször megvárta öt a reggeli jó- szágkihajtásnál és mindig volt kél - fleznivalója. Kőrösiné meg türelmesen válaszolt minden kérdésére. Gáboiné meg már el-eiljári az MXDSZ be is.

Körösiné, a népnevelő ennek örül a legjobban, ha Ingja munkája eredményét, az emberek Ön tudatosodását. Es mi tagadás? Jólesik neki, ha elismerik. hogy nem dolgozik, nem beszél hiába. Több, mini egy éve. még az elmúlt ősszel vitája volt Balogokkal az őszi Irak'orszántásról, végül a Balog-család mégiscsak kipróbálta a traktorral végzett mélyszántást. Kőrösiné mosolygott rh agában és tavaszf szal. kukoricakapálás idején, valahányszor a maguk földjére indult,

mindig bekiáltó!'*. Balogék udvarára is, hogy menjenek együtt. Az öreg Balog a negyedik kapálásnál már azt mondta: „Soha nem kapáltam négyszer, <lr most csinálom., csak. azért, hogy lássam. jói beszél-e“. Ö meg nyugodtan, magabiztosan mosolygot': rá vissza-. A pártszervezetben hallotta, mi az előnye a sokszori kapálásnak. India, nem csalódhat sem ő. sem az öreg Balog. Jól számítolt. Nekik is. Bal'ogékji ik is. meg a faluban mindenkinek. ak: a népnevelőkre hallgatott. . jónch'ány mázsával több lelt a kukoricáiermé- snk, mini a ..régimódiaknák“.

fi Párt szavát

közvetíti a falu félé Kőrösiné, de tudja mindenki, hogy neki el is lehet mondani minden panaszt. A múlt hetekben Bakos kulák-hen es elten zúgoílódot! a nép. Jónéhány év •.dalt alaposan megtollasodolt a l'ekc; tézésen. most meg á .levágod sertések zsírja’, egy szemig kiszállította a Lilából. Kőrösiné felvetc'íe a .Pártíbun, hogy nem lehetne-e az ö falujukban is szövetkezeti hentesüzletet lé esi rui. mini a szomszéd községekben. Javas- la tát meghallgatták: nem sok idő múlva át is alakítottak egy helyiségei hentesüzletté. Azóta semmi ha j. a zsír- ellátással.

Este. amikór hazamegy a iuijuaí* bői, boldogan szálból be családjának napi élményeiről.

Látod — mondta a férjének minap —. érdemes szívvel végeztni a népnevelő munka Jövök hazafelé, megállít az öreg Balog és az! mondja: „Érdemes volt négyszer kapálni. Lelt termés bőven. Akkorára hízott a disznó, hogy amióta eszem tudóm, nem vágtunk ilyen nagyol.”

A férfi csak mosolyog és barátságos pi! árpásából mégélégédeítség sugárzik. Régente az. volt ennek az asz- szonynak a legtöbb öröme, ha jó! sikerül’ az ebéd. Mosl meg. nemesük jó ebédet tud főzni: amióla az e-g*S7. falovai foglalkozik, sokkal löbbcT Iát. s mások örömének, boldogtr'ásána.k vált részesévé maga is. Ilyen asszony az ö felesége: nemcsak a család, de a falu is megbecsüli, szereti.

Lelkesen tanulnak gépállomásain^ l kon a már eddig is ott dolgozók, mel I lett a kívülálló nők és férfiak is, i Szorgalmas tanulással igyekeznek el- < sajátítani a gépkezelés technikáját, i hogy ezáltal fokozottabb mértékben < vehessék ki részüket a mezőgazda. J Ságunk fejlesztéséért folytatott harc- i bók '

A dolgozóknak, akik ma a gépállo másokon tanulnak, a tőkések nem adták meg a tanulási lehetőséget, meri a gépek használata kizárólag a kizsákmányolás célját szolgálták. Az iskolák 'nailcfaiói levelekben köszönik ;