Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-04 / 2. szám

1951 JANUAR 4 NAPLÓ 8 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, az ÜSA és Nagybrilannia kormányához a Németország demiiilarizálásával foglalkozó külügyminiszteri értekezlet összehívására A szovjet kormány 1950 november ín jegyzéket intézett Franciaország, USA és Nagybratannia kormányához, ekben a jegyzékekben javasolta, hív- k össze u Szovjelunió, az USA, tgybritannia és Franciaország kül- iyminisztereinek tanácsát a Némétor- ág demililarizálásáról szóló potsda- : egyezmény teljesítése kérdésének egvizsgálására. 1950 december 22-án Franciaország, igybriiannia és az USA ügyvivője Ikeresték A. A. Gromikót, a Szov- lunii) külügyminiszterhelyettesét -és nyújtották neki kormányaik azonos rtalmű jeg'yzékeít. A francia kormány válasz jegyzéké­in: kijelenti, hogy a francia kormány üítíkáját mindig az Egyesült Nemze- k Szervezetének alapokmányába fog- It azon elv vezérelte, amely szerint nemzetközi problémákat békés tár­olások útján kell rendezni. A fran­ci kormány felhasználja ezt az alkat­ai, hogy ismét kifejezze hűségét ezen vhez, A francia kormánytól — hangoztatja jegyzék — távol áll bármiféle, a óvjetunió ellen irányuló agresszív :andék és' az az őszinte kívánság tői­éi, hogy a nemzetközi feszültség egszünjék. A francia kormány kész a jelen 'gyzékben megállapított módszerek :érint a szovjet, amerikai és brit kor­mányai együtt .megvizsgálni annak lé­ét őségét, hogy a négy állam küliigy- ániszterci számára kölcsönösen elfo- adható alapot találjanak. A jegyzék a továbbiakban ezeket londja: ,,A francai kormány sajnálkoz­ással kénytelen megállapítani, hogy a irgyálások alapjai olyan formában, mint azokat a szovjet kormány jegy­ekében írták körül, jellegüket tekint- e nem szolgáltathatnak kilátást a zndezésre. Németország demilitarizá- isának problémája nem oka a jelen­ig fennálló feszültségnek. Jelenleg cm léteznek, semmiféle német fegyve- es erők, kivéve azokat, amelyek a zovjet övezetben már sok hónap óta üzérség, és páncélosok feihasználásá- al katonai kiképzésben részesülnek. Ha a n^n\et katonai egységek rész­étele Nyu'gat-Németország védelmé- en ma tanulmányozás tárgya, ennek -ka egyedül az. hogy a szovjet politika rra kényszeríti a többi államot, ame- yck Jutják az ijesztő példákat, hogy izsgáljanak meg minden biztonságuk negsziiárdítása felé vezető utat. A francia kormány, az angol és ame- ikai kormánnyal együtt, teljes ellen­éiben á prágai közleményben foglalt K’lyteien állításokkal. elhatározta. ,oha. és semmilyen esetben nem engedi ticg, hogy Nyugat-Németországot ag- •esszió támaszpontjaként használják fel, K francia kormány nem lehet bizonyos if elől, -hogy a -dolog ugyanígy áll Né- netországnak azzal a részével kapcso- .atban is, amely szovjet megszállás dat áll. A -jegyzék ezután azt állítja, hogy í prágai közleményben foglaltak, „nem. szolgálhatnak a német kérdés pozitív megoldásának alapjául", majd kísérle­tet tesz arra, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi .helyzetért a szovjet kor­mányra. hárítsa a felelősséget. A négy hatalom kormánya — foly­tatja a jegyzék — nem teljesítené kö- t nézettségeit, ha tárgyalásait olyan szűk.keretek közé szorítaná, amilyene­ket a szovjet kormány javasolt. A Németországra és Ausztriára vonatko­zó; kérdéseket végül is megvitatás tár­gyává kék tenni, azonban a megvitatás­nak- ki kell terjednie azokra az alap­vető kérdések re is, amelyeknek megol­dása lehetővé tenné, hogy megjavítsák a Szót jelunió és a három másik hala­lom. közötti kapcsolatokat és kiküszö­böljék o nemzetközi feszültség okait az egész világon. A francia kormány kész megnevezni• képviselőjét, aki a szov­jet, amerikai és brit kormányok kép­viselőivel cgyüt tanulmányozná az em­lítet. kérdéseket. A fentemlített kormánvok képvise­lőinek Newyorkban, az Egyesült Nem­zetek jelenlegi székhelyén tartózkodása lehetővé tenné, hogy a legkedvezőbb feltételek között lássanak hozzá ezek­hez a7. előzetes tárgyalásokhoz. A Szovjetunió külügyminisztériuma válaszul az említeti jegyzékekre, egyező szövegű jegyzéket intézett az USA, Nagybrilannia és Franciaország korín anyaihoz. A szovjet kormány 1950 december 80-1 jegyzéke: többek között a követ­kezőket jelenti ki: 1. A Szovjet kormány november J-i jegyzékében foglalt javaslata abból a szükségességből indul ki, hogy a négy miniszter ne egyszerű tanácskozást folytasson azzal a céllal, hogy bizo­nyos kérdéseket megtárgyaljon, ha­nem, hogy az adott összetételű kül- figyminiszteri tanács hatáskörébe tar­tozó kérdések megtárgyalására éppen « külügyminiszteri tanácsot kell öi^ szehívni. Emellett a szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy minde­nekelőtt Németország demiliiarizálásá- nak kérdését tárgyalják meg, mint a legégetőbb kérdést Európa számára. A szovjet kormány továbbra is azt tartja, hogy Németország demilitari­ze. Iá.sának kérdése a legfontosabb kér­dés a nemzetközi békés biztonság biztosításának ügyében, A szovjet kormány nem kifogásolja a Franciaországi az Egyesült Államok Nagybritannia és n Szovjetunió kép­viselői előzetes értekezletének össze­hívásáról szóló javaslatot, abból a cél- bői, hogy ez az értekezlet dolgozza ki a külügyminiszterek tanácsa ülés­szakának napirendjét. 2. Franciaország kormányának az az állítása, hogy a prágai nyilatko­zatban kifejteit javaslatok nem szol. gáIhatnak a német kérdés pozitív megoldásának alapjául — jogos félre­értést kelthet, amennyiben ezt a meg- állapitást az előtt tették, mielőtt az említett javaslatokat a négy hatalom megvizsgálta volna. A francia jegyzék olyan állításai, amelyek szerint ezeket a javaslatokat a német nép többsége elvetette volna, legalább is alaptalanok és egyáltalá­ban nem felelnek meg a valóságos helyzetnek. Semmiesetre sem nehéz ni,<>Soyőződni arról,. hogy a német la­kosság széles köreiben, köztük Nyu- gát-Németorszag lakossága között is? a prágai értekezlet javaslatai nagy együttérzéssel találkoztak. 3, Az Egyesült Államok, Nagybritan­nia és Franciaország kormánya Nyu- gat-Németországban reguláris német hadsereget létesít. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok, Nagybrilannia és Franciaország kormányának képvise­lői tárgyalásokat folytatnak Adenauer kormányával az alakítandó német hadosztályok mennyiségéről, továbbá ezeknek a hadosztályoknak bevonása rój az úgynevezett „egyesült fegyve­res erőkbe.“ Azok a kísérletek, hogy ezeket az intézkedéseket az Egyesült Államok, Nagybritannia, Franciaország és más európai államok biztonsága megszi­lárdításának szükségére való hivatko­zásokkal fedezzék, nyilvánvalóan néni állnak helyt, hiszen ezeket az államo I kát senki sem fenyegette és nem fe­nyegeti. Még kevésbbé helytállóak a francia kormány jegyzékében talál­ható kísértetek, hogy. Nyugat-Német- ors/ág demilitarizálá-sának terveit Ke- lel-Németország állítólagos felfegy­verzésére való hivatkozásokkal iga­zolják. Mindaz, ami a francia kor­mány jegyzékében erre a tárgyra.vo­natkozik — elejétől végéig kitalálás és semmiképpen sem felel meg a va_ lóságnak. 4, A francia kormány december 22-i jegyzéke alapot ad arra a véleményre, hogy egyetért a szovjet kormány ja­vaslatával azzal kapcsolatban, hogy a négy hatalom közösen vizsgálja meg Németország dcmilitarizáiásának kér. dósét. A szovjet kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít ennek, hiszen Né­metország demilitarizálásának megva­lósítását nemcsak az Egyesül Álla­mok. a Szovjetunió, Nagybritannia és Franciaország potsdami egyezménye írja elő, hanem ez továbbra is az európai béke és biztonság biztosítá­sának legfontosabb feltétele, amely megfelel a német nép nemzeti érde­keinek is. E mellett -az egész világ tudja, hogy az utóbbi időben éppen az Egyesült Államok, Nagybritannia, és Franciaország kormánya tett minden­féle intézkeüdést a reguláris német hadsereg újjáélesztésére és a nyugat- németországi hadiipar helyreállításá­ra. Ez kifejezi az ismert agresszív kö­röknek azt a törekvését, hogy Európa népeit befejezett tények elé állítsák. Nem kelt bizonygatni, hogy Francia- ország, az Egyesült Államok és Nagy britannia kormányának ezek a cse­lekedetei teljes ellentétben állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelye­ket ezek a kormányok Németország lefegyverzésének szükségességével kapcsolatban vállaltak és súlyos ne­hézségeket keltenek azoknak a kérdé seknek megoldásában, amelyeket a külügyminiszterek larácsának kel! megvizsgálnia és amely értekezlet ezért egyre távolabbra halasztódik. — Fejeződik he a szovjet kormány jegy­zéke. Azonos szövegű jegyzéket intéztek Nagybritannia és az Egyesült Álla­mok kormányához. Komoly csapás a spekulációra Jugoszláv repülőgépek sorozatos határsértései magyar terület ellen Mikor felbúgtak a műszak végét jelző gyári szirénák a Pécsi Kesztyű­gyárban. a Mohácsi Selyemgyárban, a Pécsi Dohánygyárban, vagy a Tolnai Selyemfonóban, a különböző üzemek dolgozó női — mintha össze­beszéltek volna —, szatyorral, kosár­ral siettek a kapu felé. Siettek, hogy biztosíthassák a család ellátásához szükséges lisztet és cukrot. Az el­múlt év utolsó két hónapjában bi­zony nem volt könnyű ennek a rend­kívül fontos két népélelmezési cikk­nek a beszerzése! T7 zek a nehézségek nem „véletle­•*"' nül" fordullak elő, nem az- el­osztás hibáiból adódtak, hanem az ellenség, a reakció tudatos aknamun­kájának, a háborúra spekuláló levi lézleti tőkések halmozásának következ­ményei voltak. Az ellenség ott támadott ahol a legkisebb ellenállásra talált. Azt remólték. hogy átmeneti élelme­zési nehézségekkel megbonthatják a dolgozó nép többtermelésre felzárkó­zott, sziklaszilárd, békét védő sorait. Úgy számítottak, hogy a dolgozó nép közölt sikerül elégedetlenséget szítaniuk, hogy ezzel biztassák a déli határainkon ágáló imperialista ügy­nököket, a titoista banditákat. Rosszul számoltak azonban a ki­zsákmányolok uralmának feltámadá­sára áhítozó volt kapitalisták és a velük egy követ fújó kulákok, jobb­oldali szociáldemokraták. Nem szá­moltak a Párttal, a Magyar Népköz- társaság erőskezű, . Pártunk-vezette kormányával, azzal, hogy a dolgozó nép felismeri ellenségeit és le is sújt rájuk. Nem számított a dolgozó nép ke­mény öklének csapására Mayer Ká­roly pécsi gyógyszerész, aki 210 kiló lisztet, majd félmázsa cukrot rejtege­tett, nem várta a leleplezést a jiagy- dobszai Csizmadia József, aki 100 kiló cukrot, 200 kiló finomlisztet tar­talékolt .„nem várt" (vagy talán ál­tala nagyon is várt) 'eseményekre. De ki tudná felsorolni a sok volt tőkést, nagykereskedőt, árurejtegető kulákot, akiknek az utóbbi időben egyetlen aktív foglalkozásuk a dolgozó nép hátbatámadása volt. Ty| ógis, a kemény intézkedések, a fegyházbüntetés, az elrej­tett áru, elkobzása ellenére is a re­akció tovább támadta az ellátás frontját. Elkeseredetten, gyűlölettől habzó szájjal szidalmazták a közel­látási, az áruelosztást éppen azok, akiknek otthonában még a fürdőszo­ba., vagy a derékalj is liszttel, cu­korral volt megtömve. Azok fújták legjobban a forró levest, akiknek nem égette a száját. A dolgozók azonban — akik a napi -fárasztó mun­ka után kénytelenek voltak pár de­ka cukorért és kevés lisztért sorba- állni —, nem estek kétségbe. „Majd segít rajtunk a Párt" — ezt gondolták valamennyien és a segít­ség nem is váratott magára. Népünk vezetője, Rákosi elvtársunk megígér­te, hogy gondoskodik kormányzatunk a dolgozók szükségleteiről. És az igé retet — mint a Párt ígéreteit min­dig —, tett követte. Burgonya- és hagymautalványok enyhítették a há­ziasszonyok gondjait, karácsonyi élel­miszermegrendeléssel biztosíthatták a dolgozók az ünnepi kalácsot. Az új év első hétköznapján nyil­vánosságra hozta a nép kormánya a dolgozók ellátásáról való gondos­kodás újabb tanujeléf: a cukor és- línomlisztelláíást szabályozó rende­letet. Ez a rendelet biztosítja váltó, zatlanul olcsó áron bőséges ellátá­sunkat cukorral, finomliszttel, ez a rendelet biztosít bennünket arról, hogy az ellenség az ellátás frontján többé nem támadhat ellenünk. A Part, a dolgozó nép kormánya egyetlen ellátatlanról sem feledkezett meg, mindannyian megkapják jegyü­ket. Több cukor és liszt vásárlására jogosító jegyet a nehéz testi munkát végzők, a bányászok, a sztahanovis­ták, az áldozatos munkájukért kitün­tetettek kapnak, több olcsó élelmiszer­hez jutnak, akik felelősségteljes posz­ton irányító munkát fejtenek ki, az élvonalbeli szellemi munkások és na­gyobb ellátmányt kapnak a terhes anyák, a fejlődő gyermekek is. A városi dolgozók, az ipartelépe- ken élők magasabb ellátmány­ban részesülnek, mint a falu dolgo­zó népe. Érthető és indokolt kor­mányzatunk ilyenirányú intézkedése is. Falun olcsóbb és könnyebb az élelmiszerek beszerzése, mint a vá­rosokban és emellett igen sok dol­gozó paraszt termel — ha kis meny- nyiségben is — cukorrépát, vagy ke­nyérgabonát, mézet gyűjtő méhcsa­ládokkal is rendelkezik, és így anél­kül, hogy önellátónak számítana, kap természetben ;fi cukrot, lisztet. Akiknek a bőséges mennyiség még sem lenne elegendő, azokról is gon­doskodik a rendelet. Kormányzatunk korlátlan mennyiségben, magasabb eladási áron bocsát a fogyasztók ren­delkezésére szabad árut. Ez a ren­delkezés amellett, hogy a spekulációt lehetetlenné teszi, végtelenül igazsá­gos. Aki lakodalmai rendez, fizesse is meg azí! A dolgozók határtalan örömét kife­jező levelek tucatjai már a rendelet megjelenésének első napján bizony­ságot tettek arról, hogy boldogan fo­gadták a Párt, a kormányzat gondos­kodását. Az öröm hangja indokolt. Nemcsak a dolgozók ellátását .javí­totta és könnyítette meg a rendelet, hanem egyúttal újabb csapást, mért a nép ellenségeire is! A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköz, társaság külügyminisztériuma január 3-án a budapesti jugoszláv követség­nek átadott szóbeli jegyzékben tilta­kozott jugoszláv repülőgépek áltat magyar területek ellen elkövetett újabb sorozatos légihatár sértések el­len. A jegyzéket öt konkrét esetet sorol fel, amikor jugoszláv repülőgé­pek magyar terület fölé repültek; Í950 december 8-án egy ízben, december 13-án pedig négy alka­lommal sértették meg jugoszláv részről Magyarország légíhatáraít, A magyar külügyminisztérium jegy­zéke részletesen ismerteti a határ-, sértéseket. Rámutat többek között arra, hogy december 13.án egy Jugo­szláv repülőgép több, mint félórán keresztül tartózkodott magyar terület felett, majd amikor elhagyta a ma gyár légihatárt, fényjelt adott. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy „a jugoszláv légierők sorozatosan elkövetett légihat ár sértései szo­ros összefüggésben állnak a jugo­szláv határőrök által rendszere­sen végrehajtott támadásokkal,'6 A Magyar Népköztársaság kormánya nercében a külügyminisztérium a- leg­határozottabb tiltakozását fejezi ki a határsértések miatt és leszögezi, hogy a határsértések minden következmé­nyéért a fe’él'ősségel a jugoszláv kor­mányra hárítja. A francia, bfanyasssxaksservezet résxvéétáviri&ta A francia bányaipari dolgozók szak. szervezete a következő táviratot in­tézte a Magyar Bányipari Dolgozók Szakszervezetéhez: „Á francia bánya­ipari dolgozók. szakszervezete, vala­mennyi francia bányász megrendü­léssel értesült a tatabányai szeren­csétlenségről, Ezúton juttatjuk ki­fejezésre magyar bányaipari dolgo­zóknak és az áldozatok hozzátarto­zóiunk mélységes együttérzésünket és testvéri szolidaritásunkat. Francia bányaipari dolgozók szakszervezeté­nek elnöksége lóvéi terjol Franeiaországban a Kémetország teilegyverzése ellen irányúié tiiiakozö lozgalo« Egész Dél- és Ke'et-Franciaország ra kiterjedt a bányászok tiltakozó mozgalma a Wermacht újrafelállí­tása ellen és bérköveteléseik érvé­nyesítésére. A mozgalom Sole helyen 21 órás, másutt egy- vagy ke~ érár tiltakozó sztrájkban, munka- beszüntetésben nyilvánult meg. A tiltakozás több helyen, mint pl. A Trud iiösli több külföldi országi' szakszervezeti vezetőjének a szovjet néphez inté­zett üdvözlőtáviratát. Táviratot küld­tek: Viktor Klosewiez, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke, Apró Antal, a SZOT fő­titkára és Vicente Lombardo Tole- dano, a Latinamerikai Általános Szakszervezeti "Szövetség elnöke. A bánya- és energiaügyi minisztérium közli, hogy a színesfémipari főosz­tály január 4-én, a vegyipari főosztály pedig január 5-én a mi­nisztérium új helyiségébe, Markó- utca 16. szám alá költözik. Telefon- száma: 121-770. ISüO-fees 752.000 hektár területen valósították meg a Szovjetunióban a sztálini terínészetátalakító tervet A Szovjetunióban 1950-ben 752.000 hektár területen létesítettek új ve­tést védő erdősávokat. U950 tavaszán a tölgyfák ülteté­sének „fészkes” módszerével, ame­lyet Liszenkó akadémikus' dolgozott ki, — körülbelül 350.000 hektáros területet fásítottak. A Kamisin-Sztálingrád közötti ál­lami vetést .védő . erdősáv területén 1950-ben a 15 évre előirányzott fá­sítási, munkálatoknak már Több mint . kétharmadát 'elvégezték. A sztyeppék fásítási munkálatai­ban 310 'fásító állomás vesz részt, amelyeket az élenjáró technika vív­mányaival szereltek fel. Segítsé­gükkel . a kolhozokban csupán a múlt évben 4.700 új mesterséges tavát és víztárolót létesítettek. A szovjet kolhozok és szovhozok az 1951. évi tavaszi fásítási idényre már teljesek felkészültek. Körül­belül 30.000 tonna különböző ma­got halmoztak fel, a faiskolák­ban pedig több mint kétmilliárd facsemetét neveltek. A természet átalakítására vonat­kozó sztálini terv határidő előtti tel­jesítése jelentősen meggyorsítja a kommunizmus - építését a Szovjet­unióban. la amerikai külpolitika mélységes válság-fsai» van Ax Ixvesxtija f^ulles beszédéről V. Ku'drjavcev, az Izvesztijában kommentálja John Foster Duilesnek, az USA külügyminisztériuma tanács­adójának december 29-i beszédét. Az USA külpolitikájáról beszélve Dulles kénytelen volt elismerni — írja Kudrjavcev —, hogy az amerikai Egyesült Államok vezetésében hibák tö-téntek. Dulles azt a letagadhatatlan tényt is elismerni kényszerült, hogy sem a Mar shall-terv, sem pedig az agresszív Északatlanti Szövetség nem hozta meg az amerikai imperializmus­nak a várt eredményeket és főként nem szüntette meg az imperialista tá­bor belső ellentéteit. Az amerikaiak koreai kalandjának kudarcával kapcso­latban kénytelen volt kijelenteni: az USA vezető körei érzik, hogyTraj van a módszerrel és nem akarják, hogy az egész világon a „koreai események egész sorával kerüljenek szembe. A Szovjetunió és a néipi demokra­tikus országok rágalmazásának, segít­ségével kísérelte meg fehérre mosni az USA uralkodó köreinek agressziós és véres kalandorpolitikáját. Dulles nyíltan elismeri, hogy az amerikai imperializmus agresszív poli­tikájának eszköze az Északatlanti Szö­vetség és ezzel leleplezi az amerikai vezető köröknek azt a propagandáját, hogy a szövetség állítólag a „kollektív biztonságnak‘ egyik formája az Egye­sült Nemzetek Szervezetének kereté­ben. Dulles minden gátlás nélkül hirdeti, az amerikai imperializmus agresszív stratégiai elvét, azt az elvet, hogy az amerikai fegyveres erők bármely helyen képesek agressziót megvalósí­tani, ahol az USÁ szempontjából ez az agresszió kifizető. Dulles december 29-i beszéde — ál­lapítja meg befejezésül Kudrjavcev —• nem tudta megcáfolni azt a tényt, hogy az amerikai külpolitika mélységes vál­ságban van. Beszéde ismét megmutatta, hogy az USA vezető körei úgy döntöt­tek, hogy továbbra is a csödbejuiott to­tális diplomácia pusztulást hozó irányzatának útján*vezetik az országot-. Horauit megyében a. Plaisance bányában egyes tárnáknak a Schu- man-terv keretében tervezett bezá­rása ellen is irányult. A bányászok bérkövetelései kö­zött szerepel 5.000 frank drágasági külön jutalék és a családi pótlék megadása mindazoknak, akiktől eddig megvonták.

Next

/
Thumbnails
Contents